Miközben Japánban az ufókról szóló vita köti le a kormányzat figyelmét, az AFP hírügynökség múlt pénteki jelentése szerint a japán oktatási és tudományos miniszter kijelentette: reméli, hogy léteznek az űrlények.
Kisaburo Tokai szerint azért volna jó, ha léteznének az idegenek, mert akkor talán a gyerekeket jobban érdekelné az űrkutatás. Japánnak komoly űrkutatási programja van, 2007 szeptemberében például űrszondát bocsátottak pályára a Hold körül. A Kaguya űrszonda a napokban kezdte meg működését, és máris küldött egy nagyfelbontású videófelvételt a Holdon megfigyelhető földfelkeltéről. Japán 2020-ra azt tervezi, hogy embert küld a Holdra. Igen ám, de a nagyszabású űrprogramhoz okos és ambíciózus tudósokra is szükség lesz, sőt, nem árt, ha a szavazók is támogatják az efféle kutatási programokat. Márpedig a japán gyerekeket nem nagyon érdekli az űrkutatás. A miniszter szerint az olyan filmek, mint Steven Spielberg 1982-es klasszikusa, az ET, sokat segítenek abban, hogy a gyerekek érdeklődjenek az űrkutatás iránt, és akár például űrhajósok akarjanak lenni.
A miniszter annak apropóján nyilatkozott, hogy pár nappal korábban egy ellenzéki képviselő azzal a követeléssel állt elő, hogy a kormány erősítse meg az UFO-k létezését. A kormányszóvivő annyit mondott (az újságírók nagy derültségére), hogy ő személyesen hisz bennük. A miniszterelnök azonban visszafogottabban nyilatkozott, mondván, nem tudja megerősíteni az UFO-megfigyeléseket, ugyanakkor a védelmi miniszter azt mondta: nincs rá ok, hogy elvessék a földönkívüliek létezését, és mérlegelni fogja, mi volna a teendő, ha Japánban leszállnának.
Bár a kibontakozott politikai vita némileg megmosolyogtató, a tudományos miniszter nyilatkozata mindenképpen megérdemli a szkeptikusok figyelmét. De nem csak az ufókról van szó, általánosabban is feltehetjük a kérdést: vajon okvetlenül fel kell-e vennünk a harcot mindenféle, látszólag az áltudományokat, alaptalan hiteket terjesztő médium ellen? Pocskondiázzuk-e az UFO magazint, szörnyülködjünk-e az X-aktákon?
Figyelemre méltó volt az 1993-ban indult X-akták című tévésorozat fogadtatása a szkeptikusok által. Mint az várható volt, a paranormális jelenségekről, földönkívüliekről, összeesküvés-elméletekről szóló sorozat heves tiltakozást váltott ki. A szkeptikusok számos kifogással álltak elő: a sorozat valóságosnak mutatja be a paranormális jelenségeket, terjeszti az ezekben való hitet, a szkeptikus megközelítés mindig alulmarad benne, stb. Az 1996-ban tartott (egyébként első!) Szkeptikus Világkongresszusra meghívott Chris Carter, az X-akták sorozat alkotója azonban másképpen vélekedett: "Azt hiszem, amit csinálok, az valójában nagy szolgálatot tesz a tudománynak. [...] Bevonzza az embereket a tudományba."
Ezt a véleményt némely szkeptikus is osztja: "Egyet kell értenem Carterrel abban, hogy az X-akták a paranormális mellett a tudományos nézőpontot is megmutatja, és voltaképpen segíti a fiatalabb nézőket abban, hogy megkérdőjelezzék a paranormálisra vonatkozó állításokat, és ösztönzi őket arra, hogy megvizsgálják ezek érvényességét ahelyett, hogy megalapozatlan hitként fogadják el őket" - írja egy szkeptikus oldal.
A japán tudományos miniszternek igaza lehet. Az UFO-kultusz vagy az X-akták jellegű sorozatok egy szkeptikus számára szörnyű badarságok tárházának tűnhetnek, mégis: meglehet, hogy sikeresebben vonzzák a nyiladozó értelmű diákokat a tudományba, mint akár egy iskolatáskányi tankönyv.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bolhabetu 2007.12.28. 13:59:27
Az X-Akták meg egy jó sorozat, ne tessék bántani. Ami utána jött a B-, C-, D-kategóriás kópiák, azok gázosak.
2007.12.28. 14:46:40
Rigor 2007.12.28. 15:38:08
szádba szarok 2007.12.28. 17:39:44
Skime 2007.12.28. 19:12:51
Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2007.12.29. 21:53:16
2) az, hogy az X-akták, vagy az UFo magazin, vagy ilyenek sok embert csalogat a tudományhoz, egy igen merész hipotézis. Kérek rá statsztikát!
3) Amíg nincs statisztika, addig javasolom azt az egyszerű elvet, hogy egyenes utakon járjunk! Azaz ne spekuláljunk azon, hogy ha nem tudjuk a falon átdobni a labdát, akkor dobjuk lefele, és majd visszapattanásból átmegy. A természetben általában csillapított rezgőmozgások vannak.
Azaz a visszahatás kisebb, mint a hatás.
Szilágyi András 2007.12.29. 22:45:21
huah.net/scixf/
The Science Behind the X-Files
Szilágyi András 2007.12.29. 22:48:53
Jeanne Cavelos: The Science of the X-Files
Anne Simon: The Real Science Behind the X-Files: Microbes, Meteorites and Mutants
bolhabetu 2007.12.29. 22:49:03
Maguk a jelenségek:
Az X-aktákban szereplő jelenségek, mint jelenségek sci-fi sztandardok.
Asimov Alapítványában is vannak pszionikus mutánsok, a pszí jelenségek megjelennek Philip K. Dick-nél (bár ő egy külön eset, hogy sci-fi-e), Fred Pohl hícsí történeteiben egy egykor itt járt idegen civilizáció nyomaira bukkannak, Arthur C Clarke-tól a Gyermekkor vége gyakorlatilag az indigó jelenségről szól (illetve fordítva, ő lehetett az ihlető), az Űrodisszeia-ban egy misztikus tárgy beavatkozik az emberi evolúcióba, később egy ember szellemlénnyé változik.
Mi a sci-fi?
Jó kérdés.
A jelen társadalmi problémáinak kivetítése egy fiktív jövőbe, vagy közel-jelenbe, vagy valami efféle, nem túlzottan elrugaszkodva a valóságtól.
Az X-Akták a modern elidegenedés és a paranoia eposza, a világ bonyolultságába és végső megismerhetetlenségébe belegárgyuló ember megjelenítése, legmélyebb félelmeink végigzongorázója.
Összeesküvéselmélet-tematika:
A paranoia öl, butít és nyomorba dönt, de az irodalom legnagyobb alakjai mind dilinyósok. (Hamlet, Don Quijote, Akakij Akakijevics, Raszkolnyikov, Patrick Bateman stb.)
Minden a befogadón múlik.
Valóság.
Minden rész végén ott volt a szabványszöveg. Bárminemű hasonlóság blabla...
Sokkal inkább bosszantóak a huszadrangú kópiák, melyek azt állítják magukról, hogy valósak (Y-akták leánykori nevén Pszí-faktor, rendőrös látnokos sorozatok, Igaz vagy hamis, ahol kitalált történetek és nagyvárosi legendák (szerintük igaz) között kell különbséget tenni )
Voltak gyenge részek, sőt kifejezetten buták is (pl. a betegségek lelki okairól és a kézrátételes gyógyításról szóló, asztrológia), de például a csotányinváziós zseniális, meg az is ahol egy idős író divatból ír egy könyvet az UFÓ-król, és minden szemtanú másképp mondja el ugyanazt az esetet. Az is vicces amikor egy vallásos állítás esetén szerepet cserél a két főhős, mivel szerencsétlen szkeptikus Scully hívő katolikus, míg Moulder ateista ("... és még csodálkoznak, hogy otthon maradok vasárnap délelőttönként").
Az kritizálható szerintem is, hogy alig van olyan rész, ahol a szkeptikus álláspont bizonyulna helyesnek, legrosszabb esetben nem derül ki semmi.
Volt egy paranormális nyomozós sorozat, ahol rendre egy szkeptikus, racionális eredmény született (eltekintve egy vicces csavartól a végén), de sajna már nem adják.
bolhabetu 2007.12.30. 10:58:56
1. Parajelenségek léteznek.
2. Ezek a jelenségek révén minden szép és jó lenne, bezzeg a tudomány. (Ez persze PR, ha megkaparjuk a felszínt előtör a paranoia)
Az X-akták az első pontot igazolja vissza, a másodikkal viszont az antiutópikus sci-fi hagyományt követi, nem sok biztatót mutat fel, sem a jelenségek hatásait, sem az ebben hívők jellemét illetően.
Sz4bolcs 2007.12.31. 09:21:06
Szerintem Mulder alakja szkeptikus, függetlenül attól, hogy mikre jön rá a sorozat mesés szálai szerint, és nem elégszik meg a felületes magyarázatokkal. Scully sokkal inkább kész beletörődni abba, hogy valami "csoda", ha nem talál rá magyarázatot.
Van egy pár felettébb üdítő része a sorozatnak, ami elrugaszkodik a fő száltól, pl. a Hazafutás, amiben egy baseball játékos bőrébe bújó idegen történetét meséli el egy öreg rendőr Muldernek a kandalló mellett, vagy mikor egy Dzsin teljesíti Mulder kívánságait, meg amikor egy kaszinóban segíti a 3 kocka a főhőst. :)
Rigor 2007.12.31. 10:15:33
aranyhaj.blogspot.com · http://aranyhaj.blogspot.com 2007.12.31. 11:06:09
A gumiemberről szóló epizód egész kellemes volt, és a mozifilm, a Tunguzka is.
Moxnox 2008.01.01. 14:44:32
My-cream 2008.01.01. 17:29:35
Az viszont már elég merész kijelentés, hogy ezek a lények figyelnek minket, kísérleteznek rajtunk, itt élnek velünk stb.
Amúgy én is kedvelem az X-Aktákat. Ahogy pl. a Gyűrűk urát is, de mégsem gondolom, hogy hobbitok, meg tündék léteznek :D
Bellarmino 2008.01.02. 19:49:01
Ráadásul nem szükségszerű az, hogy egy értelmes faj eljut arra a technikai szintre, hogy elektronikus berendezéseket készítsen.
Értlemes élet nem feltétlenül hoz létre technikai civilizációt!
Egy kozmikus környezetünkben bronzkori szinten lévő civilizáció, a rádióteleszkópokkal kimutathatatlan, ugyanúgy "néma", mint az élettelen planéták.
2. A helyzet az, hogy a világegyetem méreteire való hivatkozás kétélű érv.
Érv lehet élet arra, hogy létezhet élet a Földön kívül, de egyúttal az is igaz, hogy ha létezik is élet, akkor ezt valószínűleg sohasem tudjuk igazolni, hacsak nem kifejlesztünk egy sci-fikből ismert, térugrásokat végrehajtó "hiperhajtóművet", amely bolygóközi uazásokat lehetővé tenné, és így feltérképezhetnénk a Tejútrendszert. (Vagy ha nem látogatnak el hozzánk az idegenek.)
Az rendben van, hogy már csak statisztikailag is valószínű, hogy vannak Föld-típusú bolygók a Tejútrendszerben (bár még egyet sem sikerült találni, de fejlettebb műszerekkel valószínű, hogy találunk), és nyilván ezek a bolgyók alkalmasak lehetnek az élet kialakulására.
Ugyanakkor óriási távolságok vannak a kozmoszban, így ha felfedeznénk is Föld-szerű exobolygót a környezetünkben, az valószínűleg olyan messze lenne, hogy nem tudnánk oda űrszondát küldeni, azt, hogy van-e ott élet, nem tudnánk bebizonyítani. Mit bizonyít az, hogy 40 fényévnyire van egy életre alkalmas bolygó?
Még fénysebességgel utazó űrhajónak (ami a fizika szerint lehetetlen) is nyolcvan évbe telne oda menni, mintát gyűjteni, és visszatérni.
Lehet élet a Tejútrendszerben, mert sok életre alkalmas bolygó létezhet, mivel "nagy" a Tejútrendszer. Viszont éppen azért mert nagy a Tejútrendszer, nem tudjuk igazolni, hogy a Földön kívül van élet.
deak vilmos 2008.01.03. 07:54:53
tamasik 2008.01.04. 11:33:18
Mai Sci-Fi? Nekem nagyon hiányzik az az előremutató, humanista lendület, ami még Verne-nél megvolt: bemutatta a amit a tudomány akkor tudott, és eljátszott a lehetőségekkel, mi az ami még jöhet, amit keresni érdemes. Mire ösztönöznek ezek a filmek?
A Xakták szórakoztató és izgalmas és van benne egy-két pozitiv elem (de pl. mire is megy a szereplő a szkepticizmusával?) de az alapja az összeesküvéselmélet: Ők tudják az IGAZAT, de neked meg kell elégedned azzal, amit a tankönyveben irnak - honna is ismerős ez?
My-cream 2008.01.04. 16:05:37
Azt én értem, hogy önmagában a világegyetem mérete nem bizonyíték, de azért statisztikailag elég valószínűtlen, hogy a Földön kívül sehol sem keletkezett élet.
Nem azt mondom, hogy valaha is találkozni fogunk velük, csak a puszta létükben hiszek, tőlünk felfoghatatlan nagy távolságnyira, ahová még fénysebességgel se tudnánk sose eljutni.
Az X-Aktákat meg persze nem úgy nézem, mint egy dokumentumfilmet, nem is hiszek semmiféle világméretű összeesküvésekben, meg köztünk járó idegenekben. Fiction ez, némi kis science-szel, de a sztori szerintem nagyon ott van.