Még tavaly augusztusban landolt postaládámban a következő spam:

Subject: Gázáremelés!!!
"Hogyan spórol Magyarországon több ezer lakossági fogyasztó, cég, szervezet stb. a gázszámláján 5-20% -ot?" című témában szeretnénk rövid, egyszeri tájékoztatást küldeni Önnek, ehhez kérjük az engedélyét.

Engedélyét ezen a címen adhatja meg, kérjük, kattintson ide: www.sporoljgazt.eu/engedely.php

Tisztelettel:

Camel Active Kft. Ökosystem Divisio
www.sporoljgazt.eu

Nosza nézzük csak meg azt a weboldalt! "Spóroljon gázszámláján! 5-20%-os megtakarítást garantálunk. Próbálja ki készülékünket a mi kockázatunkra! Amennyiben beszerelés során az eredeti állapotokhoz képest nem mutatjuk ki az 5-20 %-os gázmegtakarítást, Ön a vásárlástól költségtérítés nélkül visszaléphet!"

Miről is van szó? Nos, mint kiderül, egy közönséges, gyűrű alakú mágnesről, amelyet a gázcsőre szerelnek, és beszereléssel együtt potom 36 000 forintért hozzájuthatunk.

De vajon hogyan csökkenti a mágnes a gázfogyasztást? Szerencsére a weboldalon a tudományos háttér is elolvasható. Hivatkoznak itt a Nobel-díjas Oláh Györgytől kezdve a Messerschmidt Repülőgépgyár fejlesztési laboratóriumán át amerikai nagyvállalatok világszabadalmáig sok mindenre, azonban a "találmány" működési elvét a következőképpen írja le az oldal:

Ha kellő erősségű és sűrűségű homogén mágneses mezőn keresztülvezetjük pl.: a földgázt, a sűrű erővonalak a hosszú szén-láncszerkezetet hosszában szétfésülik.

Mindenki számára ismert az elektrosztatikus feltöltődés (pl.: műszálas ruhák súrlódása utáni feltöltődése), a gáz súrlódása a csövekben. Ez az összetartó erő szűnik meg a mágneses erővonalak hatására. A homogén mágneses mezővel mágnesezett szénhidrogén molekulák taszítják egymást.

A folyékony halmazállapotú szénhidrogének esetében az erős mágneses tér megszünteti az üzemanyag molekulák elektrosztatikus feltöltődését, csökkenti a viszkozitást és így a porlasztáskor sokkal apróbb cseppekre bomlik. Az apróbb cseppek jobban keverednek a levegővel és így több oxigén érintkezik az üzemanyag szénhidrogén molekuláival, azaz felgyorsul az égés. Ennek eredménye az, hogy javul az égés minősége és adott idő alatt több energiát tudunk felszabadítani a szénhidrogénből.

Nézzük csak: "Ha kellő erősségű és sűrűségű homogén mágneses mezőn keresztülvezetjük pl.: a földgázt, a sűrű erővonalak a hosszú szén-láncszerkezetet hosszában szétfésülik". Már ez is elég érdekes állítás, hiszen a földgáz tudvalévőleg mintegy 97%-ban metánból áll, ami egyetlen szénatomot tartalmaz, négy hidrogénatommal körülvéve, úgyhogy szénláncról nem beszélhetünk. Egy százalék alatti mennyiségben a földgáz tartalmaz etánt, propánt és butánt is, azonban ezek közül a leghosszabb (a bután) is mindössze 4 szénatomot tartalmaz, tehát a "hosszú szénlánc" erős túlzás. Azonkívül: vajon mit lehet ezen a rövid szénláncon "szétfésülni"?

Talán a következő mondat ad magyarázatot: "A homogén mágneses mezővel mágnesezett szénhidrogén molekulák taszítják egymást." Nos, a tudomány mai állása szerint a szénhidrogén molekulák ugyan kétségkívül kölcsönhatásba lépnek a mágneses térrel, azonban ez nem jelenti azt, hogy csak úgy fel lehetne mágnesezni őket, mint valami vasdarabot. De tegyük fel, hogy mégis. Ekkor is furcsa az állítás, miszerint ezek a felmágnesezett molekulák taszítanák egymást, hiszen a mágnesek mindig kétpólusúak, s noha az azonos pólusok taszítják egymást, a gázban szabadon repülő molekulák igen könnyen átfordulnak, így az ellentétes pólusok kerülnek egymás közelébe és taszítás helyett éppenséggel vonzás lép fel. Ha tehát a molekulákat fel lehetne mágnesezni, akkor ez éppenséggel a nagyobb tömbökbe való összeállásukat segítené elő, nem pedig a "szétfésülődésüket". Ha taszítást akarunk létrehozni a molekulák között, annak sokkal praktikusabb módja, ha elektromosan töltötté tesszük őket (hiszen az egynemű töltések taszítják egymást), ennek ellenére a mágneses kütyü feltalálói érthetetlen módon éppen a töltések "összetartó erejét" akarják megszüntetni. Mellékesen, aki kicsit járatos a molekulafizikában, az tisztában van vele, hogy a molekulák közötti mágneses erőhatások sokkal gyengébbek az elektromos hatásoknál, így általában el is lehet hanyagolni őket.

A fenti idézet utolsó bekezdése a folyékony szénhidrogénekről szól. Ez is megérne egy misét, de mivel nem benzin- vagy gázolaj-megtakarító eszközről van szó, hanem kifejezetten gázmegtakarítóról, nem világos, miért került ide ez a bekezdés. A gázt nem lehet porlasztani, tehát a bemutatott magyarázat a gázokra nem lehet érvényes.

Eddig tehát a weboldal szerzői adósak maradtak a tudományos magyarázattal. De olvassuk csak tovább: vajon idéznek-e tudományos publikációt, hivatkoznak-e független szakértők által végzett, ellenőrzött mérésekre? Nos, publikációt nem találunk, mérési adatok azonban vannak. Először is megtudjuk, hogy:

A háztartási gázkazánok esetében a legjobb eredményeket a hagyományos tálcaégős rendszereknél, valamint a nagyon elterjedt gázkonvektoroknál lehet elérni. Az eredmény 10-18% is lehet.

Természetesen a modernebb (és drágább) készülékeken is komoly megtakarítás érhető el (4-10%).

Ezek a számok végül is nem hangzanak rosszul, mégis szöget üthet a fejünkbe az, hogy vajon miért függ a megtakarítás mértéke az alkalmazott gázkészülék korszerűségétől. Hiszen a korszerű és a kevésbé korszerű készülékbe is ugyanazt a gázt vezetjük, márpedig a mágnes (a magyarázat szerint) a gázra hat, nem a készülékre. Amennyiben a megtakarítás a mágnesnek köszönhető, úgy mértéke nem függhet az alkalmazott gázkészülék minőségétől. Ennek az ellentmondásnak azonban rögtön megkapjuk a feloldását is:

Fontos: felszereléskor műszeres beállítás szükséges!

Na, ha felszereléskor kapásból be is állítják a gázkészüléket, akkor érthető, hogy az elhanyagolt, korszerűtlen készülék megfelelő beállítása, kijavítása után nagyobb megtakarítás érhető el, mint a jól karbantartott, modern készüléknél. Már csak az a kérdés: mi köze ehhez a mágnesnek?

Az oldal végén a várva várt független, ellenőrzött mérésről is tudomást szerzünk:

1996. 04.04- én V.E.I.K.I. Rt.-nél (Villamos Energia Kutató Intézet) történt mágneses előtét vizsgálat. A százhalombattai Égővizsgáló Állomáson a kísérlet célja az volt, hogy földgáztüzelésű égőnél, a tüzelőanyag vezetéken elhelyezett természetes mágneseknek a hőfelszabadulásra kifejtett hatását vizsgálják.

A mérés során meghatározták:
- a láng hőleadását
- a kilépő füstgáz összetételét
- a kemence hőegyensúlyát
- az előző hőáram viszonyát a belépő összhőáramhoz.

E viszonyszám alapján értékelhető a mágneses előtét hatása. (a viszonyszám %-ban adja meg a hatásfokot).

A hatásfok: 85,62%-ról 95,01%-ra változott.
A gázfelhasználás 9 %-kal csökkenthető volt.

No, ez már meggyőzőbb, a VEIKI Zrt-nél bizonyára szakszerű és pontos mérést végeztek, és a szakemberek érdekeltsége is talán kizárható. De az ördög nem alszik, jobb ellenőrizni ezt a referenciát. Sebtiben írtam is egy e-mailt a VEIKI Zrt Tüzeléstechnikai és Környezetvédelmi Divíziója illetékesének, akitől kisvártatva megérkezett a válasz:

VEIKI Rt. valóban vizsgálta az állandó mágnesből készített, gázvezetékre erősíthető eszköz hatását kísérleti eszközökkel. A vizsgálatok nyomán azonban semmiféle olyan megállapítást nem tettünk - a vizsgálat jellegéből adódóan ezt nem is tehettük - amely valamely hőhasznosító berendezés "hatásfokának" megváltozására utal, vagy gázfogyasztás-csökkenést sejtet!

Puff neki! Ezek szerint ez a mérés sem igazolja a mágneses kütyü feltalálóinak állításait, pedig ebben volt minden bizodalmunk.

Nos, Kedves Olvasó, beszereltetné-e Ön ezek után a gázcsőre szerelhető mágnesgyűrűt 36 000 Ft-ért?

De még csak a történet felét mondtuk el. A www.sporoljgazt.eu weboldal még sok érdekességet tartalmaz, így a témára még visszatérünk.