1 százalék - racionálisan!

Fontosnak tartod a kritikus gondolkodást? A csalókkal, sarlatánokkal szembeni fellépést?

Adód 1%-nak felajánlásával

támogathatod a Szkeptikus Társaság munkáját.

Adószám: 18125926-2-41

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

Címkék

akupunktúra (2) álhírek (1) állampolgári tudomány (1) alternatív medicina (23) áltudomány (37) antibiotikum (1) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) atomenergia (1) attila domb (1) átverés (14) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (1) biologika (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (8) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) chemtrail (3) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (35) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) elektroszmog (1) életmód (4) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (21) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) filozófia (11) finnugor (1) fizika (12) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gender (1) glifozát (1) gondolkodás (6) grafológia (2) grapefruit (2) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (3) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) idősek (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) jeti (1) jövőbelátás (1) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (7) klub (89) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (13) koplalás (1) koronavírus (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) légköroptika (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (3) matematika (3) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (1) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (11) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) probiotikum (1) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) pszichológia (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (3) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (3) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (19) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (13) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (14) tudomány (30) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) új germán medicina (2) űrhajózás (1) uri geller (8) űrszonda (2) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

2012.09.24. 02:19 Szkeptikus Blog

Mars, a kék bolygó?

Kovács Gábor írása

Többen felfigyeltek arra a hírre, miszerint egyes weboldalak szerzői tudni vélik, hogy a vörös bolygó, a Mars, igazából kék bolygó, csak az amerikai űrhivatal retusálja a képeket. Nem egyszerű ebben a kérdésben eligazodni, mert a NASA hivatalos honlapjain fellelhető képeken is némelykor kék a Mars talaja és égboltja. De akkor mi az igazság, tényleg kék a Mars, vagy itt valamilyen optikai jelenségről van szó? Természetesen az utóbbi. Ha felnézünk az égre egy felhőmentes tiszta éjszakán, szabad szemmel is jól láthatóan vöröses színű a Mars. Javaslom, mindenki nézze meg, a látvány magáért beszél. De akkor hogyan lesz a vörös bolygóból kék bolygó a NASA felvételein? A válasz a digitális fényképezésben és képfeldolgozásban rejlik. De mielőtt erre rátérnénk, nézzük át amit a fényszóródásról tudunk. 

Miért kék az ég?

Gyakorlatiasan megfogalmazva, ha a fény atomokon, molekulákon szóródik, vagyis a részecskék mérete kisebb, mint a fény hullámhossza, akkor a részecskék a kék színt szórják: ez a Rayleigh-szórás (r << λ, ahol λ a szóródó fény hullámhossza, r a szóró részecske sugara). Ha részecskék mérete nagyjából megegyezik a fény hullámhosszának méretével, akkor vörös fényt szórják, ez a Mie-szórás (r >~ λ).

images.jpeg A Mars légköre nagyon poros, vagyis a finom porszemcsék mérete miatt a Mie-szórás adja a légkörének rózsaszínes árnyalatát, amit csak felerősít a diszpergált por, ami maga is vöröses, barnás színezetű. Ezt bárki ellenőrizheti, aki veszi a fáradságot és megnéz egy marsi porvihart, vagy okkultációs technikával ellenőrzi a légkör „portartalmát”. Érdekes kérdés, hogy por nélkül vajon kék színű lenne-e az ég a Marson. A válasz igen, mivel a Mars széndioxid légkörében lévő CO2 molekulák kisebbek a fény hullámhosszánál (r << λ), elég nehéz lenne ilyen fizikai tényt eltitkolnia a NASA-nak.

20050714marsinapl1.jpg
Kék napfelkelte a Marson (forrás: NASA)

Természetesen a valóságban a légkör színét az összetételén kívül más dolgok is befolyásolják. A Mars messzebb van a Naptól, mint a Föld, így 40%-kal kevesebb fény éri, ezért a színek árnyalatai is mások, vagyis a légkör megvilágítottsága is befolyásolja színeket. A napszak is fontos, mert minél alacsonyabban van a Nap, annál vastagabb légrétegen kell áthaladnia, például ezért vörös színű a földi naplemente és persze az égbolt. Mondhatni már a földi égbolt is sok színű. Egy tiszta, por- és aeroszolmentes napon a földi légkör ibolyaszínű, ilyet magas hegyekben lehet ritkán megfigyelni. Nagyon poros levegőben, sárgás, rózsaszínes az égbolt (és persze felhőtől, ködtől függően fehér). Természetesen ez a sokszínűség a Mars esetében is megvan. Így a Marson egy viszonylag szélcsendes naplemente természetesen lehet kék színű.

templom.jpgvlcsnap-2011-08-13-01h34m34s218.pngporvihar3.jpg

Mire használják a marsi robotok kameráit?

Ha eltekintünk a navigációs kameráktól, amelyek a roverek biztonságos haladását biztosítják (illetve az orbiterek navigációs kameráitól), akkor a következő célokat szokták meghatározni:

  • kövek, kráterek, hegyek, stb. távolságának meghatározása,
  • felszíni fotometria, kémiai összetételek meghatározása,
  • kőzetek ásványtani összetételének vizsgálata,
  • kőzetek morfológiájának tanulmányozása,
  • a levegőben lévő por tanulmányozása,
  • víz és különböző ásványok keresése,

... és ennek a felsorolásnak csak az emberi (és tudományos) leleményesség szab határt. A fentiekhez az is kell, hogy kamerák ne csak látható fényben legyenek képesek működni, hanem több hullámhosszon, a három alapszíntől eltérő színszűrőket is használva. A geológiában, földmegfigyelésben elterjedt módszer a hamis színes képek készítése, amit az űrkutatásban is hasznosítanak. A NASA oldalon fellelhető képek (nem titkoltan) hamis színes képek, a kék szín a bazalt jelenlétét mutatja. Normál felvételen nem kék, hanem sötétbarna vagy fekete színű lenne.

pancam_integ3.jpg Sol2144B_P2555_ChocolateHillsRock_br.jpg
A NASA Pancam nevű marsi kamerája, figyeljük meg a képen a színtárcsát, amit a camera elé forgatnak a hamisszínes és valósághű képek készítéséhez Hamis színes kép, kék szín a bazalt jelenlétére utal (http://marsrover.nasa.gov/spotlight/20100211b.html)

A Marsra küldött kameráknak külön honlapjuk is van, ahol a kamera működési elvétől kezdve a kutatási anyagon át sok információ található, a kutatókkal is megismerkedhetünk: Pancam , MastCam.

Láthatjuk, nem titkos a NASA kameráinak működése és tudományos céljai. Azon kívül nem csak a NASA kutatja a Marsot. Ha eltekintünk a szovjet szondák elég rossz minőségű felvételeitől, akkor jelen pillanatban is Mars körüli pályán kering az Európai Űrügynökség MarsExpress nevű szondája. A Mars-kutatás nemzetközi ügy, és nem a NASA privát játszótere. Ha megnézzük a legújabb Mars-rovert, akkor finn, német, spanyol, orosz és különböző amerikai egyetemeket találunk a rover műszereinek készítői és üzemeltetői között.

Hogyan készülnek a marsi képek?

Hogyan működik a CCD chip?
ccd.jpg

Egy hordozóréteg (szilíciumlapka) egyik oldalára néhányszor 10 mikrométer vastagságú szigetelő réteget (szilícium-oxid) visznek fel. A hordozórétegről fény hatására elektronok lökődnek ki, ez hívjuk fotoeffektusnak. Ha a lapkára elektródákat helyezünk és pozitív feszültséget kapcsolunk az elektródára, akkor a fotoelektronok felgyűlnek a szigetelőrétegnek az elektródával átellenes pontján. Másszóval egy potenciálgödör alakul ki, amiben a fotoelektronok csapdázódnak. Ha az elektródákat elég távol helyezzük el, akkor különálló, ún. potenciálgödröket kapunk, vagyis pixeleket. Innentől kezdve nincs más dolgunk, mint egy elektródával a kapott elektronokat kivezetnünk, és megmérnünk ezeknek a töltésmennyiségét. Ez nem is olyan egyszerű, többféle megoldás létezik. A kapott jel nagyon gyenge, egy erősítőbe vezetik, mielőtt a számítógép feldolgozza és képpé alakítja. Tehát a digitális kamera csak azt tudja érzékelni, hogy mekkora a fény erőssége, színeket nem lát. Amit így kapunk, azt nyers képnek hívjuk, és komoly digitális képfeldolgozáson esik át, hogy mind tudományosan, mind szépérzékileg használható legyen (természetesen más kritériumoknak kell megfelelni, ha a képet egy képeslapnak szánjuk, és másnak, ha tudományt művelünk).

A Marsra küldött szondákon általában CCD kamerákat használnak, ami sokban eltér a mobiltelefonokban és fényképezőgépekben használt CMOS chipektől. Az egyik lényeges eltérés, hogy a Marsra küldött kamerák a látható fény mellett az infravörös tartományt is érzékelik, sőt van olyan kamera, ami kizárólag infravörösben lát. Egy ilyen kamera képén a színek teljesen eltolódnak a vörös hullámhossz felé, így a valódi színek meghatározása nem könnyű feladat. A másik fontos dolog, hogy a CCD színvak (akárcsak a CMOS), vagyis a kamerákkal kizárólag szürkeárnyalatos képeket készíthetünk, színes képeket nem. A kereskedelemben kapható kamerák, fényképezőgépek színes képeinek előállítására különböző módszerek vannak. Ezek a készülékek is csak színszűrők, prizmák segítségével képesek színes fotókat készíteni, amit laborkörülmények között behangolt szoftver színez át. Persze erre mondhatjuk, hogy egy profi készüléken mindent beállíthatunk; igen, de a beállításhoz látni kell az adott színt és a fényviszonyokat. Erre a Marson - emberi szem hiányában - nincs lehetőség. Egy mobillal, fényképezőgéppel készült képen a színárnyalatok csak nagyon ritkán adják vissza a látottakat. Nyilvánvaló, hogy földi körülmények között (laborban) behangolt kamera alkalmatlan lenne a Mars színeit visszaadni, ugyanakkor tudományos célokra is használhatatlan.

Többek között ezért sem küldenek a Marsra olyan olcsó fényképezőgépet, amely bármelyik hipermarketben kapható, és egyesek szerint ezzel eldőlne a Mars színének kérdése. Nagyon nem, sőt még valótlanabb színeket kapnánk. De akkor hogyan állítják elő színeket? A színeket különböző hullámhosszúságú fénysugarak alkotják, ezért a kamera elé különböző hullámhosszúságú fényt áteresztő színtárcsákat forgatnak, ami csak az adott szín fotonjait engedi át, a többit elnyeli. Vagyis három alapszínnel készült kép szoftveres összedolgozásával megkaphatjuk a táj színeit. Csakhogy az infravörösre érzékeny gépnél ez nem így van. Olyan színeket is hozzá kell keverni egy valósághű kép készítése érdekében, amelyek egy hétköznapi fotónál nem szükségesek, például az ibolyántúli fényt. Persze ez is csak megközelítőleg lesz valósághű. Aki valaha fotózott, tudja, hogy valósághű színeket visszaadni nagyon nehéz feladat.

mer_sundial_oblique_244x207.jpgHogy mégis legyen valami kapaszkodó a színek kalibrálására, egy olyan színpalettát helyeznek a Mars-szondákra, aminek a párja itt a Földön van. Ezek kalibrálása sokszor "szemmel" történik, így minden kutató egyéni látásától, illetve a fényviszonyoktól függően kicsit más színárnyalatot lát. Eddig nem nagyon volt igény valósághű színek visszaadására, és sok esetben elég botrányosra sikerült képek is születtek. (Valóban sokszor photoshoppal készítenek több szürkeárnyalatos nyers képből színeset). Legújabban megjelentek azok a matematikai módszerek és szoftverek, amelyek az emberi szemnél pontosabban visszaadják a színeket. Ezeknek a szoftvereknek a fejlődését szépen végig lehet követni a különböző Mars-szondák képein. Tehát milyen színek vannak a Marson? A Mars sivatagjai, tájai ugyanúgy mutatnak színkülönbségeket, mint a földi tájak. Az eddigi leszálló szondák képei alapján vannak csokoládébarna tájak, sárgásak, vöröses-barnásak, és persze a sarkokon fehér és rózsaszín felszínt is találunk.

További linkek

Fényszórásról a KFKI oldalain
Hamis színekről a Geoadat - földmegfigyelés oldalán
NASA munkatárs válaszol színes kérdésekre (angolul tudóknak)
CCD alapismeretek 1
CCD alapismeretek 2
Légkörészlelési alapismeretek (Földön)
MCSE - okkultációs szakcsoport
Fotózás

18 komment · 1 trackback

Címkék: csillagászat nasa mars


A bejegyzés trackback címe:

https://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr634798209

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Stirling motor vs. egely wheel 2012.09.25. 07:17:22

A stirling motort egyszerűbben és érthetőbben magyarul hőlégmotornak nevezzük. A környezet hőmérséklet különbségeinek energiája igen nagy és nemcsak hőszívatyus plusz energia bevitellel kinyert épületfűtésre, hűtésre használható, hanem energia bevitel ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2012.09.24. 14:54:36

"Gyakorlatiasan megfogalmazva, ha a fény atomokon, molekulákon szóródik, vagyis a részecskék mérete kisebb, mint a fény hullámhossza, akkor a részecskék a kék színt szórják: ez a Rayleigh-szórás (r << λ, ahol λ a szóródó fény hullámhossza, r a szóró részecske sugara). Ha részecskék mérete nagyjából megegyezik a fény hullámhosszának méretével, akkor vörös fényt szórják, ez a Mie-szórás (r >~ λ)."

Ez elmagyarazna valaki erthetoen?

A kek feny hullamhossza 400nm koruli,a voros feny hullamhossza 800nm kornyeken van.

Behekyettesitve ezt a fenti allitasba, szamomre ertelmetnek tunik.
Ha a reszecskek sugara << 400nm, akkor 400nm-es hullamhosszon szorja a feny es es nem szorja a 800nm-es fenyt?

Ha a reszecskek merete ~400-800nm akkor meg nem szorjak a 400nm-es fenyt csak a 800-asat?

Attol tartok a magyarazat tulegyszerusitett, valami kimaradt belole.

Megprobalnatok ertetobben?

Innen lehet puskazni:
en.wikipedia.org/wiki/Rayleigh_scattering

fordulo_bogyo 2012.09.24. 15:00:33

Itt azt olvasom, hogy a Mie szoras a hullamhossztol fuggetlen... nem azt, hogy voros.
en.wikipedia.org/wiki/Mie_scattering

scientia 2012.09.24. 15:55:53

@fordulo_bogyo:

Hullámhosszfüggetlen, de nem részecske méret független! A Mars az ábrán látható c tartományba esik. Ez az úgynevezett "kék hold" tartomány, az ábrán a c.

www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/feny/4a.gif

tundrazuzmo (törölt) 2012.09.24. 20:33:48

A kék bolygófénynek homeopátiás hatása van, úgyhogy nehéz lesz megmagyarázni bárkinek is, hogy nem az. Egymilliószor egymás után hígítva a kék bolygófény vörössé változik, ezt még az óvodás kuruzsló is tudja.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.09.24. 21:23:08

Tegyük hozzá, hogy azóta a linkelt oldalon való fejtegetés az ilyen-olyan szűrőkből utólag visszakevert, valósággal jobban vagy kevésbé kapcsolatban álló képekről némileg idejét múlta. A Curiosity több kamerája is Bayer-szűrős, vagyis ugyanaz a pixelenkénti RGB szűrőháló van a CCD-n, mint a normál digi fényképezőgépekben. Ha nem tesznek elé más szűrőt, annál közelebb a "true colorhoz" nehezen lehetne jutni, Szóval a Mars tényleg vörös, lásd a nyers (tehát nem több felvételből utólag kevert) képeket:

mars.jpl.nasa.gov/msl-raw-images/msss/00003/mcam/0003ML0000032000E1_DXXX.jpg
mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/raw/?s=3&camera=MAST_LEFT

A két MastCam, a MAHLI és a MARDI is egyből true color, RGB színes képeket csinált, és hát az ereszkedésen is eléggé látszott, milyen színű a Mars:
www.youtube.com/watch?v=ju0Q6TWMYHw

scientia 2012.09.24. 22:01:28

@lacalaca:

Igaz. Viszont ezt a képet szintúgy szoftveresen (interpolációval) állítja elő, amit gondolom egy integrált chipen lévő szoftver végez el helyben.

scientia 2012.09.24. 22:21:15

@scientia: Itt is van a kalibrációs rendszere (Digital Electronics Assembly (DEA)):

www.msss.com/all_projects/mmm-dea.php

Bár a Curiosity tényleg picit más a technológiai megoldás, de ő még egy nagyon friss jármű, és a színek problémája meg nagyon régi...

hoppá rézimi 2012.09.25. 04:31:14

Három szóval intéztem volna el:
hajnal, dél, naplemente
:D

belekotty 2012.09.25. 07:32:38

Sejtettem hogy ezek nem a valódi színek, sőt valahol az okokat is tudni véltem. Köszönöm a magyarázatot!

captpicard 2012.09.25. 09:15:44

Na most akkor milyen színű is a Mars ege ?

Dandie (törölt) 2012.09.25. 09:18:16

Jó cikk volt, nem is értem, hogy kerülhetett címlapra :)

Dandie (törölt) 2012.09.25. 09:19:15

@captpicard: a blog megtekintése után biztosan állíthatom, hogy hupilila.

Joooe 2012.09.25. 10:17:08

"Nyilvánvaló, hogy földi körülmények között (laborban) behangolt kamera alkalmatlan lenne a Mars színeit visszaadni"
Ez némi magyarázatra szorulna, mert első hallásra nem csak hogy nem nyilvánvaló, hanem épp az ellenkezője tűnik nyilvánvalónak: teljesen mindegy hogy hol hangolják be a kamerát az emberi szemhez (az a zárt labor is tök mindegy, hogy a marson van vagy a földön, nem az számít hogy mi van a falakon kívül) amit egy így behangolt kamera lát, azt látná az emberi szem is.

KenSentMe 2012.09.25. 10:38:42

@fordulo_bogyo: Azt, hogy mi a fényszóródás, azt még meg lehet egyszerűen fogalmazni, kb. a gerjesztő fény áthalad egy közegen (légkör, kristály, stb.) és a közeg ennek hatására másodlagos sugárzást bocsát ki bizonyos irányokba. Történik a közegben más is (elnyelődés pl.), te azt érzékeled, hogy a közegen áthaladt fény spektruma szépen átalakult, például a spektrum minden egyes hullámhossza valamilyen mértékben (és irányokban) szóródott, másodlagos sugárzást bocsátódott ki. Az, hogy a végeredmény "kékebbnek" látszik, az azt jelenti, hogy a spektrumban az áthaladás hatására a kék színérzetet kiváltó hullámhosszok intenzitásai erősödtek, a vörös színérzetet kiváltó hullámhosszok intenzitásai meg csökkentek.

Gondolom azt érzed, hogy a közegben a világ összes fizikai jelensége lejátszódhat, több különböző jelenség okozhat szóródást, általában ezek egyidejűleg működnek.

www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/feny/fenyszor.html

Raylight esetén a részecskék természetesen minden hullámhosszt szórnak, de minnél kisebb a hullámhossz, annál erősebben szórják, ez látszik a wikipedia grafikonon is:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/69/Rayleigh_sunlight_scattering.png
Ergó tehát minnél közelebb van egy szín az ibolyához, annál jobban erősödik, válik dominánssá a Rayleigh szóródás hatására. Ez megmagyarázza, hogy pl. a földi égbolt színe miért van közelebb az ibolyához, mint a vöröshöz, de azt már nem, hogy miért kék a légkör, és miért nem ibolya. Ahhoz ennél több fizika kell, és a magyarázat speciel most nem jut eszembe.

Gondolom, Mie esetén pont fordítva van, a nagyobb hullámhosszok jobban erősödnek (de ez csak tipp, és ahogy néztem a vad grafikont, simán lehet, hogy ez csak a látható fény tartományában igaz, vagy esetleg ott sem). Precízebb lenne tehát azt írni, hogy "a Rayleigh hatására a látható fény kis hullámhosszú komponenseinek intenzitása nő" vagy "a Mie hatására a látható fény nagy hullámhosszú komponenseinek intenzitása csökken", és emiatt látszik a végeredmény kékebbnek vagy ibolyának.

KenSentMe 2012.09.25. 10:40:58

@VRbagoly: Elnézést az utolsó két és fél sorért, gyorsan írtam és tele van hibával, de az értelmes olvasó számára a javítás magától értetődő. (Ha több hülyeség volt az eszmefuttatásban, a többi részéért is elnézést.)

foxpic 2012.09.25. 10:41:57

A Curiosity-n ezért vannak mindenhol a fehéregyensúly beállítását segítő kontraszt-ábrák. Lényegesebb, hogy a tökéletes középszürkéhez képest (esetünkben fehér) mi milyen színű, minthogy éppen milyen szép alkonyati fények vannak...
A linkelt cucc pedig nem kalibrátor, hanem egy processzor..
A gépek kalibrálásáról való eszmefuttatásod zavaros, de ahogy kibogoztam, rájöttem, hogy nem is helyes :)
Miért hiszi minden hozzá nem értő, hogy a hozzáértők hazudnak nekik? Főleg, ha a miértre nem is tudnak válaszolni.

velaxin 2012.09.25. 10:42:49

Akkor rossz napfényvédő krémet vettem a marsi nyaralásomhoz basszus :(

terasz9 · http://www.teremibalazs.hu 2012.10.24. 11:59:21

Ez egy remek írás volt, köszi az élményt! :)