A páciens kényelmesen ül, szinte fekszik. Szeme lehunyva. Testének impulzusait végtagjaihoz és homlokához illesztett elektródák fogják fel, és fekete kábelek vezetik a halkan zümmögő számítógépbe. Semmi rosszat, fájdalmasat nem érez. Megnyugtató ez a csend. Megnyugtató, hogy miközben ő semmit sem tesz, a modern technika másodpercenként sok ezernyi adatot dolgoz fel szervezetéről. Észre sem veszi, amikor a monitoron megváltozik egy felirat. Az információ áramlásának iránya megfordul. A bonyolult szoftver kielemezte teste minden sejtjének, szervének, szervrendszerének rezgéseit, és most a feltárt hibákat kitörlő hullámokat továbbít a bőréhez hűvösen illeszkedő aranyozott tappancsokon keresztül. Még néhány perc, és vége. Nincs többé szénanátha, vég nélküli tüsszögés, papírzsebkendő halmok! Kitörölve!

Vagy mégsem?

Lehetséges, hogy egyetemet végzett orvosok százai használnak a hatóságok által engedélyezett biorezonancia műszereket, amelyek a bőr, a test elektromos ellenállásán kívül semmi mást nem mérnek; a bonyolult elméletek értelmezhetetlenek; a klinikai vizsgálatok rendre azt mutatják, hogy a műszerek nem jobbak a diagnosztikában, mint ha egy dobókockát dobnánk fel, és nem hatékonyabbak a kezelésben, mint egy-két megnyugtató szó, egy jó stresszoldó beszélgetés? Elképzelhető, hogy mindez csak egy társadalmi jelenség; hatékony placébó; esetenként megtévesztő marketing; bujkálás a jogi szabályozás útvesztőiben, megspékelve tudományos szakszavak, eszközök kifacsart, értelmetlen, egymással összeegyeztethetetlen használatával, aminek neve – áltudomány?

Az alternatív gyógyászat megteremtette a maga alternatív tudományát. Saját fizika, alternatív kémia és biológia:

„Az elektródákon keresztül a berendezés mikroimpulzusokat küld a bőr felszínére, amelyen keresztül bejut a szervezetbe. A szervezet elektrolit rendszerében ezek a mikroimpulzusok eljutnak minden egyes sejthez. A sejtek "barátként" kezelik a berendezés impulzusait és hatásukra kicsit megváltoztatják saját membránpotenciáljukat, azaz válaszolnak a berendezés mikroingereire, kérdéseire.”

Ez a téma láthatóan kívül esik a tudomány normális keretein. Amíg a CT, MRI, röntgen, EKG, EEG módszerekről, elméleti hátterükről, klinikai vizsgálataikról szabadon olvashatunk a tudományos folyóiratokban, internetes oldalakon, könyvekben, addig a biorezonancián alapuló eszközök konkrét – hangzatos szlogenektől mentes – elvi alapjai mintha az üzleti, gyártási titok kategóriájába esnének. Ha többet akarsz megtudni, akkor jelentkezz egy hétvégi tanfolyamra! Ha erre befizettél, akkor már minden valószínűséggel elkötelezett vagy. Szkeptikusok erre általában nem adnak ki pénzt.

Ne gondoljuk, hogy mindez marginális, tudományos kérdés! A több százezer, de inkább több millió forintért vásárolt készülékek jó részét egyetemet végzett orvosok használják. A kezelések 10-100 ezer forintos költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyan talán még nem nagyon, de a legtöbb Kiegészítő Magán Egészségpénztár már finanszírozza. Az orvosok tanfolyamokon szakmai kreditpontokat kapnak a készülékek használatának és tudománytalan elméleti alapjainak elsajátításáért. Az orvos- és tudóstársadalom csendben asszisztál ahhoz, hogy ezek az elméletek és praktikák beszivárogjanak a neves egyetemekre is.

Szabályozott káosz

Normális esetben a hasonlóan értelmetlen elméleteket a tudományon belül kellene lekezelni. Azonban a biorezonancia, elektroakupunktúra alternatív tudománya nem érintkezik a valódi tudományos világ fórumaival. Az egyetlen kontrolt a jogszabályok jelentenék.

Amerikában az FDA (Food and Drug Administration) felelős a gyógyszerek mellett a gyógyászati eszközök engedélyeztetéséért is. Az MSAS Professional diagnosztikai eszköz BioMeridian Inc. nevű gyártója büszkén hivatkozik a megszerzett FDA engedélyre. Nem kell azonban nagyon gondos olvasónak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy az engedélyt elektronikus bőrellenellás-mérő eszközként kapták meg az FDA-tól. Ezek az eszközök II. osztályú besorolást kapnak, és csak azt kell igazolni, hogy alkalmazásuk nem veszélyezteti a páciens és a kezelő egészségét. Az ottani szabályozásnak megfelelően a BioMeridian amerikai weboldalán a rengeteg megfoghatatlan „energetikai kiegyensúlyozás”, „bioenergetikai kiértékelés” és hasonló kifejezések mellett szerényen elrejtve, de azért szerepel a figyelmeztetés:

„Az MSAS-Professional nem orvosi diagnosztikai eszköz. Ha a páciensnek beavatkozásra van szüksége, akkor orvosához kell fordulnia, aki fel tudja állítani a diagnózist és elő tudja írni a megfelelő kezelést.”

A L.I.F.E. System termékeket gyártó Quantum Life LLC weboldalán alul olvasható kis betűkkel:

„A weboldalon található állításokat az egészségügyi hatóságok nem ellenőrizték. Ezek a termékek nem valók semmilyen betegség, rendellenesség diagnosztizálására, megelőzésére, vagy kezelésére.”

Ilyen információk birtokában megdöbbentő olvasni például a magyar Yamamoto Intézet honlapján, hogy műszeres diagnosztikai felmérésekre az MSAS Professional eszközt használják, amelyet a „NASA kutató laboratóriumában fejlesztettek ki az űrhajósok gyors vizsgálatára” (erről természetesen a NASA nem tud). A készülékkel többek közt az alábbi egészségügyi állapotok diagnosztizálását ígérik: bakteriális, vírusos és gombás (pld. candida) fertőzések, stressz hatások és táplálkozási hiányok, allergiák, kritikus gócok, gyógyszerek hatása, mozgásszervi panaszok, gyulladásos folyamatok eredete stb.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a terméket gyártó, forgalmazó, vagy használó személy illegális megállapításokat tesz! Jónéhány ilyen termék Magyarországon orvostechnikai eszközként van regisztrálva. Ebből a szempontból a magyar szabályozás az európaihoz illeszkedik. A német gyártmányú termékeket már általában saját országukban regisztrálták a 93/42/EEC európai irányelv alapján. A főleg a biztonságra koncentráló engedélyeztetési eljárás során a tényleges diagnosztikai illetve terápiás állításokat nem kell igazolni Németországban. A magyar szabályozás ugyan tartalmaz egy klinikai értékelés nevű lépést, ennek mélységéről az eredmények ismeretében azonban kételkednünk kell.

Ma Magyarországon számos cég végez ilyen tanúsítási eljárást jogszabályi felhatalmazás alapján: például az SGS, TÜV, EMKI (régebben ORKI). Az európai irányelv és a magyar 47/1999 (X.6) EÜM rendelet alapján a biorezonanciás készülékeket használati céljuk szerint valószínűleg az alábbi kategóriába sorolják: „betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése”. Márpedig ha a berendezés ilyen típusú orvostechnikai eszközként regisztrálva van, akkor azt a gyártó, forgalmazó és alkalmazó legálisan használja diagnosztikai és terápiás célra – függetlenül attól, hogy az eszköz erre ténylegesen alkalmas-e, vagy sem.

A tanúsítást végző szervezetek láthatóan nem a bizonyítékokon alapuló orvoslás és az általánosan elfogadott fizikai, biofizikai elméletek és vizsgálatok alapján adják meg a forgalmazásra az engedélyt, hanem a gyártók, terjesztők által benyújtott, az „alternatív tudomány” elméleteit tartalmazó dokumentumok alapján.

A fogyasztók megtévesztése

Hogy a jogi útvesztőben milyen érdekesen lehet lavírozni, arra a Gazdasági Versenyhivatal múlt évi Vj-58/2008 számú ügye is példa. Novemberben a GVH a Hippocampus-BRT Kft, az Eni-Med Kft. és az Europa Utazásinformációs Központ Szolgáltató Bt. ellen „fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása” miatt indított eljárást, amely elmarasztaló határozattal zárult. A GVH oldaláról letölthető részletes indoklás érdekfeszítő olvasmány! Valamelyest megnyugtató látni, hogy – ha már a tudomány álláspontja láthatóan nem tud érvényesülni közvetlenül -, a GVH legalább következetesen alkalmazza a kritikus gondolkodás alapelveit.

Az Eni-Med Kft. még 2003. decemberében kereste meg az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézetet (ORKI) azzal, hogy forgalmazni kívánja a Hippocampus-BRT Kft. által gyártott Mobil Cell-Com, Lenyo és BioXline készülékeket, azonban nem határozta meg, hogy mely termékeket szeretné orvostechnikai eszközként, és melyeket (csupán) wellness készülékként nyilvántartásba vetetni? A hiányt később sem pótolta, így a készülékek nem lettek orvostechnikai eszközként jóváhagyva. Mindez nem szimpla technikai baki. Ez kifejezi a hasonló eszközöket gyártók, forgalmazók és működtetők általános attitűdjét, miszerint a hagyományos kategóriákat nem kell komolyan venni: Közérzetjavítás, vagy gyógyítás? Hát mi a különbség? Tudomány? Nekünk is van másik! Diagnosztikai eszköz? Értsd meg, nem a műszer diagnosztizál, hanem az orvos, a műszer csak információt nyújt! Gyógyítás? Nem, mi csak harmonizáljuk a páciens energiamintázatát és erősítjük az immunrendszerét. Placebó? Hát nem mindegy, hogy mitől gyógyul a beteg?

Ha már a tudományos közösség, az orvostársadalom nem kezeli kritikusan ezeket az aggasztó jelenségeket, akkor különösen értékelni kell a GVH józan érveit! Harmonizál? Megszünteti a káros rezgéseket, a negatív energiákat? Helyrebillenti a szervezet egyensúlyát? Pótolja a hiányzó energiát, ami segít leküzdeni a betegséget? A Versenyhivatal a „tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról” szóló 1996. évi LVII. törvényre hivatkozott:

„a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.”

Ha egy ilyen eszközzel a helyi konditeremben, vagy wellness stúdióban találkozunk, akkor minden rendben van. De ha orvos, vagy természetgyógyász rendelőjében, internetes fórumán, weboldalán, akkor a fenti kifejezéseket gyakorlatilag minden ember egyformán érti: Azt állítják, hogy gyógyít!

Ne gondoljuk, hogy a tudományosan hangzó, a NASA-ra, furcsa nevű kutatóintézetekre, kvantumelméletre hivatkozó leírások, szóróanyagok csak a laikusokat téveszthetik meg. A GVH állásfoglalása megállapítja:

„jelen esetben az eljárás alá vontak magatartása, a tudományosan nem igazolt állítás alkalmazása az orvosok és természetgyógyászok megtévesztésére is alkalmas volt”

Az elmarasztalt cégek weboldalairól nemrég került le a félévig kötelezően megjelenítendő GVH határozat szövege. Az Eni-Med Kft. oldalán azonban most is olvashatók kérdéses állítások, amelyeket dekódolni sem kell nagyon:

„A LENYO™ Lux készülékek komplex otthoni kezeléseket tesznek lehetővé a különböző mindennapi problémák esetében éppúgy, mint adott betegségek rendszeres megelőző vagy terápiás kezelésében.”

