Könyvismertetés (Paul A. Offit: Pandora's lab. Seven stories of science gone wrong. National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.)

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór

8. A múlt tanulságai

A könyv záró fejezetében Offit arról ír, mit tanulhatunk a múltban elkövetett tévedésekből, baklövésekből.

Pandóra ábrázolása a washingtoni Kongresszusi Könyvtár egyik termében

Minden az adatokon múlik

Az igazság úgy derülhet ki, ha többféle úton-módon, eltérő környezetben, eltérő pontról kiindulva, egymástól független kutatók hasonló eredményre jutnak. A probléma jórészt abból adódik, hogy rengeteg, valójában túl sok adat keletkezik. Nem minden adat hiteles… A hitelesség valószínűségét növeli, ha rangos, lektorált folyóiratból származnak az adatok, és azok reprodukálhatók. A rangos folyóirat azonban kicsit olyan, mint a Nobel-díj… Nem véd meg a tévedéstől, azonban a tévedés ilyenkor még súlyosabb következményekkel jár. Emlékezzünk csak Andrew Wakefield Európa legrangosabb folyóiratában, a Lancetben 1998-ban publikált dolgozatára, amiben a kanyaróoltás autizmust okozó hatását „bizonyította" be. Az adatok szándékos meghamisításával született dolgozat következményei máig tartanak. Az oltásellenes mozgalmak ma is lelkesen hivatkoznak erre a közleményre. Persze az is botrányos, hogy a Lancetnek 12 évig tartott, mire „visszavonta" a közleményt, pedig addigra számtalan adat és tanulmány igazolta Wakefield csalását. Hiába vonták vissza a gengszterdoktor orvosi jogosítványát Nagy-Britanniában, az USÁ-ban ma is ünnepelt sztár.

Mindennek ára van – kérdés: mekkora?

Nem kérdés, az antibiotikumok megváltoztatták az orvoslást. Olyan fertőzéseket gyógyítunk meg könnyedén, melyek 100 vagy akár csak 50 évvel ezelőtt garantáltan megölték az embert. Bakteriális tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás, tályogok, csontvelőgyulladás, vérmérgezés és jó néhány fertőző betegség ma jó eséllyel gyógyítható. Mindez oda vezetett, hogy, bízva az antibiotikumok előnyeiben, az orvosok többsége gátlástalanul, minden szakmai megfontolás nélkül rendel teljesen indokolatlanul (biztos, ami biztos alapon) antibiotikumot. Túl azon, hogy az antibiotikum-túlhasználat miatt újabb és újabb mindennek ellenálló baktériumok tűnnek fel, melyek előbb-utóbb leküzdhetetlen világjárványokhoz fognak vezetni, e gyógyszercsoportnak más mellékhatása is van. Különösen a csecsemőkori alkalmazás következtében növeli az elhízás és allergiás betegségek kialakulásának a kockázatát. Persze jobb egy allergia vagy az elhízás, mint a halál. De amikor egy doktor antibiotikumot rendel, alig hiszem, hogy bármilyen mellékhatással számol, pedig a fentieken túl még van rengeteg.

Óvakodj a korszellemtől!

Offit ebben a fejezetben 3 témát tárgyal, melyek a korszellem áldozatául estek: az e-cigaretta, a GMO és a bisphenol A (BPA). Ez utóbbi egy műgyanta, amit a műanyagipar általánosan használ a termékeik lágyítására. Rágcsálókon végzett kísérletek szerint különösen a csecsemőkre veszélyes, emiatt ma már nem szabad használni a cumisüvegek gyártásához. Offit úgy tartja, emberre vonatkozó káros hatást nem lehetett kimutatni.

A GMO-t sem érdemes itt részletezni, semmiképpen sem lefutott kérdés, hiszen ez egy technológia, aminek az alkalmazása dönti el, hogy veszélyes-e vagy sem. Végképp nem mondható, hogy „áldozatul esett" volna, hiszen egyre kiterjedtebben használják. A magyar kormány vagy akár néhány amerikai szenátor álláspontja nem befolyásolja a GMO elterjedését.

Az elektromos cigaretta Offit szerint hasznos dolog, mert segít leszokni a cigarettáról. Ez biztosan igaz, de még messze vagyunk attól, hogy hosszútávú adataink lennének. Ugyanis a nikotin-addikciót ez is képes kialakítani, igaz, hogy a cigaretta rákkeltő hatásai nélkül. Mivel az e-cigaretta ízesített, a füstöt vízpára pótolja, így nem okoz semmilyen kellemetlenséget a letüdőzése, a fiatalok tömegesen szoknak rá. Az opiátokról szóló fejezet is arra int, hogy egyik addikcióról átszoktatni az embereket egy másikra nem biztos, hogy megfelelő stratégia. Én úgy látom, a kérdés még nem dőlt el [1]. Mindkét fél ragaszkodik az álláspontjához. Most a cigaretták megengedett maximális nikotintartalmának a csökkentése van napirenden.

Óvakodj a gyors megoldásoktól!

Offit felsorol néhány elképesztő gyógymódot. A roppant gyakori autizmus kezelésére használják ezek legtöbbjét: túlnyomásos oxigénkamrát, őssejtterápiát, és egy szájon át vagy beöntésként alkalmazott erőteljes fehérítő- és fertőtlenítőszert! Offit eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha néhány gátlástalan orvos összeállna, mondjuk Svájcban, és ismét bevezetnék a lobotómiát, persze nem ezen a néven, és azt híresztelnék a honlapjukon, hogy módszerük alkalmazásával az autisták állapota lényegesen javul, az eljárás csak pár percet vesz igénybe, ennek során megszakítják azokat a kóros idegi összeköttetéseket, melyek a betegséget okozzák. A honlapra feltennének néhány szülői „bizonyságtételt", és rövidesen tódulnának a betegek. Bár ez még nem történt meg, de bármikor megtörténhet. A Lyme-kór általam jól ismert világában ez már sokszorosan megtörtént. Vannak „Lyme-centrumok", ahova ha valaki beteszi a lábát, Lyme-kór diagnózisa nélkül nem távozhat. Olyan laboratóriumi eszközöket alkalmaznak, amivel mindenki pozitív lesz. Hiába jelent meg közlemény vezető európai szerzők tollából, rangos tudományos folyóiratban az eljárás használhatatlanságáról [2], a módszer alkalmazását semmi nem akadályozza. Gyógyíthatatlan betegek tömegét kezelik „Lyme-kór" diagnózissal, irdatlan mennyiségben alkalmazott értelmetlen antibiotikum-kombinációkkal, de nyoma sincs annak, hogy a tudományos világ készülne megakadályozni ezen intézmények működését.

A mennyiség teszi a mérget

Offit előhozza megint a DDT-t: abban a mennyiségben, ahogy a mezőgazdaságban használták, méreg, de ahogy a szúnyogirtásra alkalmazzák, már nem az. (Ha ismerné a magyar adatokat, már nem lenne ilyen biztos az állításában.) A másik példája a higany és a védőoltásokban alkalmazott thimerosal (higany tartalmú fertőtlenítőszer). Az oltásokat szeretik hírbe hozni, mint az autizmus okozóját. Sokáig a thimerosal volt kikiáltva mint minden bajok okozója. Bár ezt igazolni nem lehetett, de az tény, hogy a szaporodó védőoltások megnövelték a gyermekeknek beadott higany mennyiségét, és így már megközelítették, esetenként át is lépték a megengedett (időközben szigorított) maximumot. A technológiai tisztaság növelésével már nem volt rá szükség, így a thimerosalt ki lehetett hagyni az oltásokból, ma már csak a tömegoltásokra használt vakcinákban alkalmazzák. Ilyenkor ugyanabból az ampullából sok embert oltanak, és a befertőződés megelőzésére nélkülözhetetlen. Vagyis a thimerosaltól való félelem a gyártástechnológia javításához vezetett. Erről nem ír Offit. Ő azt hangsúlyozza, hogy halálos következményei voltak ennek a félelemnek, ami miatt elmaradtak egyes oltások. Pedig a kulcskérdés a drámára éhes média, amit többnyire szakmailag tájékozatlan emberek irányítanak, akik nem számolnak a rémhírek következményeivel. A BPA kivonása a cumisüvegekből, egyes élelmiszerrel érintkező műanyagokból nem jelentett túl nagy problémát az iparnak, nem vesztettünk a hiányával túl sokat.

Óvakodj az óvatosságtól!

Ma már ismerjük néhány rák okozóját, és ezek révén egyes rákfajtákat meg tudunk előzni. A leggyakoribb bőrrákok fényvédő krémekkel, a B-vírus okozta májgyulladás és így a májrák védőoltással, a méhnyakrákok nagy része a humán papillomavírus elleni oltással, a tüdőrákok többsége a dohányzás elhagyásával megelőzhető. Offit nem írja, de a Helicobacter kiirtásával a gyomorrákok többsége is megelőzhető. Mindez felbátorít arra, hogy szűrővizsgálatokkal próbáljuk megelőzni a rák súlyosabb formáinak a kialakulását. Így aztán olyan rákokat is ki tudunk mutatni, amelyekkel inkább együtt halunk, semmint hogy azokba halnánk bele. A méhnyakrák és a vastagbélrák szűrővizsgálatával valóban életeket menthetünk. Azonban a pajzsmirigy-, a prosztata- és az emlőrák-szűrés haszna már nem ilyen egyértelmű. Rengeteg pénzt költünk olyan vizsgálatokra, amelyek olyan rákokat detektálnak, melyek sohasem vezetnének halálhoz. Még nagyobb probléma, hogy nincs olyan orvosi ténykedés, aminek a specificitása 100%-os lenne. Egy szűrővizsgálat kis hibája is rengeteg hamis pozitív eredményt adhat, ha a betegség gyakorisága csekély. Emiatt pl. nem szabadna 50 év alatt emlőrák-szűrést végezni, mert fiatal korban több álpozitív eredmény születhet, mint amennyi a valódi (részletesebb magyarázat található az Áltudomány a tudományos orvoslásban c. előadásomban. Legalább ilyen súlyos a helyzet a prosztatarák-szűrés terén. A szűrés alapja a PSA- (prosztataspecifikus antigén) teszt, ami amellett, hogy sokszor álpozitív eredményt ad, az olyan rákokat is kimutatja, amelyek nem vezetnének egészségkárosodáshoz, így rengeteg felesleges beavatkozáshoz vezet. A teszt felfedezője közegészségügyi katasztrófának nevezte a vizsgálatot.

Amikor Pandóra először kinyitotta szelencéjét, rászabadította a világra a nyomorúságokat, csak a remény maradt benn. Amikor újra kinyitotta a dobozt, megjelent a remény is a világban. Sok pótolnivalója van még… – állapítja meg könyve végén Offit.

Hivatkozások

1. Gottlieb S, Zeller M. A nicotine-focused framework for public health. N Engl J Med. 2017 Aug 16.
2. Dessau RB, Fingerle V, Gray J, Hunfeld KP, Jaulhac B, Kahl O, Kristoferitsch W, Stanek G, Strle F. The lymphocyte transformation test for the diagnosis of Lyme borreliosis has currently not been shown to be clinically useful. Clin Microbiol Infect. 2014 Oct;20(10):O786-7.

A könyvismertetés további részei:
1. rész: Isten orvossága
2. rész: A nagy margarinmalőr
3. rész: Kenyér és halál a levegőből
4. rész: Amerika mindenek felett!
5. rész: Elmecsavar
6. rész: A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. rész: A Nobel-díjas-kór