Szkeptikus blog

A Szkeptikus Társaság tagjainak közös blogja

Szerves műveltségű létra

Tasnádi György olvasónktól újabb érdekes írást kaptunk. Ezúton is köszönjük neki! (A szerk.)


Az 1980-as évek közepén (tehát még bőven a rendszerváltás előtt!) Molnár V. József néplélekrajz-kutató előadásokat tartott a Műegyetem Építészkollégiumában, a „Bercsényiben”. A téma az „Organikus Kultúra”, vagy másképpen a „Szerves Műveltség” volt. (M. V. J. ma is közszereplője e témának.) A heti rendszerességű előadásokra mintegy háromnegyed évig jártam, így alaposan elmerültem a sajátos gondolatfűzésű ismeretekben.

Mi is ez a „Szerves Műveltség”?

Íme a meghatározás: „A szerves műveltség teljességet hordozó és modellező, teljességben létező, közösséghez kötődő élő tudás, mely a nemzedéki tudásátadás láncolatán keresztül örökítődik tovább, benső lényege szerint változatlanul. Az emberi művelődéstörténetben betöltött szerepe ténylegesen rokon a DNS-sel. Az egészségesként megőrzött emberi élet fenntartásának és továbbvitelének biztosítéka, az emberi minőség szellemi »génbankja«. A szerves műveltségben hit és tudás nem egymás ellentétei, hanem egymást feltételező kiegészítői.”* Természetesen ez már a mai meghatározás, 24 évvel ezelőtt ezt még nem tudták ilyen pontosan megfogalmazni, de a lényeg ugyanez volt.

No, de miért nem jártam végig a teljes előadássorozatot? Bár a fenti fogalom-meghatározás már éppen elég indok lenne, kellett ehhez egy kis esemény is. Tettleges távozásomra csak az utolsó látogatásom ad magyarázatot, itt ugyanis már nem bírtam tovább és megszólaltam, a magam szkeptikus gondolkodásával.

Eme jeles alkalommal is – számomra számmisztikának tűnő – bizonyítási tételeket sorolt az előadó. Sok-sok előadás tartalmára visszautaló szövege az „1”, a „3”, az „5” és a „9” fontosságát bizonyította az „eredendő” tudásban. Bár most túlegyszerűsítve írom le, de lényegileg a számértékekhez kapcsolva ábrákat rajzolt eme értékek ismétlés nélküli permutációiból, ezeket összevetette a keresztszemes hímzésekkel, majd abból levezette a vizuális kifejezés teljességét. Minden „tudományos” kijelentéséhez bizonyítékokat tárt elő úgymond, a civilizáció megrontó hatásaitól mentes népművészeti emlékekből, illetve gyermekrajzokból. Kijelentése szerint tudni való tény, hogy valaha az emberek egy része (pl. az erdélyi parasztság) olyannyira harmóniában élt, hogy minden cselekedetét áthatották ezek a számok. Például a parasztházaknál a padlásra felvezető létra is csak 5 vagy 9 fokú volt. Más létrákat nem lehetett találni. Valóban, az ezután levetített fényképek sokasága ezt igazolta. Nos, ekkor szólaltam meg:

T.Gy.: – Jól tudom, hogy amikor ezek a létrák készültek, még nem volt olyan mérőeszköz, amelyet a kézműves feladatok során használhattak volna e létrák készítői?

M.V.J.: – Igen. Tökéletesen jól tudja.

T.Gy.: – Ugye jól tudom, ezeket a létrákat akkoriban még úgy készítették, hogy először kiválasztottak két megfelelő hosszúságú fiatal fát, és abból készítették el a rudakat. Ezek után beillesztették a két szélső létrafokot.

M.V.J.: – Igen, Ön ebben jól tájékozott.

T.Gy.: – Ezek után a további létrafokokat úgy helyezték el, hogy a két szélső létrafok közötti távolságot felezték, ugyanis ez a legelemibb mérési-arányosítási eljárás az egyszerű körülmények között élők számára.

M.V.J.: – Igen.

T.Gy.: – Tehát, a felezéssel először a két szélső közé beillesztettek egy középsőt, ami által már volt három létrafokunk.

M.V.J.: – ? ? ?

T.Gy.: – A két szélső és a középső közötti két szakaszt ismét felezték, így két újabb fok került be, azaz 3+2=5 létrafok, amelyek között a távolság szükségszerűen egyforma.

M.V.J.: – ! ! !

T.Gy.: – Nyilván, ha a padlás búvónyílása alacsonyan volt, akkor a létrát így hagyták, de ha a létrát hosszúra kellett készíteni, akkor az 5 létrafokon már nehéz lett volna felmászni, tehát ismét felezték a szakaszokat. Természetesen 5 létrafok között 4 szakaszt kellett felezni, tehát 5+4=9. Ezzel elkészültek a magasabb házakhoz tartozó létrák is.

Hihetetlenül kínos, metszően hideg csend következett. Igazából nem is az előadó dühe volt meghatározó, hanem az az egyértelmű lincselési hangulat, ami a közönségből egységesen áradt felém. Az azonnali erőszak dühödt tekintetei meredtek rám. Szerencsére az előadó időben visszazökkent az eredeti mondanivalójához, így magára vonta a hallgatóság figyelmét. Ezt használtam ki arra, hogy feltűnés nélkül, de a lehető leghamarabb elhagyjam a termet. Nem mertem megvárni a szünetet, ugyanis nem egyszerűen egy magától értetődő megoldásra világítottam rá, hanem ezzel elvettem a hitüket. Abban a hangulatban még az is feltételezhető volt, hogy ezt a veszteségüket meg fogják bosszulni.

*A Szerves Műveltség meghatározásának forrása: CsoDaKút Szabadegyetem Élhető élet - szerves életviteli minták és a jövő (a letöltés 2008. július 18-án történt).

Tasnádi György

A bejegyzés trackback címe:

https://szkeptikus.blog.hu/api/trackback/id/tr65633066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sony500 · http://sony500.extra.hu 2008.08.26. 09:23:46

Valóban elgondolkodtató cikk, remélem, sok ilyet olvashatunk még. ;)

Capri (törölt) 2008.08.26. 09:45:45

"Jól tudom, hogy amikor ezek a létrák készültek, még nem volt olyan mérőeszköz, amelyet a kézműves feladatok során használhattak volna e létrák készítői?"


Tényleg nem volt? Mikor készültek ezek a létrák?
Már az ókorban is használtak mérőeszközöket a kézművesek...

Capri (törölt) 2008.08.26. 09:50:35

A népművészet pedig valóban használta az alacsony prím számokat. Nem tudom milyen különleges jelentést tulajdonítottak neki, de valóban jellemző.

Nézd meg a népmeséket: 7 fejű sárkány, 3 kívánság, a király 3 fia.....

Etalon 2008.08.26. 09:54:26

Hehehe :-)

Egyszer amikor egy nőismerősöm jósnőhöz ment és azt taglalta, hogy mit jósoltak neki, próbáltam neki elmagyarázni, hogy ez túl általános és többféleképpen értelmezhető, nincs a jóslatban semmi konkrétum. Ami van, az meg józan paraszti ésszel kitalálható. Az volt az ellenérv, hogy "de a jósnő kitalálta hogy most ismerkedtem meg valakivel. Na persze, odamegy egy fiatal nő és párkapcsolati jóslást kér... nyilván nem kétgyermekes családanya az illető és nyilván nem véletlenül kéri épp akkor (amúgyis a jósnő azt mondta, hogy "van valaki a láthatáron" - az meg mindig van :-D ).
Nem igazán értette miről beszélek, azóta nem is nagyon beszél velem. Úgy kell neki...

B- 2008.08.26. 13:10:51

Szerintem itt tök jól keveredik a tudomány és a katyvasz. Amennyire ismerem a témát, ez az organikus tudás hasonlít a mém-elméletre, ami viszont tudományos elmélet.
A bácsi továbbá keveri a szimbólEUmokat :-) a tudományos tényekkel. Az igaz, hogy a prím számok, a három, a hét stb stb fontos szerepet töltöttek be az emberiség szinte minden szimbólumrendszerében, a világról alkotott modelleikben stb. De a szimbólumokat csak a szimbólumok szintjén lehet értelmezni, ő meg a valsó tények síkjára emelte át ezeket, és ennek az eredménye lett a katyvasz. Ez kb olyan, mintha valaki ráhajtana az egyirányú utca táblára, aztán csodálkozna, hogy nem tud behajtani abba a szép kék mezőbe a nyíl után.

B- 2008.08.26. 13:20:02

Capri: szerintem létrát sokkal több ember csinált, mint akinek mérőeszköze volt. Vagy az is lehet, hogy nem állt neki méricskélni, hiszen a felezős módszer szemmértékkel is könnyen, gyorsan működött, a centizős meg nehézkes és valahogy mindig ferde lesz :-)

szemet 2008.08.26. 16:50:31

Érdekes hogy szerinted miért két fokkal indítanak? Az alsó és a felső fok távolságát honnan becslik meg előre?

Logikusabb 1 db fokkal indítani középen, aztán a két térfelet felezve lesz 3 fok, aztán a következő felezős ciklus után 7 fok stb...

Igy az első és utolsó fok magasága megegyezik a többi létrafokéval! Ráadásul így a 7 is itt van! Sokkal mágikusabb mint a többi! :)

Hát ennyire buták voltak ezek az erdélyi parasztok a számmisztikához? :)

csakezértregisztrált 2008.08.26. 17:04:56

"Az alsó és a felső fok távolságát honnan becslik meg előre?"

Szerintem tudják mekkora létrát akarnak csinálni... :)

szemet 2008.08.26. 17:12:03

"Szerintem tudják mekkora létrát akarnak csinálni... :)"

Hmmm... Hát ennyire fifikásak? :D Egyik ámultból a másikba esem... :)

Talán - és most kövezzetek meg - a régi időkben voltak olyan zseniális mesterek akik pusztán szemmértékre tudták hova hányfokú létra kell, és csak úgy, mindenféle CAD-os segítség nélkül összeácsolták! Hihetetlen... :)

Tasibácsi 2008.08.26. 17:51:24

A történetben az az érdekes, hogy technika szempontból azonos háttérismerettel rendelkeztem az előadóval, mégis gyökeresen más következtetésre jutottunk. Tehát nem a háttérismeretek helyességét kell firtatnunk, hanem az abból levont következtetések másságát érdemes kutatni. Ő a létrafokok számát valamilyen mágikus belső rendből vezette le, míg jómagam igyekeztem racionálisan következtetni. A végeredmény bár számszakilag azonos, szemléletmódját tekintve viszont gyökeresen eltér egymástól, így az eszmecsere lehetőségét is kizárja. Ennek megfelelően maradt mindegyikünk a saját elméleténél. A példa szerintem jól mutatja miként beszél el egymás mellett a szkeptikus és a misztikus, anélkül, hogy az álláspontok egy kicsit is közelednének, vagy valaki képes lenne meggyőzni a másikat. Ennek bemutatására írtam ezt a kis cikket.

gabe63 2008.08.26. 18:02:39

Mi is ez a „Szerves Műveltség”? - teszi fel a kérdést olvasótok és meg is adja az elérhető választ.
És ott a link is:

-----------------------------------
CsoDaKút
Szabadegyetem

Élhető élet
- szerves életviteli minták és a jövő -


A Debreceni Egyetem Művelődési Irodája, a Motolla Egyesület - Debrecen és a
MAG (Gödöllő) szabadegyeteme szerves műveltségünk
múltjáról, jelenéről, jövőjéről
2005. február - december
Előadások a Debreceni Egyetem központi épületének auditórium maximumában
19 órai kezdettel

---------------------------------
Tehát nem a bácsi adta meg a meghatározást, hanem a szerző vette át. Egy szerkesztő ettől már gyanakodni kezd. Ezek után melyik mondatában, szavában lehet még csúztatás?

"de a lényeg ugyanez volt." - és ezt higgyem is el?

Nekem úgy tűnik, ideje lenne foglakozni kicsit a Szkeptikus Kritika Kritikai Analízisével is. Ránk férne. (Csak az érthetőség miatt írtam nagybetűvel a szavakat.)

A poszthoz visszatérve, kérdem én, valaki járt már padláson? Látott már csűrt, hiút? Mekkora annak a magassága? Csak a létránál borult ki a bili? Addig nem volt szó mágikus belső rendről? Érdekes, ennek a blognak nincs szerkesztője?

Nebameg 2008.08.26. 18:53:32

Szemet! Azért indítanak két fokkal a 2 végén, és nem eggyel a közepén, mert miután az első kettő kész, a két oldalsó rúd már nem tud egymáshoz képest mozogni, tehát kényelmesebben és pontosabban lehet vele dolgozni. Esetleg irtóztak a 7-es számtól, sajnos ez már nem fog kiderülni. A szerzőnek meg külön gratuláció a kiváló meglátáshoz, jómagam csak hümmögni tudtam volna az 5 és 9 fokú létra hallatán. Persze, h mivel harmónikusabb az öt mondjuk a 8-nál, emiatt sose derül ki...

szemet 2008.08.26. 19:44:59

"Azért indítanak két fokkal a 2 végén, és nem eggyel a közepén, mert miután az első kettő kész, a két oldalsó rúd már nem tud egymáshoz képest mozogni"

Nem érdekelnek a kifogások! Jelöljék meg előre késsel aztán utána rakhatják tetszőleges sorrendben!

Nem hagyhatom hogy csak így lesöpörd az elméletem! Készen állok hogy újításommal megreformáljam a paraszti világot (remélem nem késtem még el...)
:)

Tgr 2008.08.26. 20:02:56

Persze, mert rövid egyenlő távolságokat kimérni nehezebb, mint egy sokméteres hossznak a középpontját... ezt a baromságot. De legalább a vége jó demagóg.

Tgr 2008.08.26. 20:13:04

A népmesékben meg nincs sok prímszám, konkrétan két prímszám gyakori bennük, a három meg a hét, de mivel a legtöbb kis páratlan szám prím, nem túl meglepő, hogy ezek is azok. A nagyobb "népmesei" számok (27, 77) már nem prímek.

A 7 népszerűségét általában azzal szokták magyarázni, hogy a 4 a világ szimbóluma (a négy égtáj révén), a 3 a transzcendensé (menny-föld-pokol, aztán a keresztény időben még a szentháromság miatt is), a hét meg a kettő összegeként az egész kozmosz jelképe. Más szóval hét nevezetes pontja/terület van a kozmosznak: a négy égtáj, azaz a Föld négy sarka; a világ közepe; a mennyország (vagy mitológiától függően a világfa koronája Arany Atyácskával, stb.) és az alvilág.

Pl. Jankovics Marcellnél lehet erről nem túl elszállt elemzéseket olvasni.

Tgr 2008.08.26. 20:22:55

A felezéssel generált számsor egyébként a 2^n+1.

kuangeleven 2008.08.26. 20:33:40

"
"de a lényeg ugyanez volt." - és ezt higgyem is el?"

Nos, én voltam, aki a múltkori írásnál rákérdeztem a szerző komolyan vehetőségére, de itt nem sok olyat látok a kontextusban, ami durva csúsztatásra engedne következtetni, bár kétlem, hogy a létrafokok miatt meglincselték volna a "finom kis husikák" szerelmesét.

A belinkelt oldalon is szerepel a kritizált előadó cifrábbnál-cifrább társai között, így a kritika alapja jogosnak tűnik.
Hogy az előadó és a közönság reakcióját helyesen interpretálta-e a jeles szerző, az meg egy külön tanulmány témája lehetne.

Dömper Ármánd 2008.08.26. 21:56:43

Tgr: „Persze, mert rövid egyenlő távolságokat kimérni nehezebb, mint egy sokméteres hossznak a középpontját...”

Jól mondod, egyenlő távolságokat kimérni nehezebb...

Én arra gondoltam, hogy fogok egy kötelet, kifeszítem a leendő létrám egyik végétől a másikig, majd félbehajtom. Most te jössz, hogyan határoznád meg a létrafokok közötti kis távolságot, a te módszeredhez, de ne feledd, vonalzód, tolómérőd nincs. Pluszfeladat az ötösért, mennyire lesz szar a létránk, a felezős és az egyenlő távolságos mérés után, ha minden alkalommal 1cm-t tévedünk a létrafokok kijelölésekor.

Tgr 2008.08.27. 00:34:36

Dömper, hihetetlenül nehéz feladat, fogsz egy darab lécet, levágod akkorára, amekkorát kényelmesen tudsz lépni a létrán, aztán rakogatod odébb. A köteles felezés elvben szintén egyszerű, de ha kicsit is pontos akarsz lenni, meg kell feszíteni a kötelet, ahhoz vagy egy segítő kell, vagy állandóan kikötni a végét, szóval macerásabb.

A másik kérdésedre az a válasz, hogy egyáltalán nem lesz szar a létra attól, ha egy-két centit tévedsz a fokokkal. Miért lenne?

nyari mikulas (törölt) 2008.08.27. 03:40:43

A kerdes nem az, hogy melyik modszer egyszerubb, hanem az, hogy melyiket hasznaljak.

A felezeses modszer magyarazza a letrafokok tapasztalt szamat, a masik viszont nem. Ott komolyabb szamitasok kellenenek ahhoz, hogy 5 vagy 9 foku letrak dominaljanak, es ne veletlenszeru legyen a fokok szama.

Capri (törölt) 2008.08.27. 07:27:52

a felezéses módszer ellen szól, hogy mikor az első két fokot teszik a helyére, akkor azt vajon milyen távolságra teszik a létra aljától, tetejétől?
Hogy lesz ez a távolság akkora, mint a később felezésekkel meghatározott foktávolságok?

Sokkal valószínűbb, hogy egy darab lécet használnak a távolságok átmásolására. Ezzel a módszerrel mindig kényelmesen használható (állandó foktávolság) tetszőleses magasságú létrát kapunk.

Capri (törölt) 2008.08.27. 07:31:42

Dömper Ármánd 2008.08.26. 21:56:43
"de ne feledd, vonalzód, tolómérőd nincs."

Ezt nem értem. Miért ne volna valamilyen hosszmérték? Az ókorban is volt. Mindig volt. Ezeknek a szerencsétlen létragyártóknak miért ne lett volna?

Bobby Newmark 2008.08.27. 09:43:43

"Ezt nem értem. Miért ne volna valamilyen hosszmérték? Az ókorban is volt. Mindig volt. Ezeknek a szerencsétlen létragyártóknak miért ne lett volna?"

Azért, mert minek? Meg lehetne tervezni autocadben is, 3dstudios látványtervvel, aztán kimaratni CNCvel.

De mi a halálnak? Minek méregetni, ha tökéletes létrát lehet csinálni "csak űgy"?

"a felezéses módszer ellen szól, hogy mikor az első két fokot teszik a helyére, akkor azt vajon milyen távolságra teszik a létra aljától, tetejétől?
Hogy lesz ez a távolság akkora, mint a később felezésekkel meghatározott foktávolságok?"

Ki mondta, hogy az ugyanannyi? Nem érdekes, mert ott még csak fel/lelépsz a lértráról. Meg a létra tetején kifejezetten jó, ha a rudak túllógnak, fok viszont már nincs.

Bobby Newmark 2008.08.27. 09:46:30

Hosszmértékről:
Szerinted a láb, öl, arasz, stb. egyáltalán hogy alakult ki? Ja, hogy nem volt normális hosszmértékük?
Vagy úgy gondolod, mászkáltak egy láb-osztású mérőszalaggal, és pontosan kimértek 3.479 lábat osztásköznek?

Walter Melone (törölt) 2008.08.27. 10:17:54

"De mi a halálnak? Minek méregetni, ha tökéletes létrát lehet csinálni "csak űgy"?"


Próbáld ki! Csinálj csak úgy tökéletes létrát. De azt kalkuláld bele valahogy (mérés nélkül), hogy a fokok között a távolság cca 25-40cm legyen. Különben nem lesz a létrád használható.

Ennek fényében egyszerűbb egy darab fát méretre vágni, majd azt sablonként használva kialakítani a létrafokok helyét, mint felezgetni a távolságokat, remélve, hogy a végére olyan osztást kapunk, ami járhatóvá teszi a létrát.

A paraszt nem mérnök volt. nem felezgetett, meg szerkesztett. Tudta mekkorát tud lépni, és azt is, hogy mekkora (hány fokú) létra kell neki.

Bobby Newmark 2008.08.27. 10:28:17

"A paraszt nem mérnök volt. "

Na, látod, ugyanezt mondjuk, mégsem értünk egyet.

A paraszt nem mérnök volt, nem méregetett, nem centiben gondolkozott.
Nekiállt, csinált egy létrát. Lett, amilyen lett, ha rövid kellett, 5 fokos, ha hosszú, akkor 9.

De arra sem válaszoltatok még, hogy ha méregettek, miért az 5-9 felállás a nyerő általában, miért nem a 4,6,7,8?

(Nem hiszem egyébként, hogy ne lett volna, aki méregette, de úgy tűnik, nagyobb többségben felezgettek)

Bobby Newmark 2008.08.27. 10:31:06

Ja, éppen a "a fokok között a távolság cca 25-40cm" a legárulkodóbb.

Ha méregetnék, akkor lennének a 35cm foktávolságú, 4-5-..-9 fokos létrák.
Ellenben az van, hogy 5 és 9 fokos létrák vannak, változó foktávolsággal.

Walter Melone (törölt) 2008.08.27. 10:32:20

Bobby Newmark 2008.08.27. 10:28:17


És mi a megoldás a felezéses eljárásban a lépésköz idealizálásra?
Ezért nem hiszem, hogy ezt a módszert bárki is alkalmazta volna.

Hogy miért 7, vagy 9? Babonából?
A paraszti világban tudjuk mennyire erősen jelen voltak ezek a hiedelmek.

szemet 2008.08.27. 10:35:16

"fokok között a távolság cca 25-40cm legyen"

Egy szemét, direkt a felezős módszer ellen szabott feltétel, legyen mondjuk inkább:
20-40cm
vagy 25-50cm
és akkor a felezős módszer is mindig beleesik az intervallumba...

Tgr 2008.08.27. 11:33:13

"Szerinted a láb, öl, arasz, stb. egyáltalán hogy alakult ki? Ja, hogy nem volt normális hosszmértékük?"

A hosszmérték_egység_ meg a hosszmérés két külön dolog. Ahhoz, hogy az egyik mesterember az ország egyik végében ki tudja mérni ugyanazt a hosszt, mint a másik a másik végében, standardizált mérőeszközök kellenek, ahhoz meg viszonylag komoly háttérinfrastruktúra .

Ahhoz, hogy a mesterember az udvar egyik végében ki tudja mérni ugyanazt a hosszt, amit a másikban, semmi nem kell egy darab boton kívül.

Tgr 2008.08.27. 11:37:43

"A felezeses modszer magyarazza a letrafokok tapasztalt szamat, a masik viszont nem. Ott komolyabb szamitasok kellenenek ahhoz, hogy 5 vagy 9 foku letrak dominaljanak, es ne veletlenszeru legyen a fokok szama."

Már ha dominálnak. A posztíró azt adja az előadó szájába, hogy "nem volt olyan mérőeszköz, amelyet a kézműves feladatok során használhattak volna e létrák készítői", amit én kétféleképp tudok magyarázni:
- az előadó egy idióta. Ebben az esetben miért pont a fokok számát hinném el neki?
- a posztírót, khm, megcsalja az emlékezete. Lásd mint fent.

szemet 2008.08.27. 11:56:39

A parasztok szerettek felezni! A legkisebb fiú is mindig fele királyságot nyert. És ott van a az orosz paraszt algoritmus is... (Russian Peasant Multiplication)
:)

Mikrobi 2008.08.27. 12:27:41

Mi az a néplélekrajz? Néprajzról már hallottam de néplélekrajzról???

Radar · radar.blog.hu 2008.08.27. 14:10:55

Ha már néprajz: Szerintem is simán használhattak egy falécet mérőeszköznek. Tapasztalatból azt is tudhatták, hogy mekkora legyen a létrafok hogy kényelmes legyen, ez gyanítom nem túl nagy tartomány. Ha felteszem ezután, hogy az egyes házak magassága (padlásbejáró magassága) is hasonló (ki akart volna akkor négyméteres belmagasságot, drágább is), akkor valószínűleg a létrafokok száma is közel hasonló lesz. Persze ettől még lehetne 8 vagy 10 is, ez igaz. De azt még senki nem kérdezte itt meg, hogy elhihetjük-e az előadónak, hogy tényleg dominálnak az emlitett számok, csak azért mert sok ilyen fotót mutatott? Ha már szkeptikusak vagyunk.

Aztán az is lehetséges, hogy a létragyártó sok azonos méretű létrát gyártott és azokat adta el. Maradva a hasonló magasságok feltevésénél, az nem lehetett baj, ha egy két fokkal túlnyúlik a szokottnál.

Végül pedig nem látom be, hogy miért ne csinálhattak volna a parasztok direkt 7 vagy 9 vagy akárhány fokú létrát? Az, hogy a népművészetet áthatják a szimbólumok, közismert. Bár a létrával való kapcsolat erőltetettnek tűnik (dísziteni se szokták a létrákat elvégre), de mi van ha erre is figyeltek? Lehet, hogy csak esztétikusnak találták ezeket a számokat, lehet, hogy tényleg hittek az erejükben.

Önmagában abban még igaza is lehetne az előadónak, hogy "áthatották életüket a számok", ekkor sem lenne szkeptikus blogba méltó a téma, mert SEMMI áltudományos nincs ebben. Ez olyan, mintha a templomok szerkezetében a szentháromságra utaló jeleket mutatsz.

Az már más dolog, hogy azt hirdeti mellette, hogy ezek a számok valóban hatnak az életünkre, na ez ellen lehet/kell küzdeni. De egy néprajzi megfigyelést egy néprajzi blogon kéne megvitatni. Itt csak komolytalannak tűnik (bár én is élvezem a létragyártásról való vitatkozást, szégyen gyalázat).

cseppkő 2008.08.27. 15:47:02

Úgy látom, hogy a létrafok számaiba, hogy miért 3, vagy épp hét legyen, az emberi bonyolult gondolkodás, bele magyaráz mindent csak azért,hogy egy egyszerű gyakorlati tapasztalatot, mely két létrafok közötti távolságot meghatározza, --- amit ugye mindig az illető lépés magassága kell, hogy meghatározzon, mert egy liliputi emberkének sokkal közelebb kell tenni, azokat a létrafokokat, mint egy két méteres nagy lábú, nagy léptékű kifejlett emberpéldánynak. ---, bele illeszthesse, egy népcsoportnak generációkon keresztül átörökített és így megőrzött hagyományát. Semmi köze nincs sem a hétfejű sárkányhoz, semmiféle babonához, de még egy Dawkins féle mém-elmélethez, de még egy önző génhez sem. Egyszerűen a tapasztalat és a mindenkori gyakorlat a meghatározó, amit aztán kicentiznek adott magassághoz illesztve.

„A szerves műveltség teljességet hordozó és modellező, teljességben létező, közösséghez kötődő élő tudás, mely a nemzedéki tudásátadás láncolatán keresztül örökítődik tovább, benső lényege szerint változatlanul. Az emberi művelődéstörténetben betöltött szerepe ténylegesen rokon a DNS-sel. Az egészségesként megőrzött emberi élet fenntartásának és továbbvitelének biztosítéka, az emberi minőség szellemi »génbankja«.

Ez egy túlkomplikált meghatározása az emberi közösségen belüli hagyományok megőrzésének. Egyszerűen nincs értelme, és a DNS-hez semmi köze. Az ember bármit alkot, az utódai csak akkor alkotják ismét ha célszerű, egyszerű olcsó és még mutatós is. Lehet akármilyen jó egy eszköz, ha a következő generáció annál jobbat képes elő állítani. Ha valami annak ellenére marad fenn több generáción keresztül, hogy jóformán semmire sem használható, csupán a múltnak emléke, és még is megtartjuk, az csak létezik, mert egy közösség nem akar beleolvadni a szomszéd közösségbe, hanem önmaga egyediségével akar fennmaradni, Minden közösség egy kicsiny Matrix, és sok kicsiny Matrix alkothat egy nemzeti MATRIXOT. Mert bár az ember EGYES MAGAM a világban, de élete csak úgy válhat teljessé, ha tartozik valakihez, tartozik egy vele azonosulni képes Matrixhoz.

szemet 2008.08.27. 16:13:17

"Az ember bármit alkot, az utódai csak akkor alkotják ismét ha célszerű, egyszerű olcsó és még mutatós is. Lehet akármilyen jó egy eszköz, ha a következő generáció annál jobbat képes elő állítani."

Ez jól hangzik, de figyelembe kell venni hogy az összes amiket használsz nem abszolút kategóriák, hanem szintén kulturálisan öröklődnek! (Még az is hogy mi olcsó
, ugyanis az hogy a társadalom tagjai mit értékelnek sokra/kevésre szintén a kultúra függvénye)

Nem azért változik meg a létrakészítés mert jön valami jobb, hanem mert jön valami amit jobbnak tartanak. Pl. ha a parasztok szemében az 5 fokos létra a "jó", akkor azt nem fogja leváltani egy 6 fokos.

szemet 2008.08.27. 16:14:16

javítás: összes jelző amit ahsználsz

Capri (törölt) 2008.08.27. 16:24:26

ez a létrás ügy úgy látom ezer sebből vérzik...

Nebameg 2008.08.27. 17:09:24

Szerintem a létrát nem feltétlenül a kényelmes lépéstávolsághoz készítették, hiszen az nem 5-10 cm-es ingadozást mutat, hanem egy ésszerű határértékhez, hiszen mondjuk 1m-es távolság sok, 10cm-es kevés, de közte rengeteg variáció van, ami a használhatóságot nem befolyásolja (persze az optimális távolság beállításával talán spórolhattak volna pár századmásodpercet a föld-padlás a részidőn, de ez nem volt szempont), ezért a felezős a legésszerűbb magyarázat. A babona, meg a harmónia marhára nem ua. Túl divatos "felsőbb" jeleket, tudást keresni minden hülyeségben. Ha valakinek 9 fokú létrája volt, na az tutira békében, meg harmóniában élt a világgal, bár a bicskát belevágta a Jocóba, amikor búcsú volt, esetleg meghalt 4 gyermeke még mielőtt 3 éves kor elérték volna - igaz, ők a megfelelő kiosztású létrán juthattak a mennybe (sovány vigasz).

VRBagoly 2008.08.28. 13:57:35

Döm-dö-döm.

1.) Aki átfogó néprajzi ismeretek birtokában az ellen lázad, hogy az erdélyi parasztok nem mérőeszközök nélkül ácsoltak létrát maguknak, az igazán betekintést engedhetne tudásába azzal, hogy néhány szót ejt a létrakészítéskor felhasznált mérőeszközökről..

2.) A cikkben szvsz. az a tanulságos, hogy egy adott jelenségre ("minden létra 5 vagy 9 fokú") elméletet lehet építeni anélkül, hogy akár >egyetlen< logikus elképzelést kipróbáltunk volna. Lehet nyilván más logikus oka is az öt vagy kilenc fokúságnak, pl. minden létrakészítéshez használt fát négy részre hasítottak, az utolsó fokot meg valami rituális okból külön kellet hozzátenni.. ilyeneken lehet ötletelni, aztán ezeket meg lehet vizsgálni, lehet kutatni, meg lehet vele tudni egy csomó dolgot a létrakészítőkről.. de nyilván ahelyett, hogy a kérdések megválaszolásával egyre okosabbá válnánk, lehetünk egyre hülyébbek is. Az se baj, ha valamilyen vallási okból lett 5 vagy 9 fokú minden létra, de ekkor ez nyilván tudatos, és az ilyen "pótlólagos" elméletek ellen a készítők szava szól, nem a dermedt csend meg a birkahit.

stb. stb. stb.

VRBagoly 2008.08.28. 13:58:32

Döm-dö-döm.

1.) Aki átfogó néprajzi ismeretek birtokában az ellen lázad, hogy az erdélyi parasztok nem mérőeszközök nélkül ácsoltak létrát maguknak, az igazán betekintést engedhetne tudásába azzal, hogy néhány szót ejt a létrakészítéskor felhasznált mérőeszközökről..

2.) A cikkben szvsz. az a tanulságos, hogy egy adott jelenségre ("minden létra 5 vagy 9 fokú") elméletet lehet építeni anélkül, hogy akár >egyetlen< logikus elképzelést kipróbáltunk volna. Lehet nyilván más logikus oka is az öt vagy kilenc fokúságnak, pl. minden létrakészítéshez használt fát négy részre hasítottak, az utolsó fokot meg valami rituális okból külön kellet hozzátenni.. ilyeneken lehet ötletelni, aztán ezeket meg lehet vizsgálni, lehet kutatni, meg lehet vele tudni egy csomó dolgot a létrakészítőkről.. de nyilván ahelyett, hogy a kérdések megválaszolásával egyre okosabbá válnánk, lehetünk egyre hülyébbek is. Az se baj, ha valamilyen vallási okból lett 5 vagy 9 fokú minden létra, de ekkor ez nyilván tudatos, és az ilyen "pótlólagos" elméletek ellen a készítők szava szól, nem a dermedt csend meg a birkahit.

stb. stb. stb.

Walter Melone (törölt) 2008.08.28. 16:46:36

A szerző okoskodása arra a hibás tételre épül, hogy:
"T.Gy.: – Jól tudom, hogy amikor ezek a létrák készültek, még nem volt olyan mérőeszköz, amelyet a kézműves feladatok során használhattak volna e létrák készítői?

M.V.J.: – Igen. Tökéletesen jól tudja"


Nos ez így nem igaz. Ebből levezetve pedig a többi állítás sem állja meg a helyét.

Akit érdekel a faművesség múltja, annak ajánlom olvasgatni ezt:

mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/124.html

Tasibácsi 2008.08.28. 18:00:30

Ismét felhívnám a figyelmet (Tasibácsi 2008.08.26. 17:51:24), hogy az előadó és köztem folyó párbeszédben nem az az érdekes, hogy tudományosan igazolható tényekről van-e tudomásunk, hanem az, hogy a létrakészítés technológiáját illetően megegyeztek az ismereteink. Ez az egyezés akkor is igaz, ha tájékozottságunk nem volt megfelelő. Ezek után az az érdekes, hogy ugyanarra a háttérismeretre teljesen más végkövetkeztetést produkáltunk. A kis élménybeszámolóm tanulságaként épen a szemléletmódunkból adódó tökéletes egyeztethetetlenséget akartam ábrázolni. Mindegyikünk közölte a maga nézetét, s mivel más világban élünk, nem alakult szóváltásunk eszmecserévé, vitává. Kicsit hasonlít az egész számomra ahhoz a küzdelemhez amit a szkeptikusok vívnak a többiekkel. Irodalmias túlzással fogalmazva, állóháború az egész.

gabe63 2008.08.29. 00:32:16

Kedves Tasibácsi!

Azt, hogy mennyire nem értesz a létrakészítéshez, már tudjuk. Azt, hogy ezt tudományosan bizonyítani is akarod, most már látjuk is. Azt, hogy ehhez ragaszkodsz is, azt meg már többedszer le is írtad. Továbbá az is nyílvánvaló, hogy írásod első mondatától hozzászólásaid utolsó pontjáig csúztatsz, s ezt sajnos magad bizonyítod.
Nem igaz, hogy: "technika(i) szempontból azonos háttérismerettel rendelkeztem az előadóval" - mert erre nincs semmi bizonyíték.
"Ő a létrafokok számát valamilyen mágikus belső rendből vezette le, míg jómagam igyekeztem racionálisan következtetni." - nem igaz, az előadó a harmónia és a számok összefüggését (?) hozta fel. (Viccesen nevezhette volna T. Gy. "népi-harmonikus számok"-nak is.)

Ezenkívül cseppet sem racionális T. Gy. megközelítése:
-----------------------
T.Gy.: – Nyilván, ha a padlás búvónyílása alacsonyan volt, akkor a létrát így hagyták, de ha a létrát hosszúra kellett készíteni, akkor az 5 létrafokon már nehéz lett volna felmászni, tehát ismét felezték a szakaszokat. Természetesen 5 létrafok között 4 szakaszt kellett felezni, tehát 5+4=9. Ezzel elkészültek a magasabb házakhoz tartozó létrák is.
-----------------------

Világos, az idézet előtti és utáni rajz is mutatja T. Gy. hozzáértését. Ha rövid létrára van szükség, kétszer akkora foktávolsággal dolgozunk, ha hosszú létrára, akkor lehet normál lépéshosszal operálni. A lényeg a mágikus számok megléte. Vicc, sőt tragikusan vicces.

-----------------------
Hihetetlenül kínos, metszően hideg csend következett. Igazából nem is az előadó dühe volt meghatározó, hanem az az egyértelmű lincselési hangulat, ami a közönségből egységesen áradt felém. Az azonnali erőszak dühödt tekintetei meredtek rám. Szerencsére az előadó időben visszazökkent az eredeti mondanivalójához, így magára vonta a hallgatóság figyelmét. Ezt használtam ki arra, hogy feltűnés nélkül, de a lehető leghamarabb elhagyjam a termet. Nem mertem megvárni a szünetet, ugyanis nem egyszerűen egy magától értetődő megoldásra világítottam rá, hanem ezzel elvettem a hitüket. Abban a hangulatban még az is feltételezhető volt, hogy ezt a veszteségüket meg fogják bosszulni.
-----------------------
Mi van? Előkerültek a baseball ütők, meglebbentek a kabátok és kitette a hallgatóság a lefűrészelt csövű puskákat az asztalra? Gondolom az idősebb hölgyek a retikülből már vették is elő a gázspray-t, a jól nevelt irodistalányok már a boxert is felhúzták, mielőtt a pillangókést előkapnák. De DEUS EX MACHINA, előadókánk nyugodt, rezzenéstelen hangja (talán egy OMM!!!!), segített lecsillapítani a kedélyeket, adrenalinszint-csökkentő búgó hangja kordába terelte (csak időlegesen) a vérszomjas hallgatóságot, hogy később, a szünetben ez az újra feldühödő tömeg a kollégiumon végigvonulva T. GY. vérét követelje. (Kicsit belebonyolódtam a részletekbe, lássuk be.)

Tették volna mind ezt a szörnyűséget vele "Az 1980-as évek közepén (tehát még bőven a rendszerváltás előtt!)", - amikor a budapesti pártbizottságon egyik ülésén javasolt napirendi pont volt, hogy az "áltudományos tevékenységet végzők ellen karhatalmi erővel is fel kell lépni". Erről szegény Barabás Zoli tudott volna mesélni, a szerkesztőknek bizonyára mond ez a név valamit.
Nem egyeztek meg sem a "technológiáját illetően" az ismereteik, sem a háttérismeretek. Ha rosszindulatú lennék, azt mondanám, hogy a lincshangulat közeli pillanatokban T. Gy. pillanatnyi emlékezetkihagyást (a párbeszédre való emlékezés) élt át, és csak a többszöri, különféle társaságokban elmesélt és feljavított kompilláció végterméke a "Szerves műveltségű létra" c. remekmű.

Nem tudjuk, hogy ki melyik elméleténél maradt meg, mert T. Gy. még a szünet előtt eliszkolt, ld. mint fent.
Csak egyikük közölte a maga nézetét, mert T. Gy. berezelt a terror .... ld. mint fent.
"nem alakult szóváltásunk eszmecserévé, vitává." - ebben egyet értünk, mert jött volna a lincs, ergo húzás innen, ld. mint fent.

-----------------------
"Kicsit hasonlít az egész számomra ahhoz a küzdelemhez amit a szkeptikusok vívnak a többiekkel. Irodalmias túlzással fogalmazva, állóháború az egész."
-----------------------

Ki vagy te, kedves T. Gy.? Valamiféle kereszteslovag (ez itt most nem igazán jó szó!) a tudomány védelmében? A barbár "többiek"-kel szemben? Nevezd magadat inkább SZEPTIKUS-nak (fertőző, mérgező)!

Megismétlem az előző hozzászólásom - szerintem - legfontosabb gondolatát:
Nekem úgy tűnik, ideje lenne foglalkozni kicsit a Szkeptikus Kritika Kritikai Analízisével is. Ránk férne. (Csak az érthetőség miatt írtam nagybetűvel a szavakat.)

wice 2008.08.29. 11:41:02

gabe63: "Világos, az idézet előtti és utáni rajz is mutatja T. Gy. hozzáértését. Ha rövid létrára van szükség, kétszer akkora foktávolsággal dolgozunk, ha hosszú létrára, akkor lehet normál lépéshosszal operálni. A lényeg a mágikus számok megléte. Vicc, sőt tragikusan vicces."

mi van? hol latsz te itt olyat leirva, v lerajzolva, h "Ha rövid létrára van szükség, kétszer akkora foktávolsággal dolgozunk"?

B- 2008.08.29. 12:14:27

gabe63: ezt tényleg benézted :-) Arról van szó, ha hosszú létra kellett, eleve két hosszabb ágat/fácskát szereltek össze, ergo amikor kész lett köztük az 5 fok, túl nagy volt a fokok közötti távolság, így jön ki a 9 fok egy újabb felezéssel.

Nebameg 2008.08.29. 14:58:12

Jól van, ne kapjátok le a 10 körméről. Nem értette elsőnek a leírtakat, van ilyen:)))

Tasibácsi 2008.08.29. 17:14:20

GABE63 írja: Nem igaz, hogy: "technika(i) szempontból azonos háttérismerettel rendelkeztem az előadóval" - mert erre nincs semmi bizonyíték.

Abból következtettem ki, hogy az előadóval azonos a készítéstechnikai háttérismeretem, hogy ezekre rákérdeztem. Az előadó minden kérdésemre helyeslően válaszolt. Ez adja az azonos indulási alapot. A következtetések csak ezután jöttek. Továbbra sem állítom, hogy akár az előismereteim, akár a következtetéseim helyesek volnának, de azt állítom, hogy igenis izgalmas a kettőnk reakciója közötti szélsőséges és egyben összegyeztethetlen másság. Egyszerűen más viszonyrendszerben élünk. A saját viszonyrendszereinkből nem lehet a másik viszonyrendszerébe illeszkedő kérdést feltenni, így arra választ sem lehet adni. Ez, gondolom, azért van így mert az alapvetéseink, axiómáink gyökeresen eltérnek, tehát a környezetünk jelenségeire más helyzetből reagálunk. Ettől még igaz lehet az is, hogy a házilagos létrakészítés valósága valami teljesen más alapokon nyugszik, csak ez most engem kevésbé érdekel a leírt szituáció alapján.

gabe63 2008.09.01. 18:25:56

Tasi Bátyó!

A magam részéről három lehetséges változóval számolok:

1. Provokálod az olvasókat, a nyúlnak akármilyen bokorból való kiugratásának a szándékával, mintegy. Ez a legvalószínűbb, tekintettel az egyéb bejegyzéseidre.
2. Annyira a viszonyrendszereidbe temetkeztél, hogy ügyet sem vetsz az egyébként mást alaposan megsértő szavaimra.
3. Itt kettő, A és B ágra szakad a folyamatábra:

A. Jó szándékú világmegváltó, purgálómániás, önmaga gondolataiba belemerevedett ember vagy.
B. Rossz szándékú, a világot egysíkúan szemlélő, azt ellenség (hülyék, tudatlanok, sarlátánok, mittudoménmégmik) kontra Mi (tanultak, mindent tudók, helyesen gondolkodók) kettősségben látó ember vagy.

Egyébként ez a viszonyrendszer-téma filozófiailag még feldolgozás alatt áll, nézz utána kérlek. Tudod, a tudományban már működik a "viszonyrendszerek" közti át meg átjárás, hogy finoman fogalmazzak.

Lássuk be T. Gy. munkássága nem érdemelte ki eddig, hogy kesztyűs kézzel bánjak vele.

Tasibácsi 2008.09.01. 20:44:53

Kedves Gabe63! Attól, hogy a számba adsz olyan mondatokat amiket nem állítottam, és részletes rémtörténetekkel toldod meg a magam írását, még nem kellene megsértődnöd. Felfogás dolga. Én azért írtam ide, hogy eszmét cseréljünk. Meg is van ebből a magam haszna, hiszen sok olyan hozzászólás is érkezett, amiből tanulhatok, továbbgondolhatok néhány dolgot. Van aki pedig ezen a portálon találja meg a cikizés fórumát. Egészségedre!

gabe63 2008.09.04. 22:17:27

Nos Kedves T. Gy!

Közírói szerepre törsz, tehát várható, hogy olvasóid között lesz, aki a témaválasztás, lesz, aki a stílusod miatt fog kedvelni. Mint ahogy várható az is, hogy éppen ellenkezőleg, valaki nem rajong írásaidért. Nos mondhatta volna szebben is kis lovag: tényleg kipécéztelek. De ugyan mit is várhattál volna.
Kellő ismeretek nélkül, pláne cikkeidnek hangzatos (bulváros) címet adva írsz le megtörtént eseteket, amit nem kis malíciával tálalsz. Eddig nincs is gond, ahogy a szerkesztő fogalmazott: irodalmi műnek tekinthető. De. Stílusod okán hadd mártsam vitriolba elektronikus pennámat és nem a cikizés miatt. Ha már neked jogod van cikizni másokat, esetedben vitapartnereidet. Amint vetsz, úgy aratsz. (Folytatás lehet hogy következik.)

(Mégis folytatom)
Valamint. Ha már szkeptikus valaki, legyen oly' jó, hogy elviseli, hogy valaki kritikus vele szemben. Tehát ezért recenzáltam adott írásodat, igaz kicsit vehemensen. Arról azonban szó sincs, hogy megsértődtem volna, ezért hívtam fel a figyelmedet az általam elkövetett sértés tényére. Ahogy nem válaszoltad meg a kommentekben a mások által felvetett kérdőjeleket sem. Erről ennyit.

T. Szerk!
Hozzászólásaimban többször is említettem, hogy kritikával kellene illetni a szkeptikus kritikát is. Nem azért lesz jó, tanulságos egy cikk itt a blogon, mert szkeptikus írta, vagy mert szkeptikus a stílusa, hanem azért, mert tartalmaz olyan hozzáadott értéket, ami miatt az olvasó jövőbeli diskurzusaiban értelmes, olvasott vitapartnerként léphet fel. De nem csillogó szemű, elhivatott szkeptikusokra van szükség, akik minden szót elhisznek, csak mert le van írva, ide a szkeptikus blogra, vagy bárhová, ahol a szkeptikus zászló lobog. Ezért kiáltottam szerkesztőért az első hozzászólásomban. Tettem ezt azért, mert nagyon régen úgy látom, nem megfelelő a tudományos ismeretterjesztés színvonala Magyarországon. Sorolhatnék olyan minőségű anyagokat, ahol a szerző az általa kipécézett esetekről kellő ismeretek nélkül volt képes írni. És a dologban nem ez a szomorú, hanem az, hogy hallgatóságának/olvasóinak pozitív visszajelzésén felbuzdúlva, mintegy magának adva igazat, kanonizálta is rögvest a téziseit. Rekuzívvá vált a folyamat. Kellő önkritika és önkontroll szükségeltetik a társadalomkritika esetében - teszem én hozzá.
Sajnos, így szocializálódik a természettudomány iránt elfogult, szkeptikus olvasó.

Gábor

Papi 2008.09.16. 09:07:45

Ja! Cenzúrázni kell! Feszítsétek meg!

KenSentMe 2008.10.02. 09:46:52

Szerintem nem kell feszíteni, csak elővenni a púdert meg a rúzst, aztán gabe63-at kisminkelni bohócnak..

szerintem nem attól lesz szkeptikus valaki, hogy bakancsot hord, belelép mindenféle sz*rba, aztán úton útfélen mindenkibe beletörli..

azért ez a két képernyőnyi szöveg, amit összehoztál, tartalmaz szövegértelmezéstől kezdve életvezetési tanácsokon át népi bölcsességekig mindent, én csak annyit fűznék hozzá, hogy aki szokott előadásokra járni, az:

1.) tudja, hogy több egymást követő előadásnál legfeljebb az utolsó előadás utolsó felére emlékeznek az emberek

2.) a reggeli hatásának elmúlásával arányosan és drasztikusan esik vissza a figyelem

3.) nincs annál idegesítőbb, mint amikor valaki nem csak rövidet kérdez egy előadáson, hanem hosszasan, külön diskurál az előadóval. Egyébként teljesen logikus, hogy utálják az ilyen embert a többiek.. nyilván mindenki imádna beszélgetni, de mindenkinek kussban, előre nézve kell ülnie, kevés a hely, meleg van, mindenki megéhezik.. erre valaki meg a.) magát okosnak képzeli b.) jól érzi magát.. ha valakinek nincs kiállása a szerepléshez, és nem cseng jól a hangja, pillanatokon belül megindul a susogás a háta mögött.. a rövid kérdések, amik az előadó hosszas témakifejtéséhez vezetnek, bocsánatos bűnök, de az ilyen "kérdezz-felelek-okostojás" már retteghet a pletykáktól.

De mivel nem ez volt a történet lényege, ezért ezeket "szkeptikusan vitatni" csak bokszolás a levegőben.. a lényeg az volt, hogy NEM LEHET TUDOMÁNYT MŰVELNI A RACIONALITÁS KIKÜSZÖBÖLÉSÉVEL. Az író nem kozmetikázta a történetet, a saját szemszögéből meséli el, de az esetlenségek ellenére kitűnik, hogy lehet anélkül is előadást tartani, hogy az embernek racionális szempontjai volnának. Még a 20. században is. Lehet szkeptikusan támadni bármit, de ha a támadás nem a lényegi mondanivaló ellen történik, akkor méltatlanság az egész.. és vicces.. ezért is jöjjön a púder és a rúzs.

GergőÁron (törölt) 2008.10.14. 20:15:41

Bobby Newmark 2008.08.27. 10:28:17

Fogod a két rudat. összekötöd a két végit egy egy fokkal. Innestől van egy nagyjából merev kereted, egyszerűen be tudod rakni a közbülső fokokat, legegyszerűbben szemre, felezgetéssel. (Szemértékkel meglepően pontosan lehet ám felezni!)
Azért nem egyik végéről indulsz, mert akkor ahogy kötözöd/szögeled fel az első fokokat, közben lifeg a két hosszú szára a létrának, bajos mozgatni, vetemedik, csavarodik. stb.
És ha utánaszámolsz, akkor bárhogy kavarsz a méretekkel, 30 és 50 cmre jönnek ki a fokok, és ezek a méretek látrának jól használható...

noname koder 2008.11.01. 12:39:25

Van egy teóriám:
Tegyük fel, hogy eredetileg úgy volt, mint ahogy Tasibácsi írja: fogtak két rudat,az elejétől és a végétől kényelmes lépéstávolságra beszögeltek 2 fokot, azután pedig felezgettek. Ez egyébként roppant egyszerű, sokkal egyszerűbb mint mérni, ugyanis a sacc szemmértéke az embernek elég jó a felezésben, ez pedig a végén azt eredményezi, hogy szinte pontosan azonos lépésközöket kapunk. Én is mindig ezt a módszert használom ha részekre kell osztani valamit, és egészen slendriánul csinálva is kimondottan jók az eredmények.Erre gondolom parasztbácsiék is rájöttek. A dolog egy idő után hagyománnyá vált, már nem gondolkodtak rajta.

A módszer hosszas használata után egyszercsak valaki nekiállt számolgatni a falu létráinak fokait, nagyon elcsodálkozott, hogy miért mindig 5 meg 9 a fokok száma, és mivel nem volt matekzseni, egyértelmű volt számára a válasz: azért mert ezek varázsszámok, a harmónia számai, ez az egyetlen magyarázat :D

Eltelt még egy-2 száz év, a magyarázat elterjedt, a kedves előadó meg elhitte, mert ugyan tudja használni az agyát ha muszáj, de némi gyanakvással tekint eme aktusra, viszont ez a "harmónia számai" dolog olyan rokonszenves...
Emellett jó érv, hogy a paraszti világ "idilljét " az iparosodás tette tönkre, ahol viszont egységes lépésfokú létrákat csináltak a gyárban, tehát a 5/9 fokú létrák a paraszti világgal együtt tűntek el.

Na?

Szilágyi András 2008.11.01. 12:56:25

noname koder: elment a hozzászólásod elsőre is, többször már ne küldd be :)

szferi 2009.01.28. 12:36:31

Bár már nem olvassa senki, de amilyen buta a feltevés, olyannyira buta a magyarázat.

A létrakészítésről:

Először is, eldöntöd mekkora legyen a létra, ez fontos :). 20 centi ráhagyással levágod a két hosszú rudat vagy lécet. Aztán a két hosszú léc alját levágod, kiegyenesíted hogy itt később ne kelljen korrigálni. Egymás mellé passzítod őket, és kijelölöd a fokok helyét, úgy, hogy aztán kényelmes legyen lépkedni rajta. Ehhez mérőszalagot is használhatsz, meg egy méretre vágott rudat is. Mindkét lécen egyszerre, ugyanott ki kell jelölni a fokok helyét, még mielőtt hozzákezdesz az összeszögezéshez, hogy ne legyenek ferdék a fokok. Ahol a fokok lesznek, csinálni kell egy háromszögű bevágást a hosszú léceken, abba illeszkednek majd a fokok, így erősebb lesz a létra. (ha rudat használsz, ez a lépés még fontosabb. így stabilak lesznek a fokok, nem hajlanak meg a súly alatt.) Miután kivágtad a helyet a fokoknak, még egyszer egymáshoz kell mérni a két lecet, hogy passzoljanak a kivágott helyek, ilyenkor pár centit még lehet korrigálni. Ezután kell beszögezni a fokokat. Az utolsó behelyezett fok után felül megrövidíted a létrát annyira, hogy kényelmes legyen használni. Így készül a létra, én is csináltam már.
A felezős módszert is lehet használni a kijelölésnél, de semmiképp sem úgy, hogy először egy keretet készítünk, így nehezebb lenne vízszintesre beállítani a fokokat.

Mindenesetre a felezős módszer nem túl logikus, sőt. Egyszerűbb megoldás eldönteni a kényelmes távolság nagyságát, aztán meg annyi fok lesz, amennyi.

Érdemes lenne inkább végigjárni a falvakat, és hat meg nyolc fokos létrákat fényképezni, ha cáfolni akarja valaki az állítást. Garantáltan találnánk.

Írj nekünk! Kövess minket!

Kövess a Twitter-en 

Melléfogott az asztrológusod? Nem találsz már helyet az ágyadnak a földsugárzástól? Össze-vissza forog az Egely- kereked? Nem használt a macskádnak a homeopátiás bogyó?

Írd meg nekünk:
blog (kukac) szkeptikus.hu

Utolsó kommentek

Híreink

Nincs megjeleníthető elem

Fórum

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

akupunktúra (2) áldoktor (1) álhírek (1) állampolgári tudomány (1) alternatív medicina (23) áltudomány (37) antibiotikum (1) apollo (1) aromaterápia (1) ásványok (1) asztaltáncoltatás (1) asztrológia (6) atomenergia (2) attila domb (1) átverés (14) aura (2) béky lászló (3) bioenergetika (5) biofoton (1) biológia (2) biologika (1) bioptron (2) biorezonancia (5) biotechnológia (8) boszniai piramisok (3) bulvár (1) butaság (7) bűvészet (9) callahan (1) cam (1) ChatGPT (1) chemtrail (3) civilizáció (1) clairvoyance (1) cod tea (5) confirmation bias (1) covid-19 (1) criss angel (1) csalás (4) csillagászat (6) cunami (1) darwin (5) demarkáció (1) diéták (1) douglas adams (1) dr. csabai zsolt (2) dr. csabai zsolt phd (1) echo tv (1) ECSO (1) egely (2) egészség (36) egészségnap (2) éghajlat (1) einstein (3) elektroszmog (1) életmód (4) energia (1) eric pearl (1) értem (3) érvelés (1) etnográfia (1) étrend kiegészítő (6) eugenika (1) evolúció (22) ezóbióökó (7) ezotéria (27) fakír (1) fals pozitív (1) fekete mágia (2) felmelegedés (2) fenntarthatóság (1) filozófia (13) finnugor (1) fizika (13) fogyasztóvédelem (12) földönkívüliek (2) földsugárzás (3) gelencsér andrás (1) gender (1) glifozát (1) gondolkodás (7) grafológia (2) grapefruit (3) grapefruitmag (1) grape vital (3) gyermeknevelés (1) gyógynövények (2) gyógyszerek (1) gyógyszeripar (1) HAARP (1) hagyományos kínai orvoslás (3) hamisítás (3) hétköznapi bölcsesség (1) hipotézis (1) hold (2) holokauszt (1) homeopátia (22) horoszkop (3) humor (7) idegtudomány (1) ideomotoros (1) idősek (1) india (1) influenza (1) ingyenenergia (4) integratív medicina (2) intelligencia (1) intelligens tervezés (12) james randi (3) japán (1) járvány (2) járványtagadás (1) jeti (1) jövőbelátás (2) jövőbelátók egyháza (1) jövőbe látás (2) józan ész (4) kanálhajlítás (2) kapcsolatteremtő gyógyítás (1) kígyóolaj (1) kísérlet (3) kiválasztott (4) klímaváltozás (7) klub (89) konferencia (9) kongresszus (10) könyv (13) koplalás (1) környezetvédelem (1) koronavírus (4) közgazdaságtan (2) közlekedés (1) kozmológia (2) kreacionizmus (2) kristályok (1) kritika (1) lászló ervin (2) lebuktatás (1) légköroptika (1) lenkei gábor (1) levitt (1) lifewave (2) lottó (1) lúgosítás (1) magfúzió (1) mágia (1) mágnes (5) magyar őstörténet (4) magyar történelem (3) marketing (3) mars (4) matematika (4) média (6) megerősítési torzítás (5) mellrák (1) mentalizmus (3) mesterséges intelligencia (2) meteor (1) mobiltelefon (1) mta (4) művészet (1) nasa (2) neurális hálózat (1) nyelv (6) nyílt levél (1) oktatás (4) oltásellenesség (3) oltások (2) önámítás (1) online kísérlet (3) orgon (1) örökmozgó (5) orvostudomány (12) őssejtfokozó (1) összeesküvés elmélet (5) otthonszülés (1) paleolit étrend (1) pálmalevél (1) pályázat (1) pandémia (1) parafenomén (3) parajelenségek (6) paródia (1) PCR (1) phenomenon (2) podcast (1) pozitív gondolkodás (1) prána (2) probiotikum (1) proving (1) pszí (5) pszichiátria (1) pszichológia (1) racionalitás (1) radiesztézia (3) rák (8) randi (3) rendezvény (13) rezsicsökkentő (1) richard dawkins (2) sci fi (3) seti (1) spiritizmus (2) steorn (1) sugárzás (3) számmisztika (3) székesfehérvár (2) szekta (1) szellemidézés (3) szerencse (1) sziget (5) szkeptikus (21) szólásszabadság (1) találmány (4) tantra (1) táplálkozás (5) távgyógyítás (2) technológia (15) telekinézis (1) telepátia (1) televízió (5) teremtés (3) teremtéstan (2) természetgyógyászat (28) termográfia (1) tesztek (3) történelem (14) tudomány (32) tudományos módszer (2) tudománytörténet (1) turizmus (1) ufo (5) új germán medicina (2) űrhajózás (2) uri geller (8) űrszonda (3) vágó (6) vakcinák (2) vallás (2) villanyóralassító (1) vita (1) vízautó (2) Wikipédia (3) x akták (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása