Liktor-Busa Erika és Szendrei Kálmán
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet, 6720 Szeged, Eötvös u. 6.

Sajnos közismert tény, hogy Magyarország világviszonylatban évek óta „előkelő helyen áll” a legtöbb daganatos megbetegedés előfordulását és gyakoriságát tekintve. A WHO 2005-re vonatkozó adatai szerint hazánkban 32.000 ember halálát okozta daganatos betegség, 17.000-en 70 évnél fiatalabbak voltak [1]. A nagyon intenzív kutatómunka és a korszerű kezelések ellenére a malignus kórfolyamatok megállítása és a páciensek teljes gyógyulása csak az esetek egy részében érhető el. A kezelések célja elsősorban az életévek meghosszabbítása és az életminőség javítása, illetve fenntartása.

A konvencionális kezelés a daganat sebészeti eltávolítása, a kemo- és a sugárterápia, illetve ezek kombinációja. A daganatok elsődleges kezelése, típusuktól, kiterjedésüktől függően, sebészeti beavatkozás illetve sugárterápia. Ezt a primer, lokális kezelést szisztémás terápia kíséri, ami citotoxikus szerek, hormonok, hormonantagonisták, és egyre több biológiai eredetű, specifikusabb hatású szer (monoklonális antitest) adagolását jelenti. A különböző daganatfajtákra specifikus szerek és kezelési protokollok kiválasztása az előzetes klinikai vizsgálatok eredményein alapszik. Sajnos mind a sugár-, mind a szisztémás kezelés általában kellemetlen, sokszor súlyos mellékhatásokkal jár, ezért a daganatos betegek ellátásának fontos részét jelenti a mellékhatások mérséklése és az életminőséget javító fizikai és pszihés gondozás.

A korszerű onkológiai terápia eredményessége folyamatosan javul, de még mindig gyakori sikertelensége, a mellékhatások és a recidívák (kiújulások) gyakorisága nagyon sok beteget vezet el más gyógymódok kipróbálásához. Egyes felmérések szerint bizonyos daganatos betegcsoportokon belül a komplementer medicinához fordulók aránya elérheti a 80%-ot is [2].

Riasztó tény, hogy az alternatív medicinát alkalmazók gyakran elhagyják/elhanyagolják a konvencionális kezelést, illetve a kezelőorvostól eltitkolják, hogy alternatív terápiát is használnak. A komplementer gyógymódok skálája rendkívül széles a különféle fizikai jelenségeket felhasználó eljárásoktól a lelki, pszichikai kezeléseken át a különböző tradicionális eljárásokig. A gyógynövény alapú termékek, vitaminok, étrend-kiegészítők az alternatív orvoslás eszközei között vezető helyet foglalnak el csaknem minden országban [2-6]. Ezt a lakossági „igényt” a termékgyártók és forgalmazók hamar felismerték. Ma nehezen megszámlálható a daganatos betegeknek teljes, biztos gyógyulást, a konvencionális kezelések mellékhatásainak csökkentését/megszüntetését ígérő termékek száma, sokfélesége a hagyományos kereskedelmi forgalomban és az interneten. A készítmények egy része a törvény által a gyógyszerekre vagy étrend-kiegészítőkre megkövetelt hatósági engedéllyel, regisztrációval (OGYI vagy OÉTI) sem rendelkezik, tehát forgalmazásuk, alkalmazásuk jogsértő. A készítmények másik csoportja rendelkezik ugyan gyógyszerhatósági forgalmi engedéllyel, de az soha nem a rosszindulatú daganatok kizárólagos, vagy kiegészítő kezelésére szól, hanem teljesen más alkalmazási célokra. A hatóság által elfogadott termékajánlásokban és tájékoztatóban sem szerepel indikációs területként a daganatos betegségek kezelése vagy megelőzése. Ennek ellenére a reklámanyagokban, szórólapokon gyakran jelennek meg alkalmazási területként direkt vagy indirekt formában a malignus megbetegedések. Ezek az ajánlások ma tág teret kapnak a média legtöbb fórumán, sajnos időnként a szaksajtóban is. A forgalmazók saját szerkesztésű, tudományos színezetű kiadványokban „igazolják” a készítmények kiváló minőségét és garantált hatékonyságát. Ismert, híres emberek, illetve a cégek „tudományos kvalifikációval” rendelkező alkalmazottai (pl. „hatóanyagszakértő”) áltudományos ajánlásaikkal tudatosan növelik a betegek bizalmát, kihasználva azok és hozzátartozóik hiszékenységét, kiszolgáltatott helyzetét. Ki ne adná meg szeretett gyermekének, házastársának, vagy szüleinek a gyógyulás reményét, bármibe is kerül! Hátha éppen az ajánlott növényi szer lesz az, ami használ! Ha csak egy kis javulás érhető el, már az is eredmény! Sőt ha a beteg állapota nem romlik, az is jó! Mindezt természetesen garantálják az említett, gyakran ellenőrizhetetlen eredetű tájékoztatók, reklámanyagok és „szakértői” vélemények. Azonban gondos elemzésükből rendszerint kiderül, hogy az ajánlásokhoz nevüket adó „szakemberek” tudatában vannak annak, hogy a szerrel nem végezték el a kötelező alapvető vizsgálatokat sem, vagy nem arra a célra történik azok ajánlása, amire a „tudományosan ellenőrzött bizonyítékok”, támogató adatok vonatkoznak.

