Szkeptikus blog

A Szkeptikus Társaság tagjainak közös blogja

Semjén Zsolt esete Teilhard de Chardinnel és az evolúcióelmélettel

A napokban végigfutott az internetes fórumokon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem egész két perces eszmefuttatása az evolúcióelmélettel kapcsolatban.

 A politikus-teológus filozófiai és tudományos kérdéseket is érintett:

... a teremtés gondolata és mondjuk az evolúció nem áll egymással ellentétben. Gondoljunk mondjuk Teilhard Chardinnek a munkásságára. Hiszen senki nem adhatja azt, amije nincs.

... ugyanakkor azért azt is kell látni, hogy az evolúció maga csak egy hipotézis; ami valószínű hipotézis, sok mindent megmagyaráz, sok mindent nem magyaráz meg, logikai problémák is vannak vele. Most csak egyet mondok: hogy ugye azt mondja, hogy azok a fajok maradtak fenn, amelyek alkalmazkodtak a környezethez. És onnan tudjuk, hogy mely fajok alkalmazkodtak a környezethez, amelyek fennmaradtak. Tehát az alapállítás egy tautológia.  

Elég sokan próbálták már a napokban értelmezni a Semjén által itt használt "senki sem adhatja azt, amije nincs" érvet ("nemo potest dare quod non habet"), mindenesetre ez inkább (vallás)filozófiai, mint tudományos kérdés. A hivatkozott neves teológus, filozófus, paleontológus Pierre Teilhard de Chardin bizonyára szofisztikáltabban érvelne arról a kérdésről, hogy milyen szerepe lenne a Teremtőnek az evolúció folyamatában, de ezek az érvek általában tudományosan megközelíthetetlenek, nem tesztelhetők. Ha valaki azt állítja, hogy a Teremtő eszköze a mai élővilág létrehozására egy természeti törvényeket követő evolúciós folyamat, akkor ezzel az érvvel azért nem lehet igazán vitatkozni, mert nem lehet olyan megfigyeléseket, teszteket tervezni, végezni, amelyek ezt a feltételezést igazolnák vagy cáfolnák. 

Az evolúcióelmélet igazságtartalmával kapcsolatban azonban lehet megalapozott kijelentéseket tenni. És hogy a miniszterelnök-helyettes számára autentikus véleményt kapjunk, idézzünk Teilhard de Chardin fő művéből, az 1955-ben megjelent Az emberi jelenség című könyvből. A teológus szerző nemcsak az evolúcióelmélet megbízhatóságáról, bizonyosságáról nyilatkozik ezekben a részekben, hanem konkrétan arról is, hogy az evolúcióelmélet vajon tényleg "csak egy hipotézis"-e.

II. Rész - AZ ÉLET
2. fejezet - Az élet szétáradása
C) A bizonyosság

...

S most itt áll előttünk ez a kétségtelenül különös Fa. Majdnem azt mondhatnánk, hogy negatív fa, mert a fordítottját mutatja annak, ami erdeink óriási fáival történik, — hiszen szemünk számára mind nagyobb átmérőjű űr mutatkozik törzsén és ágain. Látszólag mozdulatlan is, mert oly lassan hajtanak ki rügyei, hogy bármikor is nézzük, csak feslő rügyeket látunk rajta. A látható fajok sűrű lombozatú emeletei mégis határozottan kirajzolják vonásait. Nagy vonalai, méretei úgy állítják őt szemünk elé, hogy beborítja a Földet. Figyeljük jól ezt a fát, mielőtt behatolunk élete titkaiba. Mert ha csak külső formáit szemléljük is, valami tanulságot máris levonhatunk, és erőt meríthetünk: azt, hogy érezzük bizonyosságát.

Mindmáig maradt még a világon néhány olyan ember, aki gyanakszik vagy kételkedik a Fejlődést illetően. Mivel csak könyvekből ismerik a természetet s a természettudósokat, ezért azt vélik, hogy a transzformizmus körüli vita még ma is úgy folyik, mint Darwin idejében. S mert a Biológia még most is folyton vitatja azokat a mechanizmusokat, amelyek révén kialakulhattak a Fajok, azért, ezek az emberek azt képzelik, hogy az Élet tudománya talán még most is — öngyilkosság nélkül — kételkedhetne ilyen kibontakozás tényében és valóságos voltában.

A helyzet azonban gyökeresen megváltozott.

...

Íme itt van az az alapvető tény, amely kifejtést kíván, de amelynek evidens bizonyosságát már nem kell igazolnunk, és amit nem kezdhet ki semmiféle későbbi tapasztalat.

Az általánosításnak ezen a fokán azt mondhatjuk, hogy a transzformizmus már nem «kérdéses valami». Végleg eldőlt. Ha valaki ezen túl meg akarná rendíteni az Élet ilyen származásának, a Biogenezisnek valóságába vetett meggyőződésünket, annak - aláaknázva a Világ egész szerkezetét - ki kellene szakítania az Élet Fáját*.

* Amennyiben egyszerűen azt fejezi ki, hogy bármely létezőt (élőt vagy nem élőt) tapasztalatilag csakis egy tér-idő sorozatba ágyazva foghatunk föl, a fejlődéstani gondolkozásmód [itt az angol eredetiben "Evolutionary theory" kifejezés szerepel] már régóta nem hipotézis, hanem (távlati) föltétel, amelyhez a Fizikában és a Biológiában igazodnia kell minden hipotézisnek. Jelenleg a biológusok és paleontológusok még vitatják a módozatokat - és főleg az Élet átalakulásainak mechanizmusát: a Véletlen túlsúly a (neodarwinizmus), avagy a leleményesség játéka (neolamarcki felfogás) az új jellegek feltűnésében. De ma már minden tudós egyetért abban az általános és alapvető tényben, hogy szerves fejlődés van az egészében tekintett Élet esetében ugyanúgy, mint akármelyik egyedi élő esetében. S ebben már csak azért is egyetértenek a tudósok, mert ha másképp gondolkodnának, nem is dolgozhatnának tudományosan... Csak azt sajnálhatjuk (bizony igen csodálkozva), hogy világos tények ellenére sincs még akkora egység, hogy mindenki egyhangúan elismerné: az elő formák «galaktikája» (amint könyvemben felismertük) az összegöngyölődés hatalmas «ortogenetikus» mozgását mutatja - a mind nagyobb bonyolultság és a mind nagyobb tudat felé.

További idézet Chardin könyvéből:

III. rész - A gondolat
3. fejezet - A modern Föld
1. A fejlődés fölfedezése
A) A tér-idő észlelése

...

Vajon az Evolúció csak egyfajta elmélet, rendszer, valamiféle hipotézis? Bizony nem! Ennél sokkal több: olyan általános föltétel, amelyhez ezen túl igazodnia kell minden elméletnek, minden rendszernek, minden hipotézisnek; s mindegyiknek eleget kell tennie az Evolúciónak, mert csak így maradhat elgondolható és igaz mindegyikük. Fény ez, amely minden tényt megvilágít; olyan görbe, amelyhez igazodnia kell minden vonalnak. Ez az Evolúció.

Semjén egy tautológiát is felfedezni vél az evolúcióelmélet alkalmazkodás, rátermettség fogalma körül. Ez egy ismert érv, azonban csupán az jelzi, hogy az illető nem jártas az elméletben, csupán az elmélet egyes részeinek szóbeli, nyelvi megfogalmazásával vitatkozik. A rátermett fajok fennmaradnak, a fennmaradók a rátermettek. Azonban a rátermettség fogalma jól használható és tesztelhető állítások megfogalmazását teszi lehetővé. Egy valódi tautológián alapuló fogalom erre nem lenne alkalmas. Meglepő módon olyan szituációk is megjósolhatók, leírhatók (és a természetben tesztelhetők, megfigyelhetők), amelyekben a rátermett tulajdonságok, fajok nem maradnak fenn, hanem visszaszorulnak, kipusztulnak. Ilyen példák a genetikai sodródás, a más tulajdonságokkal való kapcsolódás, katasztrófák és egyéb mechanizmusok fennállása esetén fordulnak elő. Tehát az evolúcióelmélet nem állítja, hogy mindig a rátermettebbek maradnak fenn, mint ahogy azt sem, hogy a fennmaradottak mindig a legrátermettebbek. A tautológiára való hivatkozás tehát szalmabáb érvelés, azaz olyan elméletet próbál megcáfolni, amelyet valójában senki sem vall.

De hogy megint a Semjén által hivatkozott Chardin művéből idézzünk:

II, rész - Az élet
2. fejezet - Az élet szétáradása
1. Az élet elemi mozgásai
F) Irányított összeadódás

...

A rátermettebb fölülkerekedése, természetes kiválasztódás: ezek nem üres szavak; - föltéve hogy nem rejlik bennük sem végleges megoldás, és nem is tartjuk végső magyarázatnak.

A zavart az is tetézi, hogy a rátermettség fogalma az evolúció egyik hajtóerejével, azaz a mechanizmussal kapcsolatos, aminek esetleges problémái függetlenek attól a ténytől, hogy evolúció (fajok változása, egymásból való kifejlődése évszázmilliók alatt) létezett. Azaz hogy az evolúció léte ténykérdés, ahogy ezt Chardin is kifejtette. A miniszterelnök-helyettes ez irányú tájékozatlanságát mutatja az is, hogy ő is keveri a jelenség és a magyarázat fogalmait (kiemelés tőlem):

... azt is kell látni, hogy az evolúció maga csak egy hipotézis.

Nem, az evolúció léte tény. Az annak részleteit és mechanizmusát is tárgyaló evolúcióelmélet különböző részei nem egyforma szinten igazoltak. Azok zöme, ami a publikumhoz elér, már nem hipotézis (feltételezés), hanem tudományos elmélet, amely vagy elég jól vagy nagyon nagy biztonsággal igazolva van.

chardin.jpg
Chardin könyve jól megfér a többi evolúció-elméleti könyv között

 


Források:

 Az idézetek az alábbi kiadásból származnak:

T. Chardin: Az emberi jelenség - Washington; Madrid, printed, 1968., fordította Rezek Román

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr116620163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

the_zenith 2014.08.21. 18:06:44

A YT-videó kommentjeibe érdemes beleolvasni. Azért a kommentelők döntő többsége még evolúciópárti. Számomra ez nem meglepő, maradjon is ez az arány.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2014.08.24. 16:31:05

>A tautológiára való hivatkozás tehát szalmabáb érvelés, azaz
>olyan elméletet próbál megcáfolni, amelyet valójában senki sem vall.

A tautológiaprobléma eredetileg Poppertől származik,( "Hiszen kik élnek túl? A legrátermettebbek. Kik a legrátermettebbek? Akik túlélnek. Vagyis akik túlélnek, azok túlélnek" (Popper 1998: 152-153) )
ez több okból is tanulságos, legfőképp mert "az evolúciós elmélet elavult tudományfilozófiai alapon történő védelmezése valójában hatékony eszközt ad annak az ellenfélnek a kezébe, akit a tudomány képviselői éppen legyőzni és nem felfegyverezni akarnak. A túl egyszerű tudományvédelmezési stratégiák könnyen az evolúció ellen fordíthatók."

lásd: "Határmunkálatok a tudományban"
www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/Hatarmunkalatok.pdf
részlet: - Kertész Gergely : "Intelligens Tervezés a kapuknál"

