Az elmúlt hetekben komoly sajtókampánynak lehettünk tanúi, melynek tárgya egy állítólag szenzációs magyar találmány, az őssejtek termelődését fokozó készítmény. Újságcikkek, rádió- és tévéinterjúk sora foglalkozott az új csodaszerrel, mely olyan súlyos betegségek gyógyításában játszhat szerepet, mint a szívinfarktus, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az izomsorvadás, a csontritkulás, a májbetegségek, az égési sérülések, és ezen felül szinte minden létező egyéb betegség.
Miről is van szó? Az őssejtek olyan sejtek, amelyek képesek osztódni és különféle, specializálódott sejtekké (pl. izomsejtekké, idegsejtekké) átalakulni. Valóban az orvostudományi kutatások fókuszában állnak, elsősorban a szerteágazó terápiás lehetőségek miatt. Bár a kutatások elsősorban az embriókból származó őssejtekre irányulnak, egyre többen foglalkoznak a felnőtt emberben termelődő őssejtek szerepével. Vannak olyan, gyógyszernek minősülő hatóanyagok, amelyek bizonyos típusú őssejtek termelődését fokozzák, például a rákos betegek kemoterápia utáni csökkent fehérvérsejt-számát a vérképzés kiindulópontját jelentő őssejtek termelésének fokozásával állítják helyre. A magyar kutatók találmánya azonban egy általános őssejtfokozó, amely válogatás nélkül mindenféle őssejtre hatással van, noha a hatás pontos mechanizmusa nem ismert.
Persze a magyar kutatók "felfedezése" nem annyira eredeti, mint azt némelyik újságcikk sugallja. A történet tulajdonképpen a 80-as években kezdődött, amikor több tengerentúli cég is felismerte a kékmoszatokból előállítható étrend-kiegészítőkben rejlő piaci lehetőségeket. Ilyen cég volt a Cell Tech is, amely hirdetéseiben nem csupán méregtelenítő és energianövelő hatást tulajdonított a "szupermoszatoknak", hanem egy sor betegségre nézve is (pl. krónikus fáradtság, figyelemzavar, magas koleszterinszint, depresszió, vírusfertőzések, stb.) kedvező hatásúnak nevezte készítményeit. Ezek a cégek jellemzően multi-level marketing (MLM) rendszerben forgalmazták termékeiket, ezáltal némileg elbújva a hatóságok elől, de így sem kerülték el a megpróbáltatásokat: már a 80-as években is többüket elmarasztalta az amerikai FDA (az élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság), a 90-es évek végén pedig a kékmoszatokban talált méreganyagok miatt támadt botrány körülöttük. A Cell Tech-et 2003-ban a kaliforniai bíróság marasztalta el harminc különböző, hamis állítás miatt, melyeket termékeikkel kapcsolatban tettek.
Nem mondhatni tehát, hogy virágzott a cégek üzlete. Ebből a hanyatlásból próbált kiutat találni Christian Drapeau, a Cell Tech egykori tudományos igazgatója. Az új varázsszó az őssejt lett. A Medical Hypotheses (Orvosi Hipotézisek) c. folyóiratban közölt egy cikket, melyben azt a feltételezést fejtette ki, hogy az őssejtek a csontvelőből különféle szervekbe, szövetekbe vándorolnak, s azokat regenerálják, továbbá, hogy ezt a folyamatot esetleg különféle természetes anyagokkal serkenteni lehet. Bár ez az állítás még ma is csupán feltevésnek számít, Drapeau hamar rátalált az őssejtserkentő anyagra: mi más lehetett volna ez, ha nem a Drapeau cége által már évtizedek óta forgalmazott kékmoszat-készítmény.
Így született meg tehát az új szer, a kékmoszat-kivonatot tartalmazó StemEnhance kapszula. Az új csodabogyó jelentős üzleti sikernek bizonyult: egyre-másra születtek az anekdoták az inzulinkezeléssel felhagyó cukorbetegekről, a tolószékből kiszálló szklerózis multiplexesekről, és így tovább, s ma már a StemTech cég ötvenezer doboz őssejtfokozót ad el havonta.
Nyilvánvalóan az amerikai cég üzleti sikerét irigyelte meg Szabó László, az egri illetőségű, étrend-kiegészítők gyártásával foglalkozó Crystal Institute Kft. tulajdonosa. Így jöhetett létre az együttműködés a Crystal Institute Kft. és a Pécsi Tudományegyetem között, ahol is Ember István egyetemi tanár és Kiss István docens kezdte el az új őssejtserkentőt kikísérletezni. Hogy-hogynem, az általuk kifejlesztett kapszulának is a kékmoszat-kivonat lett az egyik fő összetevője; ezen kívül tartalmaz még pecsétviaszgombát, klorofillt, kendermagot, kukoricát, cápaporcot, és még néhány, szintén a bio-boltok étrendkiegészítő-kinálatából jól ismert komponenst.
A pécsi kutatók állatkísérletek útján találták meg a különféle összetevők optimális arányát, mérve a beadott szer hatását a vérben keringő őssejtek mennyiségére. Minden gyógyszerkutatási projektnek fontos részét képezik az állatkísérletek, majd ezután következik a hosszadalmas klinikai tesztek ideje, amikor már embereken, ellenőrzött körülmények között vizsgálják a gyógyszerjelölt hatását. Szabó Lászlóék azonban nem ezt az utat választották. A hosszú évekig tartó klinikai tesztek és a szigorú gyógyszerengedélyeztetési eljárás helyett inkább úgy döntöttek: étrend-kiegészítőként dobják piacra a csodakapszulát. Az étrend-kiegészítőket ma Magyarországon nem kell engedélyeztetni, csupán be kell jelenteni forgalmazásukat az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnek. Ezt Szabó László cége meg is tette, így szabadon forgalmazható a keresztségben az Olimpiq StemXCell nevet kapott kapszula. Pár perc internetes kereséssel bárki tucatnyi weboldalt találhat, ahol meg lehet rendelni, s az is világos, hogy az értékesítés e szer esetében is multi-level marketing rendszerben történik.
Embereken a pécsi kutatók csak most a nyáron fogják elkezdeni tesztelni a szert, bár úgy is tekinthetjük, hogy a forgalmazás megkezdésével nagyszabású emberkísérlet kezdődött.
A jogszabályok pontosan meghatározzák mind a gyógyszer, mind az étrend-kiegészítő fogalmát. A lényeg, hogy gyógyszer az, amit emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő, az étrend-kiegészítő pedig olyan élelmiszer, amely a hagyományos étrend kiegészítéseképpen koncentrált formában tartalmaz bizonyos tápanyagokat. E definíciókkal összhangban a 37/2004 (IV. 26.) ESzCsM rendelet kimondja, hogy "az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni."
Ez tiszta sor. Minek nevezzünk tehát egy olyan kapszulát, amelyet azzal reklámoznak, hogy az őssejtek számának növelése révén számos különböző betegség kezelésére alkalmas? A dolog egyértelmű: ez nem élelmiszer, hanem gyógyszer! Miért forgalmazzák mégis étrend-kiegészítőként? Azért, mert ha gyógyszernek neveznék, akkor évekig tartó, költséges klinikai tesztek során kellene bizonyítani a szer hatásosságát és biztonságosságát. Erre pedig egy olyan kis kft-nek, mint a szert gyártó Crystal Institute Kft, nincsen sem tőkeereje, sem kockázatvállaló képessége.
Az Olimpiq kapszulát gyártó Crystal Institute, Szabó László egyszemélyes kft-je nem először játssza el, hogy étrend-kiegészítőket gyógyító hatású szerekként forgalmaz. Ugyanezt tették a Flavin 7 nevezetű termékcsaládjukkal is. Ennek következtében a Gazdasági Versenyhivatal "fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása", illetőleg "fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás" miatt 2002-ben 3 millió, 2005-ben pedig már (a visszaesőként való elkövetésre tekintettel) 10 millió forint bírságot vetett ki Szabó László cégére. Nos, a cég most ugyanezt követi el az őssejtkapszulával - vajon még magasabb pénzbüntetésre áhítoznak? Van persze kiskapu, hiszen a cég forgalmának 90%-át az MLM rendszerben történő értékesítés adja - bizonyára megpróbálhatnak arra hivatkozni, hogy nem ők, hanem a disztribútorok teszik a jogellenes állításokat.
Az Olimpiq kapszulával kapcsolatos anomáliákra egyébként az OÉTI is felfigyelt. Dr. Martos Évától, az OÉTI főigazgató főorvosától a következő tájékoztatást kaptam:
"A termék megnevezésével, valamint ajánlott alkalmazási területével, különös tekintettel bizonyos betegségek gyógyítására, intézetünk nem ért egyet; erre nyomatékosan felhívtuk a terméket bejelentő cég figyelmét, és erről tájékoztattuk felügyeleti szervünket, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. A termék forgalmazását – az érvényben lévő szabályozás szerint - intézetünk nem tilthatja meg."
De miért is kellene a termék forgalmazását megtiltani? Ha valóban jó hatása van, és nincs káros mellékhatása, akkor miért ne árulhatnák? Nos, tegyük félre egy pillanatra azt a nyilvánvaló jogsértést, hogy a Crystal Institute Kft. gyógyító hatást tulajdonít egy étrend-kiegészítőnek, és vizsgáljuk meg a két legfontosabb kérdést, melyet gyógyszerekkel kapcsolatban mindig tisztázni kell: Hatásos-e a szer, és biztonságos-e a szer?
Ne higgyük, hogy az amerikai StemTech cég termékét, a StemEnhance kapszulát aggályok és kétkedés nélkül fogadta a közvélemény. A The Scientist c. neves amerikai tudományos havilap több, nemzetközileg ismert őssejtkutatót kérdezett meg az őssejtfokozóról, és a véleményeket a 2007. májusi számában közölt cikkben ismertette. Nos, a tudósok finoman szólva nem rajongtak a készítményért. Minthogy a StemEnhance fő hatóanyaga, a kékmoszat-kivonat, megegyezik a magyarok Olimpiq kapszulájának fő hatóanyagával, a StemEnhance kapszulával kapcsolatos kételyek az Olimpiq-ra is érvényesek.
Erre röviden lehet válaszolni: nem tudjuk. Ha állatkísérletekben valóban növekedett a vérben keringő őssejtek száma a szer hatására, akkor elképzelhető, hogy embernél is ez a helyzet. Tekintettel azonban arra, hogy a szer nem egyetlen vegyület tisztított formája, hanem különféle növények kivonata, amelyben rengeteg vegyület van, így nem tudjuk, melyik vegyület fejti ki a hatást. Bár Christian Drapeau felállított egy lehetséges mechanizmust (a csontvelői sejtek összetapadásának gátlása egy bizonyos receptor blokkolásával), és állítólag rövidesen meg fog jelenni egy cikk ennek igazolására, még messze nem tekinthetjük a feltevést bizonyítottnak. A magyar kutatók (még?) nem publikáltak semmit kísérleteikről, és ráadásul a magyar kapszulában egyéb anyagok is vannak, amelyek lehetséges hatásmechanizmusáról még csak hipotézisek sincsenek.
A fő kérdés azonban nem is az, hogy valóban növekszik-e a vérben keringő őssejtek száma a szer hatására, hanem hogy ez jó dolog-e. A kutatók véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy ez valóban segíti-e a különböző szövetek regenerációját. A szívizom infarktus utáni regenerációját illetően például többféle vizsgálat más és más eredményt hozott ezzel kapcsolatban; a kutatók között egyelőre nincsen konszenzus. A válasz tehát az, hogy a szer működhet, de ez ma még messze nincs igazolva. Dr. Thomas Eschenhagen, a Hamburg-Eppendorf egyetemi klinika intézetigazgatója a The Scientist kérdésére válaszolva kijelentette: "Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezen őssejtek számának fokozása valami jó dolog volna."
Míg a hatásosság kérdésében legfeljebb annyit mondhatunk, hogy az vitatható és nem igazolt, az őssejtfokozó biztonságosságával kapcsolatban komoly aggályok vetődnek fel. Egyfelől a kapszula egyik alapanyaga, az Aphanizomenon flos-aquae nevű kékmoszat gyakran tartalmaz veszélyes méreganyagokat, másfelől az őssejtek számának növelése szunnyadó állapotban lévő, rosszindulatú daganatok aktiválódásához vezethet, sőt, új daganatok keletkezését is előidézheti.
Mérgek a moszatban
Valljuk be, kevesen fogyasztunk kékmoszatot élelmiszerként, és aki igen, az is csak azért, mert az étrend-kiegészítőket gyártó cégek valamiféle "szuperélelmiszernek" kiáltották ki azt. Nos, a kékmoszat tápértéke valójában elhanyagolható, a benne lévő különféle méreganyagok azonban régóta aggodalom tárgyai. E méreganyagok közül is a legfontosabbak az ún. mikrocisztinek, melyek nem csupán májkárosító és rákkeltő hatásúak, de - mint az a szakirodalomból tudható - valószínűleg az idegrendszert és a veséket is károsítják, s mivel a kékmoszatot tartalmazó étrend-kiegészítőkben már sok esetben találtak magas mikrocisztin-tartalmat, a kutatók a mikrocisztinekre vonatkozó egészségügyi határértékek csökkentését javasolják.
A problémát súlyosbítja, hogy az étrend-kiegészítők pontos mikrocisztin-tartalmát csak költséges, kromatográfiát és tömegspektrometriát kombináló módszerrel lehet pontosan meghatározni, az olcsóbb módszerek a mikrocisztin-tartalmat a valóságosnál alacsonyabbnak mutatják. Felmerül a kérdés: vajon a magyar őssejtkapszula gyártója, a Crystal Institute Kft. honnan szerzi be a kékmoszatot, s vajon ennek mikrocisztin-tartalmát ellenőrzi-e az említett módszerrel? Sajnos a tengerentúlon gyártott kékmoszat-készítményekben gyakran találtak magas mikrocisztin-tartalmat, egy esetben pedig még egy halálesetet is összefüggésbe hoztak az elfogyasztott kékmoszat-készítmény magas mikrocisztin-tartalmával. Sajnos nincs rá semmi garancia, hogy a magyar őssejtkapszula nem tartalmaz mikrocisztineket; s még ha csak kis mennyiségben tartalmaz is, tartós szedés esetén a mikrocisztinek bizony felhalmozódnak az emberi szervezetben, és kifejtik káros hatásukat, sőt, terhes nők esetében a magzatnak is átadódnak.
Rákot is okozhat az őssejtfokozó
Míg a készítményben lévő toxinok elvben megfelelő tisztítási eljárással kiszűrhetők, sokkal súlyosabb probléma, hogy bármilyen "őssejtfokozó" hatású szer mellékhatásként rákot is okozhat. A The Scientist által megkérdezett Dr. William H. Frishman, a New York Medical College professzora szerint "egy őssejtfokozó szedésének egyik kockázata az, hogy a szer szunnyadó állapotban lévő ráksejteket aktiválhat. Egyes embereknek rejtett, rosszindulatú daganatsejtjeik lehetnek, és akkor hirtelen egy őssejtfokozó kerül a szervezetükbe." És valóban: az orvosi szakirodalomban nem egy, de nem is kettő, hanem jó néhány cikket (lásd pl. Wu és mtsai 2007, Takakura 2006, Varner 2007) lehet találni arról, hogy a csontvelői és szöveti őssejtek nem csupán a sérült szövetek regenerációjában, de éppenséggel a rákos daganatok keletkezésében és azok növekedésében, fenntartásában is jelentős szerepet játszanak. Ha pedig ez így van, akkor bármilyen őssejtfokozót szedünk is, mindig szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, hogy az esetleges kedvező hatás mellett az őssejtfokozó hatására rosszindulatú daganat keletkezik szervezetünkben, vagy az eddig szunnyadó (korábban fel nem fedezett vagy már gyógyultnak tekintett) daganat növekedésnek indul!
Ezzel a veszéllyel egyébként a magyar kutatók és a kapszula gyártói is tisztában vannak, és meg is említették egyes interjúikban. A tumorok keletkezésének veszélyét firtató kérdéseket azonban azzal az állítással hárították el, hogy a kapszula olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek a daganatképződést "kordában tartják". Ez azért enyhén szólva nem hangzik túl megnyugtatóan: beadunk egy rákkeltő szert és egy rákellenes szert, aztán reménykedünk abban, hogy a rákellenes lesz az erősebb? Ugyan hogyan bízhatnánk meg ebben? Az őssejtfokozó kapszulát egy másik, "őssejtvédőnek" nevezett kapszulával együtt kell szedni, ez lenne az állítólagos rákellenes szer; elég azonban egy pillantás az összetételére (különböző gyümölcsök magvai és héja), s máris kiderül, hogy az "őssejtvédő" valójában nem más, mint a Crystal Institute Kft. által forgalmazott, daganatellenesnek titulált "Flavin 7" étrend-kiegészítő átcímkézett változata. Emlékezzünk csak: ez volt az a termék, amellyel kapcsolatos megalapozatlan állítások miatt a Gazdasági Versenyhivatal kétszer is megbüntette a Crystal Institute Kft.-t. Világos az üzleti stratégia: bizonyára könnyebb eladni a Flavin 7 terméket, ha "őssejtvédőnek" elnevezve az őssejtfokozóval kapcsoltan értékesítik.
Bizarr hatások?
Az őssejtfokozóval kapcsolatos aggodalmakat tovább növelik azok a furcsa figyelmeztetések, amelyek egyes disztribútorok weboldalain találhatóak vagy éppen Szabó László szájából hangzottak el valamelyik interjúja során. Például az egyik disztribútor weboldalán ezt olvassuk: "Fontos tudnivaló: implantátummal rendelkezők részére nem ajánlott!!! Ezek lehetnek: pacemaker, különböző szegecsek, műerek, stb. Az újjáépült sejtek miatt ezek az idegen testek esetlegesen kidobódhatnak!" Szép teljesítmény egy étrend-kiegészítőtől, hogy implantátumok kilökődését okozhatja, az pedig még szebb, hogy ezt az információt a termékhez csatolt tájékoztató nem tartalmazza, csak vakszerencse folytán tudhatja meg a vásárló. Szabó László pedig egy interjúban mellékesen közli, hogy "az őssejtek a tumoros sejtek számát is növelhetik, ezért [a terméket] nem ajánlom olyanoknak, akik például krónikus limfoid leukémiában szenvednek". Kösz, jó, hogy szólt, Szabó úr, de ha ilyen veszélyekkel jár a készítmény szedése, akkor miért nem csak orvos írhatja fel?
Ennél is bizarrabb az az üzenet, amelyet az őssejtfokozó egyik fogyasztója küldött Szabó Lászlónak: "Marika vagyok ...-ről. Az anyunak, aki 83 éves, nőni kezdett a foga". Talán nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy ha valakinek 83 évesen a rég kihullott foga helyén új kezd nőni, az enyhén szólva nem mondható normálisnak - a maradó fogak embernél nem pótlódnak, itt tehát valamiféle sejtburjánzásról, szövetszaporulatról lehet szó. Amennyiben ez a történet igaz, az mindennél jobban mutatja, hogy egy kimondottan veszélyes szerről van szó, amelynek a szedése beláthatatlan, súlyos következményekkel járhat.
Az őssejtfokozó szabad árusítása étrend-kiegészítőként bizonyára bombaüzlet, s az ezt tiltó jogszabályokat is ki lehet kerülni ideig-óráig. De vajon szabad-e tömeges emberkísérletet folytatni, szabad-e élelmiszerként árusítani egy olyan szert, amelynek hatása kétséges, kockázatai viszont óriásiak? Még a jobbik eset, ha a szer hatástalan - a rosszabbik az, ha tényleg működik. Ebben az esetben lehet, hogy lesz, aki meggyógyul majd ettől a szertől - de lehet, hogy lesz, aki mérgezést vagy rákot kap tőle. A szer működési mechanizmusát nem ismerjük, sem rövid-, sem hosszútávú hatásairól, mellékhatásairól nem tudunk semmit. Hiszen eddig csak korlátozott állatkísérletek folytak. Amennyiben a kapszula hatása valóban az, amit állítanak róla, akkor csak a megfelelő klinikai tesztek elvégzése után, gyógyszerként volna szabad forgalmazni, és a hosszútávú következmények ismeretében, az előnyök és a kockázatok mérlegelésével, személyre szabott módon, orvosi ellenőrzés mellett volna szabad betegeken alkalmazni. Most a kapszula gyártói kijátszották a jogszabályokat, s ismeretlen hatású készítményüket rászabadították a gyanútlan publikumra. Az üzleti érdek alighanem felülkerekedett a felelősségérzeten.
A The Scientist által megkérdezett tudósok szintén kétkedve, aggodalommal tekintenek az őssejtfokozóra. William Frishman például azt mondta: "Nagy, nagy, nagy szkepticizmussal szemlélem ezt", Thomas Eschenhagen pedig egyenesen kijelentette:
"Mindenkit erősen eltanácsolok ennek a szernek a szedésétől, amíg több vizsgálatot nem végeznek vele. Bár a hatás a gyártótól kapott információk alapján nem tűnik drasztikusnak, de hogy a szer biztonságos-e, azt egyszerűen nem tudjuk."
Azt viszont tudjuk, hogy komoly aggályok vethetők fel a szer biztonságosságával kapcsolatban, s ez hangsúlyozottan igaz a magyar kapszulára, amely a hírek szerint jóval erőteljesebb hatású amerikai elődjénél - ennek megfelelően mellékhatásai is súlyosabbak lehetnek.
Így mi sem mondhatunk mást, mint Eschenhagen professzor: aki nem akar kísérleti nyúl lenni, az ne szedje ezt a szert!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anikó 2007.09.02. 21:59:02
Hogy mit gondolok a gyógyszeriparról? A harcászkodási eszközök gyártása után a legjobb üzlet a világon.Ennyit.
TLR4 2007.09.02. 23:02:28
Szerintem nem. De akik a legkiszolgáltatottabbak, nem azok érdemlik meg legjobban az érdekeik védelmét? Ne már, hogy azt a kevés pénzüket is ilyen ismeretlen ki tudja mire költsék, és közben reménykednek, legtöbbször eredmény nélkül...
Dr. Szemán Péter 2007.09.02. 23:10:17
Ehhez mit szólnak úraim?"
Csak annyit, hogy a most adásba került műsort nyilván régebben vették fel, ma az OGYI, az ETT és a pécsi egyetemi vizsgálatok hatására valószínűleg nem számoltak volna be ilyen csodagyógyulásról élő egyenesben.
Dr. Szemán Péter 2007.09.02. 23:10:53
Ehhez mit szólnak úraim?"
Csak annyit, hogy a most adásba került műsort nyilván régebben vették fel, ma az OGYI, az ETT és a pécsi egyetemi vizsgálatok hatására valószínűleg nem számoltak volna be ilyen csodagyógyulásról élő egyenesben.
Dr. Szemán Péter 2007.09.02. 23:14:22
"No de mi van akkor ha egyszerű placeboval is elérhető 20-30 % őssejtszint emelkedés és a nem placebo, "narancslé" stimulált 50 % őssejt populáció is hamar lecseng és az egész egy természetes jelenség?"
És akkor adott az a következő kérdés, hogy mennyire etikus placeboért ennyi tízezret elkérni. Mármint forintban.
Dr. Szemán Péter 2007.09.02. 23:17:05
"Hogy mit gondolok a gyógyszeriparról? A harcászkodási eszközök gyártása után a legjobb üzlet a világon.Ennyit."
Ismét jelzem, mivel az őssejtfokozó egy sima étrendkiegészítő, így eleve téves, sőt akár törvényt is sértő irány a gyógyszeriparral való állandó összehasonlítás.
nyari mikulas (törölt) 2007.09.02. 23:20:15
pontosan errol van szo! Senki nem tudja, hogy van-e barmilyen hatasa ennek az etrendkiegeszitonek barmire is. Akar hasznos, akar karos hatasa.
Mivel nem vizsgaltak, senki nem tudatja. A gyarto sem. A forgalmazok sem. A vevok sem.
Barmit is allitanak, az mind legbolkapott kitalacio marad mondanndig, amig meg nem vizsgaljak.
Jelenleg a civilizalt vilag legtobb orszagaban torvenyek hatarozzak meg, hogy hogyan kell megvizsgalni minden egyes gyogyitasra szant, gyogyito hatassal bironak reklamozott szert. Csak arrol van szo, hogy ezen szabalyok szerint keretik a gyogyito hatas bizonyitasa, vagy pedig keretik gyogyito hatasrol egy szot sem szolni az aru eldasai folyamataban.
Anikó 2007.09.03. 09:12:57
Edka:de igen, a sajnálat negatív érzés.Állj neki intenzíven sajnálni valakit,nagyon alacsony szintre fog kerülni mentálisan.Sajnálattal soha,semmit nem oldottak még meg és soha senkin nem segítettek.
Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2007.09.03. 09:25:43
Ezt vártam. Nos, akkor csak ugyanúgy közelítsen az úgynevezett alternatív megoldások fele is! Mi csak azt szeretnénk, ha ugyanúgy kellene ott is igazolni a hatékonyságot (és az ártalmatlanságot is).
Anikó 2007.09.03. 09:45:33
Szigeti Regina 2007.09.03. 09:48:10
Mi előtt el kezdtem az OLimpiq-t,öszintén szolva és esküszöm a jó istenre NÁLAM NAGYOBB SZKEPTIKUS NEM VOLT!!!!!
Nekem nem célom egészséges embereket meg győzni a szer pozitiv hatásáról,és értsék már meg nincs közöm a szer forgalmazásában.2005.04.19-ota SM-beteg vagyok,ennek a betegségnek a feldolgozására nem kis erőre (lelki) volt szükség!Én mindent kipróbáltam még azt is ami hitemmel ellenkezik,sajnos csak ideig-óráig volt jó aztán visszaestem.Úgy voltam vele "miért ne próbáljam ki ezt az új terméket?" és el tünt a szer hatására több tünet, és egy DOMINÁNS-tünet szerencsére szintén nem jelentkezik az Olimpiq-tól.
Dr Lenkei Zsolt 2007.09.03. 12:33:02
Nem tudom, hogy miért gondolja, hogy ellenallast valt ki a szkeptikusokbol a gyogyszeripar emlitése és hogy tabu lenne az uzleti vonatkozasa. Ha példaul elolvassa az én fentebbi bejegyzéseimet, latja, hogy én példaul kimondottan orulok annak, hogy nagyon szigoru szabalyozas szoritja keretek kozé a gyogyszeripar tevékenységét, a tarsadalom védelmében. A csodagyogyszerként kinalt kapszulaktol sem varok mast, mint hogy alavessék magukat ugyanennek a szabalyozasnak.
A skorbuttal pedig nem értem miért példalozik. Ha valaki azt javasolja egy szkeptikusnak, hogy a savanyukaposzta hasznal a skorbut ellen, akkor a szkeptikus a kovetkezo tesztet fogja javasolni: mivel azt mar tudjuk, hogy a savanyukaposzta nem karos, vigyunk magunkkal elegendo savanyukaposztat egy hajon, de kapjon belole csak a legénység fele, a masik fele fogyassza ugyanazokat az ételeket, savanyukaposzta nelkul. Ha a skorbut elso tunetei (pl foginyvérzés) csak a masodik csoporton kezdenek jelentkezni, megvan az elso bizonyitéka annak, hogy a savanyukaposzta segit a skorbut megelozésében. Ekkor el lehet kezdeni adni a savanyukaposztat adni a masodik csoportnak is, és ha ez elmulasztja a tuneteket, akkor megerosodik a hipotézis hogy a savanyukaposzta hasznos. Ezen informaciok a szakma szabalyai szerint lekozolve tudomanyos informaciova valnak, és foleg ha sikerul az eredményeket egy masik hajon ismegismételni, hamar meggyozik az osszes hajoorvost arrol hogy érdemes az hajora savanyukaposztat vinni.
Osszefoglalva: ha valami hatasos, akkor azt meg lehet mérni. Ezt a mérést érdemes tisztességessen, a szakma szanalyai szerint elvégezni, hogy minnél hamarabb minnél tobben bizalommal forduljanak a szer felé. Ha valaki dragan csodat igér de a tesztek ugyében folyamatosan maszatol, ott valami probléma van.
Krityó 2007.09.03. 13:05:19
Én szintén nem pártolom a gyógyszerevészetet. Állatorvos vagyok, meglehetősen sok gyógyszertani, élettani ismerettel (már ami a laikusokhoz képest sok, nem egy gyógyszerkutató biológushoz vagy vegyészhez) és nem vagyok hülye. Leginkább arra lennék büszke magamban (ha értékelnem kellene magamat kívülről :)), hogy elég cinikus és szkeptikus vagyok ahhoz, hogy mindig felteszem a kérdést: Ez meg kinek jó?, Ki kaszál vele sokat?, Kinek az érdeke?, Nekem miért állna érdekemben ezt/azt csinálni?. (Ne moralizáljunk, nem a szüleim meglátogatása esetén teszem fel a kérdést, elmenjek-e hozzájuk vagy ne, olyan messze laknak, sok a benzinköltség!)
Szóval, ezen kérdéseket igyekszem körbejárni és a saját szaktudásomnak megfelelően (figyelem, szaktudás, nem az internetes vaktában tájékozódás alapján!) értelmezni, majd elhelyezni a VALÓ életben, többek között a tapasztalataim alapján.
A gyógyszerkérdést is úgy rendezem magamban, hogy pl. fejfájásos szereket (mondjuk Algopyrin) nem szedek, csak extra kivételes alkalmakkor, egyáltalán, tényleg csak a minimális mennyiségű gyógyszert szedem be. (Nekem nem kell orvoshoz mennem gyógyszerért, minden megvehetek a gyógyszertárban a végzettségem bizonyításával, szóval ehetnék bármit.) Viszont ha olyan szinten leszek beteg, hogy pl. antibiotikum kell, akkor nem gatyázom, hanem megyek és megveszem a kellő mennyiségű és hatású szert és meg is eszem. És meggyógyulok. Nem fertőzök tovább másokat.
Nálam ez a menetrend. A reklámokat messziről kiröhögöm, nem nagyon hatnak rám, mert én a gyógyszertani ismereteim alapján döntök.
A kis magánéleti megvilágítás után :)vissza az eredeti felvetéshez.
Józan ésszel nem lehet úgy közelíteni egy olimpiq-kaliberű kérdéshez, ahogyan mondjuk Csetneki úrék. Egyszerűen azt felejtik el megemlíteni, hogy ez nem hit kérdése (ezt talán Ön is elfelejti), hanem a tudásé.
Hit akkor kell, amikor a jósnőkhöz járunk, vagy templomba, stb., de egy szervezetbe kerülő ismeretlen kütyü esetében tudás kell. Egy orvosnak nem lehet másképpen gondolkoznia - először, ebben biztos vagyok.
Másodszor lehet másképpen, főleg akkor, ha megtud a dologról egyre és egyre többet. Kiderülnek pozitív és negatív tények is idővel, aztán az egész beáll egy egyensúlyi helyzetbe: vagy használja tovább, vagy lemond róla.
No, az olimpiq mögött egyelőre csak hit van, nem tudás. Van érdek, van pénz, mindkettő összefüggésben a másikkal és erős az összefüggés. Van még elképesztően homályos, már-már irodalmi szintű ködösítés és semmitmondás a konkrét kérdések esetén.
Ezt az én kis agyam nem tudja másként elhelyezni a VALÓ világban, hogy jelen állapotában az Olimpiq egy a szemfényvesztő csodaszerek, kütyük között, ami miatt igenis zaklatni kell az előállítóját és forgalmazóját, hogy ezen a helyzeten változtassanak.
Azt nem értem továbbá, hogy ha én tudok figyelni (ill. nem figyelni) a reklámhadjáratokra, akkor miért nem tud más is? Miért hiszik el az emberek az "idegennek" a legnagyobb képtelenséget is, a szakembereknek meg semmit? (Ilyen a munkámban is gyakran történik, és én vagyok az idegen, Nem élek vissza vele, pedig tehetném.Akkor most nem vagyok életrevaló, jó üzletember?)
Nem vagyok benne biztos, hogy az orvosok nagy része bátran ajánlaná pácienseinek ezt a csodaszert ma Magyarországon, mert nem tudnak róla semmi szakszerű információt.
Egyszóval, kedves Anikó, itt senki nem a gyógyszerellenességről, vagy az originális gyógyszerek nyomulásáról beszél, azok is megérnek egy misét, de itt arról van szó, orvosi szemmel egyszerűen nem lehet elhinni azt a maszlagot, amit az olimpiq-kel kapcsolatosan állítanak. És az, hogy nem hisszük, hogy ...-t okoz, attól az még lehet, hogy ...-t okoz. Ez nem hit kérdése, ebben kérem, egyezzünk meg! :)
Üdvözlettel, dr. Kiss Krisztián
nyari mikulas (törölt) 2007.09.03. 13:32:07
orulok hogy az elozo okfejtesemmel egyetert.
Lepjunk egyel tovabb.
Elolvassuk a reklamot, amit errol az ossejtfokozorol irnak a feltalalo, a gyarto es a forgalmazok.
_Ha az a reklam igaz (es egyeterunk, hogy nem lehet tudni, de az az egyetlen irott allitas rola), theat ha az igaz, _akkor_ abbol ami ott le van irva, az is logikusan kovetkezik, hogy rakot okozhat.
Ezen tulmenoen idezem Onnek gabor egy korabbi valaszanak egy reszletet ebbol a blogbol
-idezet kezdete szkeptikus.blog.hu/index.php?disp=msgform&recipient_id=23956&comment_id=744035&post_id=99857-
Maga a gyártó írja több helyen, hogy rákot okozhat és ezért teszik mellé az őssejtvédőt, aminek hatékonysága egyébként megint nem lett igazolva:
"mivel az őssejtek esetleges negatív hatásai még nincsenek teljesen feltérképezve, ezért egy őssejtvédőt is elhelyeztek a magyar kapszulában, ezzel kiküszöbölve például azt, hogy a megnövekedett őssejtek esetleg jó- vagy rosszindulatú daganatokat okozzanak a szervezetben." (interjú Szabóval)
Másutt ennél még egyértelműbben nyilatkozott - és nem is tehette másképp, mert külföldi irodalom is utal erre a lehetőségre.
-idezet vege-
Anikó 2007.09.03. 13:38:29
Krityó 2007.09.03. 14:17:25
Ezzel nagyjából egyetértek, főleg a második felével, bár nyilván mindketten máshogy magyaráznánk. :)
"Hagyjuk már a forgalmazók félresikerült szövegét,ezt az sem hiszi el,aki nagyon akarná."
Ezzel nem értek egyet, lehet, hogy most Ön a naiv? Hát ez az, amit szeretnénk eltüntetni, a forgalmazók félresikerült szövegét, mert sokan ennek hisznek, akarnak hinni, ezért adják oda pénzüket az első jöttmentnek, aki csodát ígér!
A gyógyulásban meg mindannyian reménykedünk, mert az kell hozzá, orvosnak vagy könyvelőnek egyaránt.
fruitcafee 2007.09.03. 15:49:15
Mivel ezen az oldalon az összes közül csak az okozott jó élményt hogy ízlett Neked a fruitcafe és azért mert azon n dolgoztam vagy néhány évet ezért elhatároztam, hogy viszonozni akarom ezt. Ha gondolod lehet egy kérdésed és ha abból lesz amit elfogadsz akkor abból mehetünk tovább, usw...
Dr Lenkei Zsolt 2007.09.03. 15:57:23
En onnel nem szakmai vitat folytatok, hanem olyan szempontokat probalok megvilagitani az onnel folyatott diszkusszio soran, amelyek a nem természettudomanyos érdeklodésu embereknek nem feltétlenul magatol értetodoek.
Kérem tiszteljen meg viszont azzal, hogy nem feltételezi, hogy csak az orvosi tanulmanyaim soran « bemagolt » informaciokat ismételgetem.
A hit, a remény és altalaban a pozitiv hozzaallas szerepe a gyogyulasban a legszkeptikusabb orvos elott is nyilvanvalo, ez egyébként kisérletileg is mérheto. A placebo-hatas ennek az egyik megnyilvanulasi formaja.
En még azt is kész vagyok elismerni, hogy egy pszeudo-tudomanyos koritésben, egyedulallo magyar talalmanyként bemutatott, szamos bajra gyors és mellékhatasmentes megoldast kinalo szer (ezért érdemli ki nalam egyébkent a csodaszer nevet), foleg ha méregdragan aruljak, erosebb placebo hatast valt ki, mint egy szerényebb koritésben talalt, olcso vagy ingyenes szer.
Annak idején, amikor az egyetemi tanulmanyaim mellett mentoztem, és gyakran hivtak ki bennunket olyan rosszulétekhez, aminek nyilvanvaloan hisztérias rohamok voltak, az enyhébb esetek elmultak egy « szupernyugtatoként » beadott Algopyrin tablettatol, mig a sulyosabb esetben csak a nagy hokuszpokusszal injekcioként beadott fiziologias sooldat (teljesen artalmatlan és hatastalan szer) nyugtatta meg a « beteget ». Ujabban gyakorlo szuloként is tisztaban vagyok a « korités » fontossagaval.
A szkeptikus gondolkodas egyik « hatulutoje », hogy az ember megfosztja magat a kritikatlan vakhit altal kinalt remény lehetoségétol. Egy igazi szkeptikus a vallas altal kinalt « mankot » sem fogadja el, habar tisztaban van azzal, hogy a hit emberfeletti eroket mozgathat meg, elég peldaul az iszlamista ongyilkos merénylok lelkierejére gondolni. Cserébe viszont a vilag dolgainak teljesebb megértését kapja meg, és gyakorlati szinten optimalisabban hasznalja fel a rendelkezésére allo lehetoségeket, nem pazarolja pénzét példaul hatastalan bovlikra.
Hogy mondjak erre még egy példat : az, aki megérti, hogy a szerencsejatékok a befizetett pénz egy meghatarozott részét (pl 60%-at) forgatjak vissza nyereményként, nem jatszik tobbet a lotton mert jol tudja hogy minél tobbet jatszik annal nagyobb az esélye hogy minden befizetett 100 forintjabol 40-et elveszitsen. Egyuttal azonban megfosztja magat egy heti reményforrastol ami segit esetleg a hétkoznapi élet gondjaitol valo menekulésben. A lotto és tarsai altal boven mediatizalt millios nyeremények raadasul hatasosan fedik el az emberek tobbsége elott, hogy a valoszinuségszamitas szerint hosszu tavon csak veszithetnek.
Akinek tehat az ilyen reményforras szukséges, annak nem ajanlom a lottotarsasagok uzleti beszamoloit olvasni sem a valoszinuségszamitas részleteiben elmélyedni.
Hasonloképpen, vigyazzon a szkeptikus blog olvasassal az, aki nem akarja a kulonbozo csodaszerekbe és gurukba vetett hit altal kapott plussz reményt kockaztatni.
On valaszt.
Egyébként Lenkei Gabor névrokonom tevékenységéhez semmi kozom nincsen.
nyari mikulas (törölt) 2007.09.03. 16:07:03
nem hiszem, hogy az orvosdoktorok ne mondhatnanak mast, mint amit az egyetemen tanultak. Meg itt a blogon is olvashat eltero velemenyeket orvosoktol.
Raadasul nem csak orvosok, sot feltetelezem foleg nem orvosok a szkeptikus trasasag tagjai, tehat oket akkor sem kotne semmi ilyen dolog, ha az orvoskat kotne (ismetlem: nem koti az orvoskat sem).
Magam sem orvos nem vagyok, sem a szkeptikus tarsasagnak nem vagyok tagja. Kutato biologuskent teljes mertekben egyetertek a szkeptikusok itt megfogalmazott allaspontjaval.
Szerintem elettani, sejtbiologia, orvosi ismeretek nelkul is nyilvanvalo a problema, ez nem egy szakmai vita. A vita targya az, hogy ha egyszer nincsenek adatol, nem lehet tudni, akkor milyen ismereti (es erkolcsi) alapon allitjak a reklamban, hogy gyogyit.
A vita masik targya az, hogy ha egyszer a torvenyes kovetelmenyeknek nem tettek eleget, akkor milyen jogi alapon allitjak, hogy gyogyit?
Tehat ismereti, erkocsi es jogi alap hianya a kritika targya.
Anikó 2007.09.03. 16:15:30
"Egyébként Lenkei Gabor névrokonom tevékenységéhez semmi kozom nincsen".Hát,ezt nem is feltételeztem:)
P.s.: nem lottózom.
Anikó 2007.09.03. 16:22:28
Guga 2007.09.03. 16:34:56
örülök, hogy örömet okoztam, a fruit cafe nekem tényleg ízlik. A normális kávénak a szagát se igen bírom.
De ez az én bajom:-)
Kérdésem nem nagyon van más, mint amit itt n-szer feltettem, meg más is:
(bár lehet, hogy rossztól kérdezem)
Mikor kapunk világos tudományos eredményeket az őssejtkapszuláról?
Alternatív kérdés:
Ha nem kapunk ilyen eredményeket, mert nincsenek, akkor miért árulják rák-és egyéb gyógyszerként? (itt természetesen ezer bizonyíték van az ilyetén módon való árulásra)
Family 2007.09.03. 17:10:55
Lábrakapott egy olyan hír,hogy Szabó doktort letartóztatták!
Ez igaz vagy kacsa?
Ha valaki tud errő,légyszi írjátok meg.
nyari mikulas (törölt) 2007.09.03. 17:17:21
Wormie 2007.09.03. 17:37:05
szerintem ez kacsa.
Ügyészségi vizsgálat indult, nem tudom, hol tart most ez, de letartóztatásról nem volt szó.
Wormie 2007.09.03. 17:39:24
Ebből is látszik, hogy a hit mire képes. Már doktori címet is megelőlegeztek neki...
fruitcafee 2007.09.03. 18:09:58
fruitcafee 2007.09.03. 21:43:36
Azonban nem akarok erőszakos lenni. Ha nincs konkrét kérdésed hát nincs, egyedül Neked szívesen tettem volna...
Ha meggondolod magad akkor majd szólj!
Dr. Szemán Péter 2007.09.03. 23:34:12
Szerintem Szabó Lászlót (nem doktor) nem tartóztatták le, sőt van egy fogadásom, hogy friutcafee néven az előbb ő maga írt ide néhány, kissé homályos hozzászólást.
Őszintén szólva tényleg nehezen érthető ennyiből, hogy Gugának mit kellene kérdeznie. De ha már így alakult, Guga, szerintem ragadd meg az alkalmat, és kérdezz rá konkrétan a kanadai vizsgálatok eredményére, és az ebből következő, most akkor kanadai vagy eredeti magyar vilagszabadalom az őssejtfokozó dilemmára.
Guga 2007.09.04. 07:44:14
nadeháde' volt konkrét kérdésem!
Ha az nem jó,akkor mondd meg, mit kérdezzek?:-)
Szemán úr,
itt feljebb meg is kérdeztem (majdnem) ugyanezt.
Úgy tűnik, továbbra ia csak talicskázunk...
Panta 2007.09.04. 10:55:45
Itt megjelent egy hasonló cikk a Stem Tech nevű céggel kapcsolatban, akik szintén őssejt kapszulában utaznak
Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2007.09.04. 11:45:42
www.mlmwatch.org/04C/Stemtech/stemtech.html
És az elmerasztaló bírósági döntésről:
www.mlmwatch.org/04C/CT/ruling.html
Mindebből egyébként az is látszik, hogy a nagy magyarkodás is csak bla-bla. Nincs itt szó semmilyen magyar felfedezésről.
Valamikor már kérdeztük itt a fórumon: honnan is szerzik be az anyagokat?
Panta 2007.09.04. 11:59:55
fruitcafee 2007.09.04. 12:16:54
Ezek szerint vagy nem akarsz pontos kérdést feltenni olyat amire lehet válaszolni, vagy pedig nem tudsz! Ezzel persze nem akartalak megsérteni. Nem erőltetem tovább. Minden jót!
fruitcafee 2007.09.04. 12:35:43
Ezek szerint vagy nem akarsz pontos kérdést feltenni olyat amire lehet válaszolni, vagy pedig nem tudsz! Ezzel persze nem akartalak megsérteni. Nem erőltetem tovább. Minden jót!
Dr. Szemán Péter 2007.09.04. 16:03:52
Ez valami forgalmazói kódolt beszélgetés köztetek?
Vagy Te sem érted, hogy fruitcafee mit akar?
nyari mikulas (törölt) 2007.09.04. 16:40:37
Azt be kell ismerni, hogy a StemTech ceg valamivel korrektebb, jobban, hihetobben adja az altudomanyt, mint magyar utanzoja. Peldaul nem az ossejtek szamanak novekedeserol beszel, csak arrol, hogy a meglevo ossejtek kijonnek a csontvelobol.
Van ott egy szakmai cikk, az orvosi hipotezisek cimu lapban (tehat felteves, nem eredmeny), arrol, hogy a csontvelobol kijott ossejtek gyogyithatnak _es_ kulonbozo bajokat is csinalhatnak.
Van ott egy amerikai szabadalom is pont erre. Lehet, hogy Magyarorszagra nincs bejelentve? Mert amit olvastam belole, az egyertelmuen lefedi a "magyar talalmany" lenyeget, azaz az ossetfokozo kapszula szabadalmi jogot is serthet...
Guga 2007.09.04. 18:49:12
eb legyek, ha tudom, mit kellett volna tennem...
De azért teszek egy próbát:
Fruitcafee, pontos kérdésem:
Mi Magyarország fővárosa?
Szilágyi András 2007.09.04. 21:02:11
Ez a blogoldal a már ezerhez közelítő számú hozzászólás miatt nehezen kezelhető lett. Ezért a "Rákot okozhat az új magyar őssejtkapszula" c. íráshoz a továbbiakban a Szkeptikus Társaság fórumán várjuk a hozzászólásokat. Kérem, látogassanak el fórumunk e célból megnyitott topikjába:
www.szkeptikustarsasag.hu/forum/rakot_okozhat_az_uj_magyar_ossejtkapszula
A kommentelési lehetőséget ezen az oldalon lezárjuk.
Szilágyi András 2007.11.01. 15:29:02
apiesze 2008.01.01. 16:04:42
Kb. egy hónap múlva talán tudok valamit mondani a kapszulláról, mert jan. 8-adika körül elkezdem a szedését. A placebó-hatás majdnem 100% biztonsággal kizárt, mert folyamatos orvosi ellenőrzés alatt állok. (Általában havi rendszerességgel történő labor- és egyéb vizsgálatok. A jelenlegi dokumentált (gyógyszerekkel úgy-ahogy normalizált) állapotom magas vérnyomás, magas vércukorszint ezaz ami most legjobban izgat, mert a február végi laboreredményektől függ, hogy el kell-e kezdenem az inzulin adását, vagy sem. És még van egy "kis" csontritkulásom, a prosztatám sem "igazi". Ja meg még az is hozzátartozik a dologhoz, hogy nagyon rosszul reagálok a gyógyszerekre, pl. van olyan amiből egy "normális" embernek egy fél is elég, nekem alkalom adtán a kettő is kevés és ez nemcsak egy gyógyszercsoportra, hanem általában mindere vonatkozik. Egy- másfél hónap múlva jelentkezem.
Üdv. Api
s_c_h 2008.01.09. 17:38:31
HA A PLACEBO HATÁSOS, AZ BAJ?
mineig szükséges, hogy olyan hatóanyag váltsa ki a hatást, amit állítanak?
nem forgalmazom, de vásárlom a termékeket (Flavin, és viatminok, Trace minerals)
szerintem a helytelen táplálkozás kiegészítése még nem gyógyszer, ahogy a csukamájolaj meg a ricinusolaj sem az, mégis régen a legfőbb orvosságoknak számítottak.
Tessék gondolkozni is, és nem csak a gyógyszerések huppogását meghallani. persze lehet, hogy arzánt, meg egyéb mérgeket kevernek Szabóék a készítményeikbe, de az az érdekes, hogy sokan_mégis_meggyógyulnak_tőle, pedig évtizedek_óta_kezelték_orvosok_sikertelenül!
szép napot, jó gndolkozást!
s_c_h 2008.01.09. 17:49:42
konkrétan és határozottan: a termékek nem helyettesítik, csak kiegészítik a gyógyszeres és egyéb kezeléseket, javítják eredményességét!
én csak ezt olvastam, hallottam.
kérnék konkrét forrást, hi nevezi Szabó úr termékeit gyógyszernek?
Kibuc 2008.01.09. 18:27:06
Nem baj. A baj az, hogy olyan terméket árulnak drága pénzért, aminek csak annyi hatása van, mint egy garantáltan ingyenes házi áldásnak, szentelt víznek, vagy bármi más placebonak, és persze ezt el is felejtik közölni a vásárlóval.
[mineig szükséges, hogy olyan hatóanyag váltsa ki a hatást, amit állítanak?]
Legalábbis nem hátrány:) Például gondolj csak bele, hogy működhetne a törzskönyvezett gyógyszereknél kötelező minőségbiztosítás, ha azt ugyan mérésekkel tudják igazolni, hogy egy adag x+-y mennyiségű állítólagos hatóanyagot tartalmaz, de a hatást voltaképpen attól függ, hogy szűz volt-e a dolgozó, aki a kémiai szintézis utolsó lépését végezte a gyárban. Ez esetben ugyanis igen sok vásárló joggal reklamálhatna, hogy becsapták. Persze az olyan készítményeknél, ahol semmiféle garancia vállalása fel sem merül, ott ez tényleg nem szempont.
[szerintem a helytelen táplálkozás kiegészítése még nem gyógyszer, ahogy a csukamájolaj meg a ricinusolaj sem az, mégis régen a legfőbb orvosságoknak számítottak.]
Gondolom ezért választják külön a jogászok a táplálékkiegészítők és a gyógyszerek kategóriáját. A gond csak az, hogy Szabó úrék egyrészt nyilvánosan azt állítják, hogy a termékük táplálékkiegészítő, másrészt szűkebb körben olyan állításokkal reklámozzák, amiket a törvény értelmében csak gyógyszerekről, előírás szerint elvégzett vizsgálatok eredményeinek birtokában tehetnének. Ezt igazolta pl. egyik tv csatornán bemutatott rejtett kamerás felvétel is.
[de az az érdekes, hogy sokan_mégis_meggyógyulnak_tőle, pedig évtizedek_óta_kezelték_orvosok_sikertelenül!]
Itt legalább két dolgot kevertél össze. Az, hogy valaki a kezelés időtertalma alatt meggyógyult, még nem bizonyítja automatikusan, hogy a kezelés hatására gyógyult meg. Többek között ezért is olyan hosszadalmasak és drágák a törzskönyvezéshez szükséges klinikai hatásvizsgálatok. Másrészt nem meglepő, sőt évezredes tapasztalat, hogy egyes betegek időnként még a leggondosabb orvosi kezlés ellenére is:) hajlamosak maguktól meggyógyulni. A probléma az, hogy ezek az esetek az összes betegeknek csak olyan kis hányadát teszik ki, hogy erre alapozva évezredeken át max. 30 év körüli várható átlagos élettartamot, és 30% körüli gyermekhalandóságot sikerült elérni. Ezért manapság egy gyógyszer vagy gyógymód törzskönyvezéséhez valójában nem a hatásosságot kell igazolni, hanem azt, hogy ez a hatásosság meghaladja a ráolvasással, ördögűzéssel, vagy szenteltvizes beöntéssel is elérhető hatást.
Rigor 2008.01.09. 18:45:27
nyari mikulas (törölt) 2008.01.09. 20:39:58
Az elso talalat google-n:
www.ossejtfokozo.com/
Az lapon rendszeresen "õssejtterápia"-t emlegetnek "Õssejtterápia beültetés nélkül".
Terapia=gyogyitas.
A terapiahoz szukseges szer= ???
Ugyanonnan:
"Kezelhetõ a cukorbetegség."
"megelõzhetõek és kiküszöbölhetõek a különbözõ betegségek"
Azutan a jogi kozlemny alatt ez olvashato:
"A weboldalon található információk kizárólag tájékoztató jellegûek. A feltüntetett információk nem helyettesítenek egy szakemberrel (kezelõ orvos) folytatott konzultációt. Amennyiben úgy érzi, hogy az Ön egészségügyi problémájával kapcsolatban megválaszolatlan kérdései maradtak, a vásárlást megelõzõen forduljon kezelõorvosához,..."
Tehat ez egy olyan szer amihez a szukseges szakember a kezelo orvos. Akkor mi ez a szer?
Valo igaz, a gyogyszer szot kerulik, mind ordog a szenteltvizet, jo okkal.
nyari mikulas (törölt) 2008.01.09. 20:50:31
"A feltüntetett információk nem helyettesítenek egy szakemberrel (kezelõ orvos) folytatott konzultációt. Amennyiben úgy érzi, hogy az Ön egészségügyi problémájával kapcsolatban megválaszolatlan kérdései maradtak, a vásárlást megelõzõen forduljon kezelõorvosához, vagy közvetlenül a gyártó cég hivatalos termékinformációs vonalaihoz: 06-36/333-777, 06-20/777-2777"
Tehat a ceg informacios vonala ugyanazt nyujtja, amit a kezeloorvos...
science30 2008.01.13. 18:32:11
Intelligens „őssejt fokozó” módszerek: gyógyszerek, testmozgás és kígyószál ill. lepkefű kivonat apigeninnel
Magyarországon az érdeklődés középpontjába kerültek azok a módszerek, amelyekkel a szervezet vérkeringésben lévő saját őssejt mennyiségét lehet fokozni azzal a céllal, hogy a felszaporodott őssejtek károsodott szöveteinket (pl. agy, szív és érrendszer) regenerálják. Nem mindegy azonban, hogy milyen módon növeljük a csontvelőben ill. az agy hippocampuszában termelődő őssejtjeink mennyiségét. A testmozgás az egyik leghatékonyabb és legeredményesebb őssejt fokozó. Rendszeres testmozgással (pl. futás) megelőzhetőek a szív és érrendszeri betegségek, csökkenthetők a már elszenvedett stroke (szélütés) következményei és megelőzhetőek, vagy enyhíthetőek a depresszió ill. más agybetegségek tünetei. A depresszió egyik legfontosabb agyi megnyilvánulása az őssejt termelődés jelentős csökkenése az agyban. Az antidepresszáns gyógyszerek jelentős része is ezt a rendellenességet ellensúlyozza. A testmozgással csökkenthető számos ráktípus előfordulásának valószínűsége is. Rendszeres testmozgással akár 3-400%-al növelhetjük a keringésben az érhálózatunkat regeneráló csontvelőben termelődött őssejtek (EPC, Endothelial Progenitor Cells) mennyiségét és jelentősen emelhetjük az agy folyamatos hippocampuszban történő agyi őssejtekből kiinduló új agysejt termelését is. A testmozgással csökken a rák kialakulásának kockázata, mivel az őssejt fokozáson kívül jelentős rákellenes folyamatokat is elindít a szervezetben (pl. inzulin érzékenység növelés). A terhesség alatti úszás ill. testmozgás valószínűleg az utódok agyi képességeit is mérhetően fokozza. Az erőltetett futás, pedig azonnal növeli a tanulási képességeket. Az agyi őssejtek termelődése erősíti az agy regenerációs képességét súlyos agybetegségek (pl. Alzheimer) és időskor elérése esetében. A kalóriaszegény táplálkozás is jelentős agyi „őssejt fokozó”, talán ezzel is magyarázható, hogy életünket meghosszabbíthatja ill. megelőzhet súlyos agybetegségeket. Az őssejt fokozók akkor hatékonyak, ha a testmozgáshoz hasonlóan nem csak egy tényezőt – pl. a vérkeringésben lévő őssejt számot, hanem más folyamatokat is szabályoznak a szervezetben: pl. koleszterin, vérnyomás, inzulin érzékenység. Ezek a szív és érrendszer rizikófaktorai, amelyek nem csak a vérkeringésben található csontvelő eredetű őssejtek mennyiségét csökkentik, hanem a meglévő őssejteket is károsítják. Csökkentik azoknak azt a képességét is, hogy a szervezet, pl. szív és érrendszer, károsodásait megszüntessék. Ha ugyanis az őssejtek maguk is károsodottak, akkor nem képesek a szervezet szöveteit regenerálni, hiába növeljük azok számát a szervezetben.
A cukorbetegség, magas vércukorszint, dohányzás, magas koleszterinszint (LDL) és magas vérnyomás – a szív és érrendszer rizikófaktorai - nem csak a vérkeringés őssejtjeinek mennyiségét csökkentik jelentősen, hanem károsítják a meglévő őssejtek működőképességét is. Ezért egyszerű saját őssejt szám fokozással nem lehet jelentős eredményeket elérni. Pl. a szívkoszorúér betegség esetében a magasabb őssejt számmal rendelkezők (EPC) halálozási aránya nem kedvezőbb, annak ellenére, hogy közülük szívbetegségben kevesebben halnak meg. Náluk más problémákból fakadó halálozási arányok lesznek magasabbak. Már említettük az antidepresszáns gyógyszerek agyi őssejt fokozó hatását. Meglepő, de őssejt fokozó gyógyszerek már viszonylag régen a piacon vannak szív és érrendszeri problémákkal küzdők számára is. Pl. néhány vérnyomáscsökkentő (sztatinok, angiotensin modulátorok) és inzulin érzékenység növelő gyógyszer (pioglitazone) nem csak az őssejtek számát tudják akár 100%-al is növelni a vérkeringésben, hanem az őssejtek sérüléseit, károsodásait is képesek javítani. Ezért e gyógyszerek célzott alkalmazása csökkenti a halálozási arányokat a mellékhatások ellenére is. A leghatékonyabb őssejt fokozók nem csak egy tényezőt befolyásolnak (pl. őssejt szám), hanem számos más problémát is enyhítenek a szervezetben, így pl. a koleszterin-, vérnyomás szintet, inzulin érzékenységet és az agyban (gyrus dentatus) folyamatosan termelődő sejtek mennyiségét. Több tényezőt befolyásoló őssejt fokozókkal csökkenteni lehet az atheroszklerózist és így pl. a szélütést, perifériális érbetegséget, szívinfarktust ill. számos más szöveteinket károsító folyamatot. Ebben az értelemben kétségtelenül a leghatékonyabb számunkra azonnal rendelkezésre álló természet nyújtotta őssejt fokozók a speciális ritka gyógygomba kivonatok (pl. Kígyószál és Lepkefű kivonat, Cordyceps species). Nem véletlen, hogy számos gyógygomba jótékony hatását úgy fedezték fel, hogy feltűnt az azokat fogyasztók szokatlanul magas átlagéletkora. Speciális gyógygomba kivonatok nyújtják jelenleg a legbiztonságosabb és leghatékonyabb eszközöket azok számára, akik csak korlátozott mértékben képesek testmozgásra regeneráló „őssejt fokozás” céljából, pl. időskor esetén. Egyes gyógygomba kivonatok rendkívül hatékony fokozói a csontvelő őssejt képzésének és még a köldökzsinórvér őssejt szaporításának jelentős növelésére is képesek amellett, hogy az immunrendszert a ráksejtek elpusztítására ösztönzik. Speciális gyógygomba kivonatok őssejt fokozása a központi idegrendszerben is jelen van és olyan anyagokat is képeznek (NGF), amelyek elősegítik a sérült agysejtek regenerálódását és az újonnan keletkezettek túlélését pl. időskor, stressz, depreszió, Alzheimer, skizofrénia esetén. Nem véletlen, hogy ezeket a népi gyógyászat a központi idegrendszer betegségeire, sérüléseire évezredek óta alkalmazza. A speciális őssejt fokozó gyógygomba kivonatok azért rendkívül hatékonyak, mert képesek az őssejt szám fokozáson kívül az őssejtek funkcióinak helyreállítására is, valamint növelik az inzulin érzékenységet, csökkentik a koleszterinszintet (LDL), szabályozzák a vérnyomást, csökkentik az érelmeszesedést. A Kígyószál és Lepkefű kivonat keverékek központi idegrendszert és más szöveteinket regeneráló hatását jelentősen növelheti az idei év egyik legjelentősebb magyar rákellenes fejlesztése, a flavonoidokban dúsított BÚZACSÍRA-APIGENIN kivonat, amelynek egyik fő rákellenes flavonoid hatóanyaga az apigenin. A búzacsíra-apigenin fő rákellenes hatóanyag tartalma - napi bevitelre lebontva - több mint százszorosa annak, mint amit a mai legfejlettebb magyar falvonoid és búzacsíra kivonat készítmények tartalmaznak, mivel még egyetlen flavonoid vagy búzacsíra kivonatot sem standardizáltak a búzacsíra legerősebb rákellenes hatóanyagára, az apigenin flavonoidra. Az apigenin gyulladásátló hatása révén (hasonlóan az ibuprofenhez) megelőzheti az Alzeimer és Parkinson kór kialakulását és lassíthatja az agy elöregedésének folyamatát.
A természet hatékony, megbízható, a népgyógyászatban évezredek óta alkalmazott „őssejt fokozó” eszközökkel látott el minket, ezért nem szükséges bizonytalan hatású készítményekhez nyúlnunk, hiszen azok veszélyei még nem tisztázottak, őssejt fokozó hatásai pedig nagyságrendekkel elmaradhatnak a fentebb leírt módszerekétől.
Javaslataink csak kiegészítik, és nem helyettesítik az orvosok által előírt kezeléseket.
Forrás: www.CARDIANAX.hu
Felhasznált szakirodalom:
Cotman, CW., et al.: Exercise builds brain health: key roles of growth factor cascades and inflammation; In: Trends Neurosci., 2007, 30(9):464-72.
Brene, S., et al.: Running is rewarding and antidepressive; In: Physiol Behav., 2007, 92(1-2): 136-40.
Bjornebekk, A., et al.: The antidepressant effect of running is associated with increased hippocampal cell proliferation; In: Int J Neuopsychopharmacol., 2005, 8(3):357-68.
Luo, CX., et al.: Voluntary exercise-induced neurogenesis in the postischemic dentate gyrus is associated with spatial memory recovery from stroke; In: J Neurosci Res., 2007, 85(8): 1637-46.
Dranovsky, A., et al.: Hippocampal neurogenesis: regulation by stress and antidepressants; In: Biol Psychiatry. 2006, 59(12):1136-43.
Warner-Schmidt, JL., et al.: Hippocampal neurogenesis: opposing effect of stress and antidepressant treatment; In: Hippocampus., 2006, 16(3): 239-49.
Lee, HH., et al.: Maternal swimming during pregnancy enhances short-term memory and neurogenesis in the hippocampus of rat pups; In: Brain Dev., 2006, 28(3): 147-54.
Kim, H., et al.: The influence of maternal treadmill running during pregnancy on short-term memory and hippocampal cell survival in rat pups; In: Int J Dev Neurosci., 2007, 25(4): 243-9.
Duman, RS.: Neurotrophic factors and regulation of mood: role of exercise, diet and metabolism; In: Neurobiol Aging., 2005, 26(1): 88-93.
Duman, RS. et al.: A neurotrophic model for stress-related mood disorders; In: Biol Psychiatry., 2006, 59(12):1116-27.
Bjornebekk, A., et al.: The antidepressant effect of running is associated with increased hippocampal cell proliferation; In: Int J Neuropsychopharmacol., 2005, 8(3): 357-68.
Faraci, FM., et al.: Protecting the brain with eNOS: Run for your life; In: Circ. Res., 2006, 99:1029-1030.
Gertz, K., et al.: Physical activity improves long-term stroke outcome via endothelial nitric oxide synthase-dependent augmentation of neovascularization and cerebral blood flow; In: Circulation Research, 2006, 99:1132-1140.
Ernst, C., et al.: Antidepressant effect of exercise: evidence for an adult-neurogenesis hypothesis? In: J Psychiatry Neuroscience, 2006, 31(2):84-92.
van Praag, H., et al.: Exercise enhances learning and hippocampal neurogenesis in aged mice; In: J. Neuroscience, 2005, 25(38):8680-8685.
Adlard, PA., et al.: Voluntary exercise decreases amyloid load in a transgenic model of Alzheimer’sdisease; In: J. Neuroscience., 2005, 25(17):4217-21.
Tillerson, JL., et al.: Exercise induces behavioral recovery and attenuates neurochemical deficits in rodent models of Parkinson’s sisease; In: Neuroscience., 2003, 119(3):899-911.
Winter, B., et al.: High impact running improves learning; In: Neurobiol Learn Mem., 2007, 87(4):597-609.
Ferris, LT., et al.: The effect of acute exercise on serum brain-derived neurotrophic factor levels and cognitive function; In: Med Sci Sports Exerc., 2007, 39(4):728-34.
Shaffer, RG., et al.: Effect of acute exercise on endothelial progenitor cells in patients with peripheral arterial disease; In: Vascular Medicine, 2006, 11: 219-226.
Werner, N., et al.: Circulating endothelial progenitor cells and cardiovascular outcomes; In: New England Journal of Medicine, 2005, 353:999-1007.
Radom-Aizik, S., et al.: The effect of acute exercise on circulating CD34+ stem cell in early and late pubertal boys; In: FASEB, 2006, 20:A1404.
Frielingsdorf, H., et al.: Nerve growth factor promotes survival of new neurons in the adult hippocampus; In: Neurobiol Dis., 2007, 26(1): 47-55.
Mashayekhi, F., et al.: Infusion of anti-nerve growth factor into the cisternum magnum of chick embryo leads to decreased cell production int he cerebral cortical germinal epithelium; In: Eur J Neurol., 2007, 14(2):181-6.
Mashayekhi, F.: Neural cell death is induced by neutralizing antibody to nerve growth factor: An in vivo study; In: Brain Dev., 2007.
Schulte-Herbrüggen, O., et al.: Neurotrophic factors—a tool for therapeutic strategies in neurological, neuropsychiatric and neuroimmunological diseases? In: Curr Med Chem., 2007,14(22):2318-29.
Cuello, AC., et al.: The failure in NGF maturation and its increased degradation as the probable cause for the vulnerability of cholinergic neurons in Alzheimer’s disease; In: Neurochem Res., 2007, 32(6): 1041-5.
Lad, SP., et al.: Nerve growth factor: structure, function and therapeutic implications for Alzheimer’s disease; In: Curr Drug Targets CNS Neurol Disord., 2003, 2(5):315-34.
Tuszynski, MH., et al.: A phase 1 clinical trial of nerve growth factor gene therapy for Alzheimer disease; In: Nat Med., 2005, 11(5):551-5.
Tuszynski, MH.: Intraparenchymal NGF infusion rescue degenerating cholinergic neurons; In Cell Transplant., 2000, 9(5):629-36.
Trejo, JL., et al.: The effect of exercise on spatial learning and anxiety-like behavior are mediated by an IGF-I-dependent mechanism related to hippocampal neurogenesis; In: Mol Cell Neurosci., 2007.
Galvan, V., et al.: Neurogenesis in the adult brain: implications for Alzheimer’s disease; In: CNS Neurol Disord Drug Targets., 2007, 6(5):303-10.
Mattson, MP.: Neuroprotective signaling and the aging brain: take away my food and let me run; In: Brain Res., 2000, 886(1-2):47-53.
Kim, GY., et al.: Effect of water-soluble proteoglycan isolated from Agaricus blazei on the maturation of murine bone marrow-derived dendritic cells; In: Int Immunopharmacol., 2005, 5(10):1523-32.
Lin, H., et al.: Maitake beta-glucan MD-fraction enhances bone marrow colony formation and reduces doxorubicin toxicity in vitro; In: Int Immunopharmacol., 2004, 4(1):91-9.
Wang, B., et al.: Effect of Ganoderma triterpene on proliferation of dendritic cells from mouse spleen; In: Zhong Yao Cai, 2005, 28(7): 577-9.
Smith, DE., et al.: Age-associated neuronal atrophy occurs in the primate brain and is reversible by growth factor gene therapy; In: Proc. Natl. Acad. Sci., 1999, 96:10893-98.
Nishina, A., et al.: Lysophosphatidylethanolamine in Grifola frondosa as a neurotrophic activator via activation of MAPK; In: J. Lipid Res., 2006,47:1434-1443.
Lin, H., et al.: Enhancement of umbilical cord blood cell hematopoiesis by Maitake beta-glucan is mediated by granulocyte colony-stimulating factor production; In: Clinical and Vaccine Immunology, 2007, 21-27.
Nishizawa, K., et al.: Antidepressant-like effect of Cordyceps sinensis int he mouse tail suspension test; In: Biol. Pharm. Bull.,2007, 30(9):1758-1762.
Tuszynski, MH., et al.: Nerve growth factor infusion in the primate brain reduces lesion-induced cholinergic neuronal degeneration; In:J. Neurosci., 1990, 10(11):3604-3614.
Frick, KM., et al.: The effect of nerve growth factor on spatial recent memory in aged rats persist after discontinuation of treatment; In: J. Neurosci., 1997,17(7):2543-2550.
Koh, JH., et al.: Activation of macrophages and the intestinal immune system by an orally administered decoction from cultured mycelia of Cordyceps sinensis; In: Biosci. Biotechnol. Biochem., 2002, 66(2):407-411.
Lee, EW., et al.: Two novel diterpenoids, erinacines H and I from Mycelia of Hericium erinaceum; In: Biosci. Biotechnol. Biochem., 2000, 64(11): 2402-2405.
Yano, S., et al.: Dietary apigenin suppresses IgE and inflammatory cytokines production in C57BL/6N Mice; In: Biochemical Pharmacology, 2006, 54(14): 5203-5207.
Robinson, SC., et al.: A chemokine receptor antagonist inhibits experimental breast tumor growth; In: Cancer Research, 2003, 63, 8360-65.
Anita, E., et al.: Anti-angiogenesis therapy can overcome endothelial cell anergy and promte leukocyte-endothelium interactions and infiltration in tumors; In: FASEB J., 2006, 20: 621-630.
Nair, S., et al.: Synergy between tumor immunotherapy and antiangiogenic therapy; In:Blood, 2003, 102(3).
Zhang, L., et al.: Intratumoral T cells, recurrence, and survival in epithelial ovarian cancer; In: N Engl. J Med., 2003, 348: 203-13.
Steege, JCAB., et al.: Angiogenic profile of breast carcinoma determines leukocyte infiltration; In: Clinical Cancer Research, 2004, 10:7171-78.
Manning, EA., et al.: A vascular endothelial growth factor receptor-2 inhibitor enhances antitumor immunity through an immune-based mechanism; In: Clinical Cancer Research, 2007, 13: 3951-3959.
Patil, CS., et al.: Protective effect of flavonoids against aging- and lipopolysaccharide-induced cognitive impairment in mice; In: Pharmacology, 2003, 69(2):59-67.
Elsisi, NS., et al.: Ibuprofen and apigenin induce apoptosis and cell cycle arrest in activated microglia; In: Neuroscience Letters, 2005, 375(2): 91-96.
Lee, J., et al.: Dietary restriction enhances neurotrophin expression and neurogenesis in the hippocampus of adult mice; In: J Neurochem., 2002, 80(3): 539-47.
Mattson, MP., et al.: Existing data suggest that Alzheimer’s disease is preventable; In: Ann N Y Acad Sci., 2000, 924: 153-9.
Patel, NV., et al.: Caloric restriction attenuates Abeta-deposition in Alzheimer transgenic models; In: Neurobiol Aging, 2005, 26(7): 995-1000.
Szekely, CA., et al.: NSAID use and dementia risk in the Cardiovascular Health Study. Role of APOE and NSAID type; In: Neurology, 2007.
Hayden, KM., et al.: Does NSAID use modify cognitive trajectories int he elderly? The Cache County study; In: Neurology, 2007, 69(3): 275-82.
Wahner, AD., et al.: Nonsteroidal anti-inflammatory drugs may protect against Parkinson disease; In: Neurology, 2007, 69(19): 1836-42.
