Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

Pandóra az istenek teremtménye, akit Prométheusz bűnének megtorlásaként küldenek a Földre. A gyönyörű, drágakövekkel díszített doboz (maga a tudomány) titkokat rejt. Pandóra, az ifjú, kíváncsi lány a figyelmeztetés ellenére kinyitja a dobozt, melyből kiszabadul az emberiségre a nyomorúság, a szenvedés, a betegség, az öregség és a halál – csak a remény marad benn. Nem kell megijedni, a könyv ennél az allegóriánál azért sokkal jobb…

A szerzőt a Medscape internetes orvostovábbképző folyóiratból ismerem, ahol rendszeresen nyilatkozik védőoltásokkal kapcsolatban. Így nem véletlen, hogy a helyenként hátborzongató történeteinek bevezetőjét a védőoltásokkal kapcsolatos súlyos károk felsorolásával kezdi. A Sabin-csepp, ami az ötvenes években megállította a korábban sohasem látott mértékű gyermekbénulás-járványt, élő, gyengített vírust tartalmazott, ami minden 70.000. esetben megvadult, és a vadvírussal azonos bénulást okozott. A rotavírus-vakcina kifejlesztésében a szerző is részt vett. Az oltás hatékony a leggyakoribb hasmenést okozó vírussal szemben, azonban ritkán bélelzáródáshoz vezet, ami, különösen elmaradott körülmények között, amikor az oltásra a legnagyobb szükség lenne, akár halált is okozhat. A GSK vakcinagyártó által kifejlesztett és 2009–2010-es szezonban forgalmazott (nálunk nem volt kapható) sertésinfluenza elleni oltás narkolepsziát okozott. Ez egy gyógyíthatatlan agyvelőgyulladás, melynek oka a mai napig tisztázatlan. Minden 100.000 oltásra 0,4–4 megbetegedés jutott.

A könyv hét témát ismertet. A válogatás alapja, hogy a tudomány okozta károk máig hassanak és (legalább) egy népszerű emberhez köthetőek legyenek. Mint látni fogjuk, ezt a rendező elvet nem követi hibátlanul, de ez nem befolyásolja a történetek okozta izgalmakat. Van egy 8. fejezet is, ahol összegezi a tanulságokat.

1. Isten orvossága

Kínai ópiumszívó

Az ópiumot a sumérek fedezték fel úgy 6000 évvel ezelőtt. Az általa okozott élvezetek miatt több ősi kultúra is isteni adománynak vélte. Hippokratész és Galenus is csodaszernek tartották, nem vették észre a függőség kialakulásának a veszélyét. De még a XX. sz. elején is William Osler, korának leghíresebb orvosa is Isten orvosságaként említi. A mák az évezredek során jól alkalmazkodott a környezetéhez, eleve rezisztens a gombákkal és rovarokkal szemben, rossz körülmények között is megterem. A portugálok, majd a britek szállították irdatlan mennyiségben az ópiumot Kínába. A kínai vezetés tehetetlen volt, két háborút is indított, hogy megállítsa az ópium importját, de mindkétszer vesztettek, így a kínaiak kénytelenek voltak minden korábbinál nagyobb mennyiséget beengedni az országukba. Az eredmény 13 millió ópiumfüggő, ez a lakosság kb. 3%-át jelentette. Offit szerint egyes területeken a lakosság 90%-a volt függő. Európában a XIX. sz. közepétől számtalan néven és formában lehetett recept nélkül hozzájutni ópiumkeverékekhez. Előszeretettel alkalmazták a nehezen kezelhető gyerekek lenyugtatásához is… Ebben az időben a nagy arany- és vasútépítési láz miatt özönlöttek az USÁ-ba a kínaiak – és velük az ópium. Offit felidézi, hogy az első törvény, amely korlátozni szándékozta az ópiumszívást, 1875-ben lépett hatályba. Ezt még sok hasonló követte, de már túl késő volt.

Ezt megelőzően Németországban az ópiumból kivonták a még hatékonyabb alkaloidát, a morfiumot. Bár az eljárás felfedezője saját tragikus példájával – hisz maga is morfinista lett – figyelmeztette a világot, hogy ez az anyag az ópiumnál is veszélyesebb, a Merck gyógyszergyár megkezdte a tömegtermelést. Többek között alkoholizmus kezelésére is használták, így az egyik addikcióról sikeresen átszoktatták a betegeket egy sokkal súlyosabb következményekkel járó másikra. A XIX. sz. közepén Wood felfedezte az injekciós fecskendőt, és előállt azzal az ötlettel, hogy ha nem szájon át veszi be valaki a morfint, akkor nem alakul ki a túlzott „étvágy" – amit a lenyeléssel hozott összefüggésbe –, és a hatás így elválasztható a mellékhatástól (vagyis az addikciótól). Offit leírja, hogy rövidesen minden orvos rendelkezett már injekciós felszereléssel, és maguk tanították be a „betegeket", hogyan kell vénásan alkalmazni a szert. Wood felesége is morfin-túladagolásban halt meg… Újabb feltaláló jött, aki ugyancsak azt hitte, hogy az általa felfedezett új vegyület rendelkezik a fájdalomcsillapító hatással, de mégsem okoz addikciót. Ez volt a diacetil-morfin, más néven heroin, amit az Aspirinhez hasonló technikával (acetilálással) állítottak elő. Az olvasó innen már sejtheti: a Bayer kezdte el gyártani. Csupán néhány emberen végzett kísérlettel, rövid követés után az új szert ártalmatlannak nyilvánították. Amíg az Aspirint csak receptre, a heroint orvosi vény nélkül lehetett kapni a patikában. Az USÁ-ban az Eli Lilly forgalmazta az új szert, amit annyira biztonságosnak tartott, hogy csecsemőknek, kismamáknak is javasolt. Azt gondolták, hogy a heroin segítségével meg lehet szüntetni a morfinizmust is…

Hamar kiderült, hogy mindez súlyos tévedés. (Offit felidézi, hogy ennek ellenére a Bayer még évekig reklámozta a „biztonságos" szert.) Egy újabb vegyületre volt szükség, amivel meg lehet gyógyítani a heroinizmust. Ezzel az ígérettel született meg az oxikodon, ami aztán Oxycontin néven vált gyógyszerré. (Nálunk is kapható ezen a néven, de van ennél csábítóbb elnevezésű változata is a hatályos magyar gyógyszerkönyvben: Oxycodone Vitabalans.) Az olvasó már sejti, hogy az új szerről is tudományos közlemények tömege jelent meg, hirdetve, hogy az oxikodon nem okoz addikciót. A gyártó cég 1,45 milliárd dollárt kaszált, ami a valaha elért legnagyobb gyógyszer-árbevétel, meghaladta még a Viagráét is, írja Offit. Az elvonási tünetek rendkívül súlyosak, és van egy különösen jellegzetes, a libabőrösödés (turkey skin). Innen ered, hogy az elvonási tünetekre azt mondják, „cold turkey". Kiderült, hogy a fájdalom csökkentéséhez egyre nagyobb adagokra van szükség, a mellékhatások szaporodnak, a hatás viszont csökken, így a fájdalom súlyosabb lesz, mint a kezelés előtt. Míg a gyártó bevétele 2 milliárd dollárra nőtt, a gyógyszer okozta egészségügyi és bűnügyi következmények meghaladták az 55 milliárd dollárt.

MTI-hír (2017. augusztus. 09.): „Az Egyesült Államokban gyakran használt OxyContin nevű fájdalomcsillapítót gyártó Purdue Pharma gyógyszergyár ellen indít pert a főállamügyész. A cég agresszív marketinggel reklámozza termékét, és többszöri figyelmeztetés ellenére sem hangsúlyozta eléggé a gyógyszer mellékhatásait, azt például, hogy narkotikumtartalma függőséget okoz." Donald Trump erre úgy reagált: „a kábítószermentes társadalom megteremtéséhez alapvető fontosságú az erős rendőrség."

Az opiátfüggők száma az USÁ-ban az utóbbi 2 évtizedben a négyszeresére növekedett, 2 millió amerikai vált függővé, évi 20.000 amerikai haláláért felelős napjainkban is [1].  Az amerikai lakosság több mint egyharmada szedett 2015-ben receptre felírt opiátokat, 16,8%-uk volt opiátfüggő [2]. Az opiátok több amerikait ölnek meg manapság, mint az AIDS annak idején, a járvány csúcsán.

Hivatkozások

1. Murthy VH. Ending the opioid epidemic — A call to action. N Engl J Med 2016; 375:2413-5.
2. Han B, Compton WM, Blanco C, Crane E, Lee J, Jones CM. Prescription opioid use, misuse, and use disorders in U.S. adults: 2015 national survey on drug use and health. Ann Intern Med. 2017 Aug 1.

A könyvismertetés további részei:
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai