1 százalék - racionálisan!

Fontosnak tartod a kritikus gondolkodást? A csalókkal, sarlatánokkal szembeni fellépést?

Adód 1%-nak felajánlásával

támogathatod a Szkeptikus Társaság munkáját.

Adószám: 18125926-2-41

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

Címkék

alternatív medicina (20) áltudomány (35) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (5) attila domb (1) átverés (12) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (6) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) chemtrail (3) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (5) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (33) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (1) filozófia (10) finnugor (1) fizika (12) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gondolkodás (6) grafológia (1) grapefruit (1) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (2) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (5) klub (66) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (4) koplalás (1) közgazdaságtan (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (3) matematika (3) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (3) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (4) orvostudomány (8) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (12) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (2) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (2) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (18) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (4) távgyógyítás (2) technológia (11) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (13) tudomány (25) tudományos módszer (2) ufo (5) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (2) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

2014.04.30. 00:27 Pintér András Gábor

"Question, Explore, Discover" - Remek jelszó, fenomenális rendezvény

Szubjektív beszámoló a világ egyik legjelentősebb nemzetközi szkeptikus eseményéről

Nos, bár nem kimondottan kedvenc műfajom az írás, amit az is bizonyít, hogy utoljára évekkel ezelőtt írtam itt a blogon, de miután 2 hét távlatából is élénken él bennem ennek az eseménynek minden részlete, hangulatai, megpróbálok beszámolni róla úgy, hogy még lehetőleg élvezetes is legyen. Szeretném minél több olvasóhoz eljuttatni a hírt, hogy létezik egy hihetetetlenül izgalmas nemzetközi rendezvény, amit 4. alkalommal rendeztek meg Manchesterben. Hátha páran kedvet kapnak és jövőre többen megyünk. ;-)

A város lassan érdemes lesz az "Európa Szkeptikus Fővárosa" címre, hiszen a “QED - Question, Explore, Discover” című eseményen minden évben a nemzetközi szkeptikus közösség apraja-nagyja képviselti magát, egyre növekvő létszámban. 2 évvel ezelőtt már én is részt vettem egyszer a rendezvényen, úgyhogy olyan izgalommal tekintettem elé, mint ahogy a kisgyerekek várják a karácsonyt. És még az ajándék sem maradt el, hiszen nem csupán kiváló szeretetcsomagot kaptunk (kedvencem a mágneses szókirakó, amivel szkeptikus szövegeket lehet feldobálni a hűtőre, no meg a New Scientist friss kiadása), hanem a színes és mozgalmas program is felért egy karácsonyi partyval. A Twitter persze megint már hetekkel korábban izzott a #QEDcon jelzéssel ellátott bejegyzésektől, úgyhogy a többi résztvevővel szépen egymást hergeltük a várakozásban:-). Idén először a Palace Hotel nevű helyen volt az esemény, mert a korábbi helyszínen nem fért volna el az az 510 résztvevő, akiknek a lelkesedése masszívan áthatotta a kétnapos rendezvényt. Olyan dolgokkal volt tele a húsvét előtti hétvége, hogy csak kapkodtuk a fejünket.

Különösen igaz ez azokra, akik napi szinten “kapcsolatban” állnak ezekkel az emberekkel, hiszen podcastok, blogok, videók, szerzőivel, fontos események szervezőivel találkoztam élőben, olyan emberekkel, akiknek hangja, írásai számomra a mindennapok részét képezik. Hatalmas élmény volt. "Nem vagy egyedül” - talán ez lehetne a rendezvény üzenete. Pontosan ezt éreztem, éreztük mindannyian. Fantasztikus volt ennyi hasonlóan gondolkodó emberrel tölteni a gazdag programmal lebonyolított hétvégét, felemelő beszélgetésekkel, előadásokon való együtt kacagásokkal, stb. Ilyenkor valahol mélyen, legbelül átérzem, milyen lehet a HIT gyüliben... Bár fontos különbség, hogy minket a józan ész hozott össze.

Na de mi történt ezen a pár napon?

A hivatalos program előtt már volt egy SkeptiCamp a korán érkezőknek. Nagyon jó ötlet volt. Itt a The PodDelusion podcast házigazdája, James O’Malley konferálta fel sorban a 10 perces előadásokkal készült résztvevőket. A tudományos és társadalmi kérdések tömkelegével foglalkoztak, Linus Pauling tévedéseitől az elsavasodásunkon át a lakott területen előírt 20 mérföldes maximális sebességért való kampányolásig. Nagyon színes nap volt, kiváló bemelegítő a kétnapos hivatalos programra. Nyilván a fenti felsorolásból is kiderült, hogy nem mindenkinek volt szkeptikus témája, de ami mindig jellemző a PodDelusion szereplőire, az most is megvolt: valami problémára mutattak rá a társadalomban, ami változtatásért kiált.

Itt kapásból kiszúrtam a sorok között Susan Gerbic-et, aki a Guerilla Skepticism on Wikipedia nevű nemzetközi projekt vezetője. A szünetben odaléptem hozzá, hogy elújságoljam neki, egyike vagyok annak a hét embernek, akik egy magyar csoportként regisztráltak a projektben való részvételre. Ennek annyira megörült, hogy először félreértett és azt hitte, engem azért küldött a Szkeptikus Társaság, hogy vele megbeszéljem a továbbiakat. Nos, tisztáztuk a félreértést, aztán ezen felbuzdulva jól elmentünk ebédelni a legközelebbi Amerikai Konzulátusra (McDonald’s), ahol tudományos alapokra tudtuk helyezni nem csupán a tápanyag bevitelünket, hanem a világ jobbításának mikéntjét is.

IMG_4969.jpg

Megegyeztünk, hogy a GSoW, a Web of Trust és a RButR együtt mekkora lehetőséget jelentenek a világ szkeptikusai számára, ha a társadalom internet használóinak segíteni szeretnének. Vérszerződés helyett kólával koccintottunk a nagy felismerésre. Itt megismerkedtem Pontus Böckman-nal is Svédországból, aki sokkolt a hírrel, hogy a Svéd Szkeptikus Társaság 2700 taggal bír. Szóval hajrá, magyarok! Svédországban kb ugyanannyian élnek, mint mi. A Szkeptikus Társaság pedig nyitva áll a csatlakozni kívánók előtt! ;-)

IMG_4985.jpgAzért a program java igazán péntek este kezdődött a Mixer-rel: early bird regisztrációval egybekötött masszív ivászat a szálloda bárjában, miközben mindenki beszélget mindenkivel. Én okosan bevállaltam az önkéntes segítést a szervezőknek, ami nem csak azzal járt, hogy egy szép narancssárga “volunteer” pólót kaptam ajándékba (amit végül nem vettem fel, mert aznap egy saját pólóban virítottam, ld. a képet balra), hanem rengeteg emberrel volt alkalmam találkozni, meg egy kicsit belülről is megismerni a konferencia lebonyolításának mikéntjét. Azt meg kellett állapítanom, hogy ezek a srácok értik a dolgukat. Jó volt egy kicsit belefolyni a megvalósításba is.

Day 1 @QEDcon - Bele a közepébe!

Az önkénteskedésben a hivatalos beosztásom az első (szombat) reggelre szólt, a regisztrációs pult mögé. Remek élmény volt. Ott is olyan emberekkel hozott össze a sors, akiket már korábban ismertem a Twitter-ről, szóval érdekes élmény volt beszélgetni velük, illetve pl. együtt keresgélni a névtáblákat. Annyira belejöttünk, hogy kapásból lekéstem Elisabeth Pisani nyitó előadását, amiről mindenki ódákat zengett később, szóval vertem a fejemet a falba, amiért kihagytam. Némi kárpótlást jelentett, hogy a vacsoránál egy asztalnál ülhettem vele, és meglehetősen jó benyomással vagyok róla. Rendesen belecsapott az AIDS-szel kapcsolatos témával a lecsóba. Persze a tényt, hogy nem értem oda az első előadásra, némileg elősegítette az előcsarnokból kiguruló Tesla Model S 85 kWh jármű látványa is, amit a rendezvény egyik mellékszálaként meghirdetett tesztvezetésre hoztak Németországból. Nagyon komolyan elkapott a jövő szele, ahogy gyönyörködtem az autóban, amibe előző este még beleülni is volt szerencsém. Sajnos a tesztvezetésre nem sorsoltak ki, de legalább annyival is kevésbé fáj a szívem a £85.000 (közel 32 millió HUF) értékű járgányért…

