"Nem beszélve arról, hogy vannak, akik a kisgyereküknek adnak hasfájásra, egyéb tünetekre homeopátiás készítményt. Itt a placebo hatás kizárt, hiszen egy fél- egyéves gyerek nem rendelkezik ehhez kifejlett egyéniséggel."

Itt sem zárható a placebohatás, mivel az anyuka ölelése, simogatása is sokat segít a babának. A hasfájás pedig pont egy olyan dolog, ami magától is elmúlik, nem kell hozzá gyógyszeres vagy homeopátiás kezelés.

Ezt máshol is kérdeztem már, de még nem kaptam rá sehol kielégítő választ: Ha a homeopátia olyan tökéletesen működik, a gyógyszergyárak miért nem ezeknek a szereknek a készítésével foglalkoznak inkább? Nem hiszem el, hogy egy üzleti vállalkozás inkább a drágább, hosszadalmasabb, támadhatóbb utat választja, ha van sokkal olcsóbb, hatékonyabb alternatíva.

Bobby Newmark 2008.07.22. 16:16:31


Valóban tapasztaltam pozitív hatását a homeopátiának.
Azért védem, mert szerintem egy "beépített bukósisakon" át szemléled a világot, és így nem vagy hajlandó egyszerűen elfogadni bizonyos dolgokat.
Lehet, hogy csalás, de ha ettől nem prüszköl a Marinéni, akkor felőlem lehet csalás. Értsd meg, nem mindenki egyforma. Nem biztos, hogy kizárólag Neked van igazad, mint ahogy az sem, hogy nekem. De az az arrogancia, hogy csak egy igazság van (tudomány) és minden más csalás, nos, ez engem az inkvizícióra emlékeztet. És akkor már inkább a gyengébb pártját fogom.


Anyagilag pedig nem vagyok érdekelt, de gondolom ezt Te sem feltételezted komolyan...

WM

Nézd... téged az háborít fel, hogy vehemensen támadunk egy csalást? Értem én, de ha engedjük, hogy a csalások, megtévesztések bekerüljenek a köztudatba, mint tények, az még veszélyesebb...
Így visszajutunk a babonák irányította középkorba.

W.M:
"De az az arrogancia, hogy csak egy igazság van (tudomány) és minden más csalás..."

Elgondolkoztál már azon mi a tudomány?!

"nos, ez engem az inkvizícióra emlékeztet."

Akkor még egyszer: a tudomány nem inkvizíció, a baj azzal van amikor nyilvánvaló, bizonyított dolgokban kételkednek, mindenféle tudás, és előképzettség nélkül...

Itt nincs gyengébb vagy erősebb, tudás van, meg tudás hiánya. És lehet a szavakat egymás után pakolgatni, és azt hinni hű de okosat mondtam, csak hogy a tudományt szavak nélkül is lehet bizonyítani... homepátiát is?:D

És igen, káros a homepátia, mert emberek halnak bele... ezért kell fellépni ellene. Ez nem inkvizíció, ez ismeretterjesztés.

"Mondok egyszerűbbet:
A repülőgép áll a levegőben. Az inercia a levegő. "

A gravitacios erorol el tetszettel felejtkezni. :-0

Az emberek betegségekbe halnak bele, meg háborúkba, vagy fizikai kísérletekbe mint Nagaszakiban. De ez már itt kicsit off...

"Mondok egyszerűbbet:
A repülőgép áll a levegőben. Az inercia a levegő. "

A gravitacios erorol el tetszettel felejtkezni. :-0


Miért, a könyv esetében is van gravitáció.

Itt a felhajtóerő az ami ellent tart a gravitációnak, és mivel az a közeg áramlása folytán keletkezik az pedig állandó, hiszen az a viszonyítási rendszerünk, ezért sztem a példa helyesen ábrázolja a dolog abszurditását.

Bocs, de a tehetelenseg torvenye szerintem nem axioma.

Tapasztalatpokbol altalanositott termeszeti torveny, amelyet kiserletesen lehet vizsgalni.

"Miért, a könyv esetében is van gravitáció. "

Igen de az asztal nyomasa kiegyensulyozza, az erok eredoje nulla.

"Itt (repulo) a felhajtóerő az ami ellent tart a gravitációnak, és mivel az a közeg áramlása folytán keletkezik az pedig állandó, hiszen az a viszonyítási rendszerünk, ezért sztem a példa helyesen ábrázolja a dolog abszurditását. "

Kozegellenallas es hajtomu erohatasa... ha e ketto is egyesulyban van, es a gravitacio es a felhajtoero is pontosan egyforma, akkor a repulogep egyenes vonalu egyenletes mozgast vegez. Miert lenne abszurd?

A tehetetlenséget tényleg egyszerű kísérletileg vizsgálni, miután definiáltad (mint axioma) vagy tisztáztad a következő egyszerű fogalmak jelentését:
tér, idő, erő, anyag
:)

waltermelone, ne játsz már a hülyét, ez már nekem fáj. A 3 axióma a dinamika alapja. Alapfeltevés, egy modell. Ebből indulunk ki és ezek segítségével vonunk le következtetéseket az adott modellben. Mivel eddig MIDNEN kísérlet azt igazolta, hogy jó az alapfeltevés, ezért ezt használjuk. Ha az lenne az alapfeltevés, hogy a levest megcukrozva fény keletkezik, akkor az egy rossz modell, mert nem írja le ami történik. A 3 axiómából levont összes következtetést igazolják a kísérletek, a gyakorlat, ezért nem kérdőjelezzük meg, mert a modell jó. Minek kérdőjeleznénk meg valamit, ami eddig minden tapasztalat szerint jól modellezi a valóságot?
És még mielőtt elkezded a relativitáselméletet meg kvantumelméletet iderángatni, szólok, hogy ezek NEM cáfolják meg a Newtoni mechanikát, csak tisztázzák az érvényességi körét. Persze jó kérdés, hogy valóban így történik-e, és kvantumszinten miért nem jó a newtonu mechanika, de ez cseppet sem változtat azon, hogy makroszkópikus, kis sebességű testek mozgását jól írja le.

Kozegellenallas es hajtomu erohatasa... ha e ketto is egyesulyban van, es a gravitacio es a felhajtoero is pontosan egyforma, akkor a repulogep egyenes vonalu egyenletes mozgast vegez. Miert lenne abszurd?

Mert nem végezhet egyenes vonalu mozgást, hiszen föld körüli pályán mozog.


De az eredeti állítás nem így szólt. Azt állítottam: A repülőgép áll a levegőben, tehát nyugalomban van.
Ez önmagában abszurd feltételezés. Mégis igaz, ha a viszonyítási rendszerből kihagyjuk a talajt. A levegőhöz képest nem mozdul el a repülő, hanem a levegő mozdul el a repülőhöz képest. Tehát a repülő áll a levegőben.

Bazmeg milyen hülye rugózás ez? BTK-s vagy? Arra vagy kíváncsi, hogy kísérlettel igazolni tudjuk-e az első axiómát? Olyan formában, hogy tényleg nyugalomban van-e egy test, amire nem hat erő nem, mert nem tudjuk kivonni minden hatás alól, de ez pusztán filozófiai kekeckedés.

Kedves materialista!

Egyről beszélünk. Azt mondod: csak tisztázzák az érvényességi körét.

Én is ezt bizonygatom. Ha helyesen van felvéve a viszonyítási rendszer akkor az eredmény nagy valószínűséggel igaz lesz.

Onnan indult az egész, hogy szerintem az empirikus jelenségek vizsgálatakor rossz a közelítés, és így a vizsgálatok eleve kudarcra vannak ítélve.

"Valóban tapasztaltam pozitív hatását a homeopátiának. "

Ami -ebben megegyeztünk már, ugye- placebohatás volt.
Akkor már csak az a kérdésem, hogy miért jobb a placebót "ügyeskedőtől" kapni, mint orvostól?

"De az az arrogancia, hogy csak egy igazság van (tudomány) és minden más csalás,"

Hát, bizony, definícióból adódóan ez a két kategória létezik. Az a csalás, ami nem tudományos. Ennyi, ez nem arrogancia, ez a csalás meghatározása. Lehet jóhiszemű csalás is, de _én_ azt is elítélem.

Olyan megerőltető lenne teljesíteni azt a néhány kritériumot, hogy a csalásból a tudomány kategóriába kerülhessen?
Legyen reprodukálható a kísérlet a jelenség igazolására, legyen független a kísérletet végző személyétől, és adjon a statisztikai véletlentől _jobb_ előrejelzést.
Ez tényleg olyan nagy kérés? Érdekes módon el szoktak rajta vérezni... (Magamat idézve a topic elejéről)

És ez nem tekintélyelv, ez nem erős-gyenge ellentét, ez szimplán praktikusság és etika. Ha valami nem működik, akkor nem fogom azt mondani, hogy de mégis, mert az csalás, hazugság, gerinctelenség.

Hagyjuk már ezt a repülős dolgot!
Elsőre még elmentem mellette, bár már akkor is hülyeség volt, de így kifejtve...

Itt borul az egész:
"A repülőgép áll a levegőben. Az inercia a levegő. "
és
"és mivel az a közeg áramlása folytán keletkezik"

Most akkor áll a levegő vagy áramlik körülötte?

Ilyen alapvető modellfelvételi hibákkal ne akarjunk már messzemenő következtetéseket levonni, kérlek!

Idéznélek téged:
"a vizsgálati módszer helytelen, vagy nem körültekintő megválasztása hamis eredményre vezet."

Nem. nem egyről beszélünk. Te félreértelmezed a példát. Elmagyarázom. Először is, nemtudsom mit értesz a levegőhöz rögzített rendeszeren, de 3 eset lehetséges:
1, a repülőgéphez, vagy egy ehhez "tapadt"(csak gondolatban) levegőmolekulához rögzíted a rendszert: a repülőgép itt nem mozog, hiszen a koordinátái nem változnak, nem mozog, tehát nyugalomban van. Ha nyugalomban van akkor a rá ható erők kiegyenlítik egymás hatását. Elöttem leírták, mi a 4 erő, ami hat rá.
2. egy állló levegőmolekulához viszonyítod: itt akkor egyenletesen mozog. a 4 erő ua mint az előbb.
3. egy akárhogy mozgó levegőmolekulához viszonyítod: ez nem inerciarendszer, ez gyorsuló viszonítási rendszer, tehát az első axióma itt nem érvényes. Ha érvényessé akarjuk tenni (megkönnyíti a számolást) akkor figyelembe vesszük a tehetetlenségi erőket.
Kész. Hol az ellentmondás?

Idéznélek téged:
"a vizsgálati módszer helytelen, vagy nem körültekintő megválasztása hamis eredményre vezet."


Így van. Ezt próbáltam bizonyítani a repülős példával.

Örülök, hogy megértettél!
Tényleg. ;-)

"Kozegellenallas es hajtomu erohatasa... ha e ketto is egyesulyban van, es a gravitacio es a felhajtoero is pontosan egyforma, akkor a repulogep egyenes vonalu egyenletes mozgast vegez. Miert lenne abszurd?

Mert nem végezhet egyenes vonalu mozgást, hiszen föld körüli pályán mozog."

Akkor nem pontosan egyensulyoztad ki a gravitaciot, amiatt gorbul a palya... komoly.


"A repülőgép áll a levegőben, tehát nyugalomban van.
...
A levegőhöz képest nem mozdul el a repülő, hanem a levegő mozdul el a repülőhöz képest. Tehát a repülő áll a levegőben. "

Gondold at ujra. Mi a vonatkozasi rendszer es mit vonatkoztasz ahhoz kepest?

Akkor nem pontosan egyensulyoztad ki a gravitaciot, amiatt gorbul a palya... komoly.

Úgy érted szökési sebesség?

Ehh, elkövettem azt a hibát, hogy tovább olvastam a "levezetésedet"...

"A levegőhöz képest nem mozdul el a repülő, hanem a levegő mozdul el a repülőhöz képest. Tehát a repülő áll a levegőben."

Ezt most mégis hogy a fenébe gondolod? Elolvastad, mit írtál le? És még azt mondod, hogy helyesen van felvéve a viszonyítási rendszer, mikor egy mondaton belül ide-oda ugrálsz a rendszerek közt, aztán levonsz egy _teljesen_ helytelen következtetést...

Azért hogy tisztázzuk a dolgot:
Kis rendszerünkben, ami a repülőből és a levegőből áll, egyszerre csak az egyiket tekintheted viszonyitási rendszernek, hozzá kell ragasztanod, vagy a repülőhöz, vagy a levegőhöz.
Ha a repülőhöz kötöd, akkor a repcsi áll, és suhan körülötte a levegő.
Ha a levegőhöz kötöd, akkor azt látod, hogy a repülő jön, megy.
Egyik rendszerben sem jön ki az, hogy a repülő áll a levegőhöz képest.

Biztosan fizikáról akarsz beszélgetni?

Najó én már tényleg belefáradtam. először be akarja bizonyítani, hogy az 1 axióma nemjód, amikor ez nemsikerül, akkor meg jön azzal, hogy hát direkt értelmezte félre a vizsgálati módszert, és így hamis eredményt kapott, ergo mivel lehetséges hogy vki hülye és rosszul használja a vizsgálati módszert és ezért hibás eredményt kap, rossz az eredeti vizsgálati módszer. Hát nókomment

"Így van. Ezt próbáltam bizonyítani a repülős példával. "

Ezt próbáltad, és azt sikerült, hogy nem érted, még mindig.

"A tehetetlenséget tényleg egyszerű kísérletileg vizsgálni, miután definiáltad (mint axioma) vagy tisztáztad a következő egyszerű fogalmak jelentését:
tér, idő, erő, anyag "

Elobb definilad mit ertesz definialas vagy tisztazas alatt, mi a fogalom, mi a jelentes jelentese...

Egyebkent nem ertem, a tehetetlense torvenyenek vizsgalatoz miert szukseges a ter es ido meghatarozasa?

anyag: egy darab vas
ero: kulso hatas, ami huzza vagy tolja a vasat

Ha egy darab vasat se nem huz se nem tol semmi, akkor az nyugalomban marad, vagy egyesen vonalu egyenletes mozgast vegez.

Ez kindulasnak jo. Azutan altalnosithatjuk a tobbi femre, majd a nemfelemes anyagbol allo testekre is.

"Mert nem végezhet egyenes vonalu mozgást, hiszen föld körüli pályán mozog."

Jelen modellben _NEM_ Föld körüli a pálya! A négyerős modellünkben bizony e.v.e.m.-t végez! Ugyanis _elhanyagoltad_ a Föld görbületét a modell felvételénél!
Ha beleveszed a modellbe, hogy a gravitáció iránya nem az "általános lefelé" mutat, hanem x kilométerenként y fokot eltér, máris van eltérítő erő az e.v.e.m.-től.

Rögtönzött fizika korrepetációnak részemről most vége, majd estefelé leszek megint.
Szasztok!

Kedve uraim nincs könnyű dolgom önökkel. Olyan ez, mint mikor a jehovák győzködték az embert. Mindig voltak kész válaszaik.

Az eredeti állítás úgy szólt: A repülőgép áll a levegőben. A viszonyítási rendszer a levegő.

Ez nem feltételez gondolom gravitációt?
Ebben az esetben a repülőgép nyugalomban tud lenni a levegővel körülvéve.

A példa azt mutatta volna be, milyen abszurd állítás és mégis kivitelezhető az adott törvény alapján.

És innen már tovább: A viszonyítási rendszerek helyes megválasztása.......

Azthiszem ezt el kéne menteni, és kivonatozni meg kommentálni, mert ez egész egyszerűen tipikusan gyönyürő esete a "hívő féltudásával zagyvázik, majd amikor nem érti miért mond hülyeséget, megsértődik hogy a tudósember kiakad". Úgyhogy: walter melone: vedd elő a középiskolás fizikakönyved, vagy menj be egy félév mechanika előadásra, vedd ki a Budó Ágoton: Kísérleti fizika 1-et, olvasd el, és ha még akkor sem érted, hát nemtudoksegíteni.

"Úgy érted szökési sebesség? "

Nem.

"Az eredeti állítás úgy szólt: A repülőgép áll a levegőben. A viszonyítási rendszer a levegő."

Akkor leesik, mert nincs felhajtoero.

A repulogep all a levegoben azt jelenti, hogy a repulogep es a levego egymashoz viszonyitott sebessege nulla.

Vaskalapos!

"ero: kulso hatas, ami huzza vagy tolja a vasat"

amit a google elsőre kihozott nekem:

A tehetetlenség törvénye: egy tárgy sebessége nem változik, csak ha erő hat rá

Ha az erőt úgy definiálod hogy az egy olyan valami ami mozgatja a tárgyakat, akkor nem kell kísérlet ahhoz hogy igazold hogy az erő mozgatja a tárgyakat! :)

Kedves Mindenki!

El lehetne szakadni ettől a rettenetesen rossz repülős témától?

Meg a vonatozástól is el lehetne szakadni :-)

"Azthiszem ezt el kéne menteni, és kivonatozni meg kommentálni, ... "

"Meg a vonatozástól is el lehetne szakadni"

Magyarországon a sínek állapota miatt a vonat amúgy sem tekinthető inerciarendszernek... :)

"Ha az erőt úgy definiálod hogy az egy olyan valami ami mozgatja a tárgyakat, akkor nem kell kísérlet ahhoz hogy igazold hogy az erő mozgatja a tárgyakat! :) "

DE nem ugy definialom, mert az onmaga farkaba harapo kigyo lenne.

Ugy definilaom, hogy amit rugos eromerovel merek, az az ero.

Vaskalapos!

"Ugy definilaom, hogy amit rugos eromerovel merek, az az ero."

Hát ez meglehetősen pragmatikus definíció, de fejtsük ki hogyan is teszed ezt:

1. T testre p pontban hat egy F erő és tudjuk semmilyen más erő nem hat rá
2. p pontba odateszed a rugós erőmérőt és addig feszíted a megfelelő irányba (F-fel ellentétesen) amíg T test sebessége változatlaná nem válik (áll vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez
3. Ekkor leolvasod a rugós erőmérő értékét, és tádám MEGMÉRTED az erőt

Jajj! Most látom csak hogy véletlenül felhasználtam a tehetetlenség törvényét... Most hogyan tovább? :)

Nem tudom kovetni a logikadat.

Az 1. pontnal elkadtam, honnan tudod, hogy F ero hat a testre?


Azert kozben halkan megjegyzem, hogy ember alkotta ureszkozok sikeresen landolnak mas bolygokon, egitestek mozgasa hosszu tavra elore kiszamolt es tenyleg ugy mozgnak... szoval lehet ketelkedni, de a kiserletekkel es megfigyelesekkel oszhangban van a tehetetlenseg torvenye.

Ha ennyire érdekel titeket az erő, tömeg, tehetetlenség, pontos, szabatos és teljes definíciója, teljes levezetéssel, hogy miért ezt választottuk ennek és mértnem azt az egységet, akkor miért nem veszitek a fáradtságot, és olvastok el egy szakirodalmat? Pl. látható pár kommenttel feljebb az könyv ajánlásom. kb a 120. oldalig választ kaptok minden eddig feltett kérdésre.

"Az 1. pontnal elkadtam, honnan tudod, hogy F ero hat a testre?"

Sehonnan, csak akkor tudhatom, ha elfogadom a tehetetlenség törvényét és abból következtetek rá!
Épp ezt akarom megvilágítani már régóta: a tehetlenségi törvény tulajdonképpen az "erő" definíciójának tekinthető. Feltesszük, hogy a mozgásállapotváltozásnak mindig oka van és ezt az okot elnevezzük erőnek.
Ahhoz hogy a tehetetlenség törvényét értelmes dolog legyen kísérleti úton igazolni, az erőt valahogy máshogy kell definiálni.

Belátom, hogy a való világban remekül elboldogulunk miközben fogalmi modeljeinkben a mozgásállapotvátozásoknak okot tulajdonítunk és azt elnevezzük erőnek. Ezzel a plusz változóval sokféle dolog mozgását kiszámolhatjuk / leírhatjuk. De ettől még nem mondhatjuk hogy: Kísérletileg beláttuk a mozgásváltozások oka az erő.
Mert az megint "onmaga farkaba harapo kigyo" lenne.

WM!

"Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amit adottnak veszünk az érvelések során. Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény.


Ennek a feltételnek megfelel Isten is, a Lila Tehén is, és Newton törvénye is. "

Szerintem aki ilyet leír az ne vitatkozzon itt! :) Szóval: Newton törvénye nem axióma, viszont Newton törvénye egy axiómára épül. Newton törvényeit pont úgy lehet vizsgálni, mint bármi mást, sőt, annyira lehet vizsgálni, hogy közben rájöttünk, hogy más törvények jobban leírják a valóságot, mint Newton törvényei (spec. és ált. relativitáselmélet).

A biciklis hasonlatod is hülyeség: nem a hatóanyagot tesztelik, hanem a hatást. Erősebb hatásúnak kell lennie a készítménynek mint a placebónak. Miért ne lehetne ezt a homeopátia esetén alkalmazni?

Amúgy meg, ha a homeopátiát mindenféle tesztelés nélkül el kellene fogadnunk, akkor miért ne tegyünk így a holdfényterápiával (igen, van ilyen!), az orrszarvúszarv potencianövelő hatásával, a gyógyító kristályokkal, a fogyasztáscsökkentő állandó mágnessel és a többi eszement ostobasággal? Hol húzzuk meg a határt? Nem gondolod, hogy erre a tudományos igényességű kettős vakpróba a legalkalmasabb?

materialista: jogos a megjegyzesed

szemet: ismetlem, az ero es mozgasallapot nem elvalaszthahatlan. Statikus rendszerben is leteznek erok. Javaslom a materialista altal idezett irodalom tanulmanyozasat.

És alászállott az egekből a Repülő Spagetti Szörny, pusztító haragja elért minden vaskalapos materalista szemét dinnyét. Miről veszekedtek boldonok, hisz fizika már pedig nem létezik.

Ha még valakit érdekel az eredeti téma, felhívnám a figyelmet három idevágó rövid cikkre:
Alternatív orvoslás és áltudomány- www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2003/tv0303/mornstein.html

A hit gyógyító ereje- www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/szkeptikus/csaba.html

Az aura- konyv.uw.hu/aura.htm
Ez utóbbi cikkben röviden olvasható egy Randi által "auralátókon" végzett teszt is, melynek részletesebb leírását is olvastam valahol, de azt most sajnos nem találtam meg.

Registry

Ez megfelel?

www.youtube.com/watch?v=39PM03iVbqE

Vaskalapos!

"szemet: ismetlem, az ero es mozgasallapot nem elvalaszthahatlan. Statikus rendszerben is leteznek erok. Javaslom a materialista altal idezett irodalom tanulmanyozasat."

Hát hogy definiálod akkor az erőt? (És felejtsük el a rugós erőmérős hűlyeséget...)

Erő és mozgásálapotváltozás szerintem nem elválaszthatatlan, mert én nem ismerek az erőre másféle definíciót... írd már le egy mondatban a korrekt definíciót, ha ennyire ismered szakirodalmat!

Az hogy előfordulhat hogy bizonyos erők olyan különböző nagyságú és irányú MOZGÁSVÁLTOZÁST OKOZNAK hogy ezek eredője 0 (és így a test nyugalomban van) természetesen következik a mozgásváltozások vektortermészetű definíciójából!

És mégvalami:

Nem kell túlbonyolítanod a definíciót (merev testek ilyesmi), nekem bőven elég ha egy egyszerű tömegpontra kimondod.

Jajj nagyon meglepődtem, betaláltam írni a wikipedia-ba a "force" szót és elolvastam az első mondatot!

Vaskalapos! Ha tudsz angolul olvasd el! Emészd meg! Remek kis definíció az erőre.

"Javaslom a materialista altal idezett irodalom tanulmanyozasat." én is neked

Szemet:
az ero a mozgasallapot valtozasan (ami valoban a legkonnyebben megfoghato terulet) kivul okohat alakvaltozast (gyurma, kanal, rugo) okozhat nyomasvaltozast (pl folyadekban, amely osszenyomhatatlan, igy mozgas nem tortenik).

"Az hogy előfordulhat hogy bizonyos erők olyan különböző nagyságú és irányú MOZGÁSVÁLTOZÁST OKOZNAK hogy ezek eredője 0"

Nem. A test nem mozdul el oda es jon vissza ide ket ellentetes ero hatasara, hanem meg sem mozdul. Nincs mozgas, nincs mozgasallapot valtozas, pedig erok vannak.
Igaz, kepesek lennenek mozgast okozni, ha nem lenne ott az ellentetes ero. De mit tegyunk ott van.Van ero, nincs mozgas. Lehet, hogy alakvaltozas van, vagy nyomasvaltozas...

Jo, hogy megtalaltad.
Olvasd tovabb a wiki force szocikket.

Erre gondolsz:
“Force: Any external agent that causes a change in the motion of a free body, or that causes stress in a fixed body.”

És amit be akarsz bizonyítani az az hogy a mondat két fele az ugyan az? Pl. rugós erőmérővel? Hogy az a dolog ami deformálja a rugalmas testeket és mozgásállapotváltozást okoz az hasonló módon vektorokkal modellezhető?

A wikipedia cikk többi része azzal foglalkozik hogy milyen környezetben jelenik meg ez a mozgásállapotváltozást/deformálódást okozó dolog, és nem mond ellent a definíciónak sehol sem.

Az tényleg kísérleti fizikai terület hogy megtaláljuk az összes létező helyet/okot ahol mozgásváltozást és deformálódást okozó dolgok felbukkanak, de ez nem az "erő okozza a mozgásváltozást" bizonyítása, hiszen ez az erő definíciója!

Szóval nem értem, de annyira nem hogy fel is adom a vitát. Egy önkényes fogalom definícióján vitatkozni egyébként is hülyeség...

Nem ketlem, hogy az ero kepes mozgasallapotvaltozast okozni, es egyetertek abban is, hogy minden mozgasallapotvaltozast ero okoz.

Csak arra akarok ramutatni, hogy lehetseges az erot ertelmezni, kimutatni, merni mozgasallapot valtozas nelkul is.
Nem _szukseges_ az ero fogalmahoz, megismereshez a tehetetlenseg torvenye.

Persze, hogy jo ha van. Es igaz.

Onnan indultunk, hogy onkenyesen felallitott axiomat kell elfogadni, vagy tenyekrol, torvenyrol van szo.
En az utobbi allaspontot kepviseltem.

"Onnan indultunk, hogy onkenyesen felallitott axiomat kell elfogadni, vagy tenyekrol, torvenyrol van szo.
En az utobbi allaspontot kepviseltem."
Én meg az elöbbit, de kár ezen összevesznünk mert ezeket az (szerintem)axiómákat (pl. hogy a mozgásváltozásnak mindig oka van) én is nyíltan befogadom lényegi ellenállás nélkül, annál is inkább mert nem érzek magamban tehetséget pofásabb, jobb modellekhez vezető axiómák felállításához...

De ha majd valaki egyszer létrehoz ilyet szemrebbenés nélkül átállok a pártjára. :) Már ha megértem miről is van szó, úgy tűnik a mai fizikai modellek nem az egyszerűsödés felé haladnak. Bár ha a valóság és a modellek között szoros kapcsolatot érzünk akkor úgy is fogalmazhatunk hogy nem modellek hanem a világ bonyolódik! ;)

Ennyiben maradjunk.

Mondjuk én személy szerint nem értem a problémát. Az egész világunk önkényesen felállított definíciók halmaza. Ez a kommunikációnk alapja.
Ha nem lenne ez az önkényesen felállított axiómarendszerünk, akkor képtelenek lennék még beszélgetni is (...bár pont ez volt az érzésem itt).

Mert most mennyivel önkényesebb az erő definíciója, mint teszem azt, a banáné? Megvizsgáltuk a világot, van benne az a görbe sárga izé, na az bizony a banán.
Erőkkel ugyanez a helyzet.
Megvizsgáltuk a világot, észrevettük, hogy vannak ezek az izék, amik mozgásállapotot változtatnak, meg feszültségeket keltenek, na akkor ezeket úgy hívjuk, hogy erők.

A banán definíciója miért nem zavar, hogy önkényes? Azt miért nem kérdőjelezi meg senki? Vagy, végeredményében bármi másét, a világban?
Ez ennyi, ha fizikáról akarsz beszélgetni, akkor ahhoz, hogy értsük egymást, azonos dolgokra kell gondolnunk.
Felőlem átdefiniálhatod magadban, csak akkor kivontad magad az értelmes beszélgetés alól, disszonanciába kerültél a világgal.

Az, hogy az axiómát nem bizonyítjuk/cáfoljuk nem azt jelenti, hogy van egy feltételezésünk, és azt igaznak vesszük. Ez arról szól, hogy a világ dolgait egyértelműsítjük. Megnevezzük a jelenséget.
Eszünkbe nem jut bizonyítani, meg mégis hogyan? Hogyan bizonyítod be, hogy a banán az tényleg az a görbe sárga déligyümölcs?

Volt arról is szó, hogy ennyi erővel Isten is axióma - nem bizonyítjuk. Igen, csakhogy nem is definiáltuk. Isten az, aki megteremtette a világot, és csodát tud tenni? Oké. Tudunk ebből értelmes következtetést levonni? Hát... De tudnék még párszáz egyéb, esetenként egymásnak ellentmondó definíciót mondani i/Istenre. Hiszek-e i/Istenben? Hát, mondd meg mire gondolsz! Aztán elmondom, hogy az általad használt isten-definíció mennyire fedi az enyémet. Addig, amíg ez a kérdés nincs tisztázva, addig nem lehetséges érdemi kommunikáció. Ez az alapvető probléma a vallással kapcsolatos vitákban.

Na jó kezdek túlságosan filozofikussá válni.

Remélem ezzel tisztázódik pár dolog azért...

Addig is egy érdekes cikk a PI(o)-vízről:

h2so4.blog.hu/2008/07/12/vizilabdas_pio_viz

Itt is vizilabdások:
www.sporoljgazt.eu/

Bobby, felreerted, ket dolgot keversz szerintem.

Az onkenyes, hogy hogyan nevezzuk azt izet, a kulonbozo nyelvek mas mas szot hasznalnak ra.
Az viszont nem onkenyes, hogy milyen allitasokat teszunk vele kapcsolatban.

Nezd meg, hogy mit nevez a koznyelv a szaknyelv axiomanak. Az axiomat nem kell bizonyitani.

Valaminek az elnevezese nem axioma.

Na persze, köznapi értelemben nem megyünk le az alapokig, de a lényege ugyanaz a dolognak.

"Nezd meg, hogy mit nevez a koznyelv a szaknyelv axiomanak"
(A szaknyelvre gondoltál, ugye?)

"Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent, amit adottnak veszünk az érvelések során. Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény."

Ennek a definíciónak pontosan megfelel az a kijelentés, hogy "a banán az a görbe sárga déligyümölcs".
Ha ebből az "alaptényből" kiindulva azt mondom, hogy "egy kiló banán ezer forint", akkor lehet kérni, hogy bizonyítsam, hogy tényleg ezer forint, de azt nem, hogy tényleg banán.

"Valaminek az elnevezese nem axioma."

De. :)
Viszont nem minden axióma elnevezés.
Csak a hétköznapi dolgok nem igényelnek külön definíciót, a tudományos fogalmak meg igen, na meg a hétköznapi alaptényeket már tényleg csak az elmebetegek kérdőjelezik meg komolyan...

Bobby, nem ertek veled egyet.

Allitasod igazabol ez: banannak nevezzuk magyarul a sarga gorbe deligyumolcsot.

Ilyen alapon minden szo ertemet axiomanak kene tekintsd, axioma, hogy mi az hogy gorbe, mi az, hogy sarva, mi az, hogy deligyumolcs.

Szerintem ezek nem axiomak, a magyar nyelv ertelmezo szotara nem axiomagyujtemeny.

Nem kiindulasi feltetelek a szavak ertelmei.

Profi módon szétoffoltátok a hírt. Miért nem beszélitek meg privátban?

Bocs.

Melyik hirt?

Igaz, nem is hír volt. Látod,már elfelejtettem miről volt szó eredetileg. :-)

"Allitasod igazabol ez: banannak nevezzuk magyarul a sarga gorbe deligyumolcsot."

V.ö.:
Erőnek nevezzük a mozgásállapotot megváltoztató vagy feszültséget keltő hatásokat.

A két mondat közt technikailag, nyelvtanilag semmi különbség, csak az egyik egy tárgy definíciója, a másik egy fogalomé.

"Szerintem ezek nem axiomak, a magyar nyelv ertelmezo szotara nem axiomagyujtemeny."

Az axioma meghatározásából mi nem passzol egy értelmező szótár bejegyzésére?

"Nem kiindulasi feltetelek a szavak ertelmei."

Már hogyne lennének? A kommunikáció alapvető feltétele.
Annyi a különbség, hogy tudományos szinten sokkal pontosabb kommunikáció szükséges, mint a köznyelvben, így mindig tisztázva vannak az alapfeltevések, a félreértések elkerülése végett. Míg egy hétköznapi beszélgetés során adottnak veszed, hogy a másik is arra gondol egy szó kapcsán, amire te. _Alaptény_-ként kezeled ezeket a dolgokat. Hogy a banán az görbe és sárga, a görbe az nem egyenes, a sárga meg egy szín amit látsz.
Ha leírod sorban ezeket a meghatározásokat, akkor kapod az értelmező szótárat.
Ha Newton törvényeivel kapcsolatban teszed meg ugyanezt, akkor kiírod az erőt, a gyorsulást, tömeget, stb.-t, és akkor meg axiómagyűjteményt kapsz.
Nahát.
Akkor most mi a különbség? A neve?

Registry, nem kötelező ám széttrollkodni az offunkat! :P :D

Egész jó, csak még néhány dolog:

Tudomány: Minden, amire mi és az elvtársaink, azt mondjuk, hogy az.

Szkeptikus: Aki mindent fennhangon tagad, csak az aktuális tudományos (ld. fenn) hittételeket ismételgeti fanatikusan.

KÁ,

"Itt is vizilabdások:
www.sporoljgazt.eu/"
A cég honlapján olvasható : "A mágneses térnek a szénhidrogénekre gyakorolt hatása már bizonyított. 1994-ben Oláh György professzort a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a legmagasabb elismerésével, Nobel-díjjal jutalmazta. Kutatásainak eredményei fontos felismerést jelentettek."
Oláh György szupersavakkal és azok szénhidrogénekre való hatásával foglalkozott, ezért kapta a díjat.

wmiki, bizonyára te a "tudományban" igen jártas ember vagy és belülről látod ennek a humbug rendszernek a rothatságát. Jól gondolom?

áltudomány: A tudomány jövőbeli felfedezéseinek nagy része, amit egy szkeptikus agy nem tud felfogni, hogy ha ma még esetleg lehetetlen is a jövőben már nem lesz az.

Tényfeltáró: aki nem tudja mit beszél

Tényfeltáró,
nézzünk konkrétan az előző példát. A szénhidrogén-molekulákat a csőre tett mágnes nem rendezi ("fésüli") a csővel párhuzamosan szét, így javítva a hatásfokát az égőnek, ahogy állítják. Jelenleg. A jövőben esetleg így fog hatni rájuk a mágneses tér? Ekkorát fognak változni a fizikai-kémiai alapelveink?

A jővőben esetleg rájönnek arra, hogy VALÓJÁBAN mi az a mágneses tér, és esetleg azt is kiderítik, hogy pontosan mi az a molekula.

wmiki, úgy véled, hogy akkor amikor a LHC-ben várhatóan a kvark-gluon állapotot fogják elérni, akkor nem tudjuk mi az a bután? (azt hiszem ezt C4H10 gondolod!)

nem
úgy vélem, hogy fogalmunk sincs mi lesz
egyetlen dolog biztos:
eddig a tudomány összes hittétele megdőlt és aztán újat kellett farigcsálni

Melyik "hittétel" dőlt meg? Szerintem csak kiegészült, ahogy nő a tudásunk... (A természettudományokban, főleg Fizikában nincsen paradigmaváltás! Ezt értsd meg!!!!) A maga összefüggésiben mindig helyes marad az eredmény. Azért vicces hogy ha megdőlt, akkor mégis min írod ezt a hülyeséget? – A számítógépet a tudomány eredményeit használja (és működik?) vagy a Pápa bulláját?

A Neumann elv is „megdőlt”, lehet számítógépet készíteni másképp is… még is mind a mai napig az 5. Neumann elv szerint készítik! Hmm… akkor most hogy van ez, működik, és mégsem? Hiszen írok rajta, és mégsem stimmel? De stimmel összefüggéseiben, viszont ahhoz, hogy erre rájött valaki, azt kellet hogy megértse a Neumann elvet… Azaz ha te szertél egy új áttörést, akkor bizony meg kell tanulod (és értened) a jelenlegi tudományt mert csak ennek segítségével tudsz előre lépni, vagyis egymásra épül a tudás. Azaz kiegészül, és nem megdől!

A Neumann elv is „megdőlt” lehet számítógépet készíteni másképp is… még is mind a mai napig az 5. Neumann elv szerint készítik! Hmm… akkor most hogy van ez, működik, és mégsem? Hiszen írok rajta, és mégsem stimmel? De stimmel összefüggéseiben, viszont ahhoz, hogy erre rájött valaki, azt kellet hogy megértse a Neumann elvet… Azaz ha te szertél egy új áttörést, akkor bizony meg kell tanulod (és értened) a jelenlegi tudományt mert csak ennek segítségével tudsz előre lépni, vagyis egymásra épül a tudás. Azaz kiegészül, és nem megdől.

kedves wmiki,
lécci egy olyan "hittételt" mond ami "megdőlt" és "újat kellett farigcsálni"! Egy konkrét példával cáfoltam előbb állításodat, egy konkrét példát várok szembe vele.

Wmiki kicsit olyan mint Zuzu Petaz.
"Olyan vele beszélgetni, mint sajtreszelővel recskázni. Enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas".

"Olyan vele beszélgetni, mint sajtreszelővel recskázni. Enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas".

Rejszolni... már elnézést :)

OFF
Bobby: küldtem neked levelet
/OFF

Bobby,
igazad van, amúgy jót röhögtem, kössz.

Bobby: mindket mondatod definicio, meghatarozas, nem pedig axiomak.

Persze valoban felfoghatod az ertelmezo szotart axiomagyujtemenynek, formalisan talan igaza is.

En ott latom a kulonbseget, hogy ezekbolaz allitasokbol (szerinted axiomakbol, szerintem definiciokbol) nem kovetkeztetesz semmire, ezekre nem epitesz semmit.
Ezeket barmikor lecsrelheted barmire, es semmi, de semmi nem valatozik meg.

Ha ero helyett a force szot hasznalod, vagy csak egy F betut, minden amit eddig tanultal az erovel kapcsolatban ugyanaz marad.

Ha egy axiomat megvaltoztatsz, akkor minden ami azon alapul ervenytelen lesz. Pl ha Euklides axiomait megvaltoztatod, en.wikipedia.org/wiki/Euclid%27s_postulates, akkor felepithetsz egy masfajta geometriat.

Ha egy szo definiciojat megvaltoztatod, akkor azontul masnak nevezzuk azt a fogalmat, es minden maradt a regiben.

Az elnevezes valoban onkenyes. Ami mogotte van, a tudas, amit az onkenyesen valasztott jelekkel leirunk az nem onkenyes, az objektiv.

Támadt egy apró gond. Ugyanis Newton törvényei nem axiómák, főleg nem azóta, hogy Einstein jól seggberúgta őket némi relativitáselmélettel. Ennyit akartam.

BenTLor,
A speciális relativitáselmélet és a newtoni klasszikus mechanika szerinted egymástól független, sőt ellentmondó elméletek?

Nem, csupán Einstein kicsit (éppencsak parányit) kibővítette a mechanika alaptörvényeit. Hozzáteszem, ettől azok axiómák maradnának, ha azok lettek volna valamikor is. Azonban mivel a tudomány nem igazán alkalmaz axiómákat (minden relatív, ugye), így nincs értelme ilyenekről beszélni. A matematikában (ugye az nem nagyon természettudomány) persze vannak axiómák, de legjobb tudomásom szerint a természettudományokban egyetlen egy sincs, vagy nem jut eszembe.

Tanulmány és felvilágosítás a "gyerekfejjel" gondolkodó szkeptikusoknak!


Íme.:
Auravizsgálat:


Az emberi testet körülvevő energiaburok,illetve mező vizsgálata nem csak laboratóriumi kísérlet alapján történhet,hanem egyszerű otthoni kísérlet eredményeképpen is. Az egész nagyon leegyszerűsítetett,de praktikus annak ellenére,hogy ebben az esetben nem alkalmazunk semmilyen technikai eszközt.


Az aura rögzítése ma már többé-kevésbé modern technikai eszközökkel történik,így nem valószínű,hogy ezt a hatékony bizonyítási módszert sokan ismerik. A napjainkban elterjedt Aura és Kirlian fotózás drága és egyedi fényképezőgépekkel történik,olyanokkal ,amelyek kiveszik és megadják az ember adott pillanatnyi állapotát tükröző színeket. De ez ma még inkább luxusnak számít a hétköznapi emberek körében. Igazán hatékony és sokoldalú technikát képvisel,egyenes és reális képet ad az ember aura-képéről. Ezt akár még a szkeptikusok is nyugodtan elfogadhatnák mint bizonyíték,így nem lenne szükség telefesteni az újságok hasábjait különböző színekkel,ezzel bizonyítva a lehetetlent. De,hát akik nehezen értik meg… A könnyebbek kedvéért azonban elárulhatom,hogy auránkat megláthatjuk egy szobában is.
Azonban ki kell ábrándítanom azokat a hívőket akik azt feltételezik,hogy otthoni körülmények között,és ehhez való speciális eszközök nélkül meg fogják látni és ki fogják tapasztalni egyéni színeiket,hogy ennek alapján tudják meg voltaképpen milyen belső tulajdonságok jellemzik saját magukat. Nem. Erre ez sajnos nem jó,azért mert túlságosan humán jellegű megoldás. Ne tessék összekeverni az aurát az árnyékkal,a szörcsomókkal,vagy bármi mással,mert ez teljesen más. Aki nem látja meg így sem,az vagy nem figyelte meg megfelelően,vagy nem is akarja meglátni…
A kísérlet lényege a következő: Szükség lesz a vizsgálathoz egy félsötét szobára,egy ragyogóan fehér falra,két karra és egy jó látással bíró szempárra.
Álljunk egy fehér fal elé,mindkét kezünket tartsuk magunk elé lehetőleg úgy hogy a végtagok szemmagasságban legyenek. A természetesen ruha nélküli két kar úgy álljon egymás mellett,hogy egy kis rés maradjon a két végtag között. Ezután egyenesen nézzünk e két végtag között levő résbe,és ez az állapot álljon fent úgy 3-4 percig,majd eközben a két kezünket lassan közelítsük egymáshoz,úgy hogy a korábban meglévő kicsi rés a minimum távolságra olvadjon. Egy kis ideig maradjon így ez a helyzet,aztán szépen lassan érintsük össze két karunkat,és ezáltal halványan látni fogunk egy homályos ködszerű,átlátszó valamit,és finoman bizseregni érezzük majd a két végtag között fennálló fizikai állapotot. Ez a homályos és bizsergő valami ugyanis nem más,mint maga az aura,illetve annak egy kicsiny része a karon. Ha hunyorító szemmel,óriási küszködéssel,koncentrációval jár is a kísérlet,az nem probléma – ellenkezőleg – az azt jelenti,hogy a kívánt hatást elértük. A fehér falon kifejezetten jól lehet látni az aurát,amely egy vékony mesgyén,pár centiméterre a bőr fölött lebeg. Ugyan színeket (normális esetben) itt nem láthatunk,de már az is nagy eredménynek számít,ha józan ember módjára felismertük a titokzatos és szabad szemmel nem mindig látható energiaburok létezését.


