Szkeptikus blog

A Szkeptikus Társaság tagjainak közös blogja

Határmunkálatok a tudományban: beszámoló egy konferenciáról

2008. május 29–30-án egy érdekes konferencia zajlott az ELTE-n Határmunkálatok a tudományban és a publikus tudományfelfogásban címmel. A bonyolult cím a szkeptikusokat nagyon érdeklő témákat (is) takart.

A fő kérdés, amelyet az előadók és a vitatkozók körbejártak: meddig tart a tudomány, mi különbözteti meg a tudományt (és a tudóst) a pszeudotudománytól és az áltudománytól (és művelőitől)? A konferencia sokféle metszetben vizsgálta a problémát. Egyrészt tudománytörténeti szemszögből elemezte – Laki János és Deutsch Zoltán – miként változott az elmúlt évtizedekben a tudományosság megítélésének kritériuma. A résztvevők – Nemes László, Gyimesi Júlia és Tímár Andrea – megvitatták a különböző kutatási területek (főként a természet- és társadalomtudományok) meghökkentően eltérő tudományfelfogását. Így szó került arról, miként értékelik a társadalomtudományok, saját birodalmukon belül, az eltérő „érettségű” területek (pl. a pszichoanalízis) tudományosságának kritériumait. Érdekes elemzések hangoztak el egyes tudományterületeken – pl. az etológiában – a különböző tudományos „iskolák” hagyományaiból fakadó eltérő megközelítések módszertani következményeiről. (Az amerikaiak pl. nem tartják kellőképpen „tudományosnak” a megfigyelésekkel és anekdotákkal operáló európai iskolák egy részét.) Érdekes vita bontakozott ki néhány, bennünket közvetlenül érintő témákban elhangzó előadásról: Vassy Zoltán: Tudomány és tudományos parapszichológia, valamint Kertész Gergely: Prediktív ekvivalencia: Érv a kreacionizmus tudományossága mellett és ellen. Ebbe a csoportba sorolható Zemplén Gábor előadása is az akupunktúra kutatásáról.

A konferencia egésze azért volt figyelemre méltó a szkeptikus mozgalom számára, mert bemutatta: a tudománytörténeti vizsgálatok az elmúlt évtizedben új szempontokhoz vezettek a tudományosság megítélésében. Mi szkeptikusok, Karl Popper megközelítése alapján – egybehangzóan a konferenciával – a tudományt inkább módszertana, mint konkrét eredményei alapján ítéljük meg. Ebből következően a tudományosság megítélésében a fő hangsúlyt az új ismeret előállítása, elfogadása és elvetése folyamatára helyezzük. A legújabb viták a nehezen megoldható demarkációs problémákról – nevezetesen, hogy a meglevő definíciók alapján gyakran nehezen elkülöníthető a tudomány és a tudós az áltudománytól és a „rajongótól” – arra utalnak, hogy nem elegendő kizárólag a tudomány kifinomult protokolljaira hagyatkozni. Növekvő jelentőséggel bír a kutató személyisége és kutatói, „erkölcsi” beállítódása. Az új irányzat egy ún. erény-episztemológiát fogalmaz meg. Ennek lényege: a tudományosság megítélésében fontos szerepe van annak, milyen etikai elvek vezetik a tudóst kutatásai közben. Azt mutatták meg, hogy a tudomány és ál-tudomány megkülönböztetésében a tudomány szokásos módszertani protokolljai mellett – amelyek nem mindig képesek elkülöníteni az „igazi” tudományt, az ál-tudománytól – három etikai alapálláspont fennállása szükséges ahhoz, hogy valamely tevékenységet tudományosnak tekinthessünk. Ez a három etikai alapelv a következő:

  • Pártatlanság: mások gondolatai iránti nyitottság, hajlandóság a másokkal való eszmecserére és arra, hogy tanuljunk tőlük; irigységtől és féltékenységtől való mentesség; önmagunk esendőségének élénk tudata.
  • Intellektuális józanság: az újdonságok és a szokatlan gondolatok iránti „rajongás” helyett a rendelkezésre álló adatokra hagyatkozás, az alátámasztott (warranted) gondolatok elfogadása.
  • Intellektuális bátorság: arra való készség, hogy megvizsgáljunk a bevettnek számítótól különböző vélekedéseket, de kitartsunk önmagunk nézetei mellett, amíg azok meg nem cáfolódnak.