"4.5 A tautológiaprobléma
Amivel az ID képviselői a leginkább előnyt tudtak kovácsolni szorult helyzetükből az az úgynevezett tautológiaproblémára való hivatkozás volt. Popper szerint, mint már említettem a darwinizmus sem jobb elmélet, mint az általa negatív példaként újra és újra megidézett marxizmus, vagy freudizmus. Az utóbbiak immúnisak a cáfolatra. Véleményét a darwinizmus esetében arra alapozta, hogy a természetes szelekció princípiuma tautológikus, így nem rendelkezik empirikus tartalommal.
Hiszen kik élnek túl? A legrátermettebbek. Kik a legrátermettebbek? Akik túlélnek. Vagyis akik túlélnek, azok túlélnek (Popper 1998: 152-153). Ebből következően Johnson pl. joggal érvelhetett úgy, hogy bár az ID elmélete is problematikus, egy a tudósok számára egyébként mérvadó és sokat hivatkozott tekintély szerint az evolucionisták sincsenek sokkal jobb helyzetben, két, igaz eltérő értelemben nem tudományos elmélet áll szemben egymással (Johnson 1991: 20-21).
A tautologikusság azért jelent problémát, mert a tautologikus elméletek nem mondanak semmit a tapasztalati világról. Popper szerint belátható, hogy a darwini elmélet semmilyen előrejelzésre sem képes. Képzeljük el például, hogy a Marson felfedezzük az élet egy alternatív formáját, de összesen csak három fajt sikerül azonosítanunk. Nem mondanánk azt, hogy ez cáfolja a darwini elméletet, pedig Popper szerint a szelekciós elmélet az élővilágban megfigyelhető diverzitást, a fajok nagy számát és változatosságát kellene, hogy magyarázza. Az elmélet mégis tökéletesen összeegyeztethetőnek tűnik három faj megfigyelésével is. (Popper 1998: 154)
Popper később, a 70-es évek végén, Michael Ruse (Ruse 1977) és más filozófusok, biológusok érveinek engedve visszavonta a darwinizmus tautologikus jellegére vonatkozó megjegyzéseit (Popper 1998). A kritikusok is megegyeznek abban, hogy a darwini elméletének vannak tautologikus állításai. Ezek egy esete a fitnesz tulajdonság definíciója, aminek egy elfogadott meghatározása így szól: „X jelleg fittebb Y jellegnél, akkor és csak akkor, ha X nagyobb valószínűséggel marad életben és/vagy nagyobb a várható reproduktív sikeressége, mint Y-nak.” (Sober 1999: 71) Ez a definíció azonban csak akkor használható fel a gyakorlatban, ha függetlenül bizonyítható, hogy egy adott esetben a populációkban mért fitneszváltozások valóban természetes szelekció eredményei és nem genetikai sodródás, vagy egyéb random folyamatok hozták létre őket. Ez pedig azt jelenti, hogy egy tulajdonságnak egy populációban való gyakoriságváltozását csak bizonyos empirikus feltételek fennállása mellett tekintjük fitneszváltozásnak, a definíció csak ezzel együtt működik.
A mai szakirodalomban (pl. Sober 1999) A tautológiaprobléma már megoldott és meghaladott kérdésnek számít, de valójában már a 80-as évek elején szakmai konszenzus született a megoldással kapcsolatban. Ettől függetlenül azonban, mivel Popper elmélete, művei továbbra is a leginkább ismert metaelméletek közé tartoznak, a tautológikusságra hivatkozó érv hatásossága mit sem változott és valószínűleg nem is fog változni addig, amíg a tudomány természetével kapcsolatos reflexiókat az oktatásban a popperihoz hasonló konzervatív elméletekre és más, már említett, 19. századi ideológiákra alapozzák.
A tautologikusság-érv történetének tanulsága, hogy egy elmélet védelmezőjének stratégiailag meg kell válogatnia a védelem eszközeit, akár a hivatkozott tekintélye-ket, különben a hivatkozások könnyen kétélű fegyverré válhatnak. A tautológiaérv egyébként, a biológiafilozófusok minden erőfeszítése ellenére túlélte a 70-es éveket, Philip Johnson az ID mozgalom legnagyobb hatást kifejtett művét alapozta rá. Bár a filozófusok ma már megegyeznek abban, hogy az érv hibás, ez nyilván kevéssé csökkenti annak hatásosságát a laikus olvasók szemében.
"

Hraskó Gábor · http://xaknak.hrasko.com 2014.08.25. 06:44:38

Szervusz!

Igen, ismerem Popper érvelését. És nem értek vele egyet. Le is írtam, hogy miért.

"A tautologikusság azért jelent problémát, mert a tautologikus elméletek nem mondanak semmit a tapasztalati világról. Popper szerint belátható, hogy a darwini elmélet semmilyen előrejelzésre sem képes."

Éppen ez nem igaz. A rátermettség fogalmának segítségével lehet előrejelzéseket tenni. Nem egyszerűen szóbeli megfogalmazásokkal (amike alapulnak e tautológia-feltételezések), hanem matematikai egyenletekkel és szimulációs modelekkel.

Mindezek pont olyan esetekben érdekesek, amikor a paraszti észnek ellentmondó jóslatokat tesznek, és azok bejönnek.

Nullius 2014.10.21. 14:52:56

„Valami evolucionista világszemléletben (aminek a teológiában valamiféle »teilhardizmus« felel meg) nyilvánvalóan nincs hely az »áteredő bűn« számára. Ez itt a legjobb esetben is csak szimbolikus kifejezése azoknak a hiányoknak, melyek természetesek egy olyan teremtménynél, mint az ember, aki nagyon tökéletlen kezdetekből indulva el, tart a maga tökéletessége teljes megvalósulása felé. De ha az ember elfogadja ezt a látást, megfordítja a kereszténység perspektíváit: Krisztust átteszi a múltból a jövőbe, a megváltás így csak a jobb felé vezető szükséges fejlődés. Az ember csupán egy olyan ivadék, amely csak az idő múlásával tökéletesedik. Így aztán nincs is megváltás, mert megváltani való bűn sem volt, csak valami olyan hiányosság, ami – ismétlem – természetes…”
(Joseph Ratzinger: Beszélgetés a hitről, Vigilia, Budapest, 1990, 70. o.)

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

  • Reactor: @Kovacs Nocraft Jozsefne: Pont ez a lényeg :))) Ha elég forró a cuccos, akkor a Carnot-tétel elmél... (2023.07.29. 22:19) Összeomlik a civilizációnk?
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Reactor: Milyen módokon tartod elképzelhetőnek a magmaerőművek működését? Nem tudom, miért ho... (2023.07.29. 21:52) Összeomlik a civilizációnk?
  • Reactor: @tesz-vesz: Tehát a magma erőművek nem működhetnek majd, me' jön a Carnot-tétel és megvuduzza majd... (2023.07.29. 17:09) Összeomlik a civilizációnk?
  • tesz-vesz: @Reactor: ja, csak a fideszes, tehát agyhalott kovács józsefné a carnot-tétellel cáfolná a geoterm... (2023.07.29. 09:33) Összeomlik a civilizációnk?
  • Reactor: Korábban a civilizációt csak egy világkatasztrófa tudta volna összedönteni. A globalizáció "áldáso... (2023.07.27. 21:42) Összeomlik a civilizációnk?
  • Utolsó 20

Híreink

Nincs megjeleníthető elem

Fórum

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

akupunktúra (2) áldoktor (1) álhírek (1) állampolgári tudomány (1) alternatív medicina (23) áltudomány (37) antibiotikum (1) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) atomenergia (2) attila domb (1) átverés (14) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (2) biologika (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (8) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) ChatGPT (1) chemtrail (3) civilizáció (1) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) covid-19 (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) dr. csabai zsolt (2) dr. csabai zsolt phd (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (36) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) elektroszmog (1) életmód (4) energia (1) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (22) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fals pozitív (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) fenntarthatóság (1) filozófia (13) finnugor (1) fizika (13) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gelencsér andrás (1) gender (1) glifozát (1) gondolkodás (7) grafológia (2) grapefruit (3) grapefruitmag (1) grape vital (3) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (3) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) idősek (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligencia (1) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) járvány (2) járványtagadás (1) jeti (1) jövőbelátás (2) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (7) klub (89) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (13) koplalás (1) környezetvédelem (1) koronavírus (4) közgazdaságtan (2) közlekedés (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) légköroptika (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) magfúzió (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (4) matematika (4) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (2) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) neurális hálózat (1) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (12) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) pandémia (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) PCR (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) probiotikum (1) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) pszichológia (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (3) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (3) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (21) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (15) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (14) tudomány (32) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) új germán medicina (2) űrhajózás (2) uri geller (8) űrszonda (3) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása