A nagy Evolúció–Értelmes Tervezettség vita I.

(sokadik meccs, első menet)

Ember tervez, a Tervező is tervez. Sosem végzünk ezzel?

A Szkeptikus Társaság és az Értelmes Tervezettség Mozgalom kulturált vitája már zajlik néhány hete, így a legújabb ütésváltás előtt talán hasznos lehet összefoglalni az eddigi eseményeket, némi kitekintéssel az elmúlt évszázadokra is.

A vita eddigi történéseiként megjelent négy öt, 10 000 karakter körüli írás olvasható a vitablogon, de összefoglalnám az eddig történteket egy (felemás) bokszmeccs-allegória keretében.

A kék sarokban tehát az Evolúcióelmélet és hívei (jelen esetben a Szkeptikus Társaság tagjai által képviselve).

Az Evolúció már majdnem 150 éve közös természettudományos platform az élőlények sokszínűségének kialakulását vizsgáló tudósok között, mellesleg számos – biológián kívüli – tudomány berkeiben is nagy jelentőséggel bír, valamint számos hasznos találmány és kutatási terület alapja, végül pedig legalább 386 zenei album címében is szerepel.

Velük szemben a piros sarokban az amerikai elnevezés (Intelligent Design) alapján ID-nek rövidített, néhány évtizedes múltra visszatekintő Értelmes Tervezettség elmélete, amit a róla elnevezett mozgalom képvisel. Az elmélet biológiai, valamint esetlegesen egyéb irányú eredményei még váratnak magukra. Albumot ismereteink szerint hármat adtak ki eddig ezzel a címmel.

Rapvideóból is több van evolúcióalapú

A Magányos Harcos

Meszéna Géza nyitja a vitát, a ringbe mászva megfeszíti izmait és nekilódul feltérképezni az ellenfél gyöngeségeit és erősségeit. Minden végtagja egy tudományág, ujjai segédtudományok, melyeket ökölbe szorítva várja, hogy az ID belékössön. Kezében neves biológusok munkáját lobogtatja, hátha legalább azt elolvassák ellenfelei.

Első megvitatandó kérdés, hogy „Ésszerű válaszlehetőség-e az intelligens tervezettség az élővilág eredetére?” Az ellenfelek távollétében azonban hiába is érvelne bármivel, emiatt színvallásra próbálja kényszeríteni ellenfeleit, ha már az ő elméletükre irányul a kérdés:

„...vitapartnereink határozzák meg pontosan álláspontjukat a tekintetben, hogy mit fogadnak el, és mit nem egyrészt az evolúcióbiológia, másrészt a modern természettudomány egészének álláspontjából, illetve tegyék nyilvánvalóvá, hogy a számos, egymásnak kölcsönösen ellentmondó evolúciótagadó irányzat melyikét képviselik, mit állítanak egészen pontosan.”

Mi ez az értelmes tervezettség? Miről beszélnek egyáltalán? Mit fogadnak el az evolúcióelméletből, és mit vitatnak belőle? És legalább azt árulják el, hogy hány millió éves Földet képzelnek az élet táptalajául. Legalább ezt az egyet árulják el.

Felbukkan az Értelmes tervezettség kötéltánc-csoportja

Hiába azonban minden, az ellenfél nem lép az arénába.

Tasi István és dr. Farkas Ferenc a ring körüli kötélkorláton ugrálnak és nem akarnak a kérdések hatókörébe kerülni. A Föld korára vonatkozó kérdést ezzel ütik el:

„Az ID támogatóinak többsége – így e sorok szerzői is – elfogadják a Föld több millió éves korát.”

De azt elfelejtik kifejteni, hogy ez a „millió éves kor” az ID egyik központi alakjának, Michael Behe-nek tudományos álláspontot tisztelő, 4,5 milliárd évet elfogadó álláspontja, a Tasi István által támogatott védikus kreacionizmus soktrillió éve, vagy valami más. Ugyanígy nem említik, hogy az ID szemlélet egyes képviselői (pl. az általuk gyakorta hivatkozott Dean H. Kenyon) által vallott, 10–20 000 éves Univerzumot tartalmazó álláspont vajon miért idegen tőlük.

Annak ellenére, hogy önálló tudományos elméletnek tartják magukat, már a harmadik bekezdésben egy evolúciót támogató, neves tudóst citálnak álláspontjuk kifejtésére a tervezettség hívei.

Róla is van rapvideó, amit az ID finanszírozott. Köszönjük, remek lett.

Bemutatnak két allegóriát (egy homokvárat és egy szerelőcsarnokot) az értelmet nélkülöző tervezés lehetetlenségére, elfelejtve, hogy az élő szervezeteket nem szerelőcsarnokban alkotják, ahogy az ifjú homokvárak sem idősebb homokvárak párzásából alakulnak ki.

A kötéltáncosok ezután, saját álláspontjuk bemutatását mellőzve, vélt ellenfelüknek igyekeznek ütéseket bevinni, de csak papírgalacsinokat dobálnak a küzdőtérre, saját cikkeikre mutató linkek formájában. Ezek a saját honlapjuk szinte hermetikusan elzárt világába mutatnak, ahol egymásnak ellentmondó világképű emberek többszörösen cáfolt munkáira hivatkoznak, félreértelmezik tényleges biológusok idézeteit, illetve renegát, kisebbségi álláspontot képviselő tudós véleményét képesek beállítani egy rangos tudományos folyóirat álláspontjaként. Ha valakinek esetleg ellenvetése lenne az adott cikkel szemben, akkor kommentelnie lehetetlen, és általában ugyanígy lehetetlen a honlap alapján rátalálni az ID által kritizált tudós eredeti tanulmányára is.

Az Értem által linkelt témákra könnyen lehet az evolúciós álláspontot alátámasztó választ találni, többek között a www.talkorigins.org honlapon, ahol egy kimerítő lista is található az evolúciót kétségbe vonó kijelentésekről, azok szintén kimerítő kritikájával egyetemben.

Néhány érv cáfolata az intelligens tervezettség kelléktárából

A kötéltánc mesterei egy rövid listát is ráznak a ring felé „szakirodalmuk” műveinek felsorolásával, elfelejtve megemlíteni, hogy a művek jelentős részét mindenfajta biológusi végzettség nélküli emberek írták (újságírók, jogászok, kreatív írók), és azok témája általában kimerül az evolúcióelmélet elszánt kritikájában, vagy akár jogelméleti fejtegetésekben, miközben alig tesznek önállóan vizsgálható kijelentéseket.

Egy hosszasabb listát is mutogatnak, amin „doktori fokozatot szerzett tudósok” (legyenek akár jogászok vagy filozófusok) 800 fős tömege nyilatkozik arról, hogy támogatja a darwinizmus (nem pedig az evolúcióelmélet!) alapos vizsgálatát. Fura módon azt elfelejtik megemlíteni, hogy a 800 fős tömegből hányan támogathatják az értelmes tervezettséget, mert a listához mellékelt „gyakran ismételt kérdések” 5. pontjából kitűnik, hogy annak aláírásával sem az Értelmes Tervezettség, sem bármely más elmélet (strukturalizmus, önszerveződés, stb.) mellett nem tesz nyilatkozatot az aláíró. Akkor miért az evolúció–értelmes tervező vitában hozzák fel ezt a listát, amikor a két érintett elmélet közül egyikről sem nyilatkoztak az aláírók?

Végül a tudományos alátámasztottságuk hiányát ideológiai ellentéteknek tudják be, elfelejtve azt, hogy 150 évvel ezelőtt is ideológiai ellentétek viharában, de nem saját álláspont nélkül éppen az evolucionizmus szorította ki szellemi elődeiket a biológiaóráról.

A Veterán színre lép

Zsámboki János lép a pástra, számtalan összecsapásban edződött, rutinos debattőrként felméri, hogy az ellenfél még mindig nincs a ringben, így a kötelek mentén kezdi el őket terelni. Gyorsan megveti lábát az arénában és felvázolja, hogy milyen alapfeltételei vannak egy evolúciós rendszernek:

1. Az egyedek saját tulajdonságaikat az utódaikra örökítsék.
2. Ebben a folyamatban időnként hibák történjenek.
3. Az egyes egyedek szaporodási esélye különböző legyen, öröklött tulajdonságaik függvényében.

Ezzel lesöpöri az omladozó homokvár és a szerelőcsarnok maradékát, majd 14 jól irányzott kérdéssel betereli a kötéltáncosokat az egyik sarokba, és papírgalacsinjaikon tapodva elkezdi kicsavarni a kezükből érveiket.

Mit jelent az ID azon kijelentése, hogy a mutációk főleg károsak vagy semlegesek? Akkor a sarlósejtes vérszegénység, ami Skandináviában káros, a Kongó vidékén előnyös, Ázsia egyes részein pedig semleges, az akkor most melyik? – kérdezi.

Az Értem kötéltáncosai egyetlen kérdést tettek fel, amelyik nem tekinthető költőinek, vagy nem válaszolták meg saját maguk:

"Lehetséges-e, hogy a fajok mai jellegzetességei a leszármazás folyamata során, korábbi fajok apró átalakulásai révén jöttek létre? Bár vitapartnerünk szerint „sok-sok példát” lehet erre mutatni, érdekes módon egyet sem említ közülük."

Veterán harcosunk azonnal előránt egy félig retek, félig káposzta élőlényt, amelynek keletkezésekor több elfogadott fajfogalom szerint is vitathatatlanul két fajból egy elkülönült, harmadik faj jött létre, és csiklandozni kezdi vele a sarokba szorultak orrát.

Persze akár kibújhatnának az őket fenyegető, dokumentált fajkeletkezési esemény árnyékából az ÉRTEM szerzői, csak akkor egy új fajmeghatározást kellene hozniuk, amit ők elfogadnak. Ezt izgatottan várja cikkírónk is, akinek remélhetően van a mellényzsebében minden ismert fajmeghatározásra passzoló evolúciós példája, csak addig felesleges előszedni azokat, amíg az ellenfél nem nyilatkozik, hogy melyik fajfogalom szerint (van belőle vagy két tucatnyi) nem látnak példát az evolúcióra.

Zsámboki János végül a darwini evolúció (felül)vizsgálatát szorgalmazó tudósok listájára is szolgál egy mennyiségi és egy jóval elegánsabb ellenérvvel is, majd mosolyogva várja, hogy a ring délkeleti oszlopára csavarodott Értemesek lejönnek-e végre küzdeni. Merthogy eddig nem reagáltak az Értelmes Tervezettség ésszerűségével foglalkozó vita Értelmes Tervezettségre vonatkozó kérdéseire.

Kitörési kísérlet, vagy menekülés az arénából?

Sajnálattal látom, hogy a táncosok továbbra sem lépnek ki a kötelek közül a vita tényleges mezejére, hanem elindultak egy hosszú sarokoszlopon felfelé, és közben még mindig prüszkölnek az orruk alá nyomott káposztaretektől. Az alapkérdésre hiányolják választ, miközben nemhogy Zsámboki János, hanem még Meszéna Géza kérdésére se válaszoltak. Az Értem 2. válaszából pont annyira nem lehet érteni az Értelmes Tervezettség álláspontját, mint az első válaszukból, vagy amennyire nem lehetett értelmezni egységesen elképzeléseiket előtte sem.

Épp ezért tettek fel nekik kérdéseket. Igaz, még mindig van 8x10 000 karakternyi lehetősége erre az ÉRTEM-nek, csak mintha a pontozásra várnának, hátha az kedvezőbb lesz rájuk nézve, mint egy esetleges kiütés. Némi személyeskedés után megpróbálnak ismételten az evolúcióval kapcsolatos, általuk látni vélt hiányokról szónokolni, pedig még ezen hiányosságok tényleges megléte sem támasztaná alá az Értelmes Tervezőről szóló elméletet.

Lekicsinylik a hemoglobinban tetten érhető változást is, ami megakadályozhatja a malária kialakulását, ugyanakkor Értelmesen Tervezett biológiai átalakulásra még mindig nem hoztak egy huncut példát se. Előkapják a „korlátozott plaszticitás” zászlaját, amelyet meglengetnek a magasban, emiatt friss festék hullik alá a korábban szintén általuk koptatott, eredeti "mikroevolúció" feliratról. Már azt a fogalmat is félrevezetően használták, de biztos túl sok volt benne az „evolúció”, emiatt a nevét is lecserélték.

A korlátozott plaszticitásról szóló, az ÉRTEM honlapján megjelent, legjobb szándékkal is csak dolgozatnak minősíthető művükben 100 nemesített növényfaj utóbbi 10 000 évét veszik górcső alá. Ezen, evolúciós szempontból rendkívül rövid időszak alatt (mellesleg ezzel végleg elvágva magukat a 6000 éves földi bioszférát vallók jelentős táborától) csak az alábbi változásokat jegyezték fel (lábjegyzetszinten):

„Mándy Gy. (1972) által felsorolt, megváltozott tulajdonságok a következők. 1. Az elterjesztést segítő jellegek hiánya: A vad alak törékeny kalászorsója helyett szilárd kalászorsó; Elpergő helyett erősen ülő szemek; Hosszú helyett rövid szálkák; Felnyíló termések helyett zárt termések; Pattanó helyett zárt hüvely; Apró helyett nagy termés és mag; Kemény helyett lágyhéjúság; Egyenetlen helyett egyidejű érés; Elhúzódó helyett egyöntetű csírázás; Hosszú helyett rövid tarackok; 2. A teljesítőképesség változása: Csekély helyett nagy teljesítőképesség; Kicsi termet helyett óriás méret; Kicsi helyett nagy gyökérzet vagy gumó; Ehetetlen részek helyett ízletes-ehető részek; Kisebb helyett nagyobb levelek; Csekély helyett nagy nyers- vagy szárazsúly; 3. Az élettani jellegek változása: Igényesség kialakulása a trágya és talaj iránt; Lassú helyett gyors fiatalkori növekedés.”

Felmerül a kérdés, hogy ha ezek a változások szerintük nem a növények evolúciójára utalnak, akkor milyen változásokat tekintenének bizonyítéknak? Táncoljanak a borsók? Nőjön füle az árpának, hogy meghallja az állatok közeledtét és még el is tudjon szaladni előlük? Reméljük, a legújabb válaszunkban feltett kérdésekre (vagy bármely korábbira) a következő megszólalásukból végre választ kapunk.

Eddig azonban úgy tűnik, hogy az Értem képviselői nem akarnak konkrétan válaszolni egyik kérdésünkre sem, hanem egyre messzebb küzdik magukat a küzdőtértől, és csupán szép tornagyakorlatokat mutatnak be egy póznán a magasban, miközben lábuk régen elszakadt a valóság talajától.

A veterán bosszúja

Zsámboki János jobb célpont híján kénytelen tovább rázni az Értem vitakommandóját tartó oszlopot, miközben félkézzel felvázol egy pont annyira „hasznos” elméletet, mint az Intelligens Tervezettség. És amelyikről már filmsorozat is készült!

Főszereplő, cselekmény és forgatókönyv hiányában sajnos az ID még nem megfilmesíthető

Természetesen egyéb trónkövetelők is vannak a fenti filmsorozaton túlmenően az Evolúció kihívói között, így ellenfeleink helyében igyekeznénk előállni gyorsan valami magyarázatfélével a kérdéseinkre. Ellenkező esetben még az is lehetséges, hogy az Értelmes Tervezettségnek – amennyiben szándékaiknak megfelelően tényleg bekerülnek a tantervbe – osztoznia kell az óraszámon az Értelmetlen Tervezettség mozgalom, a Szimulált Valóság hipotézis, vagy akár az Utolsó Csütörtökizmus híveinek előadásaival is.

De fogom sajnálni, hogy már nem vagyok diák!