A "Skeptoid" című podcast 454. részének átirata.

Írta: Brian Dunning. Fordította: Kovács Judit, Pintér András Gábor

Mindegy hány cikk jelenik meg arról, mitől olyan biztonságosak a genetikailag módosított gabonafélék, úgy tűnik, a téves információk uralják a terepet. A biotechnológiát ellenző aktivisták kitartóan igyekeznek minden elképzelhető emberiségellenes, etikai és tudomány elleni bűncselekménnyel megvádolni a GMO (Genetikailag Módosított Organizmus) növényeket. Habár a biotechnológia-ellenes aktivisták támadásai közel 100%-ban a Monsanto nevű céget érintik, amely valószínűleg az egyetlen géntechnológiával foglalkozó cég, amit az emberek többsége ismer, a vállalat valójában csak egyike a hat legnagyobb GMO-fejlesztő cégnek, a DuPont-Pioneer, a Syngenta, a Dow Agrosciences, a BASF és a Bayer Cropscience mellett. Ezen a haton kívül még kb. húsz kisebb cég van szerte a világon ami ebben az üzletágban érdekelt. De senki ne gondolja azt, hogy csak úgy besétál a legközelebbi faiskolába és ilyen név alatt fog magokat találni: mint a legtöbb gyártó, ők is különféle vásárlóbarát neveken árulják a termékeiket. A hat vállalat között piacvezető Monsanto tizenöt különböző márkanevet használ, mindegyiket külön termékekre vagy régiókra szabva. Mi történik ezekkel a különböző márkanéven forgalmazott magokkal amelyeket megvesznek, elvetnek és learatnak? Lássuk, az olvasó meg tudja-e állapítani az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!

Kezdjük azzal, hogy:

1. "A szupermarketek tele vannak GMO ételekkel."

IGAZ, de nagyrészt mint hozzávalók az élelmiszertermékekben. Az USA-ban termesztett három leggyakoribb kultúrnövény – kukorica, szója és gyapot – 85%-a GMO. Ugyanakkor a legtöbb élelmiszer, amit megvásárolsz (a kukorica és a szójabab kivételével) jelenleg nem GMO. Egy másik kivétel a papaja. A legtöbb papaja, ami az Egyesült Államokban kapható, Hawaii-ról származik, ahol a gyűrűfoltosság vírus megtizedelte a fajt az 1990-es években. De 1998-ban egy kutató felfedezte a módját annak, hogyan lehet a gyűrűfoltosság egyetlen génjét bevinni a papajába, ezáltal immunitást biztosítva a növénynek a betegség ellen, így manapság a papaja virágkorát éli Hawaii-n.

De túl azon, hogy a fenti három példa adott, elég nehéz olyan élelmiszerterméket találni, amely ne tartalmazna kukorica, szója, vagy gyapotmag származékot, így a válasz igen. Ha az amerikai földrészen élsz, akkor rengeteg, szupermarketben vásárolt GMO ételt elfogyasztottál az elmúlt évtizedekben.

2. "A GMO monokultúrához vezet."

HAMIS. A kereslet és a kínálat az, ami monokultúrához vezet, ennek pedig semmi köze sincs a GMO-khoz. A monokultúra azt jelenti, hogy ugyanazt a növényt vetik el újra és újra ugyanazon a területen, vetésforgó nélkül. Az elvetett növények váltogatása révén megelőzi, hogy egy adott növény leggyakoribb kórokozói és kártevői megvessék a lábukat, valamint a megfelelő szinten biztosítja a termőföld egészségét. A földművelők már kb. i. e 6000 óta tisztában vannak ennek az előnyeivel. Ha ugyanakkora igény lenne a kukoricára, a szójára és a gyapotra akkor a földművelők megfelelően tudnák alkalmazni a vetésforgót, és minden remek lenne.  

Sajnos nem ez a helyzet. 2011-ben az Egyesült Államokban 33 millió hektáron termesztettek kukoricát, 29 millió hektáron szójababot, 22 millió hektáron szénát, 18 millió hektáron búzát, de gyapotot mindössze 4 millió hektáron. Rengeteg élelmiszer és ipari termék származik ezekből, de akkora területen kell termeszteni őket, hogy a vetésforgót gyakran nagyon nehéz megvalósítani. A dolgot tovább nehezíti, hogy mindegyik növény más éghajlaton és más talajban fejlődik jól. Nagyon nehéz két vagy több olyan növényt találni, amire közel ugyanakkora igény van és egyazon ökológiai körülményeket kedveli.

Az ötből három növény többségében genetikailag módosított fajtákból áll. De amint láthattuk, ennek semmi köze sincs a monokultúra problémájához, vagy a vetésforgó lehetőségéhez.  

3. "A GMO növényekben medúzák és más állatok génjei vannak."

HAMIS. Soha nem került kereskedelmi forgalomba olyan GM növény, amelyben állati eredetű gének lettek volna. De ez nem jelenti azt, hogy meg sem próbálkoztak vele. A világ számos pontján a termés elfagy, és tönkremegy. Ezért a kutatók megpróbálkoztak azzal, hogy olyan géneket ültessenek be növényekbe, melyek a téli lepényhal fagyálló képességét biztosítják, így fagypont alatti hőmérsékleten is képes megélni. Ezek a gének egy olyan fehérje létrehozásáért felelősek (sok növényben, állatban, gombában és baktériumban is jelen vannak), ami az apró jégkristályokhoz kapcsolódva megakadályozza, hogy azok nagyobb kristályokká növekedjenek, és károsítsák a sejteket. Bár nagyon jó lenne a zöldség-, és gyümölcskertekben ennek a tulajdonságnak a megléte, ezidáig nem sikerült megvalósítani. Ezért van az, hogy a biotechnológusoknak mindig lesz elfoglaltságuk: minden sikeresen befejezett projektre jut száz, ami kudarccal végződik.

4. "A GMO növényekre több gyomirtó szert permeteznek."

IGAZ és HAMIS egyszerre. Valószínűleg általában igaznak tekinthető a piacon levő két uralkodó GMO növény egyikére, amelyet általában úgy emlegetnek, hogy “Roundup-biztos”, mert ellenáll a glifozátnak, a Roundup nevű gyomirtó aktív összetevőjének. Mivel a glifozát szabadalma lejárt, manapság széles körben elterjedt és olcsó. A növény egészének működését befolyásolja azáltal, hogy gátolja egy olyan enzim termelődését, ami bizonyos aminosavak szintéziséhez szükséges. Ideális esetben a teljes termőföldedet alaposan beszórhatod glifozáttal, és csak a „Roundup-biztos” növényeid maradnak meg. Gyomnövények nem. A glifozát csak 1/25-öd annyira mérgező az ember számára, mint a koffein, így ez a fajta mezőgazdasági felhasználás egy EPA (az Amerikai Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége) tanulmány szerint ártalmatlan, mert az előrejelzések szerint nincs káros hatása annak, ha valaki egy életen át mosatlanul fogyaszt glifozáttal erősen kezelt növényeket. Az emberek nem növények, ezért ránk nem ugyanúgy hatnak ezek a szerek.

De az evolúció előbb-utóbb megtalálja a maga útját, így elkezdtek megjelenni olyan gyomnövények, amelyek természetes úton fejlődtek “Roundup-biztossá”. Ez a fegyverkezési verseny valószínűleg örökké folytatódni fog a gazdák és a gyomok közt. De attól függetlenül milyen technológiát használunk a gyomok elpusztítására, GMO-t vagy hagyományos eljárásokat, a gyomok folyamatosan fejlődnek és alkalmazkodnak, ezért ez nem kizárólag a GMO-kra érvényes probléma.

Tehát a fenti állítás igaz a „Roundup-biztos” GMO termékek esetében: ezeket valószínűbb, hogy glifozáttal permetezik. De azon GMO növények esetében, amelyeket más céllal terveztek, mint hogy ellenálljanak a glifozátnak, nem indokolt, hogy több gyomirtóval legyenek kezelve, mint nem-GMO társaik.

5. "A GMO növényekhez több rovarirtó szert használnak."

HAMIS. Egyes GMO növényeket kimondottan arra fejlesztettek ki, hogy ellenálljanak a rovarkártevőknek, így használatukkal éppenséggel kevesebb rovarirtóra van szükség (sőt, gyakran egyáltalán nem is szükséges). Azonban az egyéb tulajdonságokra fejlesztett GMO növények valószínűleg ugyanannyi rovarirtónak vannak kitéve, mint a nem-GMO társaik.

A legfőbb rovar-ellenálló GMO növényekbe egy olyan gént építettek be, amelynek révén egy bizonyos fehérjét termelnek, amely mérgező a leggyakoribb növényi kértevő rovarok némelyikére. Ez a fehérje a  Bacillus thuringiensis nevű talajbaktériumból származik, innen ered többek között a Bt-kukorica elnevezés is. A B.t. természetes módon megtalálható a talajban, és a "bio"-kártevőirtók fő aktív összetevője. Vagyis a GMO-val egyszerűen csak egy lépést megspórolunk a folyamatból: ahelyett, hogy beszórnánk a termőföldet Bt-vel, egyenesen a növénybe építjük be a hatóanyagot.

Ám az evolúció ismét felüti csúnya fejét. Azok a kártevő rovarok, amelyek ellenállók a Bt-vel szemben, azóta léteznek, amióta a baktérium jelen van a talajokban, vagyis jóval megelőzik a GMO technológiát, sőt még a bio-kártevőirtók használatát is. Az alkalmazkodó rovarok mindig is problémát jelentettek és fognak jelenteni. Ez egy olyan probléma aminek nincs semmi köze a GMO-hoz. Úgyhogy egy ide kapcsolódó állítás:

6. "A Bt GMO növények a jó rovaroknak is ártanak."

HAMIS. A Bacillus thurengiensis az, ami megöl néhány ártatlan rovart is, mint amilyen például a királylepke, de ez független attól, hogy "bio" Bt rovarirtóval lettek beszórva vagy egy Bt GMO növényt fogyasztottak. De ezidáig nincs bizonyíték arra, hogy a lepkék lárvái ártalmas dózist kapnának, pusztán azáltal, hogy ezeket a növényeket fogyasztják.

7. "A GMO növényeknek „terminátor génjeik” vannak amelyek terméketlenné teszik a növényt, hogy a következő évszakban ne lehessen újra elültetni az ebből a termésből származó magokat."

HAMIS. A terminátor gének szabadalmait olyan cégek szerezték meg, mint a Monsanto, azzal a feltétellel, hogy soha nem fogják őket a piacon forgalmazott növényekbe tenni, aminek eredményeképpen soha nem volt kapható olyan GMO mag, amely terminátor géneket tartalmazott volna. Ez egyben nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen ha valamilyen előreláthatatlan természeti vagy ember által okozott katasztrófa miatt a teljes infrastruktúra leállna, az élelmiszer ellátás mindennél fontosabb szereppel bírna, így egyetlen nemzet sem engedhetné meg magának a rizikót, hogy a következő szezonban ne legyen termés.

De ami még fontosabb, hogy a feltételezés, miszerint a gazdák amúgy minden évben újra elvetik az adott szezonban megtermelt magvakat, hamis. Annak ellenére, hogy a legtöbb növény olyan termést érlel, amiből a magokat a következő generációban ismét el lehetne vetni, ezeknek a magoknak a betakarítása nem túl praktikus a legtöbb gazdaság számára, és szinte egyenesen lehetetlen a nagyüzemi termelésben. Ugyan lehetséges lenne például a gyapot és a szójabab esetében, de a magok összegyűjtése nagyon sok munkát igényel és a végén egy rossz minőségű magkeveréket kapunk, amelyben sok gyom és rossz minőségű mag is van. Egyszerűen könnyebb a legtöbb gazdaság számára, ha minden évben új magokat vásáráol, ami így sokkal jobb minőségű termést hoz. A kukorica esetében más a helyzet. A legtöbb kukorica fajta két faj hibridje, ami nem eredményez szaporodóképes magokat. Mindezek a mezőgazdasági kihívások nagyon régóta megvannak, és semmi közük a GMO-hoz.

8. "A GMO feltüntetése termékek csomagolásán a fogyasztók érdekeit védi."

HAMIS. Nem védi a fogyasztókat, hanem félrevezeti őket, mert arra utal, hogy bizonyos élelmiszerek biztonságosabbak másoknál. Az a gyakori érv, hogy a GMO élelmiszereket nem kielégítően tesztelték, egyszerűen hamis; az USDA (az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) és az FDA (az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatóság) is kimerítő biztonsági tesztelést ír elő, mint minden új élelmiszer esetében. Az elmúlt húsz évben, amióta GMO élelmiszerek vannak forgalomban, semmilyen káros egészségügyi hatást nem figyeltek meg.

Az egyetlen hathatós érv, amit eddig sikerült felhozni, az, hogy az új fehérjék, amelyeket a növényekkel termeltetnek, elképzelhető módon kiválthatnak allergiás reakciókat. Csak éppen ez egyrészről még nem történt meg, másrészről pedig nem nem is nagyon várható, hogy megtörténik. A legnagyobb, a GMO élelmiszerek állatokra és emberekre gyakorolt egészségügyi hatásáról szóló elemzésben, 770 kutatás összevetése után egyetlen példát sem találtak erre.

9. "A transzgénikus ételek fogyasztása megváltoztatja a génjeidet és harmadik szemet fogsz növeszteni."

IGAZ. Ezért láthatunk lépten-nyomon háromszemű embereket sétálni és röpködni mindenfelé, meg falakon átmutálódni.

Nyilvánvaló, hogy csak gúnyolódom. A valódi válasz az, hogy HAMIS. Amikor valamit megeszel, a tested nem építi be az elfogyasztott élelemben lévő géneket a saját DNS-edbe. Az emésztőrendszer teljesen másként működik. A táplálékkal a testedbe kerülő gének az emésztés során alkotóelemeikre, nukleotidokra bomlanak. Nincs olyan mechanizmus, aminek folytán az emésztőrendszereden lebontás nélkül áthaladó gének, valamilyen komplex génbeültetés eredményeként átvehetnék az uralmat a tested felett. Ez egy jó sci-finek elment John Carpenter A dolog c. regényében, de a valóságban az emésztés nem így működik.

Tehát egyél bátran! Fogyaszd élvezettel a csemege kukoricát és örvendj, mert valószínűleg nem vagy csak nagyon kevés gyomirtóval és rovarirtóval permetezték be, amiatt pedig végképp ne aggódj, hogy harmadik szemed nőhet.

A cikket a szerző engedélyével fordítottuk le és tesszük közzé.

© 2015 Skeptoid Media, Inc. Copyright information

Felhasznált irodalom

Borel, B. "Core Truths." Popular Science. 1 Jul. 2014, Volume 285, Number 1: 56-59.

Charles, D. "Top Five Myths Of Genetically Modified Seeds, Busted." The Salt.National Public Radio, 18 Oct. 2012. Web. 2 Aug. 2014. http://www.npr.org/blogs/thesalt/2012/10/18/163034053/top-five-myths-of-genetically-modified-seeds-busted

Editors. "Genetic Engineering Companies." Resources. Biology Fortified, 2 Jul. 2014. Web. 2 Aug. 2014. http://www.biofortified.org/resources/genetic-engineering-companies

EPA. "Major Crops Grown in the United States." Ag 101. U.S. Environmental Protection Agency, 11 Apr. 2013. Web. 2 Aug. 2014. http://www.epa.gov/oecaagct/ag101/cropmajor.html

Harmon, A. "A Race to Save the Orange by Altering Its DNA." The New York Times. 28 Jul. 2013, Volume 162, Number 56,211: 1, 16-17.

Lallanilla, M. "GMOs: Facts About Genetically Modified Food." Live Science. Purch, 1 Nov. 2013. Web. 2 Aug. 2014. http://www.livescience.com/40895-gmo-facts.html

Nicolia, A., Manzo, A., Veronesi, F., Rosellini, D. "An overview of the last 10 years of genetically engineered crop safety research." Critical Reviews in Biotechnology. 13 Sep. 2013, Volume 34, Number 1: 77-88.

Tripathi, S., Suzuki, J., Ferreira, S. "Papaya ringspot virus-P: Characteristics, pathogenicity, sequence variability and control." Molecular Plant Pathology. 20 Feb. 2008, Volume 9, Number 3: 269-280.