Miközben Japánban az ufókról szóló vita köti le a kormányzat figyelmét, az AFP hírügynökség múlt pénteki jelentése szerint a japán oktatási és tudományos miniszter kijelentette: reméli, hogy léteznek az űrlények.

Kisaburo Tokai szerint azért volna jó, ha léteznének az idegenek, mert akkor talán a gyerekeket jobban érdekelné az űrkutatás. Japánnak komoly űrkutatási programja van, 2007 szeptemberében például űrszondát bocsátottak pályára a Hold körül. A Kaguya űrszonda a napokban kezdte meg működését, és máris küldött egy nagyfelbontású videófelvételt a Holdon megfigyelhető földfelkeltéről. Japán 2020-ra azt tervezi, hogy embert küld a Holdra. Igen ám, de a nagyszabású űrprogramhoz okos és ambíciózus tudósokra is szükség lesz, sőt, nem árt, ha a szavazók is támogatják az efféle kutatási programokat. Márpedig a japán gyerekeket nem nagyon érdekli az űrkutatás. A miniszter szerint az olyan filmek, mint Steven Spielberg 1982-es klasszikusa, az ET, sokat segítenek abban, hogy a gyerekek érdeklődjenek az űrkutatás iránt, és akár például űrhajósok akarjanak lenni.

A miniszter annak apropóján nyilatkozott, hogy pár nappal korábban egy ellenzéki képviselő azzal a követeléssel állt elő, hogy a kormány erősítse meg az UFO-k létezését. A kormányszóvivő annyit mondott (az újságírók nagy derültségére), hogy ő személyesen hisz bennük. A miniszterelnök azonban visszafogottabban nyilatkozott, mondván, nem tudja megerősíteni az UFO-megfigyeléseket, ugyanakkor a védelmi miniszter azt mondta: nincs rá ok, hogy elvessék a földönkívüliek létezését, és mérlegelni fogja, mi volna a teendő, ha Japánban leszállnának.

Bár a kibontakozott politikai vita némileg megmosolyogtató, a tudományos miniszter nyilatkozata mindenképpen megérdemli a szkeptikusok figyelmét. De nem csak az ufókról van szó, általánosabban is feltehetjük a kérdést: vajon okvetlenül fel kell-e vennünk a harcot mindenféle, látszólag az áltudományokat, alaptalan hiteket terjesztő médium ellen? Pocskondiázzuk-e az UFO magazint, szörnyülködjünk-e az X-aktákon?

Figyelemre méltó volt az 1993-ban indult X-akták című tévésorozat fogadtatása a szkeptikusok által. Mint az várható volt, a paranormális jelenségekről, földönkívüliekről, összeesküvés-elméletekről szóló sorozat heves tiltakozást váltott ki. A szkeptikusok számos kifogással álltak elő: a sorozat valóságosnak mutatja be a paranormális jelenségeket, terjeszti az ezekben való hitet, a szkeptikus megközelítés mindig alulmarad benne, stb. Az 1996-ban tartott (egyébként első!) Szkeptikus Világkongresszusra meghívott Chris Carter, az X-akták sorozat alkotója azonban másképpen vélekedett: "Azt hiszem, amit csinálok, az valójában nagy szolgálatot tesz a tudománynak. [...] Bevonzza az embereket a tudományba."

Ezt a véleményt némely szkeptikus is osztja: "Egyet kell értenem Carterrel abban, hogy az X-akták a paranormális mellett a tudományos nézőpontot is megmutatja, és voltaképpen segíti a fiatalabb nézőket abban, hogy megkérdőjelezzék a paranormálisra vonatkozó állításokat, és ösztönzi őket arra, hogy megvizsgálják ezek érvényességét ahelyett, hogy megalapozatlan hitként fogadják el őket" - írja egy szkeptikus oldal.

A japán tudományos miniszternek igaza lehet. Az UFO-kultusz vagy az X-akták jellegű sorozatok egy szkeptikus számára szörnyű badarságok tárházának tűnhetnek, mégis: meglehet, hogy sikeresebben vonzzák a nyiladozó értelmű diákokat a tudományba, mint akár egy iskolatáskányi tankönyv.