Uri Geller a hetvenes évek kezdetétől sokat szerepelt a televízióban. Alighanem annak köszönheti népszerűségét, hogy jól felismerte az ebben a médiumban rejlő lehetőségeket. Amikor rájött, hogy a tudományos közvéleményt nem tudja meggyőzni (bár kétlem, hogy ez valaha is komoly célja lett volna), akkor felismerte, hogy az elismertség valódi zálogát a látványos televíziós megmozdulások jelentik. Szkeptikus szemszögből persze ez nincs így, hiszen egy televíziós adás felvételénél messze nincs meg az a kontroll, ami egy tudományos tesztnél ideális esetben megvan. A tévében sokkal könnyebb beépített emberekkel dolgozni, trükközni, a saját szabályaink szerint játszani. Ebben akár a műsort készítő televíziós csatorna is partner lehet, hiszen bár a paranormális szélhámosok leleplezése könnyű, valahogy ezen a téren tolongás a média részéről elmarad.

Bármit tesz is valaki ilyen körülmények között, az aligha igazolja paranormális képességeit.

Ugyanakkor a sok felvétel mégis lehetőséget ad arra, hogy tanulmányozzuk Uri módszereit, mutatványait, és választ kapjunk olyan kérdésekre, hogy vajon mi is történik valójában, elérhető-e trükkökkel, amit látunk. Ami a legfontosabb: látszanak-e trükkök? Most ilyen felvételekből fogunk válogatni - egy részük már jó ideje elérhető magyar videómegosztó oldalakon is.

Uri és az időgép

Az egyik kedvenc felvételem. Sajnos nem derül ki, hogy mikor és hol készült. A műsor a bevezető szerint főleg bűvészeket mutat be. Uri az elején határozottan közli, hogy ő nem bűvész. Majd bejelenti, hogy a mai műsor kedvéért elkészített egy időgépet. Igen, egy időgépet. A fizika ismert törvényszerűségeit áthágó, Nobel-díjra érdemes szerkezet. Amely megtévesztésig hasonlít az illuzionisták bűvös dobozaira. Ha beletesznek valamit, az visszafelé megy az időben. A megolvasztott jégkocka visszafagy, a pattogatott kukorica újra mag lesz. Gondolom, ha Uri belebújna, akkor a frizurája is visszaállna a hetvenes évekbeli dús, hosszú állapotába...

Itt egy bűvészpáros mutat be egy hasonló trükköt. Uri sikerének és „hitelességének” egyik titka, hogy amit csinál, az eltér a bűvészektől megszokott dolgoktól. Egy frakkos ember, amint nyulakat húz ki egy cilinderből, nem tűnik parafenoménnek. Nem csoda, hogy ez a felvétel kuriózum, egy ritka pillanatot mutat, hiszen minden klisé, minden illuzionista momentum ott van. Egy látszólag átlátszó doboz, aminek pont az első ajtaja nem átlátszó, hogy ne lássuk, mi történik a kritikus pillanatban. Geller remek bűvész lehetett volna. Kár érte.

Uri a Tonight Showban

A Tonight Show Johnny Carsonnal egy 30 évig fennálló műsor volt az amerikai televíziózásban. Uri Geller 1973-ban vendégeskedett a műsorban. Carson az előkészületek során konzultált James Randivel, aki egy egyszerű tanácsot adott. A saját kellékeiket használják, és a műsor kezdetéig senkit ne engedjenek oda, főleg nem Uri embereit. Alighanem ez volt Uri leggondosabban kontrollált televíziós fellépése. Olyannyira, hogy a vízkeresős tesztet, amellyel a Stanfordon sikereket ért el, itt nem tudta bemutatni. Sőt, semmit sem tudott mutatni, arra panaszkodott, hogy úgy érzi, nyomás alatt van, nem elég erős, éppen most. Egy alumíniumkanál nyele hajlott el kismértékben, de sajnos a teljes huszonöt perces adás nem áll rendelkezésre, egy Uriról szóló dokumentumfilmben is csak a végeredmény látható. Így csak tippelni lehet, hogyan érte el ezt a valóban csekély, néhány fokos hajlatot. Alighanem a kanál már akkor görbe volt, amikor a mellette ülő vendég kezébe tette, és előtte egy óvatlan pillanatban hajlította meg igen kis mértékben, hiszen biztos volt abban, hogy ha itt bármi látványos trükkel próbálkozik kamerák előtt, akkor tényleg vége a karrierjének, mert Carson nem fog átsiklani felette. (Később ilyesmit is sikerült megúsznia.)

