"Mesterségesen gyártottak koronavírust Kínában" - állítja címében egy Youtube-videó, amelyet sokan megosztottak a facebookon is. Az eredetileg a Pesti Srácok által közölt videó valójában az olasz RAI televízió egyik, 2015-ös riportja, amely szerint kínai kutatók két vírus kombinálásával egy SARS-szerű kiméra vírust hoztak létre, amely emberi fertőzésre is képesnek bizonyult. Majd ezzel kapcsolatos véleményeket ismertet, melyek egy része veszélyesnek tartja a kutatást. A videót persze a mostani konteóhívők úgy értelmezik, hogy a jelenleg járványt okozó koronavírusról vagy hasonlóról van szó, mindenesetre bizonyítéknak tekintik arra, hogy a mostani koronavírus is mesterségesen készült. Pedig egész másról van szó.

 A 2015-ös tévériport egy 2015-ben a Nature Medicine folyóiratban publikált cikk nyomán készült, mely amerikai-kínai-svájci együttműködés eredménye, és szerzői többsége amerikai (a University of North Carolina kutatói). A cikk címe: "A SARS-like cluster of circulating bat coronaviruses shows potential for human emergence", amiből rögtön kítünik, hogy kutatás célja nem az volt, hogy direkt előállítsanak egy emberre veszélyes vírust, hanem hogy figyelmeztessenek arra, hogy denevérekben keringenek és fejlődnek olyan vírusok, amelyek könnyen átugorhatnak az emberi populációkra is. Denevérekben korábban azonosították az SHC014 nevű koronavírust, ami nagyon hasonlít a SARS vírusra, és gyanús volt, hogy emberre is veszélyes lehet, de ezt nem lehetett biztosan tudni - a kutatás célja az volt, hogy ezt megállapítsák.

De hogyan? A 2003-ban járványt okozó SARS vírussal kapcsolatos kutatások céljára korábban előállították a SARS-vírusnak egy olyan változatát, amely egerekben nagyon komoly, halálos kimenetelű betegséget okoz. Erre azért volt szükség, hogy az egéren mint állatmodellen tanulmányozhassák a vírus működését és a vakcinák és antivirális gyógyszerek hatásosságát. Ebbe az egéradaptált SARS vírusba ültették be az SHC014 denevérvírus tüskefehérjéjének (spike) génjét - ez az a fehérje, amely a gazdaszervezet légutaiban található ACE2 receptorokhoz kötődik, ezzel indítva a fertőzési folyamatot. A kiméra vírus előállításának célja tehát az volt, hogy egereken mint állatmodellen vizsgálhassák a denevérekben talált vírus betegségokozó képességét. A vírus pedig valóban megbetegítette az egereket. Majd a vírust emberi légúti sejtek tenyészetén is tesztelték, és azokat is sikeresen megfertőzte és szaporodott bennük. Ilyen "kiméra" vírusok egyébként a természetben is gyakran létrejönnek rekombinációs események által, tehát a kutatók által létrehozott vírus természetes úton is könnyen kialakulhatott volna. A kutatás tehát igazolta, hogy a denevérekben talált koronavírus veszélyes lehet az emberre, és mellékesen a szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy mutációk és rekombinációk révén a denevérben kialakulhat olyan vírus, amely közvetlenül is átugorhat emberre, nem szükséges köztes gazdaszervezet hozzá.

A kutatás célja tehát nem az volt, hogy biológiai fegyvert állítsanak elő, hanem hogy megmutassa a denevérekben előforduló és gyorsan fejlődő vírusok emberre jelentett veszélyét, és bemutasson egy módszert arra, hogy hogyan lehet a potenciálisan veszélyes vírusok felbukkanását előre jelezni.

Fel lehet persze vetni, hogy az efféle kutatások eleve veszélyesek lehetnek - valóban előfordulhat, hogy ha nem tartják be szigorúan a biztonsági protokollokat, akkor egy ilyen kutatási célú vírus a laborból kiszabadulhat. Azonban a szabályok betartásával ez a veszély minimális, ugyanakkor a vírusok kutatása rendkívül fontos éppen a potenciális járványok megelőzése és a rájuk való gyors reagálás érdekében.

És mi köze van a 2015-ben előállított kiméra vírusnak a jelenleg járványt okozó koronavírushoz, a SARS-CoV-2-höz? Egyáltalán semmi. A SARS-CoV-2 nem az egéradaptált SARS vírusvázra alapul, sem pedig egyetlen ismert, laboratóriumokban használt vírusvázra, az SHC014 denevérvírushoz sincs köze. Mi több, semmilyen jele nincs annak, hogy mesterséges konstrukció lenne. Már több publikáció vizsgálta részletesen a vírust ebből a szempontból (pl. ez és ez), és megállapította, hogy természetes eredetű. Legközelebbi ismert rokonától, a RaTG13 denevér-koronavírustól véletlenszerűen elszórt mutációkban különbözik, és bár tüskefehérjéje bizonyos részleteiben a tobzoskában talált egyik koronavíruséhoz hasonlít, ez is létrejöhetett mutációk vagy természetes úton történő rekombináció által. Azt viszont továbbra sem tudjuk, hogy mi volt az a gazdaszervezet, amiben a vírus végső formája kialakult, és hogy hogyan fertőzött meg embert. Vannak olyan vélekedések, hogy a természetes denevérvírusokat tanulmányozó kínai kutatóintézetekben is bekövetkezhetett ilyen baleset, ha nem voltak elég elővigyázatosak - ezt a jelenlegi adatok alapján nem lehet teljesen kizárni, de bizonyíték sincs rá. Az viszont nagy bizonyossággal kizárható, hogy a vírus mesterségesen tervezett, laboratóriumban kutatási célra vagy biológiai fegyverként előállított konstrukció lenne.