Nem szeretnénk kimaradni a Homeopátia Nemzetközi Figyelemfelkeltő Hetéről való megemlékezésből (bár mintha múlt évben is egyedül emlékeztünk volna), amely pénteken fejeződött be. Ebből az alkalomból egy különleges csemegére szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Egy 2006-ban megjelent cikk szerint az első dokumentált, randomizált, kettős vak klinikai vizsgálatot a homeopátia tesztelésére használták Bajorországban, alig negyven évvel a homeopátia bevezetése után, 1835-ben: A nürnbergi sóteszt.

A helyi orvosi közösség legmagasabb rangú személyisége, Friedrich Wilhelm von Hoven lesújtó véleménnyel viseltetett a homeopátiáról, és cikket írt róla, melyben annak elméleti hátterét tudománytalannak, esetleges hatását pedig a hitnek tulajdonította. A helyi homeopata orvos, Johann Jacob Reuter másik cikkel vágott vissza, leírva, hogy  gyermekeken, őrülteken, sőt, állatokon is sikeresen alkalmazzák a homeopátiás gyógymódokat (tehát szerinte a gyógyulásba vetett hitnek nem lehet lényeges szerepe). Javasolta Hovennek, hogy próbálja ki magán a C30-as potenciájú (100³⁰ hígítás) sókészítményt – különleges érzeteket fog belőle kiváltani. Erre 10:1 arányban fogadott is volna.

A vitából egy érdekes kísérlet alakult ki. Két orvos előkészített 100 üvegcsét, és azokat a közönség előtt megszámozták. Ezután véletlenszerűen két 50 darabos csoportba sorolták őket. Az egyik csoportbeli üvegcséket tiszta desztillált vízzel töltötték fel, a másik csoportbelieket az elkészített C30-as homeopátiás sókészítménnyel. A két orvos feljegyezte, hogy mely számú üvegcsék melyik csoportba kerültek, majd a listát elzárták. A 100 üvegcsét egy bizottságnak adták át, akik ebből 54-et szétosztottak a résztvevők között. Három hét múlva újból összejöttek, és megkérdezték a résztvevőket, hogy ki tapasztalt különleges érzeteket. Az 50 megjelent résztvevőből 8 jelezte ezt. Ezek után felbontották a zártan tartott listát, amely a csoporthoz rendeléseket tartalmazta, és megállapították, hogy a 8 személyből 5 a homeopátiás oldatot, 3 a sima vizes oldatot kapta. A nagy többség azok közül, akik a homeopátiás készítményt kapták, semmi különlegeset nem észlelt magán. A vizsgálatot végzők szerint ez az eredmény nem igazolta a homeopata orvos állítását.

Az érdekesség az, hogy a kísérlet protokollja meglepően precíz volt. Biztosítva volt a kontrollcsoport (kontrollált), a hozzárendelés véletlenszerű volt (randomizált), és a vaksági kritérium is biztosítva volt mind a kísérleti alanyok, mind a kísérletet végzők szempontjából (kettős vak). A mintaelemszám is elég nagy volt – figyelembe véve azt, hogy a homeopata orvos erős reakciót várt. A hipotézis, a módszer és a kiértékelés előre egyeztetett és dokumentált volt.

Meg kell azért említeni, hogy volt a kísérletnek egy komoly torzító hibája, amely ez esetben a homeopata hipotézis ellen hatott. A résztvevők zömében homeopátiaellenesek voltak. Ha emiatt esetleg szándékosan nem jelentették az észlelt érzeteket, akkor azzal ebben a kísérleti felállásban jelentősen torzíthatták az eredményt a hipotézis rovására – függetlenül attól, hogy mindkét csoportban jelen voltak. Ez a kísérlet akkor lehetett volna torzításmentesebb, ha csak a homeopátiával szimpatizáló résztvevőket toboroztak volna.

Az azóta eltelt 175 év alatt – és főleg az elmúlt néhány évtizedben – sok ennél rosszabbul, és kevés ennél jobban kivitelezett tesztet végeztek el különféle homeopátiás szerekkel. A konklúzió az, hogy a homeopátia nem működik semmilyen konkrét betegség, rendellenes állapot esetén. A feltételezett működési mechanizmus ugyanolyan tudománytalan, mint 175 évvel ezelőtt volt. Nem meglepő, hogy két hónappal ezelőtt a brit alsóház Tudomány és Technika bizottsága azt javasolta kormányának, hogy vonják meg a homeopátiás kezelések, a homeopata kórházak támogatását, és ne törzskönyvezzék gyógyszerként a homeopátiás szereket.

Forrás: Science-Based Medicine