Ezzel együtt Geller karrierjét nem érintette negatívan ez az eset. A publikum fogékony a paranormális jelenségek illékonyságával operáló magyarázatokra, ráadásul ekkor már tudományos tesztek voltak a háta mögött, amelyek sokkal jobban hangoztak, mint egy látványos leégés a kamerák előtt, az azokat övező viták pedig nem voltak annyira ismertek.

James Randi Uri Gellerről

James Randi 1998-ban tartott egy előadást Uri Gellerről az amerikai szkeptikusok konferenciáján. Ennek során bemutatta azokat a televíziós felvételeket, melyek a legjobban elárulják Geller módszereit. Az előadások január óta már magyar felirattal is hozzáférhetőek magyar videómegosztó oldalakon.

Kulcshajlítás

A kritikus rész valamivel jobb minőségben:

Itt az egyik legegyszerűbb fémhajlítási módszert láthatjuk, ahol a bűvész kézzel hajlítja meg a tárgyat, amikor senki sem néz oda. Sőt, akár még akkor is megteheti, amikor nézik, ha olyan tárgyról van szó, amiről elhiszik, hogy nem lehet kézzel hajlítani. Ha ez nem megy, akkor segédeszközöket is bevethet a hajlításhoz, vagy egy előre meghajlított kulcsot is használhat. Ezek után már csak ügyesen úgy kell forgatnia, hogy úgy tűnjön, mintha akkor hajolna meg. Sajnos az „ügyesen” jelző sokszor ironikus.

Itt egy másik videó a 70-es évekből, ahol szintén tetten érhető ez a módszer, a végén meg is mutatják, hogy majd egy teljes percnyi bűvölés során a kulcs semmit sem hajlott:

Kanálhajlítás

Egy másik videó, ahol Geller a Noel házibulija című brit tévéműsorban szerepelt 1996-ban. Ennek a műsornak volt egy olyan része, ahol rejtett kamerás felvételek során egy hírességet tréfáltak meg. Az, hogy Geller esetében mi lett volna a tréfa, nem derül ki. Egy beépített hölggyel ül, beépített emberekkel körülvéve egy étteremben, és csak úgy érdekességként előad néhány trükköt. Ezek között van alighanem két legjelentősebb leégése. A műsor készítői mindenesetre nem leplezték le, de parafenoménokról szóló, leleplező ismeretterjesztő filmekben gyakori hivatkozási alap lett a felvétel.

Ezen a felvételen háromféle technikát is megfigyelhetünk. Egyrészt amíg Uri az asztalnál ül, dörzsölgeti a kanalat, és úgy tesz, mintha az hajolna, ahogy a kulcsoknál is láttuk. Utána gyorsan feláll, hogy megmutassa a kanalat, miközben két kézzel fogja, eközben könnyűszerrel elhajlítja. Legalábbis a mozdulat nagyon gyanús. Pár másodperccel később újra látjuk a kanalat, már jócskán meghajolva. A harmadik technika, amit itt bemutat, nem sleight of hand, azaz kézügyességre épülő bűvésztrükk, hanem inkább egy kis mentalista szómágia. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kanál a dörzsölés után még egy ideig magától is hajlik. A görbület növekedése pár pillanat alatt következett be, amíg nem láttuk a kanalat. Sem előtte, sem utána nem látni semmi ilyesmit. Minden arra mutat, hogy a kanál ekkor hajlott el, és Uri keze volt az oka. Ez a szómágia mégis hathat, mert rengeteg olyan beszámoló kering Uriról, ahol a kanál állítólag magától hajlott el, miután Geller már befejezte a bűvölést. Ilyenről szóló videó viszont annál kevesebb van. (Egyről tudok, a német show-ban minden bizonnyal egy emlékezőfémből [vagy bimetálból - a szerk.] készült játékszert vetett be. Az viszont drága mulatság, és nem sűrűn fordul elő éttermekben. Ezért marad a szómágia.)

Itt van még egy videó egy skandináv műsorból, ahol Uri először eltör egy kanalat, utána pedig egy másikat elgörbít. Sok magyarázat nem kell, kétszer is nagyon ügyesen kiviszi a kamera látószögéből a kanalat, amit mindig jobban meghajolva látunk viszont, míg bűvölés közben semmi nyoma alakváltozásnak, csak próbálkozásnak a kanál takarására. Első alkalommal azt a kifogást használja, hogy a tűzhely mellett könnyebben megy.

Ez a másik felvétel 1981-ből van, ahol még látványosabban hajlítja meg a kanalat a kamerák előtt:

Rajzreprodukció

Ez az a trükk, amit Geller talán a legmeggyőzőbben mutat be kamerák előtt (ahogy Targot és Puthoffot is ezzel győzte meg). A mentalistáknak rengeteg módszerük van rajzreprodukálásra, és ezek rendre igen meggyőzőek, hiszen ma már high-tech módszerek állnak rendelkezésükre, illetve a trükk előkészítése gyakran kamerán kívül zajlik. Ezért szinte kuriózum ez a Noel házibulijából való felvétel, ahol Geller akaratlanul megmutatja, hogy mi az egyik módszer a kémkedésre. Lesni kell az ujjaink között. Ennyire egyszerű.

Kanáltörés

Ez egy hetvenes évekbeli felvétel Svájcból. Itt Geller egy alumínium merőkanalat bűvöl percekig, ami egyszer csak eltörik a nyakánál. Randi ennek kapcsán annyit mond el, hogy a nagyfelbontású felvételen már az elején látszik egy repedés a kanál nyakánál. Továbbá azt is, hogy a kanalat szinte bizonyosan Geller emberei csempészték oda, mert a többi kelléket egy független fizikus szakértő hozta, aki később azt állította, hogy sose látta korábban azt a kanalat.

Annyi bizonyos, hogy a kanáltörés módszerében sincs semmi misztikus. Egy előre meggyengített kanál kell hozzá, a gyengítéshez elég a kanalat oda-vissza hajlítgatni, még mielőtt eltörne. A kritikus pillanatban egy kevés erőhatás elég a töréshez, amit ügyes „szómágiával” úgy kell kísérni, mintha a kanál éppen megolvadna, plasztikussá válna.

Erről a felvételről sokan talán azt mondják, hogy jó-jó, Randi azt mondja, hogy volt egy repedés, de hát nem látszik semmi. Állítólag volt egy szakértő, de ez csak „tekintélyre hivatkozás” és „anekdotikus bizonyíték”.

Nos, ők érjék be annyival, amit én gondolok a felvételről.

A Geller valódisága mellett szóló legmeggyőzőbb érvvel néhány napja szembesültem. Valahogy így hangzik: „egy profi szélhámos biztosan nem követne el szarvashibákat, tehát Uri valódi parafenomén”...

Nézzük végig ezzel a megfontolással a filmet:

• Egy profi csalónak biztos nem az lenne az első dolga a neki „szimpatikus” kanál kiválasztása után, hogy ellenőrzi a törés szempontjából kritikus helyet a kanál nyaka alatt (0:42)?
• Egy profi csaló biztosan nem venne fel egy másik kanalat, hogy szórakozottan megnézze ugyanott, miután határozottan elkötelezte magát amellett, amelyet a kezében tart (1:06)?
• Egy profi csaló nem forgatná el a kanalat feltűnően úgy, hogy a kritikus rész ne látszódjon a kamerán, s nem tenné ezt folyamatosan (1:20)?
• Egy profi csaló úgy tenne, mint aki minden idegszálával, teljes elméjével a kanálra koncentrál, és nem a kamerakép beállítását figyelné, még kevésbé tenne megjegyzéseket a kamerára, fél perccel azután, hogy a kanalat elforgatta a képből (1:51)?
• Egy profi csaló nem szólna rá a segítőre, hogy fogja erősebben a kanalat, rögtön azután, hogy közölte egyáltalán nem fejt ki erőt a kanálra, csak simogatja (2:57)?
• Egy profi csaló nem takarná el a kritikus részt, amikor rájött, hogy nincs más megoldás (3:10)?
• Egy profi csaló nem ragaszkodna a saját elképzeléséhez, arról hogy a kanál plasztikussá válik és görbül, miközben a kanalat tartó segítő folyamatosan azt mondogatja, hogy úgy érzi az éppen eltörni készül és alul van is egy repedés (4:01-5:13)?

Ha ez mind így van, akkor egyértelmű, hogy Uri nem csaló, és ez a videó igazolja... Vagy mégsem?

Elég a végeredményt látni

Egy kis videó tavalyról az izraeli műsorral kapcsolatban. Ennél feltűnőbb módon nem mutathatjuk be Geller egyik legátlátszóbb módszerét, amikor a kanalat nem mutatja meg a görbítés előtt. A magyar műsorban is eljátszotta az ujjlenyomatos kanállal.

Jogi esetek

Uri karrierje kezdete óta rengeteg pert indított, ez egy külön cikk témája lehetne. Most legyen elég annyi, hogy néhány részletkérdéstől eltekintve nem sok esetben adtak neki igazat, különösen nem a képességeit érintő állításokkal kapcsolatban.

Ami viszont az elmúlt év márciusában történt, az első olyan eset volt, amikor Geller az interneten is harcba indult.

Hogy az ügyet megértsük, szükség van egy rövid kitérőre az amerikai Digital Millenium Copyright Act (röviden DMCA, Digitális Ezredfordulós Szerzői Jogi Törvény) természetéről. Ennek a második szakasza azt hivatott elérni, hogy az internetszolgáltató, illetve a tartalomszolgáltató ne legyen felelős az általa elérhetővé tett adatok által megvalósított szerzőijog-sértésért. Ennek érdekében előírja, hogy amennyiben egy szerzői jog tulajdonosa értesíti a szolgáltatót a jogsérelemről, akkor az azonnal köteles eltávolítani a kérdéses tartalmat, és csak ezután felelős. A szolgáltató nem köteles vizsgálni, sőt nem is vizsgálhatja a kérés jogosságát. Ha egy felhasználónak a feltöltött anyagát törölték, akkor akár jogi eljárásra is kényszerülhet, ha az ellen-nyilatkozatot, amit küld, az eredeti panaszos nem fogadja el.  A visszaéléseknek egy igen egyszerű módját nyújtja mindez. Gyakorlatilag bármit el lehet távolítani egy amerikai illetőségű oldalról egy hamis e-maillel, s ez lehetőséget ad a cenzúrára, sőt, felhasználók adatainak kicsalására. Számos ilyen eset volt a YouTube népszerű videómegosztó oldal történetében.

A szkeptikus, illetve ateista közösségek különösen gyakori célpontjai az efféle akcióknak. Hol egy asztrológus, hol egy kreacionista szervezet választotta a jogos, a „tisztességes használat” kategóriájába eső kritika ilyen módon történő kezelését, és nem volt ritka, hogy a panasz teljesen alaptalan volt, hiszen egyáltalán nem volt tőlük származó anyag a videón. Legutóbb a „kiátkozást” és tudományos terrort kiáltó Intelligens Tervezést propagáló Discovery Intézet szedette le a saját videóit kritikai elemzésnek alávető próbálkozást.

2007 márciusában érkezett panasz a YouTube-hoz egy Explorogist, Inc. nevű angol cégtől. Ebben két videó eltávolítását kérték. Az Explorologist Uri Geller és Shipi Shtrang közös cége, az alaptőke állítólag 100 angol font, tehát könnyen lehet, hogy csak ezért az ügyért hozták létre. A Google ugyanis csak az üggyel foglalkozó oldalakat dob fel erre a névre keresve.

Két videó került tehát az érdeklődés középpontjába.

Az egyik a „titkolt videó”, mely január óta magyar bevezetővel is elérhető, sok tízezren látták. Ez az izraeli műsorban készült, és Gellert egy iránytű mozgatása közben mutatja. A kritikus pillanatban valamit mintha elővenne a füle mögül, és a kezére ragasztaná. James Randi leginkább erre a mutatványra mondja, hogy „Geller olyan trükköket mutat be, amit annak idején müzlisdobozok hátulján olvastunk”. Ugyanis csak egy jól elrejtett mágnes kell, amit tévében sosem ellenőriznek rendesen, sőt ne feledjük, Puthoff és Targ sem jutott ezen a téren semmire, annyira nehéz a csalást kizárni. Ebben az esetben kétszer próbálta mozgatni az iránytűt, és a második próbálkozáshoz kellett egy járulékos mágnes a kezére, hogy nagyobb legyen az eltérés. Egy profi szélhámos persze nem hajtaná végre ezt ennyire látványos módon, tehát Geller annyira igazi, hogy arra nincsen szó...

Geller mind a mai napig nem magyarázta meg, mit csinált, csak bizonygatja, hogy nem használ mágnest. Persze, elhisszük...

A másik videó itt látható:

Ez egy tizenhárom perces részlet a Nova című tudományos tévésorozat A parafenomének titkai című, először 1993-ban a PBS televízióban sugárzott epizódjából, melyet magyarul is láthattunk már. Ebben a részletben James Randi mondja el Geller trükkjeinek lehetséges magyarázatait. A klipet 2007 elején a Rational Response Squad nevű ateista-racionalista szervezet töltötte fel a YouTube-on fenntartott oldalára, és ez ellen érkezett Geller panasza. A panasz alapja - tessék megkapaszkodni! - egy nyolc másodperces részlet volt (0:50-0:58). Ezt a felvételt egy jótékonysági rendezvényen készítette Shipi Shtrang, és egy filmben használták fel annak idején. A Nova-epizód is innen vette át. Hogy Geller miért nem perelte be annak idején a műsor készítőit, és miért gondolta, hogy egy ilyen rövid részlet esetén bármilyen alapja van megkérdőjelezni a „tisztességes felhasználást” mint jogalapot, rejtély.

Az esetből két per lett. Az Electronic Frontiers Foundation először a Rational Response vezetőjének, Brian Sapientnek a nevében nyújtott be panaszt Geller ellen a szerzői jogi törvénnyel való visszaélés miatt. Ezt a kaliforniai bíróság illetékesség hiányában elvetette. Tavaly júniusban pedig Geller „cége” indított eljárást Sapient ellen egy másik államban. Ebben fenntartják a jogsértés abszurd vádját az angol szerzői jogi törvényre hivatkozva, továbbá becsületsértésért is perelik Sapientet. A per jelenleg is függőben van. Az, hogy Gellert nem érdekli, mit mondanak róla, egész egyszerűen hazugság. Ennyit a legtudományosabb bizonyossággal elmondhatunk róla.

A per dokumentumai itt érhetők el: Sapient v. Geller - Electronic Frontier Foundation

Hollóröptetés a víz alatt

A 2004 februárjában rendezett Budapesti Szkeptikus Konferencián volt egy érdekes vita Molnár Gergely („nem-bűvész-mert-nem-szabad-azt-mondani”) és Egely György között. Ennek során Egely György megemlítette, hogy a leglátványosabb paranormális effektus, amit Gellertől látott, nem más, mint magok azonnali kicsíráztatása. Geller csak a tenyerébe veszi a magokat, és azok közül néhány a szemünk láttára kicsírázik. Valódi biológiai csoda. Videót nem mutatott róla.

Nézzük, az interneten találunk-e videót, ahol láthatjuk végre. Igen:

De van egy másik videó is. Ezen is bemutatja a csíráztatást, a végén pedig maga James Randi magyarázza el eme lenyűgöző paranormális kísérlet titkát. Amit nem nehéz kitalálni, hiszen Geller a másik keze két ujjával turkálja a magokat, amikor a kezei között egyszercsak "kinő" a csíra. Csak némi előkészület kell hozzá, ami egy profi bűvésztől elvárható...

Még néhány videó

A teljesség igénye nélkül:

• Shipi Shtrang oldala
• Egy másik oldal Geller-videókkal
• Egy videósorozat 1989-ből, Ausztráliából.
• Egy nyolcvan perces film a paranormális erőkről  sok leleplezéssel.

És egy kis vidámság a végére: