Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

Híreink

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

akupunktúra (1) álhírek (1) alternatív medicina (22) áltudomány (36) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) attila domb (1) átverés (13) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (7) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) chemtrail (3) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (34) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) filozófia (11) finnugor (1) fizika (12) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gondolkodás (6) grafológia (1) grapefruit (1) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (2) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (6) klub (75) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (12) koplalás (1) közgazdaságtan (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) légköroptika (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (3) matematika (3) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (11) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (2) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (2) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (19) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (11) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (14) tudomány (27) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

2018.04.12. 14:52 Szkeptikus Blog

Szkeptikus Klub: GMO-e, ami génszerkesztett, és ha igen, akkor miért nem?

A Szkeptikus Klub következő rendezvénye április 17-én:

GMO-e, ami génszerkesztett, és ha igen, akkor miért nem?

Dr. Györgyey János tudományos főmunkatárs (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet) előadása

genszerk.jpg

Miközben a géntechnológia fejlődését új szintre emelte a génszerkesztés egyik módszerének, a CRISPR rendszernek az elterjedése, a társadalmi vita még mindig a GMO fogalom korlátai között vergődik. 

Az előadás során megismerkedünk a génszerkesztés alapjaival, azzal a metodikai sokszínűséggel, ami kizárja, hogy egységesen kezeljük az így létrehozott állatokat, gombákat, növényeket. Néhány példán keresztül bepillantunk a már elért és közeljövőben várható fejlesztések világába, a nem barnuló csiperkegombától és az első, génszerkesztett svéd káposztából készült vacsorától kezdve a betegség-ellenálló növényeken át, megváltoztatott összetételű terményekig.

Ismerve az egyes fejlesztések lényegét, példákon keresztül megérthetjük, miért nem érdemes aszerint különbséget tenni egyes növények között, hogy hagyományos nemesítéssel, génmódosítással, vagy génszerkesztéssel hozták-e létre azokat. Ezért túl kell lépnünk a köztudatban elterjedt eljárásalapú kategorizáláson ahhoz, hogy a lényeg, a bekövetkezett genetikai változások alapján alkothassunk véleményt a különböző módokon létrehozott élőlényekről. A különböző álláspontok képviselői elbeszélnek egymás mellett, ezért megvitatjuk Mark Lynas javaslatát egy közös kiindulási platformra.

A klubest időpontja: 2018. április 17. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A klubestre a belépés ingyenes minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet a Facebook eseményoldalán is jelezheted.

2 komment

Címkék: klub biotechnológia


2018.03.15. 11:39 Szkeptikus Blog

Szkeptikus Klub: Lehet-e kártékony a tudomány?

A Szkeptikus Klub következő rendezvénye március 20-án:

Lehet-e kártékony a tudomány?

dr. Lakos András infektológus előadása

pandoracover.jpg

Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.

A klubest időpontja: 2018. március 20. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet az esemény Facebook-oldalán is jelezheted (nem kötelező, de segít).

FRISSÍTÉS: A klubest prezentációja és videófelvétele:

Szólj hozzá!

Címkék: klub tudomány


2018.02.14. 02:52 Szkeptikus Blog

Szkeptikus Klub: Hírek és álhírek, tudomány és áltudomány a sajtóban

A Szkeptikus Klub következő rendezvénye február 20-án:

Hírek és álhírek, tudomány és áltudomány a sajtóban

Hanula Zsolt újságíró (Index tech-tudomány rovat) előadása

quack500px.jpg

Mit tehet az újságíró, ha a médiavilágban úgyis a Facebook az úr, ott meg nagyobb igény van az áltudományra, mint az igazira? Feljogosít-e a véleményszabadság arra, hogy ellentmondjon az ember a tudományos tényeknek? Naponta új, mindent gyógyító csodaszerek jelennek meg, ezoterikus szélhámosok és kuruzslók fosztogatják az embereket az interneten - de miért tűnik úgy, hogy nem lép fel ellenük senki? Egyáltalán kinek kéne lépni? Miért lehet a tévében, élő adásban legálisan pénzmágiát árulni 2018-ban? Az áltudományok diadalmenete, a tudomány elutasítása csak egy tünet - de a 21. század egyik legaggasztóbb világszintű jelenségének tünete. És - bár próbálkozások vannak - nem nagyon látszik, hogyan lehetne hatékonyan küzdeni ellene. Azon kívül természetesen, hogy összegyűlünk a Szkeptikus Klubban, és beszélgetünk róla. Első lépésnek persze mindenképp hasznos lehet, tehát beszéljünk róla!

Hanula Zsolt az Index tech-tudomány rovatának újságírója, számos kiváló, áltudományokról szóló cikk szerzője.

A klubest időpontja: 2018. február 20. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet az esemény Facebook-oldalán is jelezheted (nem kötelező, de segít).

1 komment

Címkék: klub áltudomány álhírek


2017.12.12. 16:34 Szkeptikus Blog

Szkeptikus Klub: Égi csodajelek - ábránd vagy valóság?

A Szkeptikus Klub következő rendezvénye december 19-én:

Égi csodajelek - ábránd vagy valóság?

Farkas Alexandra táj- és környezetkutató geográfus, tudományos újságíró előadása

legkoropt500.jpg

Szent István halála után „sok nagy csodák … történtek. Július hónapban két napot is látának az égbe.” 1639-ben Modor vidékén is „többen egészen kivehetően három Napot észleltek”. Vajon mi okozhatta e rendhagyó látványt? Valóban két vagy három Nap látszott volna az égen? Mi a „fattyúnap”, és miért jöhet létre a „Holdból kilövellő tüzes sugár”, melyeket sokszor baljós események előjelének tekintettek a régi kor emberei? Nyári éjszakákon rendkívüli látványt nyújtó világító felhőket is megfigyeltek, és ezen jelenségeket gyakran máig tartó rejtélyek fonják körbe. Vajon a szemtanúk mivel magyarázták ezen égi csodajelek feltűnését? Mi állhat ezek hátterében és milyen tévhitek terjednek velük kapcsolatban még ma is? És mi az igazság abból az ötvenéves teóriából, mely szerint a viking hajósok napkövekkel tájékozódtak a nyílt tengeren az égbolt polarizációs sajátságainak mérésével? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ az előadás során, amelyben számos légköroptikai jelenségről, és az azokkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről szerezhetünk tudomást.

A klubest időpontja: 2017. december 19. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet az esemény Facebook-oldalán is jelezheted (nem kötelező, de segít).

FRISSÍTÉS: A klubest videófelvétele és az előadás prezentációja:

1 komment

Címkék: klub történelem légköroptika


2017.11.13. 17:30 Szkeptikus Blog

Szkeptikus Klub: Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével

A Szkeptikus Klub következő rendezvénye november 20-án hétfőn:

Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével - tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban

Pintér András Gábor idegenvezető előadása

unescowhs500px.jpg

Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?

Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.

Pintér András Gábor, amellett, hogy a Szkeptikus Társaság egyik alelnöke, 9 éve dolgozik Magyarország egyik legnagyobb kiutaztató turisztikai vállalkozásánál csoportkísérő idegenvezetőként. Az évek során elsősorban Kanada és Olaszország turisták által frekventált helyeire vezetett csoportos utazásokat, de az európai országok jelentős részében járt már ebben a szerepkörben.

A klubest időpontja: 2017. november 20. hétfő, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet az esemény Facebook-oldalán is jelezheted (nem kötelező, de segít).

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus klub átverés


2017.10.26. 09:45 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (8/8. rész)

A múlt tanulságai

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór

8. A múlt tanulságai

A könyv záró fejezetében Offit arról ír, mit tanulhatunk a múltban elkövetett tévedésekből, baklövésekből.

pandora.jpg

Pandóra ábrázolása a washingtoni Kongresszusi Könyvtár egyik termében

Minden az adatokon múlik

Az igazság úgy derülhet ki, ha többféle úton-módon, eltérő környezetben, eltérő pontról kiindulva, egymástól független kutatók hasonló eredményre jutnak. A probléma jórészt abból adódik, hogy rengeteg, valójában túl sok adat keletkezik. Nem minden adat hiteles… A hitelesség valószínűségét növeli, ha rangos, lektorált folyóiratból származnak az adatok, és azok reprodukálhatók. A rangos folyóirat azonban kicsit olyan, mint a Nobel-díj… Nem véd meg a tévedéstől, azonban a tévedés ilyenkor még súlyosabb következményekkel jár. Emlékezzünk csak Andrew Wakefield Európa legrangosabb folyóiratában, a Lancetben 1998-ban publikált dolgozatára, amiben a kanyaróoltás autizmust okozó hatását „bizonyította" be. Az adatok szándékos meghamisításával született dolgozat következményei máig tartanak. Az oltásellenes mozgalmak ma is lelkesen hivatkoznak erre a közleményre. Persze az is botrányos, hogy a Lancetnek 12 évig tartott, mire „visszavonta" a közleményt, pedig addigra számtalan adat és tanulmány igazolta Wakefield csalását. Hiába vonták vissza a gengszterdoktor orvosi jogosítványát Nagy-Britanniában, az USÁ-ban ma is ünnepelt sztár.

Mindennek ára van – kérdés: mekkora?

Nem kérdés, az antibiotikumok megváltoztatták az orvoslást. Olyan fertőzéseket gyógyítunk meg könnyedén, melyek 100 vagy akár csak 50 évvel ezelőtt garantáltan megölték az embert. Bakteriális tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás, tályogok, csontvelőgyulladás, vérmérgezés és jó néhány fertőző betegség ma jó eséllyel gyógyítható. Mindez oda vezetett, hogy, bízva az antibiotikumok előnyeiben, az orvosok többsége gátlástalanul, minden szakmai megfontolás nélkül rendel teljesen indokolatlanul (biztos, ami biztos alapon) antibiotikumot. Túl azon, hogy az antibiotikum-túlhasználat miatt újabb és újabb mindennek ellenálló baktériumok tűnnek fel, melyek előbb-utóbb leküzdhetetlen világjárványokhoz fognak vezetni, e gyógyszercsoportnak más mellékhatása is van. Különösen a csecsemőkori alkalmazás következtében növeli az elhízás és allergiás betegségek kialakulásának a kockázatát. Persze jobb egy allergia vagy az elhízás, mint a halál. De amikor egy doktor antibiotikumot rendel, alig hiszem, hogy bármilyen mellékhatással számol, pedig a fentieken túl még van rengeteg.

Óvakodj a korszellemtől!

Offit ebben a fejezetben 3 témát tárgyal, melyek a korszellem áldozatául estek: az e-cigaretta, a GMO és a bisphenol A (BPA). Ez utóbbi egy műgyanta, amit a műanyagipar általánosan használ a termékeik lágyítására. Rágcsálókon végzett kísérletek szerint különösen a csecsemőkre veszélyes, emiatt ma már nem szabad használni a cumisüvegek gyártásához. Offit úgy tartja, emberre vonatkozó káros hatást nem lehetett kimutatni.

A GMO-t sem érdemes itt részletezni, semmiképpen sem lefutott kérdés, hiszen ez egy technológia, aminek az alkalmazása dönti el, hogy veszélyes-e vagy sem. Végképp nem mondható, hogy „áldozatul esett" volna, hiszen egyre kiterjedtebben használják. A magyar kormány vagy akár néhány amerikai szenátor álláspontja nem befolyásolja a GMO elterjedését.

Az elektromos cigaretta Offit szerint hasznos dolog, mert segít leszokni a cigarettáról. Ez biztosan igaz, de még messze vagyunk attól, hogy hosszútávú adataink lennének. Ugyanis a nikotin-addikciót ez is képes kialakítani, igaz, hogy a cigaretta rákkeltő hatásai nélkül. Mivel az e-cigaretta ízesített, a füstöt vízpára pótolja, így nem okoz semmilyen kellemetlenséget a letüdőzése, a fiatalok tömegesen szoknak rá. Az opiátokról szóló fejezet is arra int, hogy egyik addikcióról átszoktatni az embereket egy másikra nem biztos, hogy megfelelő stratégia. Én úgy látom, a kérdés még nem dőlt el [1]. Mindkét fél ragaszkodik az álláspontjához. Most a cigaretták megengedett maximális nikotintartalmának a csökkentése van napirenden.

Óvakodj a gyors megoldásoktól!

Offit felsorol néhány elképesztő gyógymódot. A roppant gyakori autizmus kezelésére használják ezek legtöbbjét: túlnyomásos oxigénkamrát, őssejtterápiát, és egy szájon át vagy beöntésként alkalmazott erőteljes fehérítő- és fertőtlenítőszert! Offit eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha néhány gátlástalan orvos összeállna, mondjuk Svájcban, és ismét bevezetnék a lobotómiát, persze nem ezen a néven, és azt híresztelnék a honlapjukon, hogy módszerük alkalmazásával az autisták állapota lényegesen javul, az eljárás csak pár percet vesz igénybe, ennek során megszakítják azokat a kóros idegi összeköttetéseket, melyek a betegséget okozzák. A honlapra feltennének néhány szülői „bizonyságtételt", és rövidesen tódulnának a betegek. Bár ez még nem történt meg, de bármikor megtörténhet. A Lyme-kór általam jól ismert világában ez már sokszorosan megtörtént. Vannak „Lyme-centrumok", ahova ha valaki beteszi a lábát, Lyme-kór diagnózisa nélkül nem távozhat. Olyan laboratóriumi eszközöket alkalmaznak, amivel mindenki pozitív lesz. Hiába jelent meg közlemény vezető európai szerzők tollából, rangos tudományos folyóiratban az eljárás használhatatlanságáról [2], a módszer alkalmazását semmi nem akadályozza. Gyógyíthatatlan betegek tömegét kezelik „Lyme-kór" diagnózissal, irdatlan mennyiségben alkalmazott értelmetlen antibiotikum-kombinációkkal, de nyoma sincs annak, hogy a tudományos világ készülne megakadályozni ezen intézmények működését.

A mennyiség teszi a mérget

Offit előhozza megint a DDT-t: abban a mennyiségben, ahogy a mezőgazdaságban használták, méreg, de ahogy a szúnyogirtásra alkalmazzák, már nem az. (Ha ismerné a magyar adatokat, már nem lenne ilyen biztos az állításában.) A másik példája a higany és a védőoltásokban alkalmazott thimerosal (higany tartalmú fertőtlenítőszer). Az oltásokat szeretik hírbe hozni, mint az autizmus okozóját. Sokáig a thimerosal volt kikiáltva mint minden bajok okozója. Bár ezt igazolni nem lehetett, de az tény, hogy a szaporodó védőoltások megnövelték a gyermekeknek beadott higany mennyiségét, és így már megközelítették, esetenként át is lépték a megengedett (időközben szigorított) maximumot. A technológiai tisztaság növelésével már nem volt rá szükség, így a thimerosalt ki lehetett hagyni az oltásokból, ma már csak a tömegoltásokra használt vakcinákban alkalmazzák. Ilyenkor ugyanabból az ampullából sok embert oltanak, és a befertőződés megelőzésére nélkülözhetetlen. Vagyis a thimerosaltól való félelem a gyártástechnológia javításához vezetett. Erről nem ír Offit. Ő azt hangsúlyozza, hogy halálos következményei voltak ennek a félelemnek, ami miatt elmaradtak egyes oltások. Pedig a kulcskérdés a drámára éhes média, amit többnyire szakmailag tájékozatlan emberek irányítanak, akik nem számolnak a rémhírek következményeivel. A BPA kivonása a cumisüvegekből, egyes élelmiszerrel érintkező műanyagokból nem jelentett túl nagy problémát az iparnak, nem vesztettünk a hiányával túl sokat.

Óvakodj az óvatosságtól!

Ma már ismerjük néhány rák okozóját, és ezek révén egyes rákfajtákat meg tudunk előzni. A leggyakoribb bőrrákok fényvédő krémekkel, a B-vírus okozta májgyulladás és így a májrák védőoltással, a méhnyakrákok nagy része a humán papillomavírus elleni oltással, a tüdőrákok többsége a dohányzás elhagyásával megelőzhető. Offit nem írja, de a Helicobacter kiirtásával a gyomorrákok többsége is megelőzhető. Mindez felbátorít arra, hogy szűrővizsgálatokkal próbáljuk megelőzni a rák súlyosabb formáinak a kialakulását. Így aztán olyan rákokat is ki tudunk mutatni, amelyekkel inkább együtt halunk, semmint hogy azokba halnánk bele. A méhnyakrák és a vastagbélrák szűrővizsgálatával valóban életeket menthetünk. Azonban a pajzsmirigy-, a prosztata- és az emlőrák-szűrés haszna már nem ilyen egyértelmű. Rengeteg pénzt költünk olyan vizsgálatokra, amelyek olyan rákokat detektálnak, melyek sohasem vezetnének halálhoz. Még nagyobb probléma, hogy nincs olyan orvosi ténykedés, aminek a specificitása 100%-os lenne. Egy szűrővizsgálat kis hibája is rengeteg hamis pozitív eredményt adhat, ha a betegség gyakorisága csekély. Emiatt pl. nem szabadna 50 év alatt emlőrák-szűrést végezni, mert fiatal korban több álpozitív eredmény születhet, mint amennyi a valódi (részletesebb magyarázat található az Áltudomány a tudományos orvoslásban c. előadásomban. Legalább ilyen súlyos a helyzet a prosztatarák-szűrés terén. A szűrés alapja a PSA- (prosztataspecifikus antigén) teszt, ami amellett, hogy sokszor álpozitív eredményt ad, az olyan rákokat is kimutatja, amelyek nem vezetnének egészségkárosodáshoz, így rengeteg felesleges beavatkozáshoz vezet. A teszt felfedezője közegészségügyi katasztrófának nevezte a vizsgálatot.

Amikor Pandóra először kinyitotta szelencéjét, rászabadította a világra a nyomorúságokat, csak a remény maradt benn. Amikor újra kinyitotta a dobozt, megjelent a remény is a világban. Sok pótolnivalója van még… – állapítja meg könyve végén Offit.

Hivatkozások

  1. Gottlieb S, Zeller M. A nicotine-focused framework for public health. N Engl J Med. 2017 Aug 16.
  2. Dessau RB, Fingerle V, Gray J, Hunfeld KP, Jaulhac B, Kahl O, Kristoferitsch W, Stanek G, Strle F. The lymphocyte transformation test for the diagnosis of Lyme borreliosis has currently not been shown to be clinically useful. Clin Microbiol Infect. 2014 Oct;20(10):O786-7.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór

Szólj hozzá!

Címkék: könyv


2017.10.25. 09:45 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (7/8. rész)

Nobel-díj-kór

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
8. rész: A múlt tanulságai

7. Nobel-díj-kór

nobeldijasok.jpg
Nobel-díjasok fala a NIH látogatóközpontjában. Hildabast fotója [CC BY-SA 4.0], via Wikimedia Commons.

A Nobel-díj sajnos nem jelent biztosítékot a tévedés ellen. Sőt, a Nobel-díjas tévedése súlyosabban esik latba, mert – épp a díjnak köszönhetően – állítása hitelesebbnek tűnik.

linuspauling.jpgLinus Pauling egyik nagy felfedezése volt, hogy a fehérjék térbeli struktúrája döntően befolyásolja azok szerepét. Megfejtette a kémiai kötések működését. Nobel-díjjal jutalmazták 1954-ben. Békeharcosként 1962-ben Nobel-békedíjat is kapott. Ő az egyetlen, aki két, önálló Nobel-díjjal rendelkezik. Abban az időben óriási népszerűségnek örvendett. Kijelentette, azért szeretne sokáig élni, hogy megérhesse még néhány, őt izgató tudományos kérdés megfejtését. És akkor jött a megoldás, a hosszú élet titka: C-vitamint kell szedni, méghozzá extrém adagban. Ő napi 18 g-ot szedett (a javasolt bevitel 3000-szeresét!), és úgy találta, hogy sokkal jobban lett ettől. Az addigi náthái megszűntek, életerősebb, egészségesebb lett. Megragadott minden eszközt, hogy hirdesse, a megavitaminokkal minden betegség, még a rák is legyőzhető, sőt az élet meghosszabbítható. Az erről írt könyve roppant népszerű lett. Hiába születtek tanulmányok, melyek az ellenkezőjét bizonyították, ami Pandora szelencéjéből kiszabadult, már nem gyömöszölhető vissza. Kiderült, a nagy adagú C-vitamin nemhogy csökkentené, hanem egyenesen növeli a rák kockázatát, ahogy más antioxidánsok (béta-karotin) fogyasztása is növelte a dohányosok tüdőrák-, sőt szívinfarktus-kockázatát is [1]. Később több tanulmány is egyező eredményre jutott: a közkeletű elképzeléssel ellentétben, a nagy adagban szedett antioxidánsok növelik egyes daganatok, és a koszorúér betegség kockázatát. A 230.000 ember adatait összesítő munka is ugyanerre a következtetésre jutott. (A magyarázatot lásd a könyvben!) Ehhez képest elég megdöbbentő, hogy Magyarországon ma is szabadon forgalmaznak megavitaminokat. A megavitaminozást Szentgyörgyi Albert nevéhez kötik, idehaza őt hitelesebb személynek tartják, mint a nála sokkal híresebb Paulingot… Az is érdekes, hogy számtalan készítményt forgalmaznak, mint jótékony antioxidánst, ami jó eséllyel növeli a rákkockázatot.

lucmontagnier.jpgLuc Montagnier volt az egyik kutató, aki az AIDS vírusának a felfedezéséért Nobel-díjat kapott. Az ESEI (European Society for Infectious Diseases) meghívására 1998-ban járt először Budapesten, ahol a társaság első kongresszusának egyik szervezője voltam. A nanobaktériumokról tartott előadást, amelyeknek a létezése azóta is kérdéses, de az ő tálalásában mint bizonyítottan kórokozó baktériumokról esett róluk szó. Nekem kicsit gyanús volt… Ki tudja, igazam volt-e? Jóval később, 2012-ben egy konferencián arról tartott előadást, hogy az autizmus idült bakteriális fertőzés következménye, és legalább 60%-ban antibiotikumokkal gyógyítható [2]. Még később egy alacsony impakt faktorú folyóiratban jelentetett meg közleményt, amiben nem kevesebbet állít, minthogy olyan hígításban is képes a DNS által kibocsátott elektromágneses kisugárzást mérni, amikor már a hígítmányban egyetlen molekula sem lehet jelen [3]. Ezt a bizonyíthatatlan állítást a homeopaták azóta is mint a legfőbb bizonyítékot tálalják az értelmezhetetlen teóriájuk alátámasztására. Azt is állította, hogy az AIDS meggyógyulhat magától is megfelelő diéta és táplálékkiegészítők hatására.

Hivatkozások

  1. Heinonen, O. P., & Albanes, D. (1994). The effect of vitamin E and beta carotene on the incidence of lung cancer and other cancers in male smokers. The New England journal of medicine (USA).
  2. Bacterial infection, vaccination, and autism. Autism and Therapy, 2012.
  3. Montagnier L, Del Giudice E, Aïssa J, Lavallee C, Motschwiller S, Capolupo A, Polcari A, Romano P, Tedeschi A, Vitiello G.: Transduction of DNA information through water and electromagnetic waves. Electromagn Biol Med. 2015;34(2):106-12.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
8. rész: A múlt tanulságai

Szólj hozzá!

Címkék: könyv


2017.10.24. 09:00 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (6/8. rész)

A Szúnyog-Felszabadítási Front

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

6. A Szúnyog-Felszabadítási Front

ddtbelyeg.jpg
DDT-t népszerűsítő NDK-s bélyeg 1963-ból: „A világ egyesül a malária ellen"

Ez a legmeglepőbb fejezet. Offit szerint minden baj Rachel Carsonnal, illetve roppant hatásos és népszerű könyvével, a „Néma tavasz"-szal (Silent Spring) kezdődött. A könyv a malária elleni küzdelemben egykor széles körben használt szúnyogirtó szer, a DDT (diklór-difenil-triklóretán) súlyosan környezetkárosító hatásáról írott érzelemdús kiáltvány, és az első olyan írás, amely felhívja a figyelmet az emberi tevékenység késői, visszafordíthatatlan, kártékony következményeire.

Idézek a házi gyermekorvosok lapjában, a Hírvivőben (2004, 9, 12-13.) „Múltunk, jelenünk, jövőnk: peszticidek" címmel megjelent írásomból (pdf):

Mi a baj a DDT-vel?

A DDT egy ún. POP vegyület (persistent organic pollutant). A talaj mélyebb rétegeiben és az élővizekben gyakorlatilag nem bomlik le (felezési ideje 100 év). A talaj felsőbb rétegeiben felezési ideje 15 évre tehető. Egyes bomlástermékei ugyanolyan toxikusak, mint ő maga. Hazánkban az ötvenes években kiszórt mennyiség legalább negyede ma is megtalálható a talajban, vizekben és az élő szervezetekben, köztük kultúrnövényeinkben, vágóállatainkban, és bennünk, emberekben is. A DDT bioakkumulációra és biomagnifikációra hajlamos vegyület. Ez azt jelenti, hogy a táplálékláncban feldúsul. Például egyes növényekben a talajban lévő mennyiség 100-szoros koncentrációja mérhető. Az ezeket fogyasztó rovarokban további koncentrációnövekedés mutatható ki. A rovarevő kisemlősökben a talaj koncentrációjának már akár milliószorosa is jelen lehet. A csúcsragadozókban a koncentráció 10-100 milliószorosra növekszik. Minél tovább él egy ilyen csúcsragadozó, annál több peszticidet raktároz – elsősorban a zsírszövetében. Nem kell magyarázni, hogy az ember is egy ilyen csúcsragadozó… A DDT mutagén és rákkeltő. Ezen felül, a DDT ösztrogén hatású (és anti-androgén hatású is). Ez csak addig meglepő, amíg nem képzeljük magunk elé a vegyület szerkezeti képletét. Akkor már nem nehéz felfedezni a szteránvázakra (szteroidokra) emlékeztető struktúrát. Az ösztrogénhatás – többek között – fokozott táplálékfelvételre ösztönöz, ami növeli a bioakkumulációt. Az előzőeken túl a DDT immunszuppresszív. Az immunszuppresszív hatást könnyű megérteni: a szerves klórvegyületek zsírban oldódnak, így a csontvelőben is felhalmozódnak. Közvetlenül károsítják az immunapparátus csontvelőben érlelődő sejtjeit. Minél idősebbek vagyunk, annál inkább…

Bár nálunk – 1968-ban a világon elsőként – a DDT-t kivonták a forgalomból (addig irdatlan mennyiséget szórtak ki a malária felszámolásának az érdekében), de sok helyütt ma is szabadon alkalmazzák. Ahol nem használnak DDT-t, ott is engedélyezik közeli és távolabbi rokonait. Ha valamelyik szert betiltják a fejlett országokban, akkor a megmaradt készleteket – gyakran segélyek formájában – exportálják a fejlődő országokba, vagy multinacionális cégek leányvállalatai termelik a harmadik világban. Innen azután visszavásároljuk banán, ananász, kávé, narancs, kakaó formájában."

Offit azt ecseteli, hogy a DDT betiltása okozta milliók halálát, mert a malária elleni küzdelemben csak a sokkal drágább és kevésbé hatékony vegyületek használatát engedélyezték. Vagyis Offit védelmébe veszi a DDT-t, indokolatlannak tartja a betiltását. Azt írja: „Rachel Carsonnak köszönhetően a természet ellen vívott háború átfordult az emberiség elleni küzdelembe." Idézi a DDT-vel foglalkozó bizottság jelentését: „A DDT-nek nincs káros hatása az édesvízi halakra, a madarakra és általában a vadvilágra. Szükség van a DDT további használatára." Offit szerint a DDT-t csak sokkal drágább és ártalmasabb szerekkel lehet kiváltani.

ddtestrogen.png

A DDT-t ma is, sőt ma újra, de a korábbiaknál jóval megfontoltabban használják a szegényebb országokban a szúnyogok irtására. Egyes adatok szerint a modern piretroidok (nálunk szabadon forgalmazott ún. III. kategóriás rovarirtó vegyületek) alig drágábbak, de sokkal biztonságosabbak [1]. A probléma persze itt is az, hogy a DDT-vel és a piretroidokkal szemben is megjelentek ellenálló szúnyogok. Végtelen számú vizsgálat bizonyítja a DDT-nek a magasabb rendű szervezetekre gyakorolt súlyos egészségkárosító hatását. Vajon lehetséges, hogy 50 éven át a világ tévesen ítélte meg a DDT veszélyeit?! Lehetséges, hogy a téves megítélés egyetlen könyvnek, a „Néma tavasz"-nak köszönhető?! Talán nem én vagyok az egyetlen, aki a legfontosabb modern népbetegségek (az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbaj, az új, főleg idősebbekre veszélyes fertőzések és a meddőség) okaként felvetik a peszticidek, mindenekelőtt a DDT szerepét. A fenti kórképek ugyanis mind visszavezethetők a hormon- (szteroidszerű) hatásokra. Ezeken túl, a DDT rákkeltő hatása is elég egyértelműen bizonyított. Offit szerint a DDT felhasználásának az ideje alatt csak a dohányzás okozta tüdőrák gyakorisága növekedett, de valamiért nem látja, hogy a leukémia, a prosztatarák, a vastagbél és a hasnyálmirigyrák is gyakoribbá vált [2].

Paul Hermann Müller 1948-ban Nobel-díjat kapott a DDT rovarölő hatásának a felfedezéséért.

Hivatkozások

  1. Ovuorie T: African countries adopt controversial deadly chemical, DDT, for malaria treatment. Premium Times (Nigeria), 2013. júl. 17.
  2. Cancer Statistics 2006. A Presentation from the American Cancer Society.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

3 komment

Címkék: könyv


2017.10.23. 10:20 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (5/8. rész)

Elmecsavar

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

5. Elmecsavar

Egas MonizEgy portugál ideggyógyász, Egas Moniz, miután meghallgatott egy előadást, ahol egy csimpánzon végzett agyi homloklebeny-eltávolítás megszüntette a túl nehéz feladat által keltett szorongást, úgy gondolta, itt az ideje kipróbálni ezt emberen is. Talált egy vállalkozó idegsebészt is terve megvalósításához. Anélkül, hogy további állatkísérleteket hajtottak volna végre, felkészülésképpen mindössze egyetlen emberi hullán próbálták ki az eljárásukat, egyetlen délutánt töltve el az előkészületekkel. 1935-ben végezték élő emberen első kísérletüket. Egy idős, paranoiás, szorongásos elmebeteg koponyáját két oldalról megfúrták, és azon keresztül egy fél teáskanálnyi alkoholt fecskendeztek a homloklebenybe, majd bezárták a lukakat. Moniz közlése szerint a beteg szorongása és paranoiás tünetei megszűntek, meggyógyult! Később továbbfejlesztették az eljárást, és egy vékony rudacskának a végére szerelt, kívülről változtatható méretű és visszahúzható dróthurokkal a fúrt lukakon át, lényegében vakon végezve a beavatkozást, néhány agydarabot kikapirgáltak. Ez volt a leukotómia.

leukotom.jpg

Moniz 20 operált betegéről egy 248 oldalas monográfiát publikált. Az első műtétet 1935-ben végezték, az eljárás kifejlesztéséért 1949-ben Nobel-díjat kapott. Az eljárás (Németország volt a kivétel) elterjedt szinte az egész világon, miközben Portugáliában – látva a rémisztő következményeket – betiltották.

Az USÁ-ban Walter Jackson Freeman 1946-ban továbbfejlesztette az eljárást, és a szemgödrön keresztül kalapált be egy vékony rudat az agyba ("transzorbitális lobotómia"), így pár percre rövidítve az eljárást, amit nem egy műtőben, hanem az orvosi szobájában végzett. Altatás, sterilitás nem szerepelt az eszköztárban… A korabeli fényképfelvételen ujjatlan trikóban, kesztyű, maszk nélkül, körülötte utcai ruhában álló orvosok gyűrűjében végzi az agyműtétet.

freemanlobotomy.jpg

Walter Jackson FreemanAz eljárásnak állítólag csak 4% volt a halálozása, de 41% jelentősen javult. A javultak, noha dühkitöréseik megszűntek, elvesztették a személyiségüket, letargikussá, érzelem nélkülivé, „engedelmes háziállatokká" váltak. Világszerte legalább 70.000 emberen végezték el a kegyetlen eljárást, de egyre több országban betiltották, és az 1970-es évek végére mindenhol felhagytak vele. Freeman 1967-ben, 72 éves korában végezte az utolsó lobotómiát, ami halálos agyvérzést okozott, emiatt visszavonták orvosi jogosítványát.  Sokak szerint Freeman egy szörnyeteg volt, az amerikai Mengele – írja Offit.


A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

Szólj hozzá!

Címkék: könyv


2017.10.22. 10:30 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (4/8. rész)

Amerika mindenek felett!

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

4. Amerika mindenek felett!

steriliz.jpg

Kényszersterilizáció elleni tüntetés 1971 körül. Az USA déli államaiban egészen az 1970-es évek végéig zajlottak eugenikai programok. (Southern Studies Institute, CC-BY-3.0)

„Amikor Mexikó átdobja az embereit, nem a legjobbjait küldi. Azok jönnek ide, akik a legzűrösebbek, csak a baj van velük. Hozzák a kábszereiket, jön velük a bűnözés, megerőszakolják asszonyainkat" – mondta nemrég Donald Trump. (Ugye, ismerősek ezek a gondolatok?) Sokak szerint Trump ezekkel a jelszavakkal, a köré épített kampánnyal nyerte meg a választásokat. Offit ezzel a bevezetővel kanyarodik a témája felé: a másokkal szembeni előítéletet is táplálta a tudomány.

Minden Mendellel indult, aki a borsókon végzett végtelen számú kísérletével megfejtette az öröklődés legfontosabb szabályait. Nem volt innen nehéz eljutni ahhoz a kérdésfeltevéshez, ha a tulajdonságok összeválogatása alapján tudunk „jobb" növényeket és állatokat tenyészteni, miért nem próbálkozunk meg az emberrel? Francis Galton, Darwin unokaöccse 1869-ben vetette fel, hogy az „értékes", egészséges fiatalokat válogassák ki, és az így létrehozott párok gyermekei után fizessenek a szülőknek célprémiumot. Megszületett az eugenika. Bár ma ismerjük ennek az elképzelésnek a későbbi szörnyű következményeit, a „pozitív" eugenika  ötlete ma is él (ld. Nick Bostrom: Szuperintelligencia. Ad Astra, Budapest, 2015, 67. old.). A negatív eugenika ennek a fordítottja: meg kell akadályozni, hogy a selejt szaporodjon.

davenport.jpgOffit bemutatja, hogy Charles Davenport, a Harvardon végzett biológus úgy találta, a defektusokkal élők eltartása rengeteg pénzbe kerül, meg kell akadályozni ezek szaporodását. 1910-ben Létrehozta az Eugénikus Regisztrációs Hivatalt (tanácsadó testületében híres egyetemek híres professzorai, köztük egy Nobel-díjas is szerepelt), ahol sziszifuszi munkával összegyűjtötték 11 millió (!) károsodott amerikai adatait (a nemi betegektől bűnözőkig, a gyengeelméjűektől az alkoholistákig). A szellemi károsodás megítélésében voltak bizonytalanságok. Erre adott nagy segítséget az európai és amerikai tudósok által kifejlesztett IQ-teszt. A támogatók között olyan nagyságok is felsorakoztak, mint Theodore Roosevelt… A tudomány alapján változtak a törvények is: egyes államokban megtiltották az alkoholisták, az epilepsziások és az elmebetegek házasságát. Innen már csak egy apró ugrás volt a selejtesek sterilizálása. Eredetileg 14 millió amerikai sterilizálását tervezték… – emlékeztet Offit.

madisongrant.jpgMár 1916-ban Madison Grant szájából elhangzott az a mondat, ami azóta több változatában is ismerős lehet: „Amerika legyen ismét Amerika!" „Ha meg akarjuk tisztítani Amerika genetikai állományát, meg kell akadályoznunk a nemkívánatos fajok bevándorlását." Ezt követően törvények tiltották meg a szellemi és testi fogyatékosok bevándorlását. Davenport javasolta, hogy az USÁ-t olyan magas fallal vegyék körül, ami megakadályozza a feketék, barnák és sárgák bevándorlását. Vagyis Trump vagy Orbán ötlete nem is olyan új… Grant alkotta meg az „északi faj" fogalmát, ami az európai árja fajjal azonos. Offit felidézi, hogy Hitler levelet küldött Grantnak: - „Az Ön könyve az én Bibliám!" Vagyis a náci fajelmélet eredetileg New Yorkban született meg! Az amerikai sterilizálási programot azután a náci Németországban teljesítették ki. A nép az eljárásnak a "Hitlernyissz" gúnynevet adta. Ez a megoldás azonban túl bonyolultnak és lassúnak bizonyult. Az eutanáziaprogram volt a fejlődés következő foka. Először méreggel, később gázzal ölték meg a kiszemelteket. Még az ágybavizelők sem menekültek. A következő lépés volt a zsidókkal való vegyes házasság megtiltása. Innen már csak egy ugrás a gettóba terelés, majd az EndlösungRudolf Hess mondta: a Nemzeti Szocializmus nem más, mint alkalmazott biológia. Ezeket a tényeket bizonyára nem kell részletesebben ismertetni. De az aztán igazán meglepő, én is csak Offit könyvéből tudtam meg, hogy a vezető, ma is híres amerikai tudományos orvosi folyóiratok (JAMA, NEJM) is lelkesen támogatták Hitler erőfeszítéseit.

Grant nemcsak az emberi fajok konzerválását tartotta fontosnak. Neki köszönhető az USA területén található több híres nagy nemzeti park létrehozása is. A Redwood Forest Nemzeti Parkban a világ legmagasabb fáján ma is látható a nevét viselő emlékplakett.


A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

Szólj hozzá!

Címkék: könyv eugenika