A Szkeptikus Klub következő rendezvénye október 18-án:
Hogyan döntsünk orvostudományi kérdésekben? Utak és buktatók
Ferenci Tamás biostatisztikus előadása
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Tényleg csökkenti-e a vérnyomást ez a vérnyomás-csökkentő gyógyszerjelölt? Okoz-e hasmenést mint mellékhatás? A vöröshús-fogyasztás növeli a rákkockázatot? A császármetszéssel születés vezethet 1-es típusú diabetészhez?
Az orvostudományi kutatások során számos ilyen, és ehhez hasonló kérdésre kell választ adnunk. Ennek igen sok módja képzelhető el, vizsgálhatunk állatmodelleket, kiindulhatunk biológiai megfontolásokból stb., de egy meghatározó fontosságú módszer az empirikus kutatás: begyűjtünk tényadatokat arról, hogy a gyógyszert szedő alanyoknak csökkent-e a vérnyomása, lett-e hasmenésük, a vörös húst fogyasztók körében hogyan alakultak a rákos megbetegedések, vagy, hogy a császármetszéssel születettek között mennyi cukorbeteg lett, és ebből következtetünk. Előadásom első felében áttekintem azokat a módszereket, melyekkel valósághűen hajthatjuk végre ezt a következtetést - ez ugyanis nagyon sokszor a legkevésbé sem nyilvánvaló. Különös hangsúllyal foglalkozom a kísérlet és a megfigyelés fogalmának elválasztásával, és utóbbiak kapcsán az ún. confounding problémájával.
Előadásom második részében néhány érdekes, és gyakorlatban is fontos konkrét problémát járok körül. A klinikai kísérletek kapcsán foglalkozom az olyan nagy jelentőségű, de mégis ritkán hangsúlyt kapó kérdésekkel, mint a szelekciós torzítás vagy épp a kísérletek korai leállításának szempontjai. A megfigyeléses vizsgálatok szerteágazó módszereit igyekszem előnyeikkel, hátrányaikkal, és alkalmazási területeikkel röviden bemutatni, itt is kitérve a legfontosabb problémákra (mint a felidézési torzítás az eset-kontroll vizsgálatoknál).
Zárásként röviden kitérek a meta-analízisek szerepére, a "bizonyítékok összessége" szemlélet fontosságára, majd beszélek napjaink empirikus orvostudományi kutatásainak rendszerszintű problémáiról is, különös tekintettel a kutatások eredményeinek eltitkolásáról, és az ebből fakadó publikációs torzításról.
Úgy gondolom, hogy ezek a kérdések nem orvoskutatók szakismereteihez tartoznak: manapság, amikor ömlenek ránk az egészségügyi információk, gyógyszergyárak reklámjaitól kezdve kedvenc internetes portálunk egészség rovatán át kuruzslók internetes agitációjáig, létfontosságú mindenkinek, aki ebben a hírözönben eligazodni próbál, hogy a fenti alapkérdésekkel tisztában legyen. Előadásom ezt próbálja elősegíteni.
A klubest időpontja: 2016. október 18. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételedet az esemény Facebook-oldalán is jelezheted (nem kötelező).
FRISSÍTÉS: A klubest videófelvétele, ill. prezentációja itt látható:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2016.10.14. 12:03:26
Talán az Alltrials - mint a legsikeresebb és legtudományosabb "tudományosan szkeptikus mozgalom" is szóba kerül, amit már vagy 8 szkeptikus szervezet, de még a Homeopaták ( "European Central Council of Homeopaths") is támogatnak.
De mintha se a magyar vezetésű "European Council of Skeptical Organisations - ECSO"
se a hazai Szkeptikus Társaság nem lenne a támogatók listáján, vagy az is lehet, hogy rossz néven szerepelnek, vagy ezt nem tartják szkeptikus témának.
www.alltrials.net/supporters/supporters-organisation-list/
Feltételezem, hogy mivel egy közös állásfoglalás kell, ezt nehéz összehozni ( www.szkeptikustarsasag.hu/allasfoglalasok )
De hátha a Facebook Fórumon valakinek csak eszébe jut ez is. :)
*&@-> www.facebook.com/groups/szkeptikus.tarsasag/permalink/10154229315958192/
:)
Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2016.10.14. 12:38:08
Régebben azért ez még téma volt, de gondolom már nem annyira fontos.
www.facebook.com/groups/szkeptikus.tarsasag/permalink/10152669540823192
Szilágyi András 2016.10.15. 16:09:21
Szkeptikus Blog · http://szkeptikus.blog.hu 2016.10.21. 00:03:19
Attila Rozsnyai 2016.11.06. 17:49:50
Honnan kellene tudnom egyáltalán nekem, mint betegnek, innentől kezdve, hogy amit szedek az megbízható...?
Miért van az, hogy egy ilyen előadás megjelenése, a facebookon terjedő marhaságokhoz képest (lásd fényevők, meg oltásellenesek) csak minimális kommenteket kap és a kedvelők száma jelen állás szerint (11.06.) csak 4? Azt hiszem, hogy az ott megjelent résztvevők és mindenki aki ezt az előadást megnézte, nagyban hozzá kellene járuljanak ahhoz, hogy ez valamilyen formában sűrűbben jelenjen meg a közmédiában. Kicsit nagyobb hangsúlyt kellene a szervezőknek fektetni arra (amellett, hogy én kirobbanó örömmel néztem meg végre egy ilyen jellegű/témájú előadást), hogy ehhez hasonló előadások akár a TV-ben a Vidám vasárnap meg a Tini anyukák helyett leadásra kerüljenek (ha esetleg van ilyen szívesen várom az ötleteket).
Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.11.07. 13:45:26
A legjobb válaszom, amit talán az előadásban is említettem: ez egy pontot túl bizalmi kérdéssé válik. (Ahogy mondtam, az orvosok számára is!!) Rendkívül keveseknek van meg a kapacitása (megint csak: nem feltétlenül szakmai képzettség okán, hanem akár egyszerűen időhiány miatt), hogy *saját maga* ezeknek utánajárjon. Igen, elvileg meg lehetne tenni, ott a google scholar, ott a Pubmed, ott a Sciencedirect stb., a szisztematikus review-król, a metaanalízisek készítéséről szóló irodalmak nyilvánosak, az ilyet készítő programok egy része ingyen bárki számára elérhető stb. De még ha ezekhez mind értesz is, akkor is nagyon-nagyon kevesek lesznek, akiknek van kapacitásuk egy ilyet ténylegesen megcsinálni saját kezűleg, hiába is van meg a lehetőség.
Egy szó mint száz, a probléma az orvosokat is ugyanúgy sújtja. És itt jön a bizalmi faktor: egy ponton azt kell mondanod, hogy oké, én nem csinálok ilyet, mert A) nem értek hozzá B) nincs rá időm és erőm... *ezért* elhiszem azt, amit más csinált. Letöltök egy kész metaanalízist, elolvasom a guideline-t. Vagy épp meghallgatom az orvosomat.
Azért mondtam, hogy bizalmi faktor, mert ebben a pillanatban azonnal felmerül, hogy jó, de aki készítette, az tényleg ért-e hozzá, nem fizette-e le a gyógyszergyár stb. Ezekre a kérdésekre nincs univerzális válaszom, de két dolog megfontolandó. Az egyik, hogy az előbb említett lehetőség, hogy legalább elvileg utána lehet menni, egy baromi erős visszatartó faktor (itt jól jön a piacgazdaság: ha le akarná fizetni a gyógyszergyár, akkor azonnal arra kell gondolni, hogy de a konkurens ezt nagyítóval fogja végigellenőrizni két perccel azután, hogy megjelent - márpedig *módja van* végigellenőrizni!), a másik, még fontosabb, a reputáció. Cochrane-éknek például azért hisznek sokan szívesen, mert az eddigi tapasztalatok rendkívül pozitívak velük. Persze, tudom, hogy ez se váltotta ki a bizalmi faktort, de legalább fogódzkodó.
Az előadásom terjedésének megítélésében, és a téma megjelenítésének véleményezésében sajnos/szerencsére nem én vagyok a kompetens :)
Attila Rozsnyai 2016.11.07. 19:29:04
Köszönöm a választ :)
Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.11.07. 20:37:39
A tudomány sosem téved... mert bizonyítékon alapsz 2016.11.17. 08:16:42
Jól megtudtuk a nagy semmit.
Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.01.09. 13:30:14
>(itt jól jön a piacgazdaság: ha le
> akarná fizetni a gyógyszergyár,
> akkor azonnal arra kell gondolni,
> hogy de a konkurens ezt nagyítóval
> fogja végigellenőrizni két perccel
> azután, hogy megjelent -
> márpedig *módja van*
> végigellenőrizni!),
sajnos ez a gyakorlatban nem mindig így van .. (pl. korrupció problémája )
szerintem ez inkább tisztán 'racionális' és játékelméleti döntés ..
abban egyetértek,hogy a versenytárs 2 perc után tudni fogja a csalást .. de mivel racionálisak - dönthetnek hogy
- ugyanúgy csalnak ők is
- vagy beárulják a másikat ..
Az autós Dízelbotránynál például tudjuk mit választottak ...
A reputáció kockázata meg számszerűsíthető.
Eddig cégvezetőt ritkán ültettek börtönbe csalásért .. emiatt megérte a kockázat.
Ha lebuknak a cég kifizeti a bírságot az eddigi management meg nyugdíjba megy és nem börtönbe. ( legalábbis nem sok precedens van erre )
Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.01.10. 14:09:26
szerintem ez inkább tisztán 'racionális' és játékelméleti döntés ..
abban egyetértek,hogy a versenytárs 2 perc után tudni fogja a csalást .. de mivel racionálisak - dönthetnek hogy
- ugyanúgy csalnak ők is
- vagy beárulják a másikat .."
Túldimenzionálod a kérdést. Nem azt értettem alatta, hogy X rájön Y grandiózus átverésére, amit főműsoridőben leleplez és ettől Y azonnal csődbe megy; vagy épp ellenkezőleg, elkezd ő is csalni... Ennél sokkal mikroszkopikusabb a dolog. Mondjuk minden gyógyszercég készít objection handling anyagokat, és hidd el nekem (vagy talán magad is láttál már ilyet), az utolsó vesszőig szétszedik a másik kutatását, ha netán az orvos azzal akarna jönni, hogy de hát a konkurencia ezt meg ezt találta. (Úgyhogy igen, ha akarod, ilyen értelemben "beárulják" őket, de ismétlem, ne olyanra gondolj mint a dízelbotrány lelepleződése; ez nap mint nap zajlik az orvosoknál a képviselők által.)
És egyrészt ki az a hülye, aki még magas labdát is akar ehhez feldobni, másrészt *önmagában* az a tény, hogy tudják, hogy a másik majd ilyen szemmel is fogja nézni, már visszatartó erő.