Szkeptikus [a görög szkepszisz (kétely) nyomán, a szkeptomai (alaposan megvizsgál, töpreng) igéből]

1. ~ valamivel szemben: kételkedik valamiben, fenntartásokkal kezel valamit. A szkepszis a kétkedés, a ~ a kételkedő szinonimája a köznyelvben. Az ebben az értelemben vett hétköznapi szkepszisre az a jellemző, hogy a kétely, amit kifejez, elhárítható. A kétkedés ugyanis azt fejezi ki, hogy a kétségbe vont állítás elvben lehetséges és igazolható, de a gyakorlatban nem megfelelően alátámasztott. Példa: Adam azt mondja Bobnak, „Te, ma megyek be dolgozni, erre a lámpánál a szomszéd autóból rám vigyorgott Chuck Norris.” Bob kellő okkal kételkedik az állításban, hiszen Adam nem kocsival jár dolgozni (mellesleg Chuck nem ebben az országban él, és nem is itt dolgozik, és nem vigyorog rá vadidegenekre). Sokkal valószínűbb, hogy Adam csak kitalálta az egészet, vagy csúnyán másnapos volt, miután Bobbal hajnalig tivornyáztak, és ezért hitte azt, hogy kocsival ment be dolgozni, amikor nem is. Azonban ez a kétkedés elveszti alapját, ha Adam megvillantja frissen vásárolt autójának kulcsait, pláne, ha még egy fényképet is tud mutatni a limuzinjából vigyorgó színészről.

2. Kétkedő, nehezen meggyőzhető ember. A ~ ember ilyen értelemben az, aki magas fokra fejlesztette hétköznapi kétkedését. Alapállása, hogy nem dől be semminek, és nem hiszi el azt, amit nem adtak írásban, vagy nem lát saját szemével. Ellentéte a hiszékeny. Példa: Egy ügynök becsönget Bobhoz, „Üdvözlöm, maga a szerencsés kiválasztott! Önt sorsoltuk ki a kéttrilliós adatbázisunkból, hogy tesztelje a legújabb okos, önjáró porszívónkat. Ha tetszik, két hét után ingyen az Öné!”. Bobnak esze ágában sincs bevenni az ügynök dumáját, és azonnal becsapja az ajtót. Biztos benne, hogy a dolog átverés, és kételkedik az ügynök minden szavában, beleértve az „Üdvözlöm-öt”. Adam, Bob szomszédja kipróbálja a porszívót, két hét után meg is kapja, és élete végéig nem kell takarítania.

3. Filozófiai szkepticizmus: az a filozófiai álláspont, amely szerint a világról nem szerezhetünk biztos ismereteket. Több filozófiai iskola is erre a következtetésre jut, de különböző érvelés alapján. A régi görög pyrrhonizmus (lásd Pyrrhon) szerint az érzékszerveink csak benyomásokat közvetítenek, amelyek bármikor megtéveszthetnek, mint ahogy teszik is azt időnként (ezt ma érzékcsalódásnak hívjuk), és ezért nincsen biztos információnk a külvilágról. Egy másik ~ iskola, az ún. akadémiai szkepticizmus (lásd Descartes) azt vallja, hogy saját érvelési képességeink sem feltétlenül megbízhatóak, így soha nem lehetünk biztosak benne, hogy nem tévedünk, vagyis biztos tudás nem lehetséges. Ez a fajta szkepticizmus olyan meggyőződéses, elvi kétkedést jelent, aminek konkrét állításokhoz vagy bizonyítékokhoz nem sok köze van. (vö.: (1) szkeptikusnak lenni valamivel szemben) ~ az, aki valamelyik ~ filozófiai iskola követője, támogatója. Példa: Adam tivornyázás közben azzal fordul Bobhoz: „Odanézz, mily gyönyörű nő! Úgy érzem, újra tudnék szeretni!”. Mire Bob: „Nana, ne siess barátom! Már honnan tudnád, hogy az a nő tényleg olyan szép, mint állítod? Lehet, hogy az a nő bűn ronda, csak az érzékeid megcsaltak téged. Az is lehet, hogy valójában nem találtad vonzónak az imént, csak máris rosszul emlékszel rá. Vagy, ami a legrosszabb, hogyan lehetsz biztos benne, hogy abból, hogy szépnek láttad, helyesen vontad le a következtetést, hogy szép?” – Bob addig folytatja az eszmefuttatást, amíg megegyeznek abban, hogy túl sokat ivott.

4. Tudományos szkepticizmus: a tudományok azon módszertani (filoszoknak: ismeretelméleti) hozzáállására utaló kifejezés, hogy az állításokat csak megbízható tapasztalati bizonyítékok alapján fogadják el, és akkor sem tekintik végérvényesen igazoltnak, sőt, ellenkezőleg – folyamatos kritikának és vizsgálatnak vetik alá, és módosítják vagy elvetik, ha szükséges. Ahogy mondás tartja: „a rendkívüli állítások (értsd: a tudományos ismeretek hálózatának ellentmondó állítások), rendkívüli bizonyítékot igényelnek.” Az ebben az értelemben vett szkepticizmus a hétköznapi kétkedés szigorú és formális változatának tekinthető, a modern, tudományos értelemben vett ~ pedig az, aki ismereteink legmegbízhatóbb forrásának a tudományos módszertant tartja, és akár saját (hétköznapi) tapasztalatait is kétségbe vonja, ha azok ellentmondásban vannak tudományos ismereteinkkel. Példa: Bob elmegy megnézni a híres Dave Hopperfield előadását, aki a szeme láttára tünteti el a még Hopperfieldnél is híresebb Tejföl-tornyot. Bob trükköt sejt a háttérben, mert emlékszik a tejfölmegmaradás törvényére fizikából, amelynek értelmében a tejföl nem vész el, csak átalakul. Márpedig ha Hopperfield olyat tudna, ami ezt megsérti, akkor nem itt bohóckodna, hanem a Nobel-bizottság előtt Stockholmban. Ettől persze még tetszik Bobnak a műsor, és legközelebb hívja a barátait is, köztük Adamot.