Jó pár éve már, hogy egy cikkben összefoglaltam az asztrológia tudományos vizsgálatait, melyek egyöntetűen azt mutatják: egy árva szó sem igaz az asztrológiából. A cikk ma már kicsit elavultnak is tekinthető, jó pár újabb, még meggyőzőbb vizsgálat került időközben nyilvánosságra. A cikk közzététele óta azonban folyamatosan kapom a leveleket; rendszeresen jelentkeznek különféle asztrológusok, hol kulturáltabb, hol pedig nem egészen szalonképes formában kritizálva a cikket, s persze engem. A minap is kaptam egy ilyen levelet, egy viszonylag ismertnek számító asztrológustól, Dr. Szepesi Jánostól. Tartalmával nem érdemes itt bővebben foglalkozni, egy könyvet ajánlott figyelmembe, s kifejezte véleményét, miszerint én egyáltalán nem értek az asztrológiához. Számtalan hasonló e-mailt kaptam már. Dr. Szepesi azonban egy meglepetéssel is szolgált, nevezetesen ezt írta: „Ideje volna a begyepesedett agyú »tudósoknak« olyanok véleményét is figyelembe venni az asztrológiával kapcsolatban, mint pl. Jung vagy Einstein.”

Az persze közismert, hogy Carl Gustav Jung meglehetősen misztikus alkat volt. Na de hogy jön ide Einstein??? A jó öreg Albert Einstein hitt volna az asztrológiában? Na ne! Ha ez igaz, egy világ dől össze bennem!

Vajon mire gondolhatott Dr. Szepesi? Egy kis keresgélés hamar kidobta a következő, Einsteinnek tulajdonított idézetet:

„Astrology is a science in itself and contains an illuminating body of knowledge. It taught me many things, and I am greatly indebted to it. Geophysical evidence reveals the power of the stars and planets in relation to the terrestrial. In turn, astrology reinforces this power to some extent. This is why astrology is like a life-giving elixir to mankind.”

Magyarul csak néhány website-on található meg, és csak az idézet egyik fele (a második fele már az én instant fordításom):

„Az asztrológia egy önálló tudomány, mely óriási tudásanyagot tartalmaz, rengeteg dologra tanított meg, és úgy érzem, hogy az asztrológia lekötelezettjévé váltam. A geofizikai bizonyítékok feltárják a csillagok és a bolygók erejét a földi világra nézve, az asztrológia pedig bizonyos mértékig megerősíti ezt az erőt. Ezért az asztrológia olyan az emberiség számára, mint egy életadó elixír.”

Ha Einstein annyit mondott volna, hogy az asztrológia esetenként szórakoztató, még talán nem gyanakodtam volna nagyon. Na de hogy önálló tudomány, hogy lekötelezettjé vált, hogy a bolygók ereje a földi világra, meg elixír? Ez már sok! Kizárt, hogy Einstein ennyi butaságot hordott volna össze. Ezt ellenőrizni kell!

Persze ahogy már lenni szokott, az idézetet közlő weboldalakon nem adják meg az idézet forrását. Csak odaírják a szöveget, és alá, hogy „Albert Einstein”. Márpedig forrásmegadás nélkül egyetlen idézet sem lehet hiteles.

Honnan hát az idézet? Szerencsére egy amerikai szkeptikus, Denis Hamel utánajárt a dolognak, s kutatásának eredményét a Skeptical Inquirer 2007. november-decemberi számában közölte. (A cikket eredeti formájában nem találtam a weben, de a szöveg egy diabemutató mellékleteként elolvasható.) Hamel az ominózus idézetet először egy Werner Hirsig nevű, svájci születésű asztrológus 1965-ben kiadott asztrológiai kézikönyvének előszavában találta meg. Fölvette a kapcsolatot Hirsig volt feleségével, aki maga is asztrológusként dolgozott, de sem ő, sem Hirsig egy másik kollégája nem tudott felvilágosítást adni az idézet eredetét illetően. Ezután megkereste Alice Calaprice-et, aki Einstein publikálatlan kéziratait, feljegyzéseit, leveleit gondozta, s ezekből kilenc, egyenként négyszáz oldalas kötetet szerkesztett, mindegyiket tárgymutatóval ellátva. Az "asztrológia" szó azonban sehol sem szerepelt a hatalmas anyagban. Calaprice egy gyűjteményt is kiadott, melyben Einstein-idézetek szerepeltek a legkülönbözőbb témákról – az asztrológiáról azonban semmi. Calaprice maga is hallott már a szóban forgó idézetről, kijelentette azonban, hogy mivel ő végigolvasta a teljes Einstein-archívumot, valahol találkoznia kellett volna ezzel a szövegrésszel, de sehol sem látta.

Nem szerepel az idézet Einstein 1931-ben kiadott Cosmic Religion (Kozmikus vallás) c. könyvében sem, sőt, ebben a könyvben Einstein éppenséggel azt írta: „A logikus gondolkodás és a logikai szemléletmód révén a tudomány képes arra, hogy csökkentse a babona mennyiségét a világban.”

Ekkorra már meglehetősen biztosnak látszott, hogy az Einstein-idézet hamis, de még bizonytalan volt, vajon ki találhatta ki. Hamel tovább kutatott, s André Barbault francia asztrológussal is konzultált az ügyről. Barbault egy régi asztrológiai kalendáriumban bukkant rá az idézetre. A Carl Heinrich Huter által szerkesztett, német kalendárium évente jelent meg, s az 1960-as kiadásban szerepelt először az ominózus Einstein-idézet. Ez lenne tehát az eredeti forrás? Minden jel erre utalt. Figyelemre méltó, hogy a német változat németsége tökéletes, és németül csak egy változatban ismeretes az idézet, míg francia fordításból kétféle is létezik. Nyilvánvaló volt, hogy Werner Hirsig a német kalendáriumból vette az idézetet.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tehát meglehetős biztonsággal állítható, hogy a hamis Einstein-idézetet Carl Heinrich Huter, egy német asztrológiai kalendárium szerkesztője találta ki, s először 1960-ban, vagyis Einstein halála után 5 évvel közölte (amikor az érintett már nem tiltakozhatott). (Huter egyébként termékeny szerző volt: számos ezoterikus könyvet is írt az 1950-60-as években.)

Így születnek hát a hamis idézetek. De mi lehetett Einstein tényleges véleménye az asztrológiáról? Közvetlenül nem nyilatkozott róla – miért is nyilatkozott volna? Véleményét azonban sejthetjük abból az előszóból, amelyet Einstein egy Kepler életéről szóló, 1951-ben kiadott könyvhöz írt. Kepler tudvalévőleg még eléggé az asztrológia hatása alatt állt. Einstein az előszóban Kepler filozófiai beállítottságáról ír, s így zárja a gondolatmenetet:

„Az olvasó észre fogja venni az asztrológiával kapcsolatos megjegyzéseket. Ezek azt mutatják, hogy a belső ellenség, bár már meg volt hódítva és ártalmatlanná volt téve, még nem volt egészen halott.”

Einstein tehát az asztrológiát Kepler „belső ellenségének” nevezi – olyan szemléletnek, amelyet a XVII. századi tudós még nem győzött le teljesen. Valójában a XVII. század végére a tudományos közösség már teljesen elfordult az asztrológiától – néhányan megvetéssel nyilatkoztak róla, a legtöbben pedig említésre sem méltatták. Az asztrológusok minden ellenkező híresztelése ellenére Isaac Newton sem szimpatizált az asztrológiával – hatalmas életművében egy árva sor sincs róla, azt is kortársai jegyezték fel, hogy az asztrológiát hiú és üres áltudománynak tartotta. Aligha férhet hozzá kétség, hogy Einstein számára is nyilvánvaló volt az asztrológia rég túlhaladott babona volta, s nem tartotta szükségesnek, hogy erről külön nyilatkozzon.

Persze nem csak az asztrológusok találnak ki hamis Einstein-idézeteket. Az idézeteket gyűjtő Wikiquote weboldal Einsteinről szóló szócikke külön fejezetet szentel a tévesen Einsteinnek tulajdonított idézeteknek. A méhészek szerint pl. Einstein azt mondta: „Ha a méhek eltűnnének a Földről, az emberiségnek legfeljebb négy éve volna hátra. Ha nincsenek méhek, nincs beporzás, nincs több ember!”. A vegetáriánusok szerint pedig ezt: „Semmi sem tenne jobbat az emberek egészségének és növelné jobban túlélésünk esélyeit a Földön, mint a vegetáriánus étrendre való átállás”. A Wikiquote-szócikk vitaoldalán nagy halom olyan idézet is szerepel, amelyek forrására nem sikerült rábukkanni. Ezek nagy része kétes.

Érthető, hogy a világ valaha élt legzseniálisabb tudósának tekintett Einsteinre mindenki előszeretettel hivatkozik. Ha vele mondatjuk el véleményünket, az mindjárt hatásosabbnak tűnik. Még a szkeptikusok is beleesnek olykor ebbe a hibába: némelykor előhozakodunk az alábbi, Einsteinnek tulajdonított idézettel, amelynek – bár szellemes – szintén nincs forrása, ezért nem volna ildomos citálni:

„Két dolog van, ami végtelen: a Világegyetem és az emberi hülyeség. De az elsőben nem vagyok biztos.”