Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en iwiw klub

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog@szkeptikus.hu

Hirdetés

Utolsó kommentek

Címkék

alternatív medicina (19) áltudomány (32) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (4) attila domb (1) átverés (11) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (3) boszniai piramisok (2) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (8) callahan (1) cam (1) chemtrail (2) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (4) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) echo tv (1) egely (2) egészség (32) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (26) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (1) filozófia (9) finnugor (1) fizika (11) fogyasztóvédelem (11) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gondolkodás (5) grafológia (1) grapefruit (1) gyermeknevelés (1) gyógynövények (1) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (18) horoszkop (3) humor (7) ideomotoros (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (2) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (4) klub (49) konferencia (8) kongresszus (10) könyv (3) koplalás (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (2) matematika (3) média (5) megerősítési torzítás (4) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (3) nasa (2) nyelv (5) nyílt levél (1) oktatás (2) oltásellenesség (3) oltások (2) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (4) orvostudomány (6) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (4) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) pozitív gondolkodás (1) prána (2) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (11) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (1) sci fi (2) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (2) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) sziget (5) szkeptikus (17) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (4) távgyógyítás (2) technológia (11) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (27) tesztek (2) történelem (11) tudomány (25) tudományos módszer (2) ufo (5) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (2) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Utolsó kommentek:

csenerezi 2014.08.31. 23:45:57

@Peter Lehoczky: Melyik kommentezőre gondol? Mert az nem derül ki.

Bejegyzés: Új Germán Medicina, régi trükkök

fordulo_bogyo 2014.08.28. 22:52:10

@Szilágyi András: Igazad van, az szerintem aljas propaganda, reklam.

Ha hasonlo szinten valodi gyogyszereket (vagy egyeb, barmilyen konkret termekeket) irnanak a mesekbe, azt hiszem annak a publikalasat soha nem engedelyeznek.

"Találkozhatunk a szeleburdi Árnika királykisasszonnyal, az izgulós Gelsemium udvarhölggyel, Pulsatilla királynéval, Aurum királlyal és még sok más szereplővel. Kiderül, hogy miért szenvedett Palladium hercegnő, és az is, hogy milyen furcsa szokásai voltak Arsenicum udvarmesternek. Arra is fény derül, hogy a szereplőkével azonos nevű homeopátiás golyócskák segítségével milyen betegségekből lehet kigyógyulni."

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

Szilágyi András 2014.08.28. 22:42:15

@fordulo_bogyo: "A mese nem tudomanyos vagy altudomanyos, a mese az mese."

Kivéve pl. ezt: Dr. Kürti Katalin: Aurum király. Homeopátiás mesék kicsiknek és nagyoknak.

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

fordulo_bogyo 2014.08.28. 22:33:57

@Bencze Sandra: Semmi baj nincs a mesekkel, lenegdakkal, regekkel, mondakkal, regenyekkel... nem kell oket osszekeverni a valosaggal.
Negyeves unokam kepes erre, nagyon jol tudja, melyik a mese, vagy a fantazia-jatek, es melyik a valosag.

A mese nem tudomanyos vagy altudomanyos, a mese az mese.
Vannak jobban oktato mesek es kevesbe oktatok (pl a Vizipok-csodapok sorozat biologiailag nagyon korrek, annak ellenere, hogy a pokok nem baratkoznak, es nem beszelgetnek).

Karinthy-paradoxon szatiranak szanta irasat, aki ismeri, tudja rola, hogy elkotelezett alternativ medicina hivo es tudomanyellenes karakter.

Az iskolaban elegendo a kritikus gondolkodast megtanitani, a logikat es a bizonyitekok elvarasat.
Kerdeses esetben kiserlet vegzeset.

A felvilagosito munkanak a felnottekre kene fokuszalni, ugy ahogyan azt most Boldogkoi Zsolt professzor teszi szamos forumon.

Az cikkeit terjeszteni a felnottek kozott... az interneten is es az irott sajtoban is rendszeresen publikal.

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

Bencze Sandra 2014.08.28. 14:01:49

@Karinthy-paradoxon: "és mivel a mai gyerekek a bógyó és babóca , hétfejű sárkány , tündér és boszorkányos és egyéb áltudományos lényekkel teli meséken nőnek fel a szkeptikus nevelést már a bölcsődében, óvodában el kell kezdeni .." Ezzel részben egyetértek. Ezért is örülök, hogy nálunk a tv csak ismeretterjesztő DVD és sport eseményekre szolgál. Mellette sok nem létező lény nélküli mesét olvasunk. Bár nem gondolom, hogy minden mesét törölni kellene, mert bizonyos lények vagy áltudományos dolgok szerepelnek benne. Szerintem ha a szülő és gyermek között jó a kapcsolat, akkor ezekről lehet és kell is beszélni. Népmesék és általában a mesék kapcsán különösen fontos, hogy a gyerek tudja, ill. a szülő elmondja neki, hogy az emberek régen azért, mert nem értették mi miért történik körülöttük gyakran félelmeiket és hiedelmeiket, babonáikat írták le. Sőt ez jelenik meg a művészetben általában. A felelősség a szülőknél van, fontos hogy sokat beszéljenek a gyermekeikkel.

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

Bencze Sandra 2014.08.28. 13:42:53

@Szilágyi András: köszönöm a választ. Akkor csak remélni tudom, hogy a lányom szívesen fog szkeptikus témákat felvállalva előadást tartani az iskolában.

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

Szilágyi András 2014.08.28. 11:49:53

@Bencze Sandra: Igen, szoktunk iskolákban is előadni. De attól tartok, franciául nem tudunk erre vállalkozni.

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

Karinthy-paradoxon · http://europa.eu/legislation_summaries/environment/nature_and_biodiversity/l21170_hu.htm 2014.08.28. 00:29:42

@Bencze Sandra:

( elöljáróban - IMHO, azaz vélemény az Integratív orvoslás híveként )

>Lányom iskolájában sok szülő
>(magyar, felső középosztálybeli, egyes
> esetben otthon lévő), főleg nő van,
> akik hisznek alternatív medicínában

az orvosok között is rengetegen hisznek, mivel egyes complementer és alternatív módszerek gyakorlása orvosi végzettséghez kötött.

és ha egyes iskolákban megjelenik a SZT, várhatóan utánuk a Homeopata szövetség orvosai is megjelennek,
és a gyerekek csak annyit értenek - hogy tudományos háború van .. az orvosok vitáznak orvosokkal.

és mivel a mai gyerekek a bógyó és babóca , hétfejű sárkány , tündér és boszorkányos és egyéb áltudományos lényekkel teli meséken nőnek fel a szkeptikus nevelést már a bölcsődében, óvodában el kell kezdeni ..

Elképzelhető, hogy a SZT-ban is feláll a "mesebizottság" - és a helytelen meséket szkeptikus nézőpontból elemzik.
Vajon a "meleg köles fülesek" - használata fülgyulladás esetén orvosilag ajánlott-e vagy sem ?
és ha nem, akkor a Bogyó és Babóca tiltólistára kerüljön-e ?
meselandia.hu/bogyo-es-baboca-a-fulgyulladas/

egyébként az MTA folyóiratában is egyre több a jelenlegi tudományos paradigmát feszegető cikk:
például egy gyöngyszem:

POSZTHUMANISTA TUDOMÁNYTANULMÁNYOK ÉS BUDDHIZMUS:
KULTÚRKÖZI PÁRBESZÉD AZ IDEGTUDOMÁNYOK ÉS A KELETI FILOZÓFIA KÖZÖTT
Horváth Lajos
www.matud.iif.hu/2014/07/13.htm
Kulcsszavak: tudományfilozófia, tudományszociológia, relativizmus, idegtudomány, meditáció

részlet:

"....
A privát tapasztalatok dilemmája komoly fejtörést okozott a korrelációs kutatásban, ezért a kutatók olyan keretelméletet választottak, melynek segítségével a külső szomatikus jelekből haladtak – és itt igen ingoványos területre érünk – a lelki tartalmak felé. Mivel a buddhista „együttérzés” (compassion) fogalmának teljes fordítására képtelenek voltak a kutatók, ezért a meditációs életforma leírását használták kontextusnak. A meditációs praxis nem egy légüres térben zajlik, hanem egy bizonyos tradíció etikai normái és elméről vallott nézetei szolgálnak előfeltevésül – a komparatív elemzésben a kutatók Dharmakirti (i. e. 7. sz.) elmekoncepciójával szembesültek. A meditációs élmény megközelítése azonban számos problémát vethet fel: 1) nehéz megállapítani, hol kezdődnek az egyéni szubjektív élmények, és mekkora szerepe van az értelmezésben az elsajátított hagyománynak. 2) A buddhista szerzetesek még egymás között is csak igen ritkán folytatnak dialógust a személyes tapasztalataikról (Dreyfus, 2002). A kutatók ezért külső megfigyelhető jegyeket kerestek a korrelációk megállapításához. Felfigyeltek rá, hogy hogyan zajlik a meditációs praxis elsajátítása. Kezdetben a tanítvány nem a szenvedés brutális formáin, hanem a szenvedés ún. egzisztenciális formáin meditál – ami annyit jelent, hogy számunkra pozitívnak tűnő hangulatok és attitűdök (mint például a szenvedély és a kötődés) is szenvedéssel teli faktorokként értelmezhetők az ő hagyományukban. A nyugati szemszögünkből az érzelmek gyakran eruptívak, és mindenképpen bizonyos tárgyhoz kötődnek, ezzel szemben a buddhista meditációs gyakorlatban a tanítvány azon igyekszik, hogy elszakadjon a konkrét elmebeli tartalmaktól, és inkább arra reflektáljon, ahogy saját szubjektuma pozitív és negatív, kellemes-kellemetlen aspektusokkal ruházza fel tudatéletének tárgyait. Az együttérzés pedig egy olyan fokozatosan kultiválható pozitív (elmebeli) faktorként jelenik meg a gyakorlatban, amely kezdetben szomatikus hatásokat kelthet (a tanítvány elsírja magát, amikor hirtelen „rátalál” a megfelelő állapotra), majd később haladottabb szinten az együttérzés tárgynélküli élménye kiterjed valamennyi szenvedő lény irányába, de az érzelmi túlcsordulás helyett itt már egy stabil belső állapot uralkodik el a meditálón, melyet a mindennapi életben is fenn tud tartani. Az idegtudományos vizsgálódások ennek az attitűdváltozásnak a neurofiziológiai és viselkedési markereit tárták fel. Dreyfus szerint, ha nyugati kontextusban próbáljuk értelmezni ezt a folyamatot, akkor azt látjuk, hogy az érzelmek ebben az esetben valahogy függetlenedni látszanak a Platón által hangsúlyozott konatív elemektől, sőt a külső (szomatikus) megnyilvánulások is háttérbe húzódnak, és a belső lelki tartalmak csupán neurofiziológiai korrelációkkal közelíthetők meg. Így a korrelatív kutatások a szerzetesek stabilizálódott együttérző állapotát célozták meg.
Úgy tűnik, a hosszú távú meditáció (kultúrafüggetlen) neurofiziológiai hatása, hogy nagy amplitudójú gamma aktivitás (25–40Hz) alakul ki a parietális és occipitális lebenyek között, mely nemcsak a meditáció közben mérhető, hanem még mélyalvás (NREM) esetén is kimutatható marad. A következő kutatások pedig a különböző meditációtípusok EEG és egyéb markereit szeretnék még részletesebben feltérképezni, valamint a meditáció egy nemfarmakológiai beavatkozás ígéretét nyújthatja stresszcsökkentő és egyéb pozitív hatásainak köszönhetően (Farrarelli, 2013).
...."

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

Bencze Sandra 2014.08.26. 14:31:49

Lányom iskolájában sok szülő (magyar, felső középosztálybeli, egyes esetben otthon lévő), főleg nő van, akik hisznek alternatív medicínában. Az csak hab a tortán, hogy tanárok között is vannak, akik angyalokban hisznek (ez addig magánügy, amíg nem vegyítik a tananyaggal). Azt hiszem ma már nem is lehet olyan iskolát találni, ahol ne találkozna az ember ilyennel. Érdeklődnék, hogy iskolákba szerveznek-e akciókat? Sajnos a mi iskolánk nem magyar nyelvű. Van-e olyan szkeptikus, aki franciául tartana ismeretterjesztést. Persze nem tudom, hogy ehhez milyen segítség kell, de részemről igyekszem ehhez mindent megadni. Talán így, hogy magyar a nemzetközi szervezet elnöke, könnyebb angol, francia előadókat meghívni. Köszönettel,

Bejegyzés: Magyar vezető az európai szkeptikus szervezet élén

fordulo_bogyo 2014.08.25. 18:36:01

@némileg szkeptikus: "Valószínűleg bíróság fogja feltárni a részleteket."

A birosag nem szokott reszleteket feltarni, nem az a dolga, a nyomozo hatosag es ugyvedek tehetnek ilyet. Csak azert szolok, hogy ne erjen meglepetes.

A birosag a vitas ugyekben jogi dontest hoz, marmint idealis esetben ezt teszi.

Az eletjelensegek ertese a biologiaval foglalkozo szakemberek terulete. A matematikusok mas terulet szakemberei, nem fair rajtuk szamonkerni a tortenelmi, szerveskemiai vagy epp japan nyelvi ismereteket, vagy epp az eletjelensegek ismeretet (amikkel maganemberkent termeszetesen rendelkezhetnek, de ez nem fugg ossze matematikusi mivoltukkal).

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról

némileg szkeptikus 2014.08.25. 17:11:46

Az előbbi vádakat megbántam, mérgezés hatása alatt tettem. A fejlett technikát is igénybe vevő szervezett zaklatás nem biztos hogy dr. Mérő ajánlására történt, de tény, hogy abban az időben többször megfenyegetett. Valószínűleg bíróság fogja feltárni a részleteket. Szomorú, hogy tehetséges matematikusok milyen kevéssé értik a kifinomultabb életjelenségeket.

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2014.08.25. 06:44:38

Szervusz!

Igen, ismerem Popper érvelését. És nem értek vele egyet. Le is írtam, hogy miért.

"A tautologikusság azért jelent problémát, mert a tautologikus elméletek nem mondanak semmit a tapasztalati világról. Popper szerint belátható, hogy a darwini elmélet semmilyen előrejelzésre sem képes."

Éppen ez nem igaz. A rátermettség fogalmának segítségével lehet előrejelzéseket tenni. Nem egyszerűen szóbeli megfogalmazásokkal (amike alapulnak e tautológia-feltételezések), hanem matematikai egyenletekkel és szimulációs modelekkel.

Mindezek pont olyan esetekben érdekesek, amikor a paraszti észnek ellentmondó jóslatokat tesznek, és azok bejönnek.

Bejegyzés: Semjén Zsolt esete Teilhard de Chardinnel és az evolúcióelmélettel

Karinthy-paradoxon · http://europa.eu/legislation_summaries/environment/nature_and_biodiversity/l21170_hu.htm 2014.08.24. 16:47:57

valószínűleg ez az anyag is a konferencia hatására született - tanulságos.

"A tudomány határai című könyv elsősorban ismeretterjesztő munka volt, de már a kötet írása közben felmerült bennünk az igény, hogy a téma a tudományos elvárásoknak megfelelőbb feldolgozása is eljusson a hazai olvasókhoz. Ennek első lépéseként rendeztük meg a „Határmunkálatok a tudományban” című konferenciát 2008 májusában. A résztvevőktől azt kértük, hogy a Gieryn által létrehívott elméleti-módszertani keret ismeretében dolgozzanak ki saját szakterületükön esettanulmányokat vagy elméleti munkákat. Az eredmény minden várakozásunkat felülmúlta: örömmel láttuk az előadások koherenciáját és relevanciáját. A résztvevők egyéni stílusukat és módszereiket megtartva gyümölcsözően tudták alkalmazni egy hazánkban kevéssé ismert diszciplína megközelítésmódját – ha ez a tudományterület ismertebb lenne, úgy is fogalmazhatnánk, hogy Gieryn elméleti kerete „határtárgyként” tudott funkcionálni a különböző szakmák felől érkezők számára. E konferencián elhangzott előadások többségének írásos változatait gyűjti össze ez a kötet. "

www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/Hatarmunkalatok.pdf

Bejegyzés: Határmunkálatok a tudományban: beszámoló egy konferenciáról

Karinthy-paradoxon · http://europa.eu/legislation_summaries/environment/nature_and_biodiversity/l21170_hu.htm 2014.08.24. 16:31:05

>A tautológiára való hivatkozás tehát szalmabáb érvelés, azaz
>olyan elméletet próbál megcáfolni, amelyet valójában senki sem vall.

A tautológiaprobléma eredetileg Poppertől származik,( "Hiszen kik élnek túl? A legrátermettebbek. Kik a legrátermettebbek? Akik túlélnek. Vagyis akik túlélnek, azok túlélnek" (Popper 1998: 152-153) )
ez több okból is tanulságos, legfőképp mert "az evolúciós elmélet elavult tudományfilozófiai alapon történő védelmezése valójában hatékony eszközt ad annak az ellenfélnek a kezébe, akit a tudomány képviselői éppen legyőzni és nem felfegyverezni akarnak. A túl egyszerű tudományvédelmezési stratégiák könnyen az evolúció ellen fordíthatók."

lásd: "Határmunkálatok a tudományban"
www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/Hatarmunkalatok.pdf
részlet: - Kertész Gergely : "Intelligens Tervezés a kapuknál"

"4.5 A tautológiaprobléma
Amivel az ID képviselői a leginkább előnyt tudtak kovácsolni szorult helyzetükből az az úgynevezett tautológiaproblémára való hivatkozás volt. Popper szerint, mint már említettem a darwinizmus sem jobb elmélet, mint az általa negatív példaként újra és újra megidézett marxizmus, vagy freudizmus. Az utóbbiak immúnisak a cáfolatra. Véleményét a darwinizmus esetében arra alapozta, hogy a természetes szelekció princípiuma tautológikus, így nem rendelkezik empirikus tartalommal.
Hiszen kik élnek túl? A legrátermettebbek. Kik a legrátermettebbek? Akik túlélnek. Vagyis akik túlélnek, azok túlélnek (Popper 1998: 152-153). Ebből következően Johnson pl. joggal érvelhetett úgy, hogy bár az ID elmélete is problematikus, egy a tudósok számára egyébként mérvadó és sokat hivatkozott tekintély szerint az evolucionisták sincsenek sokkal jobb helyzetben, két, igaz eltérő értelemben nem tudományos elmélet áll szemben egymással (Johnson 1991: 20-21).
A tautologikusság azért jelent problémát, mert a tautologikus elméletek nem mondanak semmit a tapasztalati világról. Popper szerint belátható, hogy a darwini elmélet semmilyen előrejelzésre sem képes. Képzeljük el például, hogy a Marson felfedezzük az élet egy alternatív formáját, de összesen csak három fajt sikerül azonosítanunk. Nem mondanánk azt, hogy ez cáfolja a darwini elméletet, pedig Popper szerint a szelekciós elmélet az élővilágban megfigyelhető diverzitást, a fajok nagy számát és változatosságát kellene, hogy magyarázza. Az elmélet mégis tökéletesen összeegyeztethetőnek tűnik három faj megfigyelésével is. (Popper 1998: 154)
Popper később, a 70-es évek végén, Michael Ruse (Ruse 1977) és más filozófusok, biológusok érveinek engedve visszavonta a darwinizmus tautologikus jellegére vonatkozó megjegyzéseit (Popper 1998). A kritikusok is megegyeznek abban, hogy a darwini elméletének vannak tautologikus állításai. Ezek egy esete a fitnesz tulajdonság definíciója, aminek egy elfogadott meghatározása így szól: „X jelleg fittebb Y jellegnél, akkor és csak akkor, ha X nagyobb valószínűséggel marad életben és/vagy nagyobb a várható reproduktív sikeressége, mint Y-nak.” (Sober 1999: 71) Ez a definíció azonban csak akkor használható fel a gyakorlatban, ha függetlenül bizonyítható, hogy egy adott esetben a populációkban mért fitneszváltozások valóban természetes szelekció eredményei és nem genetikai sodródás, vagy egyéb random folyamatok hozták létre őket. Ez pedig azt jelenti, hogy egy tulajdonságnak egy populációban való gyakoriságváltozását csak bizonyos empirikus feltételek fennállása mellett tekintjük fitneszváltozásnak, a definíció csak ezzel együtt működik.
A mai szakirodalomban (pl. Sober 1999) A tautológiaprobléma már megoldott és meghaladott kérdésnek számít, de valójában már a 80-as évek elején szakmai konszenzus született a megoldással kapcsolatban. Ettől függetlenül azonban, mivel Popper elmélete, művei továbbra is a leginkább ismert metaelméletek közé tartoznak, a tautológikusságra hivatkozó érv hatásossága mit sem változott és valószínűleg nem is fog változni addig, amíg a tudomány természetével kapcsolatos reflexiókat az oktatásban a popperihoz hasonló konzervatív elméletekre és más, már említett, 19. századi ideológiákra alapozzák.
A tautologikusság-érv történetének tanulsága, hogy egy elmélet védelmezőjének stratégiailag meg kell válogatnia a védelem eszközeit, akár a hivatkozott tekintélye-ket, különben a hivatkozások könnyen kétélű fegyverré válhatnak. A tautológiaérv egyébként, a biológiafilozófusok minden erőfeszítése ellenére túlélte a 70-es éveket, Philip Johnson az ID mozgalom legnagyobb hatást kifejtett művét alapozta rá. Bár a filozófusok ma már megegyeznek abban, hogy az érv hibás, ez nyilván kevéssé csökkenti annak hatásosságát a laikus olvasók szemében.
"

Bejegyzés: Semjén Zsolt esete Teilhard de Chardinnel és az evolúcióelmélettel

némileg szkeptikus 2014.08.24. 13:45:34

Szilágyi András: Ha megnyitotta a a Magyar Tudomány "Vivisection of intelligent design" címmel megjelent különszámát, bizonyára az ön figyelmét sem kerülte el, hogy a publikálók összes számításba vehető tudományos fokozatukat igyekeztek feltüntetni. Kampis György is szeretné a tudományt megóvni az illetéktelenektől. Az illetékes, akit az illetékességüket már gyakorlati eredményekkel bizonyították. Csendesen megjegyzem, hogy Kampis tanár úr instrumentális kritériuma nem biztos, hogy teljesül a magyar szociáldarwinista társaságra. Bármilyen rendes tagjai az MTA-nak, nem hallottam még számottevő tudományos felfedezésükről. Ha azt nem számítjuk ide, hogy néhány szelíd kreacionistáról kimutatták tudatlanságát. Kampis tanár úr viszont talán nem riasztja a rendfenntartó szerveket, ha kifogy a piacos társadalom melletti érvekből. Mérő nemrég fejtette ki egy amerikai estén, hogy míg a Nyugat-európaiak szolidárisak a legyőzött ellenféllel, az amerikaiak mércét látnak a másikban, aminek segítségével bemérik helyüket a világban (!), a japános saját tökéletesedésükre használják egymást, mi magyarok "feltétlenül legyőzendő ellenséget" látunk egymásban. Mérő professzor nekem már bizonyította, rá tökéletesen illik ez a rasszista általánosítás. Nem drága a másként gondolkodók élete, szabadsága, ha veszélybe kerül, amit kisajátított a világból. Büszke a racionalitására, tudatosan alkalmazza a fenyegetés, bosszú, elrettentés eszközeit. A közönség nagyra értékeli műveit, minthogy nem sokan élnek már, akik tiltakozhatnának az ellen, ahogy a pszichológia tanára a gátlástalan hedonizmus szintjére alacsonyítja le az emberiséget. Elfogadják különc, szabadgondolkodó polihisztornak. Hozzá még lesz egy kérdésem.

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról

Szilágyi András 2014.08.24. 12:15:13

@némileg szkeptikus: Egyébként én az általad citált cikkből épp az ellenkezőjét olvasom ki. Ezt írta Kampis György:

"Attól nem lesz valaki az evolúció szakértője, hogy valamiféle diplomája van – az evolúció szakértője az lesz, akit a többiek elismernek annak. Nem véletlen, hogy a publikációkhoz nem kérnek végzettséget – a tudományos munka az esetek többségében a tudós közösség számára önmagát minősíti (lehet, hogy ettől eltérő történet mindenkinek van a tarsolyában, de ez a lényegen mit sem változtat).

Mindez azért fontos, mert az ID-mozgalom képviselői nem az evolúciókutatásban, hanem kivétel nélkül más tudományterületen dolgoznak, az evolúcióról való tudásuk nem valószínűsíthető, mint ahogy legtöbbjük esetében az sem, hogy egyáltalán bármiféle természettudományos ismeretekkel rendelkeznének. Végzettségük persze lehet, köztük többen tiszteletreméltó professzorok."

A teljes cikk itt:
www.matud.iif.hu/08dec/02.htm

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról

Szilágyi András 2014.08.23. 20:38:19

@némileg szkeptikus: A Szkeptikus Társaság nem tudós társaság, és sem Csányi Vilmos, sem Kampis György nem tagja (bár lehetnének azok).

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról

némileg szkeptikus 2014.08.23. 17:09:26

Tisztelt Bogyó! Nézeteimet tudós társaságukkal kapcsolatban a tagok publikációiból merítem. A Magyar Tudomány 2008/12. "Értelmetlen tervezettség" számában két klubtag, Csányi Vilmos és Kampis György is összefoglalta, mit gondolnak azokról, akik szakértelmüket igazoló oklevelek híján bírálják az akadémiai tudományt, és értetlenkedésükkel zavarják a professzionális kreatívok munkáját. Az MTA ismét megvédte a tudományt az illetéktelen behatolóktól. Csányi Vilmos és Kampis György nem tartja önmagához méltó feladatnak, hogy botcsinálta filozófusokkal szakmájukat sosem gyakorló fizikusokkal vitatkozzanak. (Az első vonalbeli kutatók igen elfoglalt emberek.) Csányi tanár úr felvilágosította olvasóit arról is, milyen fontosnak tartja a kutatói szabadságot. "Sokan kérdőjelezik meg a tudományok belső autonómiáját, azt a jogunkat, hogy mi dönthessük el, mire költsük a társadalmak ránk fordítható pénzét. Egyszerűbb volna felismerni, hogy a tudomány belső szerveződésének ismerete nélkül aligha lehet ezekbe a kérdésekbe beleszólni..." A laikus adófizető örülhet, hogy az akadémiai szkeptikusok elfogadják nyomorúságos adóforintjaikat. Bár a közvélekedés szerint remek játékosok, szívesen elfogadnak egy kis segítséget a modern technikától. Nem tartom valószínűnek, hogy az elektronikus kommunikáció megfigyeléséből származó adatok ne jutnának el azokhoz, akik ezt igazán hasznosan fel tudják használni. Mérő, Kampis, Csányi és a többi szociáldarwinista nagy hasznot hajt az elnyomóknak azzal, hogy a racionalitás elveivel igazolja a piacos társadalmat. Higgadtan elmagyarázzák, hogy nem lehet más célunk egymással, minthogy eszközzé változtassuk a másikat birtokaink gyarapításában. Mérő professzorral nem érdemes hajótörést szenvedni. Ha éhes vagy, és kifog egy halat, nem adná neked, csak ha hálót készítesz, és életed végéig fizeted a kölcsönadott hal kamatait. Az állam fontosnak tartja az ilyen racionális gondolkodókat, elhalmozza őket a versenyben lemaradóktól kicsalt, vagy erőszakkal elvett forrásokkal. (Két éve egyik reggel maga Mérő doktor figyelmeztetett a bankom helyett, hogy a devizahiteleket vissza kell fizetni. Mosolygott is hozzá a Helyi Téma ( ingyenes kormányközeli sajtótermék) címoldalán.Természetes, hogy néha segítséget kapnak problémáik megoldásában a titkosszolgálatoktól. ( Személyes tapasztalat.) Mérő doktor ismeretterjesztő művei például könyvei nem sok lábjegyzetet tartalmaznak, miáltal a hozzám hasonló laikusokban az a téves eszme alakul ki, hogy minden az ő fejéből pattant ki. Ezért aztán nem csodálkoznék, ha tudományos problémáik megoldásában is igénybe vennének némi belső információt. Ez verseny ugyan, de nem szabad. A fair playhoz még kevesebb köze van. Állítólag nem csak a Mérő könyveiről írt kritikák tűnnek el, hanem néha azok is akik írják őket. Vagy különös módon megenyhülnek a kapitalizmus megítélésében, árnyaltabban kezelik a kérdést. (Érdekes lenne megismerni az érveket, amikkel meggyőzték őket.) Az adófizetők pénzéből kitanított és eltartott piacpárti tudósok ezen kívül kaptak némi lehetőséget emberkísérleteknek nevezett szervezett zaklatásra is. Nem minden kísérlet, amit egy tudós ember egy laikussal annak beleegyezése nélkül művel. Tömegeket megbetegíteni, majd megtagadni tőlük a gyógyuláshoz szükséges forrásokat. Ezt még a 21. században sem fogják tudományos célú kísérletnek nevezni. Nem sokan maradtak, akik jobbat is el tudnak képzelni a dzsungel "ökölszabályánál". A fent említett tudósok azok szellemi igényeit elégítik ki, akik politikai képviselet iránt igényét Gyurcsány Ferenc elégíti ki. Bölcsességük közös: Nincs ingyen ebéd. Azt hiszem, elérik céljukat, lassan elmennek fölöslegesnek, vagy veszélyesnek bizonyult kortársaik. De ki olvasztaná fel dr. Mengelét?

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról

fordulo_bogyo 2014.08.23. 05:10:37

@némileg szkeptikus: "Máshol megjelent írásai mellett nem volt lehetőségem megjegyzést hagyni, mert nem használom a Facebookot. Szeretnék kérdezni dr Mérőtől. Miért van az, hogy sehol sem lehet kommentálni népszerű cikkeit? "

En hasznalom a Facebookot, ird meg nekem a megjegyeseidet es majd en felteszem a Facebookra.
Ilyen egyszeru.

Amugy meg par perces bongeszessel en ezt talaltam a weben, nyilvanos adatok. Ezek alapjan elmehetsz a fogadoorajara, kuldhetsz neki emialt, telefonalhatsz neki...
Nem ertem, mi a problemad?

Dr. Mérő László

Mérő László egyetemi tanár
szoba: IZU 118
telefon: 461-2686/5674
e-mail: mero.laszlo@ppk.elte.hu
weblap: www.ppk.elte.hu/mero-laszlo
fogadóóra:2013 tavaszi félévben kedd 13:00-13:40 és szerda 15:30-16:00

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról

fordulo_bogyo 2014.08.23. 04:59:29

@némileg szkeptikus: Tevedni tetszel.
" klubjuk nem szkeptikus a szó klasszikus értelmében, tekintve hogy mélységesen hisz a tudományos címek és fokozatok hitelesítő erejében. " - Ez nagyon nem igy van.

"Szkeptikus egy társaság, amelyik azt hiszi, hogy nincs olyan jelenség, amit tudományuk ne tudna megmagyarázni?" _ez is felreertes, szamos olyen jelenseg van, amit jelenlegi ismereteink alapjan nem tudunk megmagyarazni.

En peldaul azt sem tudom megmagyarazni, hogy te, kedves "némileg szkeptikus" vajon mire alapozod a velemenyedet.

Mindezt kivulallo erdeklodokent, elfogulatlanul irom neked: en nem vagyok a tarsasag tagja, habar celkituzeseikkel es gondolataik nagy reszevel egyetertek.

En epp olyan latogato vagyok itt, mint te.

Bejegyzés: Szkeptikus Klub: Mérő László a csodák logikájáról