Chen. H., et al.: Nonsteroidal antiinflammatory drug use and the risk of Parkinson’s disease; In: Ann Neurol., 2005, 58(6): 963-7.
Kim, G., et al.: Water extract of Cordyceps militaris enhances maturation of murine bone marrow-derived dendritic cells in vitro; In: Biol. Pharm. Bull., 2006, 29(2): 354-360.
Fang, J., et al.: Apigenin inhibits tumor angiogenesis through decreasing HIF-1alpha and VEGF expression; In:Carcinogenesis, 2007, 28(4):858-64.
Liu, LZ., et al.: Apigenin inhibits expression of vascular endothelial growth factor and angiogenesis in human lung cancer cells: implication of chemoprevention of lung cancer; Mol Pharmacol., 2005, 68(3):635-43.
Lin, YL., et al.: Polysaccharide purified from Ganoderma lucidum induced activation and maturation of human monocyte-derived dendritic cells by the NF-kappaB and p38 mitogen-activated protein kinase pathways; In:J Leukoc Biol., 2005, 78(2):533-43.
Chan, WK., et al.: Ganoderma lucidum mycelium and spore extracts as natural adjuvants for immunotherapy; In: J Altern Complemet Med., 2005, 11(6): 1047-57.
Lin, Y., et al.: Polysaccahride purified from Ganoderma lucidum induces gene expression changes in human dendritic cells and promotes T helper 1 immune response in BALB/c mice; In: Molecular Pharmacology, 2006, 70(2).
Osterweil, N., et al.: Significance of endothelial progenitor cells in hepatocellular carcinoma; In: Hepathology, 2006, 44:836-843.
Levenson, CW., et al.: Eat less, live longer? New insights into the role of caloric restriction in the brain; In: Nutr Rev., 2007, 65(9): 412-5.
Mattson, MP., et al.: Suppression of brain aging and neurodegenerative disorders by dietary restriction and environmental enrichment: molecular mechanism; In: Mech Ageing Dev., 2001, 122(7): 757-78.
Mattson, MP., et al.: Meal size and frequency affect neuronal plasticity and vulnerability to disease: cellular and molecular mechanisms; In: J Neurochem, 2003, 84(3): 417-31.
Stewart, KJ.: Exercise training: can it improve cardiovascular health in patients with type 2 diabetes? In: Br. J. Sports Med. 2004, 38:250-252.
Bahlmann, FH., et al.: Stimulation of endothelial progenitor cells: a new putative therapeutic effect of angiotensin II receptor antagonists; In: Hypertension, 2005, 45: 526-529.
Levy, BI.: et al.: Beneficial effects of circulating progenitor endothelial cells activated by angiotensin receptor antagonists; In: Hypertension, 2005, 45:491-2.
Wang, CH., et al.: Pioglitazone increases the numbers and improves the functional capacity of endothelial progenitor cells in patients with diabetes mellitus; In: Am Heart J., 2006, 52(6):1051.e1-8.
Rehman, J., et al.: Exercise acutely increases circulating endothelial progenitor cells and monocyte-/macrophage-derived angiogenic cells; In: J Am Coll Cardiol. 2004, 43(12):2314-8.
Werner, N., et al.: Circulating endothelial progenitor cells and cardiovascular outcomes; In: N Engl J Med, 2005,353: 999-1007.
Tepper, OM., et al.: Human endothelial progenitor cells from type II diabetics exhibit ipaired proliferation, adhesion, and incorporation into vascular structures; In: Circulation, 2002,106:2781-86.
Bonsignore, MR., et al.: Circulating hematopoietic proenitor cells in runners; In: J Appl Physiol, 2002, 93:1691-7.
Morici, G., et al.: Supramaximal exercise mobilizes hematopoietic progenitors and retilocytes in athletes; In: Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol, 289: R 1496-R1503.
Caballero, S., et al.: Ischemic vascular damage can be repaired by healthy, but not diabetic, endothelial progenitor cells; In: Diabetes, 2007, 56:960-967.
Pistrosch, F., et al.: In type 2 diabetes, rosiglitazone therapy for insulin resistance ameliorates endothelial dysfunction indepenent of glucose control; In: Diabetes Care., 2004, 27(2):484-90.
Pistrosch, F., et al.: PPARgamma-agonist rosiglitazone increases number and migratory activity of cultured endothelial progenitor cells; In: Atherosclerosis., 2005, 183(1):163-7.
Mancini, GB., et al.: Reduction of morbidity and mortality by statins, angiotensin-converting enzyme inhibitors, and angiotensin receptor blockers in patients with chronic obstructive pulmonary disease; In: J Am Coll Cardiol., 2006, 47(12):2554-60.
Lee, VC., et al.: Meta-analysis: angiotensin-receptor blockers in chronic heart failure and high-risk acute myocardial infarction; In: Ann Intern Med., 2004, 141(9): 693-704.
Michaud, SE., et al.: Circulating endothelial progenitor cells from healthy smokers exhibit impaired functional activities; In: Atherosclerosis., 2006, 187(2):423-32.
Heiss, C., et al.: Impaired progenital cell acivity in age-related endothelial dysfunction; In: J Am Coll Cardiol., 2005, 45(9):1441-8.
Michowitz, Y., et al.: Circulating endothelial progenitor cells and clinical outcome in patients with congestive heart failure; In: Heart, 2007, 93:1046-1050.
Imanishi, T., et al.: Oxidised low-density lipoprotein inhibits vascular endothelial growth factor-induced endothelial progenitor cell differentiation; In: Clin Exp Pharmacol Physiol., 2003, 30(9): 665-70.
Hill, JM., et al.: Circulating endothelial progenitor cells, vascular function, and cardiovascular risk; In: N Engl J Med., 2003, 348: 593-600.
Vasa, M., et al.: Number and migratory activity of circulating endothelial progenitor cells inversely correlate with risk factors for coronary artery disease; In: Circ. Res., 2002; 89:e1-e7.
Wang, HY., et al.: Circulating endothelial progenitor cells, C-reactive protein and severity of coronary stenosis in Chinese patients with coronary artery disease; In: Hypertens Res, 2007, 30(2).
Cubal, Ch., et al.: Bone marrow cells have a potent anti-ischemic effect against myocardial cell death in humans; In: J Thorac Cardiovasc Surg, 2006, 132: 1112-8.
Uemura, R., et al.: Bone marrow stem cells prevent left ventricular remodeling of ischemic heart through paracrine signaling; In: Circulation Researh, 2006,98:1414.
Wojakowski, W., et al.: Circulating progenitor cells in stable coronary heart disease and acute coronary syndromes: relevant reparatory mechanism? In: Heart, 2008; 94: 27-33.
Tongers, J., et al.: Frontiers in nephrology: the evolving therapeutic applicaions of endothelial progenitor cells; In: American Society of Nephrology, 2007, 18:2843-52.
Palange, P., et al.: Circulating haemopoietic and endothelial progenitor cells are decreased in COPD; In: Eur Respir J., 2006, 27:529-41.
Sobrino, T., et al.: The increase of circulating endothelial progenitor cells after acute ischemic stroke is associated with good outcome; In: Stroke, 2007, 38:2759.
Westerweel, PE., et al.: Haematopoietic and endothelial progenitor cells are deficient in quiescent systemic lupus erythematosus; In: Annals of the Rheumatic Diseases, 2007, 66: 865-70.
Kissel, ChK., et al.: Selective functional exhaustion of hematopoietic progenior cells in the bone marrow of patients with postinfarction hart failure; In: J Am Coll Cardiol., 2007, 49: 2341-2349.
Boos, ChJ., et al.: Relationship between circulating endothelial cells and the predicted risk of cardiovascular events in acute coronary syndromes; In:European Heart Journal, 2007, 28(9):1092-1101.
Roberts, N., et al.: Endothelial progenitor cells are mobilized after cardiac surgery; In: Ann Thorac Surg, 2007; 83: 598-605.
Laufs, U., et al.: Running exercise of different of different duration and intensity: effect on endothelial progenitor cells in healthy subjects; In: Eur J Cardiovasc Prev Rehabil., 2005, 12(4):407-14.
Steiner, S., et al.: Endurance training increases the number of endothelial progenitor cells in patients with cardiovascular risk and coronary artery disease; In: Atherosclerosis, 2005, 181(2):305-10.
Adams, V., et al.: Increase of circulating endothelial progenitor cells in patients with coronary artery disease after exercise-induced Ischemia; In: Arterioscler Thromb Vasc Biol., 2004, 24:684-90.
Sandri, M., et al.: Effects of exercise and ischemia on mobilization and functional activation of blood-derived progenitor cells in patients with ischemic syndromes; In: Circulation., 2005; 111: 3391-3399.
Laufs, U., et al.: Physical training increases endothlial progenitor cells, inhibits neointima formation, and enhances angiogenesis; In: Circulation, 2004, 109, 220-226.
Kraenkel, N., et al.: Hyperglycemia reduces survival and impairs function of circulating blood-derived progenitor cells; In: Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., 2005, 25, 698-703.
Schmidt-Lucke, C., et al.: Reduced number of circulating endothelial progenitor cells predicts future cardiovascular events: proof of concept for the clinical importance of endogenous vascular repair; In: Circulation, 2005, 111: 2981-7.
Fadini, GP., et al.: Circulating CD34+ cells, metabolic syndrome, and cardiovascular risk; In: European Heart Journal, 2006, 27, 2247-55.
Fadini, GP., et al.: Circulating endothelial progenitor cells are reduced in peripheral vascular complications of type 2 diabetes mellitus; In: J Am Coll Cardiol., 2005, 45(9):1449-57.
Werner, N., et al.: Influence of cardiovascular risk factors on endothelial progenitor cells: limitations for therapy? In: Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., 2006, 26, 257-66.
Lesnik, Ph., et al.: A new dimension int he vasculoprotective function of HDL: progenitor-mediated endothelium repair; In: : Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., 2006, 26, 965-7.
Chen, JC., et al.: Number and activity of endothelial progenitor cells from peripheral blood in patients with hypercholesterolaemia; In: Clin Sci (Lond.)., 2004, 107(3):273-80.
Hoetzer Gl., et al.: Aging, exercise, and endothelial progenitor cell clonogenic and migratory capacity in men; In: J Appl Physiol, 2007, 102(3):847-52.
Wang, X., et al.: Effects of ox-LDL on number and activity of circulating endothelial progenitor cells; In: Drug Chem Toxicol., 2004, 27(3):243-55.
Loomans, CJ., et al.: Endothelial progenitor cell dysfunction in type 1 diabetes: another consequence of oxidative stress? In: Antioxid Redox Signal., 2005, 7(11-12): 1468-75.
Capla, JM., et al.: Diabetes impairs endothelial progenitor cell-mediated blood vessel formation in response to hypoxia; In: Plast Reconstr Sur., 2007, 119(1):59-70.
Tepper, OM., et al.: Human endothelial progenitor cells from type II diabetics exhibit impaired proliferation, adhesion, and incorporation into vascular structures; In: Circulation., 2002, 106(22):2781-6.
Tso, C., et al.: High-density lipoproteins enhance progenitor-mediated endothelium repair in Mice; In: Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., 2006, 26: 1144-49.
Yang, B., et al.: Hypolipidemic effect o fan exo-biopolymer produced from a submerged mycelial culture of Hericium erinaceus; In: Biosci. Biotechnol. Biochem.,2003, 67(6):1292-98.
Koh, J., et al.: Hypocholesterolemic effect of hot-water extract from mycelia of Cordyceps sinensis; In: Biol. Pharm. Bull.,2003, 26(1): 81-87.
Chen, Y., et al.: High glucose impairs early and late endothelial progenitor cells by modifying nitric oxid-related but not oxidative stress-mediated mechanisms; In: Diabetes, 2007, 56, 1559-68.
Fadini, GP., et al.: Significance of endothelial progenitor cells in subjects with diabetes; In: Diabetes Care, 2007, 30(5).
Li, M., et al.: Endothelial progenitor cells are rapidly recruited to myocardium and mediate protective effect of ischemic preconditioning via „imported” nitric oxide synthase activity; In: Circulation, 2005, 111: 1114-20.
nyari mikulas (törölt) 2008.01.14. 04:06:12
Azt tudjuk, hogy mindenre jo.