Azért csak sikerült felkerekednem, otthagyni a regisztrációs pultot és belevetni magamat a program élvezetébe. Bár napközben mindig meglehetősen nehezen tudtam dönteni, hogy mikor hova menjek, azért csak sikerült választani. Pedig már napokkal korábban is komoly fejtörést okozott, annyira zseniálisan sikerült a program.

Michael Marshall (főszervező, The Merseyside Skeptics Society & Good Thinking Society), Susan Gerbic, Eran Segev (Ausztrál Szkeptikusok) és Samantha Stein (Camp Quest UK) nagyon szépen kifejtették az első panel beszélgetésen, hogy miért nem a durr-bele-bumm hozzáállás lesz a nyerő. Miért kell az aprólékos munkát kedvességgel, nyitottsággal társítva folytatni, hiszen nem ellenségeket akarunk magunknak, hanem el szeretnénk érni, hogy a józan ész, a pontos és megbízható információk, a kritikai gondolkodás olyan értékek legyenek, amik a modern társadalom fontos szervező elveivé válhatnak. Ezt pedig csak akkor tudjuk elérni, ha embertársaink érzelmi szükségleteire is figyelmet tudunk fordítani. Sokat emlegették Phil Plait ide vonatkozó, elhíresült előadását is, amit én magam is mindenkinek csak ajánlani tudok.

A második panelbeszélgetésen a spritiszták, mentalisták megjelenésének és népszerűségének a sajátosságait boncolgatták. Richard Wiseman és Mark Edward egymásnak homlokegyenest ellentmondó arányokat emlegettek az őszinte hívők és a tudatos szemfényvesztők között. Wiseman 85-15 (%) aránya kissé naívnak tűnt, de Paul Zenon, aki maga is gyakorló bűvész és humorista, nem mellesleg pedig a rendezvény házigazdája, felvetette, mi van akkor, ha ez az arányok közötti eltérés valós, és a különbség eredete a kulturális eltérésekben keresendő az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között. Sajnos ennél mélyebben nem mentek bele a témába, de akit jobban érdekel a beszélgetés, Susan Gerbic jóvoltából megnézheti:

A délután a szórakozás és lelkesítés kettőssége mentén szerveződött. Az InKredulous című podcast élő felvétele mellett remekül megfért Robert Llewellyn előadása az elektromos autóról (egy Tesla-t vezet szegény) és arról, hogy egy éve napelemekkel képes biztosítani az autójához szükséges villamos energiát, mert nem autózik sokat, de egy töltéssel képes akár 500 km megtételére is a kis csotrogány. Nem tudom, vajon hányan ismerik a Red Dwarf című brit sitcom-ot, de a közönség nagy része láthatóan teljes extázisban volt, hogy láthatja, hallhatja Kryten megformálóját. Nos, bevallom, nekem semmit nem mondott, így talán először azon a napon, de úgy éreztem, kívülálló vagyok, mert nem vagyok elég kocka... :D Ettől függetlenül nagyon lelkesítő előadás volt, ráadásul nem szakember létére meglehetősen pontos és érdekes információkat osztott meg a megújuló energiaforrások használatáról, a jövő energiaigényéről és ennek kiszolgálásáról. Persze közben többször elmondta, hogy mennyire izgul, mert biztos mindenki jobban ért nála ehhez a témához. Kétlem. Én például biztosan nem. De aki szintén nem, annak ajánlok egy nemrég elhangzott előadást a megújuló energiaforrásokról a Szkeptikus Társaság jeles tagja, Mizsei János tolmácsolásában.

De ami talán még lelkesítőbb hatással volt rám aznap délután (akkor még nem tudtam, mi vár rám másnap reggel… Ohhh…), az Susan Gerbic előadása a Guerilla Skepticism on Wikipedia projektről, ami komoly nemzetközi akciócsoporttá nőtte ki magát. Mondott példákat arra, hogy mennyire akciódús a projektben résztvevők online élete. Például amikor Fred Phelps, a hírhedt amerikai baptista egyházvezető kórházba került, nagyon rövid idő alatt elkezdték pontosítani a Wikipedia szócikkének tartalmát, közben pedig rendbe tenni a fiának, Nate Phelps-nek a lapját, hogy ahogy a híradások egyre többet foglalkoznak az idős térítő állapotával, és a média fogyasztók egyre többen keresnek rá a róla szóló oldalra, ott egyre többen találjanak rá az egyházat elhagyó, most pedig a Centre for Inquiry Canada igazgatójaként tevékenykedő fiáról szóló információkra. Nathan Phelps-szel egyébként volt szerencsém találkozni, nagyon jót beszélgettünk, az előadása pedig sokaknak az emlékezetében hosszú ideig meg fog maradni. Susan ezen kívül is nagyon érdekes példákat hozott, látogatási statisztikákkal és az egyes oldalak “előtte-utána” jellegű bemutatásával megtűzdelve. Susan olyan lelkesítően tud beszélni, hogy az előadás végére már öltem volna egy guerillaskeptics.com pólóért. Most már lenyugodtam, és hajlandó leszek fizetni érte :-)

A nap záró rendezvénye a gálavacsora volt, ahol nem is annyira az étel, mint a beszélgetőpartnerek jelentették a kiemelkedő értéket. Minden asztalhoz legalább egy előadót ültettek, így mindenkinek alkalma nyílt valamelyest közelebbről megismerni a szkeptikus “celebeket”. Azért lássuk be, felemelő egy olyan közösséghez tartozni, aminek nemzetközileg ünnepelt sztárjai nem üresfejű léhűtők, hanem intellektuális bajnokok, akik két lábban a földön járnak! 

A vacsora után a The Skeptic Magazine brit kiadása által hagyományosan felajánlott Ockham’s Awards átadási ceremóniája következett a világhírű pszichológus, bűvész és showman, Prof. Richard Wiseman ceremóniamesterként való, rekeszizom szaggató közreműködésével… Az ő megjelenése és megszólalásai teljesen leírhatatlanok egy ilyen beszámolóban. Őt látni és hallani kell!

A díjkiosztón minden kategóriában 5 eredeti jelölt közül választott a The Skeptic Magazin brit kiadásának szerkesztői gárdája. Az elismeréseket az alábbi versenyzőknek osztották ki:

2013 legjobb podcastja - a “Skepticality című amerikai podcast, melyet Elisabeth Pisani adott át, Susan Gerbic, a podcast rendszeres szereplője pedig nagy örömmel átvette Derek nevében

2013 legjobb blogja - a “Leaving fundamentalism” blog. A díjazottat tekintve nem is adhatta volna át kompetensebb személy, mint Nathan Phelps

2013 legjobb kampánya - "The Nightingale Collaboration"

2013 legjobb videója - Kylie Sturgess, TEDxPerth: Superstition Ain’t The Way A díjat a széles körben ismert ausztrál szkeptikus ikon egy videóval köszönte meg, mivel ő maga nem tudott jelen lenni az eseményen.

2013 Editor’s Choice - a QED szervezői - szegények kicsit megszeppentek, mert valaki jelölte őket a kampány díjra, de ők visszaléptek, mondván, hogy nehogy már a szervezők a jelöltek között legyenek. Csakhogy az Editor’s Choice kategóriára még rálátásuk sem volt, beleszólásuk meg végképp nem, úgyhogy Deborah Hyde és csapata csakazértis díjazta őket. Szerintem nagyon is megérdemelten. A díjon kívül perceking tartó állótaps volt a jutalmuk. Ők persze még másnap is morogtak, hogy ez mennyire ciki… 

Volt az átadási ceremóniában egy sajátosan Wiseman-es lépés, amiről nehéz lenne megmondani, hogy vajon szándékosan tette-e: a díjak kiosztásánál teljesen össze-vissza keverte a díjakat, aminek veszett csereberélés lett a vége. Akárki akármit mond, nem hiszem el neki, hogy figyelmetlenség volt. Én szkeptikus vagyok, ő pedig képzett szemfényvesztő. Csak mondom… De szórakoztató volt, az vitathatatlan.

Az est hátralévő része az intellektuális szórakoztatással telt, 3 stand-up performansznak lehettünk tanúi, melyek közül messze az elsőként fellépő Gemma Arrowsmith volt a legelevenebb, valahogy jól illett Richard Wiseman harsány stílusához folytatásként. Szépen végigvette a szkeptikus témákat, amik közül a víz memóriájára vonatkozó szerintem nagyon jól sikerült, pontos és szellemes. Az utána fellépő felejthető humoristát a mókás megjelenésű, de nagyon komoly szarkazmussal operáló Andy Zaltzman mosta le a színpadról néhol politikába is erősen belemarkoló performanszával. Mire az este végetért, már sokunknak szinte zsibbadt az agya, amit a résztvevők jó része megpróbált a bárpultnál alkoholba fojtani… Nem követtem a példájukat, nyugovóra tértem.

Day 2 @QEDcon - Van ott még, ahonnan ez jött!

Ettől függetlenül nagyon korainak tűnt a másnapi 10 órai kezdés, amikor is a nagyelőadón a nyitó képernyőn a kezdő programok mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a szervezők nem vállalnak felelősséget a résztvevők másnaposságáért. Végignézve a közönségen, fontos, jogilag indokolt lépésnek tűnt ennek a tisztázása. :-)

Örültem, hogy újra bemutatták a fergeteges QED intro filmet (lásd lejjebb), hiszen előző nap lemaradtam róla. Szerintem zseniálisan összeszedett gyűjtemény a sok maszlagból, amivel nap mint nap találkozunk. Mindenkinek melegen ajánlom figyelmébe. Paul Zenon aztán élőben is megjelent, hogy bemelegítés gyanánt jó alaposan megnevettessen minket média hack-jeinek sajátos stílusban való taglalásával. 

Aztán a mindig elbűvölő Deborah Hyde-ot (a brit Skeptic főszerkesztője) hallgatva felmerült bennem, hogy lassan ideje lenne utána járnom az anyakomplexus kérdésének… Rettentően informatív (nem vicc, tényleg) előadást tartott a vámpírokról, társadalmi jelenségekről és hiedelmekről, no meg a modern kor tudósainak próbálkozásairól, hogy megmagyarázzák e jelenségeket. A konklúziója az volt, hogy semmilyen értelmes bizonyíték nincs arra, hogy a klasszikus értelemben vett vámpírok valaha is léteztek volna, de az dokumentumokkal igen jól alátámasztható, hogy a tőlük való félelem mennyire komolyan jelen volt a társadalomban a reformáció óta. Már két éve is volt szerencsém hallani egy ehhez hasonló előadást tőle (akkor a vérfarkasokról beszélt), már akkor is imádtam. Volunteer-ségem csúcspontja volt, hogy szakavatott "lótifutiként" gumi vámpírfogakat osztogathattam az előadás részeként meghirdetett Vámpír Kvíz kérdéseire elsőként helyesen válaszolóknak. Vagyis elmondhatom magamról, hogy 45 percre elszegődtem a The Skeptic magazin brit kiadásának főszerkesztője mellé asszisztensnek. Na, ki tudja ezt utánam csinálni? ;-)

Nem is tudtam utána mit kezdeni az egyébként nagyon csinos és IQ-ban bizonyára 80 ponttal előttem járó (korban pedig tízzel mögöttem) Coralie Colmez előadásával, aki azt a témát feszegette, milyen szerepe van a matematikának a tárgyalóteremben. Elkezdtem, megpróbáltam, nem érdekelt. De addigra a másik teremben a vallások és vallásszabadság kapcsolatát boncolgató panel beszélgetés nagy része már eltelt, úgyhogy inkább leültem megnézni az interneten, mi történik a világban mostanában (erről semmit nem tudtam meg, mert a Twitter-ig jutottam…).

Közben Susan Gerbic írt a Facebook-on, hogy ebédszünetben gyülekező a GSoW nemzetközi csapatának, mert bemutatkozókat akar rögzíteni podcastok számára. Megtettük. Remek volt a hangulat, mindenki bemutatkozott, mondott pár szót magáról és arról, hogyan látja a GSoW projektet, meg a QED-t. Így könnyen előfordulhat, hogy aki a Skepticality, a Skeptical Connections vagy a Skeptic Zone podcastokat hallgatja, előbb-utóbb hallani fogja, amit alkottunk. Bár időközben a Virtual Skeptics vodcast-ban már említésre is kerültünk, sőt, Susan feltette a YouTube csatornájára a videófelvételt is, amit készített (kicsit sokat mozgott a keze, én meg sokat beszéltem, de azért talán volt értelme.)

Délután Mark Edward számomra nagyon szimpatikus dolgot mondott: "ne beszélj róla annyit! Emeld fel a segged és csináld!" Aztán bemutatott egy videót, ahol a nemrégiben elhunyt Sylvia Browne egyik szeánsza előtt az érkező résztvevőket próbálták egy flashmobbal észhez téríteni. Beszélt arról is, mennyire gyomorforgatónak találta azt, hogy milyen sikereket tudott elérni ál-spiritisztaként és hogy ma már csak meséli a tapasztalatait, amiket ebben a minőségben ünnepelt sztárként átélt. 

Samantha Stein a vasárnap utolsó előtti előadója egy fiatal írónő, aki a CampQuest nevű tábor UK változatának egyik elindítója, a mai napig is szervezője és aktív lebonyolítója. Bár a tábor szervezőinek kommunikációjában erősen jelen van az ateizmus, tartalmában sokkal inkább egy általános felfedező táborra hasonlít az évenkénti esemény. Nagyszerűnek találtam az elhangzottakat, és nagyon fontosnak, hogy ezen dolgoznak. Nálunk is vannak felfedező táborok, talán érdemes is lenne ezekkel kezdeni valamit szkeptikus szempontból.

Az őt követő úriembert valószínűleg sokan ismerik a blog olvasói közül. Nathan Phelps, a nemrégiben elhunyt Fred Phelps 13 gyermekének egyike, aki a nyolcvanas években kiszállt a Westboro Baptist Church életéből, hogy normális életet éljén. A közeg leírása és a saját belső küzdelmeinek elmesélése annyira szemléletes volt, hogy a légy zümmögését is hallani lehetett a teremben, majd állótapssal köszöntöttük a végén. Nem volt túl lendületes, nem volt túl hangos, de mélyen emberi volt és megható. Érdeklődők és angolul tudók kedvéért álljon itt egy videófelvétel a nagyhatású beszédről:

A beszámolót legalább annyira hálátlan dolog befejezni, mint magát a konferenciát, mert miután belelendültünk, nem könnyű megtalálni a megfelelő levezetést. Ez a két nap (meg egy kicsi) annyira intenzív, annyira mélyre ható és annyira felszabadító érzéseket váltott ki mindannyiunkból, hogy nehéz volt elhinni: itt a vége. De el kellett fogadnunk, hogy ez sem tarthat tovább. Köszönet a The Merseyside Skeptics Society tagjainak a szervezésért!

Még egy adagot kortyoltunk a Kamu Homeopátiás kávéból, aztán orrunkat lógatva távoztunk.

IMG_5063.jpg

De azt ígérik, jövőre újra megrendezik. Talán még többen leszünk. Visszaszámlálás indul!


P.S.1.: Aki esetleg kedvet kapott volna ahhoz, hogy az interneten hozzáférhető, QED 2014-gyel kapcsolatos anyagokat átböngéssze, előadásokat hallgasson, vagy többet megtudjon az előadókról és témáikról, látogasson el ide!

P.S.2.: Ha valakit nem sikerült meggyőznöm, hallga csak, mit mondanak a GSoW projekt nemzetközi résztvevői (na jó, itt is beleszólok azért), mondják el ők is, miért jó egy ilyen konferencián részt venni!

1 komment

Címkék: média humor konferencia tudomány vallás gondolkodás rendezvény kongresszus átverés szkeptikus áltudomány bűvészet tudományos módszer Wikipédia


A bejegyzés trackback címe:

http://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr576093370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu