Szilágyi János barátomnak volt egy rovata egy tekintélyes bormagazinban, melynek alapötlete az volt, hogy fehér asztalnál, borozgatás mellett minden ellentét elsimítható. Megtisztelt azzal, hogy engem is meghívott egy ilyen csevegésre, és azt kérdezte, ki lehet az az ember ma Magyarországon, akivel kapcsolatban nekem kibékíthetetlennek látszó ellenérzéseim vannak, amire én Kocsi Jánost, a tápiószentmártoni Attila-domb tulajdonosát neveztem meg – pedig nem is ismertem őt személyesen. De olvastam róla és dombjáról eleget ahhoz, hogy több mint szkeptikus legyek a tevékenységével kapcsolatban.

Itt például így számolnak be arról, hogyan is lehet érezni a domb „csodás” hatását:

„Ha ide áll, itt szinte ráz” – jelenti ki Nagykáta polgármestere. Kocsi János közben további instrukciókkal lát el: - Lógassa szabadon a karjait, és ha az ujjbegyei elkezdenek bizseregni és melegedni, akkor már érzi az energiát. Ezután rázza ki a karjait, hogy az érzés elmúljon, de az agya már emlékezni fog rá, így mindig megtalálja majd a sugárzó helyeket. De ilyen jót nem fog találni, mint ez a domb.

A látogatók tömegeiről így számolnak be: „Hétvégéken buszokkal érkeznek ide a gyógyulni vágyók, akik az 500 forintos napidíjat sem sajnálják, hogy a domb »jótékony kozmikus energiáiból« részesülhessenek.”

A cikk elég régi lehet, amire a belépő árából lehet következtetni. De jó, hogy a kozmikus energiát itt idézőjelbe tették a szerzők, az ember ugyanis enélkül azt gondolná, hogy itt a szó valódi, fizikai értelmében vett kozmikusenergia-hasznosítást értenek rajta. Valami azt súgja azonban, hogy ők ezt nem bánnák. Pedig a hely ereje mások szerint másban rejlik: „a természetgyógyászok mérései jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki, amelynek középpontja a természetgyógyászok szerint az Attila dombon van”. Vagyis a föld mélyéről jönnének az „energiasugarak”, és ezeknek vajmi kevés közük van az univerzumból érkező, és az egész bolygónkat közel egyenletesen beterítő kozmikus sugárzáshoz. De hogy a természetgyógyászok hogyan mérik ezt a sugárzást? – erről nem kapunk felvilágosítást. Mentségükre szólva máshol sem... Sőt, az a benyomásom, hogy a természetgyógyászok eleve rettegnek a kísérletezéstől, nem jellemző rájuk, hogy bármilyen állításukat mérési eredményekkel próbálnák igazolni.

Itt megint más „jótékony hatásra” gyanakszanak a szerzők: 

„Sok vitát váltott ki az Atilla-domb »gyógyító« hatása. Tudósok, mérnökök, természetgyógyászok próbálják, próbálták megfejteni a titkot, amit a föld mágneses kisugárzásával hoznak összefüggésbe.”

Na tessék, itt már a mágnességről van szó. Nem csoda, hogy az ember csak kapkodja a fejét, vajon megállapodnak-e végre a „tudósok, mérnökök, természetgyógyászok” valamilyen eredendő hatásban. Mert eddig bármire gyanakodtak, azt egy megfelelő, ámde igen egyszerű műszerrel igazolni lehetne, erre vonatkozó hír azonban még nem jelent meg egyetlen, az Attila-dombot népszerűsítő honlapon sem. A telekárak viszont erre a „mágnességre” hivatkozva nőnek:

„Eladó Pándon (Bp-től 50 km-re) 1178nm belterületi, beépíthető ingatlan. Összes közmű a telek előtt. Közelben gyógyfürdők, mágneses Attila domb. Ár.:2.500.000.Ft”

Mi tagadás, a szemfüles telektulajdonos ott játssza meg a nyereség esélyét, ahol csak tudja. Vagy sejti, érzi, mire harap a piac...

Egy újabb leírás innen:

„Kicsi hazánk szépen bővelkedik az energetikai szempontból különleges helyekben. Ezek között nemrég figyeltek fel a Tápiószentmárton határában található Attila dombra. Az intenzív energiamozgásokkal jellemezhető jelenség azonban jóval nagyobb területen érzékelhető, gyakorlatilag mintegy 15 hektáron”

Itt már az „energetika” szó is megjelent – minél latinosabban idegenebbül [köszönöm az olvasók kiigazítását – VI] hangzik, annál jobb... De vajon mik lehetnek azok az „intenzív energiamozgások”? A szerző nyilván tud valamit, mert ráadásul még ezzel is jellemzi a jelenséget. Vagy az intenzív energiamozgás lenne maga a jelenség? És hogyan érzékelhető ez 15 hektáron? Tudom, a bizsergés... De eszébe jutott-e bárkinek kimérni ezeket az energiamozgásokat? Mert ha nagyon intenzívnek írják le őket, talán egy mérőműszert is meg tudna mozgatni!

Vegyük akkor most számba, milyen jótékony hatásokat tulajdonítanak a dombnak! Ezt olvashatjuk a honlapon:

„A "gyógyító domb" híre hamar elterjedt, tucatjával érkeztek és érkeznek a beteg emberek, és ki már egyszeri, ki többszöri itt eltöltött rövidebb-hosszabb idõ után érezte, érzi, hogy állapotában javulás állt be, és elindult a kutatás is. A szakemberek mérései jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki, amely gyógyító folyamatokat indít be az emberi szervezetben. Az energiaáramlás középpontja az Attila dombon van, de a Kincsem Lovaspark egész területén érzékelhetõ.”

Tehát a betegek arról számoltak be, hogy jobban érzik magukat a dombon való tartózkodás után. Én ezt készséggel elhiszem, de köztudomású, hogy ha egy beteg állapotának javulását érzi, az még nem feltétlenül esik egybe az állapotának javulásával. Az ugyanis akkor következik be, ha jobb lesz a vérképe, csökken a magas vérnyomása, egyenletesebb lesz a szívverése, visszahúzódik a daganata, stb. stb – megannyi mérhető adat. De egy hitelességre törekvő felmérésben soha, senki nem fogadja el mérvadó tényállításnak, hogy „Mari néni” jobban érzi magát. Az „állapot javulását” objektív tényekkel kell alátámasztani.

Ami pedig a jótékony energiasugárzást illeti: ha tényleg „energia” jelenik meg, az bárhol könnyen kimutatható. Ugyanis a mai (soha meg nem cáfolt) ismereteink szerint az elektromágneses sugárzás egy fotonjának [köszönöm az olvasók pontosítását – VI] energiája mérhető és kiszámolható az

E = hν

képlet alapján, azaz nagysága csak a frekvenciától függ, márpedig annak szinte minden értékére van tapasztalatunk a néhány hertzes rádióhullámoktól a rendkívül magas frekvenciájú röntgen- ill. gamma-sugárzásig. Vajon melyik tartományra gondolhatott a szerző, amely felmenthette volna legalább a frekvencia megállapítása alól?

Figyeljünk most arra, hogy a feltételezett hatást hogyan próbálják magyarázni!

„Ma már elfogadott az a természetgyógyászati megközelítés, hogy minden betegség egy energiahiányos állapot következménye.”

Nos, kíváncsi vagyok, egyetért-e ezzel minden természetgyógyász. Mert ha igen, az nagyon lesújtó képet festene róluk. Most sorolhatnám a betegségeket a kolerától az egyszerű megfázásig, a hasmenéstől a cukorbetegségig – az idézett tőmondaton kívül az állítást még nem bizonyította senki. Attól persze még az állítás lehet igaz, de annak igazságtartalmát azért illene valamivel igazolni is...

„Bár a szakemberek körében is erősen megoszlanak a vélemények, sokan úgy tartják, hogy az itt tapasztalható sugárzás harmonizáló hatással van a szervezet belső energiáramlására.”

Na, itt legalbb már hallunk valami véleménykülönbségről, de mit is állít itt a szerző? Egyfajta belső energiaáramlásról beszél (szép kép, de anatómiai, vagy tapasztalati alapja semmi – szerintem a vér- és nyirokkeringés lebeghetett a szeme előtt), melyet harmonizál (mit mivel?) a sugárzás. Még végiggondolni is fájdalmas a mondat zagyvaságát.

„Krónikus esetekben általában a kúraszerű igénybevétel (kezelés) vezet eredményre. Az itt ható energia természetes jelenség, nem szükséges hozzá emberi közvetítés, ezért a helyet mindenki saját döntése alapján és saját felelősségére használhatja. Ha valakinek mégis segítségre lenne szüksége, úgy a helyszínen természetgyógyász szakembereket is talál.”

Na, itt bújik ki a szög a zsákból. Lefordítom: Kedves látogató, jöjjön el minél gyakrabban! Ne keressen drága gépeket, berendezéseket, mert azok itt nincsenek. De ha mégse gyógyulna meg, magára vessen! Persze ha kell, fordulhat hozzánk is! (Azt nem írják, ez esetben is elég-e a belépődíj...)

„Természetesen az egészséges, panaszmentes embereknek is nagyon jót tesz a látogatás, hiszen 1–2 óra alatt a szó szoros értelmében feltöltődnek, segítve ezzel a betegségek megelőzését.”

Ez az egyetlen alkalom, hogy a javallatok között betegségmegelőzéssel is találkozom az Attila-domb kapcsán. Hogy aztán ezt hogyan éri el az itt tapasztalható sugárzás harmonizáló hatása a szervezet belső energiáramlására, és hogy milyen objektív vizsgálatok alapján számolnak be ennek a hatékonyságáról, arról ismét nincs hír.

„Aki nem tapasztalta vagy csupán nem tudatosította magában az ilyen energiák hatását, annak következő érzésekre kell felfigyelnie: bizsergés, apró kis tűszúrások, melegség, hidegség és áramlás érzése a végtagokban vagy egyéb testrészekben, esetleg kellemes bódulat vagy szédülés. Ezek az érzések változhatnak, illetve egyáltalán meg sem jelennek, a hatás ettől azonban még ugyanúgy jelen van.”

Ezt a passzust is érdemes lefordítani. Most megmondjuk Önnek, mit kell éreznie, a többit majd a pszichéje megoldja. De ha ennek ellenére nem érez semmit, attól még legyen nyugodt: jó helyen jár.

„Betegség »kezelése« esetén az első alkalmak során a tünetek nem enyhülnek, ellenkezőleg megerősödnek (például vérnyomás-emelkedés, szédülés, fejfájás vagy egyéb fájdalom). Ez azonban éppen a gyógyító folyamatok beindulásának tünetei, melyek később fokozatosan elmúlnak.”

Magyarul: akkor se adja fel, ha az állapota romlik! A fogalmazási pongyolaságokért és néhány rossz szóhasználatért meg elnézést kérünk...

A természetgyógyász Béky Lászlót is idézi a honlap, aki szerint a dolog azért nem ennyire komplikált:

„– Ez a hely egy csoda – erősíti meg természetgyógyász is. – Ez a nyugalom, a táj szépsége önmagában is gyógyír, itt megtalálható a magyar ősgyógyászat minden ősprincípiuma: a tiszta levegő, a tiszta víz, a tiszta, nem szennyezett föld és a sokféle vadon élő állat és madár. Az emberek itt jól érzik magukat, ebben a csendben megnyugszanak – emeli ki a természetgyógyász, aki szerint »a Kocsi Jánosból áradó természetes őserő« is jótékony hatással bír.

Nos, ezzel már majdnem maradék nélül egyet tudok érteni – azzal a kis fenntartással, hogy a felsorolt „csodálatos” elemek nem a magyar ősgyógyászat, hanem a háborítatlan természet ismérvei, amelynek a lélekre gyakorolt hatását ki tagadná?

Az Attila-domb közismertsége azonban nyilván nem az őstermészeti adottságoknak köszönhető, mert lássuk be, azért ilyen békés, szemre is tetszetős tájak vannak még hazánkban. Itt – a rengeteg látogató meggyőződése szerint – mágikus erők dolgoznak. Lássuk most, hogyan fedezték fel a „hatást”! Ugyanezen az oldalon ezt olvassuk:

„A domb hatására úgy derült fény, hogy a lovas gazda egyik lova betegeskedni kezdett, mire kivitték a birtokon lévő dombra, ahonnan néhány nap múlva a ló egészségesen tért vissza. Azóta a domb híre elterjedt az egész országban, és gyógyulást keresők sokasága keresi fel napról napra, és tölt el rajta néhány órát.”

A hely hivatalos oldalán a történet így szól:

„Az elsõ megfigyelések az Attila dombbal kapcsolatban teljesen véletlenszerûek voltak. A lovasparkban lévõ lovak egy részének a legeltetését ezen a területen oldották meg. Azt tapasztalták, hogy az állatok indokolatlanul sok idõt töltenek a dombon, illetve annak közelében. A beteg lovak szívesen feküdtek órákon át ezen a helyen. A telep állatorvosa hívta fel erre a figyelmet, és arra tényre is, hogy az itt tartott állatok megbetegedési statisztikája arányaiban sokkal kisebb, mint bárhol az országban, s a lovak vemhesülése is magasabb az átlagnál.”

Tetszik látni? Itt már több lóról is van szó, ami nyilván erősíti a megfigyelés hitelességét, sőt: statisztikai adatokra is történik hivatkozás... Mondanom se kell, a felmérésről szóló jegyzőkönyvet, az említett adatok összehasonlítására vonatkozó felmérést sehol nem találtam. Megjegyzem, ez a „bárhol az országban” kitétel azt sugallja, hogy „mindenhol az országban” vezetnek „megbetegedési és vemhesülési” statisztikát, amit kicsit kétkedve, hogy azt ne mondjam, szkeptikusan fogadok.

De lássuk, hogyan meséli el az eredet-történetet a Szilágyi János által készített riportban maga a tulajdonos, Kocsi János:

„... öt éve, egy családi ebéd alkalmával a húgom ült mellettem, és a kezünk az asztalon egymás mellé került. Arra lettem figyelmes, hogy a tenyeremből, meg az ujjaimból, mintha valami szél fújna kifelé. Nem értettem az egészet, csak furcsán éreztem magam. Mindenesetre megkérdeztem a testvéremet, érez-e valamit, ami a kezemből jön. Azt mondta: igen, bizsereg, és melegszik. Hétfőn megkértem a titkárnőmet, hogy tegye az asztalra a kezét, mert tudok neki adni energiát. Magam sem akartam elhinni, amikor a keze felemelkedett anélkül, hogy a legkisebb erőfeszítést tette volna. Tovább próbálkoztam. Kimentem a Bosnyák téri piacon lévő üzletembe, ahol széles vállú, szekrény méretű hentesekkel is megcsináltam ugyanezt. Azt mondták, hogy az általam kibocsátott energia először az ujjaikban érződik, majd következik az alkar, a felkar, felmegy a fejbe, és onnan végigáramlik a testen, egészen a talpig, ami szintén bizseregni kezd.”

Ezt nem hagyhattam annyiban: „– Ennek a logikus magyarázata nem lehet más, mint a pszichológia, hisz a most hallott történetből is kiderült, hogy Kocsi úr előre megmondta a pácienseinek, hogy mit fognak érezni. Az illetők ezért kíváncsian várták az élményt, amihez öntudatlanul bár, de odaadóan hozzájárultak. Hogy ez a jelenség valójában létezik e, azt úgy lehet bebizonyítani, hogy annak a valakinek, aki meggyőződéssel állítja, hogy mondjuk Kocsi úr energiája hatott rá, bekötjük a szemét, és egy másik embert, aki nem rendelkezik eme mágikus képességekkel, akiből semmiféle sugárzás nem jön ki, mint például belőlem, bevonjuk a kísérletbe. És ettől kezdve felváltva csináljuk a hókusz-pókuszt. Ha az illetőnek kizárólag Kocsi úr »mutatványa« alatt mozdul meg a keze, nálam pedig nem, akkor érdemes elgondolkodni a dolgon. Aki ezt a kísérletet nem végzi el, az egy felelőtlen, link alak.”

Szilágyi közbevetése: „Az energiákkal feltöltött vendégre, Kocsi úrra pislantok, hogy az utolsó mondat hallatán vajon tettlegességre vetemedik-e. De arcizma sem rándul. Akkor folytatom Vágóval. Azt ugyanis tudom, hogy egy kísérlet nem kísérlet, mert az eredmény lehet a véletlen műve is. Vajon hányszor kéne a szerencsétlen alany szemét bekötni?

– Legalább ezerszer, de váltott személyekkel. Ebben az esetben már juthatunk valami következtetésre, mert ha csak ketten csinálják, akkor ugyanazt az eredményt érjük el, mintha pénzt dobálnánk fel, hogy fej lesz vagy írás. Ennek az esélye mindig ötven százalék, függetlenül a dobások számától. De továbbmegyek. Ha én energiát tudok átadni, abból miért következik, hogy az energiát felvevőnek a keze emelkedik fel? Miért nem reszket, vagy miért nem csinálja össze magát, vagy miért nem lesz fejgörcse, szapora szívverése, miért nem lesznek gyomorfájdalmai, vagy miért nem lesz orgazmusa? Miért éppen a keze emelkedik fel? Ennek nem nézett utána Kocsi úr?

Kocsi: – Nem. És tulajdonképpen nem is tudom, hogy mit csinálok.”

Nos, az egyáltalán nem baj, ha Kocsi úr nem tud magyarázatot adni egy jelenség okára. De hogy a jelenség valóban létezik-e, azt miért nem akarja tisztázni? Vajon vállalná-e a fent vázolt próbát, amely egyértelműen igazolná, hogy valóban az ő jelenlétében és akaratára emelkednek a karok?

De Szilágyi itt egy ugyancsak fontos kérdésen meditál: „Ha jól emlékszem, az egész onnan indult, hogy Kocsi úrnak szellők fújdogáltak a kezéből a húga felé. A hölgy ezt észlelni vélte, de arról azóta sem kaptam felvilágosítást, hogy ez miként függ össze a dombbal. Vagyis Kocsi János tanyatulajdonos hogyan jött rá, hogy nem csak a keze sugárzik, hanem az a halom föld is, ami körül csikók legelnek. A válasz gyors és tömör.

– Úgy, hogy az eset óta megérzem a földből kiáramló pozitív vagy negatív energiát, és ott mindig ezt tapasztaltam.”

Új elem az érvelésben: „pozitív és negatív energia”... Nos, végigböngésztem az egész magyar nyelvű világhálót, és ez az eredmény jött ki: „A(z) "negatív energia" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 3 430 találatból. (0,26 másodperc)” – és képzeljék: közöttük egyet se találtam, mely ne ezoterikus szájtra utalt volna, köztük ilyen mókásak is voltak de még a szerepjátszó oldalak is ezzel operálnak [köszönöm az olvasók kiigazítását – VI]: „RPG.HU - Lavarhion: Tanulmányaim a visszajáró holtak dolgában - Az élőholtakat elsősorban egyfajta negatív energia mozgatja és irányítja”... A talán még abszurdabb „negatív energiák” kifejezésből pedig még több, csaknem 11 000 találat szennyezi az internetet – mondanom se kell, mind ezoterkus oldal! Az elsők között jön ki ZOÉ - mesterjós és extraszensz oldalán ez: „NEGATÍV ENERGIÁK MEGSZÜNTETÉSE. átok-rontás levétel; megszállók, holt lelkek levétele; itt ragadt lelkek visszaküldése; lakások, földterületek bemérése,”... Azt hiszem, elegendő bizonyíték ez arra, hogy negatív energiáról az ezoterikus spekulánsokon kívül komoly ember nem beszél.

Ezen kicsit „bepörögve” kérdeztem Kocsi úrtól:

– Előfordult már, hogy valaki visszakérte a pénzt, mondván: humbug az egész?

Kocsi: Erre még nem volt példa. Pedig eddig legalább 400 ezer látogatónk volt.”

Szilágyi erre vadul számolni kezd. „1200 forint egy belépő, ami 400 ezerrel szorozva annyi mint… Nem akarom elhinni. Nem, biztos összezavartam a sok nullát. De. Mégis. Ez annyi: 480 millió. Ezt még el kell osztani négy évvel. Ez már egyszerű: 120 millió jut egy esztendőre.”

Azóta újabb évek teltek el, az Attila-domb egyre népszerűbb. Közvetlenül az Attila-domb mellett, a régi laktanya területén 110 személyes szálloda áll uszodával, minigolfpályával, saját állatkerttel, játszótérrel – nem csoda, hogy tulajdonosának meglódult a fantáziája, és az összegyűlt pénzt be is akarja fektetni. Ismét innen: 

Kocsi János szerint Tápiószentmárton az európai turizmus fellegvára lehet: száz méterrel arrébb már nagy halom bontott tégla jelzi: itt bizony fel fog épülni a „világ nyolcadik csodája”, Attila palotája. Az elképzelés grandiózus: az építmény teljes alapterülete meghaladná a 8500 négyzetmétert. Alsó szintjén 1500 személyes lakomatér kapna helyet, emeletén négyszáz személyes aréna. Kivitelezésében korhűen mintáznák meg Attila korának díszítését és építészeti megoldásait – magyarázza a polgármester. ...Az építkezés teljes költsége számításaink szerint meghaladja az ötmilliárd forintot – mondja Kocsi János. A vállalkozó szerint már csak egy dologra várnak: pályázati támogatásra. – Attila külföldön is remekül eladható, ez az épület valósággal vonzaná a turistákat. Az előzetes számítások szerint legalább egymillió látogatónk lenne évente, így hamar megtérülne a befektetés – véli.

És azóta mi történt? Kocsi úr erről is beszámol:

– Azóta a jobb kezemmel gyógyítok, energiát adok és minden földből kisugárzó energiát észlelek. Minden szakértő megállapította, hogy biztos, hogy itt pozitív energia van, ezenkívül ugye itt volt a fizikai kutatóintézet, a Tudományos Akadémia is, neves professzorok, mind alátámasztotta azt, hogy itt ezeknek a gyógyulásoknak a száma az nem véletlen, hisz olyan magas, hogy ezer ember idejön és mind az ezerrel történik valami.

Szilágyi így fejezi be a riportját:

„...miközben az utolsó kortyot nyelem, hallom Vágót, ahogy azt mondja:

– Drága Kocsi úr! Ne haragudjon rám. Én egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy ön lóvá teszi a látogatóit. Az emberek sajnos magukat csapják be.

Egymásra mosolyognak, és kezet ráznak.”

Tudomásom szerint a Magyar Tudományos Akadémia képviselői valóban végeztek méréseket az Attila-dombon, és ennek eredményét a tulajdonos közszemlére is teszi. Olyasmi áll rajta öklömnyi betűkkel, hogy „a Magyar Tudományos Akadémia igazolja, hogy...” – és kisbetűkkel: „a dombnak nincs káros hatása az egészségre”.

Még az se.