Általános tendencia egyébként az, hogy a gyártó oldalán nagyon kevés konkrét állítást fogalmaznak meg. Ha egyáltalán, akkor a szokásos kódolt nyelvezetet használják. A készülékeket azonban ilyen gyenge állításokkal nem lehetne forgalmazni. A tényleges állítások a partnerkonferenciákon, fizetős tanfolyamokon hangzanak el. Ezek anyaga az esetek zömében nem publikus. A forgalmazók már legtöbbször feltüntetnek részeket ezekből az információkból saját weboldalaikon, szóróanyagaikon. Internetes fórumaikon, levelezőlistáikban aztán általában a legelképesztőbb orvosi, fizikai állítások is fellelhetők.

Biorezonanciás diagnosztika

Egy gyógyszer esetén lehet arra hivatkozni, hogy bár nem tudjuk, hogy hogyan, de hat. Egy mérnökök által előállított orvostechnikai eszköz esetén azonban a működési elv nem ismerete, illetve erről nem valós elvek közlése mindenképpen az engedély megtagadását kellene hogy maga után vonja. Ha egy ilyen eszköz esetén bonyolult elméletekre és működésre hivatkoznak, míg a konkrét műszer valójában csak olyan adatokat mér, amelyek alapján nyilvánvalóan nem valósítható meg az állítólagos diagnosztikai, illetve terápiás működés, akkor azt ugyanúgy a fogyasztók megtévesztésének kell tekinteni, mint a nem létező klinikai bizonyítékokra való hivatkozást. Nézzük hát, hogy mit tudunk az eszközök működéséről?

A biorezonanciás készülékeket alapvetően két csoportba lehet osztani: állapotfelmérő-diagnosztikai, valamint terápiás eszközökre. A diagnosztikai eszközök esetén általában maga a gyártó is elismeri, hogy a bőr, esetleg a test vezetőképességét méri egyenáram segítségével. A mérés történhet rögzített érintkezőkkel, vagy a hagyományos kínai orvoslásban használt akupunktúrás pontokon tűszerű érintkezőkkel. Az akupunktúrás pontokon mért bőrellenállás- változás a ponthoz tartozó szerv, szervrendszer rendellenes működéséről adna hírt – ámde erre még annyi bizonyíték sincs, mint arra, hogy a pontokat tűvel szurkálva ugyanezen szervek működésére lehetnénk hatással. Azt tudjuk viszont, hogy a bőr állapota, a verejtékmirigyek működése, valamint leginkább az érintkezőre ható nyomás erőssége jelentős hatással van a mért ellenállásértékre (lásd a keretes írást).

Az ilyen műszerekkel bakteriális, vírusos, gombás fertőzéseket, enzim, vitamin, ásványianyag hiányokat, allergiákat, epekövet, gyulladásokat állítanak kimutatni. Allergia kimutatására a potenciálisan allergén anyagot elhelyezik a készülék vályújába. Ha erre a bőrellenállás megváltozik, akkor a páciens állítólag érzékeny az adott anyagra. A teszt anyag azonban semmilyen elektromágneses kölcsönhatásba nem kerül a készülékkel vagy a pácienssel, mivel üveg, vagy műanyag kapszulában helyezik bele a gép fém testéből kialakított vályúba. A jelenséget a múlt század közepén „felfedező” Reinhold Voll állítása szerint a páciens zsebében lévő anyag, gyógyszer hatására is megváltozik az akupunktúrás pont ellenállása. A misztikus magyarázat szerint az anyag ilyenkor távolról rezonanciába kerül a páciens szervezetével. Ezen az „elven” működnek a VOLL, VegaTest, MORA, MSAS Professional készülékek. Ezek az elvek nem összeegyeztethetők a tudomány (fizika) elméleteivel, ezért az állított jelenségek vagy nem léteznek (gondos teszteken nem lennének kimutathatók), vagy nem azt méri a műszer, amit a gyártó állít róla. Mindkét eset elegendő indok arra, hogy orvosi diagnosztikai felhasználásra ne lehessen az eszközöket alkalmazni.

A többek közt a Házidoktor Kft., Magyar Kutató Zrt. és a Top Team Med Kft. weboldalain is hirdetett Electro Somato Graph (ESG) készülék a tudományosra hangolt promóciós videó szerint a kronoamperometria elvén működik, az úgynevezett Cottrell egyenlet felhasználásával. Ez lehetővé teszi, hogy egy elektroliton áramot átvezetve meghatározzuk az összetevők koncentrációját. Nem említi azonban, hogy ezzel az elektrolitban egyetlen (!) redoxi vegyületpár koncentrációját lehet csak megmérni – ráadásul csak igen kontrollált körülmények közt. Az emberi test azonban elég bonyolult edény, amelyben igen sokféle anyag úszkál. Mindez azonban irreleváns, hiszen az egyik dokumentációból kiderül, hogy egyenáramot használnak, nem pedig lépcsős impulzusokat, amely pedig a kronoamperometria fontos eleme. Ez egyrészt egyértelmű megtévesztés, másrészt nyilvánvalóvá teszi, hogy az összesen mért 22 egyszerű ellenállásadat alapján az ígért képességeket nem tudja nyújtani az eszköz:

„Az E.I.S./ESG információt nyújt a szív, a vesék, a tüdő, a máj, a hasnyálmirigy, az emésztés, az agy, vagy akár a központi idegrendszer funkcionális állapotáról. Áttekintést nyerhetünk a hormonszintekről, oxidatív stresszről, vagy a vérgáz értékekről és sav-bázis egyensúlyról is.”

Megállapítható, hogy a diagnózisra használt biorezonanciás készülékek a néhány mért bőr, illetve test ellenállás alapján elvileg sem nyújthatnak olyan részletes információt a szervezetről, mint amit állítanak róluk. Ezenkívül megállapítható, hogy a háttérelméletek tudománytalanok, illetve zömében irrelvánsak a szerkezetek működése szempontjából.

Biorezonancia-terápia

A szoros értelemben vett biorezonancia-terápiás (BRT) készülékek működési mechanizmusa még zavarosabb. Talán az egyik legtöbbet idézett megfogalmazás szerint (Lednyiczky Gábor):

„A biorezonancia - terápia (BRT), az a visszacsatoláson (biofeedback) alapuló gyógyító eljárás, melyben a szervezetnek vagy valamelyik alkotóelemének saját elektromágneses jelei kerülnek terápiás felhasználásra.”

Nem tartom valószínűnek, hogy a BRT készülékek valójában elektromágneses jeleket fognának fel. Az EKG-hez és EEG-hez hasonlóan gyakorlatilag az idegrendszer és a szív által generált elektromos (!) jeleket rögzíthetik és annak bizonyos paramétereit határozzák meg. Ez azonban gyakorlatilag lényegtelen. A BRT alapállítása az, hogy a vett jelek megfelelő módosításával és visszajuttatásával rezonancia (erősítés), illetve kioltás (gyengítés) hozható létre a szervezetben. Ezzel bizonyos szervek, szervrendszerek működését lehetne állítólag tartósan erősíteni, vagy káros „információkat”, sejteket, kórokozókat eltávolítani. A rezonancia és kioltás fizikai alapelvével teljesen összeegyeztethetetlen ez a felfogás. Kioltás, rezonancia csak a jelek folyamatos jelenlétében maradhat fenn, de ennek megvalósítása az emberi test teljes egészében még akkor is gyakorlatilag lehetetlen volna, ha tudnánk, hogy minek a rezgéséről volna szó.

A biorezonancia-terápia ezen alapelvei teljesen tudománytalanok, valamint a készülékek minden valószínűség szerint nem is azon az alapelven működnek, mint amit állítanak róluk – azaz nem azt mérik, és nem olyan formában juttatják vissza a szervezetbe. Mindez bőven elegendő ahhoz, hogy terápiás célokra ne legyenek engedélyezhetők. Magyarországon többek közt a már említett Mobil Cell-Com, Lenyo, BioXline, valamint a BICOM 2000, IBR-System, SCIO és Zapper K 100 termékeket forgalmazzák.

A BRT technikák alkalmazása során a biofeedback kifejezés használata szintén megtévesztő. A biofeedback egy legitim technológia (lásd a keretes írást), amelynek semmi köze a fentebb felvázolt mechanizmusokhoz. Amerikai kritikusok felhívták a figyelmet arra, hogy az ottani gyártók és forgalmazók arra ösztönözték a praktizáló felhasználókat, hogy biofeedback kategóriát megjelölve igényeljék vissza a kezelés költségét az egészségbiztosítóktól. Mindez azonban egyértelműen törvénysértő lenne az amerikai jogszabályok szerint.

Bizonyítékok hiánya

A valódi probléma a biorezonanciás diagnosztikai és terápiás eszközökkel az, hogy képességeik, hatékonyságuk nincs klinikailag igazolva. A feljebb már említett GVH döntés ilyen irányú megállapításai nem csak az abban az ügyben érintett cégekre és eszközökre vonatkoztathatók, hanem a forgalomban lévő összes készülékre. A GVH a Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi határozatára hivatkozva állapította meg:

„A tudományos ismeret a természet objektív összefüggéseiről szerzett, a tudományággal hivatásszerűen foglalkozó, abban szaktekintélynek számító személyek által a tudomány követelményeinek megfelelő módon igazolt tapasztalatok, általánosítások, fogalmak összessége. Nem tekinthetők tudományos ismeretnek a pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Ahhoz, hogy egy adott termék betegségeket megelőző, kezelő, gyógyító hatását valóban tudományos ismeretek támasszák alá, ennél mélyrehatóbb vizsgálatokra van szükség. Alapos, a termék minden szervezetre gyakorolt hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni. Ezt követően az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról ekként megalapozottan szakvéleményt adni. E minimális feltételek mellett lehet csupán egy adott termékről - tudományos ismeretekre alapítottan - gyógyhatást állítani”

A biorezonanciás készülékeket gyártó és forgalmazó cégek azonban szinte kizárólag a páciensek és a kezelőorvosok elbeszéléseit, illetve úgynevezett partnerintézmények, kórházak „igazoló” dokumentumait prezentálják bizonyítékként weboldalaikon. A Bicom 2000 készülékeket gyártó német cég vezetője, Hans Brügemann meg is magyarázza:

„A randomizált duplavak tesztek erőltetése az élettelen természet törvényeinek értelmetlen alkalmazása a biológiai rendszerekre… Az ilyen kísérletek természetükből kifolyólag extrém redukcionista megközelítést erőltetnek, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a biológiai rendszerek egyéni sajátosságait.”

A BRT készülékeket gyártóktól tehát nem várhatjuk el a klinikai teszteket. Független kutatók néhány megbízható – randomizált, duplavak – kísérletben a biorezonanciás diagnosztikai készülékek alapformájának tekinthető német VegaTest eszköz képességeit ellenőrizték le. A készülékkel végzett allergiateszt értékeit hasonlították össze a nagyon megbízható bőrpróba (Prick teszt) eredményével. Az eredmények azt mutatták, hogy a VegaTest alkalmatlan allergia diagnosztizálására.

2001-ben az Ausztrál Allergológiai Társulat fogalmazott meg egy állásfoglalást, amelyben a Vegatest módszert alkalmatlannak ítélték allergia és más betegségek kimutatására, valamint a módszer elméleti hátterét tudománytalannak minősítették. A Svájci Allergológiai és Immunológiai Társaság már 1995-ben hasonló állásfoglalást bocsájtott ki a Bicom, MORA, Mitosan és Vegatest készülékekkel kapcsolatban. 2006-ban a társaság az új ismeretek birtokában újból megerősítette negatív ítéletét és felhívta a figyelmet e módszerek használatának közvetett veszélyeire.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya 2004-ben, amikor számos zűrös alternatív gyógyászati eljárásról igen engedékeny megállapításokat tett, a biorezonanciát a „kellő tudományossággal még fel nem tárt” eufemisztikus elutasításban részesítette. Nos, hát meddig kell még várni, amíg kimondjuk, hogy tárhatjuk még ezt akármeddig – tudomány sose lesz belőle?

(A Magyar Narancs 2009. április 23-i számában megjelent cikk majdnem pontos másolata)

Linkek