Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

1 százalék - racionálisan!

Fontosnak tartod a kritikus gondolkodást? A csalókkal, sarlatánokkal szembeni fellépést?

Adód 1%-nak felajánlásával

támogathatod a Szkeptikus Társaság munkáját.

Adószám: 18125926-2-41

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en iwiw klub

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog@szkeptikus.hu

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • Hraskó Gábor: Lásd e két cikket: chemtrail.hu/index.php/kondenzcsik-vagy-chemtrail/97-hogyan-alakulnak-ki-a-kon... (2014.04.21. 15:38) A nagy chemtrail összeesküvés
  • Hraskó Gábor: @meta3: "Most akkor mi van ,megváltozott a légkör ,vagy miért nincs tele az ég csíkokkal gyerekek ... (2014.04.21. 15:37) A nagy chemtrail összeesküvés
  • giacomo gesso: @Mond: Titokban, észrevétlenül meggazdagodtam? Így kell ezt! ("De csak addig legyek én szegény, ... (2014.04.21. 15:23) A nagy chemtrail összeesküvés
  • Mond: Ajaj, én az időkép.hu-s debreceni webcam képein láttam pár olyan csíkot ami egész sokáig megmaradt... (2014.04.21. 14:10) A nagy chemtrail összeesküvés
  • giacomo gesso: A kondenzcsík éppen olyan, mint bármely felhő (csak hosszúkás), úgy is viselkedik. Ha felhős az ég... (2014.04.21. 11:43) A nagy chemtrail összeesküvés
  • Utolsó 20

Címkék

alternatív medicina (19) áltudomány (31) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (4) attila domb (1) átverés (10) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (3) boszniai piramisok (2) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (7) callahan (1) cam (1) chemtrail (2) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (4) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) dogmatizmus (1) douglas adams (1) echo tv (1) egely (2) egészség (32) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (2) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (26) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (1) filozófia (8) finnugor (1) fizika (10) fogyasztóvédelem (11) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gondolkodás (4) grafológia (1) grapefruit (1) gyermeknevelés (1) gyógynövények (1) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (18) horoszkop (3) humor (6) ideomotoros (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (2) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (4) klub (47) konferencia (7) kongresszus (9) könyv (3) koplalás (1) kozmológia (1) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (2) matematika (2) média (4) megerősítési torzítás (4) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (3) nasa (2) nyelv (5) nyílt levél (1) oktatás (1) oltásellenesség (3) oltások (2) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (4) orvostudomány (6) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (4) otthonszülés (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) pozitív gondolkodás (1) prána (2) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (8) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (1) sci fi (2) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (2) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) sziget (5) szkeptikus (16) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (3) távgyógyítás (2) technológia (10) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (27) tesztek (2) történelem (11) tudomány (22) tudományos módszer (1) ufo (5) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (1) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (1) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

2008.03.19. 09:30 Hraskó Gábor

A tudomány határán - másképp

Arthur C. Clarke halálára

Az ezotéria, a mágia, a kóklerség gyakran igyekszik hitelt nyerni a tudomány kétségkívül rendkívüli elismertségéből. Ennek egyik formája, amikor a zavaros elméleteket tudományos szavak, fogalmak, fogalmi rendszerek használatával próbálják eladni, miközben azoknak abban az összefüggésben valójában semmi értelmük sincs. Ez az áltudomány.

A tudomány határterületén azonban más formában is lehet kereskedni, és ha ezt jól csinálja valaki, az nemhogy káros, de kifejezetten hasznos és szórakoztató is lehet. Ez a sci-fi, a tudományos-fantasztikus irodalom. Egyik legnagyobb alakja, a 2000-ben lovaggá ütött Sir Arthur C. Clarke tegnap halt meg Sri Lanka fővárosában, Colombóban.

Manapság sok mindent science fictionnek neveznek, ami szerintem nem az. Ha valamilyen film a jövőben játszódik, ha űrhajó van benne, ha a szereplők időkapun keresztül utaznak össze-vissza, az még nem sci-fi, legalábbis az én kényes ízlésem szerint. Bár néha az ilyesmit is élvezem, de az "csak" fiction - fikció - de nem feltétlenül science - tudomány. A sci-fi számomra ott kezdődik, ahol a "hoppá, ez akár meg is történhetne" alapélménye megvan, azaz a történet tudományos értelemben elképzelhető, nem mond ellent - legalábbis úton-útfélen - a tudományos ismereteknek. Ez nem azt jelenti, hogy csak olyan dolgok szerepelhetnek benne, amelyeket a tudomány már ismer, elő tud állítani, ki tud mutatni, hanem azt, hogy lehetőleg olyan történések nem szerepelnek benne, amelyeket mai tudományos ismereteink egyértelműen kizárnak. Ezen a szigorú feltételen bizton megbukna néhány elismert sci-fi történet egy-egy eleme; ne is erőltessük tovább a definíciómat, nem ez a lényeg.

Arthur C. Clarke egyike az én sci-fi író triumvirátusomnak. Isaac Asimov elsősorban a társadalmi folyamatokat próbálta előrevetíteni (lásd az Alapítvány sorozatot), Stanislaw Lem mindenféle valószínűtlen, de lehetséges találkozásokról, kapcsolatfelvételekről ír (nem is beszélve a Kiberiáda robotmesekönyvről), Clarke azonban kétségkívül a legnagyobb volt a természettudományos, technikai fikciók területén (Űrodüsszeia sorozat, Holdrengés, stb.).

Clarke a második világháború idején a brit légierő kötelékében dolgozott a korai radartechnológia kifejlesztésén, ami hihetetlen fontosságú volt a német légitámadások előrejelzése és elhárítása szempontjából, és talán egyik kulcspontja volt a harci eseményeknek.

1945-ben a Wireless World című rádiótechnikai újság számára cikket írt, amelyben egy, a Föld adott pontja fölött "lebegő" (pontosan 24 órás ciklusidővel, úgynevezett geostacionárius pályán keringő) műhold elképzelését vázolta fel. Elképzelése szerint ez a szatellit átjátszóállomásként rádióműsorokat, rádióadásokat sugározhatna a Föld nagy területére. Elképzelése a hatvanas években vált valóra az első telekommunikációs műhold felbocsátásával. Clarke nem védte le ötletét, és ezzel kapcsolatban 1965-ben egy kis esszét írt Hogyan veszítettem egymilliárd dollárt a szabadidőmben? alcímmel.

Pár hónapja, a kilencvenedik születésnapján rendezett összejövetelen azt nyilatkozta: reméli, hogy még megéri, hogy élet jeleit találjuk a Földön kívül, hogy komoly előrelépés történik a fosszilis energiaforrások kiváltása terén és hogy otthonában, Sri Lankán befejeződik végre a kormányzati erők és a tamil felkelők között dúló 25 éves harc.

Clarke és Asimov írásait sokan keverik össze, ezen ők maguk is többször élcelődtek. Arthur C. Clarke Mesék a Földről című könyvéhez Isaac Asimov írt előszót. Ebben írja:

"... Stílusa hasonlít az enyémhez, és gyakran össze is kevernek minket - legalábbis a könyveinket. Az a tudományos-fantasztikus könyv, amelyet drága feleségem, Janet életében először olvasott, Arthurnak "A gyermekkor vége" című regénye volt; a második pedig az én "Alapítvány és birodalmam". Mivel Janet nem emlékezett tisztán, melyik melyik, végül hozzám jött feleségül, pedig szerintem Arthurra pályázott."

26 komment

Címkék: tudomány űrhajózás sci fi jövőbe látás


A bejegyzés trackback címe:

http://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr56387211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Szurkapiszka 2008.03.19. 12:50:29

"- Nézd! - suttogta Chuck, és George felpillantott az égre. (Mert mindenben elérkezik egyszer az utoljára.)

Odafenn szépen, sorban kialudtak a csillagok."
(Arthur C. Clarke:Isten kilencmilliárd neve)

ern0 · http://linkbroker.hu/ 2008.03.20. 09:04:11

(OffTopik)

Az egzotikus díszletek között játszódó történetek neve fantasy. Ez lehet űrhajós-idegenlényes, ekkor nevezik helytelenül sci-finek, de lehet pl. varázslós-tündéres is, mint pl. a Harry Potter sorozat.

Persze nem mindig vegytiszta, mert a Star Wars minden kétséget kizáróan fantasy, viszont valahol érezzük, hogy egy sima fantasynál azért több.

rastabar 2008.03.20. 09:07:24

Szurkapiszka, ez azért durva spoiler volt...

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2008.03.20. 12:08:32

Asimov a saját műveit ponyvának minősítette egyszer, és talán Clarke-hoz képest tényleg azok is voltak, bár nekem a zöme tetszik. (A fentebb idézett mondatot viszont a sci-fi irodalom legszebb utolsó mondatának tartotta)
Azért Lem mellett még megemlíteném a Sztrugackij testvéreket is.

Kibuc 2008.03.20. 13:44:04

"Örökmozgós" körökben már régóta emlegetik Clarke nevét a "nullponti energiával" működő(?) kütyük támogatói között. Vajon csak "írói munkásságának termékeivel" szolgált rá erre a kétes dicsőségre, vagy non-fiction munkákat is publikált a témában?

bolhabetu 2008.03.20. 17:40:36

Nem hallottam a hírt tegnap, este jobb dolgom nem volt, ezért betettem a videóba a 2001-et. Furcsa véletlen.

"Sajnálom, hogy megszakítom az ünnepséget, de van egy kis problémánk."

Törpe minoritás 2008.03.20. 20:26:53

Akkor most adózzunk egy perc néma csillagnézéssel az emlékének.
Az "Orion" csillagképet ajánlom. A népnyelvben "Kaszás"-ként is ismert...

Kibuc 2008.03.22. 07:39:52

Ha jól emléxem, Clarke a 3001-ben hozta össze a felelőtlen "vákuumenergia"-kísérleteket a csillagászok által tapasztalt rejtélyes űrbeli robbanásokkal. Csak érdekesség: éppen a halála napján észlelték az eddigi legfényesebb ún. gamma-felvillanást, amit 7,5 milliárd fényév távolságból akár szabad szemmel is látni lehetett volna, ha valaki éppen a megfelelő helyről a megfelelő irányba néz.

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2008.03.22. 07:59:55

A vákuumenergiáról jó pár éve írtam egy összefoglalót:

www.hrasko.com/xaknak.php?docid=10003

wmiki · http://apostolimagyarkiralysag.hu/ 2008.03.22. 12:25:40

Én is szerettem Clarke-ot, amikor még olvastam scifit. A város és a csillagok...
Meg volt még egy író, aki szerintem sok mindent eltalált, bár inkább társadalmi szempontból: Philip K. Dick

Ma már nem nagyon olvasok ilyeneket, a "valóság" jobban érdekel.

nyari mikulas (törölt) 2008.03.22. 13:49:04

Eolovastam Gabor cikket, nagyon tetszik, koszi!

Egy dolgot nem ertek. Ha egyszer az adott rendszer legacsonyabb energiaallapota a vakumenergia/nullponti energia, azaz ez elvileg sem csokkentheto, akkor hogyan gondoljak, hogy ezt fel lehetne hasznalni valamire is?
Elvileg mi tortenne, ha kivonnanak energiat egy ilyen nullponti rendszerbol (meg ha energiabefektetessel tennek is)?
Ha ez sikerulne, akkor az a nullponti energia megsem a legalacsonyabb energiaallpot volt.

Ha igaz a nullponti energiarol szolo levezetes, akkor abbol egyenesen kovetkezik, hogy belole nem lehet energiat kivenni.

Valamit nem latok tisztan?

CSaB · http://www.domain.hu 2008.03.22. 13:55:38

Szerintem ez így nem igaz. De nem akarok hülyeséget mondani.

nyari mikulas (törölt) 2008.03.22. 14:00:34

CsaB - ird le, hatha jutunk valahova. Lehet, hogy valami alapveto dolgot nem vettem figyelembe.

Kibuc 2008.03.22. 15:01:53

A "mérsékelt" irányzat, amihez szerintem Clarke is tartozott, azzal érvel, hogy ez _lokálisan_ a legalacsonyabb energiaállapot, máshol létezhetnek alacsonyabb energiájú vákuumok. Pl. a Casimir-effektus is azt mutatja, hogy igen kis távolságokon belül ez teljesül. A másik véglet, a kozmikus robbanásokkal kapcsolatban, azt állítja, hogy a vákuum energiáját lokálisan valami fizikai mező, pl. a Higgs mező határozza meg, ami a kozmikus környezetünkben metastabil állapotban valami nullánál nagyobb energiát ad a vákuumnak. Ha ez a metastabil állapot valamilyen hatásra "kibillen", és beáll egy másik, ennél kisebb energiájú állapotba, akkor igen nagy energia szabadul fel robbanásszerűen.

nyari mikulas (törölt) 2008.03.22. 15:30:50

Nem ertem.
Ha az adott helyen az a minimalis energia, akkor azt definicio szerint nem lehet tovabb csokkenteni.
Ha lehet csokkenteni, akkor nem az volt a minimalis energiaja a rendszernek.

Kibuc 2008.03.23. 05:20:22

Akkor a definícióval lehet a probléma:), pl. minimális=legkisebb, de !=lehető legkisebb. Népszerűsítő munkákban 3D topológiával szokták illusztálni: pl. a hegyoldalon van egy kisebb gödör, amiben a lefelé guruló labda megállhat, és (ideiglenesen) nyugalomba juthat. De ha valaki belerúg, attól esetleg átgördülhet a mélyedés peremén, és tovább gurul lefelé a lejtőn, amíg meg nem áll az alján, vagy (ideiglenesen) egy másik mélyedésben. Clarke és néhány más aggódó szerint ilyen rúgás lehet pl. valami nagy helyi energiasűrűséget eredményező kísérlet, szélsőséges nézetek szerint akár egy a mai technológiákkal megvalósítható pl. nehézion-ütköztetés is.

nyari mikulas (törölt) 2008.03.23. 13:06:58

Ertem a kulonbseget a lokalis az es az abszolut minimum kozott.

Gabor (nagyon jo) osszefoglaloja kapcsan kezdtem nem erteni, mivel ott nagyon jol definialja, olyan terreszrol van szo amiben nincs semmi, es keplettel megadjak, hogy az elvileg lehetseges legalacsonyabb energiaszint 1/2hv .

Filozofiai problemanak latom, nem fizikainak: egyfelol, ha egyszer elvileg nem letezhet ennel alacsonyabb energiaszint, akkor ebbol nem nehet munkat kivenni. Masfelol, ha letezhet ennel alacsonyabb energiaszint (es lehetne munkavegzesre hasznalni a kulonbseget), akkor semmi okunk feltetelezni, hogy a vakum nem abban az abszolut minimalis, elvi minimalis energiaallapotban van.

Tehat vagy van vakumkenergia, de akkor hasznalhatatlan, vagy pedig nincs.

Kibuc 2008.03.24. 07:28:46

Úgy látszik, Gábor nem ér rá, ezért kénytelen leszel velem beérni:) Szerintem félreértettél valamit az írásában. Ott az ún. _fizikai_ vákuumról volt szó, ami definíció szerint nem üres, folytonos tömeg/energiaeloszlású anyag, "fizikai mezők" töltik ki. Az idézett képlet konkrétan az elektromágneses mező hozzájárulását adja meg, de ha majd megalkotják a kvantumgravitáció elméletét, valószínűleg kimutatják majd, hogy pl. az is hozzájárul egy ennél sokkal kisebb értékkel a vákuum energiájához. Hasonló a helyzet a hipotetikus Higgs-mezővel is, de ennek a minimális energiatartalma akár igen jelentős is lehetne a most futó hipotézisek szerint. Egy másik, már általában kész elméletnek elfogadott konstrukció szerint viszont a vákuum (minimális) energiájának rendkívül nagynak kell lennie, és pl. "Buzz" Aldrin sci-fijéhez írt utószava alapján úgy tűnik, Clarke is ezen a véleményen volt. De amennyire tudom, az élvonalbeli fizikusok többsége ezzel nem ért egyet, szerintük ez az adott elmélet egyik, a lényegét nem érintő hibája lehet.
Ami a felhasználhatóságot illeti: mivel a Csaimir-effektust többszörösen kimérték, hatásait kimutatták, én legalábbis egyszerű paraszti eszemmel nem látom akadályát, hogy egy az effektus mérettartományába eső, tehát igencsak nano-méretű szerkezet felhasználhassa valamire. Pl. Maxwel démonának segíthetne nyitogatni a csapóajtót, osztán jónapot a második főtételnek:)

Kibuc 2008.03.24. 07:41:13

Bocs, így utólag olvasva lehet, hogy félreérthető voltam. Ha felhasználás alatt valaki folyamatos energiatermelést, zárt termodinamikai ciklust ért, az igencsak aggályos, ezért a szmájli a "példa" után. De mivel az energia-különbség, és a hatására fellépő erő a tér két szomszédos tartománya között létezik, ennek szerintem lehet akár valami praktikus felhasználása is.

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2008.03.24. 12:59:01

Tényleg nem értem rá eddig - húsvét, család stb.

A vákkuumenergia, azaz null ponti energia (ZPE) a legalacsonyabb energiaszint, ezért nem is termelhető ki. No de érdéke függ a tér szerkezetétől (ez már tudásom határa), mint ahogy a Casimir effektusnál is. Ha a térben van két lap, akkor az egész rendszer energiája csükken, ha a két lap közeledik egymáshoz. Persze ciklikusan, folyamatosan ez nem jelent energiatermelést.

Elvileg (!) elképzelhető, hogy extrém, ma még nem igazán ismert körülmények között két egymástól nem túl távol (fényévek?) lévő térrész között a vákuumenergiaszint különböző és ez valahogy szabályozott módon (ugyebár nem akarunk robbanást) kiegyenlíthető. Ekkor - mint a Casimir effektusnál, csak hosszabb ideig - az energiakülönbség rovására folyamatosan (hosszú ideig) energia lenne kitermelhető.

A probléma kettős: 1/ halványlila gőzünk sincs, hogy hol keressünk a mienkétől eltérő ZPE-jű térrészt 2/ technológiailag hogy csapoljuk meg a magasabb energiájút úgy hogy áttereljük az energiát az alacsonyabb térrészbe.

Szóval ISZONYATOSAN spekulatív ez a dolog és inkább csak hatalmas méretekben tudnám elképzelni (sci-fi), semmint hordozható kivitelben. Azok az elképzelések (lsd. Egely), amelyek egyfajta sugárzásként fogják fel a ZPE-t, azok teljesen tévesek, ezért azok kapcsán aztán végképp nem várható eredmény.

nyari mikulas (törölt) 2008.03.24. 13:41:20

Koszi a valaszt.

En ott akadok ki (valami baj van a felfogokepessegemmel, de ha turelmesen magyarazzatok, talan sikerul), hogy

(1)A vákkuumenergia, azaz null ponti energia (ZPE) a legalacsonyabb energiaszint, ezért nem is termelhető ki.

(2)Elvileg (!) elképzelhető, hogy extrém, ma még nem igazán ismert körülmények között két egymástól nem túl távol (fényévek?) lévő térrész között a vákuumenergiaszint különböző és ez valahogy kiegyenlíthető.

Szerintem (2) ellentmondasban all (1)-gyel.

Ha (1) igaz, akkor (2) nem lehet igaz.

Ha (2) igaz, akkor (1) nem igaz, mert amikor a (2) folyamata zajlik, akkor az energiaja az adott terresznek le kell csokkenjen, azaz (1) nem volt igaz.

Elkepzelem a (2)-t: Van egy A es egy B terresz. Nullponti energiajuk Ea0 es Eb0. (2) szerint A-bol energiat vezetunk B-be (es kozben munkat vegeztetunk vele). Mi lesz a folyamat vegen A es B terresz energiaja?

Ha A energiajabol el tudtunk vezetni, akkor kisebb lesz, mint Ea0. Ebben az esetben Ea0 nem nullponti energia volt.

A masik lehetoseg, hogy A energiaszintja az elvezetes utan is Ea0 maradt, ebben az esetben az energiamegmaradas serul.

Mi az amit rosszul latok, mit nem ertek?

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2008.03.24. 15:12:10

Hát én már a tudományom határán túl vagyok, ezért sokra ne számíts! Nem fogalmaztam pontosan tényleg, de ez azért is van, mert maguk a fizikusok se fogalmaznak teljesen pontosan itt.

Egyrészt ha ez egy energiaszint (nem pedig egy sugárzás), akkor csak úgy lehetne kinyerni belőle energiát, ha találnánk egy "hidegebb medencét", azaz olyan térrészt, ahol kisebb a ZPE.

Ha nincs ennél kisebb ZPE, akkor nem lehet kitermelni. Ha van, de nincs elég közel, akkor sem.

Én úgy tudom, hogy igazából csak spekuláció az, hogy lehet ennél kisebb energiája a vákuumnak, hiszen ez éppen az, amit a legalacsonyabbként számoltunk ki. Valamikor felmerült a félelem, hogy esetleg valamelyik szupergyorsítóval végzett kísérletek során nem alakul-e ki egy alacsonyabb szintű ZPE, ami aztán mint egy lavina, katalizátor, láncreakció kiváltaná az egész világegyetemben, fénysebességgel terjedve a ZPE átrendeződését alacsonyabb szntre. Ez persze a ma ismert világ végét jelentené. Valahogy úgy képzelték, hogy a mostani energiaszint egy kvázistabil állapot, amiből a rendszer megfelelőan nagy (hatalmas) energiabefektetéssel lokálisan kiugrasztható, aztán ez önnmagát gerjesztve tovafut.

De azt hiszem, hogy igazából nincs elképzelés arra, hogy hogyan is lenne ennél alacsonyabb energiaállípot. Azt hiszem, hogy oroszok voltak, akik erről elkezdtek beszélni. Majd még utánanézek.

Joco74 2008.03.25. 10:52:48

Végrendeletében a tudománynak elkötelezett író leszögezte, hogy "semmilyen vallásos hithez kapcsolódó semmiféle vallási rítus nem kísérheti" temetését.

index.hu/kultur/klassz/acc0324/

draco draconis 2008.04.28. 19:43:21

Nagyon szerettem (még most is)azokat a bizonyos régi nemzedék által írt sci-fiket. Akkor is tudtam, hogy ez nem valóság, és hogy mellesleg azóta nagyon sok minden meghaladottá is vált. Az akkori híres írókról - akik 1950-1980-ig bezárólag publikáltak - vsizont egyvalami vált számomra feltűnővé életrajzi adataikban: mindegyikük kivételesen képzett volt tudományokban - művelt és valószínűleg intelligens emberek volt. Többjük valamilyen természet tudomány művelője is.

Azt hiszem, ilyen ember volt Arthur C. Clarke is.

Az ember akkoriban szórakozva tudta látásmódját vagy gondolkozását szélesíteni ezektől az emberektől. Lehetett tőlük tanulni.
Kár hogy manapság egyre kevesebb ilyen író van.

bioLarzen 2009.07.29. 12:21:18

@Hraskó Gábor:

ezt írod:

"Ez nem azt jelenti, hogy csak olyan dolgok szerepelhetnek benne, amelyeket a tudomány már ismer, elő tud állítani, ki tud mutatni, hanem azt, hogy lehetőleg olyan történések nem szerepelnek benne, amelyeket mai tudományos ismereteink egyértelműen kizárnak. "

Ezzel pont magának a mesternek, Clarke tán leghíresebb mondatánek feszülsz neki:

"3.Any sufficiently advanced technology is indistinguishable from magic."

Nyersfordításban: "Bármely, kellőképpen fejlett technológia megkülömböztethetetlen a csodától."

Vagyis, ha egytértünk abban, hogy a "csoda" az olyan dolog, amit a tudomány (mai szintjén) nem tud magyarázni, akkor Clarke szerint igenis, történhetnek egy jó sci-fiben a mai tudomány sztámára megmagyarázhatatlan dolgok. (Más kérdés, hogy nem emlékszem a műveiben ilyen, "csodaszámba" menő eseményre, amiről nem tudtam feltételezni, hogy egy eléggé fejlett civilizáció technológiája ne tudná megtenni - akár még, például a (SPOILER!) Sunstormban történő bolygó napba lövését egy másik naprendszerből pont a megfelelő pillanatban, ami a történet alapvető fontzosságú momentuma. Azt a civilizációt, mely ilyenre képes, elképzelni, na az nagyjából lehetetlen - számomra legalábbis :D

Amúgy Clarke műveit ngyon szerettem, pont most fejeztem be utolsó előtti regényét, a Baxterrel közösen írt Sunstromot, jön a Firstborn, a sztori harmadik része, aztán a great void :(

bio

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2009.07.29. 13:12:22

@bioLarzen: nem törekedtem logikailag pontos érvelésre ebben a cikkben, mert ez végülis művészet, és nem tudomány. Azonban azért igyekeztem a lehetőségekhez képest pontos lenni. Azt írtam, hogy "lehetőleg olyan történések nem szerepelnek benne, amelyeket mai tudományos ismereteink egyértelműen KIZÁRNAK."

Egy jó csomó dolgot nem tudunk megmagyarázni, de ezek jó részét nem zárják ki felismert természeti törvényeink. Ha ilyenek lennének, akkor nem is tartanánk fent az adott törvényt. Tehát el lehet képzelni olyan ma hihetetlennek tűnő dolgot, ami nem ellentétes a tiltó törvényeinkkel. Ezeken alapulnak az igazán jó scifi ötletek.

Mindemellett azért nem esem kétségbe, ha egykét fiction (science) nélkül bekerül a történetbe.