Simon Gergely

Nagyon jo: " finoman bizseregni érezzük majd a két végtag között fennálló fizikai állapotot"

Probald meg lefenykepezni amit az altalad leirtak szerint latsz.

Szerintem jobb auranezesi kiserlet az, hogy valakit napsutotte feher hatter ele allitasz es mozdulatlan szemmel nezed ket percig, majd bacsukod a szemed. Szinesben fogod latni az illeto aurajat, es ez nem csak emberrel, hanem haziallattal, sot lelkes targyakkal is mukodik.
Feher hatter helyett a nyari vakitoan kek eg is megteszi hatternek, akkor az aura mas spekrtumba tolodik el, vasgy csillogo vizfelulet is megteszi hatternek, akkor az aura melyebb retegei is megjelennek mikor becsukod szemed.

Kedves Simon Gergely!

hmika.freeweb.hu/Erdekes/Html/Aura.htm

konyv.uw.hu/aura.htm

"Elgondolkodtató az is, ahogyan a nyugati világ legjobb aura-olvasója csúfos kudarcot vallott, amikor élő televíziós közönség előtt tették próbára. A Berkeley Pszichikai Intézet (Berkeley Psychic Institute, BPI) a legjobb aura érzékelőjét küldte, hogy képességének bizonyításával elnyerjen egy 10000 dolláros díjat. A teszt Bill Bixby egyik műsorában került adásba, a jutalmat pedig James Randi ajánlotta fel. Az aura-olvasó egyetértett abban, hogy a megtervezett teszt pontos és fair. A médiumnak bemutattak körülbelül 20 embert, és megkérdezték tőle, hogy látja-e az aurájukat. A médium azt felelte, hogy igen, mindnek van, és mindegyik kiterjed vagy fél méterrel az illető feje felé. A húsz aurával rendelkező ember ekkor lement a színpadról. Nem sokkal ezután fellibbentettek egy függönyt, ami mögött húsz fülke volt. Megkérdezték a médiumot, hogy látja-e a fülkék felett az aurákat. A válasz pozitív volt. A 10000 dollár elnyeréséhez a médiumnak mindössze annyit kellett tennie, hogy pontosan megmondja, hogy melyik fülkében található ember, és melyik üres, természetesen az alapján, hogy ő az embert rejtő fülkék felett látja az aurákat. A közönség egy kamera segítségével felülnézetből követhette az eseményeket. A médium azt állította, hogy mindegyik fülke felett lát aurát, és hogy mind mögött rejtőzik egy ember. A fülkék válaszfalait ekkor felemelték, felfedve, hogy hol vannak emberek. Összesen kb. 6 fülkében volt valaki. A médium ezek után még csak nem is volt meglepett. Azzal vigasztalta magát, hogy húszból hat egy nem is olyan rossz eredmény ilyen ellenséges környezetben."

www.szabadgondolkodo.hu/szkeptikus/szotar/aura.php

"A kísérlet lényege a következő: Szükség lesz a vizsgálathoz egy félsötét szobára,egy ragyogóan fehér falra,két karra és egy jó látással bíró szempárra."

Ááááááááááááááááááááá!
Ne, csak ezt ne! És még csodálkozunk a rendőrvicceken!

Próbáld ki egy plüssmacival is.

Tényleg Gergely! Műkarral próbáltad már?

Én komolyan gondoltam amit leírtam,nem kéne kigúnyolni.
Kérlek próbáljátok ki ti is ezt a kísérletet !
Nem tagadom tényleg vannak csalók és szélhámosok,de az erre a célra kitalált technikai eszközöknek azt gondolom ,hogy hinni kéne !

Mellesleg felnőtt ember - csak ritkán képes átni egy aurát - mert azt inkább a kisgyermekek látják.

"Én komolyan gondoltam amit leírtam,nem kéne kigúnyolni.
Kérlek próbáljátok ki ti is ezt a kísérletet !"

Annál nagyobb baj, hogy egy optikai csalódást akarsz auraként eladni.

Optikai csalódás ?

Na ne hülyíts ?

Mibol gondolod, hogy nem optikai vagy erzeki csalodas, mibol gondolod, hogy aura?

Megprobaltad lefenykepezni?

Te ne fárassz!

Félsötét szobában, világos fal előtt, félig hunyorítva, szemünket meresztgetve, hónunk alatt átnézve látsz valamit, miközben a hosszasan kitartott kezünkben bizsergést érzünk.
Ezer és egy oka lehet az aurán kívül.

És egyszerű tesztelni. Fogj egy plüssmacit. Tett világos fal elé egy sötét szobában, és nézd ahogy akarod. Ugyanúgy megjelenik körülötte egy pár centis vibráló réteg.

Gergely!

Az erre kitalált technikai eszközöknek egyetlen célja van: Pénzgyűjtés hiszékeny emberektől.

Nekem ez a rész a kedvencem:

"Tanulmány és felvilágosítás a "gyerekfejjel" gondolkodó szkeptikusoknak! "


Amúgy a földnek is van lelke (Gaia ugyebár), sőt aurája is, amit napsütéses esős időben mi is megfigyelhetünk ahogy körülöleli a bolygót hatalmas több színű ívben!!! :)

Nekem ez a rész a kedvencem:

"Tanulmány és felvilágosítás a "gyerekfejjel" gondolkodó szkeptikusoknak! "


Amúgy a földnek is van lelke (Gaia ugyebár), sőt aurája is, amit napsütéses esős időben mi is megfigyelhetünk ahogy körülöleli a bolygót hatalmas több színű ívben!!! :)

KARMA:eleve elrendelt, megváltoztathatalan sors, hacsak nem változtatsz rajta.

Ezt írta egy "okostojás". De vajon gondolkodott mielőtt leírta ?

Nos,szerintetek mi irányítja életünket ?

1. Sors (előre megtervezett)
2. Isten (felsőbb hatalom)
3. Szerencse
4. Véletlen

Nos ? Tessék választani !

1. Sors (előre megtervezett)
Ha MI megtervezzük magunknak.

2. Persze a véletlen befolyásolhatja
3. Néha nem árt egy kis szerencse.

Biztos vagy benne ?
Minden eseményre és dologra te sem vagy befolyással bírni,vagy is nem tudod megtervezni,mert közbejön ez az...

Ha elkezdenénk kérdezősködni embertársainkat mit értenek a véletlen szón kiderülne, a többségnek még sohasem jutott eszébe ,mit is jelent ez a szó,vagyis még nem próbálta meg kielemezni valódi értelmét.Pedig látszólag nagyon egyszerű a dolog.: olyasmi történik amit nem tudunk megmagyarázni. Pedig ez autómatikusan maga után vonná a kérdést: ki vagy,mi idézte elő a kérdéses esemény bekövetkeztét? A kérdésre az emberek többsége vagy a világnézete,vagy vallásos meggyőződése alapján válaszolna: a sors,vagy Isten.
A két magyarázat egyike sem megfelelő,noha lehetséges,a vallásos embereket kielégiti az Istenre való hivatkozás,hiszen szerintük Isten útjainak és terveinek kifürkészése lehetetlen .
Egészen más azonban a helyzet azzal a valamivel,amit mindegyikünknek el kell viselnünk,és amelyet sorsnak nevezünk.Hogyan lehetne ezt a megfoghatatlan fogalmat mégis definiálni?
Bele kell-e nyugodnunk ,el kell –e fogadnunk,hogy úgysem változtathatunk rajta?
Vagyis elkerülhetetlen-a sorsunk? Vagy van-e –legalább minimális –eshetőségünk arra,hogy korrigálhatjuk a sorsunkat.

Szerintem az életünket nem irányítja semmi (mondom ezt azután, hogy tegnap végre megnéztem a Batmant, ahol ez a történet jelentős részét tette ki). Most az, hogy ezt a >semmit< szerencsének nevezzük, az pusztán nyelvészeti kérdés (mert ez azt jelenti, hogy semmi értelmes, logikus, igazságos erő nem befolyásol) .. az egy dolog, hogy valaki minden mögött okot akar látni, ezért Istent, meg sorsot, meg kutyafülét mond.. ez az a pl. művészetben is ismert jelenség, amikor az ember másvalaki művészeti alkotásában saját magát, a saját élményeit fedezi fel (a gyertya észreveszi a saját fényét, a szemlélődő meglátja a saját arcvonásait a tükörben, stb.).. az ember szétnéz a világban, és a saját maga csillapíthatatlan igénye a rendre és a logikára félrevezeti.. a világban nincs semmi, az életünket irányó eseményekre sincs semmilyen ráható tudatos erő, sehol semmi sincs rajtunk kívül, kár ezen gondolkodni, mert a nyelv a szerteágazó, de valójában semmit sem jelentő kifejezéseivel parttalan, dőre okoskodásokra ad lehetőséget. (Egy kérdés nem mindig értelmes.. a "Tudják otthon, hogy hülye vagy?" kérdés ellen például csak trükkösen lehet fellépni.. aki szeret gondolkodni, az megtanulja, hogy ne dőljön be minden kérdésnek, és magukat a problémafelvetéseket is fenntartásokkal kezelje.)

A Wikipédiából egy szabadabb értelmezés szerint:
"Az ezoterika tulajdonképpen válaszok keresése. Miért van az ember? Miért van a világ? A tudomány valóban sokat megfejtett már abból, hogy hogyan lett mindaz, amit láthatunk - ám de itt a fő kérdés a miért. Ahogy a racionális emberek mondanák: kauzalitás. Ok és okozat. Mindennek van miértje."

Richard Dawkins:
"Nekünk embereknek célokkal van tele a fejünk. Ha valamire rápillantunk, máris megkérdezzük, "mire való", milyen szándék, cél mozgatja. Ha a célok keresése rögeszméssé, kórossá válik, paranoiáról beszélünk - a beteg minduntalan rossz szándékot vél felfedezni a puszta balszerencsében. Ez azonban csupán a csaknem egyetemes téveszme szélsőséges formája. Mutassanak nekünk bármit, objektumot vagy folyamatot, és menten feltesszük a "miért?", "mire való?" kérdést.
A vágy, hogy célszerűséget lásson mindenben, magától értetődő egy olyan állat esetében, amelyet gépek, műalkotások, munkaeszközök és egyéb megtervezett mesterséges tárgyak vesznek körül; mi több, ennek az állatnak ébredező gondolatait saját személyes céljai uralják. Az autó, a konzervnyitó, a csavarhúzó és a vasvilla mind igazolja a "mire való?" kérdés létjogosultságát. Pogány őseink ugyanezt kérdezhették a villámról, a nap- és holdfogyatkozásokról, a sziklákról és folyókról. Ma azzal büszkélkedünk, hogy megszabadultunk az efféle kezdetleges animizmustól. Ha egy szikla a patakban alkalmas az átkelésre, felhasználhatóságát a sors jutalmának tekintjük, nem pedig valamely szándék kifejeződésének. Ám ha lesújt a tragédia, újult erővel tér vissza a régi kísértés - már maga a "lesújt" szóban is az animizmus visszhanzik: "Miért, jaj, miért az én gyermekemre sújtott le a rák/földrengés/hurrikán?", kiáltunk ilyenkor. S ugyanennek a kísértésnek engedünk néha a szó szoros értelmében, ha a mindenség eredetéről vagy a természet alapvető törvényeiről van szó. Bölcselkedéseink nem egyszer a fölöttébb bárgyú kérdésben tetőződnek: "Miért létezik a világ a semmi helyett?"
Már nem számolom, hányszor állt fel valaki a hallgatóságból egy-egy nyilvános előadásom végén, és kérdezett valami effélét: "Önök, tudósok kiválóan értenek a »hogyan« típusú kérdések megválaszolásához. Ám el kell ismerniük, hogy semmire nem mennek a »miért« kérdésekkel." Ugyanezt kérdezte Philip, Edinburgh hercege is Windsorban kollégámtól Peter Atkinstól. A hasonló kérdések mögött kimondatlanul mindig ott a soha be nem bizonyított feltevés, hogy mivel a tudomány alkalmatlan a "miért"-típusú kérdések megválaszolására, léteznie kell olyan területnek, amelynek ez a feladata. Ami, mondanom sem kell, teljesen illogikus következtetés.
Attól tartok, Atkins doktor rövid úton elintézte a királyi kérdést. Maga a tény, hogy egy kérdés megfogalmazható, még nem teszi jogossá vagy értelmessé. Sok mindenről megkérdezhetjük: "mekkora a hőmérséklete?" vagy "milyen színű?" De nem kérdezhetjük meg ugyanezt mondjuk a féltékenységről vagy egy imáról. Hasonlóképpen jogosan teszik fel a "mire való" kérdést a kerékpár sárhányójáról vagy a Kariba-víztárolóról. Úgyanakkor nincs joguk feltételezni, hogy választ érdemel a kérdésük, ha azt, hogy "miért van" egy vándorkőről, a balszerencséről, a Mount Everestről, esetleg a Világegyetemről kérdezik. Nem minden kérdés helyénvaló, bármily szívből jövő szavakkal fogalmazzuk is meg. "

konyv.uw.hu/folyam.zip