Elnézést, ha off lennék. Árdekelne, hogy olyan modell készült-e már, amivel be lehetne mutatni, hogyan változna (változna?) a Föld klímája, ha hirtelen átállnánk teljesen a szélenergia hasznosítására? Mivel ingyen energia nincs, a hasznosított szél energiája csökken, ennek pedig hosszú távon, nagy mennyiségben kell, hogy legyen valamilyen hatása.

@VilMarci: Igen. Nézd meg ezeket:
www.newscientist.com/article/mg21028063.300-wind-and-wave-energies-are-not-renewable-after-all.html

és az ehhez kapcsolódó tudományos publikáció:

www.earth-syst-dynam.net/2/1/2011/esd-2-1-2011.pdf

Itt arra az eredményre jutnak, hogy a szélenergia teljes kihasználása a klímára kb. úgy hatna, mint a légköri CO2-koncentráció megduplázása.

@Szilágyi András: Köszönöm, tanulságos. Tehát az egyetlen valóban megújuló forrás talán a napenergia. Bár annak is biztosan lenne érzékelhető hatása, ha a Szaharát beterítenénk napelemekkel.

@Szilágyi András: Vegul is szel energiaja a napsugarzasbol szarmazik.
Ha kozvetlenul hasznositanank a napsugarzast ilyen nagysagrendben, akkor attol tartok, hogy annak is hasonlo kovetkezmenye lenne, nem?

@VilMarci: Szabályozástechnikailag lehetetlen feladat.

Köszönjük az előadást, érdekes volt. Sajnálatos, hogy Magyarországon részben a hatóságok, részben az emberek(sokszor ok nélküli) ellenállása miatt van akadályoztatva ezen technológiák terjedése. Azt én is gondoltam korábban és is itt is megerősítést nyert, hogy ezen techológiákkal nem lehet kiváltani az emberiség teljes energiafüggését, igazából ezek csak áthidaló megoldások a fúziós reaktorok elterjedéséig.
Más, erről mi a véleményetek:
www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=610&nID=188793

@Robur: Amennyire utánanéztem csak egy a baj ezzel a cseréppel. Méghozzá az ára.

Darabja több ezer forint.

Amíg ennyibe kerül, addig nem várható, hogy ezzel burkolják a házak tetejét. Pedig jó lenne.

A hagyományos (kb. másfél négyzetméteres, 200W-os) napelemtáblák darabja olyan 100-150 ezer forint + áfa árban vannak.
Ezen felül még persze kell hozzá elektronika is, akár hálózati visszatáplálásos, akár saját, zárt rendszerűt akarsz. Előbbihez az ELMŰ engedélye, utóbbihoz kell akkumulátor is, sok.

Engem például a napenergia hasznosítása szempontjából a következők érdekelnének:
1; Mekkora területű kollektor, illetve tábla kell, hogy egy erőmű teljesítményét kiváltsuk?
2; Milyen költségei vannak (előállítási és üzemeltetési)?
3; Milyen mértékű környezetszennyezés történik az előállításuk közben?
Tudom, hogy ezeknek nyugodtan utána is nézhetnék, de sajnos tanévben nincs időm linkeket keresgélni, de ha kapok, legalább át tudom futni.
Kösz!

@Tom Benko: Egy házi, 1 kW-os, a hálózatba visszatáplálós rendszer ára szerelési díj és engedélyezés nélkül kb. 1 millió forint. Ez olyan 9 négyzetméteres.
Egy már használható teljesítményű, 3 kW-os rendszer viszont 2,1 millió. Ez viszont már több, mint 20 négyzetméteres.

Ha Paksot akarod ezzel helyettesíteni, mivel Paks teljesítménye legalább 15500 mW akkor az utóbbiból kell minimum kb. 52 ezer. Persze csak ha szépen süt a nap, és maximális teljesítménnyel számolhatunk.

De, ha éppen éjjel van, akkor az egész napelemerőmű nem ér semmit sem. Ekkora energiamennyiség tárolását gyakorlatilag semmilyen módszerrel nem lehet megoldani.

Ami a környezeti terhelést illeti, egyrészt a napelem leárnyékolja az alatta elterülő földet, ezért ott mezőgazdasági termelés nem lehetséges(sem erdőgazdálkodás), másrészt valahogy meg kell oldani a talajerózió problémáját is.

Előállítás. A szokásos napelemeket valamilyen hordozóra építik fel, ez mostanában rozsdamentes acéllemez. Az anyaguk is kristályos, nagy tisztaságú szilícium, és még kell hozzájuk ón a felső elektródák kialakításához, réz a vezetékekhez, műanyag a szigetelésekhez, illetve még egy csomó mindenféle a szükséges elektronikákhoz.

Ezek előállítása mind-mind energia és nyersanyagigényes feladat, amit a méregzöldek nem vesznek figyelembe.

@teddybear01: Koszi az indormaciokat!
Nagyon erdekes lenne olyat olvasni, hogy egy napelemtabla mennyi ido alatt allit elo annyi energiat amivel egy azonos uj napelemtapbalt lehet kesziteni (az alapanyagoktol, a szallitason es szerelesen at mindenestol).

Hasonloan a bio-etanol eseten, erdekelne egy hiteles szamitas, hogy mennyi energia szukseges 1 liter bioetanol eloallitasahoz, hogyan viszonyul ez az eloallitasahoz hasznalt energiahoz (szantas-vetes, betakariras, novenyvedelem, feldolgozas, fermentalas, desztillalas)?

@Tom Benko:

Ez a cucc a paksi atomerőmű 1/8-adát tudná:

index.hu/tudomany/2011/08/07/gigantikus_torony_a_naperomu_kozepen/

@Robur: Jelen pillanatban csak egyetlen gazdaságos megújuló energiaforrásunk van, ez pedig a vízerőmű.

Csakhogy a vízerőmű a magyar méregzöldeknek piros posztó. Ugyanakkor Ausztriában minden elérhető folyót telerakták velük, és köszönik, szépen működnek.

Ami pedig ezt a naperőművet illeti, ez kísérleti üzem. Ha lehántjuk a propaganda túlzást, talán működni fog, és talán gazdaságos is lesz. Persze a masszív állami támogatást is hozzá kell számolni, amit minden ilyen típusú erőmű megkap, kivéve nálunk.
Azonban ennek a fajta naperőműnek is megvan a szokásos hátránya, a hatalmas területigény. Ahhoz, hogy a napsugárzásból a kellő mennyiségű energiát összegyűjtsük, hatalmas területet kell lefoglalni.

@teddybear01:

Igen, azt a naperőművet csak sivatagban lehet megcsinálni ott van elég hely meg nap. Ez nálunk így gondolom nem lehetséges. Meg darabja 750 millió $. Állítólag több tucat ilyen tudná kiváltani pl. Los Angeles teljes áramszükségletét.

Amit a vizierőművekről írtál érdekes. Van erről valami költségszámítás? Hogy ez az egyetlen gazdaságos.

@Robur: Már az is sokatmondó, hogy egyedül a vízierőművek nem kapnak dotációt a megújuló energiaforrású erőművek közül. Mind a szél, mind pedig a naperőművek sokkal magasabb áron adják el a termelt áramot, mint a hagyományos erőművek, és kifejezetten magasabb áron, mint az atomerőművek.

Kivétel az izlandi termál-energia. Ők sokkal jobb körülmények között tudnak termál-energiához férni, mint bárki más, így náluk az a legolcsóbb.

Gyorsan végiggondolva, bármilyen nem eredendően hőenergia elektromossággá alakítása hozzájárul a felmelegedéshez.
A vízerőműhöz duzzasztani kell, ott a párolgás során vízgőz keletkezik erősítve az üvegházhatást, a megtermelt elektromosság előbb-utóbb pedig hővé alakul.
Abba bele se merek gondolni, hogy mi lenne, ha kereskedelmi mennyiségben rendelkezésre állna egy olyan technológia, amivel a világűrbe telepített napelemekből kinyert energiát lehetne a földre küldeni.

@VilMarci: Mindennek van hátránya.
A szélerőmű fékezi a légmozgást, és leüti a madarakat, a naperőmű tönkreteszi a talajt, a hőerőművek szennyezik a levegőt, ráadásul gyakran nyílt színi bányából származik amit eléget, az atomerőművet már nem is kell ragoznom.
Ami a vízierőművek hátrányait illeti, azok többnyire eltúlzottak. Ráadásul ritkán építenek vízierőművet kizárólag energiatermelésre. Sokkal gyakoribb, hogy ivóvízbázisnak, hajózási okokból, vagy mezőgazdasági okokból építik fel.

Ami a földkörüli pályára fellőtt, több négyzetkilométeres napelemerőművet illeti, olyan 40 éve merült fel az ötlet, de amíg nincs olcsó módszer legalább az alacsony műholdpálya elérésére, addig erősen gazdaságtalan.

@teddybear01: A madarak előbb-utóbb megtanulják, hogy a szélkeréknek nem jó nekimenni. A napelemekből létezik átlátszó változat.
www.technet.hu/hir/20100610/ablak_helyett_itt_az_atlatszo_napelem/
Azt nem tudom, hogy a fotoszintézisre milyen hatással van. A normál napelem árnyékában simán lehetne pl. gombát termeszteni, vagy hőcserélőnek használni az árnyékot.
Engem az zavar, hogy a végeredmény minden esetben extra hő, függetlenül a forrástól, vagyis az egyetlen hosszú távon járható út az energiafelhasználás csökkentése vagy a keletkező hő elvezetése valahogyan.

@VilMarci: Az átlátszó napelem hatásfoka nagyon alacsony. Egy jókora ablak méretű változata 2W-os, ez kevesebb mint a tizede a normálisnak, ami szintén kevés.
Ezt a fajtát max melegházi tetőként tudnám elképzelni, csakhogy a melegház sokkal hasznosabb. Az ugyanis ennivalót termel.

Gombatermelés a napelem alatt. OK is lenne, de mászkáltál már napelemfarmon? Olyan meleg van alatta, hogy a gomba egyszerűen elszáradna. Ráadásul nem a pince tetejére, hanem épületek fölé teszik többnyire.

Ami a szélerőmű<->vándormadár viszonyt illeti, ezt az érvet éppen a zöldektől kölcsönöztem, a valóságban viszont meglepően sok madár esik áldozatul. Egy vizsgálat során az egyik német tengerparti szélerőműnél rendszeresen összegyűjtötték a madártetemeket. Egy év alatt közel ezer dögöt találtak, és nem tudni, hogy a környék kisragadozói mennyit takarítottak el ezen felül.

Ami pedig a hőfölösleget illeti, az mindenképp képződne, mert az energia-átalakulások vége mindenképp a hőkiegyenlítődés. A fa elkorhadása, a víz áramlása végső soron mind hőáramlással jár, ami a hidegebb területek felmelegedését, illetve a Földről a világűrbe sugárzott hőt jelenti.

Akkor kezdj aggódni, ha már olyan mértékű lesz az energiatermelés, ami legalább egy nagyságrenddel megközelíti a Földre sugárzott napenergia mennyiségét. Az ugyanis már számottevően befolyásolná az éghajlatot.
Jelenleg a globális villamosenergia termelés még a fűtéskor eltüzelt fűtőanyagok hőjét sem közelíti meg, és milyen kellemes a meleg szobából nézni a téli hóesést!

Sajnálom, hogy nem tudtam részt venni az előadáson. Szerencsére a youtube-on megnézhettem. A kérdéseimet viszont nem tudom feltenni, így jobb híján felteszem itt.

Szó volt a termálvíz visszasajtolásának a problémájáról. Nem értem, hogy miért kell kivenni a termálvizet a földből? Miért nem csak a hőjét vesszük el?

Kellene két kút A és B, egy kilométer távolságban egymástól. Egyszerűen össze kéne kötni a két kutat egymással. Zárt lenne a rendszer, nyomás alatt. Így a visszasajtoláskor nem kéne a kinti és a föld alatti nyomás különbségét legyőzni. A kútból szivattyúznám B kútba a vizet, közben egy hőcserélővel kinyerném a hőjét.
Ez miért nem megoldható?

@zeneszpeter: Pont így működik a visszasajtolás.

Egyébként azért kell visszasajtolni a már lehűlt vizet, mert különben egy idő után kifogy a rétegből a víz, akár az olaj, vagy a gáz.

A bejegyzést frissítettük az előadás videófelvételével.

@teddybear01:
Értem én, hogy vissza kell sajtolni, nincs is ezzel baj.
Ha kiengedem a szabadba a termálvizet, akkor lecsökken a nyomása a légköri nyomásnak megfelelően. Ha ezt vissza akarom pumpálni, akkor ugyanolyan nyomást kell produkálnom, mint ami a föld alatt van.
Ha viszont nem engedem szabadjára, akkor a nyomása sem esik le, így nem kell plusz energiát befektetni. Az a nyomás nyomja vissza, ami kinyomta. Áramoltatni persze kellene, de nem a földalatti nyomást leküzdve.
Nem tudom, érthető voltam?

@zeneszpeter: Mindenképp csökken a nyomása a kivételnél, egyrészt. Ez azért van, mert a termál réteg nyomása többnyire nem elegendő a meleg víz megfelelő mennyiségben való kitermeléséhez. Szívatni kell.

Aztán a hőcserélő is csak egy adott nyomásig bírja, ezt be kell tartani, különben kidobhatod. Szóval ha magas a kitermelő kút nyomása, akkor azt le kell szabályozni.

Másrészt az eredeti rétegbe visszatápláló furat általában túl szűk ahhoz, hogy a kihűlt víznek a teljes mennyisége biztosan visszakerüljön, rá kell segíteni.
Mindkét oldalon szivattyúzni kell, csak így üzembiztos.

Viszont a művelethez szükséges elektromos áram teljesítménye töredéke a kinyert hőmennyiségnek, már ha jó helyen fúrtunk.

Ha jól tudom, akkor mostanában próbálnak ilyen termálvizes fűtésre állni Gödöllőn, illetve Veresegyházán már rég így csinálják. Ott az eredeti gázfűtés költségének a 40%-ába kerül így a téli fűtés és az egész évi melegvíz, és nem függnek csak az ELMÜ-től.

@teddybear01: így már értem. Köszi

@VilMarci: Jelentéktelen hőmennyiségről van szó. A felmelegedés attól van, hogy a Nap által ide sugárzott hő megreked. Az ember által termelt hőmennyiség az semmi. 0.

Lehet, hogy mégis olcsó a szélenergia?:
index.hu/gazdasag/2011/oko/a_legjobb_szeleromuvek_mar_most_is_alljak_az_arversenyt/

Hőszivattyú:
index.hu/gazdasag/2011/oko/hoszivattyu_csodafutes_vagy_atveres/

@VilMarci: Érdekes felvetés. Úgy látszik hosszú távon az energiakérdés egyetlen megoldása a felhasználás csökkentése lesz.
A szélenergia amúgy nem egy rossz megoldás, de én nem elsősorban a végességét látom a szűk keresztmetszetnek, hanem a tervezhetőségét. A teljes energiaszükségletet akkor sem lehetne ebből fedezni, ha a kellő termelőkapacitás rendelkezésre állna, mert nem mindig pont akkor fúj a szél, amikor nekünk épp energiára van szükségünk. Még egy jó ideig sajnos vagy nem, de szükség lesz az energiatermelés hagyományos formáira.