1 százalék - racionálisan!

Fontosnak tartod a kritikus gondolkodást? A csalókkal, sarlatánokkal szembeni fellépést?

Adód 1%-nak felajánlásával

támogathatod a Szkeptikus Társaság munkáját.

Adószám: 18125926-2-41

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

Címkék

akupunktúra (1) álhírek (1) alternatív medicina (22) áltudomány (36) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) attila domb (1) átverés (14) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (8) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) chemtrail (3) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (34) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) elektroszmog (1) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) filozófia (11) finnugor (1) fizika (12) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gender (1) glifozát (1) gondolkodás (6) grafológia (1) grapefruit (2) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (2) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) idősek (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (6) klub (79) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (12) koplalás (1) közgazdaságtan (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) légköroptika (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (3) matematika (3) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (11) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (2) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (3) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (19) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (12) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (14) tudomány (27) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

2007.10.22. 11:25 Szilágyi András

Tévhitek lexikona: Az inkvizíció áldozata lett-e Galilei?

Galileit - Kolumbuszhoz és Semmelweishez hasonlóan - gyakran hozzák fel példának arra, hogy a forradalmian új gondolatok megalkotóit általában meghurcolják a szkeptikusokhoz hasonló figurák. Galilei az ilyen elbeszélésekben a tudomány mártírjaként tűnik fel, aki távcsövével vizsgálódva bebizonyította a heliocentrikus világképet, s ezért az Inkvizíció megkínozta és tanai visszavonására kényszerítette. És bele se akartak nézni a távcsövébe. Szállóigeként terjed híres mondása is: "És mégis mozog a Föld!" Nos, mindez nem egészen így történt.

Galilei egész életében jó viszonyt ápolt az állami és egyházi hatalmasságokkal. Legnagyobb ellenségei valójában saját kollégái voltak, az egyetemi professzorok, akiknek gúnyolódásaitól félve Galilei csak idősen, 50 éves kora után merte elkezdeni Kopernikusz tanait hirdetni. A világi kollégák voltak azok, akik nem voltak hajlandóak Galilei távcsövébe belenézni, hogy megtekintsék a Jupiter holdjait - ebben a furcsa korban a legtöbb tudós még úgy vélte: a kísérletek és a megfigyelések nem szükségesek a tudományos megismeréshez.

Az egyház azonban figyelemre méltó toleranciával kezelte Galileit: a pápa audiencián fogadta, a jezsuiták kitüntetéssel jutalmazták tudományos érdemeiért, sőt, belenéztek a távcsőbe, és a Jupiter holdjait látván hagyták magukat meggyőzni arról, hogy a geocentrikus világkép tudományosan tarthatatlan.

Galilei azzal tette próbára az egyház türelmét, hogy saját elméletét az egyetlen igaz elméletnek nevezte. Munkahipotézisként ugyanis gond nélkül elfogadták volna téziseit, de végső igazságként nem. Miután Galilei ismételten, a figyelmeztetések ellenére "bizonyított igazságként" beszélt Kopernikusz rendszeréről, azonban a bizonyítékokat nem tudta felmutatni, az egyház - némileg ingerülten - egy dekrétummal válaszolt, melyben a Föld mozgásáról szóló tanokat "tévesnek és a Szentírással minden pontjában ellentmondónak" nyilvánította.

Galileit azonban nem hívatták be, könyveit nem tiltották be, és jó viszonya is megmaradt a hatalmasságokkal. Ha téziseiről a továbbiakban mint elméletről, nem pedig mint végső igazságokról beszélt volna, soha nem került volna sor az elhíresült afférra az Inkvizícióval.

Galilei azonban újabb könyvet jelentetett meg, melyben ismét az abszolút igazságról beszélt. Ennek következményeképpen hívták 1632-ben a Vatikánba, betegsége miatt azonban a meghívásnak csak négy hónappal később tudott eleget tenni. Először a Medici-villában lakott a firenzei követ vendégeként, később pedig a Vatikánban kapott egy háromszobás lakosztályt, saját szolgával és kilátással a kertre. Nem sínylődött tehát kazamatákban.

Az inkvizíciós eljárás során Galileinek nehezére esett, hogy komolyan vegye kevésbé tehetséges kortársait. Bizonyára arra számított, hogy néhány vitás passzus tisztázása után hazaküldik a buta bíborosok. Az egyáltalán nem olyan buta inkvizítoroknak azonban a tudományos érvek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy ejtsék a vádat, miszerint Galilei tiltott és téves módon abszolút igazságokról beszélt. Ekkor Galilei pánikba esett. Talán eszébe jutott Giordano Bruno esete, talán csak végre nyugalmat szeretett volna - mindenesetre felszólítás és külső nyomás nélkül egyszerűen visszavonta összes tanait.

A vád engedetlenségről szólt, a büntetés heti hét zsoltár felmondása volt három éven át, valamint egy börtönbüntetés, amit azonban Galileinek sohasem kellett letöltenie. Az eljárás után előbb a toscanai nagyherceg, majd a sienai érsek vendégeként élt, azután pedig állami nyugdíjasként egy Firenze melletti kis faluban, ahol zavartalanul folytatta kutatásait, egészen 1642-ben bekövetkezett haláláig.

A szállóigévé vált mondás, Galilei dacos zárómondata, az "És mégis mozog a Föld!" pedig sohasem hangzott el Galilei szájából. Sem az inkvizíciós periratokban, sem Galilei saját leveleiben és irataiban, sem más kortárs forrásban nincs szó ilyesmiről. Ez a mondás több mint száz évvel később, a francia Irailli abbé közismerten sok pontatlanságot tartalmazó írásaiban bukkant fel - minden valószínűség szerint puszta kitaláció.

30 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr94203581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Varga János 2007.10.22. 13:32:11

Nagy örömmel szoktam olvasni ezeket a cikkeket a Tévhitek lexikonából, és jó ötletnek tartom, hogy van ilyen, de nem látom a forrás megjelölést, ezáltal számomra pont annyit érnek ezek a történetek, mint azok a szóbeszédek, tévhitek, amiket meg akarnak cáfolni. Azaz: mitől hihetőbb, igazabb Szilágyi András sztorija, mint egy szóbeszéd? :) És honnan lehet tudni, hogy Irailli abbé írásai pontatlanabbak (attól az érveléstől eltekintve, hogy "közismerten"), mint az a mű, aminek alapján ez az írás készült? Lehet, hogy túl tudományos igényességet kérek számon, de számomra az a meggyőző.
Erre a jövőben érdemes lenne figyelni.

Szilágyi András 2007.10.22. 13:53:47

Kedves Varga János! Forrást azért nem jelöltem meg, mert túl sok van. Én leginkább Walter Krämer és Götz Trenkler: Lexikon der Populären Irrtümer c. könyvére támaszkodtam, de ez maga is 5 másik könyvre, ill. cikkre hivatkozik, és ha azokat megnéznénk, azt látnánk, hogy azok megintcsak további forrásokra támaszkodnak. És ezek mind másodlagos források, hiszen az elsődleges források az inkvizíciós periratok, Galilei levelei és más írásai, a kortársak levelei és írásai, stb.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2007.10.22. 15:08:52

Na de ez elég rossz párhuzam, mert anno Galilei képviselte a tudományos metódust, és a "szkeptikusok" (a pályatársai) nem, ma meg a szkeptikusok képviselik a tudományos metódust, és ezek a csodadoktorok, jósnők, stb. meg nem.

Madarassy Pál 2007.10.22. 15:21:23

Üdv,
Én csak azt nem értem, hogy ha Galilei munkásságát így elemezzük, akkor a "Kopernikuszi világkép" fogalmát miért nem kezeljük szintén kicsit óvatosabban. Különösen, mert Kopernikusz elmélete pontosan azért nem váltott ki ellenkezést vallási körökben, mert úgy szerepelt, mint "munkahipotézis", sőt, mivel Kopernikusz halála után jelent meg, sosem tudható teljes bizonyossággal, hogy egyetértett-e az Andreas Osiander luteránus teológus által írt előszóval, mely szerint a könyv (De Revolutionibus Orbium Coelestium) nem a valóságot írja le, hanem csak egy matematikai modell, amely a számításokat könnyíti meg.

Mivel a konkrét forrásra nem emlékszem, ezért kezeljétek fenntartásokkal, de egy "tévhites" amerikai író könyvében azt olvastam, hogy Kopernikusz munkája annyira dagályos, és nehezen emészthető, hogy már a kortársak közül is csak nagyon kevesen olvasták (azt meg lássuk be, hogy a maiak közül még kevesebben), és inkább az derül ki belőle, hogy Kopernikusz éppenhogy a geocentrikus világképet akarta megmenteni, és annyi egymás pályáján mozgó körpályát vezetett be ennek érdekében, hogy matematikailag teljesen zavaros lett. Viszont könyve arra jó volt, hogy a következő generáció kiindulhatott abból, hogy mi lenne, ha a Kopernikuszi Heliocentrikus világképet nem csak matematikai számításokat megkönnyítő közvetítőként tekintenénk, hanem, a számítások alapjaként már a Nap lenne a középpontban.

biziclop 2007.10.22. 15:24:22

Mindig nagy orommel olvasom, amikor a szkeptikusok ex catedra kijelentik, hogy ez es ez nem ugy volt, termeszetesen mindenfele forrasmegjeloles nelkul, helyet sem hagyva a ketelynek, hogy esetleg a dolgok megsem pont ugy voltak.

Minek is kene a ketely, hiszen szkeptikusok vagyunk, egymas kozott, hiszunk egymasnak.

Ennel mar csak azok a szkeptikusok szorakoztatobbak, akik onfeledten bologatnak a kommentekben, hogy igen, most megerositest nyert a szkeptikus hitem.

Radar · radar.blog.hu 2007.10.22. 17:04:20

Kopernikusz nem a geocentrikus hitet akarta megmenteni, de tény, hogy a ptolemaioszi világképen nevelkedett (mi máson), és megmaradt benne az epiciklusok rendszere. Ami önmagában nem lett volna baj. Az egymásba ágyazott körök rendszere az ókorban jól működött, és tudták hogy ez csak matematikai modell. (Persze voltak akik komolyan vették és a kristályszférák csikorgását a szférák zenéjének nevezték).
A modell pedig akkor jól működött. Kopernikusz azt vette észre, hogy az elmúlt ezernemtomhányszáz év alatt a kis hibák nagyra nőttek, és megpróbált egy pontosabb rendszert csinálni. Állitólag olvasta Arisztarkhoszt, vagy hallott róla, (nincsenek kéznél a forrásaim, rég olvastam), és igy rájött, hogy a Nap középpontba helyezésével elkerülhető a hurokvetés problémája. De az ellipszispályák miatt továbbra is kellettek epiciklusok, és ezeket újra kellett számolni. Ez viszont nem sikerült neki úgy, hogy igazán pontos legyen, és ez volt az egyik dolog, amibe belekötöttek (A De revolutionibus valóban pápai indexen volt egy időben, ennek láttam a bejegyzését). A másik meg a parallaxis volt, de ebben a kopernikánusoknak igaza volt (miszerint túl kicsi). (Jah, nekem sincs itt a forrásmunkám, mert párezer km-re van innen. Otthon van lengyel szerzőktől két életrajzom is. Egyébként meg ajánlom az érdeklődőknek: egy jó vastag könyv jelent meg néhány éve, ami tartalmazza ha jól emlékszem Kepler, Galilei, Newton és Einstein irásait angolul, Hawking prof szerkesztésében és kommentekkel. Newtont eredetiben olvasni megrázó élmény.)

Giordano Brunot meg legjobb tudomásom szerint azért égették meg, mert teológiai dogmákat tagadott, mint pl a szentháromságot. Valószinüleg senkit nem érdekelt,hogy szerinte hány más nap körül laknak emberek...

Schiaparelli meg jezsuita volt és ő is felfedezte mindazt, amit Galilei. Csak jobban tudta hogy mit hogyan szabad tálalni...

Papi 2007.10.24. 05:59:42

Egy dolgot mindenki elfelejt. A vallás, a hit abból az egyszerű tényből alakul ki az EGYES EMBERBEN - az egyéb tényezők mindenki előtt ismertek - hogy MINDENKI CSALÁDBAN NŐ FEL és szüleinek, korának összes hitét, eszméjét, téveszméjét hallja, naponta. Tehát egy Galilei, vagy egy Giordano Bruno sem vonhatta ki magát a vallásos nevelés alól, éppen azért nagyok, mert valami haladót tudtak gondolni, az összes tévhitük mellett. A korabeli Európában a gyermek NEM LEHETETT MÁS, mint vallásos, mert ez volt a közbeszéd, és az alapvető gondolati rendszer. Az viszont természetes, hogy ezek a nagyok folyamatosan szembe kerültek az egyházzal, annak ellenére, hogy vallásosak voltak, vagy ha nem voltak vallásosak, azt nem verték nagydobra. Ezért történt rendszerint, hogy kételkedő - szkeptikus - könyveik (Meislier) csak haláluk után jelentek meg! Ne tévesszük össze az okot az okozattal. Az egyház és az állam szétválasztása társadalmi szempontból még igen csak rövid idejű, én például az 1877-ben született nagyapám meséin nőttem fel, és akkor még nem vált el az egyház az államtól, tehát minden eszköz rendelkezésére állt az egyháznak, hogy befolyását érvényesítse (sajnos manapság sem kevesebb sokkal az eszköztár). A vallás terjesztői ezt a dolgot általában elfelejtik, és érvként hozzák fel, hogy isten mégis van, hiszen a szheptikus is mond olyant, tudat alatt, hogy "istenem, hát elfelejettem", vagy "az isten tudja" stb. Holott csak egy szólásról van szó amit rokonainktól, szomszédainktól örököltünk. Na isten veletek!

Sandra H. 2007.10.24. 10:43:47

Ne higgy másnak, nekünk higgy!!! -álláspont ez. A Szkeptikusok minden jel szerint elvárják, hogy a ők álláspontjukat ne kérdőjelezzék meg, csak ők kérdőjelezhessenek meg más álláspontokat.

Tehát nem hiszem el, azt ami a cikkben szerepel és másnak is ezt javaslom.

Szilágyi András 2007.10.24. 11:05:52

Aki nem hiszi, járjon utána!

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2007.10.24. 11:47:20

"A Szkeptikusok minden jel szerint elvárják, hogy a ők álláspontjukat ne kérdőjelezzék meg, csak ők kérdőjelezhessenek meg más álláspontokat."

Sandra H.! A cikk melyik részéből olvastad ki, hogy mi ezt várjuk el? Csak rajta, légy szkeptikus! És olvass el sok véleményt. A te forrásod egyébként mi?

Én ajánlom Artur Koestler művét: "Alvalárók", amelyet én nagyon élveztem.

hu.wikipedia.org/wiki/Alvaj%C3%A1r%C3%B3k

Galilei vonatkozásában egyébként András írásához nagyon hasonló képet fest le.

Palló Gábor elemzése a könyvről:
www.kfki.hu/fszemle/fsz0512/pallo0512.html

ostor 2007.10.24. 13:32:23

Előrebocsátom, nem vagyok szkeptikus beállítottságú, de kétkedés nélküli sem (bátorkodom feltételezni, hogy értelmesen gondolkodó ember - kétkedés nélkül - valamely dogma áldozata). Szimpátiám nem a világnézetük indokolja, hanem annak tudata, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek. Másrészt az emberi társadalom oly sokrétű felhalmozott ismerettel rendelkezik (tekintsünk el attól, hogy bármelyiket is minősítsünk) hogy eligazodni közöttük botorságnak tűnik. További probléma, hogy a "tiszta" (tévedés nélküli gondolkodás) kisajátítása bárki részéről óhatatlanul metafizikai spekuláció! Ennek oka az, hogy a felhalmozott ismeretek egymásra épülnek, akár helytállóak, akár nem, hatásuk óhatatlanul beépül a későbbi generáció kialakuló világképébe, vagy annak kritikai feldolgozásával, vagy újabb gondolatok generálásával. De egyik esetben sem állítható, hogy a kialakuló világkép megoldaná az emberi ismeretek teljességét.
Elnézést fenti szó szaporításért, de úgy vélem enélkül értelmét vesztené hozzászólásom (lehet, hogy így is!) amit. előző commentek, (egyébként jogosan) észrevételei indukáltak bennem.

Varga János. A hihetősége valamely írásnak nemcsak azon bukik el, hogy van e olyan hivatkozás, amely azt "hitelesen" alátámasztja, vagy sem, sokkal inkább azon, hogy ADOTT TÖRTÉNELMI IDŐSZAKBAN VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ E.
Ennek bizonyságára igaz András válasza, az egymásra épülő hivatkozások lehetséges hiteltelenségére.
Másrészt,, ha "tiszta" (hiteles) forrásra hivatkozunk a tudományos igényesség attól még nem biztosított, hiszen hasonló, de más indíttatású,
akár ellentételes forrásra éppoly jogosan hivatkozhatunk, noha minkét esetben a hivatkozás semmiképpen nem tekinthető igazoltnak, Ez a commentekben is világosan tükrözik (Madarassy Pál, Rigor)!
biziclop!
Kissé cinikus véleményed nem helytálló, mert általánosítasz, másrészt a szkeptikusoknak - de bármely más világnézetnek is alapja nem a hit - hanem meggyőződés saját igazukban!
A bevezető mondatod önellentmondásos, mert éppen a szkepticizmus lényege, hogy "ex katedra" ítélet távol áll gondolkodásuktól!

Végül saját véleményem, a hivatkozásokkal kapcsolatban.
Minden esetben ILLIK hivatkozást írni, ha azt nem a tekintély elv diktálja saját gondolataink bizonyítására, hanem az kiforrott, mások számára is hiteles forrás.

NEM ILLIK forrásmegjelölés, ha valaki a modern tudomány cáfolatára skolasztikus tekintélyekre hivatkozik, mert hiteltelené válik, és a nevetség alanya lesz!

NEM INDOKOLT bármiféle forrás megjelölés, ha valaki saját gondolatait újszerűnek találja, mert azt önmagának kell igazolnia.

A fentieket nem a tévedhetetlenségemben való hamis meggyőződés (nem vagyok Pápa) íratta velem, hanem annak igénye, hogy lássuk be: a gondolkodást nem lehet korlátok közé szorítani, másrészt nem illik egyértelműen tévesnek minősíteni másokét, csak azért mert maképpen gondolkodunk. Továbbá nem kell számon kérni másokon a saját igényünk alapján kialakított szemléletet, csak azért mert, ellenkezik véleményünkkel. Ha ilyennel találkozunk saját ellenérveinkkel vitassuk meg azokat.
Jusson eszünkbe Kosztolányi zseniális felismerése: "minden ember egyedüli példány"

Ui. Ha valaki kioktatásnak vélné a fenti írásomat, attól elnézést kérek, ezt a „műfajt” magam is elítélem!

Sandra! Bocsáss meg, de írásod gyermetegség - amely alapján - a másoknak tett javaslatodra álláspontod szegénysége nem hatalmaz fel!

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2007.10.24. 17:34:34

Kedves Ostor!

Nem vitatkoznék véleményeddel, mivel gyakorlatilag teljesen egyetértek. Inkább csak a kíváncsiság hajt, hogy mit is értesz az alatt, amikor azt írod magadról, hogy "nem vagyok szkeptikus beállítottságú"? Azért érdekel, mert válaszodon keresztül jobban megérthetem, hogy hogyan látnak minket "szkeptikusokat" olvasóink.

Radar · radar.blog.hu 2007.10.25. 07:45:26

Mindig mindenki mereven a forrásmegjelölést erőlteti, ez eddig rendben is van (én is), de ne felejtsük azért el, hogy hogyan születnek a könyvek és publikációk...
Tiz műből összeraknak egy tizenegyediket. Nem tekintem tekintélynek azt, aki úgy ir régészeti könyvet, hogy soha életében nem járt ásatáson. Vagy ugye a pi vizről is van könyv, még jó h a semleges áramról még nem láttam.
És akkor ott a Sokal-kisérlet, amire már valaki hivatkozott a fórumon vagy a blogon; és a jelenség a mai napig működik, bárki tudja, aki irt már cikket konferenciára vagy újságnak.

ostor 2007.10.27. 10:31:18

Kedves Gábor!
Imélben megy a válasz, mert nem szeretném, ha skizofrén hajlamú provotátor belekötne!
Nehezményezem, ha nem tiltjátok ki!

ostor 2007.10.28. 19:47:43

Gábor a levél elment.

rotátor 2007.10.30. 01:54:33

Kedves Szerző(k),

Október közepe óta élesben pörgedezik a www.blogrotor.net , az első hazai képes blogtallózó magazin, amelynek szerzői közé Téged is felvettünk.
Arra szeretnénk kérni, hogy népszerűsítsd a Rotort - linkeld be, vagy írj róla egy kritikát (mi tetszik rajta, mi nem).

Támogatásodat előre is köszönjük,
további kellemes blogolást,
üdvözlettel
a rotátorok

p.s.: jelezd azt is - az oldalon található nyomom@blogrotor.net címre - ha bármilyen okból nem szeretnél megjelenni a Rotoron

Radar · radar.blog.hu 2007.10.31. 06:37:54

Egy aranyos képregény, ez a része a hivatkozásokról szól:

cectic.com/048.html

Nádori Gergely 2007.10.31. 12:27:44

Galileivel kapcsolatban még azt is érdemes megemlíteni, hogy egy idő után kifejezetten szándékosan hergelte az egyházat és pontos érvek helett leginkább arroganciával válaszolt. (Megjegyzendő, hogy Galilei PR tevékenysége nagyon hatékony volt, ma is úgy tudják sokan, hogy a) kísérletezett a pisai tornyon b) felfedezte a napfoltokat c)a kínzásokra a híres mondattal reagált.) A Dialogo című könyvének Simplicio nevű figurájában sokan a pápát vélték felfedezzni, nem alaptalanul.
Bármennyire is szeretnénk Galilei még nem a tudományos módszer (scientific method) élharcosa, hanem egy két világ határán álló, mindkettő örökségét hordozó, nagyon okos és érdekes alak.
És a Koestler könyv remek olvasmány ebben a témában.

Radar · radar.blog.hu 2007.11.01. 02:58:28

Jól mondod, Galilei egy tudomány-népszerűsitő volt, mai szóval PR menedzser, akinek jó érzéke volt az újdonságokra. Az ilyen emberek nélkül elveszne sok felfedezés, ezért nem az az igazán fontos, hogy ki fedezett fel valamit először, hanem hogy ki terjesztette el.

Doka 2007.11.02. 17:48:04

Kedves szkepitkusok! Átolvasgattam a fenti hozzászólásokat és az az érzésem támadt, hogy ez a fajta szkepticizmus csak mások nézeteivel szemben áll fenn. Pedig inkább akkor tűnne ez a dolog hitelesnek, ha a szkeptikusok a saját nézeteikkel szemben is szkeptikusok lennének.
Itt van például az isten kérdés. Feltételezem a legtöbb szkeptikus nem hisz istenben, mivel azt mondja nincs bizonyíték a létezésére. Pedig ugyanúgy nincs bizonyíték a nem létezésére sem. Éppen ezért az lenne a helyes válasz egy szkeptikustól erre a kérdésre, hogy lehet, hogy van, mégse hiszem, hogy ezt mondaná.

gyuri 2007.11.02. 21:24:42

Persze ugyanigy letezhet a nagy spagettiszorny vagy a rozsaninuen almodo molylepke aki a hold masik oldalan tanyazik es onnan iranyit mindent:)) Azok nem letere sincs bizonyitek:)))

nyari mikulas (törölt) 2007.11.02. 21:32:21

Occam borotvajarol valoszinuleg hallottal, ez az elv valasz a kerdesedre is. hu.wikipedia.org/wiki/Occam

doka 2007.11.03. 00:05:53

Gyuri: lehet, hogy van spagettiszorny és rozsaszínűen álmodó molylepke bár ezekre utaló nyomot én még nem tapasztaltam. Nem kifejezetten istennel, viszont olyan dolgokkal, amiben volt valami isteni, számossal. Ehhez viszont kell a megfelelő nyitottság, ami viszont a szkeptikusok számára elérhetetlen.

Tamas: Nem tudom mitől lenne ez a válasz. Occam nézeteivel szemben, miért nem vagy szkeptikus? Csak azért nem mert igazol valamit amiben hiszel.

Papi 2007.11.03. 06:50:21

Mi meg úgy gondoljuk, hogy a világra mi vagyunk nyitottak, sőt magunkat is kifigurázzuk.
doka, ha már ezeken az oldalakon jársz szeretettel felhívom a figyelmedet; a székesfehérvári találkozónkat a szerkesztők 12 és felediknek is aposztrofálták volna... A szkeptikus nem abban mutatkozik meg, hogy nem hisz el semmit, hanem abban, hogy minden dolgot többféle módon vizsgál, nyitott a világ dolgaira, és el tudja képzelni, hogy másnak is igaza van, le tud mondani a dogmáiról, ha bebizonyítják, nincs igaza. Ezt a viselkedést egy istenfélő ember nem teheti, nem csak azért, mert álszent, hanem, mert dogmákban hisz, kerget egy sötét szobában egy nem létező fekete macskát, és időnként felkiált: MEGVAN! (Elnézést az ósdi viccért) Ilyenek a Ti istebizonyítékaitok.

fraki 2007.11.09. 20:39:45

Azért ahogy nézem, megy itt az egymás mellé lözöldözés rendesen, kavarog a zavar.

F.T. - törölt (törölt) · http://www.metacafe.com/watch/2123225/ 2009.12.12. 00:09:56

Galilei ügye aprólékosabb vizsgálódást igényel, de egyet meg kell jegyezni. Legendák keringenek Galilei megkínzásáról és bátorságáról. Az igazság az, hogy sem meg nem kínozták, sem bátor nem volt. A per elsősorban nem tudományos kérdést feszegetett, hanem kánonjogit. Ui. Galilei törvénytelenül szerzett egyházi jóváhagyást könyvére, és több pamflettben gúnyolta a pápát, aki bár nem zárkózott el Galilei gondolatai elől, hallgatva korának tudományos közvéleményére, óvatosságra intette Galileit. A pápa ettől függetlenül külön vigyázott Galilei jólétére. Az ügy végül tudományos jellegűvé vált, és az egyházi bírák tévedésbe hajszolták magukat. Azonban itt is van mentség, mert bár Galilei fő állítása, miszerint a föld forog, alapvetően igaznak bizonyult, igazolásai azonban nem állták meg a helyüket. (Pl. az ár-apályt hozta fel bizonyítékul, mely köztudottan nem a Föld forgásának, hanem a Hold Föld körülötti keringésének az oka.) Ez azonban nem érinti az Egyház tévedhetetlenségének kérdését, mert az Egyház nem a tévedhetetlenség igényével adta elő Galilei elítélését. Valóban volt tehát tévedés az Egyház részéről is, de egy közel 400 évig működő intézmény egyszeri tévedését felhánytorgatni a kettős mérleg megnyilvánulása. Galilei idős korában az Egyházzal kibékülve, szabadon halt meg. Lányai apácák lettek. Bangha Béla S.J. hasonló módon tanított: „Nem áll, hogy az Egyház Galilei felfedezését elítélte. Csak azzal szállt szembe, hogy Galilei a felfedezéseit könnyelműen és feleslegesen oly hangon hirdette, amely látszólag a Szentírással szegezte őt szembe.
Galilei érvei a föld mozgásáról csakugyan nem voltak meggyőzőek, s a föld forgásának igazi felfedezője nem is ő volt, hanem Kopernikus, a lengyel kanonok. Hogy Galileit »megégették« volna, vagy hogy Rómában kegyetlen börtönben tartották, éppoly történelemellenes kitalálás, mint az, hogy egyházi bírái előtt lábbal dobbantva azt mondta volna: »Megis mozog a föld!« Ezek mind egyházellenes kitalálások, szabadgondolkozó mesék. Galilei mélyen hívő katolikusként élt és halt meg, s legjobb barátai éppen papok és jezsuiták voltak. Abban azonban kétségtelenül tévedett, hogy csillagászati véleményeit a Szentírással ellentétbe helyezte. Erre nem is volt szükség, mert a Föld forgása a Nap körül csak látszólag áll ellentétben a Szentírással. Kopernikus ezt nem tette s azért az Egyház ő ellene sohasem lépett fel. Galileivel szemben sem egy elavult fizikai nézetet, hanem a Szentírás tekintélyét akarta védelmezni.

Nézzük, mi történt az állítólag meghurcolt Galileo Galileivel:

Galilei 1610 körül kezdte hangoztatni a heliocentrikus világkép helyességét, amiért valóban feljelentették őt az inkvizíciónál, mivel a katolikus egyház néhány vezetője korábban a geocentrikus világkép mellett foglalt állást. Az inkvizíció felmentette őt, de azzal sem vesztett volna sokat, ha nem, ugyanis az inkvizíció nem foglalkozott emberek elégetésével, megkínzásával és más csacskaságokkal, csupán azt vizsgálta, méltó-e a megvádolt személy az egyház gondoskodására. Aki látványosan tagadta az egyház tanítását, többé nem mehetett templomba, nem temették megszentelt temetőbe, és a gyermekét sem keresztelték meg. Ateistáknak ez valószínűleg nem is volt olyan nagy veszteség...

Élete során Galilei mindvégig a heliocentrikus világkép mellett érvelt, többek között egyházi tudósokkal is vitába szállva. Senki sem kívánta ezért megégetni vagy kiátkozni. Sőt, 1632-ben VIII. Orbán pápa és az inkvizíciós testület jóváhagyásával jelenhetett meg Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo (Két világmodell összevetéséről szóló párbeszéd) című könyve, amelyben a korábbi évtizedek során lezajlott vitáinak összegzését tartalmazta. Ennél ékesebb bizonyítéka nincs is annak, hogy az egyháznak semmi baja nem volt tanításaival. Más oka volt, hogy mégis inkvizíciós bíróság előtt kellett felelnie. A könyvben a heliocentrikus világkép mellett saját nevében, a ptolemaioszi geocentrikus elmélet mellett pedig egy Simplicio (azaz "Együgyű") nevű fiktív karakter nevében érvel. Ez megfelelt VIII. Orbán azon kérésének, hogy a könyvben mindkét világkép mellett és ellen hangozzanak el a kor tudományos érvei, illetve hogy saját pápai véleménye is szerepeljen benne, mint az egyház hivatalos álláspontja. Csakhogy Galilei, egyfajta fricskaként, a pápa szavait Simplicio szájába adta, köznevetség tárgyává téve az egyházfőt. VIII. Orbán ugyan könnyedén vette a tréfát, de a továbbiakban nem támogatta a tudóst, aki így kiszolgáltatottá vált az akkoriban komoly politikai hatalmat képviselő egyházi vezetők számára.

Az inkvizíció azonban még csak nem is ezért állította bírósága elé. Az utókor rendesen megkeverte az eljárás történetét, és a történelemhamisítók ezt saját javukra fordították. Galileit évekkel könyve megjelenése előtt idézték Rómába, mert nyíltan vitatta a Biblia bizonyos passzusait, képtelenségnek minősítve a Szentírás bizonyos részeit. A per tárgya az az állítása volt, hogy a Biblia valótlanságot állít Józsué könyvében, ahol azt írja:

"És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein. Avagy nincsen-é ez megírva a Jásár könyvében? És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig."

Illetve a Zsoltárok Könyvében, ahol ez állt:

"Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerősítette a földet, hogy meg ne induljon; ő ítéli meg a népeket igazsággal."

A fenti idézet úgy is fordítható, hogy "a föld szilárdan áll, nem mozog". Károli Gáspár már az itt látható formában értelmezte és fordította magyarra, ez is mutatja, hogy az idézet allegorikusan értendő. Galilei azonban szó szerint értelmezte, és a tudomány nevében megkérdőjelezte a Szent Biblia szavát. Rontott a helyzeten, hogy jónéhány hittudós szintén szó szerint kívánta értelmezni a nyilvánvalóan szimbolikus sorokat. A per évekig húzódott, és még folyamatban volt, amikor a Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo megjelent. Galilei végül elvesztette a pert, nem kis részben a pápával szembeni említett pimaszsága miatt, aki visszavonta a könyvhöz adott hozzájárulását. Az utókornak ezt már úgy mesélik, hogy az egyház "betiltotta" Galilei könyvét, holott ez nem igaz, csak nem nyomtatták ki, ami gyakorlatilag egyet jelentett az ellehetetlenítéssel, hiszen akkoriban a könyvnyomtatás és -terjesztés szinte teljes egészében az egyház felügyelete alatt volt. Az sem igaz, hogy élete végéig házi őrizetre ítélték volna, mert az inkvizíciónak nem állott hatalmában ilyen intézkedést elrendelni. Nem állt őr Galilei háza előtt, csupán a kiátkozás veszélye fenyegette, ha elhagyja az épületet, vagy látogatót fogad. Élemedett korára a tudós elvesztette látását, ekkor már engedélyezték számára, hogy vendégeket fogadjon. Ekkor jutott el Hollandiába a "rabsága" alatt írt utolsó könyve, s ott nyomtatták ki. Aki olvasta Thyl Ulenspiegel kalandjait, tudhatja, hogy miért pont ott.

S bár mindenkinek ez jut eszébe elsőként, ha Galilei nevét meghallja, mégsem mondta, soha hogy "és mégis mozog". Ez a mondatot 124 évvel később adta a szájába első életrajzírója, a szintén tudós Vincenzio Viviani. 1761-et írtak akkor, nagy szükség volt "felvilágosult" hősökre, akiket a "sötét középkorban" meghurcoltak haladó munkásságukért... Néhány évvel később alakult meg a hírhedt Illuminátus Rend, akik kezdettől fogva ikonként emelték fel Galileit, mint "az idejétmúlt vallási dogmák áldozatát", bár ő nyilván tiltakozott volna, lévén hogy mélyen hívő római katolikus volt. A Rotschild- és Warburg-családok pénzelte Illuminátusok kezdettől fogva a katolikus egyház lerombolását célozták, napjainkra nem is kevés sikerrel. Az sem véletlen, hogy a Magyarországot 1918-ban felforgató egyik titkos társaság neve Galilei Kör volt. Ennek a társaságnak Rákosi Mátyás volt a titkára, s mellesleg ma is működik.

suburru 2009.12.12. 09:07:09

@F.T.: A hozzászólásod nagy része tetszik, néhány részletre reagálok csak.

"Rontott a helyzeten, hogy jónéhány hittudós szintén szó szerint kívánta értelmezni a nyilvánvalóan szimbolikus sorokat."

Az ilyen megjegyzéseket nagyon szeretem: ki mondja, meg, h mikor kell szó szerint, és mikor szimbolikusan értelmezni?

"Az utókornak ezt már úgy mesélik, hogy az egyház "betiltotta" Galilei könyvét, holott ez nem igaz, csak nem nyomtatták ki, ami gyakorlatilag egyet jelentett az ellehetetlenítéssel, hiszen akkoriban a könyvnyomtatás és -terjesztés szinte teljes egészében az egyház felügyelete alatt volt."

Kb. mint az "átkosban": nem tiltjuk be, csak nem nyomtatjuk ki... A gyakorlatban semmi különbség.

"Az sem igaz, hogy élete végéig házi őrizetre ítélték volna, mert az inkvizíciónak nem állott hatalmában ilyen intézkedést elrendelni. Nem állt őr Galilei háza előtt, csupán a kiátkozás veszélye fenyegette, ha elhagyja az épületet, vagy látogatót fogad."

A kiátkozás többek között azzal is járt, h bki büntetlenül megölhette... Megint semmi különbség.

A Galilei Kör nem volt titkos társaság, és sok mindent szeretett volna, de az ország felfordulásáért nemigen vonhatók felelősségre... Polányi Károly 1929-es visszaemlékezése:

www.korunk.org/?q=node/8&ev=1929&honap=6&cikk=4881

pounderstibbons 2009.12.12. 11:15:21

@F.T.:
"És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein. Avagy nincsen-é ez megírva a Jásár könyvében? És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig."

És ha ez szimbolikus csupán, akkor mégis minek a szimbóluma?

a klan 2014.08.22. 20:50:24

occam borotvajat miert nem kerdojelezi meg
ez nagyon nagy