Olvasom a Nok Lapja Cafe-ban, ahol szinten hirdeted.
Mellesleg, ha kell szivesen segitek osszedobni egy ingyenes weblapot, oda ird ezeket es akkor eleg a linket berakni a kulonbozo forumokba.
p.s.: a hivatkozasi listadnak semmi koze a cikkedhez. Legkozelebb szamokkal, vagy az elso szerzo nevevel jelezd a szovegben, hogy hol kire hivatkozol. Nezd meg barmilyen szakmai jellegu irast, cikket vagy szakkonyvet, hogyan szokas ezt elkovetni jobb polgari demokraciakban. ;-)
Ha nem erted, szivesen segitek ebben is. Szolj.
schiller marta 2008.01.14. 10:40:04
Rigor 2008.01.14. 12:54:45
Rigor 2008.01.14. 12:55:16
fromdtod 2008.01.20. 01:36:33
schiller marta 2008.01.20. 23:30:48
Szilágyi András 2008.01.20. 23:43:38
dlp.data.hu/dl/5f050312e59de37ef6d20128b1e3036d/4793cc3c/2008-01-20/12008684121449490926/lanchidradio.mp3
nyari mikulas (törölt) 2008.01.21. 01:01:51
Meg erdekesebb kerdes: vajon miert vontak ki a forgalombol?
Rigor 2008.01.21. 01:23:27
Rigor 2008.01.21. 01:57:55
schiller marta 2008.01.23. 23:05:20
nyari mikulas (törölt) 2008.01.24. 01:20:50
A szokas az, hogy a csupa nagybetus iras kiabalast jelent. Tanacs abbol az idobol, amikor az internet indult:
"Használj vegyesen kis- és nagybetût! A CSUPA NAGYBETÛ OLYAN, MINTHA ORDITANÁL!"
schiller marta 2008.02.10. 00:26:28
jozsi 2008.02.13. 10:39:28
A szert még mindig forgalmazzák.
Ez borzasztó, mikor fogják már betiltani?
Tud valaki tenni eziránt valamilyen lépést?
Aggódom azokért az emberekért, akik szedik.
schiller marta 2008.02.13. 23:47:13
Szilágyi András 2008.02.14. 00:33:14
Ezen az oldalon az Olimpiq nevű őssejtfokozó kapszuláról van szó. Nem tudom, mi az a dr. Thomas étrend-kiegészítő, sose hallottam róla, és azt sem tudom, hogy mi történt vele. Mindenesetre itt nem arról beszélünk. Ön bizonyára a "dr Thomas" keresőkifejezéssel találta meg ezt az oldalt, ugyanis a cikk szövegében szerepel egy bizonyos dr. Thomas Eschenhagen. Neki azonban semmi köze az Ön által "dr. Thomas étrend-kiegészítő"-nek nevezett szerhez. Ez lehet a félreértés oka.
schiller marta 2008.02.14. 20:29:39
Rebbeka 2008.03.17. 17:30:45
Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy ugy jo 30 evvel ezelott ugyan ilyen vitak voltak a "Beres cseppekrol" is. Orvosok tiltakoztak a szedese ellen ugyan ezekkel az indokokal. Mi lett mara a Beres-bol !? Uzletlanc, rengeteg keszitmeny, etrendkiegeszitok amik nem karossak a szervezetre, mert ennyi ido tavlatabol mar kimondhatjuk, hogy nem karos !
Ha jol tudom, az Olimpic-nal is volt 100 fo onkentes human kiserleti alany. Valamint arrol se feledkezzunk el, hogy a Pecsi Orvostudomanyi egyetem laboratoriuma is a nevet adta a keszitmenyhez valamilyen szinten !
Csak azt szertnem kerdezni, hogy akkor most kinek higgyunk ???
Andrzei 2008.03.19. 12:00:14
Egyébként nagyon hasznosnak tartom, hogy a blog írói a tudományos módszertan szerint járnak el, illetve ezt az olvasókkal is ismertetik (újra és újra). Ez talán eloszlatja az emberek nagy részében máig meglevő tévhitet, hogy amit bemondanak a TV-ben az igaz is.
A Debreceni egyetem kutatásait nem ismerem, de ha van róla dokumentáció, szívesen elolvasom. Ez azonban még nem elég. A kísérletek alapvető tulajdonságai, hogy jól dokumentáltak ÉS megismételhetőek. Azaz ha a két kutató a kezelt csoportban (a kontrollcsoporthoz képest) X%-os javulást észlelt Y típusú betegség esetében, akkor Burkina Fasoban, Tajvanban, az USA-ban mindenhol ehhez hasonló eredményeket tudnának produkálni a szakemberek. Mivel ezen szer esetében csak egy kísérlet volt, és az sem megfelelően dokumentált, így nem lehet hitelt adni neki. Ezért nem értem a mocskolódó hozzászólásokat. Ha a szer jó, akkor elemi érdekük mindenhol ezt bizonyítani. Mi lenne jobb reklám, mintha az összes kutatóintézet egybehangzóan azt állítaná, hogy a szer hatásos. Ezzel szemben nem volt több kísérlet, és nincs dokumentáció sem. Aki pedig ezt kéri az rögtön hitelrontó és alperes. A dolog nem tiszta számomra.
Andrzei
Andrea 2008.07.31. 18:51:43
elgondolkodtató a cikkük, csak az zavar, hogy elkövetője miért nem írta alá?
nyari mikulas (törölt) 2008.07.31. 19:31:42
Szilágyi András 2008.07.31. 19:32:25
Shapeshifter 2008.08.28. 13:19:39
Titi002 · http://nemtommi 2008.10.24. 23:53:09
Szilágyi András 2008.10.25. 10:12:17
mi nem ajánljuk az őssejtfokozó kapszula szedését senkinek.
Nika789 2008.10.26. 18:09:17
Van értelme. Köszi.
Szerintem jó néhányan látogatunk vissza erre az oldalra, kétségeinket eloszlatandó vagy megerősítendő célzattal.
ismerős 2008.10.26. 19:25:29
A lényegre térve tudni kéne ezzel a poentírozott szellemi fölényességgel,hogy ha egy ilyen kapszula vélelmezetten rákot okozhat akkor ezzel azt is kijelenjük,hogy az valóban őssejtfokozó,azzaz akkor tudományosan tekintve gáz azt később megfogalmazni azt ,hogy ez a hatás kétséges. Tudni kellene ezt a blogot az átlagonál értelmesebb emberek olvassák a politukusok szintjéhez méltó érvsrtuktúra itt nem használható :(
ismerős 2008.10.26. 19:34:48
Szilágyi András 2008.10.26. 20:02:43
"ezt a blogot az átlagonál értelmesebb emberek olvassák"
Valószínűleg akkor te kivétel vagy ez alól. Még az átlagos értelmességű emberek is tudják, hogy az "okozhat" szó feltételes módban van, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén okoz. Jelen esetben az egyik feltétel, hogy valóban legyen őssejtfokozó hatása.
Az átlagos értelmességű emberek valószínűleg arra is rájönnek, hogy minthogy ez a blog a Szkeptikus Társaság blogja, így a "mi" a Szkeptikus Társaságot jelenti.
ismerős 2008.10.26. 20:33:30
Szilágyi András 2008.10.26. 20:37:12
Nem feltételezem. Következtettem rá, kommentárod tartalma alapján.
"nem lehet helytálló két egymással antagóniában lévő fogalom kapcsán"
Itt nincs ilyenről szó. A kapszulának lehet őssejtfokozó hatása.
ismerős 2008.10.26. 20:46:28
Szilágyi András 2008.10.26. 20:54:04
ismerős 2008.10.26. 21:04:34
Szilágyi András 2008.10.26. 21:08:52
ismerős 2008.10.26. 21:09:02
Joco74 2008.10.26. 21:09:28
A mensa hungariqa tagoknak kötelező a pocsék helyesírás? Eddig még egy mondatot nem sikerült hiba nélkül leírnod. Amiket pedig írsz, nem is kommentálom...
Én úgy látom, hogy nem olvastad el a postot, vagy ha mégis akkor nem értetted meg. Lehet, hogy jobb lenne ha átfutnád.
ismerős 2008.10.26. 21:14:26
tényleg nyyelvtanból, de inkább matematikai logikából vagyok prealzheimerikus állapotban
Szilágyi András 2008.10.26. 21:16:52
ismerős 2008.10.26. 21:26:19
csak erre futja -helyesírás ? e-miatt nem jött át valami? irjál -kérdezz helyesbítek ha kell !
A fröcsögésről annyit,hogy nem én teszem ,hanem az aki aki csak rutinból fikáz,és azt úgy teszi,hogy önmagának mond ellent :)
ps: valőban gyengén gépírok d :),és még akedvedért sem fogok különbséget tenni néhány betű között,csak jelzem alig látom mit írok ez neked még érhetetlen nekem sajna tény,bocsáss meg csK enyi energiám jut ilyen részletkérdésekre ,de ez inkább egy külön vita tárgya legyen ha lehet:)
Joco74 2008.10.26. 21:39:24
Szeretném megtudni, hogy elolvastad egyáltalán a bejegyzést? Hozzászólásaidból nem ez látszik. De természetesen tévedhetek is.
Áruld már el nekem légy oly kedves, hogy egész pontosan hol látod az ellentmondást?
Kérlek idézd be a mondatokat...
Schnabl Mariann 2008.11.14. 12:01:47
Ezzel a szerrrel kapcsolatban van nem kevés a kételyem.
S veszélyesnek is itélem.Egy olyan témát ragadott meg, ami szerintem még gyerekcipőben jár, s megtévesztésre ad okot a súlyos betegek között. Nem bizonyított, hogy az őssejtjeink "elindulnak" s regenerálnak.....
ha nem nézzük a vivő s adalékanyagokat, amiket a cég beletesz a gyártás során, s azt sem, hogy Mo-on nem megfelelő körülmények között gyártják, a bennük lévő(ha természetes!)anyagok, max robulálnak.
A 171milliós büntetés ellenére a mai napig az összes honlapon gyógyító tulajdonságok tucatjait olvashatjuk...
egy pld:
"Egy órán belül legalább 50%-al több őssejtünk lehet!" A másik már 75%-ot ír...
Ez egy olyan marketing fogás, amit elitélek.
Az mlm-ben túlzott árat kérni ezekért, pusztán nyereségvágy!
Ezzel rossz hírét kelteni ennek az üzletágnak, ez viszont már baj!!
KÁ 2008.11.14. 16:37:36
Nekem a biorezonanciával kapcsolatban is.
ment_a_lista 2008.11.14. 22:47:22
"Az mlm-ben túlzott árat kérni ezekért, pusztán nyereségvágy!" A ön mlm szerkezetű vállalkozásában a pénz nem számít? Nincs nyereség a mágneses karkötőn?
Apropó karkötő itt olvasom: "A Germánium aktív kémiai folyamatban vesz rész, melynek eredményeként kiválasztódnak a túlságosan rövid sugárzási hullámmal rendelkező konverziós elektronok." Ez mit jelent ön szerint, mert szerintem semmit, ez tudományosnak látszó, hozzánemértőket megtévesztő blabla.
Ja, hogyan találtam meg a honlapját. Beírtam a keresőbe a robulál szót. Ezt más nem használja MO-n önön kívül, mások a helyes roborál formát írják.
nyari mikulas (törölt) 2008.11.15. 04:18:15
ophelia 2008.11.29. 11:47:02
www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/ett_felrevezetnek_kiszolgaltatott_beteg_embereket/123719/
Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2009.02.19. 10:12:31
Rákot okozhatnak a terápiás őssejtek
index.hu/tudomany/biotech/2009/02/19/rakot_okozhatnak_a_terapias_ossejtek/
Nos, ezért nem szabad kellő kutatási eredmények nélkül belevágni egy mégoly reménykeltő módszer alkalmazásába sem.
s-ombre-ro 2009.03.01. 23:39:15
Richard Dawkins, Ő igen, semmi kreacionizmus.
Még új vagyok, hadd tájékozódjam!
Remélem, nem fogtok csalódni bennem!
Végre, találtam egy normális fórumot!
Majd jelentkezem.
Az utolsó 100 komment: