1 százalék - racionálisan!

Fontosnak tartod a kritikus gondolkodást? A csalókkal, sarlatánokkal szembeni fellépést?

Adód 1%-nak felajánlásával

támogathatod a Szkeptikus Társaság munkáját.

Adószám: 18125926-2-41

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

Címkék

akupunktúra (1) álhírek (1) alternatív medicina (22) áltudomány (36) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) attila domb (1) átverés (14) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (8) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) chemtrail (3) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (34) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) elektroszmog (1) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) filozófia (11) finnugor (1) fizika (12) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gender (1) glifozát (1) gondolkodás (6) grafológia (2) grapefruit (2) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (2) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) idősek (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (6) klub (80) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (12) koplalás (1) közgazdaságtan (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) légköroptika (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (3) matematika (3) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (11) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) pszichológia (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (2) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (3) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (19) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (12) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (14) tudomány (27) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

2007.05.01. 22:44 Ropian

Állam és egyház - meg a hadsereg.

Evezzünk akkor komolyabb vizekre, és érdeklődő szemünket Törökországra vessük, ahol elnökválasztást tartottak pénteken.

A török köztársasági elnöki poszt hasonló a magyarhoz, alapvetően reprezentációs feladatkör, melynek viselőjét a parlament választja hét évre. A jelenlegi elnök, Ahmet Necdet Sezer megbízatása május 16-án jár le, utódjának megválasztására pedig pénteken tette az első kísérletet a török parlament. Az egyetlen jelöltet az iszlámista kormányzópárt, a kissé demagóg névre hallgató Igazság és Fejlődés Pártja állította, aki nem más, mint a jelenlegi külügyminiszter, Abdullah Gül.

Az elnökválasztás azonban érdekes és meglepő fejleményeket hozott (a történészek és politológusok számára talán nem, de az egyszerű európai polgárok számára bizonyára). Először is az ellenzék bojkottálta a pénteki választást, hogy aztán az alacsony részvételi arány miatt azt érvényteleníthesse az alkotmánybíróságnál. Ez unalmas és megszokott esemény lenne bármelyik Törökországtól nyugatabbra fekvő demokráciában. Ennél sokkal érdekesebb, hogy a török hadsereg vezérkara éles hangú közleményt adott ki, melyben aggodalmát fejezi ki, hogy veszélybe kerül a köztársaság alapját képező szekuláris állam, ha iszlámista köztársasági elnöke lesz, és „megfelelő” lépéseket helyezett kilátásba, ha Gült választják meg. Az EU (személy szerint Olli Rehn bővítési biztos) erre reagálva figyelmeztette Törökországot, hogy egy demokratikus államban a katonaság nem avatkozik bele a politikába, és tiszteletben tartja a demokratikus intézményrendszert. A török nép tekintélyes része azonban egyetért az ellenzékkel és a katonasággal - a beszámolók szerint vasárnap közel egymillióan (!) tüntettek a kormány ellen és az állam és az egyház szétválasztása mellett.

Hogyan fonódik össze a török hadsereg és a szekularizáció, merül fel a kérdés az olvasóban? Ez a modern török köztársaság öröksége. A vesztett I. világháború után Musztafa Kemal Atatürk - háborús veterán katonatiszt, és a török nemzeti mozgalom vezéralakja - vezette azt a nacionalista forradalmat és függetlenségi háborút, amely létrehozta a Török Köztársaságot 1923-ban. A nevével jelzett politikai, gazdasági és szociális reformok révén Atatürk egy (akkor) modern európai államot hozott létre. A eszmerendszert, ami vezette ezen az úton, ma kemalizmusnak hívjuk. Ennek alappillérei a köztársaság, a nép, a szekulárizáció, a reformok útján történő megújulás, a nacionalizmus és az erős állami szerepvállalás. A latin írás, a női választójog, és a muzulmán öltözékek tilalma mind ekkor születtek meg Törökországban. A katonaság azóta hagyományosan őrködik a kemalista eszmék megtartása felett, beleértve az aktív beavatkozást, ha érzése szerint veszélyben van a Musztafa Kemal által egykor lefektetett köztársaság. Többször is puccsot hajtott végre (1960, 1971, 1980), illetve nyomást gyakorolt a politikai szereplőkre (1997), amikor úgy látta, hogy az iszlám befolyás veszélyesen nő a török politikában. A napokban zajló milliós tüntetés pedig azt mutatja, hogy a kemalizmus nem csak a katonai elit ideológiája, hanem nagy támogatottságnak örvend általában is a társadalomban.

Az egész helyzet érdekes kérdéseket vet fel, hiszen a török EU csatlakozási folyamat elindult. De ezt hagyjuk is, mert ez nem politikai blog. Minket ebből a szekuláris állam és az iszlám érdekel. A legtöbb nyugati demokráciában régi hagyománya van a világi eszméknek, és így az állam és az egyház szétválasztása (még ha az nem is tökéletes egyesek szerint) stabil alapokon nyugszik. Törökországban ez az alap viszonylag fiatal, és úgy hívják, hogy kemalizmus. Vannak, akik szerint Törökország európai integrációjában épp ez az örökség jelenti a legfőbb akadályt, nem az iszlám, és utalnak például a katonaság fent vázolt elfogadhatatlan politikai szerepvállalására. Ha azonban ezt lebontjuk (értsd: ez irányban fejt ki nyomást az európai diplomácia), akkor a szekuláris török állam ideológiai alapját bontjuk le, és maradnak a régi gyökerek (= muzulmán állam). Akkor pedig lehet kezdeni újra az építkezést, és 50 év múlva talán újra lesz világi Törökország...

 

 

5 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr5965992

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2007.05.02. 08:19:12

Az elmúlt hónapokban már nagyon éleződött a helyzet. Februárban a leköszönő Szezer elnök úgy definiálta a - Kemal Atatürk által bevezetett - szekularizmust, mint "a modernalizáció alapja és minden szabadság biztosítéka". Több kormányzati képviselő azonban hajlott arra, hogy újra kellene fogalmazni a szekularizmus alkotmányban lefektetett értelmezését, és Bülent Arınç parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy "a szekularizmus megadta a polgároknak a vallási szabadságot". Egymásnak nem teljesen ellentmondó megfogalmazások, de azért hatalmas hangsúlybeli különbség (főleg, ha hozzátennénk, hogy Arınç egyetlen vallás szabadságát értette valójában ez alatt).

A miniszterelnök szerint is valami olyasmivé kellene újradefiniálni a szekularizmust, ami újból össze tudná rántani a nemzetet. Ebben az értelemben egy 150 éves francia típusú nemzet- és szekularizmusfelfogást értenek, amely azonban mára - és Törökországra - igen nehezen alkalmazható. Az ott és akkor Franciaországban egyetlen vallás alatti nemzetegyesítést jelentett, itt és most azonban mindez továbbra is kirekesztené mind a kurdokat, mind az igen széles nem vallásos társadalmi réteget.

Az elmúlt hónapokban ez oda vezetett, hogy előfordult, hogy hivatalos dokumentumokban is "idegeneknek" bélyegezték a nem (hívő) muszlim török állampolgárokat és például a rendőrség is mintegy mentségként kezdte értelmezni, ha egy gyilkosságot nemzeti indíttatásból követtek el.

A február 6-i Turkish Daily News (www.turkishdailynews.com.tr/article.php?enewsid=65596) szerzője a megoldás lehetőségeit kutatva felveti az Ottomán - nemzeti és vallási toleranciát valló - hagyományok feltámasztását - természetesen a szekularizmus ma még érvényes haladó értelmezésének megtartásával. Ennek egy komoly problematikája van. Egyre többen követelik országon kívülről és belűlről is, hogy szembe kell nézni a múltban vallási és nemzeti indokokkal végrehajtott szörnyűségekkel, mint például az örmények elleni tisztogatásokkal.

Most, amikor Európában is sokan a európai-keresztény történelmi értékek jogos megbecsülésének igényét a szekularizmus EU alkotmánybeli felhígításával keverik össze, nem felesleges jól odafigyelnünk Törökországra!

Ropian 2007.05.02. 18:01:21

Nos, a szociológia nem tartozik az erősségeim közé, de azt hiszem az Ottomán birodalom vallási és etnikai toleranciája nemcsak a atrocitások miatt nem működne, hanem mert az a modell a nemzetállamok megjelenésével visszavonhatatlanul elavult. Csakúgy, mint a nyugati feudális birodalmak, ez is egy autokrata, imperiális modellben működött, ahol nem a nemzet, nem is a vallás, hanem a regnáló "korona" fogta össze az autonómiával rendelkező területeket, etnikumokat. A modern nemzetfogalom 19. századi megszületésével és 20. századi felemelkedésével ezek a birodalmak szépen sorban felbomlottak.

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2007.05.02. 18:06:37

Úgy tudom, hogy ott Alkotmányosan, vagy ahhoz hasonlóan maga a hadsereg van felvértezve a szekularizáció felügyeletével. Tudtommal már számtalanszor akadályozták meg, hogy a vallási lobbi hatalomhoz jusson. Tehát minden törvényes tudtommal.

Ropian 2007.05.07. 09:59:15

Gül visszalépett az elnöki jelöléstől, miután a parlamenti szavazás második körében sem volt jelen a döntéshozatalhoz szükséges 2/3-os létszám.
A patthelyzet miatt a miniszterelnök Erdogan előrehozott parlamenti választásokat írt ki.
www.cnn.com/2007/WORLD/europe/05/06/turkey.politics/index.html

ardarich 2008.01.23. 14:14:13

Moindjuk a teljesen debil Kemál-kultusz van olyan kártékony, mint bármiféle vallási fanatizmus. Kemál a török törvények szerint gyakorlatilag bírálhatatlan, minden sarkon van öt-hat szobra, és a Kemál-múzeumban a zoknija is megtekinthető.