Aki követte vitánkat az Értelmes Tervezettség hazai képviselőivel az erre a célra közösen létrehozott blogon, bizonyára észrevette, hogy a kéthetenkéntire tervezett levélváltások elapadtak, miután ellenfeleink közel egy hónapja nem válaszoltak legutóbbi írásunkra.
Az Értem Egyesület saját honlapján közölt magyarázat szerint mi, szkeptikusok „elvesztettük a hitelünket”, mivel „minden egyes alkalommal megtagadtuk”, hogy válaszoljunk az általuk feltett kérdésekre a legutóbbi válaszunkban felhozott kukorica esetéről, illetve nem támasztottuk azt alá kellőképpen, általuk is elérhető szakirodalmakra történő hivatkozásokkal.
Akárcsak az Értem többi vitatható kijelentésénél, itt is fontosnak tartjuk a tények pontos ismertetését.
A vita kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a felek a nyilvánosság előtt fejtsék ki és ütköztessék álláspontjaikat, a másik félhez intézett nyilvános levelek formájában. Február 27-én azonban az általunk is várt nyilvános válaszuk helyett szervezőnknek szóló emailben, kifejezetten a vitán kívül követeltek választ bizonyos kérdésekre, illetve egyéb segítséget a kukoricával kapcsolatos szakirodalom ügyében. Azt is kijelentették, hogy válaszunkig a vitát felfüggesztettnek tekintik.
Mi ezután arra kértük őket, hogy (több szempontból alaptalan) kéréseiket és kérdéseiket az éppen zajló vita szellemének megfelelően nyilvánosan közöljék, de ők ettől elzárkóztak. Azt is felajánlottuk nekik, hogy a moderátor bevonásával egyeztessünk a kérdésről. Egy héttel később azonban az egyeztetést váratlanul megszakítva, a moderátor megkérdezése nélkül ellenfeleink egy olyan tartalmú üzenetet juttattak el hozzánk, és egyben jelentettek meg honlapjukon, mely szerint köszönik a szervezők munkáját, de vitát nem kívánják folytatni.
Ezt tudomásul véve egy közös nyilatkozatot tettünk közzé a vita megszakadásáról.
Még e hét folyamán részletesebben is beszámolunk az eseményekről, a későbbiekben pedig összefoglaljuk az utolsó néhány levélváltást is, itt, a szkeptikus blogon. Úgy véljük, nyilvánvalóvá fog válni, hogy melyik fél vesztette el a hitelét a (számunkra) sajnálatos módon lerövidült vitában.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tizer · http://ebredjra.blog.hu/ 2011.03.14. 10:58:00
Aki a hitét belekeveri a tudományos gondolkodásba, az menthetetlen. Se vita, se más nem húzza ki a csávából. A vita letisztult, moderált formája is afféle tudományos igényű érvütköztetés, és azt várni, hogy ebben a hitlovagok majd egyenesek lesznek, miközben a tárgyalt témában nem, nos ez elég naiv feltételezés.
Nincs közös platform. Ha se mérendő értékről, se a mérőműszerről nincs közös megállapodás, akkor kár vesztegetni a szót.
mimindannyian · http://wmiki.blog.hu/ 2011.03.14. 11:23:34
a) világossá válik, hogy van értelme feltételezni az intelligens teremtőt. Ekkor a tudomány vállrándítva beemelné a világról szerzett tudásbázisába, hogy logikus feltenni egy ilyen teremtőt. És menne minden szépen tovább.
b) világossá válik, hogy semmi értelme feltételezni az intelligens teremtőt. Az értelmes tervezettség hívői ebbe sosem nyugodnának bele, ez számukra lehetetlen végkifejlet, tehát a minden áron bizonygatnák, hogy csalás történt, rossz a vita, a másik fél nem korrekt.
Ööö... és pont ez történt?
Abban az esetben, ha az értelmes tervezettség híveinek nincs igaza, csak ez a lehetséges kimenetel képzelhető el.
fordulo_bogyo 2011.03.14. 15:34:35
Agymosó 2011.03.14. 20:51:17
Ahol hittant tanítanak, ott kötelezővé tenném az un szkeptikus-hit tanulmányozását, és mintaértékűnek tekinttetném ezt a hitet, amely tényleg hihetetlen dolgokban képes hinni.
Ha van már akkora hited, amekkora hittel a szkeptikusok képesek hinni a nyilvánvalóan valótlant, akkor nem lesz nehéz számodra bármely vallás hittételét igazságnak hinni. Ebben az esetben akár látatlanból megadnám hittanból legalább a négyest.
Agymosó 2011.03.14. 21:02:19
Gondot jelent a gyülekezeted valamely állításában hinned? Úgy érzed, hogy nem vagy képes elhinni, mert annyira hihetetlen!?
Nézd meg az un szkeptikusokat: micsoda szilárdan hisznek lehetetlen dolgokban. Ők vajon hogy csinálják? Vizsgáld meg hitüket, mert ha képes vagy megérteni, és alkalmazni az életedben, akkor bármiben képes leszel hinni, és megnyílik előtted a világ!
bolhabetu 2011.03.14. 21:17:17
Nofene, wmiki nicket váltott?
KenSentMe 2011.03.14. 21:17:43
Egyébként a két hozzászólásodnak ez a kulcsmondata:
"amekkora hittel a szkeptikusok képesek hinni a nyilvánvalóan valótlant"
Ha olyan nyilvánvalóan valótlan volna, amit a szkeptikusok állítanak, akkor talán legalább egy nyamvadt érvet is fel tudnál hozni az állításaik ellen, nem csak ekéznél..
bolhabetu 2011.03.14. 21:36:07
nordi77 · http://paramoral.eu 2011.03.15. 13:49:21
naponta fissülö jó nézettségü, ufó-ezós oldal
KenSentMe 2011.03.15. 14:49:25
nordi77 · http://paramoral.eu 2011.03.15. 14:54:39
stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2011.03.15. 19:35:03
De ne aggódjatok, úgyis nemsokára megjelenik, lehord mindenkit hogy megint csak találgatunk, spekulálunk, és fújj, már megint tudományhisz mindenki...
stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2011.03.15. 19:35:38
sztrugackij 2011.03.15. 21:14:45
Mi köze a hitnek például Pitagorasz tételéhez?Vagy a fizikánál maradva Newton,Maxwell törvényeihez?Ezekben nem kell hinni,nincs szükségük ilyesmire.Köszönik,remekül működnek hit nélkül is, nagyjából az idők kezdetétől napjainkig az egész univerzumban.
Az evolúcióban sem kell hinni!Az ember vagy elfogadja vagy sem.Bizonyos értelmi szint alatt a teljesen nyilvánvaló tényeket is tagadhatja valaki, vagy vmiki.
A vitát teljesen reménytelennek tartom,hiszen a hit már definíció szerint is a bizonyítékok szükségtelenségét tartalmazza.Más szóval a érvek két különböző síkon mozognak.
A kellően szkeptikus gondolkodás és némi általános iskolai fizikai alapismeret segítene a most még bizonytalankodóknak.Szeretném azt hinni,hogy ez blog elindít valami ilyesmit.
Áramlat_ 2011.03.15. 22:58:33
----
már dolgoznak rajta a FERMILAB-ban.
news.discovery.com/space/are-we-living-in-a-hologram.html
A végén még kiderül - hogy hologrammok vitatkoznak egymással :-)
A Hologramos világegyetem inkább feltételezi Tervezőt ...
algi 2011.03.16. 07:19:44
Nem az a lényeg, hogy kinek van igaza (azt csak a "hívők" fogják fel így), hanem az, hogy milyen hozzáállással jutunk el a megállapításainkra. Kritikusan vagy mindent elsőre befogadva?
@VRbagoly: @bolhabetu:
@stark: 1. Honnan veszitek, hogy ki ő? 2. Honnan veszitek, hogy gúnyos a megjegyzése? Szerintem paranoiásak vagytok.
Azt írja, hogy ha egy hívő nem tudja elfogadni a vallása által tanított tanokat (pl. értelmes tervezettség), akkor figyeljék meg a szkeptikusokat, mert ők (mi) olyasmikben "hisznek rendíthetetlenül" (ez nyilván leegyszerűsítés), amik nem nyilvánvalóak, pl. hogy nincs nagyobb sebesség a fénynél vagy hogy nincs kisebb mérték a kvantumnál. És ha valaki gondban van azzal, hogy nem tud mindent elhinni, amit mondanak neki, akkor szerintem is jól teszi, ha megvizsgálja a szkeptikus gondolkodásmód lehetőségét. Úgyhogy én abszolút egyetértek @Agymosó hozzászólásával.
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.03.16. 08:10:11
úgy érted a hit az nem tud semmit a világról, és mindig téved, ellentétben a tudomány ma már mindent tud a világról és sosem téved?
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.03.16. 08:11:34
persze bizonyíték az nincs :&
pounderstibbons 2011.03.16. 09:16:33
Ahogy elnézem, az adott cikknek az az üzenete, hogy a szkeptikusok azért hasznosak, mert a segítségükkel eldönthető, hogy egy ezó-manó kamuzik, vagy tényleg valódi. Ebben egyet tudok érteni veled.
Valahogy hiányolom a cikkből azonak a személyeknek a felsorolását, akik szerinted valódi parafenomének, és átmennének egy szkeptikus-teszten...
Az tiedé alatt lévő cikkben viszont sok badarság mellett ez olvasható:
"Amúgy a szkeptikusok elég jól megélnek munkájukból… Klubokat működtetnek,magazinokat adnak ki,számos országban pénzügyi támogatást kapnak az akadémiai és tudományos intézményektől. "
paramoral.eu/comment.php?comment.news.361
Húha, valaki szóljon már, hogy a világ melyik tájékán kapnak a szkeptikusok nagyösszegű lovettákat a leleplezésekért, mert oda gyorsan áttelepülnék... :)
algi 2011.03.16. 09:16:51
sztrugackij 2011.03.16. 10:54:44
Vmiki barátunk sem lehet nagy templomba járó,csupán egyszerű hülye.
Mielőtt belebonyolódnál a vele való vitába,olvasd el a profilján a kommentjeit ezen a blogon(kb.10-12 szó kombinációja).Ha pedig ez sem tántorítana el,nézd meg a blogját ezen a linken.Ahogy Rejtő fogalmazna,egyszer még értekezést írnak róla egy orvosi szaklapban.
www.hotdog.hu/blog/blog.hot?u_id=779816
sztrugackij 2011.03.16. 11:00:20
algi 2011.03.16. 11:22:35
Egyébként kivel vitatkozom én? Csak kérdezek. Wmiki úgyis nagyon ritkán válaszol a kommentjeimre. Különben is már csak azért sem vitatkozom, mert kényszeres vitatkozó vagyok, és igazából nem is élvezem a dolgot (se magát a vita folyamatát, se a végeredményét, legyen az bármilyen kimenetelű is).
Bobby Newmark 2011.03.16. 11:25:58
nordi77 · http://paramoral.eu 2011.03.16. 11:46:42
az 'igazi" parafenomének akik átmennének egy szkeptikus teszten...
ha ismernek ilyet biztos beleirtam volna a cikkbe.. :) különben a paramoralon én vagyok a legszkeptikusabb (lásd a hsz-om a inauki David-hoz paramoral.eu/news.php?item.356.5
azt hogy a szkeptikusok pénzt kapnak, a másik cikk szerzöje irta, de ha megtudsz valamit a témában szólj nekem is, mert azon nyomban megtérek :))))
Áramlat_ 2011.03.16. 12:44:07
>"A vitát teljesen reménytelennek
tartom,hiszen a hit már definíció
szerint is a bizonyítékok
szükségtelenségét tartalmazza
---
A hitnél is van bizonyíték - csak ott a belső megélés számít.
ha van 18 perced, akkor ezt nézd meg .. és akkor szerintem kiderül, hogy nem akkora a távolság a hit és a racionalitás között ... csak más tudatműködés.
www.ted.com/talks/lang/hun/jill_bolte_taylor_s_powerful_stroke_of_insight.html
Bobby Newmark 2011.03.16. 12:46:49
Áramlat_ 2011.03.16. 12:52:40
""Már csak a működtető energiaforrás problémája vetődik fel.""
Egyenlőre azt a gondolatot kezd megszokni, hogy a tudományos világképünkkel nem ellentétes, hogy te és a világ körülötted csak egy "hologram" ... Hogy ez a tudományos elmélet a teremtőhöz vagy a spontán evolúcióhoz áll közelebb, azt a filozófusok eldöntik.
a FermiLab-ban majd kikísérletezik.
( ha az ötlet totál hülyeség lenne, akkor egyáltalán nem foglalkoznának vele ..)
/ és olvasd el a hivatkozást .. /
Áramlat_ 2011.03.16. 13:14:24
"Távolság valóban nincs, csak alapvető _különbség_. "
de nem mondhatod, hogy az egyik működés felsőbbrendűbb mint a másik, csak azt, hogy ebben az élethelyzetben ez a hasznosabb - a másikban pedig az. A racionalitás önmagában nem ér sokat, életképtelen. ( és ez a másikra is igaz )
pounderstibbons 2011.03.16. 13:23:39
Te konkrétan hol olvasod a linkelt cikkben, hogy HA ÉS AMENNYIBEN hologramalapú lenne a világunk,akkor ahhoz feltétlenül (vagy akár csak eshetőlegesen) járna legalább egy Teremtő?
A hit alapú gondolkodás hasznosságáról milyen példáid vannak?
sztrugackij 2011.03.16. 13:45:38
Ha nem tudsz egy korrekt relációt kialakítani a templomba járás és a racionális gondolkodás között az már nagy baj.Egyébként én természetesen a vallási meggyőződésből rendszeresen templomba járó hívekről beszélek.Úgy emlékszem,a hitről volt szó,ne gyere mindenféle "kulturális"célú vallásgyakorlással.
sztrugackij 2011.03.16. 14:00:31
A hit alapjául szolgáló különféle teremtésmítoszokra szeretnék tőled néhány konkrét bizonyítékot,mivel talán elkerülte a figyelmedet,hogy éppen két teremtéselv ütköztetése folyik.
A belső megéléssel sajnos nem tudok mit kezdeni.Ha egy magas szikláról leugrom ,a gravitáció könyörtelen törvénye folytán kurvára összetöröm magamat,hiába próbálom belül megélni,hogy tulajdonképpen repülök és nem lesz semmi bajom.
Már korábban kifejtettem,hogy a világot működtető törvényeknek nincs szükségük a bennük való hitre,így valószínűleg nem kell őket belülről megélni.
Amit te legbelül érzel és ettől semmilyen racionális érv vagy bizonyíték nem tud eltéríteni,nos ezt hívják hitnek.Egészségedre!
stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2011.03.16. 14:09:11
Ellenben a tudomány mindig téved, hisz a megfigyelések nem érnek semmit, mivel a hitedell az egész világot át bírod változtatni. Mindenevők növényevőkké változnak, az áttétes tüdörák meggyógyul némi víztől, és ha hinnél benne, akár egy fokpiszkálóval és egy darab zsebkendővel is tudnál repülni. Nem kell itt a fehérköpenyes szent emberek vaskasznija, azt is a hit tartja a levegőben, nem az aerodinamikai és alkalmazott fizikai ismeretek hatására kialakult tervezése, és még véletlenül sem a motor, amit a sarlatánok kotyvasztanak össze valami templomszerű üzemcsarnokban...
Áramlat_ 2011.03.16. 14:11:58
>" HA ÉS AMENNYIBEN hologramalapú
lenne a világunk,akkor ahhoz
feltétlenül járna .. legalább egy
Teremtő.
Projektort ír a cikk, mivel nincs rá jelenleg jobb szó..
Ha kiderül, hogy hologramban élünk, akkor a védikus filozófia kap egy jó pontot ...
>A hit alapú gondolkodás
hasznosságáról
Én inkább bal és jobb agyféltekés működésnek nevezném helyesen.
Képzeld el a világot vallás, ideák, szeretet és együttműködés nélkül.
A vallás azt jelenti, hogy az ember alárendeli magát egy nagyobb célnak.
ha a Hit-re akarom leszűkíteni, akkor a Hit = "megelőlegezett bizalom."
- amit lehet értelmezni emberi kapcsolatokban és a tudományos életben is. ( csak ott hipotézisnek nevezik - mert még nincs bebizonyítva )
Természetesen a Hit önmagában billeg.
Amire te gondolsz az a tanulási folyamat hiánya. Van egyfajta hit és tapasztalat, de nem kerül korrigálásra a "hit".
Bobby Newmark 2011.03.16. 14:19:55
Többek közt az agyterületekhez kapcsolódó funkciókat, amiknek nagyjából semmi köze ehhez az általánosan elfogadott jobb-bal ostobasághoz.
Áramlat_ 2011.03.16. 14:25:07
2 malomban őrülünk..
olvasd el Heller Á - írását
Szkeptikusoknak erősen ajánlott:
"Elmélkedések a hiszékenységről"
www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/hisz/heller.html
pounderstibbons 2011.03.16. 14:33:58
Hol írnak a védikusok a hologramokról, meg a projektorról? Ennyi erővel a platóni barlanghasonlat is kaphatna miatta pluszpontot.
De attól mert vizsgálják valaminek a lehetőségét, az még nem feltétlenül létezik.
"Képzeld el a világot vallás, ideák, szeretet és együttműködés nélkül."
Nem látom, hogy a vallás miért tartozna együvé a többivel.
Együttműködés van szeretet, ideák és vallás nélkül is (pl. zuzmók).
A szeretet szerintem kísérletileg kimutatható, vizsgálható, pl. hormonszintváltozás követésével(tudományos megfigyelés), vagy akár a szeretet kiváltotta gondoskodás megfigyelésével (személyes megfigyelés).
Az ideák pedig szerintem a vallásokat is magukba foglaló gyűjtőkategóriája az emberek által alkotott fogalmaknak.
Ettől még nem válnak a vallások szent könyvei által leírt események és törvények valósággá, vagy hasznossá, sem pedig a felhasználásukkal hozott döntések jobbá, mint a találgatás, vagy pláne jobbá, mint a racionális döntés.
Ezt olvastad a cikkből?
"It is doubtful that the human brain could ever fully imagine how a universe is actually a 3-dimensional representation of a 2-dimensional universal event horizon, and it doesn't physically change how we experience our world. Even if this space-time noise is found to persist at smaller and smaller scales, it's not necessarily evidence that the holographic concept is real. Perhaps it's a phenomenon that mathematics or the most advanced physics theory cannot explain (yet)."
Áramlat_ 2011.03.16. 14:54:38
>" jobb és bal agyféltekés dolog egy faszság. Jó, ha tudod."
Ha pontosítani akarsz, akkor inkább leegyszerűsítés lenne ráa jó szó - de a f***tól messze van.
Az viszont tény, hogy valóban létezik egyfajta funkcionális latrealitás.
Haibane 2011.03.16. 15:04:03
KenSentMe 2011.03.16. 15:05:29
Szerintem nem úgy értette a hozzászólását, hogy a szkeptikus gondolkodásmódon keresztül vezet az út a valódi, az igazán és mélyen megélt hithez (ez egyébként lehetne egy jó ötlet, de olyan embert még nem láttam, aki a szkepticizmuson keresztül eljutott volna a világ megmagyarázásához.. talán majd egyszer megadatik a "végső válaszokhoz" való eljutás valamelyik kései szkeptikusnak).
Hiszen mit is írt Agymosó: "Vizsgáld meg hitüket, mert ha képes vagy megérteni, és alkalmazni az életedben, akkor bármiben képes leszel hinni, és megnyílik előtted a világ! " .. nem azt írta, hogy az >igazságban< leszel képes hinni, hanem hogy >bármiben<.. Agymosó szerintem ezt úgy érti, hogy a szkeptikusok közé olyan emberek járnak, akik a vécéillatosító rákgyógyító hatásában is képesek volnának hinni, ha Vágó István azt mondaná vagy a Tudományos Akadémia szórólapokon ezt hirdetné..
Attól, kedves Algi, hogy valaki paranoiás, még lehet, hogy tényleg üldözik.:)
Áramlat_ 2011.03.16. 15:21:35
>De attól mert vizsgálják valaminek a
lehetőségét, az még nem feltétlenül
létezik.
az így van,
de amíg nem vizsgálják meg, addig csak hiheted, hogy a valóság az valóság.
Bizonyíték nincs rá.
>"Nem látom, hogy a vallás miért tartozna együvé a többivel.""
vallás alatt a belső megélést - a lelki élményt értettem, mint amilyen misztikus tapasztalat.
bővebben:
arstechnica.com/science/news/2009/10/finding-the-fear-and-love-of-god-inside-the-brain.ars
www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0007180
>Ettől még nem válnak a vallások szent könyvei által leírt ...
Ha ez megnyugtat - akkor nem.
>Ezt olvastad a cikkből?
olvastam.
Jelenleg minden homályban van. de tudományosan nem lehet kizárni, hogy a világegyetemünk Hologram - tehát nem valóságos.
Az indiaiak MAYA-nak - Illuziónak nevezik ezt.
Bobby Newmark 2011.03.16. 15:35:09
Emellett:
"A vallás azt jelenti, hogy az ember alárendeli magát egy nagyobb célnak. "
Nem, ez csak azt jelenti, hogy az ember alárendeli magát MÁS AKARATÁNAK. Az a bizonyos "nagyobb cél" meg egészen pontosan az, hogy a paraszt ne lázadjon, hanem tűrje a kizsákmányolást.
Továbbá:
"Hologram - tehát nem valóságos."
Még ha feltételezzük is, hogy a tapasztalt világunk az univerzum eseményhorizontjának kivetülése, abban az esetben SEM lesz kevésbé valóságos.
pounderstibbons 2011.03.16. 15:45:13
A hologram nem valóságos?
Gábor Dénes ezek szerint egy nem valóságos dolog kutatásáért kapott fizikai Nobel-díjat.
Sokan vannak még akik ilyesmiért kaptak?:)
Ennyi erővel azt is értékelhetnéd az indiai világkép megerősítéseként, ha majd kimutatják, hogy az univerzum egy cilinderalakú, amiből egy kéz éppen kivesz egy nyulat.Annak tényleg köze lenne az illúzióhoz.
algi 2011.03.16. 15:54:50
Vagy, ha tényleg ilyen ritkán kommentel, akkor talán nem kapcsolta ki az e-mailes értesítőt, úgyhogy biztos kapott a postafiókjába egy levelet a válaszomról. Ha valaki gyakran nézi a postafiókját, akkor akár egy órán belül is küldhet viszontválaszt. Szóval remélhetőleg már csak várni kell, hogy újra megjelenjen, és pontosítsa a dolgot.
Áramlat_ 2011.03.16. 15:59:42
>mint szakmabeli elárulom,
>hogy nem tény az agyféltekés dolog.
Nem pontosan értelek.
A cerebrális hemiszfériumok specializálódása - akkor nem tudományos?
Bobby Newmark 2011.03.16. 16:05:50
Az egy dolog, hogy a különböző agyfunkciók különböző agyterületekhez kapcsolhatók.
Ezzel együtt ebből NEM következik az az ezós baromság, hogy az egyik félteke az érzelmeké, a másik meg a racionalitásé. Ilyen nincs, ez faszság.
Haibane 2011.03.16. 16:10:18
de tudományos, csak épp semmi köze sincs ahhoz amit te állítasz. Azt hiszem amit csinálsz az az áltudományoskodás
mimindannyian · http://wmiki.blog.hu/ 2011.03.16. 16:11:29
igazmondo.blog.hu/2010/03/16/lathatatlan_leny_vagy_veletlen#c12844280
Áramlat_ 2011.03.16. 16:14:22
>Nem, ez csak azt jelenti, hogy az
ember alárendeli magát MÁS
AKARATÁNAK. Az a bizonyos
"nagyobb cél" meg egészen
pontosan az, hogy a paraszt ne
lázadjon, hanem tűrje a
kizsákmányolást
---
rendszerben gondolkodjál ...
Egy nagyobb célnak történő alávetés nem egyértelműen jelenti a kizsákmányolást. Ez tisztán játékelmélet.
Ha adót fizetsz, vagy betartod a közlekedési szabályokat, akkor lényegében ALÁVETED magadat más akaratának.
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.03.16. 16:17:29
azért, mert mondjuk a szines TV-k tervezéssel jönnek létre, attól még az olyan színes TV-k, amik képesek szaporodni, és meggyógyulni, ha megsérülnek, nyugodtan létrejöhetnek véletlenül
volt rá több milliárd év... épp mint az eltűnt kommentekre
Áramlat_ 2011.03.16. 16:19:50
>Ezzel együtt ebből NEM következik
> az az ezós baromság, hogy az egyik
> félteke az érzelmeké, a másik meg a ..
én úgy értettem, hogy az ő
en.wikipedia.org/wiki/Jill_Bolte_Taylor előadásáról beszélünk, nem értem, hogy hogy jönnek ide az ezósok.
Bobby Newmark 2011.03.16. 16:39:12
Viszont az elég hamar kiderült, hogy mennyire vagy egyenes ember.
Úgyhogy inkább rád hagyom, cső.
Haibane 2011.03.16. 16:43:23
Áramlat_ 2011.03.16. 17:03:57
@Haibane:
Ezek után már abban sem vagyok biztos, hogy megnéztétek Jill 20 perces előadását .. :-(
akit még érdekel -
2:50 -től beszél az agyról ( bal és jobb agyféltekéről ..)
www.ted.com/talks/lang/hun/jill_bolte_taylor_s_powerful_stroke_of_insight.html
sztrugackij 2011.03.16. 21:09:19
Kicsit bővebben:orbitális baromság.
Áramlat_ 2011.03.16. 22:08:10
Jól érvelsz :-)
ebbe nem tudok belekötni !
bónusz:
www.time.com/time/specials/2007/article/0,28804,1733748_1733754_1735155,00.html
KenSentMe 2011.03.16. 23:25:29
De beírtam a gugliba, hogy "Jill Bolte critics" és egyből kijött, hogy westallen.typepad.com/idealawg/2008/04/some-critical-t.html ..
Ebben a blogposztban az a jó, hogy
1.) Kellemesen érthető angolban írták.
2.) Már az elején leírja, hogy mi a baj a videóval. (hogy 1980-ban tudományos berkekben a bal agyfélteke-jobb agyfélteke hipotézist megcáfolták /konkrét cikkeket is ír/, és hogy a hölgy "jó előadó, de nem jó tudós")
3.) Viszont a poszt jó hosszú, úgyhogy még sok érdekességet leír.
Pont emiatt ez a Jill Bolte Taylor tökéletes példa a Heller Ágneses cikkben említett dilettánsra.. belibeg az előadóba, szerényen megemlíti, hogy ő a Harvardon kutat (ahová a zseniken és a gazdagokon kívül más be nem teheti a lábát), aztán előad valamit, ami bár nagyon személyes és nagyon jól hangzik, de a tudományhoz köze nincs .. és az a bosszantó, hogy ez a hülyeség a jobb-bal agyféltekéről harminc éve nem tud kihalni, sőt, egyre csak terjed és terjed..
na jó, egy kicsit kibosszankodom magam, aztán átnézek minden hivatkozást.
maycontainnuts 2011.03.17. 04:14:04
És az adófizetés valamint közlekedési szabályok betartása is milyen jól megy racionális alapon, mindenfajta hitvilágok támogatása nélkül.
Vagy szerinted az emberek a túlvilági ítélettől félve fizetik be az adójukat, illetve alkalmazzák a jobbkézszabályt?
alagi 2011.03.17. 09:29:34
Ezt kb. 14-15 eves kor korul lehet igy megelni, kesobb mar azert kicsit ciki (vagy legalabbis furcsa).
En pl. nem vetem ala magam mas akaratanak, en be akarom tartani a torvenyeket. (es elvarom hogy mas is betartsa). A legtobb torvennyel egyetertek, van egy par amivel nem, de belatom hogy ez a tarsadalom akkor mukodhet ha nem onfejuen valogatok a torvenyek kozott (es elvarom hogy mas se tegye ezt). A rossz torvenyeket meg lehet valtoztatni.
Ez az egesz torveny dolog nem arrol szol, hogy valami felso hatalom rakenyszeriti az akaratat az emberekre, hanem arrol, hogy az emberek egy csoportja megegyezik abban, hogy hogy szabad viselkedni, annak erdekeben hogy jo legyen ebben a csoportban elni, es mindenki elerhesse amit akar (persze csak akkor ha ezzel nem akadalyozza meg a tobbi embert a celjai elereseben)
sztrugackij 2011.03.17. 16:38:08
Ez az elmélet szerintem a New Age hullám idején lett igazán felkapott.Azóta nyilvánvalóvá vált,hogy egy faszság(kösz,Bobby!Ezt a szót kerestem).
"A vallás azt jelenti, hogy az ember alárendeli magát egy nagyobb célnak."
Nos,ha ez a cél a Paradicsom,a Menny vagy a Nirvána elérése akkor ezeket az embereket jól átvágták!
Áramlat_ 2011.03.19. 10:47:55
ha még érdekel a téma ...
Jill előadása - annak ellenére, hogy érdekes metafórákat használ
-szerintem inkább ajánlott - mint a nem ajánlott kategória az átlagembereknek.
Az igazság valahol középen van.
Egy érdekes tanulmány a "thinking cap"-ról
egy viszonylag friss kutatás (2011) - érdekes megállapításokkal.
+Allan Snyder, director of the University of Sydney's Centre for the Mind,
+said the device worked by suppressing the left side of the brain,
+associated with knowledge, and stimulating the right side,
+linked to creativity.
+
+Snyder added that the work was inspired by accident victims who experienced
+a sudden surge in creativity after damaging the left side of their brains.
+"We know that from certain types of brain damage and abnormalities
+or injuries, people who suddenly have damage to the left temporal
+lobe will burst out in the arts or other types of creative activities," he said.
+Snyder said the device had been in use by scientists for a decade,
+but this was the first study into how current passing through
+the brain could amplify insight.
+He said the "thinking cap" had potential applications in the arts and problem-solving,
+although the science remained in its infancy.
bővebben:
www.centreforthemind.com/publications/PLoSOneFeb2011.pdf
És ezzel szemben van ez .. -
"A Review of EEG, ERP, and Neuroimaging Studies of Creativity and Insight"
www.harford.de/arne/articles/PB%20Reprint.pdf
Az én konkluzion az, hogy a Left-right brain elmélet még nincs teljesen elveszve ...habár néhány ponton módosítani, finomítani kell.
Áramlat_ 2011.03.19. 11:03:54
kezdünk belebonyolódni, hogy mi az a "racionális működés"
( Értem ezt azon, hogyha valaki félelem érzéséből tart be egy szabályt, ( érzésalapon dönt) - akkor az racionálisnak számít-e )
Ha így nézzük, akkor mind ember racionálisan működik, csak a racionalitásának vannak szintjei.
----
Áramlat_ 2011.03.19. 11:19:09
lényegében te is hasonlót mondasz ..
Amit állítottam:
"Egy nagyobb célnak történő alávetés nem egyértelműen jelenti a kizsákmányolást."
Áramlat_ 2011.03.19. 11:27:23
A belső megélés számít.
Olyan mint a házasság.
Egy házasságban benne lehet lenni úgy is , hogy szerelemben vagy és úgy is hogy gyűlölöd a másikat.
A jó házasságnak nem racionális alapjai vannak.
A szerelem = 100% irracionalitás
és mégis milyen jó érzés benne lenni.
Ilyen az istenélmény is ..
fordulo_bogyo 2011.03.19. 12:45:20
Áramlat_ 2011.03.19. 13:03:33
A hit és a jó érzés / lelki élmény nem egyenlő az átvágással.
Ahogy a szerelem - úgy a vallás se átvágás ..
maycontainnuts 2011.03.19. 13:16:10
Szerintem van racionális félelemérzet, pl. jha amiatt fizetem be az adómat, mert különben 10* annyit fogok fizetni, ha nem teszem, és van irracionális, amikor azért fizetem be az adómat, mert úgy vélem, hogy egy tüzes kemencében fogok égni az örökkévalóságig, ha nem teszem.
Az előbbi racionális, mert látni rá példát, hogy így jár, aki nem fizeti be(most vonatkoztassunk el magyarország aktuális adómoráljától), a második pedig nem, mert enm nagyon áradnak a visszajelzések emberektől, akik pokolban égnek adónemfizetés miatt.
A szerelem és házasság szerintem szintén élvezhetőbb racionális alapon, amikor valaki bizonyságot ad nekem a szerelméről, mintha szimplán mondja nekem, hogy ő szerelmes-hűséges, csak éppen nincs rá semmi bizonyítéka...
Ha valaki a bizonyítékok hiányában vagy ellenében is meg van győződve valaki más iránta érzett szerelméről az tényleg 100%-ban irracionális, de ez megint inkább betegség/ostobaság kategória, mint hasznos dolog, szerintem.
Áramlat_ 2011.03.19. 13:50:20
Akkor szerinted az első látásra szerelem - irracionális és beteges?
@maycontainnuts:"A szerelem és házasság szerintem szintén élvezhetőbb racionális alapon"
Ösztön alapon jobban élvezhetőbb. Próbálj meg szex közben agyalni ...
A gyereknevelésben is az ösztön alapú anyák a jobbak.
Caenorhabditis elegans 2011.03.19. 15:06:41
Az ember már ösztönalapon úgy működik, hogyha semmi jelét nem látja annak hogy a másik szereti, a szövegen kívül persze, akkor megszűnik szerelmesnek lenni. Az ösztön egy praktikus dolog.
A racionalitás meg a döntési helyzetekben kell, a hideg fej meg ahhoz, hogy időnként képes legyél kívülről látni a dolgaidat, hogy utána biztonsággal elengedhesd magad, pl szex közben, meg akkor, amikor igent mondasz a lány/fiúkérésre. Mert ha nem, a végén még összekevered a jó szexet a jól működő kapcsolattal.
Az első látásra szerelem meg szerintem nem létezik. Vágy, rokonszenv igen, tőlem hívhatod szerelemnek, de ekkor egy ábrándképbe vagy szerelmes nem a személybe, mert a személyt még nem ismered. Vagy a szép karcsú bokájába, abban nem csalódhatsz... kinek mi a szerelem. Persze egyesek egész életükben csak ábrándképekbe szerelmesek, kapcsolaton belül is, és mindig nagyokat esnek pofára. Ez így már hasonlít a vallásra, csak a pokol tüzében ugye nehezebb csalódni, mert először meg kell halni hozzá.
De a vallás nem azt mondja hogy ő egy jó érzést vagy lelki élményt nyújt, hanem azt, hogy kézzelfogható valóságot. Pl pokol tüze, meg a fizikailag Krisztus testévé váló ostya, meg a házasság előtti szex és a pokol tüze közti összefüggések, stb.
Caenorhabditis elegans 2011.03.19. 15:11:42
""Ha valaki a bizonyítékok hiányában vagy ellenében is meg van győződve valaki más iránta érzett szerelméről az tényleg 100%-ban irracionális, de ez megint inkább betegség/ostobaság kategória, mint hasznos dolog, szerintem."
Akkor szerinted az első látásra szerelem - irracionális és beteges?"
No várjunk csak. Itt én most elmondtam hogy mi a véleményem az első látásra szerelemről, és csak most jöttem rá hogy a téma maga hülyeség. Hiszen maycontainnuts arról ír, hogy a más, irántad érzett szerelméről való meggyőződés beteges, ha ennek semmi jelét nem látod, illetve még ellenbizonyítékokat is..
Itt most nem első látásra szerelemről van szó, hanem hogy meg vagy arról győződve, hogy X első látásra beléd szeretett. Ilyen meggyőződéses embereket én eddig csak filmekben láttam, mindig ők a pszichopaták...
fordulo_bogyo 2011.03.19. 15:17:37
A szerelem egy valos szemely iranti (jo esetben viszonzott) erzes, a vallas es (vagy tobb) kitalalt szemely irant erzett egyoldalu erzes.
Az benne az atvagas, hogy a kitalalt szemely nem letezik de letezonek allijak be, es neveben bizonyos viselkedeseket varnak el, mely viselkedes nem jelentektelen resze az atvagast kivitelezok (papok, csuhasok es intezmenyeik) szemelyes hasznara iranyul.
fordulo_bogyo 2011.03.19. 15:20:03
Csak gondolkodas nelkul osztonosen durr bele, mint az allat, vagy gondolkozol, odafigyelsz a tarsadra...
Caenorhabditis elegans 2011.03.19. 15:27:24
A megbízhatóságra már most is vannak ráutaló jelek. A mennyország meg nem. Ha még azt mondanád, hogy a hívők a mennyországot élik meg lelkileg, akkor fasza, öncsalás de legalább jó. Node ők csak várnak rá, mint jutalomra. Ez átverés.
sztrugackij 2011.03.19. 15:35:49
Ez egyszerűen nem igaz!Semmilyen irracionalitás nincs abban ha az evolúció a kölcsönös vonzalom kialakulásával segíti elő a faj fennmaradását.
A belső megélés fogalmát pedig már sokadjára hozod fel,de ugye nem haragszol ha egy ,még általad sem definiált, szubjektív érzést nem tudok elfogadni igazi érvként.
Hogyan tudnám például belső megélésként elfogadni azt ami nem létezik?Talán ha lobotómiát végeztetnék magamon...,de ez igen nagy árnak tűnik egy ködösnek tűnő érzés átéléséhez.
Áramlat_ 2011.03.19. 16:42:14
nem pontosan értelek.
Ha valaki szerelmes - akkor szerintem nem racionálisak a döntései ..
@sztrugackij: "Semmilyen irracionalitás nincs abban ha az evolúció a kölcsönös vonzalom kialakulásával segíti elő a faj fennmaradását."
Makró szinten ez a vallásra is igaz.
---
és egy idézet szerelem & irracionális témában.
"Felfedezték, hogy az agy egyes részei inkaktívvá válnak, ha igazán szerelmesek vagyunk:
ez igaz például azokra az agyterületekre, amelyek működése a negatív érzelmekkel,
a tervezéssel, viszonyaink kritikus megítélésével és az emberek megbízhatóságának megbecslésével állnak kapcsolatban.
Ez az állapot egy, de akár két és fél évig is fennállhat, vagyis ez idő alatt hajlamosak vagyunk rosszul ítélkezni,
és figyelmen kívül hagyni párunk hibáit.
Ez egyfajta érzékcsalódás, amely azonban a fajfenntartás szempontjából alapvető funkcióval bír a kutatók szerint,
ha ugyanis egyből észrevennénk partnerünk hibáit,
kevésbé lennénk hajlamosak a hosszútávú kapcsolatok kialakítására, amelyből végül gyermekeink születnek.
"
egeszseg.origo.hu/cikk/0708/231332/mi_is_pontosan_1.htm
Áramlat_ 2011.03.19. 17:12:17
nincs semmi átvágás ..
ahogy a szerelemnél megjutalmaz az agy - a Vallásos hitnél is.
"Believing in God can help block anxiety and minimize stress, according to new University of Toronto research that shows distinct brain differences between believers and non-believers."
www.physorg.com/news155404273.html
( valaki alkoholt iszik vagy dohányzik a stressz csökkentés miatt, pedig a vallásos hit is képes erre )
Bónusz : a Buddhisták boldogabbak ( habár ők Isten nélkül vallásosak :
news.bbc.co.uk/2/hi/health/3047291.stm
fordulo_bogyo 2011.03.19. 17:18:51
ahogy a szerelemnél megjutalmaz az agy - a Vallásos hitnél is."
Attol, hogy valaki orul ha atverik, meg atveres marad az atveres.
Ha elhiszed nekem, hogy adok neked ajandekba egy uj lakohazat, egy uj autot, es egy jol fizeto allast, ahol alig kell dolgozz... nyilvan orulsz es megjutalmaz teged az agyad ha elhiszi, amit mondtam.... de attol ez atveres marad, barhogy is orulsz.
Áramlat_ 2011.03.19. 17:24:30
Hogy mi átvágás vagy mi nem - ahhoz ezt is tedd hozzá:
"Although not unequivocal, there is some evidence that religious people live longer and they tend to be happier and healthier."
www.physorg.com/news200138848.html
fordulo_bogyo 2011.03.19. 17:30:23
Azt ugye nem vitatod, hogy a vallasok isten es tulvilagkepe atvagas, nem igaz az amit hirdetnek?
Hogy valaki attol boldog, hogy atverik... (boldogok a lelki szegenyek, mert ovek a mennyek orszaga).
Áramlat_ 2011.03.19. 17:32:42
Ha igaz az a kutatás, hogy a vallásos emberek : egészségesebbek, boldogabbak és tovább élnek.
Akkor az embereknek döntést kell hoznia: mi a fontosabb ?
Az Igazság vagy a Boldogság?
És úgy néz ki, hogy az embereke többre értékelik a Boldogságot - még akkor is, hogyha az igazságot kell feláldozni.
És mivel az emberek választanak - emiatt nem átverés.
fordulo_bogyo 2011.03.19. 17:37:46
Te is latod, hogy a vallasert cserebe az igazsagot el kell dobni, a vallas nem igazsagot mondja, hanem annak az ellentetet (hazugsagot).
Szerinted a "nem igazsag" allitasa, hirdetese, tarjesztese igazsagkent az nem atveres.
Megprobalnad megfogalmazni, te mit ertesz alatta?
En azt, hogy valakivel olyan dolgot kitetnek el, ami nem igaz, az atveres.
Áramlat_ 2011.03.19. 17:41:45
vitatom.
Úgyhogy várom a tudományos érveidet - hogy ÁTVÁGÁS.
Bizonyítsd be, hogy nincs ISTEN !!
:-)
de ha még egymásnak is ellentmondanak - létezhetnek párhuzamos túlvilágok is. ( ahogy a párhuzamos világokat se zárja ki a fizika)
Áramlat_ 2011.03.19. 17:53:15
Szerintem te meg az "Igazság" szó jelentésével.
@fordulo_bogyo: "En azt, hogy valakivel olyan dolgot kitetnek el, ami nem igaz, az atveres."
Ha valaki tudja, hogy nincs igaza - és megtéveszt, az átverés.
De a vallás papjai meg vannak győződve, hogy igazuk van, emiatt nem átverés.
fordulo_bogyo 2011.03.19. 18:02:18
Az Igazság vagy a Boldogság? "
"Ha valaki tudja, hogy nincs igaza - és megtéveszt, az átverés.
De a vallás papjai meg vannak győződve, hogy igazuk van, emiatt nem átverés. "
1. biztos?
2. ezzel gyakorlatilag beismered, hogy nem igaz amit hirdetnek, csak azzal mented, hogy elhiszik...
Ha csalo ugy csal, hogy kozben hisz abban amit mond, akkor nem csalas?
maycontainnuts 2011.03.19. 18:15:14
1., Csak felhívnám a figyelmedet, hogy a vallásos hit védelmében éppen a vallások által kifejezettten lenézett és bűnnek tartott testi vágy azonnali kiélése mellett állsz síkra.
(esetleg bizonyos sátánista vagy alapvetően hedonista vallások ezt támogathatják, de úgy vélem nem mellettük érvelsz)
2., Biztos vagyok benne, hogy egy heroinista vagy alkoholista is boldogabb szenvedélyeinek kiélésekor, mint egy absztinens ateista, vagy akár vallásos személy.
Akkor most támogassuk a szabad droghasználatot?
Áramlat_ 2011.03.19. 18:32:02
Ha nincs meg benne a "szándék" a megtévesztésre - akkor szerintem nem.
A Tudományos igazság pedig relatív fogalom - megváltozhat.
Áramlat_ 2011.03.19. 18:39:10
A problémám azzal van, hogy egyesek azt állítják, hogy a "vallás" = "átverés".
És mivel te az ezzel kapcsolatos ellenérveimbe kötsz bele - akkor feltételezhetem, hogy akkor te egyetértesz a "vallás"="átverés" -el ?
És ha igen, akkor miért?
Milyen tudományos érveid vannak?
fordulo_bogyo 2011.03.19. 19:42:36
Vagy barmilyen erveid?
Ha nem tetszik az atveres szo, akkor egyszeruen van erved amellett, hogy amit a vallas (akarmelyik, barmelyik) hirdet (isten, tulvilag, lelek stb) annak van barmi igazsagtartalma?
Vagy egyeytertunk, hogy az tisztan fantazia termeke, kitalacio, alaptalan?
sztrugackij 2011.03.19. 20:09:00
A tudományos igazság relatív fogalmát pedig megint nem tudom értelmezni.Egy bizonyított tudományos tétel mitől relatív?Esetleg arra gondoltál,hogy egyes téziseket mára már túlhaladott a tudomány és ez várhat a maiakra is?Nos,erre kevés az esély de a hozzád hasonlóak szívesen kapaszkodnak az ilyen képtelen valószínűségekbe is.
A párhuzamos világok kérdését pedig lehetőleg csak akkor keverd az áltudományos mondanivalód közé ha már átrágtad magad Michio Kaku és Brian Greene néhány könyvén .
Addig is javasolnám neked a mi szerény háromdimenziós világunk alaposabb megismerését.
Áramlat_ 2011.03.19. 20:29:55
Te állítod -neked kellene bebizonyítanod - hogy átverés.
Én csak azt állítom határozottan, hogy nem tudod bebizonyítani.
A Tudomány nem zárja ki a vallást.
A Tudomány nem zárja ki Isten létét.
Bizonyos esetekben ütközhet a vallás és a tudomány világképe, de ez nem jelenti azt, hogy a vallás = átverés.
Áramlat_ 2011.03.19. 20:59:03
Miért kellene?
Én csak abba kötök bele, hogy az az állítás, hogy a "vallás=átverés" - az áltudományos.
( olvasd vissza ..)
Caenorhabditis elegans 2011.03.19. 21:31:28
A tudomány (vagy Tudomány, ahogy jólesik :) ) nem zárja ki a vallást, az nyilvánvaló, hogy létezik, mind a párezer. Isten létét sem zárja ki, csak éppen beteszi a nagyon-nagyon-nagyon valószínűtlen dolgok sorába, a Télapó és a házimanók mellé. Azért nem zárhatja ki a létét, mert logikailag lehetetlen bármi létét egyértelműen kizárni.
szemet 2011.03.19. 21:34:29
Ott van a "szabadság" (szabad akarat) érzése:
Nem tudjuk modellezni. A világban elképzelhetünk determinizmust és indeterminizmust (véletlent) de ezek vagy ezek kombinációjával nem tudjuk kielégítően megfogni a szabad akarat mibenlétét
Kézenfekvő a következtetés, hogy nem is létezik ilyen általános értelemben, és csak egyfajta komplex és bonyolult automaták vagyunk akiket ez az "érzés" segít abban, hogy az előre megjósolhatatlan reakcióit is kezelje és modellezni tudja.
Egyszóval kialakult és létezik bennünk ez az "érzés", mindenki ismeri, sőt valójában szinte senki sem mondana le róla:
ennek korlátozása egyenesen visszataszít mindenkit és itt nem a fizikai lehetőségeink korlátozására gondolok: hogy nem tehetünk ezt vagy azt, mert meggátolnak benne, hanem magának az érzésnek a korlátozásáról:
gondolatrendőrség az ember "géppé" változtatása kémiai úton (azaz hogy elvesszük - az egyébként persze nem is létező - szabadság puszta érzését belőlük stb...) -- egy csomó sötét hangulatú sci-fi szól a témáról és általában nem "ünneplik" a dolgot (1984 pl.)
A szabadság érzése a másokról és magunkról szóló modell egyik legfontosabb építőköve, ha létezik a "fogalom" mögötti tényleges fizikai tartalom, ha nem.
Biológiailag belénk kódolt, annyira, hogy aki nem hisz benne még az sem tudja "nem érezni", modelljeiből teljesen kiküszöbölni.
Társadalmakat építünk rá, más embereket és magunkat magyarázzuk vele:
egyszóval ha már úgyis érezzük az érzést, használjuk és hasznos eszköznek is tűnik
Ugyanis a modellek csak modellek. Nincs igazságértékük, csak hasznosságuk, vagyis talán pontosabban:
a hasznos modell az igaz modell...
Közületek kit zavar a "Szabadság" emberi tudatól független létezésének bizonyításának hiánya, és melyikőtök lenne hajlandó akár most lemondani róla emiatt?
KenSentMe 2011.03.19. 21:37:23
A.) A keresztény vallások határozottan állítanak ilyeneket:
1.) "Isten saját képmására teremtette az embereket."
2.) "Úgy van, hogy létezik mindenható Isten, aki jóságos és igazságos."
3.) "Úgy van, hogy létezik menny és pokol, létezik isteni igazság."
B.) Továbbá azt is mondják, hogy ez az Igazság maga, és ehhez hit útján lehet eljutni.
Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy ezek az állítások igazak? Hát, nem sok minden. Néhány régi írás, amivel kapcsolatban még azon is lehet vitatkozni, hogy allegórikusan vagy szó szerint értették őket .. hiszen abban a korban nem volt racionális tudomány és világmagyarázat, a világban előforduló jelentéseket csak a mítoszok mágikus módján lehetett értelmezni, allegóriákon keresztül.. nem lehetett elmagyarázni, hogy az adófizetésnek milyen racionális társadalmi okai vannak, nekik még nem volt Thomas Hobbes-uk, így hát összekapcsolták a hétköznapi élet egyszerű dolgait és jelenségeit a természetfelettivel..
Bizonyítékok hiányában mennyi a valószínűsége annak, hogy egy elmélet igaz? Sajnos roppant csekély. Racionálisan vizsgálva a világot
1.) Úgy tűnik, hogy az élőlények véletlen hatásokon keresztül alakulnak ki (evolúció), tehát pl. az "ufók", ha vannak teljesen máshogy néznek ki, mint mi.. mivel védhető az, hogy pont minket teremtett Isten a képmására?
2.) Az élet igazságtalan. Közhely, de azzal érvelni, hogy a túlvilágon valaki majd kárpótol a szenvedéseidért, a 3. pont miatt igencsak valószínűtlen.
3.) Annak a valószínűsége, hogy valaki az univerzum összes értelmes élőlényét egyszerre megfigyeli, sőt, végiggondolja az életüket, aztán megítéli őket és valami bináris logika szerint (menny-pokol) rendezi el a sorsukat az egyes lények halála után, hozzávetőlegesen szintén 0. Nincs oka az embernek arra, hogy egy ilyen borzlamas hatékonyságú és méretű mechanizmust 0 bizonyíték birtokában feltételezzen, csak azért, mert a kicsi szívének jól esne, ha a világ igazságos volna.
Azzal érvelsz, hogy az emberek a hitet magukat választják, ergó maguk döntik el, hogy higyjenek-e ezekben. Ha valaki tényleg leül, és végiggondolja, hogy "hát igen, 0,01% a valószínűsége, hogy az az Igazság, mint amit a katolikus vallás állít a világról, de én mégis hiszek benne, mert személyes okaim vannak rá és úgy érzem, hogy az én halhatatlannak gondolt lelkem csak így üdvözülhet", akkor azt tényleg nem verik át, ezt elismerem. Az ilyen ember nyilván tisztában van a vallás korlátaival, szerény, nem fog nekimenni a tudósoknak, csak tudja, amit tud. (Vagy tudni vél.)
Ezzel szemben mit csinál egy tipikus hívő? Köti az ebet a karóhoz, hogy márpedig 1-3 kérdésekben az az igazság, amit a kedvenc papja állít. Hogy a pokolnak lángjai vannak, hogy az egész csillagászat csak baromság, mert a föld a világegyetem közepe és csak itt van élet, stb. Nem egy igazán mélyen hívő embertől hallottam ezeket.
Átverték őket? Átverték. Miért verték őket át? Azért, mert aki bizonyítékok hiányában hitet el valakivel valamit, az átver. Átverték őket: a papok, a szüleik, az iskolájuk, ahová jártak.. stb. A harcos hívőket sajnos átverték.
sztrugackij 2011.03.19. 22:18:10
Azt hiszem az áltudomány értelmezése terén is némi kihívással küszködsz.Megpróbálom definiálni külön a te kedvedért.
Általában a mindenfajta bizonyítást nélkülöző,különböző hiedelmek és dogmák elhitetése közismert tudományos szakkifejezések közbeszúrásával ill.ismert természeti törvényekre való alaptalan hivatkozással.
Sajnos azt kell mondanom,hogy a tudomány mai állása szerint teljességgel kizárhatjuk bármilyen típusú Isten létezését,vagy ha mindenképpen ragaszkodsz egy konkrétabb megközelítéshez,létezésének valószínűsége nem több a mesebeli egyszarvúénál.Milyen tudományos érvekkel magyaráznád az ellenkezőjét?
Kénytelen vagyok a másoknak írt szövegeidre is reagálni ,annyi benne a már-már kinyilatkoztatásszerű téves állítás.Tehát:
"A Tudomány nem zárja ki Isten létét." Sajnos az összes jelenlegi természeti törvény ellentmond egy Készítő vagy bármilyen Felsőbbrendű Lény létezésének.Ámbár ha hajlandó vagy a te Istenedet térben és időben lokalizálni,vagy a felépítéséről ,eredetéről számot adni,kíváncsian várom a választ.
"Bizonyos esetekben ütközhet a vallás és a tudomány világképe.."
Biztosíthatlak,hogy szinte minden esetben ,már az ókori görögök óta.
Utolsó szalmaszálként kapaszkodnak az Ősrobbanás elméletébe ,és ez az egyetlen pont ahol a vallás közös nevezőre jutott a tudománnyal ,bár nem teljesen önzetlenül.Azoknak a bizonytalankodóknak szeretnének alternatívát kínálni,akik elégedetlenek a "kvantumfluktuációból világegyetem"megközelítéssel.
A vallás abban az értelemben átverés(akárcsak a homeopátia),hogy egy nem bizonyított,ráadásul nehezen elképzelhető dolgot tényként kezel, és alapelvei közé tartozik a kétkedés tiltása is.Ez már több mint gyanús egy racionálisan gondolkodó ember számára,ezért nem meglepő, hogy hívei közé nem ilyen típusú emberek tartoznak.
Áramlat_ 2011.03.19. 23:56:17
#"A keresztény vallások határozottan állítanak ilyeneket:"
- Vallásokról beszéltünk - és nem konkrét vallásról.
( leforditva : www.cs.elte.hu/~ewkiss/bboard/jokes_hu.html#3
"Csak annyit tudunk, hogy Skóciában van olyan birka, amelynek az egyik oldala fekete "
Ha meg azt mondjátok, "vallás"="átverés" - akkor az olyan
mintha (1..n) birka alapján azt mondanátok, hogy minden birka fekete.
Ez amolyan általánosítás ...
#"Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy ezek az állítások igazak? "
Erre csak Heller Á-tudom idézni:
+"Tehát abból, hogy valaki nem a tudomány intézményének
+szabályai szerint szerzi és gyakorolja tudását,
+még nem következik, hogy semmit sem tud és hogy csaló"
+ www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/hisz/heller.html
és ezt a "vallás"=? "átverés" kontextusban kell nézni.
#"Ezzel szemben mit csinál egy tipikus hívő?"
Ez olyan mint az iskolában a dolgozatban lévő matekhibák alapján
akarnád megitélni a matematikát..
Ha egy első osztályos elvéti a szorzótáblát - akkor ez nem a matematikát jellemzi.
vagyis: "tipikus hivő" <> "vallás"
#"Azért, mert aki bizonyítékok hiányában hitet el valakivel valamit, az átver. "
Ez így nem igaz.
A te logikád szerint akkor Hawking könyve is átverés
en.wikipedia.org/wiki/The_Grand_Design_(book)
Amire még nincs bizonyíték - az nem biztos, hogy átverés.
Áramlat_ 2011.03.20. 00:19:40
# "Nem azt írtad az előbb fordulobogyónak:"Bizonyítsd be,hogy nincs ISTEN!"?
kontextus számít. vajon mire irtam?
fbogyo:"Azt ugye nem vitatod, hogy a vallasok isten es tulvilagkepe atvagas,
nem igaz az amit hirdetnek?"
ém: vitatom.
én: Úgyhogy várom a tudományos érveidet - hogy ÁTVÁGÁS.
én: Bizonyítsd be,hogy nincs ISTEN!
ez olyanfajta vita, mint a skót matematikus viccben
mintha ő azt állítaná - hogy "minden birka fekete"
én pedig azt. hogy vitatom.
Várom az érveidet - hogy MINDEN birka fekete
bizonyítsd be, hogy nem LÉTEZHET fehér birka!
( Az utolsó mondat logikailag egyenértékű - Bizonyítsd be,hogy nincs ISTEN! -el )
----
Én azt vitatom, hogy "vallás"=="átverés"
( vagyis nem látom bizonyítottnak )
tipikus gödeli logika.
#"Sajnos azt kell mondanom,hogy a tudomány mai állása szerint"
teljességgel kizárhatjuk bármilyen típusú Isten létezését,
húha ...
- a mai állásba beletartozik a Gödel-tétel ?
- ha mégis igazad lenne, akkor a tudomány későbbi állása szerint is igazad lesz?
#"A vallás abban az értelemben átverés(akárcsak a homeopátia),
hogy egy nem bizonyított,ráadásul nehezen elképzelhető dolgot tényként kezel,
és alapelvei közé tartozik a kétkedés tiltása is."
a kétkedés tiltását nem tudom, honnan vetted,
a nehezen elképzelhető - pedig a paradigmán kivüli dolgot jelenti, ami
a tudományban is megtalálható ..
Nem jelentheted ki "tényként", hogy a "vallás"="átverés" ..
fordulo_bogyo 2011.03.20. 01:04:24
Miert kellene?
En tudom, te meg ugyasem fogod elfogadni a bizonyitast, falrahanyt borso lenne, kar az energiaert.
Nyugodtan hidd, hogy nem atveres, ha ugy gondolod.
KenSentMe 2011.03.20. 03:02:05
1.) "Vallásokról beszéltünk - és nem konkrét vallásról."
Nem látom be, hogy hogy lehetne egy, a vallásokra vonatkozó állítást konkrét példák nélkül megvitatni - nevezetesen azt, hogy pl. a vallások átvernek-e. Tehát ha pl. úgy érzed, hogy amit a felsorolt néhány konkrét vallásról írtam, akkor pl. írhatsz olyan vallásokat, amik nem erőltetnek olyan dogmákat, amikkel szemben a tudományos gondolkodás más eredményre juthatna, és így magával a tudománnyal kerülnének összeütközésbe. De kijelenteni, hogy néhány konkrét példa áttekintése marhaság, és beszéljünk inkább általánosságokban, hátö.. fogalmazzunk úgy, hogy ez egy érdekes érvelés.
2.) "Ha meg azt mondjátok, "vallás"="átverés" - akkor az olyan
mintha (1..n) birka alapján azt mondanátok, hogy minden birka fekete.
Ez amolyan általánosítás ..."
A filozófiában ezt indukciónak hívják, az egyedi példákból eljutni az általános szabályokig.. és megvannak a maga kritériumai, hogy ez mikor elfogadható. Ha szerinted torzít az áttekintés, akkor kereshetsz ellenpéldát vagy megmutathatod, hol torzít.. megmutathatod a birkák fehér oldalát. Kijelenteni, hogy az általánosítás mindig tökéletlen, az kb. olyan, mint amikor jön W miki, hogy egyetlen egy fizikai képlet sem jó, mert mindet csak véges számú kísérletből általánosították.. ilyen alapon a Newton-törvényeket is támadhatnád.
3.) "Tehát abból, hogy valaki nem a tudomány intézményének szabályai szerint szerzi és gyakorolja tudását, még nem következik, hogy semmit sem tud és hogy csaló"
Jó, talán tényleg unfair volt megemlíteni a Bibliát, én is alapvetően arra hajlok, hogy nem is annyira a tudás forrását kell firtatni, mint bemutatni, hogy miért nem jó, amit állít vagy kijelent.
4.) "Azért, mert aki bizonyítékok hiányában hitet el valakivel valamit, az átver. A te logikád szerint akkor Hawking könyve is átverés
en.wikipedia.org/wiki/The_Grand_Design_(book)
Amire még nincs bizonyíték - az nem biztos, hogy átverés. "
Szerinted Stephen Hawking ezt elhiteti másokkal? Nem egy megfontolásra, végiggondolásra érdekes elmélet, egyfajta tour de force? Most komolyan.. ha kitalálok egy kis jó sci-fi történetet, és elmondom, és tetszik az embereknek, és ezért pénzt kapok, az szerintem nem átverés. Mindenki tudja, hogy mese (ahogy a könyvről is mindenki tudja, hogy gondolatébresztő és további kutatásokra sarkalló mű, nem a Szent Grál..), és a helyén kezelik .. vallás ebből úgy lesz, hogy pl. egy LRH monogramú úriember, majd elhiteti másokkal, hogy az ő sci-fi regénye az egyetlen és végső igazság.
Érts meg: nekem az "elhitettel" van bajom, nem azzal, hogy valaki bizonyítékok hiányában hisz vagy nem hisz valamiben, vagy bizonyítékok hiányában állít vagy nem állít valamit. Nekem azzal van a bajom, ha valaki szépen, színes ruhába felöltözve kijelenti teljes magabiztossággal, hogy ne használjanak óvszert, mert különben a pokolra jutsz, és ezzel hozzájárul pl. a HÍV vírusának termedéséhez.. mert az az ember konkrétan átver.
És igazából a "tipikus hivő" <> "vallás" dologgal sem értek egyet.. a vallás az, amit konkrétan gyakorolnak és művelnek. Szerintem ha valaki kijelenti, hogy "a vallás átverés", azt nem valami absztrakt terminológia szerint érti, hanem a konrkét életének konkrét példáin keresztül..
azt is elismerem, hogy meg lehetne élni normálisan hitet.. ezzel szemben vélem úgy, hogy a vallás, a hit az intézményesített formája valami olyasmi, ami intenzíven épít az átverésre - és az emberek nem magukat csapják be, ha fiatalon átvernek, egyszerűen nincs választásod, nem igazán van menekvés.
sztrugackij 2011.03.20. 16:12:37
Szokás szerint olyan területre tévedtél amelyet egyáltalán nem ismersz és inkább csak a hozzá nem értésedet igazolod minden ilyen kitérő alakalmával.Ne meséld senkinek,hogy Gödel tételével akartad igazolni Isten létezését mert csak kinevetteted magad.
A birka analógiád is bődületes ostobaság,hiszen két olyan élőlényről beszélünk amelyek ugyanahhoz a fajhoz tartoznak és minimális külsőségben térnek el egymástól (a színükben).
Istent eddig még semmilyen formában és színben nem lehetett megtalálni.Még egyszer hangsúlyozom,hogy amennyiben te egy dologról állítod,hogy létezik,megnyilvánul,kölcsönhat ,a bizonyítási kényszer rajtad áll.
Én megelégszem azzal,hogy minden létező bizonyítható ,és nem foglalkozom azzal a rengeteg csak elképzelt dologgal amit semmilyen formában nem tudnak igazolni.Ilyen a Loch-Ness-i szörny,a Télapó,Mikulás,mesebeli sárkányok,a Yeti és a te akármilyen istened.
"a kétkedés tiltását nem tudom, honnan vetted, "
Rémesen egyszerű,a kétkedés pontosan a hit ellentettje,és mint ilyen teljesen kizárja azt.Más szóval aki kételkedik Isten létezésében az kizárt,hogy istenhívő legyen.Ennél egyszerűbben már nem tudom elmagyarázni,így is eléggé lealacsonyító ez a szint ,ahol ilyen gyermeteg,innen-onnan összekapart érvekre kell reagálnom.
"Nem jelentheted ki "tényként", hogy a "vallás"="átverés" .
De bizony ,megtehetem.Mindaddig amíg be nem bizonyítod a létezését,és abban a pillanatban már én vagyok az ,aki egy nyilvánvalóan létező és igazolt dolgot tagad.
Ilyet pedig soha nem tennék,olyan lenne mintha pl.a gravitáció százszor bizonyított tényét tagadnám.
Tehát várom a közvetlen,vagy akár közvetlen bizonyítékokat,csak kérlek ne mellébeszéléssel indíts.
A matematikai és fizikai vonatkozásokkal pedig csak óvatosan.Meglehetősen otthonosan mozgok ezen a téren.
Ezzel kapcsolatban figyelmedbe ajánlom Wittgenstein gondolatát(bár ő más összefüggésben használta):
"AMIRŐL NEM TUDUNK BESZÉLNI,ARRÓL HALLGATNUNK KELL"
sztrugackij 2011.03.20. 17:44:12
Nem mintha nem értenék egyet veled ebben a témában,de engedd meg,hogy ezt az állításodat némiképp árnyaljam.
Az átverés szó meglehetősen széles fogalomkört takar,és szerintem ebbe beletartozik a hamis világkép tanának terjesztése is,amit én mindenképpen károsnak tartok.
Ha most eltekintek a rengeteg áldozattól ,amit a történelem során a vallás számlájára írhatunk,és csak a mindennapi életre való hatását vizsgáljuk ,gondolkodjunk el azon ,hány család életére tud a hit súlyosan rátelepedni és uralni,szemben a természettudományokkal ,amelyek legalább megengedik az egyénnek,hogy törvényei felől abszolút bizonyosságot szerezzen, mielőtt elfogadja őket.
Áramlat_ 2011.03.20. 21:15:22
#" pl. írhatsz olyan vallásokat, amik nem erőltetnek olyan dogmákat,
amikkel szemben a tudományos gondolkodás más eredményre juthatna,"
- Egyrészt nem foglalkozik a Tudomány Isten létével - ez a tudományon kivüli terület.
A jelenlegi tudomány még a tudattal se nagyon tud mit kezdeni.
- Ha ütközik is valamilyen területen a tudomány és a vallás,
akkor általában finomítják a tanaikat.
( pl. katolikus egyház az utóbbi 50 évben- hogy ne ütközzék az evolucióval )
www.origo.hu/tudomany/20081116-tudomanyos-konferencia-az-evoluciorol-a-vatikanban-a-katolikus-egyhaz-rendezeseben.html
vagy ott van Falus A. esete:
www.evangelikus.hu/lapszemle/201eisten-teremtette-az-evoluciot201d
- vannak konzervativabb és modernebb vallások.
( szerencsére nincs monopolisztikus helyzetben egyik se)
- és ott van a buddhizmus is .. náluk még Isten sincs.
"Ha létezik olyan vallás, mely megállja a helyét
a modern tudományos igényekkel szemben is, akkor az a buddhizmus."
by Albert Einstein
www.pte.hu/hirek/207
#" Kijelenteni, hogy az általánosítás mindig tökéletlen, "
Az a tökéletlen., hogyha kisszámú mintából levont
statisztikai általánosításból - univerzális állitást kreál valaki.
a vallásnak vannak pozitiv oldalai is ..
- pl. erkölcs.
#"Érts meg: nekem az "elhitettel" van bajom,
nem azzal, hogy valaki bizonyítékok hiányában
hisz vagy nem hisz valamiben, "
Akkor ez az ateistákra is vonatkozik.
ők is kampányolnak ... az nem zavar?
ugyanannyi a bizonyitékuk nekik is.
de feltételezem, hogy következetes vagy.
Áramlat_ 2011.03.20. 23:22:24
#"Ne meséld senkinek,hogy Gödel tételével
akartad igazolni Isten létezését mert csak kinevetteted magad."
meg se próbálnám.
Gödellel csak arra akartam célozni, hogy ez alapján nem
lehet bebizonyítani isten NEM létét.
#"A birka analógiád is bődületes ostobaság,hiszen"
Az analógia az általánositásnak szólt, azt hittem nem lehet félreérteni. tévedtem.
#"Én megelégszem azzal,hogy minden létező bizonyítható"
merész kijelentés ..
mit értesz itt "létező" alatt?
A matematika és a kultúra létezik az emberek agyán kivül?
#",és nem foglalkozom azzal
a rengeteg csak elképzelt dologgal amit
semmilyen formában nem tudnak igazolni.
Ilyen a Loch-Ness-i szörny,a Télapó,Mikulás,mesebeli
sárkányok,a Yeti és a te akármilyen istened."
és a sort lehet folytatni az irracionális számokkal és a többi matematikai fogalommal ..
és majdnem elfeledkeztem a kvantumfizikusok állatkisérleteiben használt macskáról.
arról nem is beszélve, hoogy az az isten, amiben te nem hiszel
- biztosan nem egyezik meg azzal - amiben én hiszek ..
#"A matematikai és fizikai vonatkozásokkal pedig csak óvatosan.
Meglehetősen otthonosan mozgok ezen a téren."
örvendetes,
de ha megkérdik tőled, hogy mi a te életed értelme ?
akkor mit válaszolnál?
#"Nem jelentheted ki "tényként", hogy a "vallás"="átverés" .
De bizony ,megtehetem.Mindaddig amíg be nem bizonyítod
a létezését,és abban a pillanatban már
én vagyok az ,aki egy nyilvánvalóan
létező és igazolt dolgot tagad.
Vajon a matematikai objektumok és tételek emberi agyon kívül realisan léteznek ?
Akkor a matek is átverés ?
pounderstibbons 2011.03.21. 01:25:37
"Vajon a matematikai objektumok és tételek emberi agyon kívül realisan léteznek ?
Akkor a matek is átverés ?"
Kis különbség, hogy a matematikusok bevallják, hogy az ideális háromszög nem is létezik, csak kitalálták, míg az egyházak többsége szerint a tökéletes tervező létezik, csak momentán nem akar megmukkanni se.
De persze vannak még különbségek:
Vajon részesülnek e adókedvezményben a matematikusok?
Vajon kikérik e véleményüket társadalmi kérdésekben? Vajon lehet e számukra egyházi intézményeknek szánt 1%-ot felajánlani? Vajon törvény által vannak e védve a matematika egyes irányzatainak művelői?
Vajon van e olyan matematikus, akinek hívei kijelentették, hogy az aktuálisan regnáló mesterük matematikai kérdésekben tévedhetetlen?
És így a végtelenségig (és vissza).
"a vallásnak vannak pozitiv oldalai is ..
- pl. erkölcs"
Akkor biztos tudsz valami tanulmányt mutatni, ami szerint a vallásos emberek általában "erkölcsösebbek" az ugyanolyan körülmények között élő nem vallásosaknál, ugye?
Áramlat_ 2011.03.21. 02:20:28
akkor már ketten állítjuk sztrugackij-nak, hogy a tudományban léteznek nem valós dolgok.
#"Akkor biztos tudsz valami tanulmányt mutatni, ami szerint a vallásos emberek általában "erkölcsösebbek" "
ilyesmire gondolsz?
"God is watching you: priming God concepts increases prosocial behavior in an anonymous economic game."
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17760777
pounderstibbons 2011.03.21. 08:18:55
"akkor már ketten állítjuk sztrugackij-nak, hogy a tudományban léteznek nem valós dolgok. "
Szerintem szándékosan félreértesz.
A matematika nem természettudomány, emiatt nem is kell, hogy kapcsolata legyen a valósággal. Viszont tudjuk mire alkalmazható, és arra is alkalmazzuk.
A vallások azt állítják magukról, hogy a valóságon alapulnak, mégis vajmi kevés közük van hozzá, vagy legalábbis a legkevésbé se tudják igazolni a feltevéseiket.
"ilyesmire gondolsz?
"God is watching you: priming God concepts increases prosocial behavior in an anonymous economic game.""
Igen, pont ilyenekre.
Javaslom azért olvasd el alaposabban, hogy mit írnak, mert ez a tanulmány (se) támasztja alá a valódi vallások erkölcsiségnövelő hatását túlzottan. Sőt, leginkább semennyire.
"This effect was at least as large as that obtained when concepts associated with secular moral institutions were primed. A trait measure of self-reported religiosity did not seem to be associated with prosocial behavior."
szemet 2011.03.21. 09:39:05
Itt pl. van ez. A previous research fejezetben felsorol egy csomó egyéb tanulmányt is.
De gondolkozz logikusan, mert szinte tautológia, ha valaki abszolút erkölcsi elvekben hisz, akkor az:
1. vagy kimutatható hatással van az életére
2. Vagy mondhatjuk, hogy nem is hisz ezekben az elvekben igazán
Természetesen előfordul a kettő együtt (erkölcstelenség és erős hit az abszolút törvényekben) - de ez logikusan valamilyen szintű disszonanciát mindenképp kell hogy okozzon egy emberben, ezért végül is elég hihető, hogy ritkábbak az ilyen emberek
Szerintem inkább ami kritizálható ezen a területen, hogy a vallásos abszolút erkölcsiség dogmatikus jellegű:
a vallásosok szabályokat követnek, ha ezek erkölcsös szabályok akkor erkölcsösebbek lehetnek az átlagnál, ha meg erkölcstelen vagy kritizálható szabályok akkor meg nem
Nagyon gyakoriak olyan tanulmányok is ahol az jön ki hogy a vallástalanok az erkölcsösebbek, de én ezekből általában csak olyat láttam ami nem veszi figyelembe a társadalmi státuszt Pl. alsó társadalmi réteget hasonlítanak a teljes társadalomhoz, akár egészen extrém léptékben kiegyensúlyozatlanul: a börtönlakók vallásossági arányai a nem börtönlakókéhoz képest... - minden tanulmányba bele lehet kötni, na de ezek már egészen biztosan a szociológiai felmérések megcsúfolásai...
Szóval ezekben az esetekben pl. abszolút megértem és jogosnak tartom a hívők felháborodását...
sztrugackij 2011.03.21. 10:16:18
lehet bebizonyítani isten NEM létét."
Valaminek a nemlétét szükségtelen bármilyen tétellel bizonyítani.A Gödel féle tétel ,bizonyítottan(és erre külön felhívnám a figyelmedet!),egyes matematikai és logikai állítások eldönthetetlenségét jelenti ki.Ilyen például az "Ez az állítás hamis"típusú mondat.
Az "isten létezik","isten nem létezik"
kijelentések nem tartoznak közéjük.
"mit értesz itt "létező" alatt?
A matematika és a kultúra létezik az emberek agyán kivül?
Létező dolgok alatt anyagi és nem anyagi dolgokat ,jelenségeket,fogalmakat értek,amelyek egyrészt pontosan definiálhatóak,ismerjük az eredetüket és bizonyítottan működnek az adott területen.
A matematika nem más mint a természeti törvények számokkal történő ábrázolása szigorúan az emberi agy által felfogható változatban.Gondolom nem vitatod,hogy 1 hidrogénatom +1hidrogénatom = 2 hidrogénatom állítás még az emberiség megjelenése előtt is érvényes volt.
"és majdnem elfeledkeztem a kvantumfizikusok állatkisérleteiben használt macskáról.
Eddigi tévedéseid non plus ultrája.Komolyan nem értem,pár klikkeléssel rájöhettél volna,hogy a kvantumfizikusok soha nem végeztek állatkísérleteket.
Erwin Schrödinger,osztrák fizikus,a kvantummechanikai hullámegyenlet megalkotója,a kvantumos viselkedés abszurditását próbálta egy GONDOLATKÍSÉRLETTEL érzékeltetni.A kísérletet most nem írnám le ,(egy macska,egy zárt doboz,egy méregfiola és némi radioaktív anyag szükségeltetik hozzá),megtalálod a neten.
A kísérlet és az abból adódó paradoxon megmagyarázására kétfajta elmélet is született,az egyiket koppenhágai értelmezésként ismerjük,a másik pedig Hugh Everett sokvilág hipotézise.
Ezt csak azért ha kérdezik!
"de ha megkérdik tőled, hogy mi a te életed értelme ?
akkor mit válaszolnál?"
Nagyon sok válaszom van!Melyiket akarod hallani?
Mondd meg,hogy természettudományi,evolúciós vagy erkölcsi oldalról közelítsem meg a kérdést? Biztosíthatlak,hogy (veled ellentétben) kimerítő és pontos választ fogok adni!
Sajnos Isten és az ő országa semmilyen vonatkozásban nem fog felmerülni az élet értelmével kapcsolatban.
Tudod,túl drága az életem,hogy egy ilyen szedett-vedett lényre pazaroljam.
Tényleg mi is ő valójában a te meghatározásod szerint?
sztrugackij 2011.03.21. 10:35:31
Én ,ateistaként,milyen erkölcsi szinten vagyok a pedofil papokkal szemben?
sztrugackij 2011.03.21. 10:52:21
Ateistaként meggyőzőbb érveket tudnék felsorolni a vallás mellett de nekem ilyen argumentumokkal kell beérjem:
"a vallásnak vannak pozitiv oldalai is ..
- pl. erkölcs"
"Akkor ez az ateistákra is vonatkozik.
ők is kampányolnak ... az nem zavar?
ugyanannyi a bizonyitékuk nekik is."
Értelmesebb hívő valahol?
Bobby Newmark 2011.03.21. 10:54:52
Tehát a vallás is egy szenvedélybetegség?
Mindig is sejtettem.
Gyógymód van rá?
Áramlat_ 2011.03.21. 11:03:44
akkor te is vallásos lehetsz.
Yinger féle definició:
vallás="Olyan hit és gyakorlat rendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az, emberi élet végső kérdésével foglalkozik. Kérdései: Mi az emberi élet értelme? Mi történik az emberrel a halál után? Van -e túlvilági élei? Mitől szenved az ember?"
-----
még mindig tartom azt, hogy a "vallás" nem egyenlő az "átveréssel"
Áramlat_ 2011.03.21. 11:29:59
#"A Gödel féle tétel ,bizonyítottan(és erre külön felhívnám a figyelmedet!),
egyes matematikai és logikai állítások eldönthetetlenségét jelenti ki. Ilyen például az "Ez az állítás hamis"típusú mondat." "Az "isten létezik","isten nem létezik" kijelentések nem tartoznak közéjük."
most megleptél.
szóval ne keressük a logikát az istennel kapcsolatos vitákban?
# "A matematika nem más mint a természeti törvények számokkal történő ábrázolása szigorúan az emberi agy által felfogható változatban."
ez is érdekes megfogalmazás.
szerintem ha elgondolkodol, biztos találsz ellenpéldát.
#"Eddigi tévedéseid non plus ultrája.Komolyan nem értem,pár klikkeléssel rájöhettél volna,
hogy a kvantumfizikusok soha nem végeztek állatkísérleteket."
nem érted a humort.
Bobby Newmark 2011.03.21. 11:43:08
Régebbről:
"A jelenlegi tudomány még a tudattal se nagyon tud mit kezdeni."
Soha nem hallottál még arról a dologról, amit úgy hívunk, hogy pszichológia?
szemet 2011.03.21. 11:43:36
Az ilyen csúsztatások nem hiszem, hogy jót tesznek annak az oldalnak amit védesz: vagy legközelebb tégy mögé egy szmájlit, hogy ne tűnjön egyszerűen puszta sértegetésnek az egész...
Bobby Newmark 2011.03.21. 11:45:45
Hát ne nagyon, mert mint a te példádból is egyértelműen látszik, a hívők allergiásak a logikára, meg nem is értik.
(Nem túl)Ritka aljadék egy csúszómászó a vitastílusod egyébként.
Bobby Newmark 2011.03.21. 11:47:28
Mondjuk ez nagyon jellemző vallás témában, hogy még kérdezni sem szabad.
Áramlat_ 2011.03.21. 11:54:16
akkor mutasd már meg kérlek, hogy a biológiai fogalmakból hogy következik a tudatosság és a tudat.
Áramlat_ 2011.03.21. 11:58:19
ezt bóknak veszem és úgy fordítom le, hogy nem nagyon tudsz belekötni ...
én csak egyet állítok -
a vallásra nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy átverés.
de kérdezz meg erről egy filozófust, szociológust vagy egy bölcsészt.
szemet 2011.03.21. 12:00:21
Te buta vagy?
Mindig is sejtettem.
És van gyógymód a butaságodra?
;P -- csak hogy én ne hagyjam le...(Nem kell megírni a "nem" választ, elhiszem, csak a példa kedvéért írtam: de nyilván te is pontosan tisztában vagy vele mi a sugalmazó kérdés...)
Bobby Newmark 2011.03.21. 12:00:38
Bobby Newmark 2011.03.21. 12:02:51
a vallásra nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy átverés.
de kérdezz meg erről egy filozófust, szociológust vagy egy bölcsészt. "
Aha, hát ők pont annyira kompetensek természettudományos kérdésekben, mint egy fodrász, postás, vagy egy pincér.
Hülyeségeken agyalni bárki tud, főleg az ilyen semmihez nem értő alibiszakmák. Ha te őket tartod mérvadónak, akkor megvan a probléma gyökere.
Bobby Newmark 2011.03.21. 12:06:18
Áramlat_ 2011.03.21. 12:26:27
ezek az alibiszakmák határoznak meg rengeteg erkölcsi és etikai alapelvet, ami a társadalmi együttműködésen kívül - kihat a természettudományok művelésére is.
pl.
-Az emberkísérlet etikus-e?
-Mit ér az emberi élet?
-Mennyit érdemes költenie a társadalomnak egy emberi élet megmentésére? Hol van az a határ?
- aktív eutanázia megengedhető-e?
Áramlat_ 2011.03.21. 12:32:48
hogy tudnám definiálni, mikor azt állítom, hogy a jelenlegi tudomány nem nagyon tud mit kezdeni és adós a tudatos működés magyarázatával.
Bobby Newmark 2011.03.21. 12:41:35
Azokat politikusi döntések szabják meg, amik meg vagy gazdasági, vagy népszerűségi érdekek mentén születnek.
Te komolyan azt hiszed, hogy egy filozófus _bármilyen_ hatással van az ilyesmire? Ennyire nem vagy képben a világgal?
Bobby Newmark 2011.03.21. 12:44:15
Tehát nem csak a tudomány nem tud vele mit kezdeni, hanem _senki_.
Áramlat_ 2011.03.21. 13:11:59
Azokat politikusi döntések szabják meg,"
Akkor azt suggalod, hogy az emberkisérletek betiltása - áltudományos hozzáállás?
Áramlat_ 2011.03.21. 13:15:20
ha a tudomány a Tudattal se nagyon tud mit kezdeni, akkor mi alapon lenne joga eldönteni Isten létezésének a kérdését?
pedig a tudat egy racionálisan létező jelenség - de mégsincs rá magyarázat.
Bobby Newmark 2011.03.21. 13:19:21
A filozófus egyébként azért filozófus, mert sok filozófiai irányzatot _ismer_. Legalábbis végzettség szerint.
Egy gyakorló filozófus meg teljesen súlytalan szórakoztató irodalmat gyárt, aminek leginkább semmire nincs befolyása, nemhogy olyasmire, amit felsoroltál.
Egyébként meg hogy törvényes-e az emberkísérlet, abban a kérdésben értelmezhetetlen a tudományosság ill. áltudományosság.
Bobby Newmark 2011.03.21. 13:22:14
De hogy megértsd:
"ha a tudomány a hömpröntyölővel se nagyon tud mit kezdeni, akkor mi alapon lenne joga eldönteni huffaramuff létezésének a kérdését?
pedig a hömpröntyölő egy racionálisan létező jelenség - de mégsincs rá magyarázat. "
Amíg nem tudod, hogy egyáltalán _mit_ kérsz számon, addig hogyan kéred számon?
KenSentMe 2011.03.21. 14:07:05
"ezek az alibiszakmák határoznak meg rengeteg erkölcsi és etikai alapelvet, ami a társadalmi együttműködésen kívül - kihat a természettudományok művelésére is. "
Filozófus és teológus szerintem elhanyagolható mértékben van hatással az emberek gondolkodására. Az eszmék valóban befolyásolják az emberek gondolkodását, de ezek nem azok, amit a filozófusok kitalálnak. Gondolj bele, mi lett Marx filozófiájából, mire eszme lett belőle, mire olyan formává alakult át, amit az átlagos emberek is hinni és terjeszteni tudnak, akik évente egy könyvet sem olvasnak el (egy átlagos magyar évenete egy könyvet olvas el).. tehát pl. a keresztény eszme tényleg gyakorol hatást arra, hogy az emberek hogy vélekednek eutanázia kérdésében ("az eutanázia azért tilos, mert akin elvégzik és aki elvégzi, az is a pokolba kerül.. márpedig sokkal rosszabb örökké a pokolban sínylődni, mint pár évig vagy évtizedig szenvedni itt a földön").
Ha egyszer egy eszme megszületik, onnantól szinte saját életet él, és filozófusok és teológusok nem nagyon tehetnek mást, mint hogy írnak róla és ezért megkapják a fizetésüket - tény, hogy pl. egy átlagos szocialista politikus több hatást gyakorol pl. a kommunizmus eszméjének megítélésre a közgondolkodásban, mint mondjuk 10 kommunista filozófus teljes életműve.
Áramlat_ 2011.03.21. 14:50:48
Egy modern vallás a világ megismerését ráhagyja a Tudományra. Még a Római egyház is rájött erre. ( konferenciát rendeztek az evolúcióról)
de maradjunk a Yinger féle vallás definíciónál.
Vallás="
Olyan hit és gyakorlat rendszer,
amelynek segítségével valamely embercsoport az, emberi élet végső kérdésével foglalkozik.
Kérdései:
- Mi az emberi élet értelme?
- Mi történik az emberrel a halál után?
- Van -e túlvilági élei?
- Mitől szenved az ember?"
"
Ha azt állítod, hogy a "vallás"="átverés" , akkor lényegében
értelmetlennek tartod az "élet értelmével" való foglalkozást.
hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%A9let_%C3%A9rtelme
sztrugackij 2011.03.21. 14:55:04
szóval ne keressük a logikát az istennel kapcsolatos vitákban?"
Már kértelek ,hogy ne beszélj állandóan mellé!
Már hogyne keresném a logikát és a bizonyítás lehetőségét isten létezésével kapcsolatban.DE NEM TALÁLOM! Te pedig nem segítesz,továbbra sem.
Istent a matematikával veted össze,de én a matematika létezését ,működését be tudom bizonyítani,és össze tudom egyeztetni világunk minden aspektusával.
""Én ,ateistaként,"
akkor te is vallásos lehetsz."
Neked ugye az ateista,focista,heroinista,fetisiszta,spiritiszta mind vallás? Szóvégződés alapján állapítod meg?
Másra nem tudok gondolni,akkora hülyeség az állításod!
Vallásosnak tartod magad és még a hit legelemibb alapelveivel sem vagy tisztában.
Áruld már el,ha senki sem hinne (ateistaként) a gravitáció inverz négyzetes törvényében akkor az megszűnne érvényes lenni?
A természet törvényeiben nem kell hinni.Vagy elfogadod a bizonyítékokat és belátod,hogy így működik a világ,vagy vallásos hülye leszel és tudományos blogokon csinálsz hülyét magadból.
"szerintem ha elgondolkodol, biztos találsz ellenpéldát."
Látom kedveled ezt a semmitmondó érvelést,hadd válaszoljak egy ,logikailag majdnem egyenértékűvel:
Ha jobban elgondolkodnál a dolgokon,rájöhetnél,hogy nincs Isten.
Meggyőző voltam?
Bobby Newmark 2011.03.21. 14:55:22
Javaslok helyette egy másikat:
A vallás az emberek hitére és hiszékenységére épült intézmény, aminek elsődleges céljai a hívők irányítása, magánéletük szabályozása, a vallási tanok terjesztése, és a vagyonszerzés.
Áramlat_ 2011.03.21. 15:12:08
ez a destruktív egyház fogalma ..
sztrugackij 2011.03.21. 15:22:13
"Ha őszinték akarunk lenni-ami a tudósnak kötelessége-,látnunk kell,hogy a vallás hamis állítások kuszasága,amelyeket a valóság semmiképpen nem igazol.Maga Isten is az emberi képzelet terméke.
Azt még megértem,hogy a primitív népek,akik sokkal inkább ki voltak szolgáltatva a természet viszontagságainak,mint mi,merő rettegésből megszemélyesítették a természeti erőket.De ma nincs szükségünk ilyesmire,amikor annyi természeti tüneménynek értjük már a nyitját.Ha agyonüttök,sem értem,mit segíthet rajtunk egy Mindenható Atyaúristen feltételezése.
Ha a mai nap is tanítják még a vallást,nem azért teszik,mintha továbbra is meggyőznének bennünket a vallásos eszmék,hanem egyszerűen ezzel próbálják nyugton tartani a népet,az egyszerű embereket.Mellékesen kizsákmányolni is könnyebb őket.
A vallás ópium,amellyel boldog vágyálmokba ringatják és megvigasztalják a népet az őt ért igazságtalanságokért...."
Részlet Werner Heisenberg " A rész és az egész" c.könyvéből.
pounderstibbons 2011.03.21. 15:35:57
"Ha azt állítod, hogy a "vallás"="átverés" , akkor lényegében
értelmetlennek tartod az "élet értelmével" való foglalkozást."
Az élet értelmével messze nem csak a vallás foglalkozik, és a vallás messze nem csak az élet értelmével foglalkozik.
Ugyanakkor nagyon gyorsan átugrottad azt az elég fontos kérdést, hogy miért feltételezzük, hogy VAN az életnek értelme.
Milyen bizonyítékunk van arra, hogy van(és emiatt érdemes keresni) , azzal szemben, hogy nincs(és nem érdemes)?
Persze a velünk született egocentrizmus nehezen engedi, hogy ne tulajdonítsunk értelmet egy olyan fontos dolognak, mint a mi létezésünk, csak éppen a bizonyítékok majdhogynem olyan silányak, mint minden egyes istenbizonyítékunk.
Áramlat_ 2011.03.21. 15:47:08
tedd hozzá a kontextust is .. :-)
ha megnézted egyáltalán.
www.fil.hu/uniworld/egyetem/restricted/vt/heisenberg.htm
a folytatást is idemásolom:
---
""Te a vallást egyszerûen a nevében elkövetett politikai visszaélések alapján ítéled meg ..."
de ez aranyos a vitában:
...
Wolfgang Pauli : ""Azért a mi Dirac barátunknak is van vallása.. Ez a mottója: 'Nincs isten, és Dirac az õ prófétája.'" Nagyot nevettünk. Dirac is velünk mulatott, és ezzel végzõdött a szálló halljában töltött esténk."
Áramlat_ 2011.03.21. 16:08:44
Mindenkinek saját magának kell megtalálnia a választ - az élet értelme kérdésre. Ha azt mondod nincs értelme - akkor az is válasz.
Ha a kérdéssel foglalkozol, akkor már a vallással foglalkozol.
sztrugackij 2011.03.21. 16:19:14
"Ha jól tudom - így válaszolhattam -, Planck azért tartja a vallást és tudományt összeegyeztethetõnek, mert nézete szerint a valóság más-más oldalával foglalkoznak. A tudomány az objektív anyagi világot tárgyalja. Arra ösztönöz bennünket, hogy pontos megállapításokat tegyünk az objektív valóságról, hogy próbáljuk kifürkészni rejtett összefüggéseit. A vallás ezzel szemben az értékek világával foglalkozik. Nem azzal törõdik tehát, ami van, hanem azzal, hogy minek kéne lennie, illetve mit kéne tennünk. A tudományban igazságot és tévedést igyekszünk szétválasztani; a vallás jó és rossz, nemes és megvetendõ kõzött tesz különbséget. A tudomány a technika alapja, a vallás az etikáé."
Sokkal elfogadhatóbb érv még egy magamfajta fanatikusnak is.Remekül megragadja a vallás bárki számára elfogadható értékrendjét, még ha egyéb dogmáit nem is bírja egy racionálisan gondolkodó ember befogadni.
Ne mondd,hogy nem segítek neked érvrendszert felépíteni,az eddigiek borzalmasak voltak.
"de ez aranyos a vitában:
...
Wolfgang Pauli : ""Azért a mi Dirac barátunknak is van vallása.. Ez a mottója: 'Nincs isten, és Dirac az õ prófétája.'" Nagyot nevettünk. Dirac is velünk mulatott, és ezzel végzõdött a szálló halljában töltött esténk.
Nem érted a humort!
bajai 2011.03.21. 16:23:21
???
Ezt komolyan mondod? Ez a szofista paradoxon jó példa Gödel tételére?
pounderstibbons 2011.03.21. 16:24:01
"Mindenkinek saját magának kell megtalálnia a választ - az élet értelme kérdésre."
Gratulálok, sikerült az intézményes vallásról összeírkált kártyaváradat összedöntened. Mindenki találjon valamit, de ha nem talál, az is találat?
Az hol saját megtalálás, hogy Jézus/Mohamed/Sai baba megmondta a tutit, azértmertcsak. És vele szemben viszont Mohamed/Sai baba /Jézus téved, azértmertcsak.
"Ha azt mondod nincs értelme - akkor az is válasz."
Igen, és a valamilyen focicsapatnak (fradi/vasas/honvéd/xenu :)) drukkolás egyenértékű a semmilyen focicsapatnak drukkolással, ugye?
KenSentMe 2011.03.21. 16:25:21
Azt azért ajánlom figyelmedbe, hogy minden kérdésre lehet valahogy válaszolni. Pl. Valaki megkérdezi tőlem, mi Venezuelában a hivatalos pénznem, azt válaszolom, hogy dollár. Ez is egy válasz. Más azt válaszolja, hogy Forint. Ez is egy válasz. A harmadik ember azt válaszolja, hogy Venezuelában kavicsokkal kereskednek. Ez a harmadik válasz.
Csak ettől még mi hárman mind hülyék vagyunk, mert Venezuelában Venezuelai bolívarral fizetnek..
és aki azt válaszolja a kérdésre, hogy Venezuelában fonttal fizetnek, az bizony kegyetlenül átver.
Foglalkozni egy kérdéssel, válaszolni egy kérdésre és jó választ adni egy kérdésre három különböző dolog..
sztrugackij 2011.03.21. 16:26:37
Ajánlanám neked is ,nagyon érdekes kérdéseket feszeget a tudomány-vallás,
tudomány-diktatórikus hatalom kérdéskörben.
Áramlat_ 2011.03.21. 16:39:53
"
Nem ...
De ha keresed a választ - akkor már a vallással foglalkozol.
Áramlat_ 2011.03.21. 16:41:22
Ajánlanám neked is "
Köszi, de én nem olvastam ki belőle azt amit te, vagyis a "vallás"="átverés" -t.
Áramlat_ 2011.03.21. 16:45:45
Senki se kötelez arra, hogy elfogadd más megoldását erre a kérdésre.
Keresd meg a magadét.
Az is lehet, hogy tehozzád az hu.wikipedia.org/wiki/Agnoszticizmus - ál közel.
Állítások:
Teista : „Isten létezik”,
Ateista: „Isten nem létezik”.
Agnosztikusok: „nem lehet tudni, hogy Isten létezik-e”.
Áramlat_ 2011.03.21. 16:52:09
akkor remélem lezárhatjuk a
"vallás" = "átverés" témát ,
azzal, hogy nem minden esetben igaz.
KenSentMe 2011.03.21. 16:56:46
Írok egy másik analógiát. Idegen ország idegen városába tévedsz, aminek úgy ahogy beszéled a nyelvét, és egy óriási üvegépítmény elé kerülsz. Érdekes, monumentális építmény, amiről még sajnos nem hallottál, de nagyon érdekel, mi lehet benne.
Megkérdezel hát különböző embereket, ott helyben. Az első azt mondja: ez egy pláza, egy bevásárlóközpont.
A második azt mondja: ez a kormányzatunk új épülete, itt üléseznek a képviselők.
A harmadik azt mondja: hát, ez egy gyönyörű, új múzeum, temploma a művészeteknek.
Nagyon komolyan elgondolkodsz, mi lehet az igazság, alapvetően a másodiknak hiszel, mert olyan szép ez az építmény, hogy se bevásárlóközpontnak, se múzeumnak nem építenek ilyet.
Erre akkor hirtelen odalép hozzád egy negyedik ember, és nagyon erősen el kezd róla győzködni téged, hogy hát ő ezer éve jár ebbe az épületbe, és ez az építmény egy könyvtár, világ életében be volt ide iratkozva és innen kölcsönzi ki a könyveket. Mivel már nagyon kíváncsi vagy, úgy döntesz, hogy egyszerűen besétálsz az épületbe - ha beengednek - és a saját szemeddel győződsz meg róla, micsoda.
Na most ha bemész, és nem könyvtárt találsz benne, akkor nem érzed úgy, hogy átvert a negyedik pasas? Ilyen értelemben mondjuk azt, hogy átverés a vallás..
nagyon határozott dolgokat állít egy olyan épület belsejéről, amiről valójában fogalma sincsen.
pounderstibbons 2011.03.21. 18:06:02
"@pounderstibbons: "Mindenki találjon valamit, de ha nem talál, az is találat?
"
Nem ...
De ha keresed a választ - akkor már a vallással foglalkozol."
Nem.
Ha nem drukkolok egyik csapatnak sem, akkor nem vagyok focidrukker.
De a saját torz logikád szerint te pedig ateista-agnosztikus (is?) vagy mert most itten isten nemlétezésével (is) foglalkozol.
Ha keresed a választ, akkor bizonytalan vagy, tehát nem hiszel istenben, mert ha hinnél, nem keresnéd, hanem már meg is találtad volna, mivel a hitnél tovább nem lehet közelebb jutni hozzá.
Áramlat_ 2011.03.21. 18:56:08
Én a következőt ajánlanám:
számold ki az adott vallás/hit - nettó jelenértékét a következőképpen:
- a túlvilági ígéretek súlyozása nullával történik.
- nézd meg, hogy az adott ima/meditáció/vallási technika gyakorlója 10 év alatt mennyit fejlődött lelkileg.
- nézd meg, hogy a hitelvek mennyire praktikusak a gyakorlatban és a társadalmi együttműködésben.
( destruktív vs. társadalmilag hasznos .. ; játékelméletileg, stb.. )
- nézd meg, hogy stressz tesztben hogyan működik a közösség - hogyan kezelik a sorcsapásokat, milyen a megküzdési képességük ( pl. a mostani japán földrengés jó példa... )
- nézd meg, hogy a tudományhoz -és a fejlődéshez hogyan állnak - mennyire törekszenek a saját maguk fejlesztésére ...
stb..
Ha az adott vallásnak - nincs evilági "profitja" ( haszna) - akkor tényleg nem sokat ér. -
Ha negatív az egyenleg - akkor tuti, hogy Átverés.
Áramlat_ 2011.03.21. 19:02:13
másképp értettem:
Ha nézed a focimeccset és olvasod a sportoldalt, akkor érdekel a téma - tehát a focival foglalkozol - mégha nem is kötelezted el magadat egyik csapat mellet se.
ha belefolysz a vallással kapcsolatos vitába vagy olvasod az ez irányú vitát - akkor érdekel a téma.
Ha nem érdekelne - nem olvasnád .. nem vitáznál, nem kérdeznél.
sztrugackij 2011.03.21. 20:31:21
A wikipédián ezt találtam:
"– Ha egy elméletben minden mondat bizonyítható vagy cáfolható (itt a 'vagy' a 'megengedő vagy' értelmében veendő), akkor az elméletet negációteljesnek nevezzük. Ha olyan mondat, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható, akkor az elméletet nemteljesnek mondjuk, a szóban forgó bizonyíthatatlan illetve cáfolhatatlan mondatok elnevezése pedig: (az axiómarendszertől) független vagy eldönthetetlen kijelentések"
sztrugackij 2011.03.21. 20:34:11
bajainak szántam eredetileg.
sztrugackij 2011.03.21. 21:05:37
Na,ez átverés!
szemet 2011.03.21. 21:56:33
Ez a fajta megfogalmazás nem Planck ötlete, David Hume-hoz kötődik jó pár évvel korábbról: is-ought probléma a becsületes neve: az is (mi van, mi igaz) abból nincs egyértelmű kapcsolat az értékek világába (mi legyen)
sztrugackij 2011.03.21. 23:04:23
Önéletrajzi indíttatású könyvében legalábbis ez áll.
Azért el tudom képzelni,hogy az eredeti megfogalmazás tényleg a nagy tudományfilozófustól ered.
pounderstibbons 2011.03.22. 01:48:20
"- nézd meg, hogy stressz tesztben hogyan működik a közösség - hogyan kezelik a sorcsapásokat, milyen a megküzdési képességük ( pl. a mostani japán földrengés jó példa... )"
Tényleg remek példa: :)
twitter.com/JapanPhotos/status/46409085335252992
Áramlat_ 2011.03.22. 11:57:05
nem erre utaltam, hanem arra, hogy egy korrekt vallás ad egy olyan kognitív sémát, aminek segítségével jobb lesz az adott vallásos ember megküzdési stratégiája ( coping ).
Vagyis tragédiák, váratlan események között nagyobb lesz a túlélési esélye. ( vagyis a természet - a mémek és a vallások között is szelektál)
Ha minden biztonságos, kiszámítható - akkor nincs szükség vallásra,
de erre nincs esély, mivel a halál, a betegséget, a szerencsétlenségeket nem tudja a tudomány kiküszöbölni.
A kereszténységben van egy mém - ami szerintem az egyik lényege:
- a szenvedés által üdvözülsz ... vagyis kifizetődő a szenvedés.
És a valóságban is így van. Aki nem adja fel, annak nőnek a túlélési esélyei. És mondhatod, hogy ez egy átverés ... és nem a valóságon alapul, de tény, hogy a vallásos embereknek jobb a megküzdési képességük és emiatt a túlélési esélyük is.
pounderstibbons 2011.03.22. 13:14:36
Ha így van ahogy mondod, akkor felesleges tovább vitázni erről, majd a kulturális(?) evolúció eldönti.
Ha a vallás követése előnyös, nyilvánvalóan egyre több és több ember lesz vallásos.
Ha hátrányos, akkor meg kevesebb.
Szerintem %-os megoszlásban jelenleg kevesebb vallásos van, és abszolút létszámban is több a vallástalan, mint korábban bármikor a Földön.
Szerinted miért lehet ez?
Mellesleg ezzel mit akarsz mondani?
"A kereszténységben van egy mém - ami szerintem az egyik lényege:
- a szenvedés által üdvözülsz ... vagyis kifizetődő a szenvedés.
És a valóságban is így van. "
Ez tudtommal a flagellánsok hitvallása lehet, de azt a katolikus egyház is üldözte.
hu.wikipedia.org/wiki/Flagell%C3%A1nsok
És igen, a szenvedés néha kifizetődő, de ezzel az ateisták sincsenek másképpen, csak szerintük már itt is kifizetődő lehet néha a szenvedés (pl. munka, kockázatvállalás, lemondás, fogyasztás elhalasztása), míg a keresztények szerint elsősorban a túlvilágon számít majd, csak ugye erre nincs túl sok bizonyítékuk...
sztrugackij 2011.03.22. 13:22:43
Mikor,hol,kik és milyen módszerekkel bizonyították ezt be?Célcsoport nagysága,összeállítása?
Erről szóló publikáció hol olvasható?
Miért közlöd kész tényként?
Ha így lenne,mire vezeted vissza az életben maradt ateisták jelentős számát? Megmagyarázhatatlan evolúciós titok?
sztrugackij 2011.03.22. 13:35:49
A mazochisták lesznek a föld nagy túlélői?
KenSentMe 2011.03.22. 13:50:28
olyan, mintha arról vitatkoznák, hogy a szülőknek érdemes-e azt mondani a gyereküknek, hogy az ajándékot a mikulás, a gyereket meg a gólya hozza..
nem, egyébként ezek is érdekes kérdések, még akkor is, ha úgy gondolom, hogy egy felnőtt embernek azért illene szembenézni a világgal és racionálisan mérlegelnie..
a szenvedésről meg csak az jutott eszembe, hogy a szenvedés elviselése nem mindig erény.. hány ember szenved egy házasságban, szenved a munkahelyén, pedig ha változtatna a dolgokon, jobb helyzetbe kerülne, és soha többé nem kéne szenvednie.. az is egy nagyszerű adottság, amikor az ember már az elején felismeri, hogy "hopp, ehhez nem értek/ez nem lesz jó/ettől nem leszek boldog", és mást csinál.. nem kell mindennel megbirkózni, nem kell szenvedni. Néha egy kis lazaság sokkal célravezetőbb.
Az a szép az életben, hogy nem lehet ilyen nagyon magvasnak ható erkölcsi ökölszabályok mentén élni.. leszámítva mondjuk a "ne ölj" parancsolatot meg még néhány másik alapvető tabut, minden más lehet erény vagy hátrány.
Áramlat_ 2011.03.22. 13:53:05
#"Szerintem %-os megoszlásban jelenleg kevesebb vallásos van,
és abszolút létszámban is több a vallástalan, mint korábban bármikor a Földön.
Szerinted miért lehet ez?"
statisztika? Kutatás?
és mit értesz vallásos alatt? ( Yinger féle definició alapján? )
#"És igen, a szenvedés néha kifizetődő, de ezzel az ateisták sincsenek másképpen"
valami bizonyíték, hogy az ateisták jobb a megküzdési képességük?
( tanulmány? kutatás? )
Áramlat_ 2011.03.22. 14:00:05
Erről szóló publikáció hol olvasható?
Miért közlöd kész tényként?"
keress rá, rengeteg kutatás van.
sztrugackij 2011.03.22. 14:06:54
Ez olyan bonyolult,hogy vallás nélkül nem is lennénk képesek ilyesmire?
Jó,tudom azért az élet ennél bonyolultabb,de ha valami ,hát a vallás nem teszi egyszerűbbé.
Egy életem van,miért kellene egy hazug világkép alapján leéljem?
Áramlat_ 2011.03.22. 14:07:17
A mazochisták lesznek a föld nagy túlélői?"
félreérted ..
megküzdési stratégiáról van szó.
- hogyan küzdesz meg a halállal - hogyha szembe kell nézned vele.
Háborúban az a társadalom előnnyel indul, akik hajlandóak feláldozni magukat a közösségért. ( pl. kamikazék .. ) vagy a muszlimok, akik nem törődnek a halállal, mert szüzek várják őket a túlvilágon ...
Áramlat_ 2011.03.22. 14:22:01
te meg még mindig az "átverést" asszociálod a valláshoz.
tekints rá úgy mint egy megküzdési stratégia, filozófia.
Egy idea - egy válasz az élet értelmére.
Természetesen vannak használható és használhatatlan válaszok.
#"a szenvedésről meg csak az jutott eszembe, hogy a szenvedés elviselése nem mindig erény.."
egyetértek, jobb elkerülni a szenvedést, megoldani a problémákat.
ahhoz kell a bölcsesség, hogy eldöntsd, hogy mikor hasznos ..
viszont streszben - nagyon kevés ember tud racionális lenni.
Az evolució ezt korrektúl megoldotta a hittel.
Vajon ha a chilei bányászok szekptikusak lettek volna, több esélyük lett volna a túlélésre? Kétlem. Szerintem kevesebb.
A hit az élet placebó paradoxona.
#"Az a szép az életben,
hogy nem lehet ilyen nagyon magvasnak ható erkölcsi ökölszabályok mentén élni.
leszámítva mondjuk a "ne ölj" parancsolatot meg még néhány másik alapvető tabut,
minden más lehet erény vagy hátrány."
A 10 parancsolat az 5-6 ezer évvel ezelőtti értelmi szinvonalnak szólt.
annak tökéletes. A mostani világ már sokkal bonyolultabb.
És néha még a "ne ölj" parancsolatot is felül kell irni ..
( aktív eutanázia, háború, önvédelem, abortusz és egyéb extrém esetek ... )
sztrugackij 2011.03.22. 14:25:58
Rengeteg kutatás folyt Nessie után is,tele van vele a net.
Mi bizonyítja,hogy az állításod igaz?
Ismét rajtad van a bizonyítási kényszer.
Te állítasz valamit,én nem cáfolom ,csak szeretném ha alá is támasztanád valamivel,ami alapján elfogadhatom.
(Miért érvel minden vallásos ugyanúgy?)
Haibane 2011.03.22. 14:28:10
Nálam a hitet tökéletesen helyettesíti az optimizmus és derűlátás. Nagyon kiábrándító mikor a véletlen pozitív eseményeket istennel magyarázzák a negatívot meg véletlennel. Szerintem minden véletlen, a kérdés hogy te akkor abban a pillanatban miként éled meg. Ahogy mondják: minden rosszban van valami jó :)
sztrugackij 2011.03.22. 14:29:28
pounderstibbons 2011.03.22. 14:44:41
"- hogyan küzdesz meg a halállal - hogyha szembe kell nézned vele.
Háborúban az a társadalom előnnyel indul, akik hajlandóak feláldozni magukat a közösségért. ( pl. kamikazék .. )"
Vesztettek. Egy társadalommal szemben, amelyik nem várta el az öngyilkosságot.
"vagy a muszlimok, akik nem törődnek a halállal, mert szüzek várják őket a túlvilágon ..."
Ezek szerint a muszlimmal, akit 40 szűz vár a túlvilágon az az ember képes felvenni a harcot, akit 80. :)
Nem inkább az látszik ebből is, hogy a vallások képesek olyan baromságokat megetetni az emberrel, amelyek miatt azok képesek eldobni az életüket, , ráadásul magukkal rántva másokat is?
És akkor erre mondod, hogy ez erkölcsös???
Döntsd már el végre, hogy erkölcsös, vagy inkább hasznos a vallás szerinted, mert a két érvelésed kölcsönösen kizárja egymást a példáid alapján.
Áramlat_ 2011.03.22. 14:46:28
próbáld meg.
nem akadályoz meg senki se.
#"Jó,tudom azért az élet ennél bonyolultabb,de ha valami ,hát a vallás nem teszi egyszerűbbé.
Egy életem van,miért kellene egy hazug világkép alapján leéljem?"
nem kell. senki se kényszerit rá.
Ha nem tudtad volna - a gondolatai fölött mindenki saját maga uralkodik. :-)
valószínűleg nem hallotál még Viktor Frankl-ról. en.wikipedia.org/wiki/Viktor_Frankl
Ajánlott a gondolataival megismerkedni.
A világképe is le lett tesztelve. ( ha utánanézel megtudod, hogy miért )
"nincs olyan élethelyzet, amely valóban értelmetlen lenne” éspedig éppen azért, mert az élet ajándék és feladat egyidőben.
--
ez szerintem hasznos ( kutatásokkal, tudományosan ) ..
"Vallásosság és lelki egészség"
www.magtud.sote.hu/vallas_es_egeszseg.rtf
pounderstibbons 2011.03.22. 14:48:27
"#"Szerintem %-os megoszlásban jelenleg kevesebb vallásos van,
és abszolút létszámban is több a vallástalan, mint korábban bármikor a Földön.
Szerinted miért lehet ez?"
statisztika? Kutatás?"
Elég ha bemész a templomokba és körülnézel. Európában sokkal többen vannak, mint a katedrálisok építésének a korában, a misén viszont kevesebben. Még ha az egyelőre lelkes muszlimokat beleveszem, akkor se látszik jobbnak a statisztika.
"valami bizonyíték, hogy az ateisták jobb a megküzdési képességük?
( tanulmány? kutatás? ) "
Szerintem általában pont ugyanolyan. Ha szerinted rosszabb, akkor mutogass te statisztikát.
De mi ez a megküldési képesség pontosan?
Áramlat_ 2011.03.22. 14:49:24
feltételeztem, hogy be tudod ütni a google-ba a következő szavakat:
pubmed religious coping
Előemésztve:
www.magtud.sote.hu/vallas_es_egeszseg.rtf
pounderstibbons 2011.03.22. 14:52:09
"Vajon ha a chilei bányászok szekptikusak lettek volna, több esélyük lett volna a túlélésre? Kétlem. Szerintem kevesebb."
És ha a megmentőik inkább imádkoztak volna a menekülőakna fúrása helyett, akkor javult volna a bányászok életkilátása?
A chilei bányászok felhozatalakor több egyház hozsannázott és misét szervezett a helyszínre, amíg a mérnökök dolgoztak.
Szerinted melyik csoport járult hozzá a bányászok megmeneküléséhez, nemhogy jobban, de egyáltalán?
Áramlat_ 2011.03.22. 15:04:46
megküzdési képesség / Kóping / coping
www.patikamagazin.hu/cikk/index/14598
----
"Mit nyerhetünk, ha hiszünk?"
hvg.hu/egeszseg/20090928_vallas_egeszseg_kutatas
"Az egészségesebb és akár tíz évvel hosszabb életnek, amely kimutatható a vallásos emberek körében, "megvan az ára", és nem a véletlennek köszönhető, hogy e közösségek hívei jobb egészségnek örvendenek, körükben ritkábban fordulnak elő daganatos megbetegedések – vastagbélrák, mellrák, légzőszervi daganatok –, illetve a szív- és érrendszeri bajok. A vallásgyakorlás ugyanis az egészséget elősegítő magatartásformákat írhat elő, illetve bizonyos, egészségre káros szokásokat tilthat meg. Az adventistáknál például – de több új vallásra is jellemző ez – tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a koffeintartalmú szerek használata. A kutatás szerint a rendszeresen vallásukat gyakorlók 43 százalékkal kevesebb cigarettát szívnak el, mint az országos átlag. De elvárás a konzervatív szexuális élet, a heti egy pihenőnap betartása, illetve a rendszeres fizikai aktivitás. Ez a számokban is jól látszik: "a vallás hiánya kevesebb testmozgással járt együtt". "
sztrugackij 2011.03.22. 15:08:28
Na,ilyenkor szoktam fogadalmat tenni,hogy hívővel ,vegetáriánussal és fideszessel többé nem szállok vitába! (persze mindig megszegem).
Velük mindig eljutok a korlátoltság és tudatlanság olyan szintjére ahol rájövök,hogy már reménytelen az észérvek használata,mert az ő fixa ideájuk más alapokon működik.
Még nem tudtam azonosítani a működési elvet,annyit sikerült megállapítanom,hogy megfelelő ismerethiányos közeg szükséges hozzá.
Ez az első két csoport esetén feltétel,a fideszesnél némi túlértékelt nemzeti öntudat a másik kritérium.
Elnézést kérek a politikai kitérő miatt,szívesen vitatkoznék még vallásról,erkölcsről, de különböző légből kapott állítások,féligazságok,állandó mellébeszélések mantraszerű ismételgetését olvasni nem a legkedveltebb időtöltésem.
Nem vagyok mindentudó,tévedhetetlen,elfogadom a cáfolatot is ha racionális és főleg bizonyított érveken alapszik,(bajai nevű kommentelő kritikája is valószínűleg helytálló Gödel tételével kapcsolatban ),de ez a "chilei bányászok" teória kissé szíven ütött.
Egyébként tipikus vallási érvtípus. Soha nem tudjuk meg ,mi történt volna ha csupa ateista került volna a föld alá,és az is kimutathatatlan ,megmenekülésükben mennyi és milyen szerepe volt a (minden bizonnyal katolikus) hitüknek.
Erre szokták mondani,hogy ügyes!
sztrugackij 2011.03.22. 15:21:12
Áramlat_ 2011.03.22. 15:25:47
A hit és az optimizmus és a vallás nem zárja ki a tudományt. - sőt ebben az esetben egymást erősítették.
Racionálisan nem volt semmi esélyük se. És ezt fönt és lent is tudták.
Ha szkeptikus hozzáállásúak véleménye győzött volna fent és lent, akkor 0-a esélyük lett volna.
www.fn.hu/kulfold/20101015/kannibalizmustol_tartottak_chilei_banyaszok/
Áramlat_ 2011.03.22. 15:40:03
:-)
ezt nagyon gyorsan megállapítottad.
30 perccel ezellőtt még nekem kellett linket küldeni - és te ezalatt az idő alatt analizáltad - megnézted - és levontad ezt a következtetést :-)
( A témában legalább 100 kutatás ,tanulmány létezik )
Bobby Newmark 2011.03.22. 15:47:14
Katolikusok esetében a folytonos "állj fel, ülj vissza, térdelj le, gyere ide ostyáért" csicskáztatás miatt még el is hiszem...
Egyébként meg az ilyen ugráltatás nálam már általános iskolában kibaszta a biztosítékot, nem nagyon értem, hogy felnőtt embereknek erre miért van szükségük...
Áramlat_ 2011.03.22. 15:53:58
ez mindig a tartalomtól a filozófiától függ, hogy mivel töltik fel. De ha evoluciósan nézzük, akkor csak a mém-k túlélésétől.
te még mindig a saját vallásfogalmadban gondolkodol. A vallás önmagában nem jó én nem rossz. De azt biztosan lehet állítani, hogy a "vallás" nem = az "átveréssel"
pounderstibbons 2011.03.22. 16:11:46
A korreláció nem azonos a kauzalitással. Azért, mert egyes egészségügyi mutatói jobbak a vallásosaknak (mások meg rosszabbak) nem feltétlenül a vallásból eredeztethetőek. A depressziósok száma meg nagyobb a vallásosak között, de a tanulmány szerzői (helyesen) mégse azt a következtetést vonták le, hogy a vallás depressziót okozna.
Hiányolom a tanulmányból, hogy nem vizsgálták, mennyiben tudható be a vallásoknak tulajdonított pozitív hatás a közösséghez tartozás előnyeivel.
Szerintem az országos sporthorgász egyesület tagjai is egészségesebbek az átlag, nem egyesületi tagoknál.
Már az is lehet, hogy a dohányzás csökkentett mértéke megadja a választ a pozitív egészségügyi helyzetükre. Ehhez viszont nem kell vallás, csak be kellene tiltani a cigit, vagy égbe kell emelni az adóját. (amíg meg nem indul a legalizáljuk a dohánytermékeket mozgalom, meg a dohány feketepiac...)
Egy órákat templomban töltő személy nyilvánvalóan nem lehet láncdohányos, különben hamar kinézik a társaságból.
De itt se a vallás az előnyös, hanem a vallás által megkövetelt dohányzásmentesség.
Ami nem vallás, hanem szimpla szokásfüggő.
Ha a vasárnapi mise nem egyórás hanem naponta 3*5 perc lenne, alig hinném, hogy kisebb lenne a dohányzók aránya, ahogy a hasonló igényű muszlim vallásban is rettenetesen magas a dohányosok aránya.
Vagy Jézus mondott valami olyat, hogy ne cigarettázz?
"A hit és az optimizmus és a vallás nem zárja ki a tudományt. - sőt ebben az esetben egymást erősítették."
Miután megtalálták őket, kifejezetten pozitívak voltak az életkilátásaik.
Előtte meg nem. Arról, hogy a vallás segített volna nekik az első 17 napban, nem számol be a cikk, és arról sem, hogy az őket keresők vallása bármiféle befolyással lett volna a történtekre.
Szerintem csak a pufi lekvárnak köszönhetik a megmenekülésüket. Az pont ugyanígy nincs a cikkben.
Áramlat_ 2011.03.22. 16:13:00
Azt remélem te is belátod, hogy a szkeptikusság és a bizalmatlanság - gyengíti a csoport együttműködést.
Ha 33 különböző emberrel összezárva csapdába esel, akkor a legfőbb cél, hogy az emberek összefogjanak és ne essenek pánikba - és közösen tegyenek valamit a menekülés érdekében.
Ha nem lesz közösség, akkor elvesztek.
és csak próbáld kinyitni a szád, hogy nincs Isten - és emiatt ne bízzanak a csodában .... sőt - ne is emlegessék isten nevét, mert te ettől rosszul leszel.
pounderstibbons 2011.03.22. 16:15:34
Akkor bizonyára tudsz mutatni egy vallást, ami nem tartalmaz semmiféle átverést, hanem minden állítása igazolható, és nem kap pénzt olyan cselekményekért valamiféle szervezőjük, akinek a tevékenysége nem ellenőrizhető módon történik.
(Na jó, beérem, ha a fele igazolható annak, amit az adott vallás állít.)
Különben szerintem is csak mémek túléléséről van szó, csak ugye a mémek hasznossága csak a mémek szempontjából vizsgálható...
pounderstibbons 2011.03.22. 16:18:21
A csoport vezetője egy szót se szólt istenről, csak a fatalizmusát emlegette.
"Minden nap elmondta nekünk, hogy legyen erőnk. Azt mondta, hogy ha megtalálnak, akkor az a sorsunk, ha nem, akkor az volt számunkra megírva."
Semmi imára buzdítás, semmi maszlag. Színtiszta fatalizmus.
És kibírták vele 17 napig és nem verték agyon miatta. Pedig egyesek imádkoztak, de ezt nem várták el másoktól és nem győzködték őket, hogy úgy nagyobb az esélyük, illetve ideje megtérniük, mert az se javítja tapasztalataim szerint a csoportkohéziót.
sztrugackij 2011.03.22. 16:54:51
A linket te küldted és a fejléc után rögtön ez szerepelt.
Gondolod,hogy a végéről kezdek olvasni egy cikket?
Szegény chilei bányászokhoz visszatérve,azt állítod,hogy ateistaként meghaltak volna?
A tanulmányra visszatérve,szeretném felhívni a figyelmedet,hogy az összefüggés és az ok-okozati kapcsolat két különböző dolog.
Két mennyiség vagy mutató gyakran függhet össze anélkül,hogy bármiféle oksági kapcsolat volna köztük.
Gyakori az olyan eset,amikor egy közös harmadik tényező felelős a két mennyiség korrelációjáért.
Ilyen például egy megfigyelt enyhe,pozitív korreláció(amikor két véletlen mennyiség kapcsolatában az egyik mennyiség növekedése a másikéval jár együtt) bizonyos társadalmakban amely a tejfogyasztás mértéke és a rákos megbetegedések között kimutatható.
A jelenségért vélhetően egy harmadik tényező,ezeknek a társadalmaknak az anyagi színvonala a felelős,amely egyaránt megmutatkozik a megnövekedett tejfogyasztásban és abban,hogy a nagyobb várható élettartam következtében több a regisztrált rákos megbetegedés.
Egyébként a tejfogyasztáshoz hasonlóan,bármilyen életminőségi mutató,amelyik pozitívan korrelál a várható élettartammal,korrelációs kapcsolatba hozható a rákos betegségek számával.
(John Allen Paulos matematikus Számvakság c.könyvéből)
Áramlat_ 2011.03.22. 17:29:34
Az élet értelmének a kérdését - saját magadnak kell megfejtened. :-)
Vajon a túlélésen kívül van-e valami magasabb cél ?
Áramlat_ 2011.03.22. 17:38:57
szkeptikusként ... kevesebb lett volna az esélyük.
Áramlat_ 2011.03.22. 17:44:21
azért volt olyan is, hogy
Kopp Mária, SOTE Magatartástudományi Intézet...
Áramlat_ 2011.03.22. 17:55:03
- megbeszéltük, hogy a tudomány nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy "Mi az élet értelme"...
- ha tudná a választ, akkor tudná igazolni is.
- Mivel nincs bizonyíték a helyes válaszra - meg kell előlegezned a hited.
sztrugackij 2011.03.22. 20:20:44
Ez egyszerűen nem igaz!
Megmenekülésük nagyon is racionális okokra vezethető vissza.
A baleset körülményeire,a mentés lehetőségeire stb.
Már sokadjára jelentesz ki orákulumként teljesen képtelen és enyhén szólva is vitatható dolgokat.
Pontosan úgy beszélsz akár egy hívő!
Hajlamos vagy elfelejteni,hogy egy ateistának holmi kinyilatkoztatásokon kívül ún.bizonyítékra is szüksége van.
Alá tudnád más valamivel is támasztani a sejtésedet?
sztrugackij 2011.03.22. 20:25:54
Kopp Mária, SOTE Magatartástudományi Intézet... "
Az" Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék" előtt,igen.
Tehát akkor elfogultság kizárva,igaz?
sztrugackij 2011.03.22. 21:26:10
A te hited milyen választ ad erre a kérdésre?
Meg tudnád fogalmazni?
bajai 2011.03.22. 21:44:11
Vajon a túlélésen kívül van-e valami magasabb cél ? "
Megmondanátok , mi a probléma?
Az élet értelme az, hogy értelmesen éljük. Ez mindenkinek mást jelent. Van akinek csak önmaga a fontos, van akinek a családja, a nemzete, a munkája, stb. Persze egyszerre több is lehet, meg időben is változhat. Ezt a szélesebb közösség a maga szempontjából ítéli meg.
Hogy az emberiség életének mi az értelme az már távolabbi és kevesebbeket izgató kérdés. Az alap itt is az, hogy milyen szempontból? Ha netán erre is van válasz, akkor ez tovább folytatható.
Például: Mi az értelme isten létének?
(Nem a léte feltetelezésének, a létének.)
Áramlat_ 2011.03.23. 12:51:57
hogy miért lett volna "szkeptikusként kevesebb az esélyük" ?
- A szkeptikusság - a mindent megkérdőjelező attitűdön alapul. Ha a vezető döntéseit minduntalan megkérdőjelezik, az szétveri a csoportkohéziót. Egyáltalán mi alapján választanak vezért - irányítót?
- A szkeptikusok - bizonytalanságkerülők - emiatt a stresszt is kevésbé tolerálják.
( kockázatkerülő magatartás)
-A szkeptikusok inkább individualisták mint kollektivisták - és vészhelyzetben amikor az egymásrautaltság döntő - ez számíthat.
- a szkeptikusok időtávja a bizonytalanság miatt sokkal rövidebb - ellentétben más filozófiák távoli jövőre koncentráló orientációjával.
---
Áramlat_ 2011.03.23. 12:54:34
Ha ez a legerősebb logikai érved ...
azt is nézd meg, hogy milyen kutatásokra hivatkozik.
A te ösztöneid szerint ez nem lehet igaz?
Bobby Newmark 2011.03.23. 12:58:53
pounderstibbons 2011.03.23. 13:07:39
Kevered a mindig mindent megkérdőjelező attitűdöt (ami leginkább talán az anarchizmusra hajaz) a tudományos szkepticizmussal.
hu.wikipedia.org/wiki/Szkepticizmus#Tudom.C3.A1nyos_szkepticizmus
A szkeptikusokról pedig teljesen nevetséges elképzelésid vannak.
Kb. azzal egyenértékűek, mintha azt mondanám, hogy a katolikusok nem fogadnak el semmilyen világi hatalmat maguk fölött, és csak és kizárólag az Egyház valamint a Pápa befolyása alatt élnek.
És pont annyira nem lenne igaz, mint amit írtál.
A csoportkohéziót a többféle istenhit is szétveri, és mivel szerinted is annyi isten, ahány ember...
A stressztűrése annak se lehet túl magas, aki nem képes halandóságával szembenézni, hanem elképzelt túlvilági lényekkel orvosolja hiányosságát. A kollektivizmus esküszöm nem tudom mióta lett erény, a a hívők időtávja pedig lehetetlenül hosszú, mivel túlnyúlik földi életükön, pedig semmi alapos okunk nincs feltételezni, hogy bármit tudnánk erről.
Áramlat_ 2011.03.23. 13:10:58
a lényegi üzenet az lenne, hogy a szkepticizmus - de még a racionalizmus se olyan módszer - ,
ami minden esetben a legoptimálisabb eredményt adná.
( vagyis vannak élethelyzetek, amikor sokkal rosszabb eredményt kapsz, mint más módszereket használva)
A döntéshozatali helyzeteknél az elégséges idő és információ megléte nagy luxus - ritkán adatik meg.
Bobby Newmark 2011.03.23. 13:31:22
Amíg nem teszed, ez bőven elég ahhoz, hogy elvethessem az állításaidat, mint súlytalan mellébeszélés.
Amíg nem bizonyítod, addig az állításod pont annyit ér, mint az enyém, én azt mondom -szintén bizonyítás nélkül-, hogy ez nem így van, 1:1, és készen vagyunk.
Ennél több ellenérv nem kell.
Áramlat_ 2011.03.23. 13:48:23
minimum a hangyák óta .. :-)
vagyis egy jó evolúciós stratégia.
Le van tesztelve.
a többi fogalomnak is utánanézhetnél..
#"A stressztűrése annak se lehet túl magas, aki nem képes halandóságával szembenézni, hanem elképzelt túlvilági lényekkel orvosolja hiányosságát."
:-)
A KUTATÁSOK ellentmondanak neked. A vallásosok jobban tűrik a streszt.
#"A szkeptikusokról pedig teljesen nevetséges elképzelésid vannak."
akkor bizonyára tudsz segíteni:
adott 10 szkeptikus beállítottságú ember ( előtte nem ismerték egymást) - hogyan választják ki maguk közül a vezetőjüket - vészhelyzet esetén?
Akárkit választanak ki, bárki jöhet azzal a kifogással, hogy az adott személy alkalmassága ( a feladatra és a többekhez képest is) nincs a tudományos módszer szerint igazolva.
Áramlat_ 2011.03.23. 14:17:07
azt hittem, hogy legalább elgondolkodol rajta.. de hiú ábránd volt...
Ha nincs bizonyíték - akkor még gondolkodni se kell rajta :-)
----
# A szkeptikusokra jellemzőbb individualizmus mint a kollektivizmus:
gondolom ezt nem kell bizonyítani.
definiciókhoz:
ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/85785/5/ertekezes.pdf
# az is következik ebből, hogy az individualizmus kevésbé optimális a csoportos működéshez.
# mivel a szkeptikusok csak erős bizonyítéknak hisznek - emiatt fontos nekik a "bizonyosság" - emiatt kockázatkerülők. ( egy új gyógymódot - ami nem kipróbált kockázatosabbnak tartanak - mint az átlag)
# jövőkép ..
wikipediáról: "A szkeptikusokat sok kritikusuk vádolja szűklátókörűséggel és azzal, hogy gátolják a tudományos haladást. "
mi az ami még érdekel?
Áramlat_ 2011.03.23. 14:23:19
Elég lenne annyi is, hogy leírod, hogy neked nincs véleményed a témáról ...
( ha lenne, akkor gondolom, hogy kifejtenéd ..)
vagyis semleges állásponton vagy.
Bobby Newmark 2011.03.23. 15:26:28
Nem függ össze a kettő.
Hadd álljak itt én, mint élő példa: szkeptikus vagyok, és sziklát mászom. Azt nemigen nevezheted kockázatkerülésnek.
Tehát az állításod, hogy a szkeptikusság és a kockázatkerülés közt ok-okozati kapcsolat van, hamis.
Arra meg kíváncsi lennék, hogy ki vállalja szívesen a kísérleti nyúl szerepét. (Ki nem próbált gyógymód)
"A szkeptikusokat sok kritikusuk vádolja szűklátókörűséggel és azzal, hogy gátolják a tudományos haladást. "
Ja, csak ez nem jelenti azt, hogy ez igaz is. Igen, ezt szokták a fejünkhöz vágni. Elég vicces az a feltételezés, hogy a tudományos haladást gátolja az a szemlélet, ami a tudomány ALAPJA.
pounderstibbons 2011.03.23. 15:29:34
Te itt nagyon keversz valamit.
Szóval 10 szkeptikus nem tud választani vezetőt, míg 10 vallásos könnyedén megteszi.
Mégis hogy képzeled?
Megvárják, amíg valaki leszól, hogy "XY az én szeretett fiam" vagy inkább addig fixíroznak csipkebokrokat, míg valamelyiküknél kigyullad?
:)
Ez itt szkeptikus társaság blogja (aminek van választott elnöksége), nem pedig döntésképtelenseg.blog.hu.
Hangyák, mint a kollektivizmus/vallás reklámja, egyszerűen csodás. Biztos mélyen hisznek a királynőjük közvetítésével elérhető öröklétben, ematt robotolnak. Az "individualista" hangyászok sikereit meg a szkepticizmusuk okozza, ugye?
Tudományból egy van, és annak eredményeit képes az összes szkeptikus elfogadni.
Vallásól van kismillió, és azok egymást kölcsönösen kizáró világképe eléggé nevetségesnek tartom, hogy pont a vallásosok egységét reklámozod.
Szerinted melyik állam egységesebb? A vallásokban erős Észak-Írország, Izrael, Bahrein, vagy a szekuláris Svédország?
"# jövőkép ..
wikipediáról: "A szkeptikusokat sok kritikusuk vádolja szűklátókörűséggel és azzal, hogy gátolják a tudományos haladást. ""
Elsődlegesen nem értem, hogy ez miért lenne jövőkép.
Másodlagosan a szkeptikusok kritikusainak az érveit talán akkor fogadhatnád el, ha elfogadnád a vallások ellen érvelők bármilyen benyögését is.
(inkvizíció/nép ópiuma stb.)
Ráadásul az idézett bekezdésnek van folytatása is, amit valahogy nem reklámozol.
"Ezek nagy része azonban sokszor olyan kutató, akik álláspontját nem fogadta el a tudomány. Carl Sagan, szkeptikus és asztrofizikus szerint „az embernek nyitottnak kell maradnia, de nem annyira nyitottnak, hogy kiessen az agya”. "
A tiéd mintha már kifelé kandikálna.
sztrugackij 2011.03.23. 15:39:16
A világképemet(azt hittem ez már világos az írásaim alapján) nem az ösztöneim alapján alkottam meg.
Kettőnk közül te vagy az ,aki az emberiség tudásanyagának kibővülése ellenére még mindig befogadsz teljesen irracionális,minden alapot nélkülöző tételeket, ráadásul fennhangon hirdeted ezek mély társadalmi értékeit.
"Ha ez a legerősebb logikai érved ..."
Azt hiszem,hogy némi szemtelenségre és képmutatásra utal részedről a logikai érvek számonkérése.
Eddigi írásaidban nyomokban sem fedezhető fel bárminemű logikai levezetés Isten létezéséről,vagy akár az élet céljáról és értelméről.
Írásaim mondatai között szelektíven válogatsz,amelyiknél úgy érzed hited érvrendszere(ha van ilyen egyáltalán) szerint gyenge választ tudnál adni ,egyszerűen figyelmen kívül hagyod.
Kijelentéseket teszel,amelyek igazságtartalmát kész tényként kezeled,hiteddel kapcsolatban nem igényelsz egy iciri-piciri bizonyítékocskát sem,nemhogy a természettudományoknak ,de még a józan ész szabályainak megfelelően sem.
Ilyen mondatokkal érvelsz:
"a lényegi üzenet az lenne, hogy a szkepticizmus - de még a racionalizmus se olyan módszer - ,
ami minden esetben a legoptimálisabb eredményt adná.
( vagyis vannak élethelyzetek, amikor sokkal rosszabb eredményt kapsz, mint más módszereket használva)"
Ezeket a sületlenségeket teljesen egyedül találod ki?Vagy a szemináriumon tanultad?
Gondolod,hogy van valaki itt közülünk,aki hirtelen a homlokára csap és azt mondja:"Milyen igaz!Nem tudom honnan veszi,de igaznak kell lennie,másképp nem mondaná!"
"wikipediáról: "A szkeptikusokat sok kritikusuk vádolja szűklátókörűséggel és azzal, hogy gátolják a tudományos haladást. "
Így van! A tudományos haladás kizárólag a katolikus és református egyház nagyszámú tudósgárdájának köszönhető,akik megalkották az evolúciós elméletet,a kvantummechanikát és a relativitás elméletét.
sztrugackij 2011.03.23. 16:02:08
"A KUTATÁSOK ellentmondanak neked. A vallásosok jobban tűrik a streszt."
A "streszt"lehet!
És mi a helyzet a stresszel?
Hogy lehet ezt megállapítani?
Mi a vallásosság mértékegysége?
Heti egy templom és egy ima
mennyi munkahelyi stresszt semlegesít?És azt miben mérjük?
És ha egy nap kétségeim támadnak mert a villanyírógép billentyűje becsípte a nyelvemet(Woody Allen szindróma)?Hogyan fogom leküzdeni a problémáimat?
Áramlat_ 2011.03.23. 16:03:07
"Ezeket a sületlenségeket teljesen egyedül találod ki?"
:-)
Miért sületlenség? Ez az igazság.
Rengeteg kutatás foglakozik a témával.
Te a véleményedet mire alapozod? nem a tudományos modellekre?
:-)
Áramlat_ 2011.03.23. 16:05:09
:-)
olvasd el a kutatásokat ..
( ha tényleg az a véleményed, hogy tudományos a nézőpontod)
:-)
sztrugackij 2011.03.23. 16:27:20
Ebben akár igazad is lehet.
Az inkvizíció előtt állva lényegesen nőnének a túlélési esélyeim a szkeptikus és racionális álláspont feladásával.
Erre gondoltál?
Ugye soha nem adod fel?Még a nevetségessé válást is elviseled a hit védelmében.
Annyit megtennél,hogy elárulod vallási besorolásodat?
Áramlat_ 2011.03.23. 17:31:45
nem.
gondolkodjál még egy kicsit.
fogd fel úgy a kérdést, mint egy intellektuális kihívást ..
ha a biológiához értesz, akkor talán rájössz ...
Áramlat_ 2011.03.23. 18:48:16
#"Szóval 10 szkeptikus nem tud választani vezetőt, "
adott 10 szkeptikus - akik nem ismerik egymást -
mi alapján választják ki a csoport vezetőjét?
( életveszély - és 1 perc alatt meg kell hozni a döntést )
pár elvet kérnék, hogy te mi alapján döntenél?
#"Tudományból egy van, és annak eredményeit képes az összes szkeptikus elfogadni."
azért nem lehet ennyire leegyszerűsíteni ..
van ahol van tudományos konszenzus és van ahol nincs ...
Még két vagy több ellentmondó nézet is lehet tudományos ..
ilyenkor mindkettőt elfogadjátok - vagy egyiket se ?
#""Ezek nagy része azonban sokszor olyan kutató, akik álláspontját nem fogadta el a tudomány."
+ Pollányi Mihály a néhol gödeli logikájával
bajai 2011.03.23. 20:43:42
:)
10 hívő, hogyan választ?
Aki először mondja, hogy imádkozzunk? Aztán mindenki követi és meghalnak?
Ilyen szituációkban számít, hogy valaki hivő vagy szkeptikus?
Szerintem nagyjából mindenki tudja, hogy mit tud, mire képes. Ha ismerik egymást általában egyből világos, hogy az adott szituációban kit érdemes követni. Sokszor tapasztaltam, hogy gyors döntés szükségessége esetén valaki hirtelen átveszi az irányítást, majd ha már nem szükséges viszavonul. Az is normális, hogy valaki kezdeményez, mert muszáj, majd aki jobban tudja ezt felismeri és attól kezdve ő irányít. Ez nem hívőség kérdése.
pounderstibbons 2011.03.23. 20:48:56
Gondolom Polányi Mihályra gondolsz.
Aki a szabad/liberális társadalmak és gazdasági rendszerek nagy rajongója volt. Jé, csak nem egy szélsőségesen individualista tudósra hivatkozol... :)
Polányi mellesleg elismert fizikokémikus volt, cseppet sem látom milyen ezzel kapcsolatos álláspontját nem fogadta el a tudomány.
A tudományelmélet meg nem természettudomány.
"pár elvet kérnék, hogy te mi alapján döntenél?"
Mi az életveszély forrása?
Egészségügyi? Akkor ki az orvos, vagy van valami hasonló képzettsége.
Katonai? Akkor ki volt katona, vagy végzett legalább önvédelmi tanfolyamot.
Beszakadó tető? Kinek van építőipari tapasztalata.
Stb.
Nem tudok olyan esetet elképzelni, amikor azt kérdezném, hogy a "Ki járt papi szemináriumba?" kérdés felmerüljön, esetleg ha hirtelen egy ufó valami biblikus magyarázatot követel János jelenéseiből, különben eléget a halálsugárral.
Meg ugye sztrugackij inkvizíciós példája.
De talán még te se vezetnéd újra be, csak hogy igazad lehessen legalább ebben...
Ugyanakkor ha nem szkeptikus, hanem vallásos közösség kerül életveszélybe, akkor gondolom imádkoznak egy percet, majd mindenki azt teszi, amit jónak lát, vagy amit a biblia/védák/dianetika mond.
Na az aztán szép eredményeket tud hozni, még ha jóval több, mint egy percük van a gondolkodásra.
whatstheharm.net/religiousfundamentalism.html
Áramlat_ 2011.03.23. 21:39:45
#"Jé, csak nem egy szélsőségesen individualista tudósra hivatkozol... :)"
az individualisták felvállalják a konfliktusokat. A kollektivisták kerülik.
#"A tudományelmélet meg nem természettudomány."
miért? a szkepticizmus az? - mert szerintem nem - emiatt a cáfolatában se keresd a
természetttudományt.
#"Mi az életveszély forrása? Egészségügyi? Akkor ki az orvos, "
ez már jobb ..
és ha több orvos van? ki lesz a főnök ?
Akinek magasabb a tudományos rangja?
és ha több professzor ?
#"Ugyanakkor ha nem szkeptikus, hanem vallásos közösség
kerül életveszélybe, akkor gondolom imádkoznak egy percet,"
szkeptikus közösség tagjainál se zárhatod ki teljesen az imádkozást és a vallást.
( Gödeli logika itt is érvényes ..)
Van rá magyar példa.
sztrugackij 2011.03.23. 22:01:04
Kérlek,hívőként ne hivatkozz a tudományra.
Nagyon álságosnak tartom,hogy általában véve lebecsülöd a tudományt,és nem fogadod el az általa kínált magyarázatot,aztán amikor szükséged van rá,hogy düledező érvrendszeredet megtámassza,hirtelen előráncigálod.
Hol van itt a következetesség?
Sokadszor teszem fel a kérdést:miért beszélsz össze-vissza?
"gondolkodjál még egy kicsit.
fogd fel úgy a kérdést, mint egy intellektuális kihívást .."
Nem hiszem ,hogy ilyen bárgyú kijelentéseken kellene az értelmemet csiszolnom.
A vallásod olyan ciki,hogy nem mered vállalni,vagy csak szelektíven olvasol?
sztrugackij 2011.03.23. 22:10:13
Ilyen felszínes gondolkodású ,még önmagát kifejezni is képtelen egyénekkel közösséget vállalni,hogy is mondják ma divatos szóval...,űberciki!
pounderstibbons 2011.03.23. 22:19:56
"ez már jobb ..
és ha több orvos van? ki lesz a főnök ?
Akinek magasabb a tudományos rangja?
és ha több professzor ?"
Igen, egészségügyi problémák esetén valóban életveszélyes, ha TÚL SOK orvos van a környéken.
Meg mégis minél jobb? A te fantázia-vallás csapatodban ki lenne a góré? Mohamed legközelebbi leszármazottja, akibe a legnagyobb láma szelleme költözött, vagy a legnagyobb szolgája a Sátánnak?
Ezek melyike képes kezelni a lyme kórt mondjuk?
Csatlakozom Sztrugackijhoz, mert überciki vagy szerintem is.
Mi már csak ilyen szkeptikusan kollektivista hozzáállással bírunk az individuális hülyeséged irrányába. :)
Áramlat_ 2011.03.23. 22:45:58
akkor elárulom, hogy mire gondoltam.
az állítottam, hogy
""Szkepticizmus és a racionalizmus nem mindig a legoptimálisabb stratégia .."
Popsci - értelmezés ..
- Malcom Gladwell : Ösztönösen www.hvgkonyvek.hu/index.php/Pszichologia-onismeret/Osztonosen/book_flypage.tpl.html
+ egy kis csemege azoknak akik
el seretnének mélyedni a témában
. ( érdekességképpen az egyik kutató CEU-s )
"Short abstract (98 words).
Reasoning is generally seen as a means to improve knowledge and make better decisions. However,
much evidence shows that reasoning often leads to epistemic distortions and poor decisions. This
suggests that the function of reasoning should be rethought. Our hypothesis is that the function of
reasoning is argumentative. It is to devise and evaluate arguments intended to persuade. Reasoning
so conceived is adaptive given humans’ exceptional dependence on communication and vulnerability
to misinformation. A wide range of evidence in the psychology of reasoning and decision making can
be reinterpreted and better explained in the light of this hypothesis"
www.dan.sperber.fr/wp-content/uploads/2009/10/MercierSperberWhydohumansreason.pdf
Áramlat_ 2011.03.23. 23:01:06
:-)
hát ez van Sztrugackij kollégáddal mondjatok köszönetet Szentágothai János professzornak, hogy alapitója volt a hazai szkeptikus mozgalomnak.
---
Ha a professzor ( aki a magyar szkeptikus mozgalom egyik alapítója ÉS egyben hitvalló evangéliumi keresztyén!!! is volt ) - olvasta volna ezt a vitát, nem tudom mit reagált volna ..
:-)
"A brit filozófus azonban tovább erősködött:
"De vajon hisz-e a professzor úr az apostoli hitvallásnak
a halál utáni feltámadást illető tételében is?
És ha igen, hogyan képzeli el ezt a gyönyörű
szerkezetet, a mi agyunkat, mely a halálban megsemmisül,
s melynek atomjai és molekulái szétszóródnak a természetben,
és más élőlények használják föl őket - vajon
tudjuk-e ezeket rekonstruálni oly módon,
hogy feltámadásunk után ismét a mieink lehessenek?
Ön valóban hisz is ebben?" -
"Kedves barátom - felelte Szentágothai -,
én hiszek a Mindenhatóban. És ha az Isten mindenható,
amint én azt kétség nélkül hiszem, akkor semmi okom kételkedni abban,
hogy megvan a hatalma rá,
hogy engem bármely módon, amelyen jónak látja, fölemeljen."
"
www.parokia.hu/lap/f-e-n-y-s-u-g-a-r/ujsag/cikk/mutat/4614/?i=657
sztrugackij 2011.03.23. 23:42:14
természetesen a vallásos hit lesz a megmentőnk.
Ezt olvastad a könyvben?
Komolyan mondom ez a vallás egy csodaszer!
Túl azon,hogy megtanít helyesen dönteni bonyolult helyzetekben,még a bányaszerencsétlenségek és a stressz ellen is megvéd.
De miért nem mered megnevezni?
sztrugackij 2011.03.23. 23:53:41
Egy szkeptikus keresztény?
Azt hittem már nem tudsz meglepni semmivel!
sztrugackij 2011.03.24. 00:02:58
én hiszek a Mindenhatóban. És ha az Isten mindenható,
amint én azt kétség nélkül hiszem, akkor semmi okom kételkedni abban,
hogy megvan a hatalma rá,
hogy engem bármely módon, amelyen jónak látja, fölemeljen."
Úristen,most jöttem rá,hogy okosabb vagyok mint Szentágothai professzor!
Hisz ez óriási! Ezentúl többet beszélgetek vallásos hülyékkel.
Nagyon jót tesz az önbecsülésemnek!
Áramlat_ 2011.03.24. 00:08:44
hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9nyeket_Tisztel%C5%91k_T%C3%A1rsas%C3%A1ga
" A magyar szkeptikusok első elnöke Szentágothai János professzor, a nemzetközi hírű neuroanatómus volt. A Társaság fő célja a tudományos szkepticizmus elvének következetes alkalmazása és bemutatása a vitatott, meglepő, hihetetlen vagy annak tűnő témákkal kapcsolatban."
Áramlat_ 2011.03.24. 00:16:42
ezt olvasd el, mielőtt elhíreszteled ...
hu.wikipedia.org/wiki/Dunning%E2%80%93Kruger_hat%C3%A1s
Áramlat_ 2011.03.24. 00:18:48
v2.
"A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább. ”
– Charles Darwin
algi 2011.03.24. 02:23:46
pounderstibbons 2011.03.24. 07:09:40
Szóval miután napok óta azon erőlködsz, hogy a szkepticizmust és a vallást egymást kizáró dolgokká minősítsd (amiből persze szerinted a szkepticizmus az alacsonyabbrendű/haszontalanabb), kideríted, hogy mégis megfér egymás mellett mindkettő egyesekben.
Mi jön legközelebb?
Hasfelmetsző Jack is ateista volt?
Semelyik szkeptikus nem mindenható, Isten viszont az (Szentágothai is megmondta!), tehát a szkepticizmus hülyeség!
Vannak nekem is hülye ötleteim, csak én nem vagyok rájuk büszke...
ezobiooko · http://ezobiooko.blog.hu 2011.03.24. 09:08:02
Ugye te vagy az neofin?
sztrugackij 2011.03.24. 09:37:57
Az magától értetődő,hogy egy hívő,a saját hitén túl,a tudomány összes terén jártasabb egy ateistánál,bár eddigi beszélgetéseinkből ez még nem derült ki.Viszont biztos,hogy igaz hiszen te linkelted.
Úgy vettem észre,(és ez független az egyénileg bírt tudáshalmaztól),hogy ti hívők bármilyen kétes megerősítést elfogadtok rögeszméteket támogatandó,amit össze lehet bányászni innen-onnan,és ezeket kész bizonyítékként felmutatva próbáljátok meggyőzni a magamfajtát.Ha egy fizikus tanulmányában vagy önéletrajzi írásában felfedezitek az "Isten" szót,máris elkönyvelitek vallásos tudósként.
Itt jelentkezik az a lényeges felfogásbeli különbség kettőnk között,(amiben viszont már szerepe van a megszerzett tudásnak ,pl.a fizikában),hogy én ,néhány alapvető természettudományi törvény ismeretében,szkeptikusabban állok hozzá egy Mindenható akármi világteremtő képességéhez,mert egész egyszerűen fizikai képtelenségnek tartom.
Sajnos ez a kétkedő,és bizonyítékokat igénylő hozzáállásom nem fog attól megváltozni,hogy hirtelen megtudom,ki volt a szkeptikus társaság alapító tagja.
És azt is engedd meg nekem,hogy dacára a rengeteg linkelt kutatásnak és elemzésnek továbbra is kételkedjek a vallás társadalmi ,erkölcsi hasznosságában.
Már korábban írtam neked a vallás sajátos árukapcsolásáról(igaz,nem reagáltál rá),nagyjából ennyi a bajom a vallással.
pounderstibbons 2011.03.24. 14:32:06
sportgeza.hu/sport/fizikalisedukacio/2011/03/24/sorsolas/
Érdekelne mások véleménye a témában.
Vagy pláne ha valaki tudományos kutatásról a területen.
Áramlat_ 2011.03.24. 19:30:10
nem muszáj hinni az evolúcióban.
és a tudományban se ...
Áramlat_ 2011.03.24. 20:01:27
és 100 kérdésen belül rá akarsz jönni ?
Áramlat_ 2011.03.24. 20:26:41
de hát tudtam, hogy benneteket nem lehet megingatni, mivel stabilan a tudomány területén álltok :-)
"Semelyik szkeptikus nem mindenható, Isten viszont az (Szentágothai is megmondta!), tehát a szkepticizmus hülyeség!"
??????
sztrugackij 2011.03.24. 20:43:25
és a tudományban se ... "
NEM HINNI KELL BENNE ,HANEM ELFOGADNI MERT BE VAN BIZONYÍTVA!
A te bizonyítékaid hol vannak?
Most játszod a hülyét vagy tényleg ilyen zizi vagy?
Esetleg engem nézel annak?
Melyik szektánál kizáró ok a szövegértés?
Áramlat_ 2011.03.24. 21:33:36
ha evolúciósan nézed, akkor a vallás is egy hasznos dolog ...
az is be van bizonyítva ..
sztrugackij 2011.03.24. 21:34:19
Milyen kémiai folyamatnak tudható be pl.,hogy valaki teljes mértékben elutasítja az evolúciót(annak minden bizonyítékával együtt!),a világegyetem tágulását,az univerzum létrejöttét Teremtő nélkül,és más ,különben rém egyszerű és könnyen igazolható elvet a világ működéséről?
Mit válaszol egy ilyen ember a gyerekének ,ha az kíváncsian megkérdezi,mitől kék az ég?
Brrr..!
sztrugackij 2011.03.24. 21:48:37
Még az ősközösség idején,amikor magyarázatot kerestek a villámlásra,viharra,stb.és vezetőiknek ideológiára is szükség volt a horda összekovácsolásához.
Azt hittem azóta némi fejlődésen ment keresztül az emberi elme.
Viszont mindig vannak egyedek,akik kissé lemaradnak.
Na ,ezek vagytok ti!
Bobby Newmark 2011.03.25. 09:30:19
Ezt mondjuk akkor rosszul hitted. Az agyunk nem változott, csak a kollektív tudásanyag nőtt meg jelentős mértékben.
Bobby Newmark 2011.03.25. 10:14:04
Neofin bannolódott?
sztrugackij 2011.03.25. 10:46:32
Ha az "értelem" szóval helyettesítem elfogadod?
Egyébként mit beszélek,biztosan változott a felépítése is,elég ha csak a méretére gondolunk.
3.5 millió év alatt több mint a kétszeresére nőtt.
sztrugackij 2011.03.25. 10:48:01
Bobby Newmark 2011.03.25. 10:54:32
De az ősközösség sem 3.5 millió éve bomlott fel, hanem csak 15-20ezer éve. 3.5 millió év alatt még jó, hogy változott az agy, csak nem erről beszéltél.
Bobby Newmark 2011.03.25. 10:56:21
(Szarakodik a blogmotor, lehet, hogy dupla hozzászólás lesz...)
sztrugackij 2011.03.25. 11:23:17
És ez mitől jön?
Nem igazán volt személyeskedő.
"Ismeretek és tapasztalatok által megszerzett tudás"?
tudom,ez sem jó! Feladom!
Bobby Newmark 2011.03.25. 11:34:21
A megszerzett tudás az tényleg sokat fejlődött, de az meg kevés az 'elme' definíciójára, ez a 'tudás' definíciója. :)
Ha mondjuk informatikai hasonlattal akarnék élni, akkor szerintem az agy hardver, a tudás szoftver, a kettő összessége meg az elme, mint 'a számítógép', ami a kettő együtt.
De valójában inkább az a gyanúm, hogy ez is egy olyan műszó, mint a lélek, valódi jelentéstartalom nélkül, abból az időből, amikor még fogalmunk sem volt, hogy hogyan működik az ember, de valahogy el kellett nevezni bizonyos dolgokat. Én nem szívesen használom ezt a szót.
A számítógépes hasonlatot elfogadva egyébként igazad van, tényleg sokat fejlődött, de csak a szoftver része.
Ami viszont mindig egyénenként telepítendő, tehát egy mai 100% tanulatlan és tájékozatlan ember elméje egyenértékű egy "ősember" elméjével. A képességeik ugyanazok.
sztrugackij 2011.03.25. 11:47:13
Csak azért említem,mert az egyik posztot túlzott személyeskedés miatt zárták le.
Vmiki vs. mindenki típusú csata volt itt a blogon.
Többé soha nem merem majd leírni az "elme" szót!
Pedig először jó ötletnek tűnt.
pounderstibbons 2011.03.25. 13:02:59
És tényleg nem személyeskedett sokat emlékeim szerint, csak rendkívül kitartóan tudott csapongani a témák között, és ha csapdába került, akkor elillant.
De egyszer már mintha megpróbált volna visszatérni álnéven.
De az is lehet, hogy elfelejtette a jelszavát. :)
Bobby Newmark 2011.03.25. 13:42:07
Mondjuk halkan jegyezném meg, hogy mi, individualista, együttműködésre kevéssé hajlamos, kockázatkerülő, szarszemétszaralak szkeptikusok kb két üzenetváltásból találtunk egy közös nevezőt, míg Áramlat barátunkkal már hetek óta még az alapokban sem vagyunk képesek megegyezni.
Ezt elemezgesd, kedves Áramlat, ne a mindenféle, témához egyáltalán nem kapcsolódó tanulmányokat!
Áramlat_ 2011.03.28. 15:44:07
én meg ( már) jeleztem, hogy nem megyek bele találgatásokba ...
Áramlat_ 2011.03.28. 15:51:33
olvass utána ..
én Csányi Vilmossal kezdeném a helyedben..
Joco74 2011.03.28. 18:51:22
sztrugackij 2011.03.29. 21:28:09
Már ne is haragudj,de az etológiával szerintem elég messze kerültünk az eredeti kérdéstől.
Annyi linket és irodalmat küldesz,hogy eddig eszembe sem jutott feltenni a kérdést : te olvastad egyáltalán Darwin vagy Dawkins munkáit?
Melyik az a rész amelynek vitatnád a valóságtartalmát?
Egyáltalán,melyik az az alapmű ,amelyre alapozod a feltevéseidet?
A Biblia?
Ezekre biztosan nem fogsz válaszolni,már ismerem a válaszmechanizmusodat,ezért csak egy egyszerű kérdésre reagálj,kérlek:
Meg tudnád fogalmazni röviden,hogy tulajdonképpen mit is akarsz közölni velünk ,szkeptikusokkal az evolúció,vallás és értelmes tervezés kapcsán?
Hálás lennék,ha ezt most a saját szavaiddal tennéd,linkekkel eddig is elkényeztettél bennünket.
(Ha belegondolok,én mennyit küldhettem volna neked...)
sztrugackij 2011.03.29. 21:39:28
Köszönöm,de úgy érzem neked nagyobb szükséged lenne az ismereteid bővítésére!
Főleg a reál tantárgyak terén!
sztrugackij 2011.03.29. 21:43:52
Te utána olvastál a másik oldal bizonyítékainak?
Már unom,hogy mindig én olvassam a sok sületlenséget!
Áramlat_ 2011.03.29. 22:08:34
miért ?
Csányi szerint - nem igen létezik olyan ember a földön, akinek ne lenne hiedelemrendszere ..
( neked is van tuti ..)
sőt ..
szerinte a tudomány is egy hiedelemrendszer.
:-)
( na erre mit reagálsz? )
Áramlat_ 2011.03.30. 01:38:04
igazad van,
ez az érv már régen ismert ..
Csányi Vilmos már több mint 10 éve használta ezt a Jeszenszky Ferenc - elleni vitájában.
sztrugackij 2011.03.30. 10:25:07
szerinte a tudomány is egy hiedelemrendszer. "
Sokadjára írom le,hátha felfogod végre, és figyelembe veszed az úgynevezett bizonyítékokat,amelyek az én "hiedelemrendszeremet" alátámasztják.
Esetleg meg tudnád őket cáfolni?
Egyébként miért nem válaszolsz az általam feltett kérdésekre?
Te is tagja vagy az ÉRTEM-nek?
Ugyanúgy "érvelsz" mint ők!
Szilágyi András 2011.03.30. 10:49:07
A teljes cikk:
www.tattva.hu/index.php?tattva=cikk&id=84
Idézem hosszabban:
"Az emberi kultúra világi hiedelemrendszerekkel van benépesítve, a vallások, az ideológiák és a tudományok is ilyenek. A vallások, ideológiák kialakulásuk után általában bezáródnak, további fejlődésük nem lehetséges, vagy nagyon korlátozott. A természettudományokat az különbözteti meg ezektől, hogy a biológia, fizika, kémia rendszerei nyitottak, fejleszthetők, átalakíthatók, annak ellenére, hogy a hiedelmekhez történő hozzájárulás csak bizonyos korlátok között lehetséges, és emiatt konzervatívak bizonyos mértékig a tudományos hiedelemrendszerek is. Minden tudomány kialakítja azokat a szabályrendszereket, amelyek mellett vitái lefolytathatóak és egy bizonyítási rendszer érvényes. Mégcsak nem is teljesen azonosak ezek a szabályok a különböző természettudományokban. A természettudományok eme nyitottságát az biztosítja, hogy állandó kapcsolatuk van a gyakorlattal.
Különböző elméletek, hiedelmek szólhatnak az energia természetéről, de ezek közül azokat és csak azokat tekintjük tudományos elméleteknek, amelyek a gyakorlatban, kísérletileg is ellenőrizhető módon képesek megjósolni az energiaátalakulási folyamatokat. Ilyenek például a termodinamika törvényei. Amint valaki elkészít egy örökmozgót, és az ellenőrizhetően működik is, és képes a semmiből energiát termelni, megdől a mai fizikai világkép, de, és ez a lényeg, amit Jeszenszkynek meg kellene értenie, csak azután, hogy a bizonyítás megtörtént, méghozzá a fizika tudományának felügyelete alatt."
Áramlat_ 2011.03.30. 11:12:05
Hol cáfolja Darwin vagy Dawkins
Csányi Vilmost?
Szerintem sehol se ..
Dawkins ateizmussal foglalkozó műveit pedig nem hiszem, hogy tudományosnak lehetne elfogadni.
Miért fáj az neked, hogy Csányi a tudományt is egy hiedelemrendszernek nevezi?
Áramlat_ 2011.03.30. 11:45:10
te legalább vetted a fáradságot, hogy utánanéz annak amit írtam. :-)
( habár igyekeztem kulcsszavakkal segíteni )
-
Én csak azt állítottam, hogy Csányi a Tudományt is a Hiedelemrendszerek alá sorolja be.
( egyébként még mostani előadásaiban is oda sorolja be.. )
De nem tettem egyenlőséget a Vallás és a Tudomány közé ... addig el se jutottunk .. a többiek megakadtak a Hiedelemrendszernél ...
sztrugackij 2011.03.30. 14:17:30
A kérdés az volt,hogyan cáfolja Csányi Vilmos Darwint és Dawkinst?
Nem pedig fordítva!
"Dawkins ateizmussal foglalkozó műveit pedig nem hiszem, hogy tudományosnak lehetne elfogadni. "
Csányi Vilmos megközelítését a tudomány mint hiedelemrendszerre vonatkozóan ,nem hiszem,hogy tudományosan kellene elfogadni.
Akkor így rendben is vagyunk ,igaz?
"Miért fáj az neked, hogy Csányi a tudományt is egy hiedelemrendszernek nevezi?"
Egyrészt mert nem az,másrészt elhiszem Szilágyi Andrásnak az állítását a kontextusra vonatkozóan.
Többi kérdéseim nagyon kényelmetlenek?
Vagy túl bonyolultak?
sztrugackij 2011.03.30. 14:44:24
Nagyon úgy néz ki,hogy Csányi sem a te embered!
Most kit kaparsz elő?
Uri Gellert?
KenSentMe 2011.03.30. 14:48:31
ami nekünk fáj, az az a magatartás fáj, amikor idejön valaki, és nekiáll izmozni azzal, hogy "a tudomány is csak hit, ti is csak hívők vagytok".. fájdalmas 15 872-edszerre is szembesülni ezzel a nagyon magvas gondolattal (ez irónia volt), továbbá azzal, hogy aki ezt így kijelenti, az az esetek 98%-ban nem hajlandó megérteni, hogy miért nem a katolikus egyház papjai fedezték fel a Maxwell-egyenleteket és a darwinizmust..
nekünk az fáj, amikor valaki egyenlőségjelet tesz olyan dolgok közé, amilk nagyon nem egyenlőek.. ide sorolható a másik szintén nagyon bölcs "a tudomány is csak egy vallás, és ezért ahogy a különböző vallások tagjai élhetnek békességben, úgy a vallás és a tudomány is kibékíthető" egymondatos verbális lobotómia.
stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2011.03.30. 15:22:50
Nagyon nem akartam ebbe a beszélgetésbe beszállni, de muszáj lesz, mert én speciel olvastam már Csányiról, és már akkor is furcsának találtam az elképzeléseinek egy részét...
