Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai

2. A nagy margarinmalőr

Offit ebben a fejezetben a margarin felfedezésének, elterjedésének a történetét írja le. A margarin sokkal olcsóbb volt, kevésbé avasodott, magas hőmérsékleten sem égett meg, ismételt sütésekhez sokkal többször lehetett használni, mint a természetes zsiradékokat, így pl. háborús körülmények között rendkívüli előnyökkel rendelkezett. A sütemények lágyabbak, ropogósabbak és ízletesebbek is lettek. Népszerűségét azonban elsősorban annak köszönhette, hogy a McGovern szenátor által vezetett, jórészt politikai aktivistákból álló, tudományos háttérrel nem rendelkező bizottság hadat üzent a koleszterinnek, és azok fő hordozójának, a telített zsíroknak. A mesterségesen előállított margarin, részlegesen telítetlen zsírként, úgy tűnt, sokkal egészségesebb. A vajat leváltotta a margarin. Az volt a meglepő, hogy a vajfogyasztók halálozása kisebb volt, mint a margarinfogyasztóké. Ennek ellenére tömegesen jelentek meg közlemények, amelyek a telítetlen zsírok előnyeit taglalták. Nem tettek különbséget az eltérő szerkezetű telítetlen zsírok között… Ez végül sokmillió ember halálát okozta. A Szkeptikus blogon 2009. januárjában jelent meg az írásom „Margarin – a terminátor" címmel. Az érdeklődő olvasó ebből megérti, melyek azok, és hogyan készülnek a transz-zsírok. Lassan-lassan kiderült, hogy a transz-zsírok már csekély mértékű fogyasztása is jelentősen fokozza a szív- és érrendszeri halálozást. Márpedig az élelmiszer-iparban általánossá vált a transz-zsírok használata.

Kovács Norbert ügyvéd segítségével 2012-ben állásfoglalást kértünk a Legfőbb Ügyésztől, amit aztán feljelentésként értelmeztek, nem teljesen ok nélkül. Hivatkoztunk ugyanis a hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 279. §-ra, mely az alábbiakat tartalmazza:

„Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A jelen szakasz alá olyan ártalmas közfogyasztási cikkek sorolhatók, amelyekben az ártalmasság nem a cikk állandó rendes tulajdonsága, hanem rendellenes sajátosság. Ilyen lehet a különböző termékek gyártása során az ahhoz adott mesterséges transz-zsírsav. Bár a büntető feljelentésként értelmezett beadványunkat elutasították, de talán mégsem volt teljesen hatástalan az akciónk. Négy évvel később a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet lényegében betiltotta a transzzsírok forgalmazását (minimális mennyiséget azért engedélyez). A rendelet hagy némi türelmi időt, ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban 2015 márciusától lépett érvénybe. Nagy kérdés, a hatóság ellenőrzi-e, ha igen, mekkora szigorral jár el, de ha minden jól megy, mostanra már csökkennie kellett a keringési eredetű megbetegedéseknek és halálozásoknak Magyarországon. Persze mire megszületnek a statisztikai adatok, még várnunk kell.

A világon elsőként Dániában 2004-ben tiltották be a transz-zsírokat, és 10 év alatt a kontrollhoz képest 100.000 lakosra 14,2-del csökkent a szív-érrendszeri halálozás [1]. Ez Magyarországra vetítve évi 1400 halál elkerülését jelentené. Nálunk eleve nagyobb arányú a szív- érrendszeri betegség, és vannak adatok, melyek szerint nálunk sokkal több transz-zsírt fogyasztottunk, mint pl. Dániában, így a csökkenés mértéke nálunk ennél is nagyobb lehet. New York állam egyes megyéiben betiltották a transz-zsírokat, és azokhoz képest, ahol nem alkalmaztak korlátozást, a szívinfarktusok gyakorisága 7,8%-kal csökkent, a sztrókkal együtt számolva a csökkenés 6,2%-os volt [2]. Ha ezt a számítást vesszük alapul, ez Magyarországra vetítve évi 20.000 megbetegedés megspórolását jelenthetné. Ez már inkább közelít ahhoz a számhoz, amit Offit is említ: az USÁ-ban évi 250.000 szívinfarktus írható a transz-zsírok számlájára. „Amennyiben az elfogyasztott kalóriára vetítjük, nincs semmilyen tápanyag, ami jobban emelné a koszorúérbetegség kockázatát, mint a transz-zsírok" [3]. Ma már kijelenthetjük, nincs olyan kis mennyiség, ami ne lenne ártalmas. Offit továbbmegy: a telítetlen zsírok transz-zsírokká alakítása több betegséget és halált okozott, mint bármelyik, ember által létrehozott kémiai reakció. Az eljárást egy német vegyész, Wilhelm Normann szabadalmaztatta 1901-ben. A róla elnevezett kitüntetést 1940 óta rendszeresen, még most is odaítélik a zsírokkal foglalkozó tudósoknak… Paul Sabatier, aki a transzzsír-gyártás gyakorlati megvalósítását a fémkatalizátorok alkalmazásával megoldotta, 1912-ben Nobel-díjat kapott.

Hivatkozások

1. Restrepo BJ, Rieger M. Denmark's policy on artificial trans fat and cardiovascular disease. Am J Prev Med. 2016 Jan;50(1):69-76. 
2. Brandt EJ, Myerson R, Perraillon MC, Polonsky TS. Hospital admissions for myocardial infarction and stroke before and after the trans-fatty acid restrictions in New York. JAMA Cardiol. 2017 Jun 1;2(6):627-634.
3. Mozaffarian D1, Katan MB, Ascherio A, Stampfer MJ, Willett WC. Trans fatty acids and cardiovascular disease. N Engl J Med. 2006 Apr 13;354(15):1601-13.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór
8. rész: A múlt tanulságai