Tegyünk néhány szem kukoricát az asztalra, helyezzünk köréjük 3–4 mobiltelefont, majd hívjuk fel a telefonokat. Pár másodperc múlva a kukoricaszemek felpattognak, s már fogyaszthatjuk is a friss, finom pattogatott kukoricát. Legalábbis ez látható azokon a kis videókon, amelyek pár hete ellepték az internetet, sokak nagy megrökönyödésére. Íme az egyik:
És egy másik:
Még két hasonló videó megtekinthető itt és itt.
A felvételeket látva sokan egyből elhatározták, hogy soha többé nem használják mobiltelefonjukat. Elvégre ha a mobiltelefon ezt képes csinálni a kukoricaszemekkel, akkor vajon mit csinál az agyunkkal? Mások viszont trükknek minősítették a felvételeket, s arra gyanakodtak, hogy valamelyik cég marketing célú vírusvideóiról van szó.
Nos, nekik lett igazuk, hiszen rövidesen jelentkezett egy francia cég, amely magára vállalta a felelősséget a videókért, elmondván, hogy a kisfilmek az általa gyártott Bluetooth headsetek reklámkampánya céljából készültek. Egyúttal beismerte, hogy a felvételeken látható jelenség pusztán „optikai csalódás”. Ez nagy kár, hiszen ezzel megfosztották blogunkat a lebuktatás lehetőségétől. :) Két kérdésre azonban még nem kaptunk választ:
- Miért is nem lehet mobiltelefonnal kukoricát pattogatni?
- Hogyan készültek a videók?
Hogyan pattog a kukorica?
Mint a Wikipédiából megtudhatjuk, a forráspontot elérve a kukoricaszemben lévő nedvesség nagy nyomású gőzzé változik, zselészerű állagúvá változtatva a szem belsejében lévő keményítőt. Kb. 180 °C-on a nyomás eléri a 930 kPa-t, és ekkor a kukoricaszem kemény héja felhasad, a kiszabaduló gőz pedig habbá fújja fel a szem belsejét kitöltő lévő keményítőt és fehérjét. Ez a hab gyorsan lehűl és megszilárdul, így létrejön a jól ismert, ropogós pehely. A folyamatot nagysebességű videókamerával is rögzítették:
A pattogatáshoz tehát mintegy 180 °C-ra kell felhevíteni a kukoricaszemet. Vajon megvalósítható ez a mobiltelefon sugárzásával?
A mobiltelefonok sugárzási teljesítményére a különféle hatóságok szigorú határértékeket írnak elő. Az e célból használt mennyiség az ún. specifikus elnyelési ráta (specific absorption rate, röviden SAR), amelynek mértékegysége a W/kg, és azt mondja meg, másodpercenként és kilogrammonként mennyi energia nyelődik el az emberi testben a mobiltelefonból származó sugárzás hatására. Az Egyesült Államokban a mobiltelefonokra engedélyezett maximális SAR érték 1,6 W/kg, az Európai Unióban pedig 2 W/kg.
Noha a kukoricaszem tulajdonságai nem teljesen egyeznek meg az emberi szövet tulajdonságaival, ezeket a határértékeket felhasználhatjuk annak megbecsléséhez, hogy egy kukoricaszem mennyi energiát nyel el egy mobiltelefon közelében. Egy kukoricaszem tömege nagyjából 0,25 g, fajhője pedig (mintegy 20%-os nedvességtartalmat feltételezve) kb. 2 J/g/K. Ahhoz tehát, hogy egy kukoricaszemet 20-ról 180 °C-ra melegítsünk, kb. 80 J energia szükséges. A mobiltelefon másodpercenként és kilogrammonként legfeljebb 2 J energiát ad le, a kukoricaszem negyedgrammos tömegére számítva ez 0,0005 J másodpercenként. Durva becslésünk szerint tehát a kukoricaszemet 80/0,0005=160 000 másodperc, azaz csaknem két nap alatt melegíthetnénk fel 180 °C-ra egy mobiltelefonnal; négy mobiltelefon használatával tehát kb. fél nap (11 óra) alatt.
Természetesen ez csak akkor sikerülhetne, ha a kukoricaszem tökéletesen hőszigetelt lenne, és semmi hőt nem volna képes leadni a melegítés közben. De az asztalon heverő kukoricaszemtől a vele érintkező asztallap és a környező levegő folyamatosan elvonja a hőt, így aztán napok vagy hetek alatt sem melegedne fel észrevehető mértékben a mellette lévő mobiltelefonok sugárzásától.
A vérbeli szkeptikus persze nem elégszik meg a számítással, amibe akár hiba is csúszhatott, vagy valamelyik felhasznált adat téves lehetett. Miért ne végeznénk el a kísérletet?
Nos, pusztán azért nem végezzük el, mert már sokan elvégezték: a YouTube-on számtalan olyan videó tekinthető meg, amelyben megpróbálták reprodukálni a mobilos pattogatást – természetesen sikertelenül. Az egyik legkomolyabb próbálkozás során több mint 3 órán át hívták a kukoricaszemek köré helyezett mobiltelefonokat – a szemek felmelegedésének a legcsekélyebb jele sem volt:
Sütőlap vagy „fotosopp”?
A trükkös videókat tárgyaló bloggerek egy része arra tippelt, hogy a videók elkészítéséhez az asztal alá sütőlapot, esetleg megbuherált mikrohullámú sütőt rejtettek. Mások viszont arra gyanakodtak, hogy számítógépes grafikai trükkről lehet szó: a videókat megszerkesztették. Vajon melyik módszer valószínűbb?
Az asztal alá épített sütőlap melege alighanem az 1. videóban látható asztalterítőt is megégette volna, és a mobiltelefonok is megolvadtak volna. Mikrohullámú sütőből pedig igazán nem bölcs dolog kiengedni a mikrohullámokat az emberek közé. De hogy tényleg meggyőződhessünk róla, hogy nem hevítés hatására pattogtak fel a kukoricaszemek, érdemes megnézni, hogyan pattog a kukorica egy forró felületen. Előkaptam tehát egy lábost, belehelyeztem néhány kukoricaszemet (melyeket mikróban elkészíthető pattogatott kukorica tasakjából szedtem ki), és felraktam a tűzhelyre. A mintegy 5 perc melegítés után kezdődő pattogást videókamerával örökítettem meg:
A videó alapján a következő észrevételeket tettem:
- A kukoricaszemek egy része vízszintes irányban pattan, más kukoricaszemeket az ellenkező irányba lökve. Egy másik részük elmozdulás nélkül, egy helyben pattan szét, a többi pedig fölfelé ugrik.
- A fölfelé ugró kukoricaszemek csak néhány centiméteres magasságba ugranak, nem pattannak ki a képből.
- A pattanást kísérő hang nem szimpla csattanás, inkább egyfajta reccsenés.
A trükkös videókon ezzel szemben
- mindegyik szem fölfelé ugrik, a mellette lévő szemek nem mozdulnak el (holott a 2. videón szorosan egymás mellett vannak a szemek);
- mindegyik szem jó magasra ugrik, s mindegyik kirepül a képből, egyik kukoricaszem röppályáját sem látjuk végig a felpattanástól a leesésig;
- a kipattanást kísérő hang nagy csattanás.
Gyanús még, hogy a trükkös videókon mindegyik kipattant kukoricaszem meglehetősen nagy. Lábosban jóval kisebbek készültek. Ha azonban megnézünk egy tál, mikróban készített pattogatott kukoricát, abban találunk normál méretű és gigantikus szemeket is:
Különféle méretű pattogatott kukoricák. Balról jobbra: 1. „pillangó” forma: egyetlen kukoricaszemből kipattant darab; 2. „súlyzó” forma: ez még mindig egy kukoricaszemből származik, ha a maghéj kétfelé szakad; 3. két kipattant szem egyesüléséből származó darab; 4. négy vagy öt kipattant szem fúziója folytán létrejött képződmény, amelyben még egy ki nem pattant szem is rejtőzik (erre nem jó ráharapni!).
Ha jobban szemügyre vesszük a gigantikus szemeket, kiderül, hogy ezek valójában több kukoricaszemből származnak. A szorosan egymás mellett lévő, egy időben szétpattanó szemek anyaga még lágy állapotban egymásba „gabalyodik”, így jönnek létre ezek a hatalmas képződmények. Egyetlen kukoricaszem nem képes ekkorára nőni. A trükkös videókban olyan nagy darabok is az asztalra estek, amelyek valószínűleg több kukoricaszem egyesüléséből származtak.
E megfigyelések alapján már összeáll a kép, hogyan is készülhettek a trükkös videók. Miután a telefonokat elkezdték hívni, a felvételen nem látszó, az asztal mellett álló segítő személy mikróban előzőleg elkészített kukoricaszemeket kezdett az asztalra dobálni. Az elkészült videókat ezután számítógépes grafikusok szerkesztésnek vetették alá. Egyenként eltüntették a képről a még ki nem pattant szemeket, s fehér röppályát rajzoltak nekik, amelyek kivezetnek a képből.
Kétségkívül ügyes hamisítás, nem vitás, hogy a cégnek sikerült magára vonnia a figyelmet, s mivel saját magukat leplezték le, nagyon nem is ítélhetjük el őket a tréfáért. Abból persze, hogy kukoricát nem lehet mobiltelefonnal pattogatni, még nem következik, hogy agyunkra sincs káros hatással a mobiltelefon sugárzása – ez viszont már sokkal bonyolultabb kérdés, amire bizonyosan nem a konyhában fogunk választ találni.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Propeller 2008.07.07. 17:23:58
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Registry (törölt) 2008.07.07. 09:57:56
www.indavideo.hu/video/Leleplezes_-_Igy_kell_kukoricat_pattogtatni_telefonnal
dunno 2008.07.07. 11:16:35
általábon is poén szerintem mikor tudósok valami hétköznapi jelenséget kutatnak. (pl volt az, hogy egy spageti tészta mindig legalább 3 részre törik)
ChPh 2008.07.07. 12:05:50
remélem ezt is minál többen látják, olvassak, és hallanak róla...
hehehehehe 2008.07.07. 12:09:16
hahahahaha 2008.07.07. 12:35:54
abl 2008.07.07. 12:44:13
Gorgil 2008.07.07. 13:21:41
Jíti 2008.07.07. 13:42:34
blügy-blügy 2008.07.07. 13:59:12
oldman 2008.07.07. 14:01:21
A video hiányos vagy vágott. A magnetron a fűtésén kivül ( cca 3V 10A) anódfeszültséget is igényel, ennek csatlakoztatását nem láttam a felvételen. Enélkül viszont nem működik, de érintése igen megrázó élmény a kísérletezőnek.
A szokásos kapcsolásoknál a magnetron katódja (ami a fűtés is) van a földhöz képest - 4-6 000 V feszültségen, míg az anód (az eszköz teste) földpotenciálon,
◄ViZion 2008.07.07. 14:02:51
lifelike 2008.07.07. 14:29:52
en a regi benefon 450es telcsivel pattogtatom a kukoricat itt a strandon az embereknek a biciklin
gyertek le nezzetek meg
lifelike 2008.07.07. 14:30:27
boldiii 2008.07.07. 15:33:25
"In the United States, the Cellular Telecommunications and Internet Association (CTIA) requires all cell phones to comply with the Federal Communications Commission (FCC) SAR limit of 1.6 W/kg in 1g of tissue."
Nem vagyok a téma szakértője és most én is 5 perc alatt írok ide valamit, ezért lehet, hogy elhibázom, de ha már utánanézetetek posztot nyomtok, akkor legyen pontos.
Szóval 1.6 W/kg a max. teljesítmény, de egy 1g tömegre vetítve! Másrészt arról szem szól a fáma, hogy 2W/kg a határérték.
De másrészt maga a készülék nem tudna 20W-ot sugározni akkor sem, ha 10 kg szövetet raksz köré, van egy konkrét adóteljesítménye is, mondjuk 2W 900MHz-n, vagy 1W 1800-on.
A két érték között pedig az antenna, a burkolat, elrendezés adja meg.
És akkor itt jön a csavar. Ha a picige grammnyi magra tudja koncentrálni az ember a 2W adóteljesítményt, akkor természetesen a 2W/kg helyett 2W/0,25g lenne az elnyelés, azaz 8000W/kg(!)
Azaz, ha a 2W teljesítményt koncentrálni tudod, felfűthető lehet a kukoricaszem. Természetesen ez nem megy egy gyári mobillal, de ha tudnád koncentrálni az adást, akkor lehetséges. Hogy mennyire?
Hevenyészve. 1 Wh = 3600 J, ha a 2W-tal sugárzunk és 80 J-t kell besugározni (posztból), akkor (80/7200)*3600 másodpercig kell sugározni egy mobilnak, azaz 40 sec. 5 mobillal 8 sec, akkor nem kell nagyon számolni a lehűléssel sem. És természetesen a telefonoknak folyamatosan maximális teljesítménnyel kellene sugároznia, a kukoricaszemnek meg tökéletesen elnyelni az energiát.
Szóval természetesen kb. nem megoldható a dolog, de a számok szintjén nem lenne lehetetlen.
vicsigabi · http://vicsigabi.blog.hu 2008.07.07. 15:37:15
Darvon 2008.07.07. 15:40:50
Ááá :D:D:D A hónap commentje, esküszöm :D
Amúgy jó a beszámoló, legalább még van ahol számít valamit az objektivitás
lOc (a pasztafáriánus) 2008.07.07. 15:56:23
ambbay 2008.07.07. 15:58:10
Youtube link? :)
ambbay 2008.07.07. 15:59:59
Indijoe 2008.07.07. 16:05:38
sniper 2008.07.07. 16:06:43
en.wikipedia.org/wiki/Specific_absorption_rate
* United States: the FCC requires that phones sold have a SAR level at or below 1.6 watts per kilogram (W/kg) taken over a volume of 1 gram of tissue.
* European Union: the SAR limit is 2 W/kg, averaged over ten grams of tissue.
Ha mar csak azt vesszuk figyelembe, hogy a RF sugarzasnak mekkora resze nyelodik el egyaltalan a kukoricaszemben (ha az idegszovetben 2W/kg avg.). Esetleg tovabbgondolva kiszamithatjuk azt is, hogy egy folyamatosan peak teljesitmenyen forgalmazo (ez mar a baseband modul atalakitasaval jar, mert a valos hasznalat soran ilyen nem fordulhat elo) mobiltelefon-radio hany ora/nap/het/honap utan kezdi el melegiteni a prosztatadat, ha nincs tole messze (igy legalabb mindent megtettel, hogy a leheto legtobb sugarzast elnyeld). Valoszinuleg az, hogy pont ebben a relacioban a felsorolt mennyisegek a legkevesbe linearisan fuggnek egymastol, mar senkit sem erdekel.
Maradtam tisztelettel es szeretettel.
Idióták kíméljenek 2008.07.07. 16:11:50
:DDD
Egyenlítő 2008.07.07. 16:16:56
www.youtube.com/watch?v=Rc-ne-nIKUY
tzatziki 2008.07.07. 16:23:57
nyari mikulas (törölt) 2008.07.07. 16:53:44
"Szóval 1.6 W/kg a max. teljesítmény, de egy 1g tömegre vetítve! "
Ami ugye azt jelenti, hogy a vizsgalt 1 g tomegben 0.0016W nyelodik el.
wtchp · http://telapoweb.extra.hu 2008.07.07. 16:56:26
0xFFFF 2008.07.07. 18:30:21
matti nélkül 2008.07.07. 22:42:26
A legszórakoztatóbb dolog volt x ideje, amit olvastam!
Szilágyi András 2008.07.07. 23:07:21
A 2 W/kg érték a mobiltelefon közvetlen közelébe helyezett anyagra vonatkozik. Természetesen ha beledugod a mobiltelefont egy tonna kukoricába, attól még nem fog 2 kilowattot leadni. Azonban a közvetlenül a telefon mellé tett (amúgy is mindössze negyed grammos) kukoricaszemre használható ez az adat. A telefonból kijövő sugárzás egyébként természetesen nem fog teljes egészében a kukoricaszembe koncentrálódni, hiszen a telefon mindenfelé sugároz, a kukoricaszem sem árnyékol számottevő mértékben, ha egy kukoricaszemet teszel a telefonodra, attól még tudsz rajta beszélni, tehát a kukoricaszem nem vonzza magába a sugárzást. A posztban közölt számítás persze csak egy durva nagyságrendi becslés, amit azonban a gyakorlat is alátámaszt.
bebike 2008.07.08. 12:52:31
mikutya 2008.07.09. 16:59:39
megrab 2008.07.09. 19:23:53
"amelynek mértékegysége a W/kg, és azt mondja meg, másodpercenként és kilogrammonként mennyi energia nyelődik el az emberi testben a mobiltelefonból származó sugárzás hatására"
Vagyis: ha 1 g anyagot mellé teszünk akkor abban a W/kg érték ezredrésze nyelődik el, tehát 2 W/kg os határérték grammonként 2 mW-ot jelent összesen, fókuszálni nem lehet.
Másrészt egy szó sem esett arról, hogy a mobiltelefon teljesítménye 2 W!!! A SAR mértékegysége definíció szerint tulajdonképpen J/kgs és ez nem azonosítható a telefon teljes sugárzási teljesítményével! A kettő közti összefüggést (mert nyilvánvalóan függ a telefon teljesítményétől az érték) tudni kellene, mielőtt ilyen elméleti számításokba bonyolódsz, vagy meg kell nézni a telefon leírásában a teljesítményt.
Magyarul: 1 g telefon mellé helyezett anyagra maximum 1,6-2 mW fűtési teljesítmény jut a telefon sugárzásából. Ezzel lehet csak számolgatni.
Azt meg egyáltalán nem értem, hogy hogyan jött ki a frekvencia és a telefon teljesítménye közötti összefüggés. Ha a kisugárzott fotonok energiáját veszem alapul akkor 1800 MHz-en kétszer annyi energiát sugároz ki, vagyis dupla annyi teljesítményt jelentene, ha ugyanannyi részecskét sugároz ki a telefon. És nem vettem figyelembe a telefon tulajdonságait, elektronikáját stb...
Szóval meglátásom szerint a számok szintjén is kivitelezhetetlen a dolog.
Birka 2008.07.17. 11:10:45
Tung 2008.07.26. 12:06:47
sprenczl 2008.07.28. 10:40:23
kakukkfióka 2008.12.22. 23:18:46
Ott még nem érzem annyira. Elég sokat telefonálok már évek óta vagy 12 éve..... Szerintem a nagy mobilozásnak meg lesz a ára. Csak ezt sem vallják be, mint a dohánygyárak, a tüdőrákot sem. A pénz mozgat mindent, és dögleszt meg bennünket!
ezobiooko · http://ezobiooko.blog.hu 2008.12.23. 09:34:24
Mindenképp fordulj orvoshoz, és szerezz be egy vezetékes fülest.
Ebből ugye azért nem következik, hogy lehet kukoricát is pattogtatni...
És mi az a semmi amit nem tudunk? Úgy érzem, hogy Te mindent... :)
bolhabetu 2008.12.23. 11:42:54
Persze, ha sokat koncentrálsz rá, akkor ott is fogod. Az önszuggesszió csodákra képes. (Mondom ezt mindenféle gunyorosság nélkül.)
Ezzel együtt tényleg fordulj orvoshoz, mert a fájdalom sokmindent jelezhet, használj kihangosítót, stb.
VoluntartistA 2013.01.05. 20:00:20
Mondtam, hogy csak rá kell koncentrálni, és hinni benne... azt hiszem ennyi elég.