A konferencia résztvevői úgy látták, hogy a hagyományos protokollok mellé fel kell venni ezeket az etikai elveket is, és csak a kettő együtt képes elválasztani a valódi tudományt az áltudományoktól.

Marosán György

(A konferencia programja és az elhangzott előadások kivonatai (pdf))

A bejegyzés trackback címe:

https://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr42528113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nessuno 2008.06.19. 12:09:09

Érdekes konferencia lehetett, de hogy kerül ide az akupunktúra? Érdekes lenne megtudni, hogy vajon a kínai kutatók miként reagálnak a kritikákra..

frank 2008.06.19. 15:51:50

beleolvastam a konferenciakiadványba, iszonyú. egyetemistaként ezt szoktuk "bölcsészhányásnak" hívni. total waste of time and money.

Rigor 2008.06.19. 20:32:33

Nessuno: gondolom az akupunktúra mint elterjedt áltudomány? - tekintve hogy számos igen profin megszerkesztett független kettős vakteszten (álszúrásos, vagy olyan hogy kamu pontokat, esetleg ellentétes hatást kifejtőket ingereltek, stb stb-) is csúfosan megbukott.

nyari mikulas (törölt) 2008.06.19. 21:44:23

Kinos, nagyon kinos:

Idezem a kiadvanybol:

Zemplén Gábor
BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Cho et al. 1998‐ban az USA Tudományos Akadémiájának lapjában (PNAS) olyan kísérletekről
számolt be, ahol az akupontok hatására agyban aktiválódó területeket vizsgáltak funkcionális
magrezonanciára alapuló képalkotó eljárással (fMRI). A kontroll az akupontoktól 2‐5 cm‐re található
pontok ingerlése volt. Az eredmények a releváns kérgi területekről pozitívak voltak és az akupunktúra
hatékonyságát mutatták. A különleges a kutatásban az volt, hogy ismert akupunktőrök és elismert
kutatóorvosok közösen dolgoztak. Ezek az eredmények tovább erősítik azt a nézetet, amelyet a
hetvenes évektől egyre nagyobb számú empirikus munka is alátámaszt, miszerint a számunkra idegen
és irracionális elemekkel teli kínai testmodell valamilyen módon mégis tud olyan tapasztalatokat
szintetizálni és rendszerezni, amelyre jelenlegi biomedicinánk egyelőre képtelen.

Megkerestem a cikket, amire az eloado hivatkozik: PMID: 9482945 a PNAS weblapja a cikk cime folott voros betukkel ordit: This article has been retracted!
PMID: 16790551 A szerzok tovabbi vizsgalatok utan a cikket visszavontak 2006 julius 6-an.


Ezzel illett volna az eloadonak tisztaban lenni 2008 juniusaban...

Ha az eloadasban ez is elhangzott esetleg, akkor azert jobb a helyzet, de szerintem ez fontos annyira, hogy az osszefoglaloban is emlitesre keruljon ha mar egy bekezdesben ismerteti az 1998-as munkat.

nyari mikulas (törölt) 2008.06.19. 22:05:24

Nem ertek egyet a harom etikai elv tudomanyos kriteriumma emelesevel.

Szerintem
1. irigy es feltekeny kutato munkaja is lehet tudomanyos,
2. az sem kizaro ok, ha az illeto rajong a sajat elleteert, enm ezen mulik, hogy igaza van vagy sem
3. az, hogy megvizsgáljunk a bevettnek számítótól különböző vélekedéseket szukseges ahhoz, hogy valami alapvetoen uj dolgot fedezzunk fel, de nem kriteriuma tudomanyossagnak ez sem.

Engem a kisdobosok 6 pontjara emlekeztet...

Szilágyi András 2008.06.20. 01:13:53

"Ezzel illett volna az eloadonak tisztaban lenni 2008 juniusaban... "

Nem voltam ott Zemplén Gábor előadásán, de tartok tőle, hogy nem volt tisztában vele, hogy visszavonásra került Cho cikke. Itt van egy előadásának anyaga 2007 őszéről:

hps.elte.hu/~kutrovatz/courses/demark/07_demark_04.pdf

Ebben is hosszasan foglalkozik Cho cikkének történetével, de nincs semmilyen utalás arra, hogy vissza lenne vonva, pedig ez elég fontos adalék lenne.

nyari mikulas (törölt) 2008.06.20. 05:42:08

Andras, ha megvan Dr. Zemplén Gábor emailje, kerlek vedd fel vele a kapcsolatot, vagy ha ugy gondolod, add meg nekem a cimet.

Valoszinuleg elkerulte a figyelmet, regota ismeri a hivatkozott cikket es nem keresett ra ujra, hogy volt-e valami fejlemeny a temaval kapcsolatban.

Erdemes lenne baratsagosan, segito szandekkal felhivni a figyelmet a 2006-os visszavonal tenyere.

Tgr 2008.06.20. 14:02:31

Kint van a címe a honlapján: hps.elte.hu/~zemplen/

Szilágyi András 2008.06.20. 14:12:24

Előbb megpróbálom megtudni, mi hangzott el az előadásban. Amúgy ez a cikk és a visszavonása jó téma, szerintem még írunk róla.

nyari mikulas (törölt) 2008.06.20. 17:54:53

OK, varakozo allaspontra helyeztem magam ebben a kerdesben.

Tgr: koszi a cimet, ha Andras ugy gondolja, hasznalni fogom, de nem akarok keresztbe kommunikalni, ha o irni akar temarol.

fair-i 2008.06.21. 01:27:29

www.sg.hu/cikkek/36883/nem_csupan_a_hitben_rejlik_az_akupunktura_ereje
Ez bulvár de megadnak egy működő linket is!
Mondjuk láttam már ezzel ellentétes tanulmányi eredményt is!
Sok hókuszpókusz közül talán az egyik esélyes az akupunktúra hogy több van benne,mint placebohatás!
z az akupunktúra külön cikket megérdemelne,ami összegyűjtené a tanulmányokat pro és kontra!

frank 2008.06.21. 01:56:26

fair-i, itt is irnak ugyanerrol a tanulmanyrol:

www.dcscience.net/improbable.html#acu1

ha jol ertem, eszerint mindossze 14 paciensen vegeztek a kiserletet, es ezen a kis mintan azt mutattak ki, hogy a) az akupunkturanak semmilyen fajdalomcsillapito hatasa nem volt b) akit igazi tukkel bokodtek, azoknak mas agyteruletuk is aktivalodott, mint azoknak, akiket olyan tukkel bokodtek, ami nem hatolt at a boron

nyari mikulas (törölt) 2008.06.21. 14:13:08

az eredeti cikk ez: NeuroImage
Volume 25, Issue 4, 1 May 2005, Pages 1161-1167

En is azt olvasom ki belole amit Frank.

Frank, a lap mit idezel nagyon teszik!

Szilágyi András 2008.06.21. 17:19:23

Most jelent meg a könyvhétre Kutrovátz Gábor - Láng Benedek - Zemplén Gábor: A tudomány határai c. könyve. Ebben is van egy fejezet az akupunktúráról, sőt, ez a fejezet önálló cikk formájában a Természet világában is megjelent 2007. júliusi számában. Itt is ismertetve van a Cho-féle cikk, és nincs említés a visszavonásról. Persze igazából nem is a cikk tartalmával foglalkozik a szerző, hanem hogy milyen érdekes, hogy akupunktőrök együtt dolgoztak kutatóorvosokkal, és hogy "keleti" elemeket is bevontak az értelmezésbe, pl. a résztvevők jin-jang alkatát.

Tgr 2008.06.22. 13:38:11

Az két teljesen külön kérdés, hogy az igazi tűvel végzett kezelésnek van-e plusz hatása az áltűvel végzetthez képest (NeuroImage cikk), és hogy a "jó" helyre szúrt igazi tűnek van-e plusz hatása a random helyre szúrt igazi tűhöz képest (Cho-cikk).

Nessuno 2008.06.22. 15:38:00

A következő szkeptikus konferencia témája lehetne az akupunktúra. Meg kellene hívni a téma magyarországi szakértőit is. A minap olvastam, hogy az egyik svéd csatárt akupunktúrával kezelték miután megsérült.

zemplen gabor 2008.06.24. 17:29:51

Kedves Szkeptikusok -
mivel megszolitva érzem magam e blog kapcsán, próbálok pár dolgot tisztázni.

1. A konferencia (amelyet két barátommal szerveztünk) igen jól sikerült, de Magyarországon talán szokatlan elméleti kerettel dolgoztunk benne, amelyet egy korábbi Replika különszámban fejtettünk ki. :
Gieryn, Thomas F., Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nem-tudománytól: feszültségek és érdekek a tudósok szakmai ideológiáiban, Replika 54–55 (2006),173–194.
ill.
Kutrovátz Gábor–Láng Benedek–Zemplén Gábor, A határvidék
felderítése – bevezető a tudományon innen és túl blokkhoz, Replika 54–55 (2006), 119–133.

2. Az az előadás, ami a legtöbb vitát kiváltotta ezen a blogon, nos az a konferencián nem hangzott el. Ugyan mint szervező beírtam magam a programba, de mivel az egyik doktoranduszunk, Sallay Zoltán időközben elkészült az utóbbi évek hazai Akadémiával ill. alapkutatásokkal foglalkozó tudománypolitikai elemzésével, ez az előadás került megtartásra az enyém helyett.

3. Ha előadtam volna az itt sokat vitatott előadást, akkor annak első felében a kutatásokkal foglalkoztam volna, a szintézis kialakulásával, amelynek eredménye volt az ominózus cikk (ez az, amit már több forrásban is megtaláltatok). Az előadás második felében pedig pontosan azzal (többek között), amiről itt sokan kommenteztetek (a tisztelt "bölcsészhányás" kivételével), vagyis a cikk utóéletével. Ezt ugyanis sokan, sokféleképp használták, és részben ezek miatt is bomlott fel az az alkalmi szövetség, amely a koreai Meridianologiai Tanszék és az amcsi fMRI-s Cho és mtsai között létrejött.
Ha ugyanis megnézzük a visszavonást, ott látszik, hogy a cikk eredeti szerzői közül többen nem adták nevüket a visszavonáshoz: " J. P. Jones, J. B. Park, and H. J. Park have not approved this retraction." Én azt gondolom, hogy a cikk utóélete maga is kíváló példája a modern tudomány határmunkálatainak, mint Benveniste Nature cikke a homeopátiáról.

4. Mivel a "Tudomány határai" könyvben ill. az erre épülő kurzusban a példa csak a modern tudományterületek közötti kapcsolódások lehetőségét vizsgálja, itt nem volt érdemes belebonyolódni a részletekbe, ugyanis nem az érdekelt minket, hogy "pontosan mi is az igazság", hanem azok a mechanizmusok, amelyek révén a tudomány határai és a megbízható tudás létrejön.

5. Az elő nem adott tartalom várhatóan a 2008-as év végén meg fog jelenni abban a kötetben, amelyben az előadások lektorált és átírt változatai lesznek, remélem ott már hasonló vád nem fog érni. (L'Harmattan kiadó, Tudománytörténet és Tudományfilozófia sorozata)

De hogy hasonló problémák igenis is vannak ezen a területen, ahhoz küldök egy rövid részletet a könyvből a következő kommentben.

zemplen gabor 2008.06.24. 17:38:15

Íme az igért idézet ("A tudomány határai", 293. o.). A kontextus: itt nem a nemzetközi, hanem a hazai akupunktúrával foglalkozó könyvek némelyikét elemeztem és az egyik a Medicina könyvkiadónál megjelent "Klinikai akupunktúra" című kötet (1988, a 2. kiadás 1994), ahol a szerző így ír: „Az akupunktúrapontok topográfiai tanulmányozása arra a meglepő eredményre vezetett, hogy igen nagy részük (70 százalékuk) a fájdalom trigger-pontokkal azonos lokalizációjú. A fájdalom trigger-pontokat a nyugati orvostudomány – függetlenül az akupunktúrától – régen felfedezte.” (149)"

Ehhez a megjegyzésem nagyon hasonló mechanizmusra mutat rá, mint ami a Cho cikknél történet:

"Különös eredménnyel járhat egy-egy legitimációs kísérlet nyomon követése. A főszövegben említett 70 százalékos egybeesés a fájdalom trigger-pontok és az összes akupont között nem pontos. Az eredeti cikkben (1977-ből, emlékszünk, hogy ebben az időben nagy divatja volt az akupunktúrás érzéstelenítés
kutatásának) 71%-os egybeesést találtak, de nem az enyhe nyomásra is gyakran erős fájdalmat kiváltó ún. trigger-pontok és minden akupont között, hanem csak a „fájdalom esetén használt akupontok” között. Újabb kutatások alapján még cifrábbnak tűnik a helyzet. Birch egy 2003-as tanulmányban megvizsgálta az 1977-es cikk adatait. Öt alapvető tankönyv és az újabb irodalmak alapján kiderül, hogy a fájdalom kezelésére használt akupontok 35%-a az adott fájdalom helyétől távol található, ezzel már önmagában
megkérdőjelezve, hogy a trigger-pontok és akupontok kétharmada hogyan korrelálhat. Ráadásul az eredetileg vizsgált akupontok 61%-át nem javasolják fájdalom enyhítésére (44%-át a pontoknak semmilyen kezelésre nem ajánlják), a pontoknak csak 19%-a használt fájdalom estén, 20% pedig általánosan javallt. Az új vizsgálat alapján a fájdalom trigger-pontok nem korrelálnak az eredeti cikk által vizsgált meridiánpontokkal (vagy „extra”, „különleges” pontokkal). Ehelyett a trigger-pontok az úgynevezett a-shi vagy ah-shi (időnként locus dolendi), meridiánon kívüli pontokkal korrelálhatnak
a szerző szerint.
Mit jelent mindez? A nem szakértőnek nem sokat. Aki az akupunktúrát a biomedicina szempontjai szerint kívánja legitimálni, annyit, hogy egy 1977-es cikk helyett egy 2003-as cikket kell idéznie. Aki pedig elutasítja az akupunktúrát, az lelkesen rá tud mutatni arra, hogy még a kétes gyakorlatot támogató tudományos szakcikkek sem megbízhatóak. Vagyis mindenki ízlésének és legitimációs céljának megfelelően tudja felhasználni az ilyen cikkeket.
De általánosabb szempontból rámutat a már könyvünk elején is felvetett problémára: mennyire megbízható a tudomány? Mikor tudjuk, hogy jól tudunk-e valamit?"

(Birch, Stephen, Trigger point–acupuncture point correlations revisited, Journal of Alternative and Complementary Medicine, vol. 9, no. 1 (2003), 91–103.)

Bocs a hosszú önidézetért, de úgy tűnt a kommentekből, hogy bizalmi deficit van kialakulóban :)

nyari mikulas (törölt) 2008.06.24. 18:03:21

Kedves Gabor, mi a Te valaszod a kerdesedre:

"De általánosabb szempontból rámutat a már könyvünk elején is felvetett problémára: mennyire megbízható a tudomány? Mikor tudjuk, hogy jól tudunk-e valamit?"


Engem nem lep meg, hogy egy alig vizsgalt teruleten sok korrekciora van szukseg, vannak olyan cikkek, amelyekrol kesobb kiderul, hogy nem az igazsagot, vagy nem a tekjes igazsagot irtak le.

A konkret esetben 77-es cikket el lehet felejteni, sullyesztobe az elvvel, hogy aku pontok es a fájdalom trigger-pontok korrelalnak. Ott tartunk, mint a cikk elott tartottunk, nincs magyarazat az akkupunkturas pontok mukodesere.
Lehet keresni, van-e.

Sajat szakteruletemen is elofordult, nem is egyszer velunk is. Peldaul most publikaltunk egy cikket, amely megkerdojelezi egy negy evvel korabbi Cell-ben publikalt cikk fo konkluziojat.

Az en valaszom a kerdesedre az, hogy ha tobben is hasonlo eredmenyre jutnak (nem csak egy cikk, nem csak egy szerzocsoport), ha az eredmeny beleillik mas eredmenyek koze, kapcsolatot lehet talalni kozottunk, akkor nagy a valoszinusege, hogy jol tudjuk amit tudunk.

Mas: mi a jelentosege szerinted annak, hogy masik temaban ket szerzo nem tamogatta a cikk visszahivasat (ennek ellenere vissza lett hivva)?

Nessuno 2008.06.25. 15:32:17

Ez a cikk a témába vág. Bár nem akupunktúra, de lehet áltudomány is...vagy tudomány határait feszegető eredmény:
www.betegszoba.hu/?r=543&m=&

Nem tudok belépni!!! Bolhabetu! 2008.06.25. 15:53:50

"Ez a cikk a témába vág. Bár nem akupunktúra, de lehet áltudomány is...vagy tudomány határait feszegető eredmény:"

Vagy csak igazolták, hogy a könnyű testmozgás jót tesz az egészségnek, mivel ez a rövid ismertető nem részletezi, hogy mi volt a kontrolllcsoporttal.

nyari mikulas (törölt) 2008.06.25. 17:04:25

Semmi hatarterulet, es nem tunik altudomanynak sem. Egy ismert eredmeny reprodukalasa, epp csak kozonsges testmozgas helyett egzotikus nevu tornaval.
Ezt irjak:

A mérsékelt testmozgás kedvező hatásait már több tanulmány igazolta a betegséggel kapcsolatban. "A kínai gyakorlatok azonban könnyebben elsajátíthatók, mint bármelyik klasszikus tornagyakorlat, és nincs szükség bonyolult eszközökre sem" - írja tanulmányában a Queenslandi Egyetem Wendy Brown vezette kutatócsapata.

Nessuno 2008.06.25. 17:26:10

De itt azt írták, hogy csökkentette a cukorbetegséget. Ez bármilyen egyszerű, könnyed testmozgással is előidézhető?

Nessuno 2008.06.25. 18:28:02

Így viszont akkor elég suta a cikk tartalma, mert kiemeli a tai-chit, miközben bármilyen kíméletes mozgás ugyan ezt az eredményt produkálja..na mindegy

Nessuno 2008.06.25. 18:59:10

Kicsit elkalandoztam...ezt ismeritek?
Senki sem szkeptikus?:-)
www.coffeeslender.hu/kerdesek.php

Nem tudok belépni!!! Bolhabetu! 2008.06.25. 20:25:07

Lehet benne valami.

Nem akarok gonosz lenni, de Vágó Istvánnak nem korpásodik a haja véletlenül?

Nessuno 2008.06.29. 21:25:59

Mire jó az akupunktúra? Kiegészítő terápiának? Kár, hogy nem folytatódott a beszélgetés...Itt azt írják nem gyógyít, de hasznos lehet:
www.mskcc.org/mskcc/html/85411.cfm

zemplen gabor 2008.06.30. 15:45:55

az akupunkturakutatas alapproblemaja, hogy a nyugati biomedicina fokent a fajdalomcsillapitasban tudja a hatekonysagot vizsgalni, mashol nagyon nehezen, mert annyira eltero az emberkep es a betegsegtipologia

Nessuno 2008.06.30. 17:49:32

Köszönöm a választ Gábor. Úgy látszik ez bonyolultabb, mint gondoltam

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2013.12.31. 15:06:17

A vita folytatódik.

www.medscape.com/viewarticle/814897

"Evidence-Based Medicine
Acupuncture Is Superior to Sham for Painful Conditions
Adrian White, Jens FoellDisclosures
Evid Based Med. 2013;18(6):e56 "

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2014.08.24. 16:47:57

valószínűleg ez az anyag is a konferencia hatására született - tanulságos.

"A tudomány határai című könyv elsősorban ismeretterjesztő munka volt, de már a kötet írása közben felmerült bennünk az igény, hogy a téma a tudományos elvárásoknak megfelelőbb feldolgozása is eljusson a hazai olvasókhoz. Ennek első lépéseként rendeztük meg a „Határmunkálatok a tudományban” című konferenciát 2008 májusában. A résztvevőktől azt kértük, hogy a Gieryn által létrehívott elméleti-módszertani keret ismeretében dolgozzanak ki saját szakterületükön esettanulmányokat vagy elméleti munkákat. Az eredmény minden várakozásunkat felülmúlta: örömmel láttuk az előadások koherenciáját és relevanciáját. A résztvevők egyéni stílusukat és módszereiket megtartva gyümölcsözően tudták alkalmazni egy hazánkban kevéssé ismert diszciplína megközelítésmódját – ha ez a tudományterület ismertebb lenne, úgy is fogalmazhatnánk, hogy Gieryn elméleti kerete „határtárgyként” tudott funkcionálni a különböző szakmák felől érkezők számára. E konferencián elhangzott előadások többségének írásos változatait gyűjti össze ez a kötet. "

www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/Hatarmunkalatok.pdf

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

  • Reactor: @Kovacs Nocraft Jozsefne: Pont ez a lényeg :))) Ha elég forró a cuccos, akkor a Carnot-tétel elmél... (2023.07.29. 22:19) Összeomlik a civilizációnk?
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Reactor: Milyen módokon tartod elképzelhetőnek a magmaerőművek működését? Nem tudom, miért ho... (2023.07.29. 21:52) Összeomlik a civilizációnk?
  • Reactor: @tesz-vesz: Tehát a magma erőművek nem működhetnek majd, me' jön a Carnot-tétel és megvuduzza majd... (2023.07.29. 17:09) Összeomlik a civilizációnk?
  • tesz-vesz: @Reactor: ja, csak a fideszes, tehát agyhalott kovács józsefné a carnot-tétellel cáfolná a geoterm... (2023.07.29. 09:33) Összeomlik a civilizációnk?
  • Reactor: Korábban a civilizációt csak egy világkatasztrófa tudta volna összedönteni. A globalizáció "áldáso... (2023.07.27. 21:42) Összeomlik a civilizációnk?
  • Utolsó 20

Híreink

Nincs megjeleníthető elem

Fórum

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

akupunktúra (2) áldoktor (1) álhírek (1) állampolgári tudomány (1) alternatív medicina (23) áltudomány (37) antibiotikum (1) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) atomenergia (2) attila domb (1) átverés (14) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (2) biologika (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (8) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) ChatGPT (1) chemtrail (3) civilizáció (1) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) covid-19 (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) dr. csabai zsolt (2) dr. csabai zsolt phd (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (36) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) elektroszmog (1) életmód (4) energia (1) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (22) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fals pozitív (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) fenntarthatóság (1) filozófia (13) finnugor (1) fizika (13) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gelencsér andrás (1) gender (1) glifozát (1) gondolkodás (7) grafológia (2) grapefruit (3) grapefruitmag (1) grape vital (3) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (3) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) idősek (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligencia (1) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) járvány (2) járványtagadás (1) jeti (1) jövőbelátás (2) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (7) klub (89) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (13) koplalás (1) környezetvédelem (1) koronavírus (4) közgazdaságtan (2) közlekedés (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) légköroptika (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) magfúzió (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (4) matematika (4) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (2) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) neurális hálózat (1) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (12) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) pandémia (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) PCR (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) probiotikum (1) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) pszichológia (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (3) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (3) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (21) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (15) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (14) tudomány (32) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) új germán medicina (2) űrhajózás (2) uri geller (8) űrszonda (3) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása