Mi, szkeptikusok gyakran hallunk a velünk vitázóktól olyan kijelentéseket, mint pl. "Kolumbuszt is kinevették, mégis igaza volt". Kolumbusz mellett Galileit, Semmelweis Ignácot és másokat is fel szoktak hozni annak igazolására: a hozzánk hasonló szkeptikusok mindig meghurcolják azokat, akik forradalmi gondolatokkal, felfedezésekkel állnak elő.

De valóban így van-e ez? Hogy is volt például az a sztori Kolumbusszal?

Az érvelés szerint Kolumbusz azt állította, hogy a Föld gömbölyű, ennélfogva Indiát nyugat felé indulva is el lehet érni. De kinevették, bolondságnak tartották állítását, holott neki volt igaza.
 
Mint azonban kiderült, mindez csupán mese. Kolumbusz idejében a Föld gömbölyű volta már régóta nem volt téma: ebben sem a tengerészek, sem a geográfusok nem kételkedtek, de a spanyol és a portugál uralkodó számára is nyilvánvaló tény volt (Kolumbusz tőlük kért támogatást tervezett útjához). A vita Kolumbusz és a királyi udvarok között arról szólt, hogy mekkora is voltaképpen a Föld. Kolumbusz azt állította, hogy a Föld kerülete kb. 28 000 kilométer, a királyi szakértők viszont inkább 39 000 km közelébe saccolták. A különbség nem csupán mennyiségi, ugyanis ha a szakértőknek van igaza, akkor Kolumbusz vállalkozása értelmetlen, hiszen nyugat felé indulva sokkal tovább tart elérni Indiát, mint kelet felé.

Nos, mint ma már tudjuk, a Föld kerülete nagyjából 40000 km. A Ptolemaiosz ókori tudós becslésére alapozó Kolumbusz tehát tévedett, vele szemben a Paolo Toscanelli firenzei matematikus számításaira támaszkodó udvari szakértőknek volt igazuk. Kolumbusz vállalkozása valóban értelmetlen volt - azaz lett volna, ha nem esett volna útba egy másik kontinens, amelynek létezéséről egyik vitázó félnek sem volt sejtelme sem...

És mi a helyzet Galileivel meg Semmelweisszel? Róluk majd legközelebb!