Súlyos betegeket alaptalanul kecsegtetni a gyógyulás reményével etikátlan, szakmailag elfogadhatatlan. A vázolt jelenségnek, a gyógynövényekkel és azokból gyártott termékekkel történő visszaéléseknek ma naponta tanúja, esetleg kényszerű résztvevője, vagy elszenvedője a hivatását etikusan gyakorolni kívánó szakember (orvos, gyógyszerész, természetgyógyász, más egészségügyi szakember) is. Nem meglepő, ha kérdések, kételyek merülnek fel gyógyszerész kollégáink között ezekkel a biztos hatásúnak deklarált, csaknem minden ráktípus önálló, vagy kiegészítő kezelésére ajánlott szerekkel kapcsolatban. Kollégák kérdésére a Gyógyszerészet 2008. júliusi számában elemeztük a CoD^TM nevű, sokféle ráktípus kezelésére ajánlott növényi szer eredetére, forgalmazására, összetételére, minőségére és készítmény-formájára vonatkozó adatokat¹ [7]. A következő fontosabb kritikus észrevételeket tettük:

1. Megállapítottuk, hogy az elérhető adatok alapján a termék nevében, összetételében többször változott forgalmazásának 10–15 éve alatt. Mivel a cég a termék összetételét titokként kezeli (közben különböző módokon annak fontosabb elemeit mégis „kiszivárogtatta”), nem lehet bizonyossággal megállapítani, hogy mi a tea pontos összetétele, s mennyiben azonos a ma forgalmazott CoD tea az eredetivel. Ezt a kételyt erősítik a hamisításokra történő közvetlen, vagy indirekt utalások („csak az a termék tekinthető CoD teának, amelyen a megfelelő zárjegy is megtalálható”).
2. Olyan változtatásokat is tapasztaltunk, amelyek kérdésessé teszik azok ésszerűségét és a folyamatos promócióval támogatott szer hatásának reprodukálhatóságát, megbízhatóságát is megkérdőjelezik.
3. Megállapítottuk, hogy a készítmény előállítási körülményei/minősége, az igényelt alkalmazási cél és a rendelkezésre álló farmakológiai és klinikai dokumentáció színvonala nyilvánvalóan nem volt elegendő egy gyógyszer vagy gyógytermék engedélyezéshez. Ugyanakkor a készítmény formája (gyógytea), az alkalmazott növényi összetevők (pl. Uncaria) és főleg a kifejezett terápiás célú ajánlások alapján étrend-kiegészítőként sem látszik forgalmazhatónak.
4. Jeleztük azt a meglepő tényt is, hogy hatósági engedélyezés nélküli termék terjesztése több mint egy évtizeden át nyíltan folyhat egy jól szabályozott és ellenőrzött gyógyszerpiaccal, étrend-kiegészítő notifikációs gyakorlattal, megnyugtatónak tartott fogyasztóvédelemmel és a fair gazdasági versenyt felügyelő adminisztrációval rendelkező európai országban (a „fehér elefánt” jelenség). Tudomásunk szerint sem orvos-etikai szakbizottságok, sem a gyógyszerforgalmazást és a fogyasztók biztonságát felügyelő hatóságok részéről eddig nem történtek hatékony lépések a tea és sok más, hasonló készítmény megbízhatóságának és a forgalmazás szabályszerűségének ellenőrzésére.

Az időközben eltelt 15 hónap alatt ismereteink szerint a készítmény nem kapott sem OGYI engedélyt, sem étrend-kiegészítő befogadást jelző igazolást/notifikációt². Ettől függetlenül forgalmazása és alkalmazása minden korábbi terjesztési móddal változatlan intenzitással folyik, beleértve a közvetlen telefonrendelést, orvosi és szakorvosi rendelőket, egészségügyi szakemberek tulajdonában lévő forgalmazó cégeket³. A lébényi cég többnyire közvetlen kiszállítással, nem a nagykereskedők közvetítésével szállítja a terméket. A cég mellett működő Nemzetközi CoD^TM Rák Információs és Prevenciós Kutatási Közalapítvány tumoros páciensek számára „tanácsadói orvosi rendelőt” működtet, ahol a rendelések keretében ajánlják/alkalmazzák a teát [9]. Az állatorvosi diplomával rendelkező Dávid dr. heti gyakorisággal kap promóciós lehetőséget az egyik TV csatorna humán egészségügyi műsorának moderátoraként a tea ajánlására (közben módszeresen utalva a „gyógyszermaffiára” és az azt kiszolgáló orvosok által alkalmazott terápia, terápiás eszközök súlyos, káros mellékhatásaira és eredménytelenségére). A hírek szerint Budapesten betegklubot is alapított a gyógyultak részvételével. A szer reklámozása a szaksajtóban, szakági magazinokban szintén folytatódik, gyakran más termékekkel közös reklámtükörben, mintegy rejtőzködő módon (lásd 1. ábrát).

1. ábra: Egy rejtett („twin”) és egy önálló CoD^TM tea reklám egészségügyi magazinban (Források: Gyógyhír Magazin III. évf. 6. szám 11. old; http://pharma.vadpharma.hu/?oldal=111&nyelv=hu )

Ebből arra következtethetünk, hogy az adott magazinok, szaklapok szerkesztői/szerkesztőségei vagy nincsenek tudatában annak, hogy egy hazai forgalmi engedély nélküli szert reklámoznak, vagy a reklámbevétel kényszere alapján fogadják azt el. Az adott helyzetben indokoltnak látjuk korábban bejelentett elemzésünk folytatását, ezúttal elsősorban a tudományos szempontokra kiterjedően. Úgy véljük, a szer kitűnő üzleti érzékkel történt „hosszú, fáradságos kutatáson alapuló kifejlesztése”, szinte humanitárius segítségként bemutatott forgalmazása, a terjesztés és alkalmazás módozatai sok más hasonló célú, kétes dokumentáltságú készítményre jellemzőek. Ezért jelen tanulmányunk kritikai észrevételeinek többsége azokra is érvényes.

A CoD^TM tea rákellenes alkalmazásának feltételezett alapjai – A forgalmazó által rákellenes hatásúnak tartott növényi teakomponensek

Közleményünk első részében már megírtuk, hogy az egymásnak gyakran ellentmondó és pontatlan adatok ellenére jogos feltevés az, hogy a cég az egyedülálló rákgyógyító hatás fő növényi hatóanyagainak az Uncaria tomentosa, az Uncaria guianensis és a Tabebuia avellanedae kéregdrogjait tartja. A többi, nem „trópusi”, nem „indián” növényi összetevőt „aromatizáló”-ként, a három kéregdrogból készített vizes főzet kellemetlen ízét javító gyógynövény komponensként alkalmazza a teában. Ezt elfogadva, s feltételezve hogy ezek a komponensek sem kémiailag, sem farmakológiailag nem befolyásolják a pontosan máig sem ismert százalékos összetételű keverékből készített főzet hatásosságát és egyéb tulajdonságait, további elemzésünkben erre a három fő tea-összetevőre szorítkozunk⁴.

A két Uncaria kéreg

1. Az Uncaria tomentosa (macskakarom) kéregdroggal kapcsolatban jelenleg csak annak hangsúlyozását tartjuk fontosnak, hogy a terjesztők által javasolt „univerzális” rákellenes alkalmazás szempontjából a drog és alkaloidjainak a szervezet immunválaszát befolyásoló (stimuláló) és gyulladásgátló hatását tartják a legfontosabbnak. Az Uncaria kéreg ezen két farmakológiai tulajdonságát valóban többször leírták, s közleményünk első részében már hivatkozott Egészségügyi Világszervezet Uncaria tomentosa monográfia is kiemelten tárgyalja [10]. Ezen kívül in vitro kísérletekben kimutatták a drogkivonatok (és alkaloidok) direkt apoptózist indukáló és tumorsejt proliferációt gátló hatását [11-13].
2. Általában elfogadott, bár részben ellentmondó adatokon alapuló megállapítás az irodalomban az immunstimuláló hatással kapcsolatban az, hogy a drog egyik alkaloid csoportja, a pentaciklusos oxindol alkaloidok (POA) több immunmediátor elválasztását és aktivitását fokozzák, míg a másik jellegzetes alkaloidcsoport tagjai, a tetraciklikus származékok (TOA) gátolják, csökkentik azt [14]. Ezért a hírek szerint egyes macskakarom készítmények gyártói pentaciklusos alkaloidban gazdag és határozott értékre beállított nyersanyagot alkalmaznak⁵.
3. Bár általában az indol alkaloidokat tekintik mindkét Uncaria hatásos anyagainak, ezzel ellenmondó adatok is napvilágot láttak. Sandoval és munkatársai 2002-ben közölték, hogy a két Uncaria faj gyulladásgátló és antioxidáns aktivitása független, nem áll egyenes arányban az alkaloid tartalmukkal [15]. Több irodalmi adat szól amellett, hogy a kéreg hatásaiban teljesen más típusú hatóanyagok (pl. kinovasav) is lényeges szerepet játszanak [16-18].
4. Dávid dr. korábban hivatkozott könyveiben azt állítja, hogy a cég által alkalmazott kéreg egy sajátos összetételű Uncaria típustól (kemotípus, vagy magasabb taxonómiai rangú változat?) származik [9]. Ennek szakszerű leírását/kémiai jellemzését nem sikerült felfedeznünk a hitelt érdemlő szakirodalomban. Így a fenti bizonytalan állításra kell hagyatkoznunk. Azonban ismerve a faj kémiai variabilitását, csak remélni lehet azt, hogy a kéreg begyűjtése, a nyersanyag minősége, a hatóanyagok és az immunstimuláló hatás szempontjából megbízható és állandó minőségű terméket szolgáltat.
5. Fontos kérdés a tea értékelésében az, hogy a hatóanyagnak tekintett növénydrogok leírt (és kellően alátámasztott) hatásának ismeretében milyen terápiás alkalmazási ajánlások tekinthetők indokoltnak és elfogadhatónak. A következőket tekintjük irányadónak:
   1. Ismereteink szerint Európában sehol nem adtak gyógyszer szintű forgalmazási engedélyt Uncaria készítményre. Viszont több ország engedélyező hatósága elfogadta Uncaria készítmények forgalmazását gyógyteaként mozgásszervi gyulladásos panaszok csökkentésére. Az előző részben szóvá tettük, hogy kissé szokatlan az, hogy a hazai forgalmazásban megtalálható volt egy a CoD^TM teával gyakorlatilag azonos összetételű készítmény, a Naturland immunrendszert erősítő teája⁶. Ennek forgalmazását az OGYI „a szervezet védekező képességének növelésére, gyulladásos folyamatok csökkentésére mozgásszervi megbetegedésekben” engedélyezte (eng. sz. OGYI-914/2003). A gyógyhatású termékként forgalmazott szer engedélyezett alkalmazási ajánlása: „A készítmény erősíti az immunrendszert, a mozgásszervi megbetegedésekben csökkenti a gyulladásos folyamatokat, elősegíti a szervezetben felhalmozódott salakanyagok kiürülését, általános erősítő hatással rendelkezik” [19]. Ezen túli indikációk elismeréséről sem itthon, sem más európai országban nincs tudomásunk. A Dávid dr. által gyakran hivatkozott osztrák engedélyező hatóságtól ugyanezt a választ kaptuk. A már említett EVSz monográfia az Uncaria tomentosa kéreggel kapcsolatban konkrétan artritisz, reumatizmus és gyomorgyulladás (ulceráció) tüneti kezelését említi. Az immunstimuláló hatással kapcsolatban megemlíti, hogy két klinikai tanulmány jelzi a hatás valószínűségét, de az EVSz Bizottság úgy ítélte meg, hogy ennek egyértelműsítéséhez hiányoznak a kontrollos, jó minőségű humán vizsgálatok.
   2. A fentiek értelmében megalapozatlannak tűnik a CoD^TM tea alkalmazási javallatának a cég által gyakorolt önkényes „kibővítése” szinte minden tumortípus kezelésére, sőt az utóbbi időben különböző virális infekciók (pl. „megelőzhető a madárinfluenza”!) megelőzésére és kezelésére is [20]. (lásd I. táblázatot). Ismerve a cég és hozzá hasonló Uncaria készítményeket forgalmazó cégek „nagyvonalúságát” a bizonyítékok kezelésében, nem lenne meglepő, ha reklámszinten a legújabb influenza típusra is alkalmazhatónak jelentenék be ezeket a készítményeket. Mindenesetre annyi már így is megállapítható, hogy az előbbiekben említett immunrendszert erősítő tea ajánlásai követték a hatóság által engedélyezett alkalmazást, míg az azonos összetételű CoD teára javasolt szinte végtelen felsorolása az alkalmazási céloknak nem felel meg semmilyen korrekt gyógyszerjellegű termékajánlásnak, sem a kötelező korrekt betegtájékoztatási szabályoknak.
   3. Említést érdemel, hogy az onkológiai irodalomban gyakran jelennek meg a tumorkezelésre javasolt kiegészítő és alternatív (complementary and alternative medicine = C.A.M.) növényi szereket, egész termékcsoportokat értékelő átfogó kritikailag értékelések (Critical evaluation, Cochrane review). Az utóbbi években megjelent több ilyen értékelő közlemény egyike sem tesz említést sem az Uncaria fajok, sem a Tabebuia avellanedae kérgéről, ill. azok készítményeiről, mint népszerű, elfogadott rákkezelő alternatív szerekről [21, 22]. Nem tudni, mennyire tekinthető magyar jelenségnek/jellegzetességnek a népszerűsítésük erre a célra.
6. Az Uncaria guaianensis kérgével kapcsolatban viszonylag kevés önálló és a termék értékelése szempontjából alkalmazható kémiai, farmakológiai vizsgálati eredmény látott napvilágot. Megállapították, hogy fő alkaloidjai és jellegzetes hatásai is hasonlóak az U. tomentosa-éhoz, egyes vizsgálatok hatásosabbnak tartják [15]. A szokásos termékleírásokban nem szerepel az, hogy Heitzman és mtsai 2005-ben az Uncaria nemzetség etnobotanikai vonatkozásairól, fitokémiájáról és farmakológiájáról megjelent nagy összefoglalója szerint a hatóanyagként megjelölt fő POA alkaloidokat (pteropodin, izopteropodin, izomitrafillin, speciofillin) a gyökérből és nem a fás liánok földfeletti részéből írták le [14]. A készítmény analitikai minősítése szempontjából zavaró, hogy a két fajtól származtatott kéregdrog megkülönböztetésére vonatkozó morfológiai és analitikai eljárásokat csak a legutóbbi években közöltek, s ezek is hangsúlyozzák a nehézségeket [23]. Ez a helyzet lehetőséget teremt a két drog egymás közötti véletlenszerű, vagy szándékos tévesztésére, helyettesítésére.

Tabebuia avellanedae kéreg

A Tabebuia avellanedae (közismert népies nevén lapacho) kéregdrogját az Uncaria drogokkal közeli területeken (főleg Brazíliában és Latin-Amerikával határos területeken) alkalmazza a bennszülött lakosság gyógyászati céllal. A hatvanas évekből származik néhány esettanulmány, amelyek szerint brazil orvosok rákbetegek fájdalmait sikeresen csillapították a kéreg főzetével [24]. Ez indította el a Tabebuia fajok tudományos vizsgálatát. Előbb az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Központjában (National Cancer Institute – NCI) mutatták ki a drog in vitro pozitív hatását több tumorsejtvonalra, majd hamarosan megkezdődött a drog akkor már ismert két naftokinon típusú tartalomanyagának, a lapacholnak és a β-lapachonnak, később különböző szintetikus származékoknak a vizsgálata is. A témán kitartóan dolgozó laboratóriumok között volt a Dávid dr. által többször hivatkozott Harvard Egyetem egyik gyógyszerkutató intézménye is [25-27]. Elsősorban a drog, illetve a két anyag antitumorális, antibakteriális, vírus és parazita ellenes hatását vizsgálták. Mindkét vegyület citotoxikusnak bizonyult [25-28]. A biztató, főleg in vitro és részben in vivo eredmények hatására, Dávid dr. teájához hasonlóan, a daganatos betegeknek gyógyulást ígérő, Tabebuia tartalmú, egy- és többkomponensű készítmények sokasága került piacra. A több mint három évtizeden át tartó kutatások eredményeinek összegzése meghaladná elemzésünk kereteit. Azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jelentkező problémák, negatív eredmények és mellékhatások miatt már az amerikai kutatásokat koordináló NCI 1974-ben a kutatások beszüntetése mellett döntött. Ennek fő okai az alábbiak szerint összegezhetők:

1. A növénnyel és hatóanyagaival kapcsolatos kutatások egyik fő jellemzője az, hogy a növény kivonataival alig végeztek érdemleges kutatást, azok túlnyomó része a tiszta hatóanyagokkal történt. Azt, hogy miért nem végeztek részletesebb vizsgálatokat a növényi kivonatokkal, pontosan nem tudjuk, de minden bizonnyal szerepe van ebben annak, hogy alig tíz év kutatás után a hatóanyagok vizsgálatát is be kellett szüntetni. Ez nyilvánvalóan óvatosságra intette a kérdéskörrel foglalkozó kutatócsoportokat. A CoD tea értékelése szempontjából azonban ez a tény csökkenti a publikált kutatások értékét és megkérdőjelezi azokat a pontatlan hivatkozásokat, amelyekben nem rögzítik, hogy nem a növény (és még kevésbé a CoD tea), hanem a tiszta hatóanyagok vizsgálata történt. Nem vizsgálták kielégítően azt, hogy a növényi kivonat rendelkezik-e a tiszta vegyületekre jellemző farmakológiai hatásokkal. Az egyik nem helyettesíthető a másikkal.
2. A biológiai hatások szempontjából fontosnak tartott 1,4-naftokinon szerkezetű két fő anyag, a lapachol és β-lapachon levegőn és oldatban is instabilak, lipofil karakterűek, tehát vízben rosszul oldódnak [25]. Mindkét tulajdonság jelentősen befolyásolhatja egy Tabebuia tea, extraktum vagy készítmény terápiás értékét, hatásosságát, relatív ártalmatlanságát és nyilván hozzájárult mind a hatóanyagokkal, mind a növénydroggal kapcsolatos kutatások ritkulásához.
3. A kétségtelenül pozitív eredmények mellett több lapachollal végzett vizsgálatban számoltak be nemkívánatos mellékhatásokról is, így általános és reproduktív toxicitásról [29]. A mellékhatások egy része humán kísérletben (21 páciens) hasonlónak mutatkozott az ismert és a terápiában alkalmazott kemoterápiás (citotoxikus) anyagok kellemetlen mellékhatásaihoz. A tapasztalt mellékhatások esetenként olyan súlyosak voltak, hogy a humán vizsgálatot fel kellett függeszteni. A páciensek protrombin ideje megnőtt, és mellékhatásként hányás, hányinger jelentkezett. Egy másik tanulmányban az eredményes fájdalomcsökkentő hatás ellenére a betegek 1/3-a szintén abbahagyta a kezelést a hányás és a hányinger miatt [24].
4. A fentiekből az is következik, hogy a T. avellanedae tudományosan, klinikailag is igazolt indikációs területét megjelölni nem lehet.
5. Mint említettük, a lapachol 100 mg/ttkg dózisban, állatkísérletekben teratogén, abortív hatású, illetve károsítja a reproduktív szerveket [29]. Ezért magának a drognak az alkalmazása is ellenjavallt terhesség alatt. A naftokinon vegyületek warfarin-szerű hatásuk miatt befolyásolják a véralvadást, ezért antikoaguláns terápiában részesülő betegeknek T. avellanedae tartalmú készítményt tilos fogyasztani [24]. Nem célszerű alkalmazni általában a citokróm P450 rendszer által metabolizált gyógyszerekkel együtt sem.

Főleg a Tabebuia-val kapcsolatban megjelent tudományos adatok áttekintéséből válik világossá, hogy Dávid dr. és a vele dolgozók a terjedelmes kiadványokban és a készítmény alkalmazásához nyújtott tájékoztatókban feltűnő szelektivitással kezelik a fenti növényekkel kapcsolatban közölt ismeretanyagot, adatokat. Minden adódó alkalommal hivatkoznak a sokfelé, „világhírű intézetek tudósai” által elvégzett vizsgálatok pozitív, vagy pozitívnak bemutatott eredményeire, de egyetlen utalás, figyelmeztetés sem található a negatívumokra, a kellemetlen mellékhatások lehetőségére, s arra, hogy a szer alkalmazása bizonyos betegcsoportok számára kifejezett kockázatot jelenthet.

A tudományos adatok értéke: növények versus készítmény

A CoD^TM tea és nagyon sok más gyógynövényből gyártott készítmény hatásosságának és biztonságosságának alátámasztásaként egyszerűen az összetételben szereplő, hatásosnak tartott gyógynövény komponensek vizsgálatára hivatkoznak a gyártók. Gyógyszerészi szakmai berkekben is gyakran megfeledkeznek arról, hogy egy összetett, több növényi összetevőből álló teakeverék/készítmény korrekt vizsgálata a fizikai, kémiai, farmakológiai és kinetikai bizonyítékok szükségessége, a kedvező, vagy előnytelen interakciók lehetősége miatt nem helyettesíthető az összetevők egyenkénti vizsgálatával. Ez alól az általános szabály alól csak bizonyos esetekben lehet kivételt tenni (és a hatóságok is tesznek), de a CoD tea példája szemléltetheti, hogy ez hova vezethet.

1. A teára (és nem az egyes összetevőkre) vonatkozóan ez ideig egyetlen olyan értékelhető publikáció jelent meg, amelyet nem Dávid dr. és a közvetlen anyagi érdekeltségi köréhez tartozók írtak, közöltek, adtak elő itthon és külföldön. Nemzetközi konszenzus szerint ilyen és hasonló, a közvetlen üzleti érdekek által befolyásolt eredmények egy gyógyszerjellegű termék megítélésekor nem fogadhatók el⁷. Az említett egyetlen, látszólag független közlés tárgya „A CoD^TM tea antioxidáns és gyökelimináló hatásainak laboratóriumi vizsgálata”, amely csak nagyon áttételesen hozható összefüggésbe a tea alkalmazásával [30]. A cikk egy hazai lapban jelent meg, így a munka a nemzetközi tudományos világ számára nem elérhető. A szerzők tájékozottságát jellemzi az a tény, hogy inkorrekt módon figyelmen kívül hagyták (vagy nem ismerték?) a két Uncaria drog és a Tabebuia kéregkivonatok antioxidáns hatásának vizsgálatáról más kutatók által korábban (1997-ben és 2002-ben) közölt eredményeket [31, 32] ⁸.
2. Fentebb („A két Uncaria kéreg” c. alfejezet, 5.b. pont) már említettük, hogy a cég hasonló módon jár el a készítmény terápiás alkalmazásainak „meghatározásával” is. Nagyvonalú egyszerűséggel, szelektív memóriával összegezte, sőt leleményesen kiegészítette mindazt a pozitívumot, lehetőséget, amit az irodalomban fel lehetett fedezni a három fő hatóanyag (növény) vizsgálati eredményeiben. Nem foglalkozott sem ezeknek a sokszor kezdeti eredményeknek a kritikai értékelésével, ellenőrzésével, sem a közölt figyelmeztetésekkel, az alkalmazás nyilvánvaló korlátaival. Nem zavarta az, hogy az Uncaria kérget csak mozgásszervi megbetegedések, artritisz, reumatikus panaszok kezelésére, a szervezet védekező képességének növelésére kiegészítő kezelésként (Ashaninka, Una de Gato, Vibe Una de Gato), ill. a fentieken túl meghűléses megbetegedések, influenzás fertőzések megelőzésére, ill. kiegészítő kezelésére (Nutramedix Samento) engedélyezte a nemzeti gyógyszerengedélyező hatóság. A Tabebuia kéregre vonatkozóan még egyértelmű terápiás alkalmazási területet sem határoztak meg a gyógyszerengedélyező hatóságok.
3. A fentiekből az is következik, hogy a tea szükséges (és elegendő) napi dózisának megállapítása is problematikus. Az irodalomban, pl. az EVSz monográfiában, az U. tomentosa javasolt napi dózisát csak a kivonatokra (20-350 mg; kapszulára és tablettára (300-500 mg, 2-3x1 kapszula, ill. tabletta) adják meg. A drog-kivonat készítési arányokat azonban nem jelölik meg. Mindenesetre a hazai Uncaria készítmények forgalmazóinak többsége ezeket a dózisokat alkalmazza ajánlásaikban. Ezen adatok birtokában és a Tabebuia ajánlható dózisának, valamint a tea pontos százalékos összetételének hiányában aligha lehet a teára megbízható napi dózist meghatározni. Nyilván ez jelentkezett a teával végzett humán vizsgálatok bizonytalan dózis meghatározásakor (1,857 mg/ttkg, illetve 2,16 mg/ttkg „bioaktív hatóanyag” naponta) [9]. Nemcsak a mennyiségek változtak, de az „aktív hatóanyag” definícióját sem adta meg a cég [aktív növényi komponens(ek) együttes mennyisége, vagy az aktívnak tartott alkaloidok, netán specifikusan a POA alkaloidok, vagy a naftokinonok mennyisége, esetleg mindkettő együtt]. Az alkaloidban kifejezett aktív hatóanyag meghatározás mellett szól az, hogy több Uncaria készítmény forgalmazója ebben a mérőszámban is megadja/kifejezi a készítmény egyszeri és napi dózisát [33]. Amennyiben a CoD tea összetétele megegyezik az Immunerősítő teakeverék összetételével, elgondolkodtató, hogyan ajánlhatók azonos dózisok általános erősítő hatás elérésére és terminális állapotban lévő rákbetegek gyógyítására.
4. Fentebb említettük, hogy a lapacho hatóanyagok zavaró mellékhatásai jelentős mértékben hasonlítanak a klinikai terápiában alkalmazott citosztatikus gyógyszerek (kemoterápia) és a sugárkezelések által sok betegnél nehezen elviselhető, és Dávid dr. által minden lehetséges alkalommal hangsúlyozott mellékhatásokhoz. Ezért több mint kérdéses, hogy a tea csökkenteni tudná (amint ezt az alkalmazási ajánlások, termékreklámok állítják) a klinikai terápia mellékhatásait. Éppen ellenkezőleg, fel lehet tételeznünk, hogy amennyiben a tea valóban hatásos, a nemkívánatos mellékhatásai is megjelenhetnek a tartós, folyamatos teaivás során. Ezek azonban, éppen hasonlóságuk folytán (rosszullét, hányás stb.) aligha különíthetők el az egyidejűleg alkalmazott konvencionális terápia mellékhatásaitól.

Összegzés

1. A hazai (és európai) kiegészítő és alternatív orvoslásban alkalmazott, és a betegek által is nagyon gyakran a terápia kiegészítésére fogyasztott gyógynövényeket tartalmazó készítmények (herbal products) piacán gyakori jelenség a kellő dokumentációval nem rendelkező, bizonytalan hatásosságú és nemritkán kockázatot jelentő termékek forgalmazása. Forgalmazásuk során a cégek feltűnően gyakran megváltoztatják a hatóságilag tudomásul vett (étrend-kiegészítők), illetve engedélyezett preventív és terápiás alkalmazási célokat és számos esetben kibővítik az ajánlásokat rosszindulatú daganatos megbetegedések, vírusos fertőzések megelőzésére és kiegészítő, vagy önálló kezelésére. Korábban már rámutattunk ennek nyilvánvaló okaira. Az azonban ritkaságnak számít az európai gyakorlatban, hogy egy ilyen terméket több mint 15 éve a törvényes gyógyszerforgalmazás keretein kívül országos terjesztő hálózatban univerzális rákgyógyító szerként forgalmazzanak anélkül, hogy:
   • a termék pontos összetétele kielégítő, időben változatlan pontossággal ismert lenne;
   • a gyógyszerként (vagy más alkalmazható termékként) történő engedélyezéshez megkívánt dokumentálása megtörtént volna. Minden terápiás célra javasolt eredeti készítményre vonatkozóan az elengedhetetlen követelményekhez tartozik a megbízható, állandó minőség garantálása, a teakeverék alapvető kémiai jellemzőinek, farmakológiai tulajdonságainak ellenőrizhető közlése. Ez történhet az ellenőrizhető, tudományos irodalom fórumain, vagy az engedélyezéshez benyújtott dokumentáció keretein belül (ideális esetben mindkettő). A vizsgálódásunk tárgyát képező CoD teára vonatkozóan a hitelt érdemlő tudományos irodalomban nem találhatók sem közlések, sem elfogadható hivatkozások (kivéve Dávid dr. és csoportja hivatkozásait saját anyagaikra). Arra, hogy a termékhez benyújtott dokumentáció az engedélyezés (OGYI) vagy befogadás/notifikáció (OÉTI) kívánalmainak sem felelt meg, abból következtethetünk, hogy ez ideig egyikre sem került sor. Ennek ellenére a jelek szerint a teát változatlan intenzitással terjesztik az országban.
2. A CoD tea helyett egy sor más terméket is választhattunk volna elemzésünk tárgyául. Ma a rákellenes csodaszereknek megszámlálhatatlan sorát ajánlják az országban. Nagyon sok ilyen termékre érvényes lenne a cikk címe által szándékozott utalás a „fehér elefánt” jelenségre, amelyről mindenki tud, mindenki látja, tapasztalja, netán maga is áldozata, vagy haszonélvezője. A „fehér elefánt” termékek között vannak olyanok, amelyek forgalmazása más terápiás célra gyógytermékként engedélyezett, de a tényleges forgalmazás és reklámozás során a cégek önkényesen rákellenes célokra is ajánlják. De vannak szép számmal olyanok is, amelyeket cégek, orvosi rendelők közvetlenül importálnak és forgalmaznak, alkalmaznak rákellenes szerként (B17 vitamin, Annona muricata = graviola) annak ellenére, hogy ezeket sem itthon, sem a származás országában nem engedélyezték erre a célra.
3. Nem csoda, hogy ebben a nyugtalanító helyzetben a múlt év novemberében (végre) az Egészségügyi Tudományos Tanács is állásfoglalást adott ki. Ebben jelezte aggodalmát a felett, hogy: „az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) számos megkeresést, tájékoztatást kapott szakmai testületektől és magánszemélyektől az írott és az elektronikus sajtóban és az interneten megjelent, a beteg embereknek indokolatlan gyógyítást, (…) állapotjavulást ígérő, „világszenzációt” jelentő magyar találmányokkal kapcsolatban (Culevit daganat-terápia, Celladam, engedély nélküli őssejt-terápia, gyógyszerként reklámozott bizonytalan hatású étrend-kiegészítők, stb). Ezen ’felfedezések’ mögött nemcsak szakmai körökben kevéssé ismert magánvállalkozásokban, hanem vezető, hazai intézményekben dolgozó kutatók, orvosok is állnak. (…) Elsősorban a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben, rosszul, vagy nehezen gyógyítható, krónikus betegségekben szenvedő, kiszolgáltatott betegeket célozzák meg, vezetik félre újnak hirdetett gyógymódokkal, diagnosztikai eljárásokkal (...) új eljárások hirdetésének először nem a napi sajtóban, a televízióban, vagy az interneten kell megjelenniük, hanem szakfolyóiratokban. (...) Ez a magatartás (...) felvetheti a tisztességtelen előnyszerzés, a megalapozatlan reménykeltés, a betegek súlyos félretájékoztatása, a jogellenes reklámozás, sőt a toborzás tényállását is. (...) A jogi és etikai számonkérések eddig többnyire elmaradtak [34].”

Úgy véljük, az Egészségügyi Tudományos Tanács kissé megkésett, de még mindig aktuális állásfoglalása segítheti elemzésünk választott címének érthetővé tételét és alátámasztja a vázolt jelenséggel kapcsolatos véleményünket.

IRODALOMJEGYZÉK

1. www.who.int/infobase. – 2. Bernstein, B.J., et al.: Oncology 15, 1267-1272 (2001). – 3. Gyógyszerészet ref.: Pharm. J. 247. 169 (2005). – 4. Samur, M., et al.: Support Care Cancer 9. 452- 458 (2001). – 5. Werneke, U., et al.: Brit. J. Cancer 90. 408-413 (2004). – 6. Risberg, T., et al.: J. Clin. Oncol. 16. 1-2 (1998). – 7. Liktor-B. E., Szendrei, K.: Gyógyszerészet 52. 221-222 (2008). – 8. http://pharma.vadpharma.hu/?oldal=111&nyelv=hu – 9. www.codtea.oditech.hu – 10. WHO monographs on selected medicinal plants. Vol. 3. Cortex Uncariae. World Health Organization, Geneva, 2007. pp. 349-358. – 11. Sheng, Y., et al.: Anticancer Res. 18, 3363–3368 (1998). – 12. Bacher, N., et al.: Brit. J. Haematol. 132. 615-622 (2006). – 13. Prado, E.G., et al.: Phytomedicine 14. 280-284 (2007). – 14. Heitzman, M.E, et al.: Phytochemistry 66. 5-29 (2005). – 15. Sandoval, M., et al.: Phytomedicine 9. 325–337 (2002). – 16. Ima, MK., et al.: Chem. Pharm. Bull. 52. 1258-1261 (2004). – 17. Yepez, A.M., et al.: Phytochemistry 30. 1635-1637 (1991). – 18. Aquino, R., et al.: J. Nat. Prod. 54. 453-459 (1991). – 19. http://www.ogyi.hu/dynamic/kiseroirat/bh_gyt_0000028730_20080826145442.doc – 20. Megelőzhető a madárinfluenza. A perui macskakarom védelmet nyújthat a madárinfluenza ellen. Gyógyhír Magazin I. évfolyam 3. szám 22. old. – 21. Vickers, A.J., et al.: J. Clin. Oncol. 24. 136-140 (2006). – 22. Vickers, A.J., et al.: Cancer J. for Clinicians 54. 110-118 (2004). – 23. Gattuso, M., et al.: Phytomedicine 11. 213-223 (2004). – 24. Mills, S., Bone, K.: Principles and practices of phytotherapy. Churchill Livingstone, U.K. 2000. pp. 499-506. – 25. Pardee, A.B., et al.: Curr. Cancer Drug Targets. 2. 227-242 ( 2002). – 26. Li, Y., et al.: Mol. Med. 62. 1008-1015 (2000). – 27. Gupta, D., et al.: Exp. Hematol. 30. 711-720 (2002). – 28. Hussain, H., et al.: Arkivoc, (ii) 145- 171 (2007). – 29. Cassia Silveira, R., et al.: Phytother. Res. 21. 658-662 (2007). – 30. Kosáry, J., et al.: Acta Pharm. Hung., 73. 92–96 (2003). – 31. Des marchelier, C., et al.: Phytother. Res. 11. 254-256 (1997). – 32. Shimofuruya, H., et al.: Nipp. Kag. K. 3. 481-483 (2002). – 33. www.ogyi.hu/gyogytermek_adatbazi s (lekérdezés dátuma: 2009. szeptember 17.) – 34. Gyógyszereink 59. 62 (2008).

¹A közlemény alapjául szolgáló állítások, idézetek a forgalmazó által működtetett honlapról (www.codtea.oditech.hu) letölthető kiadványból származnak, amely nyomtatott formában is megjelent „Segítség rák esetén” címmel. vissza

²2006–2009 között az OÉTI-nél megtörtént a CoD^TM Vital Plus nevű vitamin és ásványi anyag tartalmú étrend-kiegészítő notifikálása. Korábbi cikkünkben említettük, hogy a cég az utóbbi időben a CoD tea és a CoD^TM Vital Plus étrend-kiegészítő együttes fogyasztását javasolja. Bízunk benne, hogy ez nem jelenti az étrend-kiegészítő befogadásának és a befogadási termékszámnak a teára való „nagyvonalú” alkalmazását (együttforgalmazás az étrend-kiegészítő neve és termékszáma alatt). vissza

³Közismert, hogy a szerzők lakóhelyén orvosok tulajdonában lévő Vadpharma Kft. termékpalettáján is megtalálható a tea, a hozzá kapcsolódó információs anyaggal, Dávid Tamás: Visszajöttünk a halálból c. könyvével [8]. vissza

⁴Elemzésünkben csupán a tea értékelése szempontjából szükséges részletekre térünk ki, mert mind az Uncaria drogokkal, mind a Tabebuia kéreggel később részletesebben kívánunk foglalkozni. vissza

⁵Egyes Uncaria kéregkészítmények gyártói/forgalmazói arra a nehezen elfogadható állításra hivatkoznak, hogy a drogkivonatban együtt jelenlévő két alkaloidcsoportot megfelelő technikával elválasztják és a koncentrátumokban csak a POA frakció van jelen. vissza

⁶A Naturlandtól származó információnk szerint a cég a múlt év végén kérte az Immunerősítő teakeverék törzskönyvből való törlését, ugyanakkor jelenleg – a közlemény írása idején – az OGYI honlapján, mint törzskönyvezett készítmény szerepel. vissza

⁷Ilyen esetekben a tudományos kutatások eredményét közlő szerzők részéről ma már általában kötelező egy ún. „Conflict of interest statement”, függetlenséget igazoló nyilatkozat kitöltése a gyógyszerkutatással, gyógyszerek értékelésével foglalkozó legtöbb rangos folyóiratban. vissza

⁸ Lehetőségként az is felmerül, hogy 2003-ban a cég még oly mértékben titkosította a teakeverék összetételét, hogy az antioxidáns vizsgálatokat végző kutatók sem tudhatták meg a pontos összetételt és a növényi alkotókat. Másként nehéz elképzelni, hogy ne találták volna meg a nagy adatbázisokban is szereplő korábbi vizsgálatokat. vissza

(A fenti cikk eredetileg a Gyógyszerészet c. folyóirat 2009. októberi számában jelent meg, engedéllyel közöljük.)