Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

Híreink

Nincs megjeleníthető elem

Hírfigyelő

Nincs megjeleníthető elem

Fórum

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

akupunktúra (1) alternatív medicina (22) áltudomány (35) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) attila domb (1) átverés (13) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (6) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) chemtrail (3) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (34) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) filozófia (11) finnugor (1) fizika (12) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gondolkodás (6) grafológia (1) grapefruit (1) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (2) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (6) klub (71) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (12) koplalás (1) közgazdaságtan (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (3) matematika (3) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (11) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (2) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (2) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (19) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (11) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (13) tudomány (26) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

2017.11.13. 17:30 Szkeptikus Blog

Szkeptikus Klub: Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével

A Szkeptikus Klub következő rendezvénye november 20-án hétfőn:

Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével - tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban

Pintér András Gábor idegenvezető előadása

unescowhs500px.jpg

Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?

Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.

Pintér András Gábor, amellett, hogy a Szkeptikus Társaság egyik alelnöke, 9 éve dolgozik Magyarország egyik legnagyobb kiutaztató turisztikai vállalkozásánál csoportkísérő idegenvezetőként. Az évek során elsősorban Kanada és Olaszország turisták által frekventált helyeire vezetett csoportos utazásokat, de az európai országok jelentős részében járt már ebben a szerepkörben.

A klubest időpontja: 2017. november 20. hétfő, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet az esemény Facebook-oldalán is jelezheted (nem kötelező, de segít).

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus klub átverés


2017.10.26. 09:45 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (8/8. rész)

A múlt tanulságai

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór

8. A múlt tanulságai

A könyv záró fejezetében Offit arról ír, mit tanulhatunk a múltban elkövetett tévedésekből, baklövésekből.

pandora.jpg

Pandóra ábrázolása a washingtoni Kongresszusi Könyvtár egyik termében

Minden az adatokon múlik

Az igazság úgy derülhet ki, ha többféle úton-módon, eltérő környezetben, eltérő pontról kiindulva, egymástól független kutatók hasonló eredményre jutnak. A probléma jórészt abból adódik, hogy rengeteg, valójában túl sok adat keletkezik. Nem minden adat hiteles… A hitelesség valószínűségét növeli, ha rangos, lektorált folyóiratból származnak az adatok, és azok reprodukálhatók. A rangos folyóirat azonban kicsit olyan, mint a Nobel-díj… Nem véd meg a tévedéstől, azonban a tévedés ilyenkor még súlyosabb következményekkel jár. Emlékezzünk csak Andrew Wakefield Európa legrangosabb folyóiratában, a Lancetben 1998-ban publikált dolgozatára, amiben a kanyaróoltás autizmust okozó hatását „bizonyította" be. Az adatok szándékos meghamisításával született dolgozat következményei máig tartanak. Az oltásellenes mozgalmak ma is lelkesen hivatkoznak erre a közleményre. Persze az is botrányos, hogy a Lancetnek 12 évig tartott, mire „visszavonta" a közleményt, pedig addigra számtalan adat és tanulmány igazolta Wakefield csalását. Hiába vonták vissza a gengszterdoktor orvosi jogosítványát Nagy-Britanniában, az USÁ-ban ma is ünnepelt sztár.

Mindennek ára van – kérdés: mekkora?

Nem kérdés, az antibiotikumok megváltoztatták az orvoslást. Olyan fertőzéseket gyógyítunk meg könnyedén, melyek 100 vagy akár csak 50 évvel ezelőtt garantáltan megölték az embert. Bakteriális tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás, tályogok, csontvelőgyulladás, vérmérgezés és jó néhány fertőző betegség ma jó eséllyel gyógyítható. Mindez oda vezetett, hogy, bízva az antibiotikumok előnyeiben, az orvosok többsége gátlástalanul, minden szakmai megfontolás nélkül rendel teljesen indokolatlanul (biztos, ami biztos alapon) antibiotikumot. Túl azon, hogy az antibiotikum-túlhasználat miatt újabb és újabb mindennek ellenálló baktériumok tűnnek fel, melyek előbb-utóbb leküzdhetetlen világjárványokhoz fognak vezetni, e gyógyszercsoportnak más mellékhatása is van. Különösen a csecsemőkori alkalmazás következtében növeli az elhízás és allergiás betegségek kialakulásának a kockázatát. Persze jobb egy allergia vagy az elhízás, mint a halál. De amikor egy doktor antibiotikumot rendel, alig hiszem, hogy bármilyen mellékhatással számol, pedig a fentieken túl még van rengeteg.

Óvakodj a korszellemtől!

Offit ebben a fejezetben 3 témát tárgyal, melyek a korszellem áldozatául estek: az e-cigaretta, a GMO és a bisphenol A (BPA). Ez utóbbi egy műgyanta, amit a műanyagipar általánosan használ a termékeik lágyítására. Rágcsálókon végzett kísérletek szerint különösen a csecsemőkre veszélyes, emiatt ma már nem szabad használni a cumisüvegek gyártásához. Offit úgy tartja, emberre vonatkozó káros hatást nem lehetett kimutatni.

A GMO-t sem érdemes itt részletezni, semmiképpen sem lefutott kérdés, hiszen ez egy technológia, aminek az alkalmazása dönti el, hogy veszélyes-e vagy sem. Végképp nem mondható, hogy „áldozatul esett" volna, hiszen egyre kiterjedtebben használják. A magyar kormány vagy akár néhány amerikai szenátor álláspontja nem befolyásolja a GMO elterjedését.

Az elektromos cigaretta Offit szerint hasznos dolog, mert segít leszokni a cigarettáról. Ez biztosan igaz, de még messze vagyunk attól, hogy hosszútávú adataink lennének. Ugyanis a nikotin-addikciót ez is képes kialakítani, igaz, hogy a cigaretta rákkeltő hatásai nélkül. Mivel az e-cigaretta ízesített, a füstöt vízpára pótolja, így nem okoz semmilyen kellemetlenséget a letüdőzése, a fiatalok tömegesen szoknak rá. Az opiátokról szóló fejezet is arra int, hogy egyik addikcióról átszoktatni az embereket egy másikra nem biztos, hogy megfelelő stratégia. Én úgy látom, a kérdés még nem dőlt el [1]. Mindkét fél ragaszkodik az álláspontjához. Most a cigaretták megengedett maximális nikotintartalmának a csökkentése van napirenden.

Óvakodj a gyors megoldásoktól!

Offit felsorol néhány elképesztő gyógymódot. A roppant gyakori autizmus kezelésére használják ezek legtöbbjét: túlnyomásos oxigénkamrát, őssejtterápiát, és egy szájon át vagy beöntésként alkalmazott erőteljes fehérítő- és fertőtlenítőszert! Offit eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha néhány gátlástalan orvos összeállna, mondjuk Svájcban, és ismét bevezetnék a lobotómiát, persze nem ezen a néven, és azt híresztelnék a honlapjukon, hogy módszerük alkalmazásával az autisták állapota lényegesen javul, az eljárás csak pár percet vesz igénybe, ennek során megszakítják azokat a kóros idegi összeköttetéseket, melyek a betegséget okozzák. A honlapra feltennének néhány szülői „bizonyságtételt", és rövidesen tódulnának a betegek. Bár ez még nem történt meg, de bármikor megtörténhet. A Lyme-kór általam jól ismert világában ez már sokszorosan megtörtént. Vannak „Lyme-centrumok", ahova ha valaki beteszi a lábát, Lyme-kór diagnózisa nélkül nem távozhat. Olyan laboratóriumi eszközöket alkalmaznak, amivel mindenki pozitív lesz. Hiába jelent meg közlemény vezető európai szerzők tollából, rangos tudományos folyóiratban az eljárás használhatatlanságáról [2], a módszer alkalmazását semmi nem akadályozza. Gyógyíthatatlan betegek tömegét kezelik „Lyme-kór" diagnózissal, irdatlan mennyiségben alkalmazott értelmetlen antibiotikum-kombinációkkal, de nyoma sincs annak, hogy a tudományos világ készülne megakadályozni ezen intézmények működését.

A mennyiség teszi a mérget

Offit előhozza megint a DDT-t: abban a mennyiségben, ahogy a mezőgazdaságban használták, méreg, de ahogy a szúnyogirtásra alkalmazzák, már nem az. (Ha ismerné a magyar adatokat, már nem lenne ilyen biztos az állításában.) A másik példája a higany és a védőoltásokban alkalmazott thimerosal (higany tartalmú fertőtlenítőszer). Az oltásokat szeretik hírbe hozni, mint az autizmus okozóját. Sokáig a thimerosal volt kikiáltva mint minden bajok okozója. Bár ezt igazolni nem lehetett, de az tény, hogy a szaporodó védőoltások megnövelték a gyermekeknek beadott higany mennyiségét, és így már megközelítették, esetenként át is lépték a megengedett (időközben szigorított) maximumot. A technológiai tisztaság növelésével már nem volt rá szükség, így a thimerosalt ki lehetett hagyni az oltásokból, ma már csak a tömegoltásokra használt vakcinákban alkalmazzák. Ilyenkor ugyanabból az ampullából sok embert oltanak, és a befertőződés megelőzésére nélkülözhetetlen. Vagyis a thimerosaltól való félelem a gyártástechnológia javításához vezetett. Erről nem ír Offit. Ő azt hangsúlyozza, hogy halálos következményei voltak ennek a félelemnek, ami miatt elmaradtak egyes oltások. Pedig a kulcskérdés a drámára éhes média, amit többnyire szakmailag tájékozatlan emberek irányítanak, akik nem számolnak a rémhírek következményeivel. A BPA kivonása a cumisüvegekből, egyes élelmiszerrel érintkező műanyagokból nem jelentett túl nagy problémát az iparnak, nem vesztettünk a hiányával túl sokat.

Óvakodj az óvatosságtól!

Ma már ismerjük néhány rák okozóját, és ezek révén egyes rákfajtákat meg tudunk előzni. A leggyakoribb bőrrákok fényvédő krémekkel, a B-vírus okozta májgyulladás és így a májrák védőoltással, a méhnyakrákok nagy része a humán papillomavírus elleni oltással, a tüdőrákok többsége a dohányzás elhagyásával megelőzhető. Offit nem írja, de a Helicobacter kiirtásával a gyomorrákok többsége is megelőzhető. Mindez felbátorít arra, hogy szűrővizsgálatokkal próbáljuk megelőzni a rák súlyosabb formáinak a kialakulását. Így aztán olyan rákokat is ki tudunk mutatni, amelyekkel inkább együtt halunk, semmint hogy azokba halnánk bele. A méhnyakrák és a vastagbélrák szűrővizsgálatával valóban életeket menthetünk. Azonban a pajzsmirigy-, a prosztata- és az emlőrák-szűrés haszna már nem ilyen egyértelmű. Rengeteg pénzt költünk olyan vizsgálatokra, amelyek olyan rákokat detektálnak, melyek sohasem vezetnének halálhoz. Még nagyobb probléma, hogy nincs olyan orvosi ténykedés, aminek a specificitása 100%-os lenne. Egy szűrővizsgálat kis hibája is rengeteg hamis pozitív eredményt adhat, ha a betegség gyakorisága csekély. Emiatt pl. nem szabadna 50 év alatt emlőrák-szűrést végezni, mert fiatal korban több álpozitív eredmény születhet, mint amennyi a valódi (részletesebb magyarázat található az Áltudomány a tudományos orvoslásban c. előadásomban. Legalább ilyen súlyos a helyzet a prosztatarák-szűrés terén. A szűrés alapja a PSA- (prosztataspecifikus antigén) teszt, ami amellett, hogy sokszor álpozitív eredményt ad, az olyan rákokat is kimutatja, amelyek nem vezetnének egészségkárosodáshoz, így rengeteg felesleges beavatkozáshoz vezet. A teszt felfedezője közegészségügyi katasztrófának nevezte a vizsgálatot.

Amikor Pandóra először kinyitotta szelencéjét, rászabadította a világra a nyomorúságokat, csak a remény maradt benn. Amikor újra kinyitotta a dobozt, megjelent a remény is a világban. Sok pótolnivalója van még… – állapítja meg könyve végén Offit.

Hivatkozások

  1. Gottlieb S, Zeller M. A nicotine-focused framework for public health. N Engl J Med. 2017 Aug 16.
  2. Dessau RB, Fingerle V, Gray J, Hunfeld KP, Jaulhac B, Kahl O, Kristoferitsch W, Stanek G, Strle F. The lymphocyte transformation test for the diagnosis of Lyme borreliosis has currently not been shown to be clinically useful. Clin Microbiol Infect. 2014 Oct;20(10):O786-7.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór

Szólj hozzá!

Címkék: könyv


2017.10.25. 09:45 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (7/8. rész)

Nobel-díj-kór

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
8. rész: A múlt tanulságai

7. Nobel-díj-kór

nobeldijasok.jpg
Nobel-díjasok fala a NIH látogatóközpontjában. Hildabast fotója [CC BY-SA 4.0], via Wikimedia Commons.

A Nobel-díj sajnos nem jelent biztosítékot a tévedés ellen. Sőt, a Nobel-díjas tévedése súlyosabban esik latba, mert – épp a díjnak köszönhetően – állítása hitelesebbnek tűnik.

linuspauling.jpgLinus Pauling egyik nagy felfedezése volt, hogy a fehérjék térbeli struktúrája döntően befolyásolja azok szerepét. Megfejtette a kémiai kötések működését. Nobel-díjjal jutalmazták 1954-ben. Békeharcosként 1962-ben Nobel-békedíjat is kapott. Ő az egyetlen, aki két, önálló Nobel-díjjal rendelkezik. Abban az időben óriási népszerűségnek örvendett. Kijelentette, azért szeretne sokáig élni, hogy megérhesse még néhány, őt izgató tudományos kérdés megfejtését. És akkor jött a megoldás, a hosszú élet titka: C-vitamint kell szedni, méghozzá extrém adagban. Ő napi 18 g-ot szedett (a javasolt bevitel 3000-szeresét!), és úgy találta, hogy sokkal jobban lett ettől. Az addigi náthái megszűntek, életerősebb, egészségesebb lett. Megragadott minden eszközt, hogy hirdesse, a megavitaminokkal minden betegség, még a rák is legyőzhető, sőt az élet meghosszabbítható. Az erről írt könyve roppant népszerű lett. Hiába születtek tanulmányok, melyek az ellenkezőjét bizonyították, ami Pandora szelencéjéből kiszabadult, már nem gyömöszölhető vissza. Kiderült, a nagy adagú C-vitamin nemhogy csökkentené, hanem egyenesen növeli a rák kockázatát, ahogy más antioxidánsok (béta-karotin) fogyasztása is növelte a dohányosok tüdőrák-, sőt szívinfarktus-kockázatát is [1]. Később több tanulmány is egyező eredményre jutott: a közkeletű elképzeléssel ellentétben, a nagy adagban szedett antioxidánsok növelik egyes daganatok, és a koszorúér betegség kockázatát. A 230.000 ember adatait összesítő munka is ugyanerre a következtetésre jutott. (A magyarázatot lásd a könyvben!) Ehhez képest elég megdöbbentő, hogy Magyarországon ma is szabadon forgalmaznak megavitaminokat. A megavitaminozást Szentgyörgyi Albert nevéhez kötik, idehaza őt hitelesebb személynek tartják, mint a nála sokkal híresebb Paulingot… Az is érdekes, hogy számtalan készítményt forgalmaznak, mint jótékony antioxidánst, ami jó eséllyel növeli a rákkockázatot.

lucmontagnier.jpgLuc Montagnier volt az egyik kutató, aki az AIDS vírusának a felfedezéséért Nobel-díjat kapott. Az ESEI (European Society for Infectious Diseases) meghívására 1998-ban járt először Budapesten, ahol a társaság első kongresszusának egyik szervezője voltam. A nanobaktériumokról tartott előadást, amelyeknek a létezése azóta is kérdéses, de az ő tálalásában mint bizonyítottan kórokozó baktériumokról esett róluk szó. Nekem kicsit gyanús volt… Ki tudja, igazam volt-e? Jóval később, 2012-ben egy konferencián arról tartott előadást, hogy az autizmus idült bakteriális fertőzés következménye, és legalább 60%-ban antibiotikumokkal gyógyítható [2]. Még később egy alacsony impakt faktorú folyóiratban jelentetett meg közleményt, amiben nem kevesebbet állít, minthogy olyan hígításban is képes a DNS által kibocsátott elektromágneses kisugárzást mérni, amikor már a hígítmányban egyetlen molekula sem lehet jelen [3]. Ezt a bizonyíthatatlan állítást a homeopaták azóta is mint a legfőbb bizonyítékot tálalják az értelmezhetetlen teóriájuk alátámasztására. Azt is állította, hogy az AIDS meggyógyulhat magától is megfelelő diéta és táplálékkiegészítők hatására.

Hivatkozások

  1. Heinonen, O. P., & Albanes, D. (1994). The effect of vitamin E and beta carotene on the incidence of lung cancer and other cancers in male smokers. The New England journal of medicine (USA).
  2. Bacterial infection, vaccination, and autism. Autism and Therapy, 2012.
  3. Montagnier L, Del Giudice E, Aïssa J, Lavallee C, Motschwiller S, Capolupo A, Polcari A, Romano P, Tedeschi A, Vitiello G.: Transduction of DNA information through water and electromagnetic waves. Electromagn Biol Med. 2015;34(2):106-12.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
8. rész: A múlt tanulságai

Szólj hozzá!

Címkék: könyv


2017.10.24. 09:00 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (6/8. rész)

A Szúnyog-Felszabadítási Front

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

6. A Szúnyog-Felszabadítási Front

ddtbelyeg.jpg
DDT-t népszerűsítő NDK-s bélyeg 1963-ból: „A világ egyesül a malária ellen"

Ez a legmeglepőbb fejezet. Offit szerint minden baj Rachel Carsonnal, illetve roppant hatásos és népszerű könyvével, a „Néma tavasz"-szal (Silent Spring) kezdődött. A könyv a malária elleni küzdelemben egykor széles körben használt szúnyogirtó szer, a DDT (diklór-difenil-triklóretán) súlyosan környezetkárosító hatásáról írott érzelemdús kiáltvány, és az első olyan írás, amely felhívja a figyelmet az emberi tevékenység késői, visszafordíthatatlan, kártékony következményeire.

Idézek a házi gyermekorvosok lapjában, a Hírvivőben (2004, 9, 12-13.) „Múltunk, jelenünk, jövőnk: peszticidek" címmel megjelent írásomból (pdf):

Mi a baj a DDT-vel?

A DDT egy ún. POP vegyület (persistent organic pollutant). A talaj mélyebb rétegeiben és az élővizekben gyakorlatilag nem bomlik le (felezési ideje 100 év). A talaj felsőbb rétegeiben felezési ideje 15 évre tehető. Egyes bomlástermékei ugyanolyan toxikusak, mint ő maga. Hazánkban az ötvenes években kiszórt mennyiség legalább negyede ma is megtalálható a talajban, vizekben és az élő szervezetekben, köztük kultúrnövényeinkben, vágóállatainkban, és bennünk, emberekben is. A DDT bioakkumulációra és biomagnifikációra hajlamos vegyület. Ez azt jelenti, hogy a táplálékláncban feldúsul. Például egyes növényekben a talajban lévő mennyiség 100-szoros koncentrációja mérhető. Az ezeket fogyasztó rovarokban további koncentrációnövekedés mutatható ki. A rovarevő kisemlősökben a talaj koncentrációjának már akár milliószorosa is jelen lehet. A csúcsragadozókban a koncentráció 10-100 milliószorosra növekszik. Minél tovább él egy ilyen csúcsragadozó, annál több peszticidet raktároz – elsősorban a zsírszövetében. Nem kell magyarázni, hogy az ember is egy ilyen csúcsragadozó… A DDT mutagén és rákkeltő. Ezen felül, a DDT ösztrogén hatású (és anti-androgén hatású is). Ez csak addig meglepő, amíg nem képzeljük magunk elé a vegyület szerkezeti képletét. Akkor már nem nehéz felfedezni a szteránvázakra (szteroidokra) emlékeztető struktúrát. Az ösztrogénhatás – többek között – fokozott táplálékfelvételre ösztönöz, ami növeli a bioakkumulációt. Az előzőeken túl a DDT immunszuppresszív. Az immunszuppresszív hatást könnyű megérteni: a szerves klórvegyületek zsírban oldódnak, így a csontvelőben is felhalmozódnak. Közvetlenül károsítják az immunapparátus csontvelőben érlelődő sejtjeit. Minél idősebbek vagyunk, annál inkább…

Bár nálunk – 1968-ban a világon elsőként – a DDT-t kivonták a forgalomból (addig irdatlan mennyiséget szórtak ki a malária felszámolásának az érdekében), de sok helyütt ma is szabadon alkalmazzák. Ahol nem használnak DDT-t, ott is engedélyezik közeli és távolabbi rokonait. Ha valamelyik szert betiltják a fejlett országokban, akkor a megmaradt készleteket – gyakran segélyek formájában – exportálják a fejlődő országokba, vagy multinacionális cégek leányvállalatai termelik a harmadik világban. Innen azután visszavásároljuk banán, ananász, kávé, narancs, kakaó formájában."

Offit azt ecseteli, hogy a DDT betiltása okozta milliók halálát, mert a malária elleni küzdelemben csak a sokkal drágább és kevésbé hatékony vegyületek használatát engedélyezték. Vagyis Offit védelmébe veszi a DDT-t, indokolatlannak tartja a betiltását. Azt írja: „Rachel Carsonnak köszönhetően a természet ellen vívott háború átfordult az emberiség elleni küzdelembe." Idézi a DDT-vel foglalkozó bizottság jelentését: „A DDT-nek nincs káros hatása az édesvízi halakra, a madarakra és általában a vadvilágra. Szükség van a DDT további használatára." Offit szerint a DDT-t csak sokkal drágább és ártalmasabb szerekkel lehet kiváltani.

ddtestrogen.png

A DDT-t ma is, sőt ma újra, de a korábbiaknál jóval megfontoltabban használják a szegényebb országokban a szúnyogok irtására. Egyes adatok szerint a modern piretroidok (nálunk szabadon forgalmazott ún. III. kategóriás rovarirtó vegyületek) alig drágábbak, de sokkal biztonságosabbak [1]. A probléma persze itt is az, hogy a DDT-vel és a piretroidokkal szemben is megjelentek ellenálló szúnyogok. Végtelen számú vizsgálat bizonyítja a DDT-nek a magasabb rendű szervezetekre gyakorolt súlyos egészségkárosító hatását. Vajon lehetséges, hogy 50 éven át a világ tévesen ítélte meg a DDT veszélyeit?! Lehetséges, hogy a téves megítélés egyetlen könyvnek, a „Néma tavasz"-nak köszönhető?! Talán nem én vagyok az egyetlen, aki a legfontosabb modern népbetegségek (az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbaj, az új, főleg idősebbekre veszélyes fertőzések és a meddőség) okaként felvetik a peszticidek, mindenekelőtt a DDT szerepét. A fenti kórképek ugyanis mind visszavezethetők a hormon- (szteroidszerű) hatásokra. Ezeken túl, a DDT rákkeltő hatása is elég egyértelműen bizonyított. Offit szerint a DDT felhasználásának az ideje alatt csak a dohányzás okozta tüdőrák gyakorisága növekedett, de valamiért nem látja, hogy a leukémia, a prosztatarák, a vastagbél és a hasnyálmirigyrák is gyakoribbá vált [2].

Paul Hermann Müller 1948-ban Nobel-díjat kapott a DDT rovarölő hatásának a felfedezéséért.

Hivatkozások

  1. Ovuorie T: African countries adopt controversial deadly chemical, DDT, for malaria treatment. Premium Times (Nigeria), 2013. júl. 17.
  2. Cancer Statistics 2006. A Presentation from the American Cancer Society.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

3 komment

Címkék: könyv


2017.10.23. 10:20 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (5/8. rész)

Elmecsavar

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

5. Elmecsavar

Egas MonizEgy portugál ideggyógyász, Egas Moniz, miután meghallgatott egy előadást, ahol egy csimpánzon végzett agyi homloklebeny-eltávolítás megszüntette a túl nehéz feladat által keltett szorongást, úgy gondolta, itt az ideje kipróbálni ezt emberen is. Talált egy vállalkozó idegsebészt is terve megvalósításához. Anélkül, hogy további állatkísérleteket hajtottak volna végre, felkészülésképpen mindössze egyetlen emberi hullán próbálták ki az eljárásukat, egyetlen délutánt töltve el az előkészületekkel. 1935-ben végezték élő emberen első kísérletüket. Egy idős, paranoiás, szorongásos elmebeteg koponyáját két oldalról megfúrták, és azon keresztül egy fél teáskanálnyi alkoholt fecskendeztek a homloklebenybe, majd bezárták a lukakat. Moniz közlése szerint a beteg szorongása és paranoiás tünetei megszűntek, meggyógyult! Később továbbfejlesztették az eljárást, és egy vékony rudacskának a végére szerelt, kívülről változtatható méretű és visszahúzható dróthurokkal a fúrt lukakon át, lényegében vakon végezve a beavatkozást, néhány agydarabot kikapirgáltak. Ez volt a leukotómia.

leukotom.jpg

Moniz 20 operált betegéről egy 248 oldalas monográfiát publikált. Az első műtétet 1935-ben végezték, az eljárás kifejlesztéséért 1949-ben Nobel-díjat kapott. Az eljárás (Németország volt a kivétel) elterjedt szinte az egész világon, miközben Portugáliában – látva a rémisztő következményeket – betiltották.

Az USÁ-ban Walter Jackson Freeman 1946-ban továbbfejlesztette az eljárást, és a szemgödrön keresztül kalapált be egy vékony rudat az agyba ("transzorbitális lobotómia"), így pár percre rövidítve az eljárást, amit nem egy műtőben, hanem az orvosi szobájában végzett. Altatás, sterilitás nem szerepelt az eszköztárban… A korabeli fényképfelvételen ujjatlan trikóban, kesztyű, maszk nélkül, körülötte utcai ruhában álló orvosok gyűrűjében végzi az agyműtétet.

freemanlobotomy.jpg

Walter Jackson FreemanAz eljárásnak állítólag csak 4% volt a halálozása, de 41% jelentősen javult. A javultak, noha dühkitöréseik megszűntek, elvesztették a személyiségüket, letargikussá, érzelem nélkülivé, „engedelmes háziállatokká" váltak. Világszerte legalább 70.000 emberen végezték el a kegyetlen eljárást, de egyre több országban betiltották, és az 1970-es évek végére mindenhol felhagytak vele. Freeman 1967-ben, 72 éves korában végezte az utolsó lobotómiát, ami halálos agyvérzést okozott, emiatt visszavonták orvosi jogosítványát.  Sokak szerint Freeman egy szörnyeteg volt, az amerikai Mengele – írja Offit.


A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

Szólj hozzá!

Címkék: könyv


2017.10.22. 10:30 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (4/8. rész)

Amerika mindenek felett!

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

4. Amerika mindenek felett!

steriliz.jpg

Kényszersterilizáció elleni tüntetés 1971 körül. Az USA déli államaiban egészen az 1970-es évek végéig zajlottak eugenikai programok. (Southern Studies Institute, CC-BY-3.0)

„Amikor Mexikó átdobja az embereit, nem a legjobbjait küldi. Azok jönnek ide, akik a legzűrösebbek, csak a baj van velük. Hozzák a kábszereiket, jön velük a bűnözés, megerőszakolják asszonyainkat" – mondta nemrég Donald Trump. (Ugye, ismerősek ezek a gondolatok?) Sokak szerint Trump ezekkel a jelszavakkal, a köré épített kampánnyal nyerte meg a választásokat. Offit ezzel a bevezetővel kanyarodik a témája felé: a másokkal szembeni előítéletet is táplálta a tudomány.

Minden Mendellel indult, aki a borsókon végzett végtelen számú kísérletével megfejtette az öröklődés legfontosabb szabályait. Nem volt innen nehéz eljutni ahhoz a kérdésfeltevéshez, ha a tulajdonságok összeválogatása alapján tudunk „jobb" növényeket és állatokat tenyészteni, miért nem próbálkozunk meg az emberrel? Francis Galton, Darwin unokaöccse 1869-ben vetette fel, hogy az „értékes", egészséges fiatalokat válogassák ki, és az így létrehozott párok gyermekei után fizessenek a szülőknek célprémiumot. Megszületett az eugenika. Bár ma ismerjük ennek az elképzelésnek a későbbi szörnyű következményeit, a „pozitív" eugenika  ötlete ma is él (ld. Nick Bostrom: Szuperintelligencia. Ad Astra, Budapest, 2015, 67. old.). A negatív eugenika ennek a fordítottja: meg kell akadályozni, hogy a selejt szaporodjon.

davenport.jpgOffit bemutatja, hogy Charles Davenport, a Harvardon végzett biológus úgy találta, a defektusokkal élők eltartása rengeteg pénzbe kerül, meg kell akadályozni ezek szaporodását. 1910-ben Létrehozta az Eugénikus Regisztrációs Hivatalt (tanácsadó testületében híres egyetemek híres professzorai, köztük egy Nobel-díjas is szerepelt), ahol sziszifuszi munkával összegyűjtötték 11 millió (!) károsodott amerikai adatait (a nemi betegektől bűnözőkig, a gyengeelméjűektől az alkoholistákig). A szellemi károsodás megítélésében voltak bizonytalanságok. Erre adott nagy segítséget az európai és amerikai tudósok által kifejlesztett IQ-teszt. A támogatók között olyan nagyságok is felsorakoztak, mint Theodore Roosevelt… A tudomány alapján változtak a törvények is: egyes államokban megtiltották az alkoholisták, az epilepsziások és az elmebetegek házasságát. Innen már csak egy apró ugrás volt a selejtesek sterilizálása. Eredetileg 14 millió amerikai sterilizálását tervezték… – emlékeztet Offit.

madisongrant.jpgMár 1916-ban Madison Grant szájából elhangzott az a mondat, ami azóta több változatában is ismerős lehet: „Amerika legyen ismét Amerika!" „Ha meg akarjuk tisztítani Amerika genetikai állományát, meg kell akadályoznunk a nemkívánatos fajok bevándorlását." Ezt követően törvények tiltották meg a szellemi és testi fogyatékosok bevándorlását. Davenport javasolta, hogy az USÁ-t olyan magas fallal vegyék körül, ami megakadályozza a feketék, barnák és sárgák bevándorlását. Vagyis Trump vagy Orbán ötlete nem is olyan új… Grant alkotta meg az „északi faj" fogalmát, ami az európai árja fajjal azonos. Offit felidézi, hogy Hitler levelet küldött Grantnak: - „Az Ön könyve az én Bibliám!" Vagyis a náci fajelmélet eredetileg New Yorkban született meg! Az amerikai sterilizálási programot azután a náci Németországban teljesítették ki. A nép az eljárásnak a "Hitlernyissz" gúnynevet adta. Ez a megoldás azonban túl bonyolultnak és lassúnak bizonyult. Az eutanáziaprogram volt a fejlődés következő foka. Először méreggel, később gázzal ölték meg a kiszemelteket. Még az ágybavizelők sem menekültek. A következő lépés volt a zsidókkal való vegyes házasság megtiltása. Innen már csak egy ugrás a gettóba terelés, majd az EndlösungRudolf Hess mondta: a Nemzeti Szocializmus nem más, mint alkalmazott biológia. Ezeket a tényeket bizonyára nem kell részletesebben ismertetni. De az aztán igazán meglepő, én is csak Offit könyvéből tudtam meg, hogy a vezető, ma is híres amerikai tudományos orvosi folyóiratok (JAMA, NEJM) is lelkesen támogatták Hitler erőfeszítéseit.

Grant nemcsak az emberi fajok konzerválását tartotta fontosnak. Neki köszönhető az USA területén található több híres nagy nemzeti park létrehozása is. A Redwood Forest Nemzeti Parkban a világ legmagasabb fáján ma is látható a nevét viselő emlékplakett.


A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

Szólj hozzá!

Címkék: könyv eugenika


2017.10.21. 10:45 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (3/8. rész)

Kenyér és halál a levegőből

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

3. Kenyér és halál a levegőből

haberklor.jpg

Fritz Haber mutatja a katonáknak a klórgáz bevetésének módszerét az első világháborúban

Az élethez 4 elemre van szükségünk: hidrogénre, oxigénre, szénre és nitrogénre. Az első 3 bőségesen és könnyen hasznosítható formában rendelkezésünkre áll, de a nitrogént, hiába van rengeteg belőle a légkörben, megkötni csak néhány növény képes: a pillangósvirágúak. Elsősorban ezek révén kerül a talajba. Elméleti számítások szerint a talajba természetes úton került nitrogén optimális felhasználásával is csak 4 milliárd embert tudna a Föld eltartani, de már lassan kétszer ennyien vagyunk… Fritz Haber 1909-es felfedezésének köszönhető, hogy egyelőre úgy tűnik, nincs élelmezési korlátja az ember további térfoglalásának. A gyorsan szaporodó német populációnak szüksége volt új nitrogénforrásokra. Chile hatalmas nitrátbányákkal rendelkezett. Az 1900-as évek elején az itt kitermelt műtrágya felét Németország importálta. A háborús készülődés megnehezítette az importot. Offit izgalmasan mesél: Haber egy kollégája nyilvános kritikáján felháborodva, szinte bosszúból oldotta meg a problémát, hogyan lehet óriási nyomáson és magas hőmérsékleten, különleges katalizátorokkal a légköri nitrogénből ammóniát gyártani, ami már alkalmas a műtrágya előállítására. A BASF vállalat a kísérleti, egy íróasztalon kényelmesen elférő berendezést továbbfejlesztve hatalmas gyáróriást épített, ami 10.000 munkást és 250 kémikust foglalkoztatott. A fejlesztést Carl Bosch irányította, akit ezért – tehát olyasmiért, ami nem is a saját felfedezése volt – Nobel-díjjal jutalmaztak. Az ammónia előállításának módja azóta sem változott, és ez a molekula ma is a legnagyobb mennyiségben szintetizált anyag a világon. A légből vett nitrogén azonban nemcsak a növényekbe kerül. Az ammóniagyárak környezetében irdatlan mennyiségben jut a folyókba, tavakba, tengeröblökbe, ahol az algák féktelen szaporodását okozza. Az algák elhasználják az oxigént, toxinokat termelnek, így végül kipusztul a környező vízi élővilág, de még a madarak is, amelyek a haltetemeket fogyasztják. De nemcsak a gyárakból szivárog a vizekbe a sok nitrogénvegyület. A műtrágya révén sokszorosára növekedett a növénytermesztés hatékonysága, ami sokkal több vágóállatot táplál, és azok anyagcseretermékei is terhelik a talajt és a vizeket. A légkörbe kerülő ammónia pedig savas esők formájában károsítja az élővilágot. A helyzet egyre súlyosabb.

Fritz HaberDe még nincs vége. Haber jó hazafi volt. Ahogy az I. világháború állóháborúvá változott, segítségül hívta az ammóniát. A Nobel-díjas Boschsal karöltve kifejlesztették az egyik leghatékonyabb robbanószer-alapanyag, az ammónium-nitrát tömeges előállításának a módszerét. Műtrágyából azóta is előszeretettel készítenek bombát a terroristák. A legpusztítóbb ezek között az 1995-ös oklahomai robbantás volt: 168 halott, 680 sérült, 324 tönkretett épület. Az ammónium-nitrát előállítását megintcsak a BASF karolta fel. Addig éjt nappallá téve azon dolgoztak, hogyan gyártsanak „kenyeret az égből", mostantól azon, hogyan ontsák ki emberek vérét az égből nyert nitrogénnel. „Kis mocskos üzlet", idézi Boscht a szerző.

És még mindig nincs vége. Haber meg volt győződve arról, hogy Németországnak nemcsak azért kell győznie, mert a katonáik bátrabbak és a parancsnokaik ravaszabbak, hanem főleg azért, mert a vegyészeik okosabbak. Haber rájött, hogy kisebb koncentrációban a mérges gázok hosszabb ideig hatva ugyanolyan hatékonyak, mintha nagyobb koncentrációban rövidebb ideig hatnának. Ellentétben a már mások által korábban használt könnygázzal, ami csak átmenetileg tette harcképtelenné az ellenséget, Haber végleges megoldást eszelt ki. Bár tudta, hogy a vegyi fegyverek használatát tiltják a nemzetközi egyezmények, azt gondolta, sok ember életét menti meg, ha gyorsan és tömegesen végez az ellenséggel. Az első klórgáztámadásra Ypern térségében került sor, majd ezt több másik követte. A háború végeztével Fritz Haber Nobel-díjat kapott.

És még mindig nincs vége. Haber később kidolgozta a mustárgáz háborús alkalmazását is. Ellentétben a klórgázzal, ez megtapad a ruházaton és a tárgyakon, nem lehet tőle megszabadulni, vakságot, súlyos égési sérüléseket, tüdőgyulladást, majd lassú fulladást okoz – kegyetlen halál…

Az utolsó fejezet: Fritz Haber részt vett egy hatékony rovarirtó, a Zyklon B (hidrogén-cianid) kifejlesztésében, amivel később a gázkamrákba terelt zsidókat gyilkolták halomra. A nagy német hazafi, az ünnepelt kémikus, maga is zsidó lévén, Hitler hatalomra jutása után kénytelen volt elhagyni Németországot, és egy évre rá, 1934-ben halt meg.


A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

Szólj hozzá!

Címkék: könyv


2017.10.20. 09:45 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (2/8. rész)

A nagy margarinmalőr

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

2. A nagy margarinmalőr

margarin.jpg

Offit ebben a fejezetben a margarin felfedezésének, elterjedésének a történetét írja le. A margarin sokkal olcsóbb volt, kevésbé avasodott, magas hőmérsékleten sem égett meg, ismételt sütésekhez sokkal többször lehetett használni, mint a természetes zsiradékokat, így pl. háborús körülmények között rendkívüli előnyökkel rendelkezett. A sütemények lágyabbak, ropogósabbak és ízletesebbek is lettek. Népszerűségét azonban elsősorban annak köszönhette, hogy a McGovern szenátor által vezetett, jórészt politikai aktivistákból álló, tudományos háttérrel nem rendelkező bizottság hadat üzent a koleszterinnek, és azok fő hordozójának, a telített zsíroknak. A mesterségesen előállított margarin, részlegesen telítetlen zsírként, úgy tűnt, sokkal egészségesebb. A vajat leváltotta a margarin. Az volt a meglepő, hogy a vajfogyasztók halálozása kisebb volt, mint a margarinfogyasztóké. Ennek ellenére tömegesen jelentek meg közlemények, amelyek a telítetlen zsírok előnyeit taglalták. Nem tettek különbséget az eltérő szerkezetű telítetlen zsírok között… Ez végül sokmillió ember halálát okozta. A Szkeptikus blogon 2009. januárjában jelent meg az írásom „Margarin – a terminátor" címmel. Az érdeklődő olvasó ebből megérti, melyek azok, és hogyan készülnek a transz-zsírok. Lassan-lassan kiderült, hogy a transz-zsírok már csekély mértékű fogyasztása is jelentősen fokozza a szív- és érrendszeri halálozást. Márpedig az élelmiszer-iparban általánossá vált a transz-zsírok használata.

Kovács Norbert ügyvéd segítségével 2012-ben állásfoglalást kértünk a Legfőbb Ügyésztől, amit aztán feljelentésként értelmeztek, nem teljesen ok nélkül. Hivatkoztunk ugyanis a hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 279. §-ra, mely az alábbiakat tartalmazza:

„Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A jelen szakasz alá olyan ártalmas közfogyasztási cikkek sorolhatók, amelyekben az ártalmasság nem a cikk állandó rendes tulajdonsága, hanem rendellenes sajátosság. Ilyen lehet a különböző termékek gyártása során az ahhoz adott mesterséges transz-zsírsav. Bár a büntető feljelentésként értelmezett beadványunkat elutasították, de talán mégsem volt teljesen hatástalan az akciónk. Négy évvel később a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet lényegében betiltotta a transzzsírok forgalmazását (minimális mennyiséget azért engedélyez). A rendelet hagy némi türelmi időt, ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban 2015 márciusától lépett érvénybe. Nagy kérdés, a hatóság ellenőrzi-e, ha igen, mekkora szigorral jár el, de ha minden jól megy, mostanra már csökkennie kellett a keringési eredetű megbetegedéseknek és halálozásoknak Magyarországon. Persze mire megszületnek a statisztikai adatok, még várnunk kell.

img_thumb_transfat.gif

A világon elsőként Dániában 2004-ben tiltották be a transz-zsírokat, és 10 év alatt a kontrollhoz képest 100.000 lakosra 14,2-del csökkent a szív-érrendszeri halálozás [1]. Ez Magyarországra vetítve évi 1400 halál elkerülését jelentené. Nálunk eleve nagyobb arányú a szív- érrendszeri betegség, és vannak adatok, melyek szerint nálunk sokkal több transz-zsírt fogyasztottunk, mint pl. Dániában, így a csökkenés mértéke nálunk ennél is nagyobb lehet. New York állam egyes megyéiben betiltották a transz-zsírokat, és azokhoz képest, ahol nem alkalmaztak korlátozást, a szívinfarktusok gyakorisága 7,8%-kal csökkent, a sztrókkal együtt számolva a csökkenés 6,2%-os volt [2]. Ha ezt a számítást vesszük alapul, ez Magyarországra vetítve évi 20.000 megbetegedés megspórolását jelenthetné. Ez már inkább közelít ahhoz a számhoz, amit Offit is említ: az USÁ-ban évi 250.000 szívinfarktus írható a transz-zsírok számlájára. „Amennyiben az elfogyasztott kalóriára vetítjük, nincs semmilyen tápanyag, ami jobban emelné a koszorúérbetegség kockázatát, mint a transz-zsírok" [3]. Ma már kijelenthetjük, nincs olyan kis mennyiség, ami ne lenne ártalmas. Offit továbbmegy: a telítetlen zsírok transz-zsírokká alakítása több betegséget és halált okozott, mint bármelyik, ember által létrehozott kémiai reakció. Az eljárást egy német vegyész, Wilhelm Normann szabadalmaztatta 1901-ben. A róla elnevezett kitüntetést 1940 óta rendszeresen, még most is odaítélik a zsírokkal foglalkozó tudósoknak… Paul Sabatier, aki a transzzsír-gyártás gyakorlati megvalósítását a fémkatalizátorok alkalmazásával megoldotta, 1912-ben Nobel-díjat kapott.

Hivatkozások

  1. Restrepo BJ, Rieger M. Denmark's policy on artificial trans fat and cardiovascular disease. Am J Prev Med. 2016 Jan;50(1):69-76. 
  2. Brandt EJ, Myerson R, Perraillon MC, Polonsky TS. Hospital admissions for myocardial infarction and stroke before and after the trans-fatty acid restrictions in New York. JAMA Cardiol. 2017 Jun 1;2(6):627-634.
  3. Mozaffarian D1, Katan MB, Ascherio A, Stampfer MJ, Willett WC. Trans fatty acids and cardiovascular disease. N Engl J Med. 2006 Apr 13;354(15):1601-13.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

8 komment

Címkék: könyv táplálkozás orvostudomány


2017.10.19. 09:45 Dr. Lakos András

Pandóra vegykonyhája – a kártékony tudomány (1/8. rész)

Isten orvossága

Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

offitpandora200.jpgPandóra az istenek teremtménye, akit Prométheusz bűnének megtorlásaként küldenek a Földre. A gyönyörű, drágakövekkel díszített doboz (maga a tudomány) titkokat rejt. Pandóra, az ifjú, kíváncsi lány a figyelmeztetés ellenére kinyitja a dobozt, melyből kiszabadul az emberiségre a nyomorúság, a szenvedés, a betegség, az öregség és a halál – csak a remény marad benn. Nem kell megijedni, a könyv ennél az allegóriánál azért sokkal jobb…

A szerzőt a Medscape internetes orvostovábbképző folyóiratból ismerem, ahol rendszeresen nyilatkozik védőoltásokkal kapcsolatban. Így nem véletlen, hogy a helyenként hátborzongató történeteinek bevezetőjét a védőoltásokkal kapcsolatos súlyos károk felsorolásával kezdi. A Sabin-csepp, ami az ötvenes években megállította a korábban sohasem látott mértékű gyermekbénulás-járványt, élő, gyengített vírust tartalmazott, ami minden 70.000. esetben megvadult, és a vadvírussal azonos bénulást okozott. A rotavírus-vakcina kifejlesztésében a szerző is részt vett. Az oltás hatékony a leggyakoribb hasmenést okozó vírussal szemben, azonban ritkán bélelzáródáshoz vezet, ami, különösen elmaradott körülmények között, amikor az oltásra a legnagyobb szükség lenne, akár halált is okozhat. A GSK vakcinagyártó által kifejlesztett és 2009–2010-es szezonban forgalmazott (nálunk nem volt kapható) sertésinfluenza elleni oltás narkolepsziát okozott. Ez egy gyógyíthatatlan agyvelőgyulladás, melynek oka a mai napig tisztázatlan. Minden 100.000 oltásra 0,4–4 megbetegedés jutott.

A könyv hét témát ismertet. A válogatás alapja, hogy a tudomány okozta károk máig hassanak és (legalább) egy népszerű emberhez köthetőek legyenek. Mint látni fogjuk, ezt a rendező elvet nem követi hibátlanul, de ez nem befolyásolja a történetek okozta izgalmakat. Van egy 8. fejezet is, ahol összegezi a tanulságokat.

1. Isten orvossága

kinaiopium.jpg

Kínai ópiumszívó

Az ópiumot a sumérek fedezték fel úgy 6000 évvel ezelőtt. Az általa okozott élvezetek miatt több ősi kultúra is isteni adománynak vélte. Hippokratész és Galenus is csodaszernek tartották, nem vették észre a függőség kialakulásának a veszélyét. De még a XX. sz. elején is William Osler, korának leghíresebb orvosa is Isten orvosságaként említi. A mák az évezredek során jól alkalmazkodott a környezetéhez, eleve rezisztens a gombákkal és rovarokkal szemben, rossz körülmények között is megterem. A portugálok, majd a britek szállították irdatlan mennyiségben az ópiumot Kínába. A kínai vezetés tehetetlen volt, két háborút is indított, hogy megállítsa az ópium importját, de mindkétszer vesztettek, így a kínaiak kénytelenek voltak minden korábbinál nagyobb mennyiséget beengedni az országukba. Az eredmény 13 millió ópiumfüggő, ez a lakosság kb. 3%-át jelentette. Offit szerint egyes területeken a lakosság 90%-a volt függő. Európában a XIX. sz. közepétől számtalan néven és formában lehetett recept nélkül hozzájutni ópiumkeverékekhez. Előszeretettel alkalmazták a nehezen kezelhető gyerekek lenyugtatásához is… Ebben az időben a nagy arany- és vasútépítési láz miatt özönlöttek az USÁ-ba a kínaiak – és velük az ópium. Offit felidézi, hogy az első törvény, amely korlátozni szándékozta az ópiumszívást, 1875-ben lépett hatályba. Ezt még sok hasonló követte, de már túl késő volt.

heroin.jpgEzt megelőzően Németországban az ópiumból kivonták a még hatékonyabb alkaloidát, a morfiumot. Bár az eljárás felfedezője saját tragikus példájával – hisz maga is morfinista lett – figyelmeztette a világot, hogy ez az anyag az ópiumnál is veszélyesebb, a Merck gyógyszergyár megkezdte a tömegtermelést. Többek között alkoholizmus kezelésére is használták, így az egyik addikcióról sikeresen átszoktatták a betegeket egy sokkal súlyosabb következményekkel járó másikra. A XIX. sz. közepén Wood felfedezte az injekciós fecskendőt, és előállt azzal az ötlettel, hogy ha nem szájon át veszi be valaki a morfint, akkor nem alakul ki a túlzott „étvágy" – amit a lenyeléssel hozott összefüggésbe –, és a hatás így elválasztható a mellékhatástól (vagyis az addikciótól). Offit leírja, hogy rövidesen minden orvos rendelkezett már injekciós felszereléssel, és maguk tanították be a „betegeket", hogyan kell vénásan alkalmazni a szert. Wood felesége is morfin-túladagolásban halt meg… Újabb feltaláló jött, aki ugyancsak azt hitte, hogy az általa felfedezett új vegyület rendelkezik a fájdalomcsillapító hatással, de mégsem okoz addikciót. Ez volt a diacetil-morfin, más néven heroin, amit az Aspirinhez hasonló technikával (acetilálással) állítottak elő. Az olvasó innen már sejtheti: a Bayer kezdte el gyártani. Csupán néhány emberen végzett kísérlettel, rövid követés után az új szert ártalmatlannak nyilvánították. Amíg az Aspirint csak receptre, a heroint orvosi vény nélkül lehetett kapni a patikában. Az USÁ-ban az Eli Lilly forgalmazta az új szert, amit annyira biztonságosnak tartott, hogy csecsemőknek, kismamáknak is javasolt. Azt gondolták, hogy a heroin segítségével meg lehet szüntetni a morfinizmust is…

Hamar kiderült, hogy mindez súlyos tévedés. (Offit felidézi, hogy ennek ellenére a Bayer még évekig reklámozta a „biztonságos" szert.) Egy újabb vegyületre volt szükség, amivel meg lehet gyógyítani a heroinizmust. Ezzel az ígérettel született meg az oxikodon, ami aztán Oxycontin néven vált gyógyszerré. (Nálunk is kapható ezen a néven, de van ennél csábítóbb elnevezésű változata is a hatályos magyar gyógyszerkönyvben: Oxycodone Vitabalans.) Az olvasó már sejti, hogy az új szerről is tudományos közlemények tömege jelent meg, hirdetve, hogy az oxikodon nem okoz addikciót. A gyártó cég 1,45 milliárd dollárt kaszált, ami a valaha elért legnagyobb gyógyszer-árbevétel, meghaladta még a Viagráét is, írja Offit. Az elvonási tünetek rendkívül súlyosak, és van egy különösen jellegzetes, a libabőrösödés (turkey skin). Innen ered, hogy az elvonási tünetekre azt mondják, „cold turkey". Kiderült, hogy a fájdalom csökkentéséhez egyre nagyobb adagokra van szükség, a mellékhatások szaporodnak, a hatás viszont csökken, így a fájdalom súlyosabb lesz, mint a kezelés előtt. Míg a gyártó bevétele 2 milliárd dollárra nőtt, a gyógyszer okozta egészségügyi és bűnügyi következmények meghaladták az 55 milliárd dollárt.

MTI-hír (2017. augusztus. 09.): „Az Egyesült Államokban gyakran használt OxyContin nevű fájdalomcsillapítót gyártó Purdue Pharma gyógyszergyár ellen indít pert a főállamügyész. A cég agresszív marketinggel reklámozza termékét, és többszöri figyelmeztetés ellenére sem hangsúlyozta eléggé a gyógyszer mellékhatásait, azt például, hogy narkotikumtartalma függőséget okoz." Donald Trump erre úgy reagált: „a kábítószermentes társadalom megteremtéséhez alapvető fontosságú az erős rendőrség."

Az opiátfüggők száma az USÁ-ban az utóbbi 2 évtizedben a négyszeresére növekedett, 2 millió amerikai vált függővé, évi 20.000 amerikai haláláért felelős napjainkban is [1].  Az amerikai lakosság több mint egyharmada szedett 2015-ben receptre felírt opiátokat, 16,8%-uk volt opiátfüggő [2]. Az opiátok több amerikait ölnek meg manapság, mint az AIDS annak idején, a járvány csúcsán.

Hivatkozások

  1. Murthy VH. Ending the opioid epidemic — A call to action. N Engl J Med 2016; 375:2413-5.
  2. Han B, Compton WM, Blanco C, Crane E, Lee J, Jones CM. Prescription opioid use, misuse, and use disorders in U.S. adults: 2015 national survey on drug use and health. Ann Intern Med. 2017 Aug 1.

A könyvismertetés további részei:
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

12 komment

Címkék: könyv tudomány orvostudomány


2017.10.12. 22:33 Szkeptikus Blog

Szkeptikus Klub: A csillagos égbolt benépesülése

A mennyei lényektől az égi területekig

A Szkeptikus Klub következő rendezvénye október 18-án szerdán:

A csillagos égbolt benépesülése: A mennyei lényektől az égi területekig

Dr. Kutrovátz Gábor filozófus, csillagász (ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék) előadása

constellations500.jpg

Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogyan alakult ki a mára rögzült csillagképek rendszere. Szemügyre vesszük mind a görög (és közel-keleti) csillaghagyomány forrásait és eredményeit - kitekintve a határterületeken az asztrológiára -, mind ennek újkori bővítéseit. Eközben megvizsgáljuk, hogy egyes korokban és kultúrákban milyen szerepet töltöttek be a csillagképek, milyen jellegű asszociációkat társítottak hozzájuk, mikor és hogyan váltak "tudományos" objektummá, illetve egyáltalán mikor mit értettek csillagkép alatt.

A klubest időpontja: 2017. október 18. szerda, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet az esemény Facebook-oldalán is jelezheted (nem kötelező, de segít).

FRISSÍTÉS: A klubest videófelvétele és az előadás prezentációja:

1 komment

Címkék: klub asztrológia csillagászat filozófia tudománytörténet