Az az állítása, hogy a tudomány is hiedelemrendszer, több ponton is rossz, de azért hihetőbben adja elő, mint speciel, a Miki- jézusom, de jó, hogy nincs itt, és ebbe nem szemetel bele. Az okok:
1. A tudomány maximum annak lehet hiedelemrendszer, aki teljesen, abszolút laikus. Mert ugye egy segédmunkás 8 általánossal lehet, hogy már segédfogalmakkal sem rendelkezik az áltsulis fizika órákról, akkor amikor látja a tévében, hogy a fizikus azt mondja, hogy ez és ez így és így van, akkor kénytelen elhinni, vagy kapásból tagadni, ahogy a hiedelmeknél szokás...
DE azért nem lehet ezen érvelés mentén hiedelemvilágnak feltüntetni a tudományt, mert ha ugyanez a munkás felütne egy fizika könyvet, és nagy nehezen megértené ami benne van, akkor már el is párolog a hit, és ott van a bizonyosság. A kettő meg összeegyeztethetetlen - véleményem szerint.
Ha jól tudom, Csányi is úgy jellemzi a tudományt, mint egy hiedelemrendszert, aminek bizonyítási kötelezettsége van, de ez így ellentmondás, mivel ha bizonyítás van a játékban, akkor képtelenség hiedelmekről beszélni. Maximum egyes nagy tudósokba vetett hitről, de ez a hit sem "hiedelmi szintű", mivel tapasztalati úton jutunk arra a következtetésre, hogy annak az embernek lehet hinni. Tehát, Csányi ezen állítását maximum úgy lehet elfogadni (akkor is kicsit fintorogva) ahogy Szilágyi András mondta: "Ez csupán idearendszert jelent ebben a kontextusban."
2. Én nem tartom okos dolognak a tudományról, mint egységes dologról beszélni. Ugyanis vannak a természet- és a humán tudományok, és azért nem szabad mindkét kategóriához ugyanúgy hozzányúlni. Szerintem ez a legnagyobb probléma Csányi gondolatvilágával, ugyanis ő ízig-vérig természettudós, aki a hiedelemrendszerek és a viselkedés kutatásával átbitangolt a humán területre, ahol nem egészen úgy kéne értelmezni a játékot, ahogy a természettudományban vesszük. Tehát az, hogy a tudományokban járatlan ember úgy hisz a tudósnak, mint ahogy a hívő hisz a papnak, az egy kizárólag a folyamatot és az eredményt figyelő, analitikus elmének úgy tűnhet, hogy ugyanaz a folyamat játszódik le, de ha megfigyeljük azt, hogy a hit maga milyen módon befolyásolja az ember viselkedését, és milyen módon a szkeptikus, tudományos gondokodás - ergo, megnézzük a humán oldalról - akkor már rögtön látjuk a lényeges különbséget. Persze, a természettudósok nagy része, ezt szintén érti - minden természettudós érintkezik humán tudományokkal, és fordítva - viszont mindig akad egy-kettő - most ugye Csányi - aki így próbál felfogni egy teljesen humán jelenséget.
De, mint már mondtam, alapból elég érdekes, ahogy Csányi próbál emberi dolgokat magyarázni. Egy-két hónapja olvastam valami érdekes filozofálást tőle a Való Világ témakörrel kapcsolatban - betiltani/nem betiltani - és valami félelmetesen naivat mondott. Megpróbálom megkeresni...
"De nem tettem egyenlőséget a Vallás és a Tudomány közé ... addig el se jutottunk .. a többiek megakadtak a Hiedelemrendszernél ... "
Már ne haragudj, de a vallásokon kívül mégis milyen más meghatározó hiedelemrendszereket ismersz? Mert oké, léteznek a babonák, meg a hit a különféle urban legend-ekben, no meg az összeesküvés elméletek, de ezen hívő csoportok már csak a milliárdnyi keresztény mellett is elhanyagolhatóak, és még meg sem említettem a többi világvallást...
stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2011.03.30. 15:36:12
Ha a tudományt hiedelemvilágként fested le, akkor akarva-akaratlanul is a vallásokkal rakod őket egy kutricába. Ha meg hozzáteszed Csányi gondolatait arról, hogy ez egy olyan hiedelemrendszer, ami bizonyítást igényel, akkor ismét: egy ellentmondást kapsz. Mert ha a "hiedelmeid" mellé bizonyítás követelsz, akkor szó sem lehet hitről...
stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2011.03.30. 15:38:27
Ez az érvelés az egyik kedvencem...:)
Fantasztikusan értelmetlen, ugyanakkor tipikusan kamu-logikus...
pounderstibbons 2011.03.30. 16:10:04
Pont ugyanennyire lenne "logikus":
"a tudomány is csak egy vallás, és ezért ahogy a különböző vallások tagjai indíthattak egymás ellen keresztesháborúkat/öngyilkosmerénylőket, úgy a vallás és a tudomány is indíthat egymás ellen."
Szilágyi András 2011.03.30. 16:19:19
Nem is beszélt egységes dologként a tudományról: ld. fenti idézet, nem azt mondja, hogy a tudomány egy hiedelemrendszer, hanem hogy a tudományok hiedelemrendszerek, más és más szabályokkal.
Áramlat_ 2011.03.30. 16:37:47
"De, mint már mondtam, alapból elég érdekes, ahogy Csányi próbál emberi dolgokat magyarázni. "
Én így foglalnám össze Csányi érvrendszerét:
- Abszolút igazságok pedig nincsenek.
- A tudományban a megjósólhatóság az érték. Az elmélet, az teljesen érdektelen.
- Aki elkezdi az elméleteit úgy beállítani, mintha ő most megtalálta volna a nagy magyarázatot, az egy kókler.
- ha jól megjósoltam, akkor jogom van mesét is hozzátenni, de nem a mesét kell elhinni.
- A tudomány egy olyan hiedelemrendszer, ami a hiedelmekhez - gyakorlati jelenségeket, kísérleteket vagy megfigyeléseket köteles állítani.
- A tudomány azt érdekli, hogy : Hogyan?
a végső nagy Miért? kérdésekre a tudomány nem tud választ adni, ezt meghagyja a vallásoknak és a filozófiának.
- Ha valaki abban hisz - hogy ő nem hisz, az is egy hiedelem.
- Az emberi lét tele van hiedelmekkel.
"Csányi is úgy jellemzi a tudományt, mint egy hiedelemrendszert, aminek bizonyítási kötelezettsége van,
de ez így ellentmondás, mivel ha bizonyítás van a játékban, akkor képtelenség hiedelmekről beszélni"
Szerintem Csányi az elméleteket (->meséket) nevezi hiedelemrendszernek a tudományban.
kedvenc példája a vándorló elektronok ..
régen- az volt a mese ( elmélet) "az áram a pozitív saroktól folyik a negatív felé. "
most pedig valami ilyen: "A negatív sarok fölösleges elektronjai átvándorolnak a pozitív sarokhoz."
Ha később lesz egy jobb mese ( model) - akkor kidobjuk a régit.
"Már ne haragudj, de a vallásokon kívül mégis milyen más meghatározó hiedelemrendszereket ismersz? "
a tudományon kivül a kultúra és az erkölcs.
Csányi kedvenc példája a meztelenkedés.
de szerintem Heller is hasonlóképpen gondolkodik - csak ő a filozófia oldaláról.
"A tudományban éppen úgy hinni kell, mint a vallásban"
lásd koleszterines példája .. www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/hisz/heller.html
KenSentMe 2011.03.30. 17:42:03
A pozitív és negatív töltésmennyiségekre vonatkozó jelölést ugyanis Benjamin Franklin vezette be 1747 körül. Előtte ugyanis az emberek (sőt, annak a kornak a vezető "tudósai" is) úgy gondolták - Du Fay nyomán- , hogy mivel két megdörzsölt üvegrúd taszítja egymást, egy megdörzsölt üvegrúd és egy megdörzsölt gyantadarab pedig vonzza egymást, ezért két féle elektromosság létezik, egy "gyantaelektromosság" és egy "üvegelektromosság", és ezek valamiféle súlytalan és láthatatlan folyadékok, amik dörzsölés hatására képződnek az anyagokban..
na most a jó öreg Franklin volt az első, aki elgondolkodott a kisülésen, és végül azt sütötte ki, hogy ez a két féle elektromosság valójában csak egy, vannak valamiféle elektromos részecskék, amik dörzsölés hatására hol ide, hol oda vándorolnak, és ezek többlete vagy hiánya miatt lépnek fel az elektromos jelenségek.. ennek nyomán vezette be a + és - jelölést.
Természetesen ő is tisztában volt vele, hogy fogalma sincsen róla, hogy az elektromosságot hordozó kis töltések pontosan milyenek, és mikor van többletük és hiányuk, de hát egy ilyen jelölést csak úgy lehet bevezetni, ha az ember él valamilyen feltételezéssel. Franklin úgy tételezte fel, hogy ha selyemmel dörzsöl egy üvegrudat, akkor a selyemből a rúdba kerülnek a töltések, és a rúd pozitív lesz. Sajnos a valóságban az üvegről kerülnek át az elektronok a selyemre.
Na bumm, most nagyon ciki a tudományra nézve, hogy egy olyan korban, amikor még fogalmuk sem volt az anyagot alkotó részecskékről és az elektronról, amit csak 1897-ben fedeztek fel, szóval nyilván ciki, ha 150 évvel korábban valaki egy hibás feltételezéssel él.. az más kérdés, hogy ebben a 150 évben sajnos a galvánelemtől kezdve az izzólámpák ősén át a háromfázisú generátorig mindent kifejlesztettek, és mindenhol fordítva tételezték fel az áramirányt, mert egyszerűen nem értették, nem érthették meg az áram atomfizikai magyarázatát..
Most viszont, hogy már értjük az elektromos áram atomfizikai magyarázatát, szerinted mi lesz a következő, jobb lépés? Mi az, ami majd leváltja a megfigyelhető, mérhető, kimérhető, stb. elektronokra vonatkozó elméletet, amik pl. egy katódsugárcső segítségével gyönyörűen tanulmányozhatóak? Szerinted milyen lesz az a későbbi, jobb modell arra, amire már ma is hibátlan modell van? (Arra ugyanis, hogy egy ellenállásokból, kondenzátorokból, tekercsekből épített hálózatban mi történik atomfizikai szinten, egy makulátlan modellel rendelkezünk.)
Áramlat_ 2011.03.30. 19:12:47
ez nem mond ellent Csányi-nak ...
de ha még kellenek túlhaladott tudományos "mesék" ( elméletek )
akkor innen lehet szemezgetni:
en.wikipedia.org/wiki/Superseded_scientific_theories
en.wikipedia.org/wiki/Category:Obsolete_scientific_theories
sztrugackij 2011.03.30. 20:54:53
Ha az ember kiinduló pontja téves ,ne csodálkozzon,hogy ezután csupa téves következtetések birtokába jut.
"Az elmélet, az teljesen érdektelen."
Még jó,hogy szegény Einstein nem érte meg művének megsemmisítését egy egyszerű etológus által!
Csak hát azok a fránya fényelhajlást igazoló kísérletek!
Kedves Áramlat!
Minden egyes sorod kapitális baromság!
Ezek semmilyen wiki idézet mellészúrásával sem lesznek kevésbé ostobák!
bajai 2011.03.30. 21:35:24
Minden tudományos elmélet egy modell.
A modell egy konkrét halmaz elemeire tesz bizonyos állításokat.
Ezen állításokból meghatározott logikai műveletekkel újabb állítások származtathatóak. Csak a kísérletileg ellenőrízhető állítások az érdekesek.
Lehetséges teljesen más fogalmi struktúrát, és kiinduló állításokat tartalmazó modell, amelyből ugyanazon kísérletileg ellenőrízhető állítások származtathatóak.
Mi alapján döntöd el, hogy melyik modell a helyes? Mind a kettő csak akkor lehet, ha "az elmélet teljesen érdektelen".
szemet 2011.03.30. 21:50:31
Ha nincs ilyen, akkor a két elmélet tul. képpen izomorf, azt használod amelyik kényelmesebb, vagy egyszerűbb (Occam elve)!
A jelenlegi modellek érdektelen sallangokkal való túlbonyolításával végtelen sok új helyes modellt lehet kapni egyébként, szóval a relatív egyszerűség (vagyis occam elvének) megkövetelése ilyenkor segíthet tisztán látni...
bajai 2011.03.30. 22:10:53
A legklasszikusabb példa a speciális relativitás elmélete. Az alapok elég egyszerűek és átláthatóak.
Az elterjedt elmélet a természetes fogalmak és logika megerőszakolásán keresztül amatőr körökben legtöbbször hitvitákhoz vezet. Népszerűsége is erre vezethető vissza. Mindenki büszkélkedik, hogy ő aztán érti.
Ugyanakkor például Jánossy-féle felfogásban minden természetes. Nincsenek kifacsart filozófiai kérdések, csak fizika. Ostoba támadásként azt szokták felhozni, hogy túl bonyolult, pedig a két modell matematikailag ekvivalens.
Áramlat_ 2011.03.30. 22:40:38
##"- Abszolút igazságok pedig nincsenek."
#Ha az ember kiinduló pontja téves ,ne csodálkozzon,hogy ezután csupa téves következtetések birtokába jut.
akkor szerinted létezik abszolúlt igazság?
tudsz ilyet mondani?
#"Kedves Áramlat!"
#"Minden egyes sorod kapitális baromság!"
Nagyon jól látod!
Te vagy a világegyetem legokosabb, legbölcsebb, legtudományosabb embere,
az evolúció csúcspontja, akinek minden szava abszolúlt igazság.
:-)
pounderstibbons 2011.03.30. 23:06:16
en.wikipedia.org/wiki/Superseded_scientific_theories
en.wikipedia.org/wiki/Category:Obsolete_scientific_theories
Próbáld meg googleben megkeresni az obsolete/superseded scientific theories-ra és az obsolete/superseded religious theories -ra rákeresni.
Kb. 50.000 vs pontosan 1 találat. (googlewhack!)
Na EZ (is) a különbség.
szemet 2011.03.30. 23:10:22
Annyi bizonyos csak, hogy a "nem létezik abszolút igazság" állítás nem lehet abszolút igazság mert az ellentmondás lenne... ;)
KenSentMe 2011.03.30. 23:35:15
nehezebb jó példát mondani arra, amikor egy adott területen jól használható fogalomrendszert lecseréltek egy jobbra (ezen lehet gondolkodni).. jöhet relativitáselmélet meg bármilyen szuper új fizikai elmélet, egy forduló gépkocsi leírásában ébredő összes erő meg a gépkocsi teljes mozgása leírható 300 éves mechanikával.. felírhatóak azok a differenciálegyenletek, amiket talán maga Newton is fel tudott volna írni.
És ezért érzem magát a fejtegetést igazságtalannak.. ha valami egy adott alkalmazási területen hosszas küzdelem árán létrehoznak egy modellt és az kiállja idő próbáját, akkor nem igazán szokták "leváltani".. van úgy, hogy nincs modell, és maguk a tudósok is szégyellik, hogy nem igazán tudnak mit mondani, de ha egyszer túljutnak ezen az állapoton, akkor már nagyon ritka a vaskos tévedés..
Abban mondjuk tényleg van valami szánalmas, hogy a fizika mondjuk felépül 10 000 jó modellből, amik emberi aggyal alkalmazhatóak, és ha ezeket egyesítik is, az abszolút modell gyakorlati problémákra alkalmazhatatlan lesz.. tény és való, hogy az emberi tudomány emberi léptékre készült, van ebben valami nyomorúságos. De hogy érted azt, hogy nincsenek abszolút igazságok? Vegyünk pl. három mondatot:
- örökmozgó nem készíthető
- a gravitáció mindig csak vonzólag hathat a testek között
- 60%-os koncentrációjú CO2 gáz belélegzése azonnali halált okoz
Én úgy gondolom, hogy ezek érvényes állítások, és ha más és más gyatra, emberi modellen keresztül is jutunk el ezekhez az állításokhoz, azért abszolút igazak. Ilyen értelemben tehát egy nagy abszolút igazság részei. Te hogy vélekedsz erről a három állításról?
sztrugackij 2011.03.31. 08:56:12
A matematika tele van abszolút igazságokkal ,de te Gödel nemteljességi tételével válaszoltál ,mintha az megkérdőjelezné az összes többi igazságtartalmát.
Mivel a matematika és a fizika szoros kapcsolatban áll ,ez utóbbi terület is főleg az abszolút igazságokra épül.
A termodinamikai törvények az egész univerzumban abszolút ,megkerülhetetlen törvényeknek számítanak,csakúgy mint a fénysebesség állandósága.
Az entrópia fogalma jelent neked valamit?
A világegyetem "legabszolútabb" igazsága.(Ha már annyira kedveled ezt a kifejezést)
Ezek szinte általános iskolai tananyagok.
Kérlek ,vezesd le hol gyenge a Pitagorasz tétel abszolút igazsága az eukleidészi térben?
Kíváncsian várom a cáfolataidat a
fenti példákra!
"Te vagy a világegyetem legokosabb, legbölcsebb, legtudományosabb embere,"
Minden relatív.Hozzád képest elképzelhetőnek tartom.
sztrugackij 2011.03.31. 09:25:29
Nem idegesít?
Persze ,ha csak a hasonló gondolkodásúak társaságát keresed ,nem fog feltűnni.
pounderstibbons 2011.03.31. 10:47:30
Kieg:
A pontosan egy találat "obsolete religious theories" -ra keresve egy vallásos-fikciós regényből vett idézet.
Egyszerűen a vallásos állítás soha nem változik, mert soha nem lehet meggyőződni az igazságtartalmáról, így nem is avulhat el, vagy derülhet róla ki, hogy tévedés.
Áramlat_ 2011.03.31. 16:54:46
tudtommal a tudomány nem foglalkozik "abszolúlt igazságokkal" ..
csak hipotézisekkel és elméletekkel.
Mi az a tudományos módszer, ami az elméletet "abszolúlt igazsággá" teszi?
És az abszolúlt igazságokat - lehet-e falszifikálni?
en.wikipedia.org/wiki/Falsifiability
Szerintem az univerzális állítások nem bizonyíthatóak ...
Áramlat_ 2011.03.31. 17:41:44
biztos?
hu.wikipedia.org/wiki/Zsinat
+
"A hinduizmus nehezen definiálható,
a történelem során dinamikusan fejlődő vallási rendszer,
amely napjainkban is alakul, formálódik."
hu.wikipedia.org/wiki/Hinduizmus
+
"Buddha nem fektette írásba tanait, azok megismerése közvetítők útján terjedt.
A Tan folyamatosan változik a mai napig,
kanonizálása a különféle iskolák által tartott zsinatok során történt. "
hu.wikipedia.org/wiki/Buddhizmus
sztrugackij 2011.03.31. 21:01:46
Egy egyszerű szó,ami a te szótáradból hiányzik.Bizonyításnak hívják!
Az általunk felhozott példákat tehát nem fogadod el mint bizonyított abszolút igazságokat?
Nincs több beszélnivalónk.
Mintha egy prehisztorikus emberrel vitáznék,aki ,bár érti a nyelvünket és a billentyűzetet is kezeli,ezen felül nem képes értelmezni a mondatainkat,kérdéseinket megkerüli és ostobaságokat hajtogat.
A vallás kártékonyságának igen szép példája.
sztrugackij 2011.03.31. 22:42:45
bajai 2011.03.31. 23:57:06
Tévedsz. Ezt nem tudod, csak hiszed. Szerintem fogalmad sincs a Jánossy-féle elméletről. Erre azonban nincs is szükség, elég lenne az alapokat tisztázni, saját, előítéletmentes újragondolással.
Egyébként mit értesz az alatt, hogy a fénysebesség állandó?
Persze csak akkor válaszolj, ha nyilt vagy a részletekbe menő vitára és a hited lehetővé teszi az önálló gondolkodást. :)
Vegyük egyszerűség kedvéért a gravitációmentes esetet, vákumban, egyenes vonalú terjedéssel, legfeljebb egy-két törésponttal. Azaz maradjunk a spec.rel. keretein belül.
(Válasszunk egy mértékrendszert és azt alkalmazzuk végig. Tehát egyszer és mindenkorra rögzítsük az órákat, a térbeli pontokat, ahogy az egy normális leírásban illik és ne ugráljunk egyik koordinátarendszerből a másikba, és főleg ne keverjük a különböző koordinatarendszerekben ugyanolyan módon, de egymástól független eljárással létrehozott, és igy különböző, mérőrendszerek adatait. )
pounderstibbons 2011.04.01. 08:51:23
Most viccelni tetszik, ugye?
A zsinatokon jórészt politikai döntéseket hoztak, ami kitűnik a príma wikis linkedből is.
Ami nem politikai döntés volt, az az egyházszervezetre vonatkozott, illetve elhanyagolható mértékben letették a jelenlévők a garast valamelyik Bibliából vett jelenség értelmezései közül valamelyik mellett.
Bizonyítás, kísérlet meg sehol,
Hogy lehet ezeket összekeverni a tudományos eredmények alapján alakult tudománnyal? Amibe tényleg beleszólhat akár az ideológia is, pl. Hitler vagy Sztálin nem éppen pozitív hozzáállása az evolúció zsidó/burzsuj tudományához. De ezeket egyetlen tudós se tekintené követendő zsinórmértéknek.
Szemben a vallási vezetők és zsinatok viszonyával...
---
A hinduizmussal kapcsolatosan meglehetősen szelektíven idézel. Ezt pl. kihagyod:
"Lényege nem isteni kinyilatkoztatáson alapul, hanem a rendkívül differenciáltan rétegződött indiai társadalmi rendszer sajátos képződménye."
Meg ezt is:
"A hindu pantheon megszámlálhatatlan istenei a mitológiák különböző változataiban eltérő, önmaguknak is ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek, istenek és istennők egyik változatban jóságos és gondoskodó, másikban vérengző és pusztító alakot ölthetnek."
"A hinduk nem hisznek abban, hogy létezik - létezhet - olyan koherens metafizikai rendszer, amely önmagában képes leírni a világ teljességét."
Ja, hát ha az önellentmondás be van építve a rendszerbe, és nem is kell megpróbálni feloldani, akkor tényleg nem avul el soha semmi benne.
---
A buddhizmust még vallásnak is nehéz tartani, mert inkább filozófiai-világnézeti rendszer.
Amelyben azonban jól keveredik a zsinati határozatok igazolhatatlansága a hinduizmus körvonalazhatatlanságával.
sztrugackij 2011.04.01. 12:17:13
Egyébként mit értesz az alatt, hogy a fénysebesség állandó?"
Csak azt amit a speciális relativitás elmélete állít,miszerint a fénysebesség minden megfigyelő számára állandó,és a newtoni fizika szabályaival ellentétben,nem függ a megfigyelő mozgásától.
A jelenség magyarázatára ,pontosabban az ellentmondás feloldására két ,matematikailag teljesen egyenértékű magyarázat is létezik ,a speciális relativitás elve és a Lorentz elv.
Ez utóbbi szerint a mozgás hatására a mozgás irányába eső távolságok megrövidülnek,egy tetszőlegesen választott nyugvó inercia rendszerhez képest.(Lorentz azt hiszem még az éter fogalmát használta,de ez nem befolyásolja a számításai helyességét.)
Einstein szerint nincs szükségünk ilyen kitüntetett rendszerre,mivel szerinte a mozgó testek Lorentz kontrakciója és az órák lelassulása nem tényleges ,az anyag belsejében végbemenő folyamatok,hanem a méréseinkből adódik.A szintén mozgásban lévő méterrúd megrövidül,a mozgó időmérő szintén lelassul.
Készséggel elismerem,hogy farkába harapó kígyó típusú érvelés,de működik.
A Lorentz -elv Jánossy által továbbfejlesztett változatát tényleg nem ismerem.
Mi újat sikerült hozzátennie?
sztrugackij 2011.04.01. 15:36:38
"Bevezettem a helyi idő elméletét,amely az egymáshoz képest mozgó viszonyítási rendszereknél különbözik.azonban soha nem gondoltam,hogy ez a valós idővel lenne összefüggésben.A valós idő számomra még mindig az abszolút idő koncepciója által adott volt,amely minden koordináta-rendszertől független.
Számomra csak ez az egy valós idő létezett.Az időtranszformációt csupán heurisztikus munkahipotézisként vettem figyelembe.
Így a relativitáselmélet valóban egyedül Einstein műve"
Valóban,Einsteinnek az az újszerű megközelítése,ahogy a tér-idő fogalmát egységes egészként kezeli,és a mozgásnak a dimenziók közötti megosztása(amelyben nem csupán a térszerű dimenziók osztozhatnak egy tárgy mozgásán,hanem az idődimenzió úgyszintén) teszi úgymond elegánsabbá a speciális relativitás elméletét a Lorentz-féle magyarázattal szemben.
Persze még mindig ott van a Jánossy-féle megközelítés, szívesen elolvasom,ha elküldöd.
Tom Benko 2011.04.01. 19:45:56
sztrugackij 2011.04.01. 21:10:50
Én csak a fenti eltéréseket értem,amelyben Einstein kifejti,hogy a hosszkontrakció a tér-idő struktúra természetes következménye.
Bajai nevű kommentelőnk szerint viszont szükségünk van egy kitüntetett inerciarendszerre,amelyhez képest be lehet bizonyítani a fénysebességek különbözőségét a mozgó inerciarendszerek között.
Ez a Lorentz-elv.
Mi a baj ezen kívül vele?
Áramlat_ 2011.04.02. 03:01:49
továbbra is fenntartom és egyetértek ebben Csányival, hogy a tudomány nem hoz létre "abszolút igazságokat". Ezt meghagyja a vallásoknak.
És aki a tudomány területén ezt kijelenti - hogy ilyet alkotott, az kókler.
(szerintem) nem tudsz mutatni olyan bizonyítást se , ami egy elméletet - abszolút igazsággá tesz.
( az még gyenge érvnek se jó, hogy - nem ismerem a "bizonyítás" kifejezést ..
de én mindig fennakadok azon, hogy hogyan lehet az "abszolút igazságokat" bizonyítani? )
-
A probléma a relativitás elmélettel és posztmodern filozófusokkal kezdődött.
Azóta semmi se szent a tudományban. Mindent meg lehet cáfolni, fel lehet vetni az elméletek korlátozott vagy ingatag voltát ...
- és nem leszel ettől áltudományos.
az örökmozgó, a teleportáció valamint az időutazás létezését se lehet tudományosan - örökre - kizárni.
Áramlat_ 2011.04.02. 03:09:40
a nagy kérdés, hogy fenntartod-e ezt az állításodat?
#"Egyszerűen a vallásos állítás soha nem változik"
tudod-e minden vallásos állításra ezt bizonyítani?
Tom Benko 2011.04.02. 10:56:33
KenSentMe 2011.04.02. 11:18:43
"továbbra is fenntartom és egyetértek ebben Csányival, hogy a tudomány nem hoz létre "abszolút igazságokat". Ezt meghagyja a vallásoknak."
Én viszont továbbra is úgy gondolom, hogy az abszolút igazságok tőlünk függetlenül léteznek a világban, és míg a tudomány valamilyen szinten ezekhez hozzá tud férni (pl. meg tudja állapítani, hogy nem készíthető örökmozgó), addig a vallás ezekhez nem tud hozzáférni. Vaktában találgatnak, esetleg emberi, társadalmi és politikai igényeket elégítenek ki, amikhez az igazsgának köze nincsen.
"És az abszolúlt igazságokat - lehet-e falszifikálni?"
Semmi sem falszifikálható jobban egy abszolút igazságnál - egyszerűen ellenpéldát kell találni, és kész. Az, hogy "60%-os töménységű CO2 belégzése azonnali halált okoz", például fantasztikusan falszifikálható, bár a kísérlet elvégzését senkinek sem javasolnám..
Van a világ, ami tőlünk függetlenül létezik, működik valahogy. Meg akarjuk ismerni a működését, az igazságait, sőt, az okait. Hogy álljunk neki? Egyfelől ott vannak a gyarló modelljeink, a tudomány építménye, másrészről viszont nincs semmi más, ami közelebb vihetne minket a válaszokhoz.
Ugyanakkor a "miért" és "hogyan" szétválasztását nem tartom túl okosnak. Mit csinál Mr. Sherlock Holmes, ha rá akar jönni, hogy "miért" követte el a gyilkos a tettét? Megvizsgálja a körülményeket, következtet. A hogyanból valamennyire következik a miért is, ezek szét nem választhatóak. Ugyanakkor egy erős "miért"-ből erős "hogyan"-ok is következnek. Ha pl. a földön az összes élőlény azért jött volna létre, mert egy isten megteremtette őket 6000 évvel ezelőtt, akkor megfigyelve őket látnánk, hogy nem evolúció útján fejlődtek ki. Ehhez hasonlóakat mindenki elképzelhet magának.. ha valaki bizonyos okból készít egy eszközt, az bizonyos tulajdonságokat mutat.
Mi marad így a vallásnak? A következmények nélküli miértek, illetve az olyan területek, amikről a tudomány még mitsem tud. (Pl. a ki okozta a Big Bang-ot, ha az illető nem tudott vagy nem volt képes beleavatkozni a világ későbbi alakulásába.. mi lesz az öntudattal a test halála után.. stb.) Kik tesznek erről megállapításokat? Azok, akik egy csomó más dologgal kapcsolatban is tévedtek. Érdemes ezeknek az embereknek hinni?
Tom Benko 2011.04.02. 11:20:21
sztrugackij 2011.04.02. 14:23:06
"továbbra is fenntartom és egyetértek ebben Csányival, hogy a tudomány nem hoz létre "abszolút igazságokat". Ezt meghagyja a vallásoknak.
És aki a tudomány területén ezt kijelenti - hogy ilyet alkotott, az kókler."
entrópia ,Newton inverz négyzetes törvénye,Hubble-törvény,az anyag és energia egyenértékűsége,az evolúció törvénye.
Ha továbbra is fenntartod,hogy ezek nem abszolút igazságok,légy szíves indokold is valamivel.
Ez egy szkeptikus blog,csak így tudjuk megvizsgálni egy kijelentés valóságtartalmát.
A "továbbra is fenntartom",nem hangzik túl meggyőzően.Ha pedig nem a meggyőzés a célod akkor mit keresel itt?
bajai 2011.04.02. 16:24:02
Amit írtál abból csak ezt tartom reagálásra méltónak. Direkt olyan témát vetettem fel, amelynél fölösleges hitbéli vitákat folytatni, és mindeféle neveket dobálni, hiszen a kísérletek ismertek és állítólag mindenkinek van józan esze.
Tehát: mit értesz az alatt, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára állandó. Én azt, hogy minden megfigyelő más és mértékrendszert használ. Nevezetesen minden megfigyelő úgy építi fel az idő és térmértékeket, hogy az állandóság teljesüljön.
bajai 2011.04.02. 16:27:00
Ezt a marhaságot nem tudom, hogy honnan vetted. Én a pusztán azt állítottam, hogy ha egy jelenséget elkezdünk leírni egy mérési rendszerben, akkor a leírás közben nem indokolt lépten-nyomon más rendszerre áttérni.
bajai 2011.04.02. 16:52:14
Így van. Pontosan annyira terméketlen, mint a spec.rel., hiszen vele teljesen egyenértékű.
Egyébként felesleges neveket szajkózni. Az elmélet alapjainak megértése nem igényel középiskolai szintnél nagyobb tudást, és nem is túlzottan bonyolult, így közvetlenül sokkal hatékonyabban tárgyalható, mint tekéntelyelvre hivatkozva.
sztrugackij 2011.04.02. 18:49:15
A kitüntetett (etalon )inerciarendszer használata a Lorentz-elv re jellemző(Ő az étert használta viszonyítási alapként),Einstein a teret és az időt egységes egészként kezeli,sehol nem ugrál a rendszerek között.
Jánossy pedig a Lorentz-elv híve volt.Ha hozzátett valamit ,írd meg és elolvassuk.
Lorentz megjegyzését a speciális relativitás elvéről elolvastad egyáltalán a kommentemben?
Mit vársz tőlem,ha egyszer maga az elmélet kidolgozója nyilatkozik így?
(Remélem nem valamiféle rosszul értelmezett patriotizmusból szapulod Einstein elméletét.)
bajai 2011.04.02. 19:07:32
Látom a hited nem engedi meg az önálló gondolkodást.
A továbbiakban nincs miről tárgyalnunk.
sztrugackij 2011.04.02. 20:03:02
Megpróbálom megvilágítani Brian Greene segítségével.
Mivel az időt és a teret különböző dimenzióknak tekinthetjük,beszélhetünk-e egy tárgy sebességéről az időben,úgy,hogy ez a térbeli sebességgel valamilyen rokonságot mutasson?
A válasz igen!
Mivel tudjuk,hogy a felénk mozgó megfigyelő órája lassabban jár a sajátunknál ,fogalmazhatunk úgy,hogy az időn való áthaladási sebessége kisebb lesz.
Einstein úgy gondolkodott,hogy az Univerzumban az összes tárgy egy adott,rögzített sebességgel-a fény sebességével-halad a téridőn keresztül.
Ilyenkor egy tárgy összesített sebességéről beszélünk mind a négy dimenzión keresztül.
Ez a sebesség azonban megoszlik a különböző dimenziók között.
A hozzánk képest nyugalomban levő tárgy nem mozog a térben,csupán egyetlen dimenzióban ,az időben halad(az idő mindenki számára "telik" ),mondhatjuk úgy is ,hogy öregszik.
A térben mozgó tárgyaknak viszont időbeli mozgásuk egy részét térbeli elmozdulásra kell fordítani.
Emiatt időbeli mozgásuk lassúbb lesz nyugvó társaiknál.Az óra ritkábban ver ha mozgásban van.
A felénk haladó tárgyak ideje azért lassul le,mert időbeli mozgásuk egy részét térbeli mozgásra pazarolják.
A tárgyak térbeli sebessége akkor maximális ha időbeli sebességük egészét térbeli sebességé alakítják.
Ez akkor történik meg ha a már említett fénysebességű időbeli mozgás teljes mértékben fénysebességű térbeli mozgássá válik.
Ez a legnagyobb térbeli sebesség amit elérhetünk ,mivel az időbeli sebesség egészét elhasználtuk.
A térben fénysebességgel haladó tárgyaknak nincs időirányú sebességük.
A fény nem öregszik.
Az Ősrobbanásban keletkezett foton ma is ugyanolyan idős, mint akkor volt.
Fénysebességen megáll az idő.
sztrugackij 2011.04.02. 20:16:42
Itt helyben be akarod bizonyítani ,hogy Einstein elmélete egy szar és a Lorentz elv a nyerő?
Ha pedig új megközelítésed van miért nem közlöd,hogy önállóan gondolkodjak rajta?
Ismerem mind a két elvet.
Matematikailag egyenértékűek,itt a magyarázat ,hogy miért Einstein magyarázata lett a legelterjedtebb:
"A relativitás-elmélettel lényegében egy időben jelent meg a Lorentz-elv, amely az Einstein-féle relativitás-elmélettel matematikailag teljesen ekvivalens, filozófiai szempontból ugyanazon formalizmus más interpretációját adja. A fő különbség, hogy Lorentz szerint minden test gyorsítás következményeképp valódi, fizikai deformációt szenved, így méterrúdjaink is. A fény sebessége csak egyetlen kitüntetett vonatkoztatási rendszerben izotróp, de minden más rendszerben is annak tűnik a kontrakció és idődilatáció kompenzáló hatásai miatt. Empirikusan nem lehet különbséget tenni a két elmélet között, bizonyos szempontból, a newtoni fizikán nevelkedett agy számára természetesebb a Lorentz-elv, például nem kell feladni az egyidejűség elvét, a fény sebessége valóban változik a vonatkoztatási rendszertől függően. A Lorentz-elvvel szemben az Einstein-féle felfogás terjedt el és vált elfogadottá, mivel a tudomány két ekvivalens elmélet közül a kevesebb és egyszerűbb alapfeltevésből kiindulót preferálja (Occam borotvája). Einstein elméletének nincs szüksége az éter fogalmára, és a Lorentz-transzformáció képleteit általánosabb elvekből levezeti, és nem posztulálja.
Az elméletet Jánossy Lajos fejlesztette tovább, aki filozófiai, világnézeti alapból preferálta a Lorentz-féle nézetet az einsteini szemlélettel szemben.[1]"
Nem értem a hőbörgésedet!
Az önálló gondolkodást kéred számon tőlem,de miért nem írod meg,hogy mi a lófaszon gondolkodjak el?
sztrugackij 2011.04.02. 20:24:54
A relativitásban hinni kell?
Valami bajod van velem?
Kíváncsian várom önálló gondolkodásodból származó meglátásokat!
Tgr 2011.04.02. 20:42:08
Nyilván minden megfigyelő más mértékrendszert használ. Ha ugyanazt a mértékrendszert használnák, akkor ugyanaz a megfigyelő lennének.
bajai 2011.04.02. 20:55:25
Ez nem így van. Bármely megfigyelő, bármilyen mértékrendszert használhat.
Viszont, ha elfogadjuk, hogy minden megfigyelőhöz tartozik egy természetes mértékrendszer amiben mér, akkor nincs mit csodálkoznunk azokon a dolgokon amiken csodálkozunk. Például nincs abban semmi meglepő, vagy az ugymond klasszikus időfogalomnak ellentmondó, hogy ha az egyik mértekrendszerben két eseményhez ugyanazon időmérték tartozik, akkor a másikban nem.
sztrugackij 2011.04.02. 21:14:09
Ha mindenki más és más mértékrendszert használ,hogyan méri mindegyik ugyanazt?
bajai 2011.04.02. 21:23:00
Az önálló gondolkodást kéred számon tőlem,de miért nem írod meg,hogy mi a lófaszon gondolkodjak el?
Mit hőbörögsz. Egyetlen önálló gondolatot nem adtál elő. Most is a wikipédiából kopiztál. Mindenféle nevekkel, meg állításokkal dobálódzól.
Hogy megvilágítsam:
Nem hiszem el Pitagorasz tételét. Hiába magyarázol lyukat a hasamba, hiába hivatkozol a teljes matematikára és citálsz híres matematikusokat. Ez semmit sem ér, hiszen a tétel egyszerűen bebizonyítható. Amíg be nem bizonyítom vagy nem látok rá egy bizonyítást nem hiszem el. Írd le a bizonyítást és ne mutogass másra.
A bizonyításban szereplő fogalmakkal, összefüggésekkel tisztában kell lenni. Ha ezekben van vitás pont, akkor előbb vagy utóbb ezeket tisztázni kell. Lehet, hogy nem is az euklidészi geometriában vagyunk.
(Természetesen ez bonyolultabb állításoknál nem így működik. )
Leírtam az adott szinten logikus kérdésemet:
Mit értesz az alatt, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára állandó? Nem válaszoltál értelmesen.
Leírtam azt is, hogy szerintem, hogy van ez. És ahogy Pitagorasz tételénél sem számít, hogy Gausnak mi erről a véleménye, itt sem számít sem Einstein, sem Jánossy, sem Lorentz. Természetesen nem plágium hivatkozás nélkül felhasználni azon gondolataikat, amelyekkel egyetértünk.
bajai 2011.04.02. 21:32:30
Te is nagyon jól tudod, de már korábban is írtam:
Nevezetesen minden megfigyelő úgy építi fel az idő és térmértékeket, hogy a fénysebesség állandósága teljesüljön.
Vagy nem erre gondoltál? Szerinted nem mérhetem a maratoni távot km-ben is, meg mérföldben is?
Vagy arra gondoltál, hogy különböző rendszerekben a természettörvények nem azonos alakúak? Te is tudod, hogy de igen.
Vagy tényleg nem ugyanazt mérik, hiszen az egyik szerint az ebben rendszerében terjed izotróp a fény, a másik szerint meg abban?
Tudok még más változatot is, de minek.
Most akkor miről is beszélgessünk ezen a felületes szinten?
Tgr 2011.04.02. 21:44:50
Nyilván minden megfigyelő csak a saját mérőberendezését használhatja (kivéve, ha mindannyian egy időben egy helyen tartózkodnak, de ebben az esetben nincs igazán értelme több megfigyelőről beszélni), vagyis mindegyiknek megvan a maga mértékegységrendszere, hiszen a mértékegységek azok, amiket a mérőberendezésed egységnyinek mér.
A különféle mértékegységrendszerek között megfeleltetést lehet felállítani valamilyen alapon, de ez a megfeleltetés már nem a valóság, hanem az elmélet része, és akkor már nem arról vitatkozol, hogy melyik mérés valóságosabb, hanem hogy melyik megfeleltetés "elméletesebb" (intuitívebb, például).
Pl. a másodpercet valamilyen részecskefizikai jelenség időtartamával szokták definiálni. Mivel mindegyik megfigyelőnek külön részecskéje van, amivel az időtartamokat méri, az, hogy ugyanazt a mértékegységet használják, nem a valóságról tett állítás, hanem a mértékegységeik közötti megfeleltetés definíciója. Ha úgy definiálod, akkor ugyanazt használják, ha meg nem, akkor nem.
bajai 2011.04.02. 21:50:47
vegyük a klasszikus ikerparadoxont:
A és B álljanak egymás mellett.
B távolodjon A-tól állandó sebességgel majd forduljon meg és térjen vissza, szintén állandó sebességgel A-hoz és álljon meg.
Vegyünk fel még egy C és egy D megfigyelőt is, amelyek végig egyenletesen mozognak, úgy hogy C a távolodás, D a közeledés során együtt mozog B-vel. Mi történik?
Mit tudunk mondani az indulás, a fordulás és a visszaérkezés pillanatairól,valamint a távolodás és a közeledés szakaszairól?
bajai 2011.04.02. 21:58:05
Nyílván. De definiálhatok magamnak olyan mérőrendszert is, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a fény sebessége anizotróp, oly módon, hogy egy adott x irányban a nagysága c+vx, ahol c állandó, vx pedig egy állandó v vektor x irányba eső komponense.
Tgr 2011.04.02. 22:08:46
Az nem világos, hogy hova akarsz kilyukadni mindezzel.
bajai 2011.04.02. 22:27:13
Pedig világos. Tettem egy provokatív állítást:
Az elterjedt elmélet a természetes fogalmak és logika megerőszakolásán keresztül amatőr körökben legtöbbször hitvitákhoz vezet. Népszerűsége is erre vezethető vissza. Mindenki büszkélkedik, hogy ő aztán érti.
Ezzel szembeállítottam, hogy van olyan elmélet amelyik ekvivalens, de hétköznapi fogalmakkal operál és így véleményem szerint egyszerűbb (, hogy a occam-ozásokra is válaszoljak).
Várom, hogy valaki vitába bocsátkozzon, hogy én is tisztábban lássak.
Te sem fogalmazol világosan:
Egyet értesz-e és ha nem miért nem, abban, hogy a a spec.rel. szokásai szerinti rendszerekben az egyes megfigyelők más és más mérési rendszert használnak és az összefüggések (Lorentz) az ezek közötti átszámításokra szolgálnak?
bajai 2011.04.02. 22:39:23
Természetesen pongyolán foglamaztam és továbbra is úgy fogok, hiszen itt nincs helye hosszú precíz mondatoknak, ha feltehető, hogy anélkül is érthető a mondandóm.
Szerintem te is érted, hogy a példám arra céloz, hogy
lehetséges két egymáshozképest v sebességgel mozgó rendszerben olyan mértékrendszert felvenni, hogy az idő ne transzformálodjon stb.
Sőt az összes rendszerben mérhetünk ugyanígy, egy önkényes alaphoz igazodva.
Szerintem ez triviális, de úgy gondolom, hogy sokaknak sokkoló lehet.
sztrugackij 2011.04.02. 22:45:35
Ki méri az időt?
Kinek az idejét (óráját) használjam?
A,B,C vagy D óráját?
bajai 2011.04.02. 22:51:59
Magánügy. Most nálad pattog a labda. De szerintem a fizikai valóságot írd le minden kijelentésedben.
(Természetesen én is el fogom mondani a magam változatát.
Azt azért előrebocsátom, hogy szerintem csak az létezik, ami bárhonnan nézve ugyanaz.)
Tgr 2011.04.02. 23:13:12
Egyet értesz-e és ha nem miért nem, abban, hogy a a spec.rel. szokásai szerinti rendszerekben az egyes megfigyelők más és más mérési rendszert használnak és az összefüggések (Lorentz) az ezek közötti átszámításokra szolgálnak?"
Pedig teljesen világosan fogalmaztam: *minden* megfigyelő más mérési rendszert használ, a sajátját. Felállíthatsz valamilyen ekvivalenciát ezek között a rendszerek között, és attól függően, hogy ezt hogyan teszed, más modelleket kapsz. (Persze mindkét modell minden esetben ugyanazokat a jóslatokat adja, de a matematikai reprezentáció más lesz.) A fizikusok többsége azt tartja intuitívnek, amikor minden megfigyelő lokálisan értelmezhető, alapvető fizikai jelenségeket ér, mint pl. egy atom rezgéseinek a száma, és az ekvivalencia a Lorentz-transzformáció; te meg azt tartod intuitívnek, amikor az ekvivalencia egyszerűen az, hogy ugyanazt a számot olvassák le a műszeren, és maga a mérési eljárás valami meglehetősen bonyolult dolog, amikoris először megméred a mondott alapjelenségeket, aztán a mérési értéken végrehajtasz egy olyan transzformációt, aminek az a célja, hogy ugyanazt lássa mindenki a műszeren (és mellesleg az elvégzéséhez nemlokális adatokra van szükséged). Ez végülis ízlés dolga. Van, akinek az a természetesebb, ha a jobb kezével vakarja meg a jobb fülét, van akinek meg az, ha a bal lábával.
sztrugackij 2011.04.02. 23:19:20
Sajnos már a stílusodon is kiütközik.
Kérdésedre válaszolva,a fénysebesség állandósága azt jelenti,hogy az álló,illetve mozgó megfigyelők is ugyanannyinak mérik a fénysebességet.
Más szóval a Galilei-féle sebességtranszformációt nem lehet a fénysebességre alkalmazni.
Azt hittem ez elég triviális a Michelson-Morley kísérlet óta.
Ami pedig azt a gondolatot illeti,hogy mindegyik szereplőhöz egy saját időt rendelsz ,rendben van csak éppen az egymáshoz képest mozgó megfigyelők nem fognak egyetérteni abban,hogy mely események egyidejűek.Ami már a relativitás elvének egyik következménye.
Te, ugyanúgy ahogy Lorentz,helyi időt (és mérést) rendelsz mindenkihez.
Einstein pedig megelégszik eggyel és onnan vezeti le a téridő tulajdonságait.
Ha A-t,B-t,C-t és D-t külön kezeled nincs baj,mindegyik a saját ideje szerint viselkedik.
De ha az egyik mozog,soha nem fognak egyszerre látni egy eseményt.És a harmadik sem.
Tehát ki dönti el az egyidejűséget?
Isten? Ő lehet.
sztrugackij 2011.04.02. 23:26:23
Nem csodálom,hogy passzolod a kérdést.Ott van elrejtve a lényeg,amivel nem vagy képes szembesülni.
"Azt azért előrebocsátom, hogy szerintem csak az létezik, ami bárhonnan nézve ugyanaz."
A fénysebesség pont ilyen!
sztrugackij 2011.04.02. 23:38:54
Az étert leszámítva működőképes és helyes modell.
De miért kellene elvetni az Einstein-elméletet?
Nem működik? Nincs bizonyítva?Hamis képet ad a valóságról?
Szóval nem értem bajai ellenséges hozzáállását ehhez az elmélethez.
Neki az tetszik ,lelke rajta!
bajai 2011.04.03. 09:10:13
A j. b..... k.... a....!!!!!!!!!
Kettőnk közül te vagy aki passzolod a kérdést.
De ha kívánod,: Rendben, akkor írd le úgy hogy A, B , C és D is méri az időt.
Egyelőre te vagy az is aki kettőnk közül valamelyik elméletet elveti.
Hajlandó vagy végre tényleges válaszokat adni vagy fejezzük be?
Tehát: ikerparadoxon.
A,B,C és D is definálja a mérési rendszerét a spec. rel-ben megszokottak szerint. Azt, hogy a különböző rendszerek órái egy ritmusban járnak-e nem tudjuk, de bármely megfigyelő (akár egy külső M megfigyelő is) úgy látja, hogy legalább az egyikük órája másképp jár. Eddig gondolom nincs vita köztünk. Várom a következő lépést.
bajai 2011.04.03. 09:15:13
A Galilei transzformáció egy matematikai transzformáció, így természetesen nem lehet a fénysebességre alkalmazni csak megfelelő matematikai konstrukciókra.
bajai 2011.04.03. 09:24:41
Mi az, hogy egyidejűség?
Mint jelent az, hogy az A esemény megelőzi a B-t?
Azt, hogy a A esemény hatással lehet (az érvényesenk tekintett modellünk szerint) a B-re, de B nem lehet hatással az A-ra.
Mit jelent az, hogy egyidejűek?
Azt, hogy egyik sem előzi meg a másikat? Én ezt ketté választanám:
1. Nem hathatnak egymásra: nincs közöttük időbeliség.
2. Kölcsönösen hathatnak egymásra: egyidejűek.
Tehát A és B esemény között az időviszony egyértelmű. Minden megfigyelő ugyanúgy látja:
Vagy az előidejűség, vagy az egyidejűség vagy az időbeliség
hiánya áll fenn.
De inkább térjünk vissza az ikerparadoxonra.
bajai 2011.04.03. 09:36:02
Elbeszélünk egymás mellet és ez már így is fog maradni.
Szerintem, ha van egy mérési rendszerem ami x,y,z,t,q,r,v,d fizikai mennyiségeket mér, akkor ugyanolyan egyszerű
f1(x),f2(y).... stb mennyiségeket mérni. Ahol az f-ek tetszőleges invertálható fügvények.
Tgr 2011.04.03. 11:08:17
Ez persze egy szélsőséges példa; hogy az általad javasolt transzformációk mennyire egyszerűek, azt nézzük meg egy konkrét eseten. Egy nagy sebességű felderítő űrhajó elutazik az Alfa Centauri A-ra, majd onnan a Béta Centaurira. Mind a Földön lévő, mind az űrhajón ülő megfigyelő iszeretné tudni, hogy a két Centauri közötti út mennyi ideig tartott.
A specrelben ennek a megmérése így történik: mindkét megfigyelőnek van egy atomórája, amin a cézium-133 atom állapotátmeneteit tudja mérni. Az űrhajón lévő megfigyelő megszámolja, hány ilyen átmenet volt az indulás és az érkezés között, az eredményt elosztja 9192631770-vel, ennyi másodpercig tartott az út.
A földön lévő megfigyelő egy nagyteljesítményi teleszkóppal figyeli az űrhajó útját, számolja az állapotátmeneteket attól, amikor a teleszkőpon látja, hogy elindul a az Alfáról, addig, amikor azt látja, hogy megérkezik a Bétára, és szintén elosztja az eredményt 9192631770-nel. (A Föld mágneses terének torzító hatásától most az egyszerűség kedvéért tekintsünk el.) Meghatározza a két csillag távolságát (nem egyszerű dolog, de az egyes csillagtípusokra jellemző fényerősségek ismeretében a mért fényességből kiszámítható), ezt elosztja a fénysebességgel, a kettő különbözetét kivonja az órából nyert időtartamból.
Összefoglalva, a mérés bonyolultsága a specrelben: helyi időtartam méréséhez kell egy atomóra (vagy bármi más periodikus, állandó sebességű fizikai jelenségen alapuló időmérő műszer). Távoli időtartam méréséhez ezen felül még tudni kell a távolságot is mértni.
Hogyan nézne ki ugyanez a te rendszeredben?
Tgr 2011.04.03. 11:13:42
Mint jelent az, hogy az A esemény megelőzi a B-t?
Azt, hogy a A esemény hatással lehet (az érvényesenk tekintett modellünk szerint) a B-re, de B nem lehet hatással az A-ra.
Mit jelent az, hogy egyidejűek?
Azt, hogy egyik sem előzi meg a másikat? Én ezt ketté választanám:
1. Nem hathatnak egymásra: nincs közöttük időbeliség.
2. Kölcsönösen hathatnak egymásra: egyidejűek.
Tehát A és B esemény között az időviszony egyértelmű. Minden megfigyelő ugyanúgy látja:
Vagy az előidejűség, vagy az egyidejűség vagy az időbeliség
hiánya áll fenn."
Egyrészt az "érvényesenk tekintett modellünk szerint" kitétel itt némileg furcsa. Az, hogy két esemény hathat-e egymásra, a fizikai valóság része; a modell megválasztása nem szabad, hogy befolyásolja (feltéve, hogy helyes modellekről beszélünk).
Másrészt két esemény csak akkor hathat kölcsönösen egymásra, ha egy időben, egy helyen történnek, tehát e szerint a definíció szerint egyidejűség mint olyan lényegében nem létezik.
bajai 2011.04.03. 11:50:56
Tévedsz. Két esemény vagy hat egymásra vagy nem. Az hogy hathat-e pedig jelenleg a fénysebességű hatás maximális voltából, tehát egy modellból, származtatjuk.
@Tgr: Másrészt két esemény csak akkor hathat kölcsönösen egymásra, ha egy időben, egy helyen történnek
Ez így van. Csak ilyen események lehetnek egyidejűek. Térszerű eseményeknél az egyidejűség bevezetése tartalmatlan, nem a valóságot a modellt tükrözi.
Vagy nem?
bajai 2011.04.03. 14:10:49
Ha igaz nem igazán értem, hogy miről is van szó. De megpróbálom közelíteni.
Ne csak egy űrhajó menjen A-ból B-be, induljon egyszerre több űrhajó. Az U1, U2... űrhajók mind megmérik a saját órájukkal, hogy mennyi ideig tartott az útjuk. Ezen mérések alapján nem lehet eldönteni, hogy az űrhajók milyen sorrendben értek célba.
A földön különböző megfigyelők egymástól független mérik az egyes űrhajók útidejét.
A mérési eredményeik alapján egyértelmű az érkezési sorrend.
Az egyes űrhajók más és más mérési rendszerben mértek, az egyes rendszerek közötti átszámítás bonyolult vagy nem is ismert. A földi megfigyelők egyetlen rendszert használtak.
Mi a vita tárgya?
Tgr 2011.04.03. 15:25:14
Na de mi lenne az a transzformáció?
"Két esemény vagy hat egymásra vagy nem. Az hogy hathat-e pedig jelenleg a fénysebességű hatás maximális voltából, tehát egy modellból, származtatjuk."
Az, hogy két esemény hat-e egymásra, a valóságra vonatkozó tény, amit egy alkalmas kísérlettel el lehet dönteni. Azt állítod, hogy a specirel és a lorentzi modell más tényeket jósol, és ezért egy kísérlettel el lehet dönteni, hogy a kettő közül melyik a helyes? Ha nem, akkor nem értem, hogy állíthatod, hogy a modelltől függ, hogy hatnak-e egymásra.
"Térszerű eseményeknél az egyidejűség bevezetése tartalmatlan, nem a valóságot a modellt tükrözi.
Vagy nem?"
Az tény, hogy a modellt tükrözi (speciális esete a mértékegységek megfeleltetésének, amiről fentebb írtam), de miért lenne tartalmatlan? Az az állítás, hogy "New Yorkban most délután három van", szerintem nagyon is tartalmas.
bajai 2011.04.03. 15:59:39
Éreztem, hogy nem értelek. Fogalmam sincs, hogy mi a kérdés?
Próba válasz: Tetszőleges tranformáció, ami a probléma leírását segíti. Például a mérési eredmény bináris értékké konvertálása: igen vagy nem.
(Időben ért-e az űrhajó a célba vagy késett.)
@Tgr: a specrel és a lorentzi modell
Megint nem értem. A specrel-nek több ekvivalens modellje és létezik.
Az hogy az események hatnak-e egymásra az tény.
Viszont azt sem állítottam, hogy a hatás lehetősége modelltől függ. (Most viszont állítom: a modelltől függ.) Pusztán azt állítottam, hogy modellből vezetjük le.
Például én nem lehetek hatással a föld túloldalán egy perc múlva bekövetkező földrengésre. Viszont ha a modell az, hogy bármikor küldhetek üzenetet, mondjuk interneten bárhová, ami 10 mp alatt megérkezik, valamint aki egy bekövetkező földrengés helyén tartozkodik az hathat a földrengésre akkor... .
@Tgr: Az az állítás, hogy "New Yorkban most délután három van", szerintem nagyon is tartalmas
És mégis mi a tartalma? (Ugye klasszikus fizikai modellben vagyunk. A hatás a mérési pontosságon belül végtelen sebességel terjedhet, tehát az egyidejűség esetünkben jól értelmezett.)
sztrugackij 2011.04.03. 16:18:28
amivel két mozgó test egymáshoz viszonyított(relatív) sebességét szokták kiszámolni.A sebességeket össze kell adni vagy ki kell vonni.
Úgy tudom ez a fizika tárgykörébe tartozik.
Ez érvényes még nálad vagy erre is tudsz jobbat?
Visszatérve az ikerparadoxonra,
a lényeg az összehasonlításon van. Ebben rejlik a paradoxon.
A és B (az ikrek) szinkronizálják az óráikat.A űrutazásra indul bizonyos sebességgel( a kísérőkre nem értem mi szükség van),majd megfordul és visszatér B-hez.Összehasonlítják az óráikat és látják,hogy A órája gyök alatt 1-(v/c )négyzet faktorral fog kevesebbet mutatni.
Ezzel mi a bajod?
A relativitáselmélet szerint az időtágulás magának az időnek a jelensége.
Az egyetemes téridőé.
Választhatsz magadnak olyan időt és mértékegységet amilyet akarsz,az egésznek nincs jelentősége addig amíg egy másikéhoz nem hasonlítod.
Akkor viszont a relativisztikus hatásokat figyelembe kell venned.
Ehhez használhatod akár Lorentz képletét is.
Hol olvastad nálam,hogy elvetem a Lorentz-elvet? Éppenséggel kihangsúlyoztam a létjogosultságát.
Mitől vagy dühös és trágár?
Ha annyira okosnak tartod magad,miért nem magyarázod el egy ilyen hülyének ,mint én,hogyan is szólna ez a te elképzelésed szerint?
Valamint azt is megkérdezném tőled,miért nem tartod helyesnek Einstein elvét?
Tgr 2011.04.03. 16:52:12
Azzal kezdtél, hogy te az áltrellel szemben valamilyen alternatív (Jánossy-féle?) modellt preferálsz, én erre rákérdeztem, hogy mérnéd meg ebben a modellben az űrhajó menetidejét. Azt, hogy "elvégezzük ugyanazokat a méréseket, aztán végrehajtunk valamilyen közelebbről meg nem határozott transzformációt", némileg kitérő válasznak érzem.
"Viszont ha a modell az, hogy bármikor küldhetek üzenetet, mondjuk interneten bárhová, ami 10 mp alatt megérkezik, valamint aki egy bekövetkező földrengés helyén tartozkodik az hathat a földrengésre akkor... ."
Te valami olyasmit nevezel itt modellnek, amit nem annak szokás nevezni. A modell az eszközrendszerünk annak leírására, hogy egy tetszőleges rendszerben hogyan terjednek a hatások és hogyan végezhetőek a mérések, nem az, hogy egy-egy adott rendszer mit tartalmaz. Nyilván a szónak valamilyen szélsőségesen tág értelmében az is egyfajta modell, hogy a Föld valóban létezik, és nem csak egy tartályban úszó agy vagy, amin univerzumszimulátort futtat valaki, de ha te elkezdesz a specrel mérésrendszeréről beszélni, akkor mindenki adottnak fogja venni a szélsőségesen tág értelemben vett modellnek azt a részét, hogy az univerzum tényleg létezik, és vannak megfigyelők, és ők tudnak egymásnak fénysebességgel üzeneteket küldeni stb, és a specrel (és alternatívái) matematikai leírására fog koncentrálni. Ha nem ezt akarod, akkor légy szíves határozd meg előre, hogy miről beszélsz, mert különben félreértésekbe és kapufatologatásba fulladunk.
"És mégis mi a tartalma [a 'New Yorkban most délután három van' állításnak]?"
Pl. hogy ha a New York-i haveromra rá akarok csörögni, akkor nem fog elküldeni az anyámba, amiért az éjszaka közepén felvertem.
Áramlat_ 2011.04.03. 19:27:30
témakör: a tudomány nem képes "abszolút igazságokat" állítani.
$$$
A felsorolt példátok alapján
ti szerintem ezt értitek "abszolút igazság" alatt:
"olyan elmélet,
-ami hosszú történelmi időszakon keresztül jól megalapozott,
-viszonylag védett az empirikus cáfolattal szemben,
-széles körű alkalmazásokkal rendelkezik,
-és rendkívüli befolyást gyakorol különböző tudományos területekre.
”
Én az "abszolút igazság" alatt:
- cáfolhatatlan, tökéletes
- a térben és időben általános igazság ...
- végtelen valószínűséggel és végtelen bizonyossággal rendelkezik,
amit végtelenül erőss bizonyítékkal tudunk támogatni.
++++++++++++++++++++++++++++++
matematikának sincs abszolút igazsága ..
és az eredeti állítással kapcsolatban
szinte mindig tudunk tenni egy olyan Gödeli állítást,
ami megakadályozza, hogy abszolút igazságot hozzunk létre.
pl.
azt tudjuk, hogy bizonyítható: 2 + 2 = 4
de "bizonyítható-e, hogy nem bizonyítható, hogy kettő meg
kettő az öt? Merő döbbenet: nem bizonyítható!"
hps.elte.hu/~kutrovatz/Boolos.pdf
++++++++++++++++++++++++++++++
tudományos igazságkereséssel kapcsolatban érdemes átnézni:
"Method for finding scientific truth"
www.indiana.edu/~educy520/readings/strobel99.pdf
- Nem számít mennyi bizonyítékunk van , ettől még lehet hamis a következtetés
- egy tudományos hipotézist, csak meg lehet erősíteni,
de sohase lehet bebizonyítani, hogy abszolút igazság.
- ...
++++++++++++++++++++++++++++++
Ha még mindig ragaszkodik valaki a dogmáihoz
a tudományos abszolút igazsággal kapcsolatban az a filozófusokat
tanulmányozza..
A tudomány-háború (A dogmatikusok és a szkeptikusok közti harc )
- A szkeptikusok nem hiszenk az abszolút tudásban,
és a tudományos világkép dogmáiban, mivel szerintük ezt nem lehet bizonyítani.
- a szkeptikusok szerint a megismerés
egyetlen módszere sem juttathat bennünket tévedhetetlen tudás birtokába.
Karl Popper: a racionalizmus nem más, mint “az észbe vetett irracionális hit” :-D
hps.elte.hu/~kutrovatz/sciwar.html
++++++++++++++++++++++++++++++
és a mégextrémebb megállapítás:
-(Feyerabend): A tudomány racionalitásának felszámolása
"„Sem Lakatos, sem senki más nem bizonyította be,
hogy a tudomány jobb lenne, mint a boszorkányság,
és hogy a tudomány racionálisan jár el.
A mi tudomány melletti választásunk szimpátiákon és nem érveken
nyugszik … (ami nem azt jelenti, hogy a szimpátiákon alapuló döntések ne volnának
körülvéve és teljesen lefedve érvekkel,
mint ahogy például egy szelet ízletes húst vehetnek körül és boríthatnak el teljesen a legyek).
Nincs semmi okunk rá, hogy e végkövetkeztetéstől levertek legyünk.
Végül is a tudomány a mi termékünk – nem pedig urunk;
tehát velünk szemben alázatosnak és nem
kívánságaink zsarnokának kell lennie.”"
epa.uz.ua/00000/00011/00034/pdf/5sebo.pdf
bajai 2011.04.03. 19:42:21
1. Tekintve, hogy a két modell ekvivalens, nem értem a kérdést.
Természetesen mindkét modellben minden mérést ugyanúgy kell elvégezni.
2. Modell :
www.inf.u-szeged.hu//tanszekek/szamitastudomanyalapjai/logika.pdf
Természetesen, ha mindent előre feltételezettnek veszel, ami épp a vita tárgya, akkor nincs miről beszélni.
Nem kívánok senkit meggyőzni, azt remélem, hogy a végére sikerül tisztábban látnom. Győzzetek meg ti. Szabad a pálya.
A kiindulás az, hogy a fizikai valóságot leíró állítások nem képezik vita tárgyát csak az interpretáció.
Pontosabban nem tudom meghatározni: ikerparadoxon részletes leírása, középiskolás fokon, a jelenségeket elfogadva, de a szokás interpretáció melletti eleve elköteleződés nélkül.
Véleményem szerint a mellékágon már tettem egy olyan állítást, amelyik tudomásom szerint nem egyezik meg a hagyományos állásponttal, de ezt sem meg nem @sztrugackij: ertősítetted sem nem cáfoltad.
Tehát különböző inercia rendszerekben más és más a mérési rendszer. A mérési eredmények közötti átszámolási formula a Lorentztrafó.
(Ebből a fény izotróp terjedésére teljesen más következik, mint amit feltehetőleg állítatok. A több űrhajós példámat is ignoráltad.)
A New Yorkon meg hiába erősködsz. Mert a még nincs három óra és a nemrég múlt három óra is ugyanarra az eredményre vezet. Tehát nem az egyidejűség a lényeg.
bajai 2011.04.03. 19:51:58
Látom, hogy reménytelen.
Na, azért próbáljunk egy lépéssel tovább lépni az ikerparadoxonban.
Tehát B A mellet álldogál, majd amikor odaér C, csatlakozik hozzá. Legyen ez az ABC esemény. Eztán B C melett álldogál, majd amikor odaér D, csatlakozik hozzá. Legyen ez a BCD esemény. Ezután B D mellett álldogál, majd amikor odaér A, csatlakozik hozzá. Legyen ez az ABD esemény
Melyik állítás a helyes esetleg indoklással:
1. Szimmetria okokból ABC és BCD és ABD események ekvivalensek, így mindhárom esetben ugyanaz történik.
2. Csak ABC és BCD eseményekre áll a szimmetria, így ebben a két esetben történik pontosan ugyanaz.
3. Nincs itt semmi szimetria. Mindhárom esetben más és más történik.
4. Más a helyzet. Mégpedig: ......
sztrugackij 2011.04.03. 20:11:17
Itt a hiba a Lorentz modellben
Ez az önkényes alap egyrészt nem létezik(Lorentznél az éter,nálad egy mindentől független koordináta rendszer),másrészt nincs rá szükség,ha egységes téridőt alkalmazunk.
Egyszerűbb és tetszetősebb,nem feltételezi egy önkényes tényező bevezetését.
Van két mozgó tárgyunk saját órával,egyikük mozog.Hasonlítsuk össze a kettőt.Pont.
Nincs szükség U1 U2 megfigyelőkre és külön mértékrendszerre.
Megkapjuk a téridő viselkedését.
Lehet,hogy a te kifinomult elméd nem éri be ennyivel , dolgozz ki egy jobbat.
"Mit hőbörögsz. Egyetlen önálló gondolatot nem adtál elő. Most is a wikipédiából kopiztál. Mindenféle nevekkel, meg állításokkal dobálódzól.
Hogy megvilágítsam:
Nem hiszem el Pitagorasz tételét."
Csak nem azt akarod mondani,hogy te önálló gondolatként újra felfedezted a Lorentz-elvet?
Vagy Jánossyét?
Én soha nem önálló gondolatként aposztrofáltam az írásaimat.
Lorentzet azért idéztem,hogy tisztában légy azzal ,hogyan vélekedik maga az elmélet kidolgozója a rivális elméletről.
Önálló gondolkodást kérsz számon rajtam,meg ,hogy ne dobálózzak a nagy nevekkel.
A relativitás elvnél kire hivatkozzak?
Tom Cruise-ra?
sztrugackij 2011.04.03. 20:23:47
Nem tudom ,mit akarsz ebből kihozni,de határozd meg pontosabban a mondataidban az alanyt.
Ha C csatlakozik,akkor "hozzájuk".
Ki csatlakozik kihez?
Figyelj,akárhogy fogsz érvelni ,előbb utóbb úgyis el fogsz jutni a Lorentz-elv gyenge pontjához.
De lássuk.
bajai 2011.04.03. 21:32:15
Mivel nem C csatlakozik ezért nem is hozzájuk.
Nyilván Béla csatlakozik Ceciliához. Ha nyelvtanilag ez neked nem világos, akkor is láthatnád, hogy ez csak az eredeti feladat leírása más szavakkal.
@sztrugackij:De lássuk.
Mármint lássuk a kérdésemre adott válaszodat. Tehát 1,2,3 vagy 4 ?
@sztrugackij:Épp most döntik meg Einstein relativitás elméletét!
Kik?
bajai 2011.04.03. 21:36:19
Vagy Jánossyét?
Ha ez megnyugtat, egyiket sem ismerem közelebbről.
sztrugackij 2011.04.03. 22:28:47
B hogy kerül D- hez,és A miért ér oda hiszen eddig csak annyit tudtam róla,hogy ,idézem:"Tehát B A mellet álldogál,"
"álldogál" és" csatlakozik" ezek nálad mit takarnak?
Nem lenne egyszerűbb, ha leírnád ki mozog?
Esetleg egy érthetőbb megközelítés?
Nem szeretnék lemaradni az évszázad újabb felfedezéséről.
Egészen biztos,hogy nem tudod kijelentő mondatokkal megfogalmazni a lényeget?
Ne kínozz azzal,hogy megpróbálsz rávezetni,beérem az egyszerűsített változattal.Tudod, mint az,hogy a fénysebesség minden vonatkoztatási rendszerben állandó.
KenSentMe 2011.04.03. 22:32:44
"amit végtelenül erőss bizonyítékkal tudunk támogatni."
Attól, hogy valami abszolút igazság, nem biztos, hogy léteznek rá végtelenül erős bizonyítékok. Lehet, hogy számunkra elérhetetlen magasságban van, és nem tudunk hozzáférni. Attól, hogy valami igaz, nem biztos hogy vannak rá bizonyítékok. Olyan ez, mint egy tökéletes gyilkosság - a tanúk meghaltak, a bizonyítékok elégtek, csak én tudom, hogy én voltam.
Aztán vegyük pl. ezt a "Nem bizonyítható, hogy nincs bizonyítás rá, hogy 2+2=5" dolgot". Na most, ha üres a markunk, aztán fogunk két kavicsot, aztán megint másik kettőt, és utána belenézünk a markunkba, akkor mindig négy kavics lesz benne. Tehát 2+2=4 és nem 5 és nem 10. Ez a vacakolás a logikával itt csak annyit jelent, hogy elvileg nem zárható ki, hogy az elfogadott matematika keretein belül egyszer előáll valaki egy trükkös bizonyítással, hogy 2+2=5, és ezáltal majd kimutatja, hogy az egész matematikai felépítmény bugos valahol. (Hiszen a kezünkben sose lesz se 5, se 6, se 12 kavics, innen tudjuk, hogy a válasz 2+2=4, ha valaki mégis kimutatná egy 15 oldalas hibátlan bizonyítással, hogy 2+2=5, csak a matek lehetne ludas. A 2+2=4 attól még egy abszolút igazság!)
Tehát a tudomány arra képtelen, hogy az általa talált igazságok abszolút voltát bebizonyítsa véglegesen, ez igaz. Igazságokat találhatunk, de azt nem tudjuk kizárni, hogy nem tévedtünk-e valahol. Ez szomorú dolog.
Viszont az még szomorúbb, hogy míg a tudomány önmaga által felderített korlátait ilyen hosszasan idézed, addig szerinted a vallás meg hozzáfér az abszolút igazságokhoz.. csak gratulálni tudok.. hogy férne hozzájuk?
Például a jelenlegi fizikában úgy tűnik, hogy örökmozgó elvileg sem létezhet a Noether-tétel miatt. Simán lehet, hogy az energiamegmaradás törvénye vagy a termodinamika törvényei abszolút igazságok, és nem azért, mert a tudomány a maga szegényes eszközeivel ezeket kikalkulálta, hanem csak úgy.
Azt mondanám neked, hogy: ha úgy képzeled el, hogy a tudomány gyártja az igazságokat, akkor igazad van, ez a gyár tökéletlen és gyanús. Ha viszont úgy képzeled el, hogy a tudomány felfedezi az igazságokat, akkor lehet, hogy olykor téved, de még mindig a tudomány expedíció a legsikeresebbek az igazság kiderítésére, nem a javasemberek meg a látó csodaguruk hagymás képzelgései.
(Feyerabend külön megérne egy misét, amikor én először olvastam az irományait, eszembe jutott, hogy esetleg csak szeretett volna írni valami maróan szarkasztikusat, és az elméleteit csak viccnek szánta.. ilyen szempontból zseniálisak az írásai.. a tudományt lenéző felfogás lényegét ragadja meg, szinte írói eszközökkel.)
Tom Benko 2011.04.03. 22:39:19
Tom Benko 2011.04.03. 22:50:23
Az ikerparadoxonról meg csak annyit, hogy az a téridő egyik következménye. Ajánlom figyelmedbe a Litz-Erostyák-féle Fizika III. kötetét, amiben igen szépen leírják, miről is van szó.
bajai 2011.04.03. 22:52:02
Kiinduláskor B A mellett álldogál. Óráik együtt járnak C odaér melléjük. Mutassa ekkor A, B és C órája ugyanazt az értéket (ez nem megkötés). B ekkor startol és C-hez csatlakozik. Azaz most már mellette álldogál, hiszen együttmozognak. Velük szembe jön D. Amikor BC és D találkoznak B érzékeny búcsút vesz C-től és csaltakozik D-hez, aki A felé tart. (Az egyszerűség kedvéért megint B, C és D órai mutassák ugyanazt. Ugye ez csak annyi megkötés, hogy B és C órai együttjártak idilli együttlétük során. Gondolom ezt nem vitatod.)
Most B és D halad együtt. Azaz B D mellett áldogál. Látják ám, hogy A közeledik feléjük. Aztán amikor A odaér B hűtlen lesz D-hez és csatlakozik A-hoz. Ezután már ismét A mellett álldogál.
(Tudjuk, hogy B óraja A órájához képest késik. Mi történt? Miért késik? Ez a következő lépés. Szeretném, ha egyelőre a szimmetriákkal kapcsolatos kérdést tisztáznánk: 1,2,3 vagy 4?)
sztrugackij 2011.04.03. 22:52:57
"Ha ez megnyugtat, egyiket sem ismerem közelebbről."
Ha nem ismered,miért használod?
Honnan szeded,hogy azt kell alkalmazni az átszámolásnál?
bajai 2011.04.03. 23:03:28
Vajon én nem ezt mondtam?
Nincs értelme az egyidejűségnek, a térszerű esetben. Sőt ilyenkor az előidejűség firtatásának sem. A két esemény térszerű: nem lehetséges közöttük hatás. Jól fogalmaztál. Nem mondtad, hogy egyidejűek, csak azt, hogy "nézve egyszerre történik".
Ha a két esemény időszerű, akkor vagy egyidejűek (kölcsönösen hathatnak egymásra), vagy az egyik megelőzi a másikat.
Ezek mind objektíy dolgok. Másszóval az időviszony abszolút. De nem muszáj így fogalmazni, ha valakinak iszonya van az abszolút idő kifejezéstől. A tartalmi rész viszont ez.
Az ikerparadoxont éppen most tárgyaljuk. Segits, hogy ne lépjünk félre.!
Tehát szerinted 1.,2., 3. vagy esetleg 4?
Tom Benko 2011.04.03. 23:09:52
Végszó: Transzformáció - Ha egy rendszerben leírjuk egy fizikai rendszer viselkedését, akkor egy másik rendszerre áttérve a leírást transzformálva megkapjuk az új rendszerben a viselkedést. Azaz a fénysebességre is alkalmazható a Galilei-transzformáció (ami hibás eredményt ad), illetve a Lorentz-transzformáció (ami pedig helyeset). Tájékozódásképpen megemlítem a csoportelmélet fizikai alkalmazásait, pont erről van szó, mit is jelent egy fizikai rendszer transzformációja.
sztrugackij 2011.04.03. 23:14:39
A" velük szembe jön" kitétel miatt B-nek gyorsulnia kell ahhoz,hogy D-hez csatlakozzon és emiatt óráik nem fognak együtt járni.
Most mit csináljak a szimmetriáiddal?
Tom Benko 2011.04.03. 23:14:43
Az abszolút időt nem azért vetem el, mert nem tetszik. Sokkal triviálisabb az oka: értelmetlen a feltételezése.
bajai 2011.04.03. 23:22:53
?? Ugye azt a kérdést te sem gondolod komolyan?
Képzeljük el, hogy egy középiskolában a tanulók jók fizikából. Most értek el a specrel-hez. A kísérleteket már ismerik, a tanár a következtetéseket tárgyalja. Nem szükséges nevekre hivatkozni. És attól, hogy megemlíti Einstein vagy Lorentz nevét a tanulók nem fogják elméteteiket közelebbről ismerni. Például nem kell, hogy a kovariáns, kontravariáns vagy a tenzor fogalmakat ismerjék, az alapokat mégis elsajátíthatják.
Itt tartunk most. Én játszom a diákot, aki nem érti, hogy mi értelme összezagyválni például az egyidejűség fogalmát. Úgy látom, hogy egy fizikai jelenségre magyarázatként logikátlan hittételeket kívánnak belém verni. Hát rajta tanár úrak, lássuk hogy ez nem hit, hanem természettudomány!
Lássuk, hogy megéri lerombolni a térről és időről alkotott elképzeléseket és újat építeni a helyébe!
bajai 2011.04.03. 23:33:14
Szerinted amikor B csatlakozik C-hez nem pontosan ugyanez a helyzet. B áll. C jön. B csatlakozik, tehát gyorsulnia kell.
Visszaérkezéskor dettó.
Hol hibádzik a szimmetria?
Viszont, ha jól értem azt állítod, hogy B és D órai nem fognak együtt járni. Gondold meg mégegyszer. Tehát találkozáskor ugyanazt mutatják. B felgyorsul D-hez. Időugrás van? Mekkora? Csatlakozás után nem mutatják ugyanazt? A különbség viszont állandó-e?
bajai 2011.04.03. 23:39:50
Ez mit is jelent?
@Tom Benko: Basszuskulcs, eltűnt egy szép hosszú hozzászólásom. :(
Én most sorozatban hasonlóan járok. Amikor elküdöm a rendszer kiléptet és a hozzászólás eltűnik. Viszont, amikor ismét belépek akkor megjelenik és elküldhető.
@Tom Benko:csoportelmélet fizikai alkalmazásait
Esetleg tudnál egy linket adni egy jegyzetre?
Tgr 2011.04.03. 23:48:35
Valamiben csak különbözik a két modell, vagy csak azért preferálod Jánossyét, mert a neve szebben cseng? Ne kezdjünk már el azon kergetőzni, hogy mérésnek hívjuk az eltérő részt, vagy mérés utáni transzformációnak, vagy kisnyúlnak.
"Nem kívánok senkit meggyőzni, azt remélem, hogy a végére sikerül tisztábban látnom. Győzzetek meg ti. Szabad a pálya."
Mégis miről? Azzal nyitottál, hogy ismersz egy nemstandard modellt, ami szerinted jobb, de konkrét példán eddig nem voltál hajlandó bemutatni a használatát.
"Véleményem szerint a mellékágon már tettem egy olyan állítást, amelyik tudomásom szerint nem egyezik meg a hagyományos állásponttal"
Elkerülte a figyelmemet, mi volt az?
"A New Yorkon meg hiába erősködsz. Mert a még nincs három óra és a nemrég múlt három óra is ugyanarra az eredményre vezet. Tehát nem az egyidejűség a lényeg."
Nem tudom, mit értesz az alatt, hogy ugyanarra az eredményre vezetsz. Az egyidejűségnek nincs eredménye, az egyidejűség egy definíció, amit bevezethetünk, a példa azt mutatja, hogy hasznos. De nyilván lehetne gyakorlatiasabb példákat is találni, pl. GPS-műholdak óráit valahogy úgy szinkronizálod, hogy a műhold küld egy üzenetet a központnak, visszakapja a pontos időt, és kivonja belőle a kérdés és a válasz közötti idő felét, ezzel megkapod, hogy mi volt a műhold sajátidejében az a pillanat, ami egyidejű volt azzal a pillanattal, amikor a központ megadta a pontos időt.
bajai 2011.04.03. 23:49:46
Ez valahogy nekem kiesik a szövegkörnyezetből. Lehet, hogy az ikerparadoxonos kérdésre adott válaszod?
@Tom Benko: Viszont minden rendszerre érvényes, hogy ha valamelyikben A megelőzi B-t, akkor t(A)<=t(B).
Nos, ha az egyszerre történnek-et úgy érted, hogy azonos (mért)időpontban, akkor a megelőzést is így kell értened. Ekkor viszont nem igaz az állításod. De ezt te is jól tudod. Vagy én értem félre, vagy mást akartál mondani. Esetleg már túl késő van és nem gondoltál bele?
Tgr 2011.04.03. 23:58:35
Feyerabendet általában így szokták értelmezni, amolyan tudóspukkasztónak. Nevezik a tudományfilozófia udvari bohócának is.
bajai 2011.04.04. 00:03:34
Amit eddig az időről elmondtam az például Jánossynál nem szerepel.
Ez alapján az időt egy részben rendezett halmazzal lehet leírni. természetesen ez a halmaz teljesen rendezetté tehető(Szpilrajn tétele).
Minden ilyen rendezett halmazzal történő leírás konzisztens. Természetesen a leírás szempontjából vannak kitüntetett rendszerek, amelyekben a fizika törvényei egyszerűbben kezelhetőek. A specrel többek között ezen kitüntettet rendszerek meghatározására ad eljárást, de ezzel az eredeti értelmezési tartományt csak matematikai értelemben terjeszti ki, tényleges fizikai tartalommal nem ruházza fel.
Tgr 2011.04.04. 00:29:08
Áramlat_ 2011.04.04. 11:36:27
#"Akkor egyáltalán létezik abszolút igazság?"
se kizárni, se bizonyítani nem tudom.
#" Egyébként cáfold meg a következő állítást: Az Euklideszi síkon ...
Egy matematikai bizonyítás mindig rendszerfüggő,
vagyis kellenek hozzá az axiomák is.
de az axiomákról tudod-e bizonyítani,
hogy abszolút igazságok?
másképpen:
Abszolút igazságokat lehet-e találni nem abszolút rendszerekben?
Talán igen, de bizonyítani nem lehet...
#"Itt egyszerűen csak a bizonyíthatóság kritériumairól van szól."
igen, de egy aszolút igazsághoz
- abszolút bizonyítás kell.
Áramlat_ 2011.04.04. 13:45:38
#"Tehát a tudomány arra képtelen, hogy az általa talált igazságok
# abszolút voltát bebizonyítsa véglegesen, ez igaz."
maradjunk ennyiben ..
ennyi volt az eredeti állitás is, amit Csányitól idéztem.
#"Na most, ha üres a markunk, aztán fogunk két kavicsot, aztán megint másik kettőt,"
# és utána belenézünk a markunkba, akkor mindig négy kavics lesz benne.
# Tehát 2+2=4 és nem 5 és nem 10.
# ".. attól még egy abszolút igazság"
relativ.
tételezzük fel, hogy a kavicsaid fotonok - és a kvantumszinten vagyunk.
Ha abszolút igaz lenne az állításod,
akkor mindig 4 fotonnak kellene lennie a tenyeredben.
#"Viszont az még szomorúbb, hogy míg a tudomány önmaga által felderített korlátait
# ilyen hosszasan idézed, addig szerinted a vallás meg hozzáfér az abszolút igazságokhoz.
# csak gratulálni tudok.. hogy férne hozzájuk?"
jó kérdés ..
de akármi is ez, szintén nem lehet tudományosan bizonyítani.
Ramanujan szerint őt - Namagiri istennő ihlette meg álmában. :-)
en.wikipedia.org/wiki/Srinivasa_Ramanujan
#"Simán lehet, hogy .. a termodinamika törvényei abszolút igazságok.."
És az is simán lehet, hogy 2 abszolút igazság ellentmond egymásnak.
Ezt nevezik Paradoxonnak. :-)
en.wikipedia.org/wiki/Loschmidt%27s_paradox
#"de még mindig a tudomány expedíció a legsikeresebbek az igazság kiderítésére .."
szerintem ez nem egy univerzális állítás ..
attól függ, hogy milyen területen ...
- Az "Élet értelme?" kérdésnél biztos nem.
- Etikai kérdéseknél sem
- Művészeti kérdéseknél szintén
- és egy 3 hónapos gyermeknél sem.
sőt a tapasztalati tudásból ( ami lehet akár kézrátétel is )
lehet később tudományos tudás.
sztrugackij 2011.04.04. 14:00:03
Egyszerűen minden ponthoz egy helyi időt rendelsz és a visszaútnál az A idejét egy ugyanilyen helyi időként rendeled B-hez?
A és B induláskori közös ideje nem lesz ugyanaz a visszaérkezés utánival.
Az ő órájukat (vagy sebességüket)eggyel többször kell szinkronizálnod.
sztrugackij 2011.04.04. 14:45:20
Mielőtt dühbe gurulnál ,előrebocsátom,hogy nem kell vele egyetértened,sőt tetszenie sem kell.
Egyszerűen,a tisztán látás céljából fogalmazd át a te látásmódod szerint azt a részt (vagy az egészet),amelyre te egy szebb,érthetőbb magyarázattal tudsz szolgálni.
Írd meg,hol van az a pont ,ahol te ,Einsteintől eltérően,más megközelítést alkalmazol.
Hátha megértem!
bajai 2011.04.04. 17:20:37
No, ne. Ezt nem állította senki, eddig más állítások szerepeltek.
De félre a viccel. Nem szállnál-e be az ikerparadoxon tisztázásába, mert nem haladunk.
@sztrugackij: Ez a jelenség az idődilatáción alapul, a mozgó óra lassabban jár, mint az álló.
Ezt viccnek szántad vagy komoly? A mozgó óra mióta jár lassabban, mint az álló? Ezt fejstd ki légyszíves, mert nem értem. Van két óra az egyik mozog (mihez képest) a másik áll. Gondolom mindkettő specrel. óra. Így nem megállapítható, hogy melyik a lassabb. Mégis azt mondod, hogy lassabban jár.
(Ezt majd én fogom mondani, ha egyáltalán eljutunk oda.)
bajai 2011.04.04. 17:28:14
Nem tudom, hogy mit látsz.
Amikor B elindul és csatlakozik C-hez, akkor sebessége v-vel változik.
Amikor B elválik C-től és és csatlakozik D-hez akkor a sebessége 2v-vel változik (tegyük fel, de mindenképpen v-nél többel).
Amikor B eléri A-t és ismét csatlkozik hozzá a sebessége ismét v-vel változik. Azaz az indulás és az érkezés szimmetrikusak, a fordulásnál a különbség annyi, hogy ott nagyobb a sebességváltozás
Ez így van-e?
bajai 2011.04.04. 17:29:42
A,B,C, és D óráit is csak egyszer kell szinkronizálni, az elindulás előtt.
bajai 2011.04.04. 17:50:27
Bebizonyítandó: Létezik olyan irracionális szám, amelyiknek létezik olyan irracionális hatványa, ami racionális. Azaz létezik olyan A és B hogy A-nak B-edik hatványa racionális.
Bizonyitás:
Legyen X=négyzetgyök(2)
Ha X-nek X-edik, hatványa racionális, akkor A=X, B=X
Ha X-nek X-edik hatványa irracionális, akkor
A= X-nek X-edik hatványa
B=X
Hiszen ekkor A-nak a B-edik hatványa 2.
Tehát nem tudom, hogy melyik szám a jó, de az egyik biztos.
KenSentMe 2011.04.04. 19:41:43
Első gondolatkísérlet:
Legyen egy óra rögzítve a tér egy adott "A" pontjába, egy másik pedig járjon be az ebből a pontból kiinduló és ebbe a pontba érkező körpályát állandó sebességgel. Mikor visszaérkezik, az "A" pontban ránézünk az órákra, és azt látjuk, hogy a mozgó óra kevesebbet mutat.. ergó "lassabban járt".
Másik kísérlet: állok egy helyben, van a kezemben egy óra, és a közelemben köröz egy nagyon kis sugarú (mondjuk néhány méter sugarú) pályán egy űrhajó közel fénysebességgel (nyilván elképesztő centipetális erő hat az űrhajóra, de tegyük fel, hogy bírja a szerkezete). Ez az űrhajó olyan spéci ráadásul, hogy van rajta egy automatikus óra, ami másodpercenként felvillant egy lámpát, ami a tér minden irányába sugároz. Na most én figyelem ezeket a felvillanásokat nyugalmi helyzetben a köröző űrhajó közelében, és azt tapasztalom, hogy nagyobb időtartam telik el két felvillanás között, mint ahogy az én órámon két másodperc között.. az űrhajó elképesztő sebességgel mozgó órája tehát lassabban jár.
(Ezt a kísérletet valószínűleg a valóságban is el lehetne végezni a részecskegyorsítóban köröző bomló izotópokat figyelve.)
bajai 2011.04.04. 19:59:59
Ez így nekem nagyon jó lenne, csak éppen nem igaz.
Térjünk vissza az felvázolt ikerparadoxonomhoz.
B elmegy A-tól, majd visszatér. Az órája kevesebbet mutat, ergó átlagosan lassabban járt.
Mi az oka, hogy idézőjelbe teszed, azt, hogy lassabban járt?
Most (átlagosan) lassabban járt vagy nem?
KenSentMe 2011.04.04. 20:44:35
Próbáltam a lehető legprecízebben leírni, hogy pontosan mire értik ezt a kifejezést azok, akik használják (Szerintem a metaforáknak van létjogosultságuk.. nyilván, ha egy étteremben valaki elkiáltja magát, hogy "Kérem, pincér, ötös asztal fizetne", akkor nem fog azzal jönni a pincér, hogy "dehát uram, maga hülyeséget beszél, az asztal nem élőlény, nem tud fizetni!" - hanem megérti, hogy a kedves vendég mire utalt, és viszi a cehhet.)
Az ikerparadoxon precízen valahogy úgy értelmezhető, hogy a két iker talált a téridő két pontja között egy-egy eltérő időtartamú utat .. az óráikkal sem lesz semmi gubanc, csak a téridőnek van olyan furcsa fizikája, hogy az út végén az egyik iker fiatalabb lesz a másiknál...
Viszont ha az egyik iker nagy sebességgel rövid körpályán jár körbe-körbe, és a másik iker meg tudja figyelni az óráját, akkor nyilván felkiálthat, hogy "neked lassabban jár az órád, jé, nálad lassabban telik az idő" .. itt ő egy metaforaszerűséget használ arra, amivel az általa megfigyelt jelenséget írja körbe.
(És: azért írtam metaforaszerűséget metafora helyett, mert verstanból nem vagyok annyira penge, mint szeretnék lenni, simán lehet, hogy ezt máshogy hívják.. a "lassan járó óra az űrhajóban" kifejezésben a "lassan járó" szerintem egy metafora, de mindenképpen valami nyelvi eszköz, ami azt írja le, hogy a megfigyelt jelenség hasonlít az óralassuláshoz.)
sztrugackij 2011.04.04. 20:54:53
Milyen típusú szimmetriára gondolsz?
Mi a különbség az alábbi gondolatkísérlet és a tied között?
A űrhajó földi indulással elmegy a legközelebbi csillagig,érjen utol akárkit,csatlakozzon akihez akar,annyiszor gyorsít ahányszor akar,a csillagnál kénytelen lelassítani és visszafordulni.Ekkor újra gyorsítania kell,hogy visszaérjen.
Emlékeztetnélek,hogy ha nem is lassít le teljesen a visszafordulásnál,a mozgás irányának megváltozása egyenértékű a gyorsulással.
Sőt,minél többször gyorsul,annál nagyobb lesz majd a különbség az óráik között)
Visszaér a Földre és az órája kevesebbet mutat a földi óránál.
Ez az ikerparadoxon.
Elküldtem a paradoxon leírását és lehetséges feloldását,de nem reagálsz rá.
Kértelek,hogy magyarázd meg, mi a célod C-vel és D-vel.Mi szükséged van rájuk?
Az ikerparadoxon két szereplőből áll,ne bonyolítsuk feleslegesen.
Nem tudom megérteni ,minek húzod az időt a magyarázattal.
sztrugackij 2011.04.04. 21:09:36
Az egyik legmeggyőzőbb bizonyíték az idődilatációra.
A müonok a radioaktív bomláshoz hasonlóan bomlanak el elektronokra és neutrínókra,átlagban a másodperc kétmilliomod része alatt.
A részecskegyorsítóban a fény sebességének 98%-ra gyorsított müon élettartama tízszer hosszabb.
Ez teljesen valóságos jelenség.
Meg kell jegyeznünk azonban,hogy ez azért van mert mi,nyugvó megfigyelők,a mozgó müon idejét lassabban látjuk telni.
A müon szemszögéből nézve ő "normálisan" viselkedik.
bajai 2011.04.04. 21:26:10
Amíg B eltávolodik A-tól és visszatér hozzá az órája pontosan meghatározott számú ciklust fut be. Ezen ciklusok száma minden megfigyelő számára ugyanannyi (nem csak a teljes útra, de külön az oda- és visszaútra is). A-nak az órája a teljes folyamat alatt (indulástól visszaérkezésig) szintén meghatározott számú ciklust teljesít. Minden megfigyelő ugyanannyi ciklust állapít meg.
Tehát adott idő alatt (az indulás és a megérkezés között) mind A mind B órája minden megfigyelő által ugyanannyinak megállapított ciklust fut be. B órája kevesebbet A órája többet. Ezek után mire alapozod azt, hogy a valóságos eltérés csak "úgy néz ki effektusokból" származik.
B órája átlagosan lassabban jár mint A órája, mert ugyanazon idő alatt kevesebbet ver. Ez objektív tény. Nincs itt semmiféle metaforaféle.
bajai 2011.04.04. 21:38:29
Ekkora marhaságot. Most sírjak vagy röhögjek?
Ideje lenne bevallani, hogy fogalmad sincs arról, hogy mit beszélsz. Gondold át!
Megpróbáltam a lehető legegyszerűbb példát felvázolni. Ne bonyolítsuk.
C-nek és D-nek az a szerepe, hogy világossá tegyék útközben semmi
sem változik. A változások csak a sebességváltozáshoz kapcsolódhatnak.
Induláskor van három szereplő A, B és C. C v sebességgel mozog az egymás mellett álló A,B-hez képest. B csatlakozik C-hez.
Érkezéskor van három szereplő D,B és A. A v sebességgel mozog az egymás mellett álló D,B-hez képest. B csatlakozik A-hoz.
Pontosan ugyanaz a helyzet. Vagy mégsem?
KenSentMe 2011.04.04. 21:56:28
Emlékezz, mit írtál: "A mozgó óra mióta jár lassabban, mint az álló? Ezt fejstd ki légyszíves, mert nem értem. " Szerintem igazad volt, egy mozgó óra tényleg nem lassul le attól, hogy mozog. Az órában nem romlik el semmi, nem fog lassabban járni. Csak a téridő szerkezete olyan őrült, hogyha elkezdünk mozogni benne, akkor A és B téridő pontok között lehet különböző időtartamú utakat tenni. (A 1990. január 13-a Budapest és 2200. szeptember 14-e Miskolc távolságot meg lehet 210 év és 1 perc alatt is tenni.) De ettől az órák nem lassulnak és nem gyorsulnak. Ha kívülről nézem, és tudom nézni, akkor lassulni látszik, igen. Ha belülről nézem, nem lassul.
Vagy akkor hogy értetted ezt a "A mozgó óra mióta jár lassabban, mint az álló? Ezt fejstd ki légyszíves, mert nem értem. " dolgot? Meggondoltad magad?
bajai 2011.04.04. 22:14:41
Én nem gondoltam meg magam. Csak , bár nem értem, és visszaböfögni sem tudom, van némi fogalmam a szokásos elmélet zagyvaságairól. Ezt a zagyvaságot szerettem volna hallani, és meg is
kaptam.
Tehát mégegyszer: úgy mondd el, mintha egy olyan középsikolásnak magyaráznád, aki matekból és fizikából jó, a kísérleti alapokat ismeri, de most találkozik először a relativitáselmélettel . Ugyanakkor tekintélyeket nem tisztel és megszokta, hogy a fizikai törvények a kísérletekből a józan ész alapján származtathatóak. Most kell beléoltani a hitet a titokzatos téridőről. Arról, hogy egy óra járása nem változik, de mégis késik.
Tehát a nevében azt állítom:
Egy zárt görbe menti mozgás során feltétlen kell, hogy legyen valami tényleges, tehát fizikai, változás, különben a végén nem lenne eltérés.
sztrugackij 2011.04.05. 08:58:46
A többszöri és/vagy nagyobb gyorsulás nagyobb sebességet is jelent a nyugvó partnerhez képest.Ez pedig nagyobb eltérést jelent majd az órák összehasonlításánál.Minél jobban megközelíti a fénysebességet,annál nagyobb lesz a különbség.
Ha lehetősége lenne a földi óra megfigyelésére(mondjuk körpályán mozogna),azt látná,hogy a földi óra mutatója őrült sebességgel járna körbe.
Ennyit igazán tudhatnál a rivális elmélet jóslatairól.
"A változások csak a sebességváltozáshoz kapcsolódhatnak."
Ez aztán magvas gondolat! Miféle változások?A mozgás állapot megváltozásán kívül mire gondolsz?
Konkrét fizikai paraméterek változását sorold fel!
Szerintem B-vel a mozgáson vagy gyorsuláson és az ezzel járó relativisztikus tömegnövekedésen kívül semmi sem történik.
Megpróbálom a müon példáján érzékeltetni,bár kétlem,hogy elolvastad azt az írásomat.
A felgyorsított müon élettartamát a laboratóriumban tízszer nagyobbnak mérjük egy nyugvó(vagy inkább lassabban mozgó) társánál.
Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt,hogy a felgyorsított müon élete során mondjuk tízszer több könyvet tudna elolvasni.
A laboratóriumból megfigyelve nem csak az idő múlása,hanem az olvasási üteme is,és minden egyéb az életében ,lassulni látszik.
"Pontosan ugyanaz a helyzet. Vagy mégsem? "
Most én szeretnélek arra kérni,hogy magyarázd el,mint egy középiskolásnak, az ikerparadoxon feloldását,de szigorúan két szereplővel.
"Ugyanakkor tekintélyeket nem tisztel és megszokta, hogy a fizikai törvények a kísérletekből a józan ész alapján származtathatóak. "
Nem mindig lehet a jelenségeket a józan ész alapján megmagyarázni.
A relativitás elmélet pontosan olyan elmélet,amely teljesen felforgatja a térről és az időről alkotott felfogásunkat.
Mellesleg a józan ész igazi csődje a kvantumelmélet, a maga kétréses kísérletével.Ennek ellenére,köszöni jól van,és teszi a dolgát.Pl.egyben tartja a testünk atomjait.
Nem tekintélyelv alapján kell elfogadni őket,hanem figyelembe kell venni , hogyan pótolja a régebbi törvények hiányosságait,milyen jóslatokat tesz és hogyan működik a gyakorlatban.
Úgy tudom ezeket a "zagyvaságokat",ahogy írod,kísérletileg is igazolták.
Neked Einstein-fóbiád van.
Csak nem Murguly György tanítvány vagy?
Vagy személyesen maga a Mester?
bajai 2011.04.05. 10:16:55
Mégis inkább röhögök.
Számold már ki
1. B elindul v sebességgel majd felgyorsul 2 v-re, megfordul és ugyanígy visszatér A- hoz, A megtett út legyen L.
2. B elindul 2v sebességgel megfordul visszatér A-hoz, a megtett út legyen 1000000000000000000000000000000L.
Melyik esetben történt több gyorsulás? Az 1-ben.
Melyikben nagyobb az időeltérés? A 2-ben.
@sztrugackij: Csak nem Murguly György tanítvány vagy?
Most hallom először ezt a nevet.
lorenz67 2011.04.05. 10:31:52
A lényeg szerintem a mérésben van.
Mi csak lassabbnak mérjük(látjuk) a mozgó tárgy óráját.
Egyébként egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelők mindig a másik óráját látják lassúbbnak.
Mielőtt bajai rám ordítaná az ikerparadoxon következményét,miszerint miért marad akkor az egyik iker fiatalabb a másiknál,közlöm,hogy a turpisság a visszafordulásban és a csak egyik szereplőt érintő gyorsulásban van.
Innentől kezdve már nem tekinthetőek egyenrangú mozgásállapotban lévő rendszereknek,és bizony a gyorsabban haladó(mivel gyorsulni volt kénytelen a visszautazáshoz és az újbóli összehasonlításhoz),fiatalabb marad a másikhoz képest.
Brian Greene-nél egyszerűbben ,szerintem senki sem tudja elmagyarázni ezt az effektust.
Lásd egy régebbi kommentemet
lorenz67 2011.04.05. 10:35:05
lorenz67 2011.04.05. 11:15:46
2. B elindul 2v sebességgel megfordul visszatér A-hoz, a megtett út legyen 1000000000000000000000000000000L.
Melyik esetben történt több gyorsulás? Az 1-ben.
Melyikben nagyobb az időeltérés? A 2-ben."
Azt hiszem ,te kissé hülyének nézel,és egyszerű mondatokat sem tudsz értelmezni.Vagy inkább szándékosan értelmezed félre.
A mondatom így szólt(és kopizok ha nincs ellenedre):
"A többszöri és/vagy nagyobb gyorsulás nagyobb sebességet is jelent a nyugvó partnerhez képest"
Hol látod te leírva a gyorsulások tényleges számának jelentőségét.
Maximum az időeltérés pontos kiszámításához szükségesek.
Többszöri kisebb gyorsulás,vagy egyszeri nagyobb szerintem fizikailag majdnem egyenértékű,pontos matematikai számításnál lehet eltérés.
Áruld már el,hogy ha ugyanazon a ponton fordulnak meg,hogy lehet a visszafelé vezető út hosszabb?
Ha meg nem ugyanott fordulnak meg,akkor természetes,hogy a második útnál nagyobb az időeltérés.
Szerintem összekevered a megtett utat az idővel ,de arra is van válaszom.
A másodiknál azért lesz nagyobb az időeltérés(ha erre gondoltál),mert az út elején eleve nagyobb sebességgel indult(2v,és itt sem tudod a gyorsulást kiiktatni),tehát hamarabb kezdett az órája eltérni a másikétól,míg az előző esetben kevésbé intenzív gyorsulással( és ezért később) érte el a 2v-t.
Murguly György egy számomra definiálhatatlan entitás ,de te biztos kedvelnéd.
sztrugackij 2011.04.05. 11:16:54
Lásd eggyel fejebb.
sztrugackij 2011.04.05. 11:17:27
bajai 2011.04.05. 11:56:22
Egyre nagyobb a hitvilág sötétsége.
Bár mondandóm szempontjából egyszerűbb lenne, ha a gyorsulásokkal kapcsolatban igazad lenne, de ez nincs igy.
A fordulási pont megválasztásával, tetszőleges sebességek és gyorsulások esetén is, tetszőleges időeltérés érhető el. (Ha távolabb van, akkor (egyébként hasonló feltételek mellett,) nagyobb az eltérés.
sztrugackij 2011.04.05. 13:34:51
Bár mondandóm szempontjából egyszerűbb lenne, "
Kb 4 napja nem közlöd mondandód lényegét.
A kéréseimet az ikerparadoxon feloldásával kapcsolatban figyelmen kívül hagyod.
Ezzel a mondattal pedig ,miszerint:
"A fordulási pont megválasztásával, tetszőleges sebességek és gyorsulások esetén is, tetszőleges időeltérés érhető el. (Ha távolabb van, akkor (egyébként hasonló feltételek mellett,) nagyobb az eltérés." ,
tényleg nem tudok vitába szállni,ugyanis ezt fogalmaztam meg én is,csak esetleg nem fogtad fel.
Nem tudom említettem-e már de a tér,idő és sebesség meglehetősen szoros kapcsolatban állnak egymással.
Tehát ha elindulok valahová,nem mindegy milyen gyorsan megyek,milyen messze kerülök és hogy mennyi ideig tart az utazás.
Ezen paraméterek lineárisak az idődilatációval.
Nem nagyon sikerül közelebb kerülni a megoldáshoz.
Már mint a te módszereddel,aminek ,ha jól értem ,az egyetlen alapja a hitetlenség az Einstein-féle interpretációban.
Ha a Jánossy-modelltől ennyire telik, akkor már értem miért hanyagolják az alkalmazását.
bajai 2011.04.05. 14:27:42
A jelenségeket leíró modellnek nem a megfigyelők lelkivilágával kell foglalkoznia, hanem a jelenség leírásával. Nem kvázimetaforák gyártásával, hanem logikailag tiszta állításokkal.
Az ikerparadoxról kezdeményezett vitám értelmetlen, ha nem lépésről lépésre haladunk. Mindegyik kis lépsnél tisztázni kellene, hogy mi az amiben még egyetértünk. Véleményem szerint eddigi állításaim teljes mértékben elfogadhatóak a szokásos értelmezés hívei számára is. Nem értem, hogy melyik ponttal nem értetek egyet.
talán ez a két megjegyzésem volt:
1.Egy zárt görbe menti mozgás során feltétlen kell, hogy legyen valami tényleges, tehát fizikai, változás, különben a végén nem lenne eltérés.
2. Az indulás és az érkezes pillanatai teljesen ugyanolyanok. Amit az egyik esetben állíthatunk azt állíthatjuk a másikban is. (Kivéve azt, hogy érkezéskor az A órája más értéket mutat, mint a B és a D órái. Ez viszont nem lényegi kérdés. Például tegyük fel, hogy még az újratalálkozás pillanata előtt A megfelelően visszaigazította az óráját.)
sztrugackij 2011.04.05. 14:55:18
A vitánk lassan teljesen megegyezik áramlattal folytatott eszmecserémre.
Azt állítja nem tudok a tudományban abszolút igazságokat mutatni.
Erre azt mondom,lássuk a termodinamika törvényeit.Mutass rá,kérem őt,a gyenge pontjára,ahol esetleg sérül vagy érvényét veszti.
Nem válaszol vagy a tudatról kezd el beszélni,miszerint ez a törvény csak a mi fejünkben létezik akárcsak a matematika.
Visszaírom neki,hogy 1hidrogénatom+ 1hidrogénatom =2 hidrogénatom ,kb 13 milliárd éve.
Erre teljesen másról kezd beszélni,hiába kérem,próbálja bizonyítékokkal megerősíteni állításait(értelmes tervezés),inkább a tudomány hibáira akar rámutatni.
Te pont úgyanúgy érvelsz.
Eddig csak annyit sikerült megtudnom,hogy Einstein elméletét egy rakás szarnak tartod,amiben csak fanatikus hívők hisznek.
Áramlat ugyanígy viszonyul az evolúcióhoz.
Meddig kell várjak a levezetésre?
sztrugackij 2011.04.05. 15:09:25
Öö... asszem maradok a réginél,kösz szépen!
A többieknek volt igazuk,nem is reagáltak az írásaidra.
"A órája más értéket mutat, mint a B és a D órái. Ez viszont nem lényegi kérdés. Például tegyük fel, hogy még az újratalálkozás pillanata előtt A megfelelően visszaigazította az óráját.) "
Gratulálok ,igazán tudományos hozzáállás!
Tudjuk milyen eredmény kell kijöjjön?
Nosza,írjuk be a rubrikába,még kísérletezni sem kell!
Ha annak idején Michelsonék így jártak volna el,ma sem lenne GPS-ünk.
Tehát az ikerparadoxon megoldása,az óraigazítás és a plasztikai sebészet!
Hogy is fogalmaztál előzőleg kissé nagyképűen:
Most sírjak vagy nevessek?
Áramlat_ 2011.04.05. 17:23:47
:-)
Nem tudod garantálni, semmilyen fizikai törvénynél, hogy ami a jelenlegi ismereteink alapján igaz, azt később se kelljen módosítani.
Azért nem, mert nem tudod kizárni a tudományos fejlődést.
példa amit kértél:
Second law of thermodynamics "broken"
www.newscientist.com/article/dn2572-second-law-of-thermodynamics-broken.html
--
és felesleges újabb példákat feldobnod - lehet, hogy párat nem tudok megcáfolni, de ez nem bizonyíték arra, hogy 1000 év múlva se tudják megcáfolni.
Főleg amiatt, mert még
- nincs meg a nagy egyesítő elmélet
- nem tudjuk pontosan az ősrobbanás folyamatát.
- A sötét anyagról és a sötét energiáról se sokat tudunk ( ha egyáltalán létezik) pedig ez a világegyetem 95%-a.
Te ki mered jelenteni, hogy a jelenleg ismert törvények változtatás nélkül érvényesek lesznek 10000 év múlva?
( mert ezt kellene tenned, hogy valamiről azt állítsd, hogy "abszolút igazság")
sztrugackij 2011.04.05. 21:03:09
Te abszolút igazságokat kértél.Adtam egy párat.
Még csak el sem gondolkodsz a kérdéseiden mielőtt nekem szegezed,aztán keresed a menekülő útvonalakat.
Mint most is. Ezután még jobban belegabalyodsz.Ezt írod:
"Nem tudod garantálni, semmilyen fizikai törvénynél, hogy ami a jelenlegi ismereteink alapján igaz, azt később se kelljen módosítani.és felesleges újabb példákat feldobnod - lehet, hogy párat nem tudok megcáfolni, de ez nem bizonyíték arra, hogy 1000 év múlva se tudják megcáfolni."
Akkor nézzük:
Sajnos mivel fogalmad sincs a fizikáról ,képes vagy ilyen magas labdát feladni.Hát én le is csapom!
Mivel azt írod felesleges újabb példákat felhozni,inkább egy régit veszek elő.
Az entrópia törvénye abszolút,megkerülhetetlen és amíg az univerzum tágul,nem is fogják megdönteni.Ha esetleg azzal válaszolnál,hogy a tágulás megfordulhat,nos,az entrópia törvénye akkor is érvényben maradna,csak éppen csökkenne.
"Te ki mered jelenteni, hogy a jelenleg ismert törvények változtatás nélkül érvényesek lesznek 10000 év múlva?"
A válaszom határozott igen!
Pitagorasz törvénye nem hiszem,hogy cáfolható ebben az univerzumban.
Ugye nem fárasztanál újabb példák kérésével?
Az ősrobbanás ,sötét anyag kérdésével kapcsolatban,bocs ,hogy a tudomány határain hagytam nektek, hívőknek kibúvót.
Ugye azért nem kell a tudomány jelenlegi eredményeit elvetnem,mert ezekre még nincs válasz?
Az ősrobbanás előtti történéseknek egyébként létezik egy frappáns analógiája:
Légy szíves,mondd meg nekem ,mi van az Északi sarktól északra?
Részemről befejeztem a beszélgetést bajai és áramlat nevű urakkal/hölgyekkel.
bajai 2011.04.05. 21:47:28
Ez helyes mindkét ágon alulmaradtál hiteddel.
(Pitagorasz tétele szerinted, hogyan szól?
Már megint tévedsz. :)) )
bajai 2011.04.05. 21:56:52
bajai 2011.04.05. 22:04:32
Igen. rajtad kivül feltehetőleg mindenki más tudja, aki egy kicsit is konyít a témához. Itt nem az elméleti eredmények valós vagy nem valós voltáról beszélgettünk, hanem ismert, elfogadott eredmények interpretációjáról.
Áramlat_ 2011.04.05. 22:47:46
gondolkodtam egy kicsit, hogy hogyan is lehetne átvágni ezt a gordiuszi csomót.
Mivel te szkeptikusnak tartod magad,
lenne egy ajánlatom, hogy tétre menjen a meccs.
25e Ft-om lenne arra, hogyha szerzel
10 aláírást a Szkeptikus Társaság tagjaitól - hogy :
- a Tudomány képes abszolút igazságokat állítani és képes ezt bizonyítani is.
+ A jelenleg ismert törvények változtatás nélkül érvényesek lesznek 10000 év múlva.
( alul kellene egy igazolás, hogy minden aláíró a Szkeptikus Társaság tagja és 2011.04.01 -én tagsággal rendelkezett )
( letennék én is és te is a 25e Ft -ot ügyvédi letétbe, és ha megvan a 10 aláírás 2 hónap alatt, tied a pénz, ha nincs, akkor az enyém.
Az űrlapot előre megszerkesztjük, úgyhogy az ügyvéd egyszerűen el tudja dönteni, hogy kinek van igaza.
)
ha élsz a biztos lehetőséggel,
akkor csapj le az alkalomra.
:-)
algi 2011.04.06. 07:17:37
Szerintem épp az az érdekes a fizikában, hogy az "úgy látszik" és az "olyan" az ugyanaz. A fizika kísérletek alapján jósol meg jövőbeli eseményeket. Ez az egyetlen feladata. Vagyis mérések alapján jósol meg méréseket. A fizika nem ismeri azt a fogalmat, hogy valami "ténylegesen" milyen, csak azzal foglalkozik, hogy műszerekkel milyennek látjuk. Ez a különbség a fizika és a spiritualizmus között. A spiritualizmusban azt állítják, hogy vannak rejtett változók, tényleges belső értékek, míg a fizikában minden részecske kizárólag a tulajdonságainak az összessége. (Az ezotériában meg azt, hogy ezek a rejtett értékek kihatnak a mérhető tulajdonságokra, de eközben ez nem mérhető, ami persze fából vaskarika.)
A másik dolog is ehhez kapcsolódik: a fizikában szerintem vannak abszolút igazságok. De ezek nem a fizikai törvények. A fizikai törvények csak n db mérésből levont extrapolációk, bármikor kiderülhet, hogy egy sokkal bonyolultabb függvény pontjaira illesztettünk egy egyszerűbb függvényt. Az abszolút igazságok a módszerekben rejlenek. Abban, hogy a fizikában minden a tulajdonságainak összessége, és ha van rejtett változó, akkor az a megfelelő méréssel felderíthető, és akkor már nem lesz rejtett. Vagy, hogy a fizika a megismételhető kísérleteken alapszik, és mérésekkel igazolhatóak a törvényei. Ezek mind olyan abszolút igazságok, amelyek ha megdőlnek, az paradigmaváltással járna, és én nem hiszek abban, hogy innen nagyon lehetne változtatni, olyannyira le lett csupaszítva a fizika.
Áramlat_ 2011.04.06. 08:57:59
-Nem tudod tudományosan kijelenteni, hogy a spiritualizmus - abszolúte hülyeség. ( mert nem tudod bizonyítani)
#tudományos módszerek-abszolút igazságok "..., és én nem hiszek abban, hogy innen nagyon lehetne változtatni,"
A tudományos módszerek "abszolút tökéletességének" bizonyítását - nem kéred számon magadon?
Mi garantálja ( abszolúte), hogy nem lehet paradigmaváltás a módszertanok terén?
Ha racionálisan nézzük, akkor abszolút igazságnak lehet-e nevezni olyan valamit ( Tudomány) , amit önmagával akarnak bizonyítani.
algi 2011.04.06. 10:55:46
A tudományos hozzáállásnak (nem a módszereknek) nincs fizikai bizonyítása, mert nem fizikai törvényszerűség, hanem hozzáállás. A hozzáállásnak ismeretelméleti alapjai vannak, nem természettudományosak.
TE követeled a TE kommentedben azt, hogy tudományosan bizonyítsam a tudományos hozzáállást. Miközben a fizika nem foglalkozik a hozzáállással. A fizika a természeti jelenségekkel, fizikai tulajdonságokkal foglalkozik. Mivel a tudományos hozzáállás egy gondolkodásmód, és a fizika nem foglalkozik gondolkodásmóddal, ezért a fizika nem is bizonyíthatja, hogy a tudományos hozzáállás helyes. Nem a szakterülete. A filozófia alterületéhez, az ismeretelmélethez tartozik, ami azt vizsgálja, hogy az ember hogyan ismerheti meg a világot.
És azt sem mondtam, hogy nem lesz újabb paradigmaváltás a fizikában. Azt írtam, hogy nem hiszem, hogy paradigmaváltás lesz, pontosabban azt nem hiszem, hogy a helyes irányban lesz paradigmaváltás, mert annyira le van csupaszítva a jelenlegi természettudományos hozzáállás, hogy ennél hatékonyabbat nehezen tudok elképzelni.
Egyébként szerintem logikával bizonyítani is lehet, hogy bizonyos szempontból ez a legjobb paradigma, de nem állnék neki, mert nem értek hozzá.
Kérlek, olyan állításokkal vitatkozz, ami elhangzott, és ne adj a számba attól szögesen eltérőt, sőt, ellentéteset. Én pl. sose fogom azt mondani, hogy a spiritualizmus hülyeség, mert nem az. Fontos van a világ és önmagunk belső, szubjektív megismerése is. A hibát azok követik el, akik azt állítják, hogy ennek fizikailag mérhető, varázslatszerű eredményei vannak, amelyek könnyedén, bizonyos pénzdíjak kifizetésével elérhetőek. (Nem értem, miért a zöld papírokat kell tologatni, ha egyszer nem a zöld papírok boldogtalanok.)
algi 2011.04.06. 11:00:32
szemet 2011.04.06. 12:12:35
Ha kiragadod az állítást a kontextusából (legyen az a megfogalmazási nyelve, vagy a mérési eredmények és mondjuk azok humán értelmezése), akkor mit értesz az igazság alatt?
Egyszóval definíciós problémáim vannak:
Az abszolút igazság azt jelenti, hogy adott meghatározott kontextusában időben nézve mindig igaz marad? (mert akkor a matematika jól pályázhat erre)
Vagy azt, hogy az állítás önmagában igaz, kontextustól függetlenül (azaz pl. nem kell megadni mellé még a nyelvet sem amin belül értelmezhető)? - na ilyet nehezen képzelek el, hiszen:
Önmagában az "abszolút igazság" megkövetelése is meghatároz egy kontextust: olyan környezetben van értelme, ahol definiált valamiféle igazságfogalom, enélkül imho értelmetlen
Egyszóval: nem definiált kontextus és nem definiált igazságfogalom mellett hogy nézne ki egy "abszolút igaz" állítás?
sztrugackij 2011.04.06. 15:12:01
Attól tartok itt a tényeken és kísérleteken alapuló ,racionális érveléssel csak az idődet vesztegeted.
Tényleg nem szeretném a kedved elvenni ettől az új irányba terelt vitától,de valószínűleg soha nem fogsz zöld ágra vergődni a vitapartnereiddel.
sztrugackij 2011.04.06. 16:03:06
Csak nem azt akarod mondani,hogy te önálló gondolatként újra felfedezted a Lorentz-elvet?
Vagy Jánossyét?
Ha ez megnyugtat, egyiket sem ismerem közelebbről."
Néhány kommenttel később ezt írja:
"Amit eddig az időről elmondtam az például Jánossynál nem szerepel."
Hogy költői legyek:nem páncélja az igazság!
Mindezek ellenére sok sikert!
A vitát természetesen nyomon követem,bár úgy érzem,kezd kifulladni.
bajai 2011.04.06. 17:23:42
Ne fogalmazz finoman, fejtsd ki világosan, hogy hol itt az ellentmondás és ez miért fontos!
@sztrugackij:A vitát természetesen nyomon követem,bár úgy érzem,kezd kifulladni.
Bizony, úgy tűnik, hogy feladtátok.
bajai 2011.04.06. 21:22:37
Minthogy a téma berekesztve, hacsak valaki ismét fel nem veti, ne maradjon így ez az állítás.
Természetesen nem igaz a szimmetria.
algi 2011.04.07. 01:07:47
Sőt, velem se szállt vitába senki, csak olyan szavakat adott a számba, amit nem mondtam. Amit mondtam, azzal eddig senki nem vitatkozott.
bajai 2011.04.07. 08:19:15
Akkor legyen.
@algi: A fizika nem ismeri azt a fogalmat, hogy valami "ténylegesen" milyen, csak azzal foglalkozik, hogy műszerekkel milyennek látjuk.
Ha ez így lenne nem lenne fizika. Például az anyag atomos szerkezet már a pásztázó elektronmikroszkópok előtt ismert volt. De a a kvantummechanika is beszél eletronfelhőről stb.
Ezekről ugyan furcsa lenne azt állítani, hogy "ténylegsen" ilyenek, de a modell elválaszhatatlan részei.
Pusztán "a műszerekkel milyennek látjuk" tényeket tartalmazó modell emberi fogyasztásra többnyire alkalmatlan.
Áramlat_ 2011.04.07. 08:53:47
csak nehogy megint félreértselek.
visszatérek az eredeti állításodra.
ezt irtad:
#" a fizikában szerintem vannak abszolút igazságok"
egyrészt:A kérdés az, hogy ez mennyire bizonyítható. Tudományos módszerekkel szerintem nem.
másrészt: ez pedig olyan kijelentés, hogy vannak lokális optimumok.
( a fizika = lokális igazság= optimum)
de egy abszolút igazság nem lehet lokális. ( vagyis korlátozott érvényű )
Áramlat_ 2011.04.07. 09:03:41
a definicós kíváncsiságod jogos.
Szerintem az abszolút igazságot nem korlátozza semmi se ( se tér, se idő, se makró vagy mikró szint ) vagyis univerzális.
Egy lokális igazságot sose neveznék abszolútnak.
És ha már van kontextus, akkor függ a kontextustól is, tehát maximum a "relativ igazság" címre pályázhat.
Ha lazábbra hagyjuk a definíciót, akkor a matematika határeset lehet.
sztrugackij 2011.04.07. 09:09:30
Vitapartnereim,más érvek híján,igyekszenek ezeknek a határait összemosni,és ebből olyan képtelen összefüggéseket alkotni ,mely szerint ha a tudomány nem tud mit kezdeni az Ősrobbanással,nem tudja definiálni a sötét anyagot,akkor ezzel gyakorlatilag hiteltelenné teszi az eddigi eredményeit is,és egyszerű hitkérdéssé degradálja például Einstein elméletét is.
Volt egy vitánk egy konkrét fizikai jelenségről,,következményeiről és annak lehetséges magyarázatáról.
bajai más interpretációt javasolt a most elfogadott helyett,csak éppen hibás premisszákból indult ki,de még az így kapott eredmény is elfogadhatatlan számomra.
Lehet,hogy én hibáztam a következtetésekben,és a törvények alkalmazásában,de ez pusztán fizikai kérdés.
Ezért is kértem előzőleg Tom Benkőt segítsen a vitát eldönteni.
Ezek után nem értem ,miért kell tudományfilozófiai síkra terelni ezt a vitát,hitkérdéssé tenni a relativitáselméletet,sőt már Pitagorasz tételét is.
Áramlattal abban sem tudtunk megegyezni,hogy 1 hidrogénatom+ 1 hidrogénatom=2 hidrogénatom.
bajai okfejtésére kíváncsi voltam,tekintve ,hogy tagadta a Lorentz-elvre való hivatkozást,de valószínűleg csak azért mert fogalma sincs róla.
Ikerparadoxon megoldása pedig priceless.
Na,itt szálltam ki!
Kérem eldönteni,hogy a tudományos paradigmaváltások természetéről vagy egy fizikai jelenség értelmezéséről beszélünk!
szemet 2011.04.07. 09:16:53
ha nincs kontextus akkor nincs igazságfogalom (és "abszolút"-fogalom) se
Sőt, mi egy állítás, ha nincs mellé definiálva (vagy ha nem is definiálva, de legalább kijelölve -- pl. rámutatással, mondjuk: "TE") értelmező? Ha ezt megtesszük akkor létezik csak az állítás szerintem.
Milyen egy kontextus független állítás?
algi 2011.04.07. 10:19:11
Az elektronfelhő csak egy elnevezés, mert az elektronok állapotát leginkább ehhez a makroszkopikus jelenséghez lehet hasonlítani. De a fizikában olyan elnevezések is vannak, hogy "strange", meg "charm", és ezek csak elnevezések, nincs jelentőségük, ahogy az elektronfelhőből se fog elektroneső esni.
De éppen a kvantumfizika a bizonyíték arra, hogy nincs olyan, hogy valami "milyen", csak olyan van, hogy "milyennek mérjük." A részecskéknek vannak részecskeszerű és hullámszerű tulajdonságai is, de annak a kérdésnek nincs értelme, hogy "valójában" részecske vagy hullám, mert nincs olyan, hogy "valójában." Valójában rendelkezik mindkétféle tulajdonsággal, és kész. Ezzel már mindent tudunk az adott részecskéről. Nincsen egy nagy titok, ami leleplezné, hogy mikor válik részecskéből hullámmá.
@Áramlat: Megismétlem: a fizikában vannak abszolút igazságok, de ezek nem a fizikai törvényszerűségek. A fizikai törvényszerűségek csak a kísérleti eredményekből következő legegyszerűbb lehetőségek képletei, amelyek megdöbbentően sokszor válnak be ahhoz képest, hogy elméletileg akár az is elképzelhető lenne, hogy egy értelmes lény küldözgeti vissza a válaszokat. (Azért őrület, hogy ez az értelmes lény milyen pontosan leutánozza a matematikai képleteket a csápjaival.)
Az abszolút igazságok a tudományos módszerben rejlenek, amellyel nem foglalkozik a fizika - mégis a fizika részei abban az értelemben, hogy a módszertől elválaszthatatlan az eredmény. Ha helytelen a módszer, akkor érvénytelen az eredmény.
@sztrugackij: Abban pl. nem értek egyet, hogy a termodinamikai törvények abszolút igazságok lennének. Jelenlegi tudásunk szerint nagyon erős törvények, de bármikor bekövetkezhet az, hogy egy nagyenergiájú kísérlet során pár milliomod ezreléknyi eltérést kimutatnak. És akkor kiderül, hogy a hagyományos értelemben vett energiamegmaradás csak a valódi, általánosabb termodinamikai törvényszerűség szélsőséges, a mi környezetünkre jellemző esetben működik, de tőlünk távoli helyeken, ahol hatalmas energiák/erők/tömegek/stb. összpontosulnak, ott már másféleképpen működik. Persze ettől még tanítani fogják gimiben, ahogy ma is tanítják a newtoni fizikát, de mindig lehet pontosítani, finomítani, és bármikor jöhet egy olyan kísérleti eredmény, ami megszegi az eddigi törvényeket.
Szerintem is szerencsétlen a természettudományt és az ismeretelméletet keverni, de ha választhatunk, akkor inkább nevezzük nevén az ismeretelméletet, minthogy suttyomban keveredjen be a fizikai törvényszerűségek közé. Mert ugye a nemszkeptikusok gyakran elvárnák, hogy abszolút igazságokat bizonyítson a fizika, és úgy gondolják, hogyha nem ír le mindent tökéletesen a természettudomány, akkor már bármit lehet mondani. Pedig nem erről van szó - ehhez azonban szükség van arra, hogy bevezessük a tudományfilozófia fogalmát, mert a fizika paradigmáján kívül érvelőknek nem lehet fizikai érveket felhozni. Ha valaki azt kérdezi, mi az abszolút igazság, arra nem lehet fizikai választ adni, és ahhoz, hogy elmagyarázzuk, hogy miért alkalmatlan erre a fizika, olyan fogalmakat kell használni, hogy "paradigma", meg "megismerés." És akkor már inkább használjuk ezeket a kifejezéseket, mintha fizikai kifejezésekkel folytatnánk filozófiai vitát.
szemet 2011.04.07. 11:11:51
Én ezzel vitatkoznék, vagy pontosítanám:
Információelméleti bizonyításokból kiindulva szerintem egyértelműen kirajzolódik a kép, hogy mivel:
nem létezhet ÁLTALÁNOS formális módszer az adott bemeneti adatokra illeszkedő legjobb modell generálására, sőt a helyességének abszolút mérésére és összehasonlítására sem
A tudományos módszer inkább -különböző területeken - modellek generálására szolgáló, illetve az így előálló modellek értékelésére és összehasonlítására szolgáló heurisztikák gyűjteménye.
Ezzel a nagy (és egyre bővülő) heurisztikagyűjteménnyel tényleg csodás dolgokat ér(t)ünk el: de nem tudom ez kimeríti-e az abszolút igazság definícióját, amit még mindig nem tudok hova tenni ;)
bajai 2011.04.07. 12:07:18
Hát nem. Az egylősúlyviszonok törvénye ... De ne menjünk tudománytörténeti fejtegetésekbe. Elfogadom, ha azt mondod, hogy ebben mégis neked van igazad.
A kérdés azonban nem ez. A fizika mindig is törekedett arra, hogy a modell leírja a valóságot. Thomson, Rutherford, Bohr ... atommodellje, mind szemléletes képét próbálták adni a valóságnak. Az, hogy végül egy szemléletességét elvesztő kvantummodellhez jutottunk, az más kérdés. A klaszikus fizikán belül egyértelműen a valóság leírása a törekvés. Hivatkozhatnék sokmindenre, például Eistein hőmozgás modelljére ( Brown-mozgás) is.
@sztrugackij: az így kapott eredmény is elfogadhatatlan számomra.
Az ikerparadoxon kérdéséban még a tények felvázolásáig sem jutottunk el. El nem tudom képzelni, hogy milyen eredményről beszélsz.
algi 2011.04.07. 19:35:55
Einstein pedig a legkiválóbb példa a mérés mindenhatóságára. Nem tudom, olvastad-e a relativitáselméletét (mármint a könyvet, amit laikusok számára írt), de ott csak és kizárólag mérésekkel foglalkozik. Van egy alapfelvetése: a fénysebesség véges, majd elméletben méréseket végez úgy, hogy elfogadja ezt az alapfelvetést. Így jön ki az, hogy a mozgó óra lassabb, mivel a fényórában (két tükör között pattogó fénysugár) nagyobb utat kell megtennie a két tükör között, ha mozog, mintha állna. És innentől kezdve ez mindenre vonatkozik, ami mozog hozzánk képest. A mozgó órának a lassuló idejét pl. egy elméleti időmérő szerkezettel vizsgálja (két tükör között ide-oda pattogó fény), a távolságokat pedig elméletben elképzelt méterrudakkal írja le. Még elméletben is minden csak és kizárólag mérésekből következik. Az idő azért lassabb, mert az óra lassabban jár, a hossz azért változik, mert több méterrúd kell stb.
A mérés szent és abszolút igazság, a mazsolás puding, meg társai pedig csak mese habbal a laikusok számára, hogy könnyebben el lehessen magyarázni.
algi 2011.04.07. 19:44:27
Mert egy hívő ember szubjektuma számára pl. Isten lehet abszolút igazság, de ha válságba kerül a hite, máris nem az. Vagy az emberiség számára lehet abszolút igazság az emberi élet szentsége, de bármelyik másik faj megkérdőjelezné, hogy az ember léte olyan kiemelkedően fontos lenne. Kikiálthatjuk az élet szentségét abszolút igazságnak, de ha nem utazunk ki az űrbe, a Napot nem fogja érdekelni a hűdenagy szentség, amikor felperzseli a Földet.
sztrugackij 2011.04.07. 21:03:00
Brian Greene könyvében is ez modell szerepel.
Az óra lassulás mértékét ezek után a Pitagorasz tételből lehet levezetni.
Ez utóbbira bajainak szintén van egy új interpretációja,csak az a baj,hogy a felvezetés több napot vesz igénybe.
sztrugackij 2011.04.07. 21:19:54
Hogy némileg erősítsem a tudományos vonalat ebben a vitában,felhívnám a figyelmedet a protonbomlás matematikailag alig mérhető valószínűségére.
bajai 2011.04.07. 22:00:23
Másrészt a fizikai realitásokat a megfigyelőtől és a mértékszámok választásától független összefüggések írják le. A természettörvényekt koordinta-reprezentációtól függetlenül meg lehet fogalmazni.
Az, hogy a mozgó óra lassabb értelmetlen állítás, soha nem tudod méréssel összehasonlítani két egymáshoz képest mozgó óra ritmusát.
bajai 2011.04.07. 22:12:50
Ez megintcsak nem így van. A modelleket azért állították fel, hogy abból következtetéseket vonjanak le, vagy megmagyarázzak a már ismerteket. Az elemélet feladata nem egyszerűen az, hogy matematikai formulákat állítson fel, amelyek leírnak bizonyos fizikai jelenségeket, az elméletnek a fizikai jelenségek mélyebb megértéséhez és feltárásához kell vezetnie.
algi 2011.04.08. 01:17:59
Az, hogy a mozgó óra lassabb, az egy gondolatkísérlet eredménye volt., ahogyan Galilei korában azt sem lehetett a pisai ferdetoronyról lehajigált tárgyakkal bizonyítani, hogy azok egyforma gyorsan esnek le, mivel a toll mindig lassabban fog leesni, mint a kő. Viszont egy gondolatkísérlettel meg lehetett állapítani, hogy badarság, hogy a kétszer nehezebb tárgy kétszer olyan gyorsan esne. Természetesen a valóságban egy összetettebb méréseket kell végrehajtani a relativitáselmlélet igazolására.
bajai 2011.04.08. 08:08:22
Egy abszolut igazság: K ölte meg B-t.
Mondhatod, hogy nem mert a kés amit belvágott, sőt ...
Lassabb óra: miféle gondolatkísérlet, ha a valóságban lehetetlen. Nem csak most, hanem elvileg is.
Elektronfelhő:
Bizony rögtön a bonyolultat kell vitatni, hátha beleveszünk. Légyszi ismertesd a Brown-mozgást, ahogy szerinted kell. Csak mérési eredményekre alapozva. DEe választhatsz bármi egyszerűbb jelenséget is.
bajai 2011.04.08. 08:12:21
Nem attól függ, hogy hányan használják. Ha én tényleg úgy tudom, akkor az abszolút igazság. (Mármint az, hogy én úgy tudom.)
algi 2011.04.08. 08:38:18
Nyelvészkedni meg végképp nem itt kellene.
Áramlat_ 2011.04.08. 10:10:12
#"Az abszolút igazságok a tudományos módszerben rejlenek, "
A "rejlenek" - azt jelenti, hogy még nincsenek felfedezve, de valószínűleg ott kell lenniük?
Áramlat_ 2011.04.08. 10:23:30
#" Én inkább olyasmit neveznék abszolút igazságnak, ami egy bizonyos paradigmában vagy bármilyen keretrendszerben univerzálisan elfogadott és megkérdőjelezhetetlen - egészen addig, amíg a keretek meg nem változnak."
A tudományban nincs olyan, hogy (abszolút) megkérdőjelezhetetlen.
olyan van, hogy erős - és egyre erősödő elmélet, mindenki által elfogadott elmélet, ...
Áramlat_ 2011.04.08. 10:31:02
#"Ok. De akkor megmarad a végső kérdésem:
ha nincs kontextus akkor nincs igazságfogalom (és "abszolút"-fogalom) se"
a kérdéseid jogosak, és nem nagyon tudok rá kielégítőén válaszolni rá..
Számomra az "abszolút igazság" és a végtelen hasonlóan megfoghatatlan fogalmak.
szemet 2011.04.08. 10:31:42
És hol van olyan ami megkérdőjelezhetetlen?
Szerintem olyan van inkább ahol - a jól végzett tudományos elméletalkotástól eltérően - mindössze nem tartják értéknek/fontosnak vagy sőt, éppen károsnak vagy bűnnek tartják a megkérdőjelezést: ez azonban nem azonos a megkérdőjelezhetetlenséggel
sztrugackij 2011.04.08. 10:46:06
Miről is vitatkoztok tulajdonképpen?
algi 2011.04.08. 10:51:28
@Áramlat: "A "rejlenek" - azt jelenti, hogy még nincsenek felfedezve, de valószínűleg ott kell lenniük?"
Igen, mert a kutatók még nem fedezték fel, hogy milyen módszerekkel dolgoznak. Brit tudósok már kutatják. :DDD
Áramlat_ 2011.04.08. 10:52:07
ezt nem értem, hogy mit is érthetsz alatta: " a jól végzett tudományos elméletalkotás"
hogy lehet "jól végezni"?
A benzolgyűrű intuitív megálmodása az a "jól végzett tudományos" kategóriába tartozik?
algi 2011.04.08. 10:52:57
sztrugackij 2011.04.08. 11:19:56
szemet 2011.04.08. 11:22:13
Nem ismerem a pontos történetet: de a benzolelmélet biztosan nem tartanám "jól végzett tudományos" elméletalkotásnak ha
az "intuitív megálmodása" lenne mellette az EGYETLEN ÉRV!
A valóságban azonban az elmélet élettörténetét nézve ez csak egy mellékes anekdotikus szál, mint Newtonnál az alma pl.
Hangsúlyozom: benzolelmélet felől tekintve mellékes szál ez, az emberi agy működésének vizsgálata szempontjából nézve pl. lehet ettől még érdekes a sztori.
bajai 2011.04.08. 12:56:49
Fölösleges a Brown-mozgást kifejtenem. Te is tudod, hogy arról van szó, hogy a nagyobb részecskékbe összevissza ütköznek a molekulák. Ezen modell alapján például meghatározható a molekulák szabad úthossza.
Tehát nem pusztán mérési eredményekről, hanem a valóságot leíró modellről van szó.
Wikipédia szerint:
A Brown-mozgás a gázok és folyadékok részecskéinek (atomjainak illetve molekuláinak) szüntelenül zajló, véletlenszerű mozgása, amelyet Robert Brown angol botanikus fedezett fel vízben elkevert virágporszemcsék vizsgálata során. Einstein magyarázata szerint a jelenség azért következik be, mert az oldószer molekulái megfigyelhetetlen, de állandó hőmozgásuk következtében a szuszpendált részecskéket véletlenszerűen ide-oda lökdösik. A Brown-mozgás az anyag atomos szerkezetének bizonyítékául szolgált.
algi 2011.04.08. 14:55:44
Persze ennyi erővel kiderülhetett volna, hogy elektromos, mágneses vagy akármilyen más erő mozgatja a nagy részecskéket Brown-mozgással.
Tehát méasdrések alapján feltételeztek egy elméletet, majd mérésekkel igazolták.
Ráadásul azért is nagyon szép példa a Brown-mozgás, mert kifejezetten kimondja, hogy fogalmunk sincs, konkrétan hogyan mozognak a kis részecskék, hol vannak a kis részecskék, és azt se tudja megjósolni, hogy konkrétan merre fog elmozdulni a nagy részecske. Ennyit a valóság tényleges eseményeinek konkrét megismeréséről.
sztrugackij 2011.04.08. 15:33:31
A részecskék elmozdulásával kapcsolatban némi segítséget ad Einstein megközelítése.
Einstein előtt a Brown-mozgás értelmezése úgy szólt,hogy a pollenszemcsék elmozdulását egyetlen molekula okozza(ami persze helytelen megközelítés,hiszen akkor a molekulának a szemcse méretével megegyező nagyságúnak kellene lennie).
Einstein ,aki jobban szerette maga kidolgozni az alapelvekből levezethető eredményeket,úgy gondolta,hogy a szemcséket a molekulák egyfolytában lökdösik és megpróbálta kiszámítani a mozgást ,amit ennek következtében a szemcse végezhet.
Gondolatának lényege az volt,hogy amikor a pollenszemcse az egyik irányba elmozdul,az nem azért van ,mert egy erőteljes lökést kapott abba az irányba,hanem ideiglenes egyenlőtlenség lépett fel a lökdöső molekulák számában,az egyik irány előnyére.
Elegáns matematikával kidolgozta a molekulák lökdösésének statisztikáját ,amely szerint,noha a szemcse elmozdulása véletlenszerű irányba történik,viszont a kiindulási helytől való távolság arányosan növekszik az eltelt idő négyzetgyökével.
bajai 2011.04.08. 15:44:13
Valószínüleg te sem tudod, hogy mit beszélsz. Én mindenesetre nem értem.
@algi:Persze ennyi erővel kiderülhetett volna, hogy elektromos, mágneses vagy akármilyen más erő mozgatja a nagy részecskéket Brown-mozgással.
Tényleg? És a te elméleted szerint hogyan? A mérési eredményeket leíró összefüggések nem tartalmazzák a modellt. A modell feladata, hogy a matematikai aparátus mögé a valóságot leíró elemeket tegye.
Vagy méginkább: A modell a valóságot igyekszik leírni. A modellhez tartozó matematikai aparátus azonban elszakítható a modelltől és absztrahálható.
bajai 2011.04.08. 15:49:00
?? Tudománytörténetre vágysz? Tőlem nem kapod meg.
sztrugackij 2011.04.08. 15:58:19
bajai 2011.04.08. 16:01:06
Bocs! Így van.
algi 2011.04.08. 16:08:01
Nekem nincs ilyen elméletem.
"A mérési eredményeket leíró összefüggések nem tartalmazzák a modellt. "
Tényleg? És mi alapján végezték el a méréseket? Megsúgom: méréseket csak és kizárólag meglévő feltételezések igazolására vagy cáfolására végeznek. Csakúgy a vakvilágba nem mérnek. Még az olyan esetekben is, amikor egy űrteleszkópot fellőnek az űrbe, és biztosra lehet menni, hogyha a vakvilágba belefényképeznek, már az izgalmas lenne, még akkor is konkrét méréseket terveztek be, amire optimalizálták a fedélzeti műszereket, és ezek a mérések kiválasztott elméleteket fognak igazolni és/vagy cáfolni.
Bevallom, nem vagyok kutató, de az egyetemen részt vettem mérés laborban, és ott megtanultuk, hogyan kell egy mérési jegyzőkönyvet leírni. És a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a feltételezést, amiből kiindulunk.
Azt nem tudom, mit értesz a mérési eredmények összefüggése alatt. Ha a felfedezett törvényszerűséget, akkor az maga a modell. Ha a mérési eredmények listáját, akkor valóban nem. Igaz: kiválaszthatsz olyan tudományos dokumentumokat, hogy ne tartalmazzák a modellt. De a modelleknek, a hipotéziseknek fontos szerepe van a kutatásban, azok alapján döntik el, hogy milyen méréseket fognak végrehajtani.
Ráadásul a modellekkel, sőt, a legprecízebb képletekkel sem akarják a teljes igazságot leírni. A fizikában lényeges eleme van a kerekítésnek. Olyannyira, hogy kerekítés nélkül számos fontos adat ki se számolható. Egyszerűen ahol kicsit is összetettebb deriváltak megjelennek, ott már lazán elhanyagolják a kisebb tagokat.
A legprecízebb törvényszerűség is mindig egy leegyszerűsítés lesz. Ez nem egyszerűen egy sajnálatos hiba, hanem a folyamat szerves része, egy elvárás a képletekkel szemben.
Egy olyan törvényszerűség sincs, ami minden egyes porszemre kiterjedne – mégis meglepően pontosak az eredmények.
algi 2011.04.08. 16:11:27
Viszont a tudománytörténet, módszertan vagy akárhogy hívjuk azért nagyon fontos, mert a kutatás konkrét emberek konkrét cselekedeteiből épül fel, és nem egy elvont massza. Ezért fontos, hogy a relativitáselméletről elvontan, elméletben beszélgetünk, vagy úgy beszélünk róla, ahogy Einstein írt a laikusoknak: méterrudakkal és vekkerekkel.
Áramlat_ 2011.04.08. 16:14:09
kezdünk eléggé elkanyarodni..
térjünk vissza Csányi Vilmos nézetei egy részére, nem tudom, hogy most ez elfogadható-e.
( saját összefoglalásomban):
- Abszolút igazságok pedig nincsenek.
- A tudományban a megjósólhatóság az érték. Az elmélet, az teljesen érdektelen.
- Aki elkezdi az elméleteit úgy beállítani, mintha ő most megtalálta volna a nagy magyarázatot, az egy kókler.
- ha jól megjósoltam, akkor jogom van mesét is hozzátenni, de nem a mesét kell elhinni.
- A tudomány egy olyan hiedelemrendszer, ami a hiedelmekhez - gyakorlati jelenségeket, kísérleteket vagy megfigyeléseket köteles állítani.
- A tudomány azt érdekli, hogy : Hogyan?
a végső nagy Miért? kérdésekre a tudomány nem tud választ adni, ezt meghagyja a vallásoknak és a filozófiának.
- Ha valaki abban hisz - hogy ő nem hisz, az is egy hiedelem.
- Az emberi lét tele van hiedelmekkel.
....
ez viszont egy szkeptikusnak nehezen fogadható el ( a "Tudomány határai" könyvből)
- "nem létezik a tudományos tudás és módszer ismertetőjegyeinek olyan csoportja ami egyszer és mindenkorra kitüntetné a tudományt más megismerési formákkal szemben.
"
bajai 2011.04.08. 16:28:56
Tényleg? Szerinted "A mozgó testek elektrodinamikájáról" (Elektrodynamik bewegter Körper, Annalen der Physik, 4. Folge, XVII, (1905) 892-921 ) a laikusoknak szól?
algi 2011.04.08. 16:46:18
@Áramlat: Attól függ, mit nevezünk "hiedelemnek". Az utolsó mondatommal az a bajom, hogy _minden_ megismerési formát kitünteti a megismerési módszere. Bizonyos szempontból a tudomány is kitüntetett, bizonyos szempontból a spirituális megismerés is kitüntetett. Abban az értelemben persze nincs kitüntetettség, hogy abszolút értékben ki lehet jelenteni, hogy bármelyik szentebb lenne a többinél. Elvégre modern tudomány nélkül kiválóan elvoltunk pár száz évvel ezelőttig.
Viszont ha megmondjuk, hogy milyen szempontból számít a kitüntetettség, máris lehet válogatni: ha közvetlen materiális hatékonyság tekintetében hasonlítjuk össze a megismerési módszereket, akkor a természettudományos megismerés a legjobb – az adott szempontból. Persze akit az anyagiak nem boldogítanak, annak ez nem elég.
algi 2011.04.08. 16:47:19
Áramlat_ 2011.04.09. 08:31:56
tudományos értelemben kell érteni a hiedelemrendszert.
Lásd 3-as pont:
"Az emberszerû csoportokban élõket a következõ, genetikailag megalapozott fajspecifikus tulajdonságok jellemzik:
1. Szeretnek közös akciókban résztvenni,
2. Szeretnek közös konstrukciókat (absztrakt, tárgyi, szociális) készíteni,
3. Kialakítanak és elfogadnak közös hiedelmeket,
4. Hûségesek a csoportjukhoz és a csoport érdekében a saját érdekeiket képesek háttérbe szorítani, a csoportért akár életüket is feláldozzák."
és ez alól a tudomány se tudja kivonni magát, mivel az emberi kultúra része.
szemet 2011.04.09. 10:12:23
Naná, ha az emberek nem szeretnének absztrakciókat, modelleket gyártani, fejleszteni ellenőrizgetni, felhasználni: az is meghatározná a tudományt -> nagyságrendekkel kevesebb/gyengébb és kevésbé látványos/hasznos eredményünk lenne
Ez szubjektíve sok embernek lenne rossz a dolog, azoknak akik kedvelik az anyagi előnyöket: élelmiszerellátás biztonsága, védettség a környezeti hatásoktól, egészség, utazás, kommunikáció, kényelem stb stb...
(A legtöbb ember ilyen, ami az evolúciós elméleten keresztül nézve nem meglepő persze...)
Áramlat_ 2011.04.09. 14:20:34
majd ha minden gépesítve lesz ..
és ha feltaláltuk a feltaláló gépet ...
:-)
algi 2011.04.09. 15:23:59
És ki áldozná fel magát a tudományért? Esetleg az űrhajósok, de ez nagyon rossz aránynak tűnik.
És mi ez a csoport? Ki tartozik a csoporthoz? Én a tudomány hiedelemrendszerének csoportjához tartozom? Nem vagyok kutató, csak feltételezem, hogy a tudományos modellek a lehető legjobban fedik az igazságot. De én milyen érdekeimet szorítom háttérbe a csoportért? Mondjuk lejáratom magam azzal, hogy itt vitatkozom?
Van valami link, ahol bővebben megvan ez az idézet?
szemet 2011.04.09. 20:42:40
olyan modellek amiket számítógép választ ki egy rendkívül általános modellcsaládból az adott probléma jó leírására, mégpedig úgy, hogy magának a jelenségnek emberi aggyal értelmezhető megértéséhez ez kb. semmivel nem járul hozzá (pl. neurális hálók)
Ez persze sok kérdést vet fel, mert jobban kedveljük az emberek által értelmezhető modellcsaládokból emberek által kiválasztott magyarázatokat. (Vagyis tul.képpen inkább CSAK ezeket tartjuk magyarázatoknak, még ha aztán később a gyakorlati felhasználásuk a gépi és emberi modelleknek egészen hasonló.)
De részben mondjuk ez is kultúrafüggő ha jól tudom, az európai kultúrkörben van egy idegenkedés a gépektől/robotoktól ami pl. a Japánoknál sokkal kevésbé hangsúlyos (sőt ott inkább egyfajta "gépszeretet" jellemző amiért a társadalomtudósok a sintó vallást "okolják" ami az élő és élettelen dolgok közti különbséget hajlamos nem kiemelni, hanem inkább összemosni)
Tgr 2011.04.10. 10:27:30
KenSentMe 2011.04.10. 14:26:01
(A) Az ég kék.
(B) A fű zöld.
(C) Ha A és B igaz, Z is igaz
(D) Ha A és B és C igaz, Z is igaz
(Z) Csúnya vagy.
Úgy kergeti ciklusba Achilleuszt, hogy a teknős felteszi, hogy ha valaki A,B,C-t elfogadja, attól még a D-t visszautasíthatja, tehát a D-t is külön meg kell tárgyalni (és akkor már E,F,G,H-t is meg kell tárgyalni, egészen a végtelenig).
Itt számomra az a kérdéses, hogy D-t mi alapon lehetne visszautasítani, ha egyszer már C-t elfogadta valaki. (Hiszen C egy erősebb következtetés D-nél, kevesebb feltételt tartalmaz.. olyan ez, mintha valaki elfogadná, hogy aki rendőr és szőke hajú, az hülye, de vitatná, hogy aki rendőr és szőke hajú és kék szemű, az talán mégis inkább okos.. )
Nem mellesleg (D) logikailag levezethető (A)-ból, (B)-ből és (C)-ből. Ugyanis ha A és B => Z, akkor A és B és igaz => Z (ne felejtsük el, az A és B állítás logikai értéke azonos az A és B és igaz állítás logikai értékével), és mivel a C már egy igaznak elfogadott állítás, így az igaz helyére C-t is írhatunk, A és B és C => Z le van vezetve.. miért kell ezt még külön leírni, mikor az első háromból levezethető? Ezt vitatni maga az inkonzisztencia.
algi 2011.04.10. 16:51:33
C nem elemi állítás, amely független a többi elemi állítástól, hanem tartalmazza A-t, B-t és Z-t. Ha valaki elfogadja C-t, akkor nincs más dolga, mint alkalmazni Z-t. Z pedig nem csinál mást, mint megnézni, hogy A és B igaz-e, és ha az, akkor Z is igaz lesz. Ez egy művelet, amit persze természetes nyelvvel leírva olyan, mintha egy független logikai állítás lenne, de nem az. C tartalmazza az "és" és a "következik" operátorokat, ezeket alkalmazni kell C állítás elfogadásakor, ahogyan a tagadásakor is alkalmazni kell a tagadását.
algi 2011.04.10. 16:53:44
Ha valaki elfogadja C-t, akkor nincs más dolga, mint alkalmazni azt. C pedig nem csinál mást, mint megnézni, hogy A és B igaz-e, és ha az, akkor Z is igaz lesz.
Tgr 2011.04.11. 00:32:34
Sokkal általánosabban úgy lehetne megfogalmazni ezt a paradoxont, hogy a logika szabályait nem lehet felépíteni a logika szabályai nélkül. (Konkrétan ebben az esetben nem tudod a modus ponens-t, a "ha A és A=>B akkor B" szabályt definiálni anélkül, hogy már a definícióban használnád. Vegyük észre, hogy a "ha A és A=>B akkor B" két darab implikációt tartalmaz, egyet formális, egyet természetes nyelvi jelöléssel - ebből adódik a paradoxon, hogy minden alkalommal, amikor használni szeretnéd egy meglévő implikációra, be kell csempészned egy újabbat.)
A kiinduló kérdéshez visszakanyarodva, abszolút igazságok olyan mértékben nincsenek, hogy eleve ahhoz, hogy értelmesen gondolkodni lehessen, el kell fogadni, hogy az emberi agyba beépített alapvető következtetési szabályok helyesek - ez ugyanúgy ugrás a sötétbe, mint az indukció működőképességének elfogadása.
Amiből meg az következik, hogy ha valaki azt mondja, hogy "abszolút igazságok nincsenek", és úgy gondolja, hogy a száján kieresztett hangsor nagyobb meggyőző erőt hordoz, mint a "oafhcxp aiou hfxiu slfdiuehmfr", akkor ehhez minimálisan el kellett fogadnia az emberi gondolkodás szabályait ha nem is abszolút abszolútnak, de gyakorlatilag abszolútnak (olyasvalaminek, aminek a megkérdőjelezése kívül esik az értelmes vita keretein), úgyhogy ez egy tipikus öncáfoló álláspont.
Tgr 2011.04.11. 00:33:23
Helyesen: Mondhatjuk azt, hogy "ha X igaz és X-ből következik Y akkor Y igaz"
algi 2011.04.11. 00:44:01
Ez már attól függetlenül működik, hogy tudjuk-e, mi az, hogy elemi állítás, méghozzá _közmegegyezés_ alapján. Ez nem univerzális állandó, csak egy lefektetett megállapodás. A teknős felrúgja a megállapodást, nem fogadja el a logika szabályainak a működését. Innentől kezdve az egész csak egy paradoxon, vagyis látszólagos ellentmondás, ami abból következik, hogy a természetes nyelv kibúvóit keresi.
És ennek az önkényesen meghatározott logikának, amiben olyan állítások vannak, hogy "A-ból következik B", semmi köze nincsen az "abszolút igazsághoz", ez nem a természet leírónyelve, hanem egy emberek által mesterségesen elfogadott rendszer, amely kiválóan modellezi a logika működését.
Tehát:
1. A Lewis által demonstráláshoz felhozott logikának nincs valódi köze az "igazsághoz".
2. A Lewis által demonstrált paradoxon visszaél a formális logika fogalmaival anélkül, hogy elfogadná a logika szabályait - vagyis az ellentmondás nem a logika működésében van, hanem a logika eszközeinek használatával.
Szóval ez a demonstráció nagyon érdekes, de semmi köze a témához.
algi 2011.04.11. 00:59:07
Ezeket már rég feloldották a formális logikában.
algi 2011.04.11. 01:11:34
Egyébként ha elfogadjuk azt, hogy ez a logika nem más, mint pusztán az antropomorf agyunk veleszületett huzagolása, akkor innentől kezdve azt is elfogadhatjuk, hogy ez nem feltétlenül univerzális logika, sokkal inkább a fajunk földi körülmények közti túléléshez szükséges logikája.
A tudomány egyébként már bizonyította is, hogy a kvantummechanikában nem működik a hagyományos logika, ugyanis tudunk olyan kijelentéseket tenni, amelyek sem igazak, sem hamisak, hanem bizonyos százalékban igazak, bizonyos százalékban hamisak.
Lehet, hogy az ember a földi élet koronája, de semmiképp sem az egész univerzumé. A parányi és hatalmas dolgok világában el vagyunk veszve, mert nem tudjuk használni sem az intuitív térérzékünket, sem az intuitív logikánkat.
Szóval aki abszolút igazságokra vágyik, az jobb, ha nem ragaszkodik ehhez a paraszti logikához.
(Amúgy bocs, hogy ezer kommentben írom le.)
Tgr 2011.04.11. 01:16:53
Viszont ezeket nem lehet lefektetni anélkül, hogy ne használnád őket közben. Ahhoz, hogy egy formális nyelvet definiálj és használj, szükség van egy metanyelvre. Amikor azt mondod, hogy "ha A és A=>B akkor B", akkor két implikációt használsz, egy formálisat (A=>B) és egy metanyelvit (ha...akkor). Carrol története arról szól, hogy a logikát nem lehet teljesen formalizálni: ha megpróbálod a metanyelvet formalizálni, szükség lesz hozzá egy metametanyelvre és így tovább. Mindig lesz egy legfelső szint, ahol intuitíve végzed a lépéseket.
Tgr 2011.04.11. 01:22:26
Ez így ebben a formában eléggé nem igaz (már csak azért sem, mert a kvantumlogikát is a klasszikus logika eszközeivel lehet definiálni), maradjunk annyiban, hogy vannak olyan helyzetek, amikor alternatív logikák alkalmazása kényelmesebb (például mert jobban meg fog felelni a "kijelentés" fogalma annak, amit intuitíve a világról tett állításnak gondolunk).
KenSentMe 2011.04.11. 01:51:36
Mondom, én csak azt nem értem, hogy Achilleusz ezt miért nem hányta a teknős szemére, és ahelyett, hogy előkeresett volna egy logikakönyvet és megeskette volna a teknőst a logika alapszabályaira, miért ment bele egy végtelen játékba..
Az, hogy a logika az emberi agyba beépített valami volna, az egy nagyon hmm. optimista álláspont.. aki már próbára tette magát kategorikus szillogizmusokkal meg akit már gyötörtek matematikával, az szerintem tisztában van vele, hogy a logika mennyire nincs beégetve az emberi agyba, mennyire egy csinálmány..
nyilván azért hozták létre és használják, mert jól ragadja meg az általunk ismert valóságot (és fontos dolgokat deríthet ki a segítségével pl. Mr. Sherlock Holmes, még akkor is, ha cserébe egész éjszaka pipáznia és hegedülnie kell...)
Mesterséges rendszer, ami nem önérvényű, igen. És nem önmaga okán érezzük igaznak, csak azért, mert jól megragadja a körülöttünk lévő valóságot. Lehet, hogy a "ha nincs okos pék és minden pék kacsintgat, akkor legalább néhány kacsintgató ember hülye" állítást fáradalmas végiggondolni, de hát így működik a valóság a mi szintünkön.
KenSentMe 2011.04.11. 02:50:52
Nem érzem a végtelen ciklust, már csak azért sem, mert az informális leírás az implikációt nem jelölésként, hanem >utasításként< tartalmazza. Az ember vagy elfogadja, hogy a jelöléseket így kell használni, és e szerint cselekszik (kvázi mechanikusan), vagy nem fogadja el, és akkor örökre kívül reked a logika csodálatos világán.
Mit lehet még arra mondani, hogy a metanyelvi jelölés szerint ezt >kell< csinálni? Tulajdonképpen az egész csak szimbólummanipuláció, a metanyelv utasításait be lehet táplálni egy számítógépbe, és lehet írni tételbizonyító/ellenőrző programot, ami vidáman követi az utasításokat anélkül, hogy annyi esze volna, mint egy molylepkének .. a metanyelv utasításai közé meta-logikát definiálni meg érdekes játék, de magát a leírást nem érinti.
(Ebben az a szép, hogy a logikánk penge és ütőképes marad, annak ellenére, hogy mindenfajta értelem elveszik belőle, és egyszerű használati eszközzé, kvázi egy baltává alakul. És így eljut odáig az ember, hogy mondjuk egy halmazelméleti meg egy logikai témájú szabályrendszer elfogadása után a geometria összes tételét bebizonyíthatja a Achilleusz a Teknősnek, anélkül, hogy egyetlen szót kellene érteniük az egészből.. gyönyörűen, formálisan, tökéletesen)
algi 2011.04.11. 03:56:00
Carrol azzal él vissza, hogy bár le vannak fektetve a formális logika szabályai, mégsem azokat használja, hanem a természetes nyelvet. Ezzel felrúgja a közmegegyezést.
Ami pedig azt illeti, hogy a kvantumlogikát is a hagyományos logikából vezetjük le, ez teljességgel önkényes. Mi, emberek, úgy döntöttünk, hogy mivel az intuitív igaz-hamis ből-höz logikát ismerjük, ezért erre alapozzuk a kvantumlogikát. De ha abban gondolkozunk, hogy a kvantumfizika közelebb áll az univerzum építőköveihez, éppen fordítottnak tűnik a helyzet.
A logikát önkényesen formalizáljuk önmagunkból kiindulva, ezért antropomorf, és többet mond el az emberi gondolkodásról, mint a világról.
algi 2011.04.11. 05:59:05
Ha természetes nyelvvel fogalmazzuk meg ezeket az állításokat, akkor tökéletesen megértjük.
Ha formálisan fogalmazzuk meg az összefüggéseket, akkor az operátorokat automatikusan alkalmazzuk.
Carrol viszont a természetes nyelven megfogalmazott állítást becsúzlizza egy látszólag formális felépítménybe anélkül, hogy akár természetesen, akár formálisan értelmezné azt.
A történet azt feltételezi, hogy a logika másból sem áll, mint egymástól független állítások listáiból. Miközben ez messze nem így van. Az operátoroknak van értelmük.
@VRbagoly: Mondjuk régi álmom, hogy lássak egy olyan matektankönyvet, ami kizárólag az alapvető jeleket használja, és semmi rövidítést. Szerintem nagyon hamar elfogyna a világ összes papírja és tintája egy ilyen könyv írásakor.
szemet 2011.04.11. 11:03:45
pl. rekurzívan felírva, hogy ne fogyjanak el a betük;) :
C állítás: Ha A és B és C igaz akkor Z
C-t rendre behelyettesítve:
Ha A és B igaz és Ha A és B igaz és Ha A és B igaz ...... akkor Z, akkor Z
Azaz végső soron kapunk egy végtelen: ha A és B és ha A és B és ha A és B... sort amitől Z elfogadása függ
A végtelen sor redukálható egy egyelemű "Ha A és B" termre? Ezt kell eldöntenie a teknősnek végső soron, nemde?
szemet 2011.04.11. 21:20:34
A probléma itt az, hogy alapvetően a logikai rendszer elfogadja-e az indukciót vagy sem.
Ha igen, akkor lehet mondani, hogy:
n=1 eset igaz (A és B)
az n+1 esetet úgy kapjuk, hogy hozzáfűzzük az n-es állításhoz az "és A és B"-t
ha (A és B) igaz és feltesszük n=k-ra igaz
akkor n=k+1 -re is igaz: mert igaz és (A és B) az igaz
tehát az indukció elvéből következően végtelen sorra is igaz lesz az egész!
Az indukció elvét (axiómáját) viszont elsőrendű logikában nem lehet megfogalmazni véges számú állítással, csak a másodrendű logikában (amiben lehetnek állításokra vonatkozó állítások).
Egyesek nem kedvelik az indukciót, lásd:
en.wikipedia.org/wiki/Finitism
en.wikipedia.org/wiki/Ultrafinitism
Számukra ez probléma.
Főleg, hogy ez alapján a paradoxont talán úgy is lehet értelmezni, hogy valójában az elsőrendű logikában is támaszkodunk implicit módon az indukcióra (vagy támaszkodnunk kéne) - csak kihagyjuk a teknős alaposságát és ezzel elfedjük a problémát
Jól látom szerintetek?